7.10.1 – A közös és a külső fejverőér – Gemeinsame und äußere Kopfschlagader
1. A fej és a nyak artériás vérellátásának jelentős részét a páros közös fejverőér (arteria carotis communis) biztosítja, amely felfelé haladva külső és belső fejverőérre oszlik. – Einen wesentlichen Teil der arteriellen Versorgung von Kopf und Hals übernimmt die paarige gemeinsame Kopfschlagader (Arteria carotis communis), die sich auf ihrem kranialen Verlauf in eine äußere und eine innere Kopfschlagader teilt.
2. Jobb oldalon a közös fejverőér a kar-feji törzsből (truncus brachiocephalicus) ered, ezért kizárólag a nyaki szakaszon található meg. – Rechts entspringt die gemeinsame Kopfschlagader aus dem Arm-Kopf-Stamm (Truncus brachiocephalicus), weshalb sie nur einen Halsabschnitt besitzt.
3. Bal oldalon közvetlenül az aortaívből indul ki, így a mellkas felső részében rövid mellkasi szakasza is van, mielőtt belépne a nyakba. – Links geht sie unmittelbar aus dem Aortenbogen hervor und besitzt daher im oberen Brustraum einen kurzen thorakalen Abschnitt, bevor sie in den Hals eintritt.
4. Eredési különbségük ellenére a két ér a nyakon lényegében azonos lefutást követ, és a légcső, valamint a gége mellett emelkedik a koponyaalap irányába. – Trotz ihres unterschiedlichen Ursprungs folgen beide Gefäße am Hals im Wesentlichen demselben Verlauf und steigen neben Luftröhre und Kehlkopf zur Schädelbasis auf.
5. Útja során a közös fejverőér rendszerint nem ad le nagyobb oldalágakat, ezért viszonylag egyenes vezetőérként szállítja a vért a fej felé. – Während ihres Verlaufs gibt die gemeinsame Kopfschlagader gewöhnlich keine größeren Seitenäste ab und transportiert das Blut daher als relativ gerades Leitungsgefäß zum Kopf.
6. Az artériát a belső nyaki vénával és a bolygóideggel együtt erős kötőszövetes hüvely, a nyaki érhüvely (vagina carotica) veszi körül. – Die Arterie wird zusammen mit der inneren Drosselvene und dem Vagusnerv von einer kräftigen bindegewebigen Hülle, der Karotisscheide (Vagina carotica), umgeben.
7. Ebben az ér-ideg kötegben a belső nyaki véna többnyire az artériától oldalt, a bolygóideg pedig a két ér között és mögött helyezkedik el. – In diesem Gefäß-Nerven-Strang liegt die innere Drosselvene meist seitlich der Arterie, während sich der Vagusnerv zwischen und hinter den beiden Gefäßen befindet.
8. Felületesen a fejbiccentő izom részben elfedi a köteget, mélyebben pedig a nyaki gerinc előtti izmok és a szimpatikus határköteg határolják. – Oberflächlich wird der Strang teilweise vom Kopfnickermuskel bedeckt, während ihn in der Tiefe die prävertebralen Halsmuskeln und der sympathische Grenzstrang begrenzen.
9. A pajzsporc felső szélének, illetve a negyedik nyakcsigolyának a magasságában a közös fejverőér külső és belső fejverőérre válik szét. – Auf Höhe des oberen Schildknorpelrandes beziehungsweise des vierten Halswirbels teilt sich die gemeinsame Kopfschlagader in die äußere und die innere Kopfschlagader.
10. Az elágazás a nyaki verőérháromszögben található, ahol az ér lefutása anatómiai vizsgálat és sebészi beavatkozás során viszonylag jól követhető. – Die Aufzweigung liegt im Karotisdreieck, wo sich der Gefäßverlauf bei anatomischer Untersuchung und chirurgischen Eingriffen verhältnismäßig gut verfolgen lässt.
11. Közvetlenül a kettéágazás előtt az ér fala orsószerűen kitágul, és létrehozza a nyaki verőéröblöt (sinus caroticus). – Unmittelbar vor der Teilung erweitert sich die Gefäßwand spindelförmig und bildet den Karotissinus (Sinus caroticus).
12. Az öböl falában elhelyezkedő nyomásérzékelő végződések a vérnyomás változásait érzékelik, majd reflexes válaszokat indítanak el a keringési központok közvetítésével. – Die in der Wand des Sinus gelegenen Druckrezeptoren erfassen Blutdruckänderungen und lösen über die Kreislaufzentren reflektorische Reaktionen aus.
