11.4.1 Az érgomolyag és a kettős falú tok – Glomerulus und doppelwandige Kapsel
1. A vesekéregben elhelyezkedő, gömbölyded vesetestecske a nefron kezdeti része, amelyben az érrendszer közvetlen kapcsolatba kerül a vizeletképző csatornarendszerrel. – Das in der Nierenrinde gelegene, rundliche Nierenkörperchen bildet den Anfang des Nephrons, in dem das Gefäßsystem unmittelbar mit dem harnbildenden Tubulussystem in Beziehung tritt.
2. Szerkezetét egy gazdagon elágazó hajszálérgomolyag és az azt kehelyszerűen körülvevő, kettős falú Bowman-tok együttesen határozza meg. – Sein Bau wird durch ein reich verzweigtes Kapillarknäuel und die es kelchartig umgebende doppelwandige Bowman-Kapsel bestimmt.
3. Az érgomolyag, más néven glomerulus, artériás hajszálerekből áll, amelyek két kis verőér közé iktatva különleges érhálózatot alkotnak. – Das Gefäßknäuel, auch Glomerulus genannt, besteht aus arteriellen Kapillaren, die zwischen zwei kleinen Arterien ein besonderes Gefäßnetz bilden.
4. Az érpólus felől érkező afferens arteriola belép a tokba, majd rövid ágakra oszolva számos, egymással összefüggő kapilláriskacsot hoz létre. – Die vom Gefäßpol kommende afferente Arteriole tritt in die Kapsel ein und bildet nach ihrer Aufteilung in kurze Äste zahlreiche miteinander verbundene Kapillarschlingen.
5. Miközben a kapillárisok többszörösen visszahajlanak, nagy felületű, tömött gomolyagot képeznek, amely csak kis teret foglal el a vesetestecske belsejében. – Indem sich die Kapillaren mehrfach zurückbiegen, bilden sie ein dichtes Knäuel mit großer Oberfläche, das im Inneren des Nierenkörperchens nur wenig Raum beansprucht.
6. A kacsokból összegyűlő vér az efferens arteriolába jut, amely ugyanazon az érpóluson keresztül hagyja el a vesetestecskét, ahol a bevezető ér belépett. – Das aus den Schlingen zusammenströmende Blut gelangt in die efferente Arteriole, die das Nierenkörperchen an demselben Gefäßpol verlässt, an dem das zuführende Gefäß eingetreten ist.
7. Mivel tehát a glomerulus kapillárisrendszere nem egy arteriola és egy venula, hanem két arteriola között helyezkedik el, artériás csodarecének tekinthető. – Da das Kapillarsystem des Glomerulus nicht zwischen einer Arteriole und einer Venole, sondern zwischen zwei Arteriolen liegt, gilt es als arterielles Wundernetz.
8. Rendszerint az afferens arteriola tágabb az efferens érnél, ami elősegíti, hogy a kapilláriskacsokban a szűréshez szükséges viszonylag magas nyomás alakuljon ki. – Gewöhnlich ist die afferente Arteriole weiter als das efferente Gefäß, wodurch sich in den Kapillarschlingen der für die Filtration erforderliche vergleichsweise hohe Druck entwickeln kann.
9. A bevezető ér elágazásai több kapilláriscsoportot hoznak létre, amelyek szerkezetileg elkülönülnek, mégis közös érpólushoz és közös elvezető arteriolához kapcsolódnak. – Die Verzweigungen des zuführenden Gefäßes bilden mehrere Kapillargruppen, die strukturell voneinander abgesetzt sind, jedoch mit einem gemeinsamen Gefäßpol und einer gemeinsamen abführenden Arteriole verbunden bleiben.
10. E kapilláriskacsokat központi helyzetű mezangiális területek támasztják meg, így a finom érhálózat a benne uralkodó nyomás ellenére is megőrzi rendezett alakját. – Diese Kapillarschlingen werden von zentral gelegenen Mesangialbereichen gestützt, sodass das feine Gefäßnetz trotz des darin herrschenden Drucks seine geordnete Form bewahrt.
