7.1.2 – Nyomásviszonyok, ellenállás és a keringés két szivattyúja – Druckverhältnisse, Widerstand und die beiden Pumpen des Kreislaufs
1. A szív mint izmos pumpa hozza létre a véráramláshoz szükséges nyomáskülönbséget. – Das Herz als muskuläre Pumpe erzeugt den für den Blutfluss notwendigen Druckunterschied.
2. A keringési rendszer két szivattyút tartalmaz: a jobb szívfél a kis vérkört, a bal szívfél a nagy vérkört táplálja. – Das Kreislaufsystem enthält zwei Pumpen: die rechte Herzhälfte speist den Lungenkreislauf, die linke den Körperkreislauf.
3. A bal kamra szisztolés nyomása 0 és 120 Hgmm között váltakozik. – Der systolische Druck der linken Kammer schwankt zwischen 0 und 120 mmHg.
4. A szívből kiáramló vér az aortában fejti ki a legnagyobb hidrosztatikai nyomást. – Das aus dem Herz ausströmende Blut übt in der Aorta den höchsten hydrostatischen Druck aus.
5. A vérnyomás az artériáktól a kapillárisokon át a vénákig folyamatosan csökken. – Der Blutdruck sinkt von den Arterien über die Kapillaren bis hin zu den Venen kontinuierlich ab.
6. Az artériás középnyomást a perctérfogat és a teljes perifériás ellenállás szorzata határozza meg. – Der mittlere arterielle Druck wird durch das Produkt aus Herzzeitvolumen und totalem peripherem Widerstand bestimmt.
7. A perctérfogat a pulzustérfogat és a szívfrekvencia szorzata. – Das Herzzeitvolumen ist das Produkt aus Schlagvolumen und Herzfrequenz.
8. Az érellenállást elsősorban az erek sugara, a vér viszkozitása és az ér hossza befolyásolja. – Der Gefäßwiderstand wird primär durch den Gefäßradius, die Blutviskosität und die Gefäßlänge beeinflusst.
9. A Hagen-Poiseuille törvény értelmében az ellenállás a sugár negyedik hatványával fordítottan arányos. – Nach dem Gesetz von Hagen-Poiseuille ist der Widerstand umgekehrt proportional zur vierten Potenz des Radius.
10. Ez azt jelenti, hogy az érátmérő kismértékű változása óriási hatással van a véráramlásra. – Dies bedeutet, dass eine geringfügige Änderung des Gefäßdurchmessers enorme Auswirkungen auf den Blutfluss hat.
11. A kis artériákat és arteriolákat ellenállásereknek (rezisztenciaerek) nevezzük. – Die kleinen Arterien und Arteriolen werden als Widerstandsgefäße (Resistenzgefäße) bezeichnet.
12. A vénák fala rendkívül tágulékony, ezért ezeket kapacitásereknek hívjuk. – Die Wände der Venen sind extrem dehnbar, weshalb wir sie Kapazitätsgefäße nennen.
13. A szélkazán-funkció az aortában és a nagy artériákban biztosítja a folyamatos véráramlást a diasztolé alatt. – Die Windkesselfunktion in der Aorta und den großen Arterien gewährleistet einen kontinuierlichen Blutfluss während der Diastole.
14. A szisztolé alatt tárolt rugalmas energia a diasztolé során kinetikai energiává alakul. – Die während der Systole gespeicherte elastische Energie wird während der Diastole in kinetische Energie umgewandelt.
15. A véráramlás sebessége a kapillárisokban a legalacsonyabb az összkeresztmetszet növekedése miatt. – Die Strömungsgeschwindigkeit des Blutes ist in den Kapillaren aufgrund des Anstiegs des Gesamtquerschnitts am niedrigsten.
16. Az alacsony sebesség kedvez a gázcsere és az anyagforgalom folyamatának. – Die geringe Geschwindigkeit begünstigt den Prozess des Gasaustauschs und des Stofftransports.
17. A kapilláris anyagforgalmat a Starling-erők, azaz a hidrosztatikai és a kolloidozmotikus nyomás egyensúlya irányítja. – Der kapilläre Stoffaustausch wird durch die Starling-Kräfte, also das Gleichgewicht zwischen hydrostatischem und kolloidosmotischem Druck, gesteuert.