13. Az elágazás mögött található apró nyaki verőértest (glomus caroticum) ezzel szemben a vér oxigén-, szén-dioxid- és hidrogénion-koncentrációját figyeli. – Das kleine, hinter der Teilungsstelle gelegene Karotiskörperchen (Glomus caroticum) registriert dagegen die Konzentration von Sauerstoff, Kohlendioxid und Wasserstoffionen im Blut.
14. E két receptoros terület érző beidegzésében elsősorban a nyelv-garat ideg vesz részt, amelynek ingerületei a nyúltvelőbe jutnak. – An der sensiblen Innervation dieser beiden Rezeptorgebiete ist vor allem der Zungen-Rachen-Nerv beteiligt, dessen Impulse die Medulla oblongata erreichen.
15. A külső fejverőér (arteria carotis externa) kezdetben a belső fejverőértől elöl és kissé belül helyezkedik el, majd felfelé haladva fokozatosan felszínesebbé válik. – Die äußere Kopfschlagader (Arteria carotis externa) liegt anfangs vor und etwas medial der inneren Kopfschlagader und wird während ihres Aufstiegs zunehmend oberflächlicher.
16. Fő feladata a nyak, az arc, a fejbőr, a száj- és orrüreg, valamint a koponya külső és részben belső képleteinek ellátása. – Ihre Hauptaufgabe besteht in der Versorgung von Hals, Gesicht, Kopfhaut, Mund- und Nasenhöhle sowie äußerer und teilweise innerer Strukturen des Schädels.
17. A külső fejverőér a fültőmirigy állományába belépve az alsó állkapocs nyaka mögött két végágra, a felszínes halántéki és az állcsonti artériára oszlik. – Nach ihrem Eintritt in die Ohrspeicheldrüse teilt sich die äußere Kopfschlagader hinter dem Hals des Unterkiefers in ihre beiden Endäste, die oberflächliche Schläfenarterie und die Oberkieferarterie.
18. Lefutása során hat jelentősebb oldalágat ad le, amelyeket eredési irányuk alapján elülső, hátsó és belső ágcsoportba rendezhetünk. – In ihrem Verlauf gibt sie sechs größere Seitenäste ab, die entsprechend ihrer Ursprungsrichtung in eine vordere, hintere und mediale Astgruppe eingeteilt werden können.
19. Első elülső ága, a felső pajzsmirigyartéria (arteria thyroidea superior) lefelé és előrefelé fordulva a pajzsmirigy felső pólusához húzódik. – Ihr erster vorderer Ast, die obere Schilddrüsenarterie (Arteria thyroidea superior), zieht nach unten und vorn zum oberen Pol der Schilddrüse.
20. Ágai nemcsak a pajzsmirigyet, hanem a gége felső részét, a környező izmokat és a nyelvcsont alatti régió egyes képleteit is ellátják. – Ihre Äste versorgen nicht nur die Schilddrüse, sondern auch den oberen Kehlkopfabschnitt, benachbarte Muskeln und einzelne Strukturen der Region unterhalb des Zungenbeins.
21. A nyelvartéria (arteria lingualis) a nyelvcsont nagyszarvának magasságában ered, majd a nyelvcsont-nyelvi izom mögött előrefelé halad. – Die Zungenarterie (Arteria lingualis) entspringt auf Höhe des großen Zungenbeinhorns und zieht anschließend hinter dem Musculus hyoglossus nach vorn.
22. Mély nyelvi ága a nyelv csúcsáig követhető, míg további ágai a szájfeneket, a nyelv alatti mirigyet és a környező izmokat látják el. – Ihr tiefer Zungenast lässt sich bis zur Zungenspitze verfolgen, während weitere Äste den Mundboden, die Unterzungendrüse und die benachbarten Muskeln versorgen.
23. Az arcartéria (arteria facialis) kezdetben a garat mellett halad, majd a nyálmirigyek közelében kanyarogva eléri az alsó állkapocs alsó szélét. – Die Gesichtsarterie (Arteria facialis) verläuft zunächst neben dem Rachen und erreicht nach einem geschlängelten Verlauf in der Nähe der Speicheldrüsen den Unterrand des Unterkiefers.
