7.10 – A fej és a nyak artériái – Die Arterien von Kopf und Hals
1. A fej és a nyak artériás hálózata két nagy beáramlási rendszerhez kapcsolódik, amelyek együttesen látják el a felszíni képleteket, az érzékszerveket és az agyat. – Das arterielle Netz von Kopf und Hals ist an zwei große Zuflusssysteme angeschlossen, die gemeinsam oberflächliche Strukturen, Sinnesorgane und Gehirn versorgen.
2. Elöl elsősorban a közös fejverőerek szállítják a vért, míg a nyak hátsó részén és a koponyaüregben a csigolyaartériák is jelentős szerepet kapnak. – Vorn transportieren hauptsächlich die gemeinsamen Kopfschlagadern das Blut, während im hinteren Halsbereich und in der Schädelhöhle auch die Wirbelarterien eine wesentliche Rolle übernehmen.
3. Jobb oldalon a közös fejverőér a fej-kar verőértörzsből ered, bal oldali párja viszont közvetlenül az aortaívből indul. – Rechts entspringt die gemeinsame Kopfschlagader aus dem Truncus brachiocephalicus, während ihr linkes Gegenstück unmittelbar aus dem Aortenbogen hervorgeht.
4. Eredési különbségük ellenére mindkét ér lényegében azonos úton emelkedik a nyakon, miközben a belső nyaki véna és a bolygóideg kíséri. – Trotz ihres unterschiedlichen Ursprungs steigen beide Gefäße im Wesentlichen auf demselben Weg am Hals auf, begleitet von innerer Drosselvene und Vagusnerv.
5. A pajzsporc felső szélének magasságában a közös fejverőér külső és belső fejverőérre válik szét, amelyek ellátási területe alapvetően különbözik. – Auf Höhe des oberen Schildknorpelrandes teilt sich die gemeinsame Kopfschlagader in eine äußere und eine innere Kopfschlagader, deren Versorgungsgebiete grundsätzlich verschieden sind.
6. Az elágazás közelében található nyaki verőéröböl a vérnyomás változásait érzékeli, a mögötte fekvő nyaki verőértest pedig a vér kémiai összetételét figyeli. – Der nahe der Teilungsstelle gelegene Karotissinus registriert Blutdruckänderungen, während das dahinter liegende Karotiskörperchen die chemische Zusammensetzung des Blutes überwacht.
7. E receptoros területek jelzései olyan reflexeket indítanak el, amelyek a szívműködést, az érellenállást és szükség esetén a légzést is módosítják. – Die Signale dieser Rezeptorgebiete lösen Reflexe aus, welche die Herztätigkeit, den Gefäßwiderstand und bei Bedarf auch die Atmung verändern.
8. A külső fejverőér elsősorban a nyak, az arc, a fejbőr, valamint a száj- és orrüreg koponyán kívüli képleteit látja el. – Die äußere Kopfschlagader versorgt vor allem die außerhalb des Schädels gelegenen Strukturen von Hals, Gesicht, Kopfhaut sowie Mund- und Nasenhöhle.
9. Elülső ágai a pajzsmirigyhez, a gégéhez, a nyelvhez és az archoz vezetnek, miközben egymással és a szomszédos artériákkal számos kapcsolatot létesítenek. – Ihre vorderen Äste ziehen zu Schilddrüse, Kehlkopf, Zunge und Gesicht und bilden dabei zahlreiche Verbindungen untereinander sowie mit benachbarten Arterien.
10. A hátrafelé vagy befelé induló ágak a garat mélyebb részeit, a tarkót, a fül környezetét és részben az agyhártyákat táplálják. – Die nach hinten oder medial ziehenden Äste versorgen tiefere Abschnitte des Rachens, den Nacken, die Ohrregion und teilweise die Hirnhäute.
11. Végágai közül a felszínes halántéki artéria a fejbőrben terjed szét, az állcsonti artéria pedig a koponya mélyebb arctájékait éri el. – Von ihren Endästen breitet sich die oberflächliche Schläfenarterie in der Kopfhaut aus, während die Oberkieferarterie tiefere Gesichtsregionen des Schädels erreicht.
12. A külső fejverőér ágainak sűrű összeköttetései lehetővé teszik, hogy egyes területek több irányból kapjanak vért, ami részben kiegyenlítheti a lassan kialakuló szűkületeket. – Die dichten Verbindungen zwischen den Ästen der äußeren Kopfschlagader ermöglichen eine Blutversorgung einzelner Gebiete aus mehreren Richtungen und können langsam entstehende Verengungen teilweise ausgleichen.