11. A kacsok közötti mezangium sejtekből és sejtközötti állományból épül fel, amelyek az egymáshoz közel futó kapillárisokat közös szerkezeti egységekbe rendezik. – Das zwischen den Schlingen liegende Mesangium besteht aus Zellen und Interzellularsubstanz, welche die dicht nebeneinander verlaufenden Kapillaren zu gemeinsamen Struktureinheiten ordnen.
12. Támasztó szerepe mellett a mezangium hozzájárul a kapillárisfelszín alakításához, és eltávolíthatja az érgomolyagban visszamaradó részecskéket vagy makromolekulákat. – Neben seiner Stützfunktion trägt das Mesangium zur Gestaltung der Kapillaroberfläche bei und kann im Gefäßknäuel zurückgebliebene Partikel oder Makromoleküle beseitigen.
13. Kívülről a glomerulust a Bowman-tok fogja körül, amelynek bemélyedésében az érgomolyag úgy helyezkedik el, mintha a tok falába nyomódott volna. – Von außen wird der Glomerulus von der Bowman-Kapsel umgeben, in deren Einstülpung das Gefäßknäuel liegt, als wäre es in die Kapselwand hineingedrückt worden.
14. A tok kettős fala egy külső fali és egy belső zsigeri lemezből áll, amelyek az érpólus környékén folytonosan átmennek egymásba. – Die doppelte Kapselwand besteht aus einem äußeren parietalen und einem inneren viszeralen Blatt, die im Bereich des Gefäßpols kontinuierlich ineinander übergehen.
15. Egyrétegű laphámból felépülő fali lemeze a vesetestecske külső határát alkotja, és vékony, csaknem gömb alakú burkot képez a glomerulus körül. – Das aus einschichtigem Plattenepithel aufgebaute parietale Blatt bildet die äußere Begrenzung des Nierenkörperchens und erzeugt eine dünne, nahezu kugelförmige Hülle um den Glomerulus.
16. A fali lemez sejtjei laposak, kevés sejtplazmát tartalmaznak, ezért a tok külső körvonala fénymikroszkópos metszetben rendszerint finom vonalként jelenik meg. – Die Zellen des parietalen Blattes sind flach und enthalten wenig Zytoplasma, weshalb die äußere Kontur der Kapsel im lichtmikroskopischen Schnitt gewöhnlich als feine Linie erscheint.
17. Ezzel szemben a zsigeri lemez közvetlenül ráfekszik a glomerulus kapillárisaira, követve azok kanyarulatos lefutását és csaknem teljes külső felszínét. – Demgegenüber liegt das viszerale Blatt den Glomeruluskapillaren unmittelbar auf und folgt ihrem gewundenen Verlauf sowie nahezu ihrer gesamten Außenfläche.
18. Sejtjei a lábas sejtek, vagyis a podociták, amelyek sejttestükből kiinduló nyúlványaikkal körülölelik a hajszálérkacsokat, és a szűrőfelszín külső részét alkotják. – Seine Zellen sind die Fußzellen oder Podozyten, die mit ihren vom Zellkörper ausgehenden Fortsätzen die Kapillarschlingen umfassen und den äußeren Anteil der Filterfläche bilden.
19. Bár a podociták a tok zsigeri lemezéhez tartoznak, sajátos alakjuk miatt nem összefüggő, egyszerű hámborítást, hanem finoman tagolt sejtréteget képeznek. – Obwohl die Podozyten zum viszeralen Blatt der Kapsel gehören, bilden sie aufgrund ihrer besonderen Gestalt keine geschlossene einfache Epithelbedeckung, sondern eine fein gegliederte Zellschicht.
20. A fali és a zsigeri lemez között rés alakú toküreg húzódik, amelyet Bowman-térnek is neveznek, és amely körülveszi a kapilláriskacsok nagy részét. – Zwischen dem parietalen und dem viszeralen Blatt erstreckt sich ein spaltförmiger Kapselraum, der auch Bowman-Raum genannt wird und den größten Teil der Kapillarschlingen umgibt.