24. Innen a rágóizom elülső széle előtt az arcra hajlik, ahol kanyargós lefutása lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjon az állkapocs és az arcizmok mozgásaihoz. – Von dort biegt sie vor dem vorderen Rand des Kaumuskels ins Gesicht um, wo ihr gewundener Verlauf die Anpassung an Bewegungen des Unterkiefers und der Gesichtsmuskeln ermöglicht.
25. Végágai az ajkak, az orr és a belső szemzug irányába haladnak, miközben számos összeköttetést létesítenek a szomszédos artériákkal. – Ihre Endäste ziehen zu den Lippen, zur Nase und zum inneren Augenwinkel und bilden dabei zahlreiche Verbindungen mit benachbarten Arterien.
26. A felszálló garatartéria (arteria pharyngea ascendens), amely a külső fejverőér egyetlen jelentősebb belső ága, vékony érként emelkedik a garat oldalfala mentén. – Die aufsteigende Rachenarterie (Arteria pharyngea ascendens), der einzige größere mediale Ast der äußeren Kopfschlagader, steigt als dünnes Gefäß an der Seitenwand des Rachens auf.
27. Ellátási területéhez a garat mélyebb rétegei, a lágyszájpad, a hallócső környéke, valamint az agyhártyák egy része tartozik. – Zu ihrem Versorgungsgebiet gehören die tieferen Schichten des Rachens, der weiche Gaumen, die Umgebung der Ohrtrompete und ein Teil der Hirnhäute.
28. A hátsó ágcsoport erősebb tagja, a nyakszirti artéria (arteria occipitalis) hátrafelé haladva a nyakszirt és a tarkó izmai közé jut. – Der stärkere Ast der hinteren Gruppe, die Hinterhauptsarterie (Arteria occipitalis), zieht nach hinten zwischen die Muskeln des Hinterhaupts und des Nackens.
29. Felszínes végágai a tarkó bőrében és fejbőrében ágazódnak el, mély ágai pedig a nyak felső izmait és részben az agyhártyát táplálják. – Ihre oberflächlichen Endäste verzweigen sich in der Haut des Nackens und der Kopfhaut, während tiefe Äste die oberen Halsmuskeln und teilweise die Hirnhaut versorgen.
30. A hátsó fülartéria (arteria auricularis posterior) a fülkagyló mögött emelkedik, és ágakat ad a fülkagylóhoz, a környező bőrhöz, valamint a csecsnyúlvány tájékához. – Die hintere Ohrarterie (Arteria auricularis posterior) steigt hinter der Ohrmuschel auf und gibt Äste an die Ohrmuschel, die umgebende Haut und die Region des Warzenfortsatzes ab.
31. A külső fejverőér egyik végága, a felszínes halántéki artéria (arteria temporalis superficialis) a járomív előtt keresztezi a halántéktájat. – Einer der Endäste der äußeren Kopfschlagader, die oberflächliche Schläfenarterie (Arteria temporalis superficialis), überquert vor dem Jochbogen die Schläfenregion.
32. Az ér itt közvetlenül a bőr alatt fekszik, ezért pulzusa könnyen tapintható, ágai pedig a homlok és a fejtető bőrében terjednek szét. – Das Gefäß liegt hier unmittelbar unter der Haut, sodass sein Puls leicht tastbar ist; seine Äste breiten sich in der Haut von Stirn und Scheitel aus.
33. A másik végág, az állcsonti artéria (arteria maxillaris) mélyen, az alsó állkapocs ága mögött halad a halánték alatti árokból a szárny-szájpadi árok felé. – Der andere Endast, die Oberkieferarterie (Arteria maxillaris), zieht tief hinter dem Unterkieferast von der Unterschläfengrube zur Flügel-Gaumen-Grube.
34. Számos ága látja el a rágóizmokat, a fogakat, az orrüreget, a szájpadot, a külső és középső fület, továbbá az agy kemény burkának jelentős részét. – Zahlreiche Äste versorgen die Kaumuskeln, die Zähne, die Nasenhöhle, den Gaumen, das äußere und mittlere Ohr sowie einen bedeutenden Teil der harten Hirnhaut.
35. Különösen fontos a középső agyhártyai artéria, amely a tövisnyíláson át lép a koponyaüregbe, majd a koponyacsontok belső felszínén ágazódik el. – Besonders bedeutsam ist die mittlere Hirnhautarterie, die durch das Foramen spinosum in die Schädelhöhle eintritt und sich an der Innenfläche der Schädelknochen verzweigt.
