14.7 – A reflexív – Der Reflexbogen
1. A reflex a szervezet gyors, akaratlan és meghatározott válasza egy külső vagy belső ingerre. – Ein Reflex ist eine schnelle, unwillkürliche und festgelegte Antwort des Organismus auf einen äußeren oder inneren Reiz.
2. A reflexválasz anatómiai alapját az idegrendszerben kialakított kapcsolási rendszer, a reflexív alkotja. – Die anatomische Grundlage der Reflexantwort bildet eine im Nervensystem angelegte Verschaltung, der Reflexbogen.
3. A reflexív az ingert érzékelő képlettől a választ végrehajtó szervig vezető idegi út. – Der Reflexbogen ist der neuronale Weg von der reizaufnehmenden Struktur bis zum ausführenden Organ.
4. Alapvetően öt részből áll: receptorból, érző neuronból, központi kapcsolóból, mozgató neuronból és végrehajtó szervből. – Er besteht grundsätzlich aus fünf Teilen: Rezeptor, sensiblem Neuron, zentraler Verschaltung, motorischem Neuron und Erfolgsorgan.
5. A reflexív első eleme a receptor, amely meghatározott ingertípus érzékelésére specializálódott. – Das erste Element des Reflexbogens ist der Rezeptor, der auf die Wahrnehmung einer bestimmten Reizart spezialisiert ist.
6. A receptor a mechanikai, hő-, kémiai vagy fájdalomingert idegi jellé alakítja át. – Der Rezeptor wandelt einen mechanischen, thermischen, chemischen oder schmerzhaften Reiz in ein neuronales Signal um.
7. Reflexreceptorok találhatók többek között a bőrben, az izmokban, az inakban, az ízületekben és a belső szervekben. – Reflexrezeptoren befinden sich unter anderem in der Haut, in Muskeln, Sehnen, Gelenken und inneren Organen.
8. A keletkezett jelet az érző, vagyis afferens neuron vezeti a központi idegrendszer felé. – Das entstandene Signal wird vom sensiblen, also afferenten Neuron zum Zentralnervensystem geleitet.
9. A gerincvelői reflexek érző neuronjai rendszerint álegynyúlványú idegsejtek. – Die sensiblen Neurone spinaler Reflexe sind in der Regel pseudounipolare Nervenzellen.
10. E sejtek teste a gerincvelői érződúcban, más néven a gerincvelői dúcban helyezkedik el. – Ihre Zellkörper liegen im sensiblen Spinalganglion (Ganglion spinale).
11. Az érző neuron egyik nyúlványa a receptorhoz, a másik pedig a gerincvelőhöz vezet. – Ein Fortsatz des sensiblen Neurons führt zum Rezeptor, der andere zum Rückenmark.
12. A központi nyúlvány a gerincvelői ideg hátulsó gyökerén keresztül lép be a gerincvelőbe. – Der zentrale Fortsatz tritt durch die Hinterwurzel (Radix posterior) des Spinalnervs in das Rückenmark ein.
13. Az érző rostok többsége először a gerincvelő hátulsó szarvában végződik vagy ott ad le ágakat. – Die meisten sensiblen Fasern enden zunächst im Hinterhorn (Cornu posterius) des Rückenmarks oder geben dort Äste ab.
14. Az agyidegekhez kapcsolódó reflexek érző rostjai ezzel szemben az agytörzs érző magvaiba futnak. – Die sensiblen Fasern hirnnervaler Reflexe ziehen dagegen zu sensiblen Kernen des Hirnstamms.
15. A reflexív központi része egy vagy több szinapszisból és az ezeket összekötő neuronokból áll. – Der zentrale Teil des Reflexbogens besteht aus einer oder mehreren Synapsen und den sie verbindenden Neuronen.
16. Egyszinaptikus reflex esetén az érző neuron közvetlenül kapcsolódik a mozgató neuronhoz. – Bei einem monosynaptischen Reflex ist das sensible Neuron direkt mit dem motorischen Neuron verbunden.
