7.9.1 – Az aortaív és ágai – Der Aortenbogen und seine Äste
1. Az aortaív a felszálló aorta folytatásaként a fej, a nyak és a felső végtagok fő ellátórendszerének kiindulópontja. – Der Aortenbogen (Arcus aortae) ist als Fortsetzung der Aorta ascendens der Ausgangspunkt für das Hauptversorgungssystem von Kopf, Hals und den oberen Extremitäten.
2. Az ívből három nagy, rugalmas típusú verőér ered, amelyek aszimmetrikusan biztosítják a test két oldalának keringését. – Aus dem Bogen entspringen drei große elastische Arterien, die asymmetrisch die Zirkulation der beiden Körperseiten sicherstellen.
3. Az első nagy ág a kar-feji értörzs, amely kizárólag a jobb oldalon található meg. – Der erste große Ast ist der Arm-Kopf-Gefäßstamm (Truncus brachiocephalicus), der ausschließlich auf der rechten Seite vorhanden ist.
4. Ez az értörzs felelős a fej jobb oldalának és a jobb felső végtagnak a vérellátásáért. – Dieser Stamm ist für die Blutversorgung der rechten Kopfseite und der rechten oberen Extremität verantwortlich.
5. A kar-feji értörzs kettéválásával jön létre a jobb közös fejverőér és a jobb kulcscsont alatti verőér. – Durch die Aufteilung des Truncus brachiocephalicus entstehen die rechte gemeinsame Halsschlagader (Arteria carotis communis dextra) und die rechte Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia dextra).
6. A bal oldalon a megfelelő erek közvetlenül az aortaívből erednek. – Auf der linken Seite entspringen die entsprechenden Gefäße (Arteria carotis communis sinistra und Arteria subclavia sinistra) direkt aus dem Aortenbogen.
7. A közös fejverőerek a nyak területén haladva a fej belső és külső struktúráit táplálják. – Die Arteriae carotides communes ziehen durch die Halsregion und versorgen die inneren und äußeren Strukturen des Kopfes.
8. Ezek az erek a negyedik nyakcsigolya magasságában oszlanak ketté külső és belső ágra. – Diese Gefäße teilen sich auf Höhe des vierten Halswirbels (Vertebra cervicalis IV) in einen äußeren und einen inneren Ast auf.
9. A belső fejverőér az agy elülső és középső területeit, valamint a szemet látja el. – Die innere Halsschlagader (Arteria carotis interna) versorgt die vorderen und mittleren Bereiche des Gehirns sowie das Auge.
10. A külső fejverőér a fej és a nyak felszínesebb képleteit, az arcot és a garatot táplálja. – Die äußere Halsschlagader (Arteria carotis externa) versorgt die oberflächlicheren Gebilde von Kopf und Hals, das Gesicht und den Rachen (Pharynx).
11. A külső fejverőér ágai közé tartozik az arcverőér, amely a mimikai izmokat és az arc lágyrészeit látja el. – Zu den Ästen der Arteria carotis externa gehört die Gesichtsarterie (Arteria facialis), die die mimische Muskulatur und die Weichteile des Gesichts versorgt.
12. A belső fejverőér ága, a szemverőér, a retina és a szemgödör képleteinek vérellátásáért felel. – Die Augenarterie (Arteria ophthalmica), ein Ast der Arteria carotis interna, ist für die Blutversorgung der Netzhaut (Retina) und der Gebilde der Augenhöhle (Orbita) verantwortlich.
13. A kulcscsont alatti verőerek a felső végtagok mellett a mellkas, a váll és a hát bizonyos részeit is ellátják. – Die Schlüsselbeinarterien (Arteriae subclaviae) versorgen neben den oberen Extremitäten auch Teile der Brust, der Schulter und des Rückens.
14. A kulcscsont alatti verőér egyik fontos ága a gerincverőér, amely az agytörzs és a kisagy vérellátásában vesz részt. – Ein wichtiger Ast der Arteria subclavia ist die Wirbelarterie (Arteria vertebralis), die an der Blutversorgung des Hirnstamms und des Kleinhirns (Cerebellum) beteiligt ist.
15. A két oldali gerincverőér egyesülésével jön létre az alapi verőér az agy alapján. – Durch die Vereinigung der beiden Arteriae vertebrales entsteht die Grundarterie (Arteria basilaris) an der Hirnbasis.