18. Az artériás végen a filtráció, a vénás végen a reabszorpció (visszaszívódás) dominál. – Am arteriellen Ende dominiert die Filtration, am venösen Ende die Reabsorption (Rückresorption).
19. A vénás visszaáramlás hajtóereje a perifériás vénák és a jobb pitvar közötti nyomáskülönbség. – Die treibende Kraft für den venösen Rückstrom ist der Druckunterschied zwischen den peripheren Venen und dem rechten Vorhof.
20. A centrális vénás nyomás élettani körülmények között közel nulla. – Der zentrale Venendruck liegt unter physiologischen Bedingungen nahe bei Null.
21. Az izompumpa a végtagokban a vénabillentyűkkel együttműködve segíti a vér szív felé jutását. – Die Muskelpumpe in den Extremitäten unterstützt im Zusammenspiel mit den Venenklappen den Transport des Blutes zum Herzen.
22. Belégzéskor a mellűri nyomás csökkenése szívó hatást fejt ki a nagy vénákra. – Bei der Einatmung übt das Sinken des intrathorakalen Drucks eine Saugwirkung auf die großen Venen aus.
23. A vérnyomást idegi (baroreceptor-reflexek) és hormonális mechanizmusok szabályozzák. – Der Blutdruck wird durch nervale (Barorezeptorreflexe) und hormonale Mechanismen reguliert.
24. A baroreceptorok az aortaívben és a sinus caroticusban érzékelik az érfal feszülését. – Barorezeptoren im Aortenbogen und im Sinus caroticus registrieren die Dehnung der Gefäßwand.
25. A vérnyomás emelkedésekor a depresszor központ aktiválódik, ami lassítja a szívet és tágítja az ereket. – Bei einem Blutdruckanstieg wird das Depressorzentrum aktiviert, was das Herz verlangsamt und die Gefäße weitet.
26. A vérnyomás csökkenésekor a presszor központ vazokonstrikciót és szívfrekvencia-növekedést vált ki. – Bei einem Blutdruckabfall löst das Pressorzentrum eine Vasokonstriktion und eine Steigerung der Herzfrequenz aus.
27. A vese által termelt renin a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszeren (RAAS) keresztül emeli a vérnyomást. – Das von der Niere produzierte Renin steigert over das Renin-Angiotensin-Aldosteron-System (RAAS) den Blutdruck.
28. Az autoreguláció (Bayliss-effektus) lehetővé teszi, hogy a szervek vérátáramlása állandó maradjon változó nyomás mellett is. – Die Autoregulation (Bayliss-Effekt) ermöglicht es, dass die Durchblutung der Organe auch bei wechselndem Druck konstant bleibt.
29. A viszkozitást, azaz a vér belső súrlódását döntően a hematokrit érték határozza meg. – Die Viskosität, also die innere Reibung des Blutes, wird entscheidend durch den Hämatokritwert bestimmt.
30. A turbulens áramlás hangjelenségekkel (zörejekkel) jár, és növeli a szív munkáját. – Turbulente Strömung geht mit Geräuschen einher und erhöht die Herzarbeit.
31. A Riva-Rocci módszer a vérnyomás indirekt mérésére szolgál a végtagon. – Die Riva-Rocci-Methode dient der indirekten Blutdruckmessung an der Extremität.
32. A szisztolés és diasztolés nyomás különbsége a pulzusnyomás. – Die Differenz zwischen systolischem und diastolischem Druck ist der Pulsdruck.
33. A fizikai terhelés során a szisztolés nyomás jelentősen emelkedhet. – Während körperlicher Belastung kann der systolische Druck deutlich ansteigen.
34. A pitvari natriuretikus peptid (ANP) a nátriumürítés fokozásával csökkenti a vértérfogatot és a nyomást. – Das atriale natriuretische Peptid (ANP) senkt durch Steigerung der Natriumausscheidung das Blutvolumen und den Druck.
35. A nyomásviszonyok és az ellenállás precíz összehangolása biztosítja a szervezet homeosztázisát. – Die präzise Abstimmung von Druckverhältnissen und Widerstand gewährleistet die Homöostase des Organismus.