17. Ennek klasszikus példája a patellareflex, amelyet a térdkalács alatti ín megütésével váltanak ki. – Ein klassisches Beispiel ist der Patellarsehnenreflex, der durch einen Schlag auf die Sehne unterhalb der Kniescheibe ausgelöst wird.
18. A patellareflex receptora a négyfejű combizomban található izomorsó. – Der Rezeptor des Patellarsehnenreflexes ist die Muskelspindel im vierköpfigen Oberschenkelmuskel.
19. Az izomorsóból érkező érzőrost a gerincvelőben közvetlen kapcsolatot létesít egy alfa-motoneuronnal. – Die von der Muskelspindel kommende sensible Faser bildet im Rückenmark eine direkte Verbindung mit einem Alpha-Motoneuron.
20. Az alfa-motoneuron sejtteste a gerincvelő elülső szarvában található. – Der Zellkörper des Alpha-Motoneurons liegt im Vorderhorn (Cornu anterius) des Rückenmarks.
21. A mozgató neuron axonja a gerincvelő elülső gyökerén keresztül hagyja el a központi idegrendszert. – Das Axon des motorischen Neurons verlässt das Zentralnervensystem durch die Vorderwurzel (Radix anterior) des Rückenmarks.
22. A rost ezután a kevert gerincvelői idegben és annak perifériás ágaiban halad tovább az izomhoz. – Anschließend verläuft die Faser im gemischten Spinalnerv und in dessen peripheren Ästen weiter zum Muskel.
23. A mozgató idegrost az izomrosttal a motoros véglemeznél kapcsolódik, és az izom összehúzódását váltja ki. – Die motorische Nervenfaser verbindet sich an der motorischen Endplatte mit der Muskelfaser und löst deren Kontraktion aus.
24. A patellareflex során az ellentétes működésű combhajlító izmok egy közbeiktatott neuron segítségével gátlást kapnak. – Beim Patellarsehnenreflex werden die antagonistisch wirkenden Oberschenkelbeuger mithilfe eines eingeschalteten Neurons gehemmt.
25. Az egyik izomcsoport serkentésének és az ellenkező izomcsoport gátlásának ezt az összekapcsolását kölcsönös gátlásnak nevezzük. – Diese Verbindung aus Erregung einer Muskelgruppe und Hemmung ihrer Gegenspieler nennt man reziproke Hemmung.
26. Többszinaptikus reflexben az érző és a mozgató neuron között egy vagy több kapcsolóneuron helyezkedik el. – Bei einem polysynaptischen Reflex liegen zwischen sensiblem und motorischem Neuron ein oder mehrere Interneurone.
27. Ilyen többszinaptikus kapcsolási rendszer működik például a fájdalmas inger által kiváltott elhárító reflexben. – Eine solche polysynaptische Verschaltung wirkt beispielsweise beim durch einen Schmerzreiz ausgelösten Rückziehreflex.
28. Az elhárító reflexben a fájdalomérző receptorból érkező rost a gerincvelőben több ágra oszlik. – Beim Rückziehreflex teilt sich die vom Schmerzrezeptor kommende Faser im Rückenmark in mehrere Äste.
29. A kapcsolóneuronok az ingerelt oldalon serkentik a hajlítóizmokat, miközben gátolják a feszítőizmokat. – Die Interneurone erregen auf der gereizten Seite die Beugemuskeln und hemmen gleichzeitig die Streckmuskeln.
30. Erős fájdalomingernél az ingerület összekötő neuronokon keresztül a gerincvelő ellenkező oldalára is átjut. – Bei einem starken Schmerzreiz gelangt die Erregung über verbindende Neurone auch auf die Gegenseite des Rückenmarks.
31. Az ellenkező oldalon ilyenkor a feszítőizmok aktiválódnak, hogy megtartsák a test súlyát. – Auf der Gegenseite werden dabei die Streckmuskeln aktiviert, um das Körpergewicht zu tragen.