16. A kulcscsont alatti verőérből eredő belső mellkasi verőér a mellkas elülső falát és az emlőt látja el. – Die aus der Arteria subclavia entspringende innere Brustarterie (Arteria thoracica interna) versorgt die vordere Brustwand und die Brustdrüse (Mamma).
17. Ez az ér táplálja továbbá a csecsemőmirigyet és a szívburkot is. – Dieses Gefäß versorgt zudem den Thymus und den Herzbeutel (Perikard).
18. A kulcscsont alatti verőér a hónaljárokba lépve hónaljverőér néven folytatódik, ellátva a vállövet. – Die Arteria subclavia setzt sich beim Eintritt in die Achselhöhle (Axilla) als Hüllarterie (Arteria axillaris) fort und versorgt den Schultergürtel.
19. A hónaljverőér egyik ága a lapocka körüli izomzatot és a hát széles izmát táplálja. – Ein Ast der Arteria axillaris (Arteria subscapularis) versorgt die Muskulatur um das Schulterblatt (Scapula) und den breiten Rückenmuskel (Musculus latissimus dorsi).
20. A felkarcsontot körülölelő ágak a vállízületet és a környező lágyrészeket látják el vérrel. – Die den Oberarmknochen umgreifenden Äste (Arteriae circumflexae humeri) versorgen das Schultergelenk und die umgebenden Weichteile mit Blut.
21. A felkari verőér a felkar izomzatának, különösen a kétfejű karizomnak a fő ellátója. – Die Oberarmarterie (Arteria brachialis) ist der Hauptversorger der Oberarmmuskulatur, insbesondere des Musculus biceps brachii.
22. A könyökhajlatban a felkari verőér az orsócsonti és a singcsonti verőérre válik szét. – In der Ellenbeuge (Fossa cubitalis) teilt sich die Arteria brachialis in die Speichenarterie (Arteria radialis) und die Ellenarterie (Arteria ulnaris) auf.
23. Az orsócsonti verőér az alkar orsócsonti oldalának izmait és a csukló környékét látja el. – Die Arteria radialis versorgt die Muskeln der Radialseite des Unterarms und die Region um das Handgelenk.
24. A singcsonti verőér az alkar singcsonti részének és a kézfej bizonyos szöveteinek táplálásáért felel. – Die Arteria ulnaris ist für die Speisung des ulnaren Teils des Unterarms und bestimmter Gewebe der Hand verantwortlich.
25. A tenyér területén az orsócsonti és singcsonti verőér íveket alkotva biztosítja az ujjak folyamatos vérellátását. – Im Bereich der Hohlhand bilden die Arteria radialis und ulnaris Bögen (Anastomosen), um die kontinuierliche Blutversorgung der Finger sicherzustellen.
26. A felületes tenyérív főként a singcsonti verőérből kapja a vért. – Der oberflächliche Hohlhandbogen (Arcus palmaris superficialis) erhält sein Blut hauptsächlich aus der Arteria ulnaris.
27. A mély tenyérív elsősorban az orsócsonti verőér folytatása a kézközépcsontok bázisánál. – Der tiefe Hohlhandbogen (Arcus palmaris profundus) ist primär die Fortsetzung der Arteria radialis an der Basis der Mittelhandknochen (Metacarpalia).
28. Az ujjakat az ezekből az ívekből eredő közös és saját ujjverőerek táplálják. – Die Finger werden durch die aus diesen Bögen entspringenden gemeinsamen und eigenen Fingerarterien (Arteriae digitales) versorgt.
29. Az aortaív ágai közötti összeköttetések, mint például az agyalapi érgyűrű, kritikusak a folyamatos vérátáramlás fenntartásához. – Verbindungen (Anastomosen) zwischen den Ästen des Aortenbogens, wie etwa der Gefäßkranz an der Hirnbasis (Circulus arteriosus Willisii), sind kritisch für die Aufrechterhaltung einer kontinuierlichen Perfusion.
30. Összefoglalva, az aortaív ágrendszere a felső testfél minden létfontosságú szervének és szövetének táplálását garantálja. – Zusammenfassend gewährleistet das Astsystem des Aortenbogens die Ernährung aller lebenswichtigen Organe und Gewebe der oberen Körperhälfte.