21. Ebbe a térbe kerül a glomerulus kapillárisaiból kiszűrt folyadék, majd a toküregben összegyűlve a vesetestecske vizeleti pólusa felé halad. – In diesen Raum gelangt die aus den Glomeruluskapillaren filtrierte Flüssigkeit, die sich im Kapselraum sammelt und zum Harnpol des Nierenkörperchens weiterströmt.
22. Az érpólussal átellenben található vizeleti pólusnál a Bowman-tér közvetlenül folytatódik a közeli kanyarulatos csatorna üregében, ezért itt kezdődik a nefron csatornaszakasza. – Am dem Gefäßpol gegenüberliegenden Harnpol setzt sich der Bowman-Raum unmittelbar in das Lumen des proximalen Tubulus fort, weshalb hier der Tubulusabschnitt des Nephrons beginnt.
23. A vizeleti pólus közelében a fali lemez lapos sejtjei fokozatosan átmennek a közeli csatorna magasabb, köbös hámsejtjeibe, így folytonos hámfelszín alakul ki. – In der Nähe des Harnpols gehen die flachen Zellen des parietalen Blattes allmählich in die höheren kubischen Epithelzellen des proximalen Tubulus über, sodass eine kontinuierliche Epithelfläche entsteht.
24. Az érpólusnál ezzel szemben nem csatorna, hanem az afferens és az efferens arteriola kapcsolódik a vesetestecskéhez, miközben a tok lemezei visszahajlanak az erek körül. – Am Gefäßpol ist dagegen kein Tubulus, sondern die afferente und die efferente Arteriole mit dem Nierenkörperchen verbunden, während sich die Kapselblätter um die Gefäße zurückschlagen.
25. Fejlődéstani szempontból a kettős falú tok úgy jön létre, hogy a növekvő kapillárisgomolyag betüremkedik a kezdetben egyszerű hámmal határolt tokba. – Entwicklungsgeschichtlich entsteht die doppelwandige Kapsel dadurch, dass sich das wachsende Kapillarknäuel in die anfangs von einfachem Epithel begrenzte Kapsel einstülpt.
26. Ennek következtében a betüremkedett hám a kapillárisokra simuló zsigeri lemezzé, míg a kívül maradó rész a tok fali lemezévé alakul. – Infolgedessen entwickelt sich das eingestülpte Epithel zum den Kapillaren anliegenden viszeralen Blatt, während der außen verbleibende Anteil das parietale Kapselblatt bildet.
27. A glomerulus ezért nem szabadon lebeg a toküregben, hanem az érpólusnál rögzül, kapilláriskacsait pedig a zsigeri lemez és a mezangium kapcsolja össze. – Der Glomerulus schwimmt daher nicht frei im Kapselraum, sondern ist am Gefäßpol befestigt, während seine Kapillarschlingen durch das viszerale Blatt und das Mesangium miteinander verbunden werden.
28. Mikroszkópos metszetben a vesetestecske alakja attól függően változik, hogy a metszési sík érinti-e az érpólust, a vizeleti pólust vagy csupán a kapillárisgomolyag közepét. – Im mikroskopischen Schnitt verändert sich die Gestalt des Nierenkörperchens abhängig davon, ob die Schnittebene den Gefäßpol, den Harnpol oder lediglich die Mitte des Kapillarknäuels trifft.
29. Amennyiben a metszet az érpóluson halad át, felismerhető a két arteriola kapcsolódása, míg a vizeleti pólusnál a toküreg és a közeli csatorna folytonossága látható. – Verläuft der Schnitt durch den Gefäßpol, lässt sich der Anschluss der beiden Arteriolen erkennen, während am Harnpol die Kontinuität zwischen Kapselraum und proximalem Tubulus sichtbar wird.
30. A velőállományban vesetestecskék nem találhatók, mivel valamennyi glomerulus a kéregben helyezkedik el, még akkor is, ha a hozzá tartozó kacs mélyen lenyúlik. – Im Nierenmark kommen keine Nierenkörperchen vor, da sämtliche Glomeruli in der Rinde liegen, selbst wenn die zugehörige Schleife weit in die Tiefe hinabreicht.