32. Ezt a két testfelet összehangoló kapcsolást keresztezett feszítőreflexnek nevezzük. – Diese beide Körperseiten koordinierende Verschaltung wird als gekreuzter Streckreflex bezeichnet.
33. Az összetett reflexek idegrostjai gyakran több gerincvelői szelvényre is kiterjednek. – Die Nervenfasern komplexer Reflexe erstrecken sich häufig über mehrere Rückenmarkssegmente.
34. Ez lehetővé teszi, hogy egyetlen inger több izomcsoport összehangolt válaszát váltsa ki. – Dadurch kann ein einzelner Reiz eine koordinierte Antwort mehrerer Muskelgruppen auslösen.
35. Az érző rostok egyes ágai felszálló pályákhoz is kapcsolódnak, és az inger információját az agy felé továbbítják. – Einige Äste der sensiblen Fasern schließen sich auch aufsteigenden Bahnen an und leiten die Reizinformation zum Gehirn weiter.
36. A gerincvelői reflexválasz ezért már azelőtt létrejöhet, hogy az inger tudatosulna az agykéregben. – Die spinale Reflexantwort kann daher bereits entstehen, bevor der Reiz in der Großhirnrinde bewusst wahrgenommen wird.
37. A reflexközpontok működését ugyanakkor az agyból leszálló idegpályák módosíthatják. – Die Tätigkeit der Reflexzentren kann jedoch durch absteigende Nervenbahnen aus dem Gehirn verändert werden.
38. A reflex tehát nem teljesen elszigetelt folyamat, hanem a központi idegrendszer magasabb részeinek ellenőrzése alatt áll. – Ein Reflex ist somit kein vollständig isolierter Vorgang, sondern steht unter der Kontrolle höherer Abschnitte des Zentralnervensystems.
39. Reflexközpontok nemcsak a gerincvelőben, hanem az agytörzsben is találhatók. – Reflexzentren befinden sich nicht nur im Rückenmark, sondern auch im Hirnstamm.
40. Az agytörzsi reflexek közé tartozik például a szaruhártya-, a pupilla- és a garatreflex. – Zu den Hirnstammreflexen gehören beispielsweise der Hornhautreflex, der Pupillenreflex und der Würgereflex.
41. A szomatikus reflexív végrehajtó szerve rendszerint egy harántcsíkolt vázizom. – Das Erfolgsorgan eines somatischen Reflexbogens ist in der Regel ein quergestreifter Skelettmuskel.
42. A vegetatív reflexív ezzel szemben simaizmot, szívizmot vagy mirigyet szabályoz. – Ein vegetativer Reflexbogen steuert dagegen glatte Muskulatur, Herzmuskulatur oder eine Drüse.
43. A vegetatív reflex efferens szakasza két neuronból, egy központi dúc előtti és egy perifériás dúc utáni neuronból áll. – Der efferente Abschnitt eines vegetativen Reflexes besteht aus zwei Neuronen: einem zentralen präganglionären und einem peripheren postganglionären Neuron.
44. A reflexek vizsgálata fontos klinikai módszer, mert segítségével meghatározható az idegrendszeri károsodás lehetséges helye. – Die Untersuchung der Reflexe ist eine wichtige klinische Methode, weil sich damit der mögliche Ort einer Schädigung des Nervensystems bestimmen lässt.
45. A teljes reflexív tehát a receptorból, az afferens idegpályából, a központi kapcsolásból, az efferens idegpályából és a végrehajtó szervből felépülő egységes anatómiai lánc. – Der vollständige Reflexbogen ist somit eine einheitliche anatomische Kette aus Rezeptor, afferenter Nervenbahn, zentraler Verschaltung, efferenter Nervenbahn und Erfolgsorgan.