13. Ezzel szemben a belső fejverőér nyaki szakasza nem ad le nagyobb oldalágakat, hanem közvetlen vezetőérként halad a koponyaalap felé. – Dagegen gibt der Halsabschnitt der inneren Kopfschlagader keine größeren Seitenäste ab, sondern zieht als unmittelbares Leitungsgefäß zur Schädelbasis.
14. A koponyába belépő ér csontos csatornákon és a barlangos vénás öblön keresztül éri el az agyalapot, ahol több jelentős koponyaűri ágat bocsát ki. – Nach dem Eintritt in den Schädel erreicht das Gefäß durch knöcherne Kanäle und den Sinus cavernosus die Hirnbasis, wo es mehrere bedeutende intrakranielle Äste abgibt.
15. A szemartéria a látóideg mellett jut a szemüregbe, majd a szemgolyót, a szemizmokat és a környező képleteket látja el. – Die Augenarterie gelangt neben dem Sehnerv in die Augenhöhle und versorgt anschließend den Augapfel, die Augenmuskeln und die umgebenden Strukturen.
16. A belső fejverőér két nagy végága közül az elülső agyi artéria főként az agyfélteke belső felszínéhez és a kérgestesthez vezet vért. – Von den beiden großen Endästen der inneren Kopfschlagader führt die vordere Hirnarterie Blut vor allem zur medialen Hemisphärenfläche und zum Balken.
17. Ellátási területén találhatók az alsó végtag mozgatásában és érzékelésében részt vevő kérgi mezők, ezért elzáródása jellegzetes működészavart okozhat. – In ihrem Versorgungsgebiet liegen die an Bewegung und Sensibilität der unteren Extremität beteiligten Rindenfelder, weshalb ihr Verschluss charakteristische Funktionsausfälle verursachen kann.
18. A középső agyi artéria az agyfélteke külső felszínének nagy részét táplálja, beleértve az arc, a kéz és a beszéd működéséhez kapcsolódó kérgi területeket. – Die mittlere Hirnarterie versorgt einen großen Teil der äußeren Hemisphärenfläche, einschließlich der mit Gesicht, Hand und Sprache verbundenen Rindenfelder.
19. Az agy hátsó területeihez vezető csigolyaartériák a kulcscsont alatti artériákból erednek, majd a nyakcsigolyák nyílásain keresztül lépnek a koponyaüregbe. – Die zu den hinteren Hirngebieten führenden Wirbelarterien entspringen aus den Schlüsselbeinarterien und gelangen durch Öffnungen der Halswirbel in die Schädelhöhle.
20. A két csigolyaartéria a híd alsó szélén alapi artériává egyesül, amely ágakat ad az agytörzshöz, a kisagyhoz és a belső fülhöz. – Am unteren Rand der Brücke vereinigen sich die beiden Wirbelarterien zur Basilararterie, die Äste zu Hirnstamm, Kleinhirn und Innenohr abgibt.
21. Az alapi artéria végágai, a hátsó agyi artériák elsősorban a nyakszirti lebenyt, a halántéklebeny alsó felszínét, valamint a köztiagy egyes részeit táplálják. – Die Endäste der Basilararterie, die hinteren Hirnarterien, versorgen vor allem den Hinterhauptslappen, die Unterfläche des Schläfenlappens sowie Teile des Zwischenhirns.
22. Az agyalapon a belső fejverőerek és a csigolya-alapi rendszer ágai artériás kört alkotnak, amely összekapcsolja az elülső és a hátsó agyi keringést. – An der Hirnbasis bilden Äste der inneren Kopfschlagadern und des vertebrobasilären Systems einen Arterienkreis, der den vorderen und hinteren Hirnkreislauf verbindet.
23. Bár ez a kapcsolatrendszer bizonyos keringési akadályokat részben kiegyenlíthet, az agy nagy oxigén- és glükózigénye miatt a hirtelen vérellátási zavar gyors idegsejtkárosodáshoz vezethet. – Obwohl dieses Verbindungssystem bestimmte Kreislaufhindernisse teilweise ausgleichen kann, führt eine plötzliche Durchblutungsstörung wegen des hohen Sauerstoff- und Glukosebedarfs des Gehirns rasch zu Nervenzellschäden.