31. A mélyebb kéregben fekvő vesetestecskék rendszerint közelebb kerülnek a kéreg és a velő határához, míg a felszínesebbek a rostos tok irányában helyezkednek el. – Die in der tieferen Rinde liegenden Nierenkörperchen befinden sich gewöhnlich näher an der Rinden-Mark-Grenze, während die oberflächlicheren zur Faserkapsel hin angeordnet sind.
32. Az érpólus közelében a távoli kanyarulatos csatorna egy szakasza ismét megközelíti saját vesetestecskéjét, ami sajátos topográfiai kapcsolatot teremt az ér- és csatornarendszer között. – In der Nähe des Gefäßpols nähert sich ein Abschnitt des distalen Tubulus erneut seinem eigenen Nierenkörperchen und schafft dadurch eine besondere topographische Beziehung zwischen Gefäß- und Tubulussystem.
33. Noha e pólusok egymással szoros térbeli egységet alkotnak, feladatuk eltérő, mert az érpólus a vér be- és kiáramlásának, a vizeleti pólus pedig a szűrlet elvezetésének helye. – Obwohl diese Pole eine enge räumliche Einheit bilden, unterscheiden sich ihre Aufgaben, da der Gefäßpol dem Ein- und Ausstrom des Blutes und der Harnpol der Ableitung des Filtrats dient.
34. A sűrűn rendezett kapilláriskacsok és az őket szorosan körülvevő kettős falú tok nagy szűrőfelszínt biztosítanak a vesetestecske csekély térfogatán belül. – Die dicht angeordneten Kapillarschlingen und die sie eng umgebende doppelwandige Kapsel stellen innerhalb des geringen Volumens des Nierenkörperchens eine große Filterfläche bereit.
35. Az érgomolyag és a Bowman-tok szerkezeti egysége teremti meg azt az átmenetet, amelyen keresztül a vér folyékony összetevőinek egy része beléphet a nefron csatornarendszerébe. – Die strukturelle Einheit aus Gefäßknäuel und Bowman-Kapsel schafft den Übergang, über den ein Teil der flüssigen Blutbestandteile in das Tubulussystem des Nephrons eintreten kann.
(aufklappen)magyar
1. A vesekéregben elhelyezkedő, gömbölyded vesetestecske a nefron kezdeti része, amelyben az érrendszer közvetlen kapcsolatba kerül a vizeletképző csatornarendszerrel.
2. Szerkezetét egy gazdagon elágazó hajszálérgomolyag és az azt kehelyszerűen körülvevő, kettős falú Bowman-tok együttesen határozza meg.
3. Az érgomolyag, más néven glomerulus, artériás hajszálerekből áll, amelyek két kis verőér közé iktatva különleges érhálózatot alkotnak.
4. Az érpólus felől érkező afferens arteriola belép a tokba, majd rövid ágakra oszolva számos, egymással összefüggő kapilláriskacsot hoz létre.
5. Miközben a kapillárisok többszörösen visszahajlanak, nagy felületű, tömött gomolyagot képeznek, amely csak kis teret foglal el a vesetestecske belsejében.
6. A kacsokból összegyűlő vér az efferens arteriolába jut, amely ugyanazon az érpóluson keresztül hagyja el a vesetestecskét, ahol a bevezető ér belépett.
7. Mivel tehát a glomerulus kapillárisrendszere nem egy arteriola és egy venula, hanem két arteriola között helyezkedik el, artériás csodarecének tekinthető.
8. Rendszerint az afferens arteriola tágabb az efferens érnél, ami elősegíti, hogy a kapilláriskacsokban a szűréshez szükséges viszonylag magas nyomás alakuljon ki.
9. A bevezető ér elágazásai több kapilláriscsoportot hoznak létre, amelyek szerkezetileg elkülönülnek, mégis közös érpólushoz és közös elvezető arteriolához kapcsolódnak.
10. E kapilláriskacsokat központi helyzetű mezangiális területek támasztják meg, így a finom érhálózat a benne uralkodó nyomás ellenére is megőrzi rendezett alakját.
11. A kacsok közötti mezangium sejtekből és sejtközötti állományból épül fel, amelyek az egymáshoz közel futó kapillárisokat közös szerkezeti egységekbe rendezik.