(aufklappen)magyar
1. A fej és a nyak artériás vérellátásának jelentős részét a páros közös fejverőér (arteria carotis communis) biztosítja, amely felfelé haladva külső és belső fejverőérre oszlik.
2. Jobb oldalon a közös fejverőér a kar-feji törzsből (truncus brachiocephalicus) ered, ezért kizárólag a nyaki szakaszon található meg.
3. Bal oldalon közvetlenül az aortaívből indul ki, így a mellkas felső részében rövid mellkasi szakasza is van, mielőtt belépne a nyakba.
4. Eredési különbségük ellenére a két ér a nyakon lényegében azonos lefutást követ, és a légcső, valamint a gége mellett emelkedik a koponyaalap irányába.
5. Útja során a közös fejverőér rendszerint nem ad le nagyobb oldalágakat, ezért viszonylag egyenes vezetőérként szállítja a vért a fej felé.
6. Az artériát a belső nyaki vénával és a bolygóideggel együtt erős kötőszövetes hüvely, a nyaki érhüvely (vagina carotica) veszi körül.
7. Ebben az ér-ideg kötegben a belső nyaki véna többnyire az artériától oldalt, a bolygóideg pedig a két ér között és mögött helyezkedik el.
8. Felületesen a fejbiccentő izom részben elfedi a köteget, mélyebben pedig a nyaki gerinc előtti izmok és a szimpatikus határköteg határolják.
9. A pajzsporc felső szélének, illetve a negyedik nyakcsigolyának a magasságában a közös fejverőér külső és belső fejverőérre válik szét.
10. Az elágazás a nyaki verőérháromszögben található, ahol az ér lefutása anatómiai vizsgálat és sebészi beavatkozás során viszonylag jól követhető.
11. Közvetlenül a kettéágazás előtt az ér fala orsószerűen kitágul, és létrehozza a nyaki verőéröblöt (sinus caroticus).
12. Az öböl falában elhelyezkedő nyomásérzékelő végződések a vérnyomás változásait érzékelik, majd reflexes válaszokat indítanak el a keringési központok közvetítésével.
13. Az elágazás mögött található apró nyaki verőértest (glomus caroticum) ezzel szemben a vér oxigén-, szén-dioxid- és hidrogénion-koncentrációját figyeli.
14. E két receptoros terület érző beidegzésében elsősorban a nyelv-garat ideg vesz részt, amelynek ingerületei a nyúltvelőbe jutnak.
15. A külső fejverőér (arteria carotis externa) kezdetben a belső fejverőértől elöl és kissé belül helyezkedik el, majd felfelé haladva fokozatosan felszínesebbé válik.
16. Fő feladata a nyak, az arc, a fejbőr, a száj- és orrüreg, valamint a koponya külső és részben belső képleteinek ellátása.
17. A külső fejverőér a fültőmirigy állományába belépve az alsó állkapocs nyaka mögött két végágra, a felszínes halántéki és az állcsonti artériára oszlik.
18. Lefutása során hat jelentősebb oldalágat ad le, amelyeket eredési irányuk alapján elülső, hátsó és belső ágcsoportba rendezhetünk.
19. Első elülső ága, a felső pajzsmirigyartéria (arteria thyroidea superior) lefelé és előrefelé fordulva a pajzsmirigy felső pólusához húzódik.
20. Ágai nemcsak a pajzsmirigyet, hanem a gége felső részét, a környező izmokat és a nyelvcsont alatti régió egyes képleteit is ellátják.
21. A nyelvartéria (arteria lingualis) a nyelvcsont nagyszarvának magasságában ered, majd a nyelvcsont-nyelvi izom mögött előrefelé halad.
22. Mély nyelvi ága a nyelv csúcsáig követhető, míg további ágai a szájfeneket, a nyelv alatti mirigyet és a környező izmokat látják el.
23. Az arcartéria (arteria facialis) kezdetben a garat mellett halad, majd a nyálmirigyek közelében kanyarogva eléri az alsó állkapocs alsó szélét.
24. Innen a rágóizom elülső széle előtt az arcra hajlik, ahol kanyargós lefutása lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjon az állkapocs és az arcizmok mozgásaihoz.
25. Végágai az ajkak, az orr és a belső szemzug irányába haladnak, miközben számos összeköttetést létesítenek a szomszédos artériákkal.
26. A felszálló garatartéria (arteria pharyngea ascendens), amely a külső fejverőér egyetlen jelentősebb belső ága, vékony érként emelkedik a garat oldalfala mentén.