(aufklappen)magyar
1. A szív mint izmos pumpa hozza létre a véráramláshoz szükséges nyomáskülönbséget.
2. A keringési rendszer két szivattyút tartalmaz: a jobb szívfél a kis vérkört, a bal szívfél a nagy vérkört táplálja.
3. A bal kamra szisztolés nyomása 0 és 120 Hgmm között váltakozik.
4. A szívből kiáramló vér az aortában fejti ki a legnagyobb hidrosztatikai nyomást.
5. A vérnyomás az artériáktól a kapillárisokon át a vénákig folyamatosan csökken.
6. Az artériás középnyomást a perctérfogat és a teljes perifériás ellenállás szorzata határozza meg.
7. A perctérfogat a pulzustérfogat és a szívfrekvencia szorzata.
8. Az érellenállást elsősorban az erek sugara, a vér viszkozitása és az ér hossza befolyásolja.
9. A Hagen-Poiseuille törvény értelmében az ellenállás a sugár negyedik hatványával fordítottan arányos.
10. Ez azt jelenti, hogy az érátmérő kismértékű változása óriási hatással van a véráramlásra.
11. A kis artériákat és arteriolákat ellenállásereknek (rezisztenciaerek) nevezzük.
12. A vénák fala rendkívül tágulékony, ezért ezeket kapacitásereknek hívjuk.
13. A szélkazán-funkció az aortában és a nagy artériákban biztosítja a folyamatos véráramlást a diasztolé alatt.
14. A szisztolé alatt tárolt rugalmas energia a diasztolé során kinetikai energiává alakul.
15. A véráramlás sebessége a kapillárisokban a legalacsonyabb az összkeresztmetszet növekedése miatt.
16. Az alacsony sebesség kedvez a gázcsere és az anyagforgalom folyamatának.
17. A kapilláris anyagforgalmat a Starling-erők, azaz a hidrosztatikai és a kolloidozmotikus nyomás egyensúlya irányítja.
18. Az artériás végen a filtráció, a vénás végen a reabszorpció (visszaszívódás) dominál.
19. A vénás visszaáramlás hajtóereje a perifériás vénák és a jobb pitvar közötti nyomáskülönbség.
20. A centrális vénás nyomás élettani körülmények között közel nulla.
21. Az izompumpa a végtagokban a vénabillentyűkkel együttműködve segíti a vér szív felé jutását.
22. Belégzéskor a mellűri nyomás csökkenése szívó hatást fejt ki a nagy vénákra.
23. A vérnyomást idegi (baroreceptor-reflexek) és hormonális mechanizmusok szabályozzák.
24. A baroreceptorok az aortaívben és a sinus caroticusban érzékelik az érfal feszülését.
25. A vérnyomás emelkedésekor a depresszor központ aktiválódik, ami lassítja a szívet és tágítja az ereket.
26. A vérnyomás csökkenésekor a presszor központ vazokonstrikciót és szívfrekvencia-növekedést vált ki.
27. A vese által termelt renin a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszeren (RAAS) keresztül emeli a vérnyomást.
28. Az autoreguláció (Bayliss-effektus) lehetővé teszi, hogy a szervek vérátáramlása állandó maradjon változó nyomás mellett is.
29. A viszkozitást, azaz a vér belső súrlódását döntően a hematokrit érték határozza meg.
30. A turbulens áramlás hangjelenségekkel (zörejekkel) jár, és növeli a szív munkáját.
31. A Riva-Rocci módszer a vérnyomás indirekt mérésére szolgál a végtagon.
32. A szisztolés és diasztolés nyomás különbsége a pulzusnyomás.
33. A fizikai terhelés során a szisztolés nyomás jelentősen emelkedhet.
34. A pitvari natriuretikus peptid (ANP) a nátriumürítés fokozásával csökkenti a vértérfogatot és a nyomást.
35. A nyomásviszonyok és az ellenállás precíz összehangolása biztosítja a szervezet homeosztázisát.
(aufklappen)német
1. Das Herz als muskuläre Pumpe erzeugt den für den Blutfluss notwendigen Druckunterschied.
2. Das Kreislaufsystem enthält zwei Pumpen: die rechte Herzhälfte speist den Lungenkreislauf, die linke den Körperkreislauf.