12. Támasztó szerepe mellett a mezangium hozzájárul a kapillárisfelszín alakításához, és eltávolíthatja az érgomolyagban visszamaradó részecskéket vagy makromolekulákat.
13. Kívülről a glomerulust a Bowman-tok fogja körül, amelynek bemélyedésében az érgomolyag úgy helyezkedik el, mintha a tok falába nyomódott volna.
14. A tok kettős fala egy külső fali és egy belső zsigeri lemezből áll, amelyek az érpólus környékén folytonosan átmennek egymásba.
15. Egyrétegű laphámból felépülő fali lemeze a vesetestecske külső határát alkotja, és vékony, csaknem gömb alakú burkot képez a glomerulus körül.
16. A fali lemez sejtjei laposak, kevés sejtplazmát tartalmaznak, ezért a tok külső körvonala fénymikroszkópos metszetben rendszerint finom vonalként jelenik meg.
17. Ezzel szemben a zsigeri lemez közvetlenül ráfekszik a glomerulus kapillárisaira, követve azok kanyarulatos lefutását és csaknem teljes külső felszínét.
18. Sejtjei a lábas sejtek, vagyis a podociták, amelyek sejttestükből kiinduló nyúlványaikkal körülölelik a hajszálérkacsokat, és a szűrőfelszín külső részét alkotják.
19. Bár a podociták a tok zsigeri lemezéhez tartoznak, sajátos alakjuk miatt nem összefüggő, egyszerű hámborítást, hanem finoman tagolt sejtréteget képeznek.
20. A fali és a zsigeri lemez között rés alakú toküreg húzódik, amelyet Bowman-térnek is neveznek, és amely körülveszi a kapilláriskacsok nagy részét.
21. Ebbe a térbe kerül a glomerulus kapillárisaiból kiszűrt folyadék, majd a toküregben összegyűlve a vesetestecske vizeleti pólusa felé halad.
22. Az érpólussal átellenben található vizeleti pólusnál a Bowman-tér közvetlenül folytatódik a közeli kanyarulatos csatorna üregében, ezért itt kezdődik a nefron csatornaszakasza.
23. A vizeleti pólus közelében a fali lemez lapos sejtjei fokozatosan átmennek a közeli csatorna magasabb, köbös hámsejtjeibe, így folytonos hámfelszín alakul ki.
24. Az érpólusnál ezzel szemben nem csatorna, hanem az afferens és az efferens arteriola kapcsolódik a vesetestecskéhez, miközben a tok lemezei visszahajlanak az erek körül.
25. Fejlődéstani szempontból a kettős falú tok úgy jön létre, hogy a növekvő kapillárisgomolyag betüremkedik a kezdetben egyszerű hámmal határolt tokba.
26. Ennek következtében a betüremkedett hám a kapillárisokra simuló zsigeri lemezzé, míg a kívül maradó rész a tok fali lemezévé alakul.
27. A glomerulus ezért nem szabadon lebeg a toküregben, hanem az érpólusnál rögzül, kapilláriskacsait pedig a zsigeri lemez és a mezangium kapcsolja össze.
28. Mikroszkópos metszetben a vesetestecske alakja attól függően változik, hogy a metszési sík érinti-e az érpólust, a vizeleti pólust vagy csupán a kapillárisgomolyag közepét.
29. Amennyiben a metszet az érpóluson halad át, felismerhető a két arteriola kapcsolódása, míg a vizeleti pólusnál a toküreg és a közeli csatorna folytonossága látható.
30. A velőállományban vesetestecskék nem találhatók, mivel valamennyi glomerulus a kéregben helyezkedik el, még akkor is, ha a hozzá tartozó kacs mélyen lenyúlik.
31. A mélyebb kéregben fekvő vesetestecskék rendszerint közelebb kerülnek a kéreg és a velő határához, míg a felszínesebbek a rostos tok irányában helyezkednek el.
32. Az érpólus közelében a távoli kanyarulatos csatorna egy szakasza ismét megközelíti saját vesetestecskéjét, ami sajátos topográfiai kapcsolatot teremt az ér- és csatornarendszer között.