(aufklappen)magyar
1. Az aortaív a felszálló aorta folytatásaként a fej, a nyak és a felső végtagok fő ellátórendszerének kiindulópontja.
2. Az ívből három nagy, rugalmas típusú verőér ered, amelyek aszimmetrikusan biztosítják a test két oldalának keringését.
3. Az első nagy ág a kar-feji értörzs, amely kizárólag a jobb oldalon található meg.
4. Ez az értörzs felelős a fej jobb oldalának és a jobb felső végtagnak a vérellátásáért.
5. A kar-feji értörzs kettéválásával jön létre a jobb közös fejverőér és a jobb kulcscsont alatti verőér.
6. A bal oldalon a megfelelő erek közvetlenül az aortaívből erednek.
7. A közös fejverőerek a nyak területén haladva a fej belső és külső struktúráit táplálják.
8. Ezek az erek a negyedik nyakcsigolya magasságában oszlanak ketté külső és belső ágra.
9. A belső fejverőér az agy elülső és középső területeit, valamint a szemet látja el.
10. A külső fejverőér a fej és a nyak felszínesebb képleteit, az arcot és a garatot táplálja.
11. A külső fejverőér ágai közé tartozik az arcverőér, amely a mimikai izmokat és az arc lágyrészeit látja el.
12. A belső fejverőér ága, a szemverőér, a retina és a szemgödör képleteinek vérellátásáért felel.
13. A kulcscsont alatti verőerek a felső végtagok mellett a mellkas, a váll és a hát bizonyos részeit is ellátják.
14. A kulcscsont alatti verőér egyik fontos ága a gerincverőér, amely az agytörzs és a kisagy vérellátásában vesz részt.
15. A két oldali gerincverőér egyesülésével jön létre az alapi verőér az agy alapján.
16. A kulcscsont alatti verőérből eredő belső mellkasi verőér a mellkas elülső falát és az emlőt látja el.
17. Ez az ér táplálja továbbá a csecsemőmirigyet és a szívburkot is.
18. A kulcscsont alatti verőér a hónaljárokba lépve hónaljverőér néven folytatódik, ellátva a vállövet.
19. A hónaljverőér egyik ága a lapocka körüli izomzatot és a hát széles izmát táplálja.
20. A felkarcsontot körülölelő ágak a vállízületet és a környező lágyrészeket látják el vérrel.
21. A felkari verőér a felkar izomzatának, különösen a kétfejű karizomnak a fő ellátója.
22. A könyökhajlatban a felkari verőér az orsócsonti és a singcsonti verőérre válik szét.
23. Az orsócsonti verőér az alkar orsócsonti oldalának izmait és a csukló környékét látja el.
24. A singcsonti verőér az alkar singcsonti részének és a kézfej bizonyos szöveteinek táplálásáért felel.
25. A tenyér területén az orsócsonti és singcsonti verőér íveket alkotva biztosítja az ujjak folyamatos vérellátását.
26. A felületes tenyérív főként a singcsonti verőérből kapja a vért.
27. A mély tenyérív elsősorban az orsócsonti verőér folytatása a kézközépcsontok bázisánál.
28. Az ujjakat az ezekből az ívekből eredő közös és saját ujjverőerek táplálják.
29. Az aortaív ágai közötti összeköttetések, mint például az agyalapi érgyűrű, kritikusak a folyamatos vérátáramlás fenntartásához.
30. Összefoglalva, az aortaív ágrendszere a felső testfél minden létfontosságú szervének és szövetének táplálását garantálja.
(aufklappen)német
1. Der Aortenbogen (Arcus aortae) ist als Fortsetzung der Aorta ascendens der Ausgangspunkt für das Hauptversorgungssystem von Kopf, Hals und den oberen Extremitäten.
2. Aus dem Bogen entspringen drei große elastische Arterien, die asymmetrisch die Zirkulation der beiden Körperseiten sicherstellen.
3. Der erste große Ast ist der Arm-Kopf-Gefäßstamm (Truncus brachiocephalicus), der ausschließlich auf der rechten Seite vorhanden ist.
4. Dieser Stamm ist für die Blutversorgung der rechten Kopfseite und der rechten oberen Extremität verantwortlich.
5. Durch die Aufteilung des Truncus brachiocephalicus entstehen die rechte gemeinsame Halsschlagader (Arteria carotis communis dextra) und die rechte Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia dextra).