(aufklappen)magyar
1. A fej és a nyak artériás hálózata két nagy beáramlási rendszerhez kapcsolódik, amelyek együttesen látják el a felszíni képleteket, az érzékszerveket és az agyat.
2. Elöl elsősorban a közös fejverőerek szállítják a vért, míg a nyak hátsó részén és a koponyaüregben a csigolyaartériák is jelentős szerepet kapnak.
3. Jobb oldalon a közös fejverőér a fej-kar verőértörzsből ered, bal oldali párja viszont közvetlenül az aortaívből indul.
4. Eredési különbségük ellenére mindkét ér lényegében azonos úton emelkedik a nyakon, miközben a belső nyaki véna és a bolygóideg kíséri.
5. A pajzsporc felső szélének magasságában a közös fejverőér külső és belső fejverőérre válik szét, amelyek ellátási területe alapvetően különbözik.
6. Az elágazás közelében található nyaki verőéröböl a vérnyomás változásait érzékeli, a mögötte fekvő nyaki verőértest pedig a vér kémiai összetételét figyeli.
7. E receptoros területek jelzései olyan reflexeket indítanak el, amelyek a szívműködést, az érellenállást és szükség esetén a légzést is módosítják.
8. A külső fejverőér elsősorban a nyak, az arc, a fejbőr, valamint a száj- és orrüreg koponyán kívüli képleteit látja el.
9. Elülső ágai a pajzsmirigyhez, a gégéhez, a nyelvhez és az archoz vezetnek, miközben egymással és a szomszédos artériákkal számos kapcsolatot létesítenek.
10. A hátrafelé vagy befelé induló ágak a garat mélyebb részeit, a tarkót, a fül környezetét és részben az agyhártyákat táplálják.
11. Végágai közül a felszínes halántéki artéria a fejbőrben terjed szét, az állcsonti artéria pedig a koponya mélyebb arctájékait éri el.
12. A külső fejverőér ágainak sűrű összeköttetései lehetővé teszik, hogy egyes területek több irányból kapjanak vért, ami részben kiegyenlítheti a lassan kialakuló szűkületeket.
13. Ezzel szemben a belső fejverőér nyaki szakasza nem ad le nagyobb oldalágakat, hanem közvetlen vezetőérként halad a koponyaalap felé.
14. A koponyába belépő ér csontos csatornákon és a barlangos vénás öblön keresztül éri el az agyalapot, ahol több jelentős koponyaűri ágat bocsát ki.
15. A szemartéria a látóideg mellett jut a szemüregbe, majd a szemgolyót, a szemizmokat és a környező képleteket látja el.
16. A belső fejverőér két nagy végága közül az elülső agyi artéria főként az agyfélteke belső felszínéhez és a kérgestesthez vezet vért.
17. Ellátási területén találhatók az alsó végtag mozgatásában és érzékelésében részt vevő kérgi mezők, ezért elzáródása jellegzetes működészavart okozhat.
18. A középső agyi artéria az agyfélteke külső felszínének nagy részét táplálja, beleértve az arc, a kéz és a beszéd működéséhez kapcsolódó kérgi területeket.
19. Az agy hátsó területeihez vezető csigolyaartériák a kulcscsont alatti artériákból erednek, majd a nyakcsigolyák nyílásain keresztül lépnek a koponyaüregbe.
20. A két csigolyaartéria a híd alsó szélén alapi artériává egyesül, amely ágakat ad az agytörzshöz, a kisagyhoz és a belső fülhöz.
21. Az alapi artéria végágai, a hátsó agyi artériák elsősorban a nyakszirti lebenyt, a halántéklebeny alsó felszínét, valamint a köztiagy egyes részeit táplálják.
22. Az agyalapon a belső fejverőerek és a csigolya-alapi rendszer ágai artériás kört alkotnak, amely összekapcsolja az elülső és a hátsó agyi keringést.
23. Bár ez a kapcsolatrendszer bizonyos keringési akadályokat részben kiegyenlíthet, az agy nagy oxigén- és glükózigénye miatt a hirtelen vérellátási zavar gyors idegsejtkárosodáshoz vezethet.
(aufklappen)német
1. Das arterielle Netz von Kopf und Hals ist an zwei große Zuflusssysteme angeschlossen, die gemeinsam oberflächliche Strukturen, Sinnesorgane und Gehirn versorgen.
2. Vorn transportieren hauptsächlich die gemeinsamen Kopfschlagadern das Blut, während im hinteren Halsbereich und in der Schädelhöhle auch die Wirbelarterien eine wesentliche Rolle übernehmen.