33. Noha e pólusok egymással szoros térbeli egységet alkotnak, feladatuk eltérő, mert az érpólus a vér be- és kiáramlásának, a vizeleti pólus pedig a szűrlet elvezetésének helye.
34. A sűrűn rendezett kapilláriskacsok és az őket szorosan körülvevő kettős falú tok nagy szűrőfelszínt biztosítanak a vesetestecske csekély térfogatán belül.
35. Az érgomolyag és a Bowman-tok szerkezeti egysége teremti meg azt az átmenetet, amelyen keresztül a vér folyékony összetevőinek egy része beléphet a nefron csatornarendszerébe.
(aufklappen)német
1. Das in der Nierenrinde gelegene, rundliche Nierenkörperchen bildet den Anfang des Nephrons, in dem das Gefäßsystem unmittelbar mit dem harnbildenden Tubulussystem in Beziehung tritt.
2. Sein Bau wird durch ein reich verzweigtes Kapillarknäuel und die es kelchartig umgebende doppelwandige Bowman-Kapsel bestimmt.
3. Das Gefäßknäuel, auch Glomerulus genannt, besteht aus arteriellen Kapillaren, die zwischen zwei kleinen Arterien ein besonderes Gefäßnetz bilden.
4. Die vom Gefäßpol kommende afferente Arteriole tritt in die Kapsel ein und bildet nach ihrer Aufteilung in kurze Äste zahlreiche miteinander verbundene Kapillarschlingen.
5. Indem sich die Kapillaren mehrfach zurückbiegen, bilden sie ein dichtes Knäuel mit großer Oberfläche, das im Inneren des Nierenkörperchens nur wenig Raum beansprucht.
6. Das aus den Schlingen zusammenströmende Blut gelangt in die efferente Arteriole, die das Nierenkörperchen an demselben Gefäßpol verlässt, an dem das zuführende Gefäß eingetreten ist.
7. Da das Kapillarsystem des Glomerulus nicht zwischen einer Arteriole und einer Venole, sondern zwischen zwei Arteriolen liegt, gilt es als arterielles Wundernetz.
8. Gewöhnlich ist die afferente Arteriole weiter als das efferente Gefäß, wodurch sich in den Kapillarschlingen der für die Filtration erforderliche vergleichsweise hohe Druck entwickeln kann.
9. Die Verzweigungen des zuführenden Gefäßes bilden mehrere Kapillargruppen, die strukturell voneinander abgesetzt sind, jedoch mit einem gemeinsamen Gefäßpol und einer gemeinsamen abführenden Arteriole verbunden bleiben.
10. Diese Kapillarschlingen werden von zentral gelegenen Mesangialbereichen gestützt, sodass das feine Gefäßnetz trotz des darin herrschenden Drucks seine geordnete Form bewahrt.
11. Das zwischen den Schlingen liegende Mesangium besteht aus Zellen und Interzellularsubstanz, welche die dicht nebeneinander verlaufenden Kapillaren zu gemeinsamen Struktureinheiten ordnen.
12. Neben seiner Stützfunktion trägt das Mesangium zur Gestaltung der Kapillaroberfläche bei und kann im Gefäßknäuel zurückgebliebene Partikel oder Makromoleküle beseitigen.
13. Von außen wird der Glomerulus von der Bowman-Kapsel umgeben, in deren Einstülpung das Gefäßknäuel liegt, als wäre es in die Kapselwand hineingedrückt worden.
14. Die doppelte Kapselwand besteht aus einem äußeren parietalen und einem inneren viszeralen Blatt, die im Bereich des Gefäßpols kontinuierlich ineinander übergehen.
15. Das aus einschichtigem Plattenepithel aufgebaute parietale Blatt bildet die äußere Begrenzung des Nierenkörperchens und erzeugt eine dünne, nahezu kugelförmige Hülle um den Glomerulus.
16. Die Zellen des parietalen Blattes sind flach und enthalten wenig Zytoplasma, weshalb die äußere Kontur der Kapsel im lichtmikroskopischen Schnitt gewöhnlich als feine Linie erscheint.
17. Demgegenüber liegt das viszerale Blatt den Glomeruluskapillaren unmittelbar auf und folgt ihrem gewundenen Verlauf sowie nahezu ihrer gesamten Außenfläche.