27. Ellátási területéhez a garat mélyebb rétegei, a lágyszájpad, a hallócső környéke, valamint az agyhártyák egy része tartozik.
28. A hátsó ágcsoport erősebb tagja, a nyakszirti artéria (arteria occipitalis) hátrafelé haladva a nyakszirt és a tarkó izmai közé jut.
29. Felszínes végágai a tarkó bőrében és fejbőrében ágazódnak el, mély ágai pedig a nyak felső izmait és részben az agyhártyát táplálják.
30. A hátsó fülartéria (arteria auricularis posterior) a fülkagyló mögött emelkedik, és ágakat ad a fülkagylóhoz, a környező bőrhöz, valamint a csecsnyúlvány tájékához.
31. A külső fejverőér egyik végága, a felszínes halántéki artéria (arteria temporalis superficialis) a járomív előtt keresztezi a halántéktájat.
32. Az ér itt közvetlenül a bőr alatt fekszik, ezért pulzusa könnyen tapintható, ágai pedig a homlok és a fejtető bőrében terjednek szét.
33. A másik végág, az állcsonti artéria (arteria maxillaris) mélyen, az alsó állkapocs ága mögött halad a halánték alatti árokból a szárny-szájpadi árok felé.
34. Számos ága látja el a rágóizmokat, a fogakat, az orrüreget, a szájpadot, a külső és középső fület, továbbá az agy kemény burkának jelentős részét.
35. Különösen fontos a középső agyhártyai artéria, amely a tövisnyíláson át lép a koponyaüregbe, majd a koponyacsontok belső felszínén ágazódik el.
(aufklappen)német
1. Einen wesentlichen Teil der arteriellen Versorgung von Kopf und Hals übernimmt die paarige gemeinsame Kopfschlagader (Arteria carotis communis), die sich auf ihrem kranialen Verlauf in eine äußere und eine innere Kopfschlagader teilt.
2. Rechts entspringt die gemeinsame Kopfschlagader aus dem Arm-Kopf-Stamm (Truncus brachiocephalicus), weshalb sie nur einen Halsabschnitt besitzt.
3. Links geht sie unmittelbar aus dem Aortenbogen hervor und besitzt daher im oberen Brustraum einen kurzen thorakalen Abschnitt, bevor sie in den Hals eintritt.
4. Trotz ihres unterschiedlichen Ursprungs folgen beide Gefäße am Hals im Wesentlichen demselben Verlauf und steigen neben Luftröhre und Kehlkopf zur Schädelbasis auf.
5. Während ihres Verlaufs gibt die gemeinsame Kopfschlagader gewöhnlich keine größeren Seitenäste ab und transportiert das Blut daher als relativ gerades Leitungsgefäß zum Kopf.
6. Die Arterie wird zusammen mit der inneren Drosselvene und dem Vagusnerv von einer kräftigen bindegewebigen Hülle, der Karotisscheide (Vagina carotica), umgeben.
7. In diesem Gefäß-Nerven-Strang liegt die innere Drosselvene meist seitlich der Arterie, während sich der Vagusnerv zwischen und hinter den beiden Gefäßen befindet.
8. Oberflächlich wird der Strang teilweise vom Kopfnickermuskel bedeckt, während ihn in der Tiefe die prävertebralen Halsmuskeln und der sympathische Grenzstrang begrenzen.
9. Auf Höhe des oberen Schildknorpelrandes beziehungsweise des vierten Halswirbels teilt sich die gemeinsame Kopfschlagader in die äußere und die innere Kopfschlagader.
10. Die Aufzweigung liegt im Karotisdreieck, wo sich der Gefäßverlauf bei anatomischer Untersuchung und chirurgischen Eingriffen verhältnismäßig gut verfolgen lässt.
11. Unmittelbar vor der Teilung erweitert sich die Gefäßwand spindelförmig und bildet den Karotissinus (Sinus caroticus).
12. Die in der Wand des Sinus gelegenen Druckrezeptoren erfassen Blutdruckänderungen und lösen über die Kreislaufzentren reflektorische Reaktionen aus.
13. Das kleine, hinter der Teilungsstelle gelegene Karotiskörperchen (Glomus caroticum) registriert dagegen die Konzentration von Sauerstoff, Kohlendioxid und Wasserstoffionen im Blut.
14. An der sensiblen Innervation dieser beiden Rezeptorgebiete ist vor allem der Zungen-Rachen-Nerv beteiligt, dessen Impulse die Medulla oblongata erreichen.
