10.8.2 – A gyomormirigyek sejtjei és váladékaik – Die Zellen der Magendrüsen und ihre Sekrete
1. A gyomor nyálkahártyáján számos apró bemélyedés, úgynevezett gyomorgödröcske található. – In der Magenschleimhaut befinden sich zahlreiche kleine Vertiefungen, die als Magenkrypten (Foveolae gastricae) bezeichnet werden.
2. Minden egyes gödröcskébe több csöves gyomormirigy torkollik. – In jede dieser Krypten münden mehrere tubulöse Magendrüsen (Glandulae gastricae).
3. A mirigyek sejtes összetétele a gyomor különböző régióiban eltérő. – Die zelluläre Zusammensetzung der Drüsen variiert in den verschiedenen Regionen des Magens.
4. A gyomorszáji mirigyek főként nyákot termelő sejtekből állnak a hám védelme érdekében. – Die Kardiadrüsen (Glandulae cardiacae) bestehen hauptsächlich aus schleimbildenden Zellen zum Schutz des Epithels.
5. A gyomortest és a gyomorfenék mirigyei a legösszetettebbek és funkcionálisan a legfontosabbak. – Die Drüsen in Fundus und Korpus (Glandulae gastricae propriae) sind am komplexesten aufgebaut und funktional am bedeutendsten.
6. Ezek a mirigyek tartalmazzák a sósavtermelésért felelős fedősejteket. – Diese Drüsen enthalten die für die Salzsäureproduktion verantwortlichen Belegzellen (Parietalzellen).
7. A fedősejtek emellett az intrinsic faktort is elválasztják, amely a B12-vitamin felszívódásához nélkülözhetetlen. – Die Belegzellen sezernieren zudem den Intrinsic-Faktor, der für die Absorption von Vitamin B12 im Dünndarm unerlässlich ist.
8. A mirigyek bázisán elhelyezkedő fősejtek termelik a pepszinogént. – Die an der Basis der Drüsen gelegenen Hauptzellen produzieren das Pepsinogen.
9. A pepszinogén a pepszin nevű fehérjebontó enzim inaktív előanyaga. – Pepsinogen ist die inaktive Vorstufe des proteolytischen Enzyms Pepsin.
10. Az aktiválódáshoz, vagyis a pepszinné alakuláshoz erősen savas környezetre van szükség. – Zur Aktivierung, also der Umwandlung in Pepsin, ist ein stark saures Milieu erforderlich.
11. A mirigynyaknál lévő melléksejtek híg, savas kémhatású nyákot választanak el. – Die Nebenzellen am Drüsenhals sezernieren einen dünnflüssigen, sauren Schleim.
12. A gyomornedv savasságát a sósav adja, amelynek koncentrációja igen magas. – Die Azidität des Magensafts wird durch die Salzsäure (HCl) bestimmt, deren Konzentration sehr hoch ist.
13. A gyomornedv pH-értéke élettani körülmények között egy és kettő között mozog. – Der pH-Wert des Magensafts liegt unter physiologischen Bedingungen zwischen eins und zwei.
14. Ez az extrém savasság elpusztítja a táplálékkal bejutó legtöbb mikroorganizmust. – Diese extreme Säure tötet die meisten mit der Nahrung aufgenommenen Mikroorganismen ab.
15. A pepszin a fehérjék peptidkötéseit hasítja fel kisebb láncokra. – Pepsin spaltet die Peptidbindungen von Proteinen in kleinere Ketten (Peptide).
16. A gyomorkimeneti mirigyek főleg nyáktermelő és endokrin sejteket tartalmaznak. – Die Pylorusdrüsen (Glandulae pyloricae) enthalten vorwiegend schleimbildende und endokrine Zellen.
17. A G-sejtek termelik a gasztrin nevű hormont, amely serkenti a gyomorsav elválasztását. – Die G-Zellen produzieren das Hormon Gastrin, welches die Sekretion von Magensäure stimuliert.
18. A gasztrin felszabadulását a gyomorfal feszülése és a fehérjelebontási termékek jelenléte váltja ki. – Die Freisetzung von Gastrin wird durch die Dehnung der Magenwand und die Anwesenheit von Proteinabbauprodukten ausgelöst.
19. Az enteroendokrin sejtek közvetlenül az intercelluláris térbe vagy a vérbe ürítik váladékukat. – Enteroendokrine Zellen geben ihr Sekret direkt in den Interzellularraum oder die Blutbahn ab.
