10.8.3 – A gyomor védelme, ürülése és a kapuőr – Schutz und Entleerung des Magens, der Pförtner
1. A gyomrot a saját savas váladékától egy összetett védekező rendszer, a nyálkahártya-gát óvja meg. – Der Magen wird vor seinem eigenen sauren Sekret durch ein komplexes Schutzsystem, die mukosale Barriere, bewahrt.
2. Ennek legfontosabb eleme a vastag, bikarbonátban gazdag nyákréteg. – Der wichtigste Bestandteil ist die dicke, bikarbonatreiche Schleimschicht.
3. Ha ez a védőréteg károsodik, a sósav kikezdheti a gyomorfalat, és fekély alakulhat ki. – Wenn diese Schutzschicht geschädigt wird, kann die Salzsäure die Magenwand angreifen, und es kann ein Geschwür (Ulcus) entstehen.
4. A gyomor ürülését a kimenetnél található gyűrű alakú záróizom, a kapuőr szabályozza. – Die Magenentleerung wird durch den ringförmigen Schließmuskel am Auslass, den Pförtner (M. sphincter pylori), reguliert.
5. A kapuőr ritmikus összehúzódása és elernyedése határozza meg a patkóbélbe jutó táplálék mennyiségét. – Die rhythmische Kontraktion und Relaxation des Pylorus bestimmt die Menge der Nahrung, die in das Duodenum gelangt.
6. Egyszerre csak kis mennyiségű, körülbelül három milliliter folyékony gyomortartalom jut át a nyíláson. – Es gelangen jeweils nur kleine Mengen, etwa drei Milliliter, des flüssigen Mageninhalts durch die Öffnung.
7. Ez a szakaszos ürülés megakadályozza a vékonybél túlterhelését. – Diese schubweise Entleerung verhindert eine Überlastung des Dünndarms.
8. A gyomor motoros aktivitását a keverő mozgások és a perisztaltikus hullámok jellemzik. – Die motorische Aktivität des Magens ist durch Mischbewegungen und peristaltische Wellen gekennzeichnet.
9. A perisztaltika a gyomortest felső részétől halad a kapuőr irányába. – Die Peristaltik verläuft vom kranialen Teil des Magenkörpers in Richtung Pylorus.
10. A kapuőr zárva maradása közben a perisztaltika visszalöki a táplálékot, tovább fokozva a keverést. – Während der Pylorus geschlossen bleibt, schleudert die Peristaltik die Nahrung zurück, was die Durchmischung weiter intensiviert.
11. A gyomor ürülésének sebessége függ a táplálék összetételétől és ozmózisnyomásától. – Die Geschwindigkeit der Magenentleerung hängt von der Zusammensetzung und dem osmotischen Druck der Nahrung ab.
12. A szénhidrátokban gazdag ételek ürülnek a leggyorsabban a gyomorból. – Kohlenhydratreiche Speisen werden am schnellsten aus dem Magen entleert.
13. A zsíros ételek jelentősen lassítják a gyomor motorikáját és ürülését. – Fettreiche Speisen verzögern die Magenmotorik und die Entleerung erheblich.
14. A nyombélbe jutó savas kémhatás és zsírok gátló reflexeket váltanak ki a gyomor felé. – Der saure pH-Wert und Fette im Duodenum lösen inhibitorische Reflexe (enterogastrischer Reflex) zum Magen aus.
15. A szekretin és a kolecisztokinin hormonok szintén lassítják a gyomor ürülését. – Die Hormone Sekretin und Cholezystokinin (CCK) verlangsamen ebenfalls die Magenentleerung.
16. Az érzelmi állapot, például a stressz vagy a düh is befolyásolhatja a gyomor mozgásait. – Auch der emotionale Zustand, wie Stress oder Wut, kann die Magenbewegungen beeinflussen.
17. A hányás egy összetett reflexfolyamat, amelynek során a gyomortartalom a szájon át távozik. – Erbrechen (Emesis) ist ein komplexer Reflexvorgang, bei dem der Mageninhalt durch den Mund entleert wird.
18. A hányásközpont a nyúltvelőben található és számos inger aktiválhatja. – Das Brechzentrum befindet sich in der Medulla oblongata und kann durch zahlreiche Reize aktiviert werden.
19. A gyomor és a nyelőcső határán lévő élettani zárómechanizmus megakadályozza a visszafolyást. – Der physiologische Verschlussmechanismus am Übergang zwischen Magen und Ösophagus verhindert den Rückfluss (Reflux).
20. Ennek elégtelensége esetén gyomorégés és nyelőcsőgyulladás alakulhat ki. – Bei dessen Insuffizienz können Sodbrennen und eine Entzündung der Speiseröhre (Ösophagitis) entstehen.