6. Auf der linken Seite entspringen die entsprechenden Gefäße (Arteria carotis communis sinistra und Arteria subclavia sinistra) direkt aus dem Aortenbogen.
7. Die Arteriae carotides communes ziehen durch die Halsregion und versorgen die inneren und äußeren Strukturen des Kopfes.
8. Diese Gefäße teilen sich auf Höhe des vierten Halswirbels (Vertebra cervicalis IV) in einen äußeren und einen inneren Ast auf.
9. Die innere Halsschlagader (Arteria carotis interna) versorgt die vorderen und mittleren Bereiche des Gehirns sowie das Auge.
10. Die äußere Halsschlagader (Arteria carotis externa) versorgt die oberflächlicheren Gebilde von Kopf und Hals, das Gesicht und den Rachen (Pharynx).
11. Zu den Ästen der Arteria carotis externa gehört die Gesichtsarterie (Arteria facialis), die die mimische Muskulatur und die Weichteile des Gesichts versorgt.
12. Die Augenarterie (Arteria ophthalmica), ein Ast der Arteria carotis interna, ist für die Blutversorgung der Netzhaut (Retina) und der Gebilde der Augenhöhle (Orbita) verantwortlich.
13. Die Schlüsselbeinarterien (Arteriae subclaviae) versorgen neben den oberen Extremitäten auch Teile der Brust, der Schulter und des Rückens.
14. Ein wichtiger Ast der Arteria subclavia ist die Wirbelarterie (Arteria vertebralis), die an der Blutversorgung des Hirnstamms und des Kleinhirns (Cerebellum) beteiligt ist.
15. Durch die Vereinigung der beiden Arteriae vertebrales entsteht die Grundarterie (Arteria basilaris) an der Hirnbasis.
16. Die aus der Arteria subclavia entspringende innere Brustarterie (Arteria thoracica interna) versorgt die vordere Brustwand und die Brustdrüse (Mamma).
17. Dieses Gefäß versorgt zudem den Thymus und den Herzbeutel (Perikard).
18. Die Arteria subclavia setzt sich beim Eintritt in die Achselhöhle (Axilla) als Hüllarterie (Arteria axillaris) fort und versorgt den Schultergürtel.
19. Ein Ast der Arteria axillaris (Arteria subscapularis) versorgt die Muskulatur um das Schulterblatt (Scapula) und den breiten Rückenmuskel (Musculus latissimus dorsi).
20. Die den Oberarmknochen umgreifenden Äste (Arteriae circumflexae humeri) versorgen das Schultergelenk und die umgebenden Weichteile mit Blut.
21. Die Oberarmarterie (Arteria brachialis) ist der Hauptversorger der Oberarmmuskulatur, insbesondere des Musculus biceps brachii.
22. In der Ellenbeuge (Fossa cubitalis) teilt sich die Arteria brachialis in die Speichenarterie (Arteria radialis) und die Ellenarterie (Arteria ulnaris) auf.
23. Die Arteria radialis versorgt die Muskeln der Radialseite des Unterarms und die Region um das Handgelenk.
24. Die Arteria ulnaris ist für die Speisung des ulnaren Teils des Unterarms und bestimmter Gewebe der Hand verantwortlich.
25. Im Bereich der Hohlhand bilden die Arteria radialis und ulnaris Bögen (Anastomosen), um die kontinuierliche Blutversorgung der Finger sicherzustellen.
26. Der oberflächliche Hohlhandbogen (Arcus palmaris superficialis) erhält sein Blut hauptsächlich aus der Arteria ulnaris.
27. Der tiefe Hohlhandbogen (Arcus palmaris profundus) ist primär die Fortsetzung der Arteria radialis an der Basis der Mittelhandknochen (Metacarpalia).
28. Die Finger werden durch die aus diesen Bögen entspringenden gemeinsamen und eigenen Fingerarterien (Arteriae digitales) versorgt.
29. Verbindungen (Anastomosen) zwischen den Ästen des Aortenbogens, wie etwa der Gefäßkranz an der Hirnbasis (Circulus arteriosus Willisii), sind kritisch für die Aufrechterhaltung einer kontinuierlichen Perfusion.
30. Zusammenfassend gewährleistet das Astsystem des Aortenbogens die Ernährung aller lebenswichtigen Organe und Gewebe der oberen Körperhälfte.