20. A hisztamin szintén fontos szabályozó anyag, amely fokozza a sósavszekréciót. – Histamin ist ebenfalls ein wichtiger Regulator, der die Salzsäuresekretion steigert.
21. A szomatosztatin gátolja mind a gasztrin, mind a sósav felszabadulását. – Somatostatin hemmt sowohl die Freisetzung von Gastrin als auch von Salzsäure.
22. A gyomornedv elválasztása idegi és hormonális kontroll alatt áll. – Die Sekretion des Magensafts steht unter nervaler und hormonaler Kontrolle.
23. A kefalikus fázis során már a táplálék látványa vagy illata beindítja a szekréciót. – Während der kephalen Phase löst bereits der Anblick oder Geruch von Nahrung die Sekretion aus.
24. A gasztrikus fázis akkor kezdődik, amikor a táplálék ténylegesen eléri a gyomrot. – Die gastrale Phase beginnt, wenn die Nahrung tatsächlich den Magen erreicht.
25. Az intesztinális fázis a gyomortartalom patkóbélbe jutásával veszi kezdetét. – Die intestinale Phase setzt ein, sobald der Mageninhalt in das Duodenum gelangt.
26. A gyomornedv napi mennyisége egy felnőttnél körülbelül másfél liter. – Die tägliche Menge an Magensaft beträgt bei einem Erwachsenen etwa anderthalb Liter.
27. A mirigyek sejtjei folyamatosan megújulnak az őssejtek osztódása révén. – Die Zellen der Drüsen werden durch die Teilung von Stammzellen ständig erneuert.
28. A gyomornedvben található lipáz enzim a zsírok bontását kezdi meg. – Das im Magensaft enthaltene Enzym Lipase beginnt mit dem Abbau von Lipiden.
29. A nyálkahártya felszíni sejtjei lúgos kémhatású nyákot választanak el. – Die Oberflächenzellen der Mukosa sezernieren einen alkalischen Schleim.
30. Ez a glikoproteinekben gazdag réteg fizikai gátat képez a savval szemben. – Diese an Glykoproteinen (Muzinen) reiche Schicht bildet eine physikalische Barriere gegen die Säure.
31. A bikarbonát-ionok semlegesítik a hámsejtek közvetlen közelébe jutó savat. – Bikarbonat-Ionen neutralisieren die Säure, die in die unmittelbare Nähe der Epithelzellen gelangt.
32. A pepszin aktivitása lúgos közegben megszűnik, ami védi a nyombél nyálkahártyáját. – Die Aktivität von Pepsin erlischt in alkalischem Milieu, was die Schleimhaut des Duodenums schützt.
33. A gyomor szekréciós zavarai súlyos emésztési panaszokhoz vezethetnek. – Störungen der sekretorischen Funktion des Magens können zu schweren Verdauungsbeschwerden führen.
34. A sósavtermelés hiánya akadályozza a fehérjék emésztését és a vas felszívódását. – Ein Mangel an Salzsäureproduktion (Achlorhydrie) behindert die Proteindigestió und die Eisenabsorption.
35. A mirigyekben lévő D-sejtek szomatosztatint termelnek. – Die in den Drüsen befindlichen D-Zellen produzieren Somatostatin.
36. A gyomornedv sósavtartalma az étrendi fehérjék denaturálását is végzi. – Der Salzsäuregehalt des Magensafts bewirkt auch die Denaturierung von Nahrungsproteinen.
37. Ezáltal a fehérjemolekulák hozzáférhetőbbé válnak az enzimek számára. – Dadurch werden die Proteinmoleküle für Enzyme leichter zugänglich.
38. A mirigyek mélyén lévő sejtek oxigénellátása a bőséges kapillárishálózat révén biztosított. – Die Sauerstoffversorgung der Zellen tief in den Drüsen ist durch ein reichhaltiges Kapillarnetz gewährleistet.
39. Az intrinsic faktor hiánya vészes vérszegénységet okozhat. – Ein Mangel an Intrinsic-Faktor kann zu einer perniziösen Anämie führen.
40. A gyomor-nyálkahártya hormontermelő sejtjeit gyűjtőnéven endokrinocytáknak is nevezik. – Die hormonproduzierenden Zellen der Magenschleimhaut werden kollektiv auch als Endokrinozyten bezeichnet.