21. A gyomorkapu szűkülete, például csecsemőknél, akadályozza a táplálék továbbjutását. – Eine Verengung des Magenausgangs (Pylorusstenose), zum Beispiel bei Säuglingen, behindert den Durchtritt der Nahrung.
22. Ilyenkor jellemző tünet a sugárban történő hányás az étkezések után. – In solchen Fällen ist schwallartiges Erbrechen nach den Mahlzeiten ein typisches Symptom.
23. A gyomorfal feszülése teltségérzetet és jóllakottságot közvetít az agy felé. – Die Dehnung der Magenwand vermittelt dem Gehirn ein Gefühl von Völle und Sättigung.
24. A gyomor nyálkahártyája képes bizonyos anyagok, például az alkohol és egyes gyógyszerek felszívására. – Die Magenschleimhaut ist in der Lage, bestimmte Substanzen wie Alkohol und einige Medikamente zu absorbieren.
25. A sósav elengedhetetlen a pepszinogén pepszinné alakításához a gyomor üregében. – Salzsäure ist für die Umwandlung von Pepsinogen in Pepsin im Lumen des Magens unverzichtbar.
26. A gyomor belső redőzete táguláskor lehetővé teszi a szerv térfogatának többszörösére növelését. – Die innere Reliefbildung ermöglicht es, das Volumen des Organs bei Dehnung um ein Vielfaches zu vergrößern.
27. A hasprés fokozza az intraabdominális nyomást, segítve a gyomor ürülését. – Die Bauchpresse erhöht den intraabdominalen Druck und unterstützt so die Entleerung des Magens.
28. A gyomorfal hámsejtjei rendkívül gyorsan, néhány naponta cserélődnek. – Die Epithelzellen der Magenwand erneuern sich extrem schnell, etwa alle paar Tage.
29. A sűrű nyákbevonat megvédi a hámot az ön-emésztődéstől. – Der dichte Schleimüberzug schützt das Epithel vor der Selbstandauung.
30. A patkóbélbe jutó savas pép semlegesítését a hasnyálmirigy bikarbonátja végzi. – Die Neutralisierung des sauren Speisebreis im Duodenum erfolgt durch das Bikarbonat des Pankreas.