15. Die äußere Kopfschlagader (Arteria carotis externa) liegt anfangs vor und etwas medial der inneren Kopfschlagader und wird während ihres Aufstiegs zunehmend oberflächlicher.
16. Ihre Hauptaufgabe besteht in der Versorgung von Hals, Gesicht, Kopfhaut, Mund- und Nasenhöhle sowie äußerer und teilweise innerer Strukturen des Schädels.
17. Nach ihrem Eintritt in die Ohrspeicheldrüse teilt sich die äußere Kopfschlagader hinter dem Hals des Unterkiefers in ihre beiden Endäste, die oberflächliche Schläfenarterie und die Oberkieferarterie.
18. In ihrem Verlauf gibt sie sechs größere Seitenäste ab, die entsprechend ihrer Ursprungsrichtung in eine vordere, hintere und mediale Astgruppe eingeteilt werden können.
19. Ihr erster vorderer Ast, die obere Schilddrüsenarterie (Arteria thyroidea superior), zieht nach unten und vorn zum oberen Pol der Schilddrüse.
20. Ihre Äste versorgen nicht nur die Schilddrüse, sondern auch den oberen Kehlkopfabschnitt, benachbarte Muskeln und einzelne Strukturen der Region unterhalb des Zungenbeins.
21. Die Zungenarterie (Arteria lingualis) entspringt auf Höhe des großen Zungenbeinhorns und zieht anschließend hinter dem Musculus hyoglossus nach vorn.
22. Ihr tiefer Zungenast lässt sich bis zur Zungenspitze verfolgen, während weitere Äste den Mundboden, die Unterzungendrüse und die benachbarten Muskeln versorgen.
23. Die Gesichtsarterie (Arteria facialis) verläuft zunächst neben dem Rachen und erreicht nach einem geschlängelten Verlauf in der Nähe der Speicheldrüsen den Unterrand des Unterkiefers.
24. Von dort biegt sie vor dem vorderen Rand des Kaumuskels ins Gesicht um, wo ihr gewundener Verlauf die Anpassung an Bewegungen des Unterkiefers und der Gesichtsmuskeln ermöglicht.
25. Ihre Endäste ziehen zu den Lippen, zur Nase und zum inneren Augenwinkel und bilden dabei zahlreiche Verbindungen mit benachbarten Arterien.
26. Die aufsteigende Rachenarterie (Arteria pharyngea ascendens), der einzige größere mediale Ast der äußeren Kopfschlagader, steigt als dünnes Gefäß an der Seitenwand des Rachens auf.
27. Zu ihrem Versorgungsgebiet gehören die tieferen Schichten des Rachens, der weiche Gaumen, die Umgebung der Ohrtrompete und ein Teil der Hirnhäute.
28. Der stärkere Ast der hinteren Gruppe, die Hinterhauptsarterie (Arteria occipitalis), zieht nach hinten zwischen die Muskeln des Hinterhaupts und des Nackens.
29. Ihre oberflächlichen Endäste verzweigen sich in der Haut des Nackens und der Kopfhaut, während tiefe Äste die oberen Halsmuskeln und teilweise die Hirnhaut versorgen.
30. Die hintere Ohrarterie (Arteria auricularis posterior) steigt hinter der Ohrmuschel auf und gibt Äste an die Ohrmuschel, die umgebende Haut und die Region des Warzenfortsatzes ab.
31. Einer der Endäste der äußeren Kopfschlagader, die oberflächliche Schläfenarterie (Arteria temporalis superficialis), überquert vor dem Jochbogen die Schläfenregion.
32. Das Gefäß liegt hier unmittelbar unter der Haut, sodass sein Puls leicht tastbar ist; seine Äste breiten sich in der Haut von Stirn und Scheitel aus.
33. Der andere Endast, die Oberkieferarterie (Arteria maxillaris), zieht tief hinter dem Unterkieferast von der Unterschläfengrube zur Flügel-Gaumen-Grube.
34. Zahlreiche Äste versorgen die Kaumuskeln, die Zähne, die Nasenhöhle, den Gaumen, das äußere und mittlere Ohr sowie einen bedeutenden Teil der harten Hirnhaut.
35. Besonders bedeutsam ist die mittlere Hirnhautarterie, die durch das Foramen spinosum in die Schädelhöhle eintritt und sich an der Innenfläche der Schädelknochen verzweigt.