(aufklappen)magyar
1. A gyomor nyálkahártyáján számos apró bemélyedés, úgynevezett gyomorgödröcske található.
2. Minden egyes gödröcskébe több csöves gyomormirigy torkollik.
3. A mirigyek sejtes összetétele a gyomor különböző régióiban eltérő.
4. A gyomorszáji mirigyek főként nyákot termelő sejtekből állnak a hám védelme érdekében.
5. A gyomortest és a gyomorfenék mirigyei a legösszetettebbek és funkcionálisan a legfontosabbak.
6. Ezek a mirigyek tartalmazzák a sósavtermelésért felelős fedősejteket.
7. A fedősejtek emellett az intrinsic faktort is elválasztják, amely a B12-vitamin felszívódásához nélkülözhetetlen.
8. A mirigyek bázisán elhelyezkedő fősejtek termelik a pepszinogént.
9. A pepszinogén a pepszin nevű fehérjebontó enzim inaktív előanyaga.
10. Az aktiválódáshoz, vagyis a pepszinné alakuláshoz erősen savas környezetre van szükség.
11. A mirigynyaknál lévő melléksejtek híg, savas kémhatású nyákot választanak el.
12. A gyomornedv savasságát a sósav adja, amelynek koncentrációja igen magas.
13. A gyomornedv pH-értéke élettani körülmények között egy és kettő között mozog.
14. Ez az extrém savasság elpusztítja a táplálékkal bejutó legtöbb mikroorganizmust.
15. A pepszin a fehérjék peptidkötéseit hasítja fel kisebb láncokra.
16. A gyomorkimeneti mirigyek főleg nyáktermelő és endokrin sejteket tartalmaznak.
17. A G-sejtek termelik a gasztrin nevű hormont, amely serkenti a gyomorsav elválasztását.
18. A gasztrin felszabadulását a gyomorfal feszülése és a fehérjelebontási termékek jelenléte váltja ki.
19. Az enteroendokrin sejtek közvetlenül az intercelluláris térbe vagy a vérbe ürítik váladékukat.
20. A hisztamin szintén fontos szabályozó anyag, amely fokozza a sósavszekréciót.
21. A szomatosztatin gátolja mind a gasztrin, mind a sósav felszabadulását.
22. A gyomornedv elválasztása idegi és hormonális kontroll alatt áll.
23. A kefalikus fázis során már a táplálék látványa vagy illata beindítja a szekréciót.
24. A gasztrikus fázis akkor kezdődik, amikor a táplálék ténylegesen eléri a gyomrot.
25. Az intesztinális fázis a gyomortartalom patkóbélbe jutásával veszi kezdetét.
26. A gyomornedv napi mennyisége egy felnőttnél körülbelül másfél liter.
27. A mirigyek sejtjei folyamatosan megújulnak az őssejtek osztódása révén.
28. A gyomornedvben található lipáz enzim a zsírok bontását kezdi meg.
29. A nyálkahártya felszíni sejtjei lúgos kémhatású nyákot választanak el.
30. Ez a glikoproteinekben gazdag réteg fizikai gátat képez a savval szemben.
31. A bikarbonát-ionok semlegesítik a hámsejtek közvetlen közelébe jutó savat.
32. A pepszin aktivitása lúgos közegben megszűnik, ami védi a nyombél nyálkahártyáját.
33. A gyomor szekréciós zavarai súlyos emésztési panaszokhoz vezethetnek.
34. A sósavtermelés hiánya akadályozza a fehérjék emésztését és a vas felszívódását.
35. A mirigyekben lévő D-sejtek szomatosztatint termelnek.
36. A gyomornedv sósavtartalma az étrendi fehérjék denaturálását is végzi.
37. Ezáltal a fehérjemolekulák hozzáférhetőbbé válnak az enzimek számára.
38. A mirigyek mélyén lévő sejtek oxigénellátása a bőséges kapillárishálózat révén biztosított.
39. Az intrinsic faktor hiánya vészes vérszegénységet okozhat.
40. A gyomor-nyálkahártya hormontermelő sejtjeit gyűjtőnéven endokrinocytáknak is nevezik.
(aufklappen)német
1. In der Magenschleimhaut befinden sich zahlreiche kleine Vertiefungen, die als Magenkrypten (Foveolae gastricae) bezeichnet werden.