3. Der systolische Druck der linken Kammer schwankt zwischen 0 und 120 mmHg.
4. Das aus dem Herz ausströmende Blut übt in der Aorta den höchsten hydrostatischen Druck aus.
5. Der Blutdruck sinkt von den Arterien über die Kapillaren bis hin zu den Venen kontinuierlich ab.
6. Der mittlere arterielle Druck wird durch das Produkt aus Herzzeitvolumen und totalem peripherem Widerstand bestimmt.
7. Das Herzzeitvolumen ist das Produkt aus Schlagvolumen und Herzfrequenz.
8. Der Gefäßwiderstand wird primär durch den Gefäßradius, die Blutviskosität und die Gefäßlänge beeinflusst.
9. Nach dem Gesetz von Hagen-Poiseuille ist der Widerstand umgekehrt proportional zur vierten Potenz des Radius.
10. Dies bedeutet, dass eine geringfügige Änderung des Gefäßdurchmessers enorme Auswirkungen auf den Blutfluss hat.
11. Die kleinen Arterien und Arteriolen werden als Widerstandsgefäße (Resistenzgefäße) bezeichnet.
12. Die Wände der Venen sind extrem dehnbar, weshalb wir sie Kapazitätsgefäße nennen.
13. Die Windkesselfunktion in der Aorta und den großen Arterien gewährleistet einen kontinuierlichen Blutfluss während der Diastole.
14. Die während der Systole gespeicherte elastische Energie wird während der Diastole in kinetische Energie umgewandelt.
15. Die Strömungsgeschwindigkeit des Blutes ist in den Kapillaren aufgrund des Anstiegs des Gesamtquerschnitts am niedrigsten.
16. Die geringe Geschwindigkeit begünstigt den Prozess des Gasaustauschs und des Stofftransports.
17. Der kapilläre Stoffaustausch wird durch die Starling-Kräfte, also das Gleichgewicht zwischen hydrostatischem und kolloidosmotischem Druck, gesteuert.
18. Am arteriellen Ende dominiert die Filtration, am venösen Ende die Reabsorption (Rückresorption).
19. Die treibende Kraft für den venösen Rückstrom ist der Druckunterschied zwischen den peripheren Venen und dem rechten Vorhof.
20. Der zentrale Venendruck liegt unter physiologischen Bedingungen nahe bei Null.
21. Die Muskelpumpe in den Extremitäten unterstützt im Zusammenspiel mit den Venenklappen den Transport des Blutes zum Herzen.
22. Bei der Einatmung übt das Sinken des intrathorakalen Drucks eine Saugwirkung auf die großen Venen aus.
23. Der Blutdruck wird durch nervale (Barorezeptorreflexe) und hormonale Mechanismen reguliert.
24. Barorezeptoren im Aortenbogen und im Sinus caroticus registrieren die Dehnung der Gefäßwand.
25. Bei einem Blutdruckanstieg wird das Depressorzentrum aktiviert, was das Herz verlangsamt und die Gefäße weitet.
26. Bei einem Blutdruckabfall löst das Pressorzentrum eine Vasokonstriktion und eine Steigerung der Herzfrequenz aus.
27. Das von der Niere produzierte Renin steigert over das Renin-Angiotensin-Aldosteron-System (RAAS) den Blutdruck.
28. Die Autoregulation (Bayliss-Effekt) ermöglicht es, dass die Durchblutung der Organe auch bei wechselndem Druck konstant bleibt.
29. Die Viskosität, also die innere Reibung des Blutes, wird entscheidend durch den Hämatokritwert bestimmt.
30. Turbulente Strömung geht mit Geräuschen einher und erhöht die Herzarbeit.
31. Die Riva-Rocci-Methode dient der indirekten Blutdruckmessung an der Extremität.
32. Die Differenz zwischen systolischem und diastolischem Druck ist der Pulsdruck.
33. Während körperlicher Belastung kann der systolische Druck deutlich ansteigen.
34. Das atriale natriuretische Peptid (ANP) senkt durch Steigerung der Natriumausscheidung das Blutvolumen und den Druck.
35. Die präzise Abstimmung von Druckverhältnissen und Widerstand gewährleistet die Homöostase des Organismus.