18. Seine Zellen sind die Fußzellen oder Podozyten, die mit ihren vom Zellkörper ausgehenden Fortsätzen die Kapillarschlingen umfassen und den äußeren Anteil der Filterfläche bilden.
19. Obwohl die Podozyten zum viszeralen Blatt der Kapsel gehören, bilden sie aufgrund ihrer besonderen Gestalt keine geschlossene einfache Epithelbedeckung, sondern eine fein gegliederte Zellschicht.
20. Zwischen dem parietalen und dem viszeralen Blatt erstreckt sich ein spaltförmiger Kapselraum, der auch Bowman-Raum genannt wird und den größten Teil der Kapillarschlingen umgibt.
21. In diesen Raum gelangt die aus den Glomeruluskapillaren filtrierte Flüssigkeit, die sich im Kapselraum sammelt und zum Harnpol des Nierenkörperchens weiterströmt.
22. Am dem Gefäßpol gegenüberliegenden Harnpol setzt sich der Bowman-Raum unmittelbar in das Lumen des proximalen Tubulus fort, weshalb hier der Tubulusabschnitt des Nephrons beginnt.
23. In der Nähe des Harnpols gehen die flachen Zellen des parietalen Blattes allmählich in die höheren kubischen Epithelzellen des proximalen Tubulus über, sodass eine kontinuierliche Epithelfläche entsteht.
24. Am Gefäßpol ist dagegen kein Tubulus, sondern die afferente und die efferente Arteriole mit dem Nierenkörperchen verbunden, während sich die Kapselblätter um die Gefäße zurückschlagen.
25. Entwicklungsgeschichtlich entsteht die doppelwandige Kapsel dadurch, dass sich das wachsende Kapillarknäuel in die anfangs von einfachem Epithel begrenzte Kapsel einstülpt.
26. Infolgedessen entwickelt sich das eingestülpte Epithel zum den Kapillaren anliegenden viszeralen Blatt, während der außen verbleibende Anteil das parietale Kapselblatt bildet.
27. Der Glomerulus schwimmt daher nicht frei im Kapselraum, sondern ist am Gefäßpol befestigt, während seine Kapillarschlingen durch das viszerale Blatt und das Mesangium miteinander verbunden werden.
28. Im mikroskopischen Schnitt verändert sich die Gestalt des Nierenkörperchens abhängig davon, ob die Schnittebene den Gefäßpol, den Harnpol oder lediglich die Mitte des Kapillarknäuels trifft.
29. Verläuft der Schnitt durch den Gefäßpol, lässt sich der Anschluss der beiden Arteriolen erkennen, während am Harnpol die Kontinuität zwischen Kapselraum und proximalem Tubulus sichtbar wird.
30. Im Nierenmark kommen keine Nierenkörperchen vor, da sämtliche Glomeruli in der Rinde liegen, selbst wenn die zugehörige Schleife weit in die Tiefe hinabreicht.
31. Die in der tieferen Rinde liegenden Nierenkörperchen befinden sich gewöhnlich näher an der Rinden-Mark-Grenze, während die oberflächlicheren zur Faserkapsel hin angeordnet sind.
32. In der Nähe des Gefäßpols nähert sich ein Abschnitt des distalen Tubulus erneut seinem eigenen Nierenkörperchen und schafft dadurch eine besondere topographische Beziehung zwischen Gefäß- und Tubulussystem.
33. Obwohl diese Pole eine enge räumliche Einheit bilden, unterscheiden sich ihre Aufgaben, da der Gefäßpol dem Ein- und Ausstrom des Blutes und der Harnpol der Ableitung des Filtrats dient.
34. Die dicht angeordneten Kapillarschlingen und die sie eng umgebende doppelwandige Kapsel stellen innerhalb des geringen Volumens des Nierenkörperchens eine große Filterfläche bereit.
35. Die strukturelle Einheit aus Gefäßknäuel und Bowman-Kapsel schafft den Übergang, über den ein Teil der flüssigen Blutbestandteile in das Tubulussystem des Nephrons eintreten kann.