2. In jede dieser Krypten münden mehrere tubulöse Magendrüsen (Glandulae gastricae).
3. Die zelluläre Zusammensetzung der Drüsen variiert in den verschiedenen Regionen des Magens.
4. Die Kardiadrüsen (Glandulae cardiacae) bestehen hauptsächlich aus schleimbildenden Zellen zum Schutz des Epithels.
5. Die Drüsen in Fundus und Korpus (Glandulae gastricae propriae) sind am komplexesten aufgebaut und funktional am bedeutendsten.
6. Diese Drüsen enthalten die für die Salzsäureproduktion verantwortlichen Belegzellen (Parietalzellen).
7. Die Belegzellen sezernieren zudem den Intrinsic-Faktor, der für die Absorption von Vitamin B12 im Dünndarm unerlässlich ist.
8. Die an der Basis der Drüsen gelegenen Hauptzellen produzieren das Pepsinogen.
9. Pepsinogen ist die inaktive Vorstufe des proteolytischen Enzyms Pepsin.
10. Zur Aktivierung, also der Umwandlung in Pepsin, ist ein stark saures Milieu erforderlich.
11. Die Nebenzellen am Drüsenhals sezernieren einen dünnflüssigen, sauren Schleim.
12. Die Azidität des Magensafts wird durch die Salzsäure (HCl) bestimmt, deren Konzentration sehr hoch ist.
13. Der pH-Wert des Magensafts liegt unter physiologischen Bedingungen zwischen eins und zwei.
14. Diese extreme Säure tötet die meisten mit der Nahrung aufgenommenen Mikroorganismen ab.
15. Pepsin spaltet die Peptidbindungen von Proteinen in kleinere Ketten (Peptide).
16. Die Pylorusdrüsen (Glandulae pyloricae) enthalten vorwiegend schleimbildende und endokrine Zellen.
17. Die G-Zellen produzieren das Hormon Gastrin, welches die Sekretion von Magensäure stimuliert.
18. Die Freisetzung von Gastrin wird durch die Dehnung der Magenwand und die Anwesenheit von Proteinabbauprodukten ausgelöst.
19. Enteroendokrine Zellen geben ihr Sekret direkt in den Interzellularraum oder die Blutbahn ab.
20. Histamin ist ebenfalls ein wichtiger Regulator, der die Salzsäuresekretion steigert.
21. Somatostatin hemmt sowohl die Freisetzung von Gastrin als auch von Salzsäure.
22. Die Sekretion des Magensafts steht unter nervaler und hormonaler Kontrolle.
23. Während der kephalen Phase löst bereits der Anblick oder Geruch von Nahrung die Sekretion aus.
24. Die gastrale Phase beginnt, wenn die Nahrung tatsächlich den Magen erreicht.
25. Die intestinale Phase setzt ein, sobald der Mageninhalt in das Duodenum gelangt.
26. Die tägliche Menge an Magensaft beträgt bei einem Erwachsenen etwa anderthalb Liter.
27. Die Zellen der Drüsen werden durch die Teilung von Stammzellen ständig erneuert.
28. Das im Magensaft enthaltene Enzym Lipase beginnt mit dem Abbau von Lipiden.
29. Die Oberflächenzellen der Mukosa sezernieren einen alkalischen Schleim.
30. Diese an Glykoproteinen (Muzinen) reiche Schicht bildet eine physikalische Barriere gegen die Säure.
31. Bikarbonat-Ionen neutralisieren die Säure, die in die unmittelbare Nähe der Epithelzellen gelangt.
32. Die Aktivität von Pepsin erlischt in alkalischem Milieu, was die Schleimhaut des Duodenums schützt.
33. Störungen der sekretorischen Funktion des Magens können zu schweren Verdauungsbeschwerden führen.
34. Ein Mangel an Salzsäureproduktion (Achlorhydrie) behindert die Proteindigestió und die Eisenabsorption.
35. Die in den Drüsen befindlichen D-Zellen produzieren Somatostatin.
36. Der Salzsäuregehalt des Magensafts bewirkt auch die Denaturierung von Nahrungsproteinen.
37. Dadurch werden die Proteinmoleküle für Enzyme leichter zugänglich.
38. Die Sauerstoffversorgung der Zellen tief in den Drüsen ist durch ein reichhaltiges Kapillarnetz gewährleistet.
39. Ein Mangel an Intrinsic-Faktor kann zu einer perniziösen Anämie führen.
40. Die hormonproduzierenden Zellen der Magenschleimhaut werden kollektiv auch als Endokrinozyten bezeichnet.