3. Rechts entspringt die gemeinsame Kopfschlagader aus dem Truncus brachiocephalicus, während ihr linkes Gegenstück unmittelbar aus dem Aortenbogen hervorgeht.
4. Trotz ihres unterschiedlichen Ursprungs steigen beide Gefäße im Wesentlichen auf demselben Weg am Hals auf, begleitet von innerer Drosselvene und Vagusnerv.
5. Auf Höhe des oberen Schildknorpelrandes teilt sich die gemeinsame Kopfschlagader in eine äußere und eine innere Kopfschlagader, deren Versorgungsgebiete grundsätzlich verschieden sind.
6. Der nahe der Teilungsstelle gelegene Karotissinus registriert Blutdruckänderungen, während das dahinter liegende Karotiskörperchen die chemische Zusammensetzung des Blutes überwacht.
7. Die Signale dieser Rezeptorgebiete lösen Reflexe aus, welche die Herztätigkeit, den Gefäßwiderstand und bei Bedarf auch die Atmung verändern.
8. Die äußere Kopfschlagader versorgt vor allem die außerhalb des Schädels gelegenen Strukturen von Hals, Gesicht, Kopfhaut sowie Mund- und Nasenhöhle.
9. Ihre vorderen Äste ziehen zu Schilddrüse, Kehlkopf, Zunge und Gesicht und bilden dabei zahlreiche Verbindungen untereinander sowie mit benachbarten Arterien.
10. Die nach hinten oder medial ziehenden Äste versorgen tiefere Abschnitte des Rachens, den Nacken, die Ohrregion und teilweise die Hirnhäute.
11. Von ihren Endästen breitet sich die oberflächliche Schläfenarterie in der Kopfhaut aus, während die Oberkieferarterie tiefere Gesichtsregionen des Schädels erreicht.
12. Die dichten Verbindungen zwischen den Ästen der äußeren Kopfschlagader ermöglichen eine Blutversorgung einzelner Gebiete aus mehreren Richtungen und können langsam entstehende Verengungen teilweise ausgleichen.
13. Dagegen gibt der Halsabschnitt der inneren Kopfschlagader keine größeren Seitenäste ab, sondern zieht als unmittelbares Leitungsgefäß zur Schädelbasis.
14. Nach dem Eintritt in den Schädel erreicht das Gefäß durch knöcherne Kanäle und den Sinus cavernosus die Hirnbasis, wo es mehrere bedeutende intrakranielle Äste abgibt.
15. Die Augenarterie gelangt neben dem Sehnerv in die Augenhöhle und versorgt anschließend den Augapfel, die Augenmuskeln und die umgebenden Strukturen.
16. Von den beiden großen Endästen der inneren Kopfschlagader führt die vordere Hirnarterie Blut vor allem zur medialen Hemisphärenfläche und zum Balken.
17. In ihrem Versorgungsgebiet liegen die an Bewegung und Sensibilität der unteren Extremität beteiligten Rindenfelder, weshalb ihr Verschluss charakteristische Funktionsausfälle verursachen kann.
18. Die mittlere Hirnarterie versorgt einen großen Teil der äußeren Hemisphärenfläche, einschließlich der mit Gesicht, Hand und Sprache verbundenen Rindenfelder.
19. Die zu den hinteren Hirngebieten führenden Wirbelarterien entspringen aus den Schlüsselbeinarterien und gelangen durch Öffnungen der Halswirbel in die Schädelhöhle.
20. Am unteren Rand der Brücke vereinigen sich die beiden Wirbelarterien zur Basilararterie, die Äste zu Hirnstamm, Kleinhirn und Innenohr abgibt.
21. Die Endäste der Basilararterie, die hinteren Hirnarterien, versorgen vor allem den Hinterhauptslappen, die Unterfläche des Schläfenlappens sowie Teile des Zwischenhirns.
22. An der Hirnbasis bilden Äste der inneren Kopfschlagadern und des vertebrobasilären Systems einen Arterienkreis, der den vorderen und hinteren Hirnkreislauf verbindet.
23. Obwohl dieses Verbindungssystem bestimmte Kreislaufhindernisse teilweise ausgleichen kann, führt eine plötzliche Durchblutungsstörung wegen des hohen Sauerstoff- und Glukosebedarfs des Gehirns rasch zu Nervenzellschäden.