(aufklappen)magyar
1. A gyomrot a saját savas váladékától egy összetett védekező rendszer, a nyálkahártya-gát óvja meg.
2. Ennek legfontosabb eleme a vastag, bikarbonátban gazdag nyákréteg.
3. Ha ez a védőréteg károsodik, a sósav kikezdheti a gyomorfalat, és fekély alakulhat ki.
4. A gyomor ürülését a kimenetnél található gyűrű alakú záróizom, a kapuőr szabályozza.
5. A kapuőr ritmikus összehúzódása és elernyedése határozza meg a patkóbélbe jutó táplálék mennyiségét.
6. Egyszerre csak kis mennyiségű, körülbelül három milliliter folyékony gyomortartalom jut át a nyíláson.
7. Ez a szakaszos ürülés megakadályozza a vékonybél túlterhelését.
8. A gyomor motoros aktivitását a keverő mozgások és a perisztaltikus hullámok jellemzik.
9. A perisztaltika a gyomortest felső részétől halad a kapuőr irányába.
10. A kapuőr zárva maradása közben a perisztaltika visszalöki a táplálékot, tovább fokozva a keverést.
11. A gyomor ürülésének sebessége függ a táplálék összetételétől és ozmózisnyomásától.
12. A szénhidrátokban gazdag ételek ürülnek a leggyorsabban a gyomorból.
13. A zsíros ételek jelentősen lassítják a gyomor motorikáját és ürülését.
14. A nyombélbe jutó savas kémhatás és zsírok gátló reflexeket váltanak ki a gyomor felé.
15. A szekretin és a kolecisztokinin hormonok szintén lassítják a gyomor ürülését.
16. Az érzelmi állapot, például a stressz vagy a düh is befolyásolhatja a gyomor mozgásait.
17. A hányás egy összetett reflexfolyamat, amelynek során a gyomortartalom a szájon át távozik.
18. A hányásközpont a nyúltvelőben található és számos inger aktiválhatja.
19. A gyomor és a nyelőcső határán lévő élettani zárómechanizmus megakadályozza a visszafolyást.
20. Ennek elégtelensége esetén gyomorégés és nyelőcsőgyulladás alakulhat ki.
21. A gyomorkapu szűkülete, például csecsemőknél, akadályozza a táplálék továbbjutását.
22. Ilyenkor jellemző tünet a sugárban történő hányás az étkezések után.
23. A gyomorfal feszülése teltségérzetet és jóllakottságot közvetít az agy felé.
24. A gyomor nyálkahártyája képes bizonyos anyagok, például az alkohol és egyes gyógyszerek felszívására.
25. A sósav elengedhetetlen a pepszinogén pepszinné alakításához a gyomor üregében.
26. A gyomor belső redőzete táguláskor lehetővé teszi a szerv térfogatának többszörösére növelését.
27. A hasprés fokozza az intraabdominális nyomást, segítve a gyomor ürülését.
28. A gyomorfal hámsejtjei rendkívül gyorsan, néhány naponta cserélődnek.
29. A sűrű nyákbevonat megvédi a hámot az ön-emésztődéstől.
30. A patkóbélbe jutó savas pép semlegesítését a hasnyálmirigy bikarbonátja végzi.
(aufklappen)német
1. Der Magen wird vor seinem eigenen sauren Sekret durch ein komplexes Schutzsystem, die mukosale Barriere, bewahrt.
2. Der wichtigste Bestandteil ist die dicke, bikarbonatreiche Schleimschicht.
3. Wenn diese Schutzschicht geschädigt wird, kann die Salzsäure die Magenwand angreifen, und es kann ein Geschwür (Ulcus) entstehen.
4. Die Magenentleerung wird durch den ringförmigen Schließmuskel am Auslass, den Pförtner (M. sphincter pylori), reguliert.
5. Die rhythmische Kontraktion und Relaxation des Pylorus bestimmt die Menge der Nahrung, die in das Duodenum gelangt.
6. Es gelangen jeweils nur kleine Mengen, etwa drei Milliliter, des flüssigen Mageninhalts durch die Öffnung.
7. Diese schubweise Entleerung verhindert eine Überlastung des Dünndarms.
8. Die motorische Aktivität des Magens ist durch Mischbewegungen und peristaltische Wellen gekennzeichnet.
9. Die Peristaltik verläuft vom kranialen Teil des Magenkörpers in Richtung Pylorus.
10. Während der Pylorus geschlossen bleibt, schleudert die Peristaltik die Nahrung zurück, was die Durchmischung weiter intensiviert.
11. Die Geschwindigkeit der Magenentleerung hängt von der Zusammensetzung und dem osmotischen Druck der Nahrung ab.
12. Kohlenhydratreiche Speisen werden am schnellsten aus dem Magen entleert.
13. Fettreiche Speisen verzögern die Magenmotorik und die Entleerung erheblich.
14. Der saure pH-Wert und Fette im Duodenum lösen inhibitorische Reflexe (enterogastrischer Reflex) zum Magen aus.
15. Die Hormone Sekretin und Cholezystokinin (CCK) verlangsamen ebenfalls die Magenentleerung.
16. Auch der emotionale Zustand, wie Stress oder Wut, kann die Magenbewegungen beeinflussen.
17. Erbrechen (Emesis) ist ein komplexer Reflexvorgang, bei dem der Mageninhalt durch den Mund entleert wird.
18. Das Brechzentrum befindet sich in der Medulla oblongata und kann durch zahlreiche Reize aktiviert werden.
19. Der physiologische Verschlussmechanismus am Übergang zwischen Magen und Ösophagus verhindert den Rückfluss (Reflux).
20. Bei dessen Insuffizienz können Sodbrennen und eine Entzündung der Speiseröhre (Ösophagitis) entstehen.
21. Eine Verengung des Magenausgangs (Pylorusstenose), zum Beispiel bei Säuglingen, behindert den Durchtritt der Nahrung.
22. In solchen Fällen ist schwallartiges Erbrechen nach den Mahlzeiten ein typisches Symptom.
23. Die Dehnung der Magenwand vermittelt dem Gehirn ein Gefühl von Völle und Sättigung.
24. Die Magenschleimhaut ist in der Lage, bestimmte Substanzen wie Alkohol und einige Medikamente zu absorbieren.
25. Salzsäure ist für die Umwandlung von Pepsinogen in Pepsin im Lumen des Magens unverzichtbar.
26. Die innere Reliefbildung ermöglicht es, das Volumen des Organs bei Dehnung um ein Vielfaches zu vergrößern.
27. Die Bauchpresse erhöht den intraabdominalen Druck und unterstützt so die Entleerung des Magens.
28. Die Epithelzellen der Magenwand erneuern sich extrem schnell, etwa alle paar Tage.
29. Der dichte Schleimüberzug schützt das Epithel vor der Selbstandauung.
30. Die Neutralisierung des sauren Speisebreis im Duodenum erfolgt durch das Bikarbonat des Pankreas.