(aufklappen)magyar
1. A reflex a szervezet gyors, akaratlan és meghatározott válasza egy külső vagy belső ingerre.
2. A reflexválasz anatómiai alapját az idegrendszerben kialakított kapcsolási rendszer, a reflexív alkotja.
3. A reflexív az ingert érzékelő képlettől a választ végrehajtó szervig vezető idegi út.
4. Alapvetően öt részből áll: receptorból, érző neuronból, központi kapcsolóból, mozgató neuronból és végrehajtó szervből.
5. A reflexív első eleme a receptor, amely meghatározott ingertípus érzékelésére specializálódott.
6. A receptor a mechanikai, hő-, kémiai vagy fájdalomingert idegi jellé alakítja át.
7. Reflexreceptorok találhatók többek között a bőrben, az izmokban, az inakban, az ízületekben és a belső szervekben.
8. A keletkezett jelet az érző, vagyis afferens neuron vezeti a központi idegrendszer felé.
9. A gerincvelői reflexek érző neuronjai rendszerint álegynyúlványú idegsejtek.
10. E sejtek teste a gerincvelői érződúcban, más néven a gerincvelői dúcban helyezkedik el.
11. Az érző neuron egyik nyúlványa a receptorhoz, a másik pedig a gerincvelőhöz vezet.
12. A központi nyúlvány a gerincvelői ideg hátulsó gyökerén keresztül lép be a gerincvelőbe.
13. Az érző rostok többsége először a gerincvelő hátulsó szarvában végződik vagy ott ad le ágakat.
14. Az agyidegekhez kapcsolódó reflexek érző rostjai ezzel szemben az agytörzs érző magvaiba futnak.
15. A reflexív központi része egy vagy több szinapszisból és az ezeket összekötő neuronokból áll.
16. Egyszinaptikus reflex esetén az érző neuron közvetlenül kapcsolódik a mozgató neuronhoz.
17. Ennek klasszikus példája a patellareflex, amelyet a térdkalács alatti ín megütésével váltanak ki.
18. A patellareflex receptora a négyfejű combizomban található izomorsó.
19. Az izomorsóból érkező érzőrost a gerincvelőben közvetlen kapcsolatot létesít egy alfa-motoneuronnal.
20. Az alfa-motoneuron sejtteste a gerincvelő elülső szarvában található.
21. A mozgató neuron axonja a gerincvelő elülső gyökerén keresztül hagyja el a központi idegrendszert.
22. A rost ezután a kevert gerincvelői idegben és annak perifériás ágaiban halad tovább az izomhoz.
23. A mozgató idegrost az izomrosttal a motoros véglemeznél kapcsolódik, és az izom összehúzódását váltja ki.
24. A patellareflex során az ellentétes működésű combhajlító izmok egy közbeiktatott neuron segítségével gátlást kapnak.
25. Az egyik izomcsoport serkentésének és az ellenkező izomcsoport gátlásának ezt az összekapcsolását kölcsönös gátlásnak nevezzük.
26. Többszinaptikus reflexben az érző és a mozgató neuron között egy vagy több kapcsolóneuron helyezkedik el.
27. Ilyen többszinaptikus kapcsolási rendszer működik például a fájdalmas inger által kiváltott elhárító reflexben.
28. Az elhárító reflexben a fájdalomérző receptorból érkező rost a gerincvelőben több ágra oszlik.
29. A kapcsolóneuronok az ingerelt oldalon serkentik a hajlítóizmokat, miközben gátolják a feszítőizmokat.
30. Erős fájdalomingernél az ingerület összekötő neuronokon keresztül a gerincvelő ellenkező oldalára is átjut.
31. Az ellenkező oldalon ilyenkor a feszítőizmok aktiválódnak, hogy megtartsák a test súlyát.
32. Ezt a két testfelet összehangoló kapcsolást keresztezett feszítőreflexnek nevezzük.
33. Az összetett reflexek idegrostjai gyakran több gerincvelői szelvényre is kiterjednek.
34. Ez lehetővé teszi, hogy egyetlen inger több izomcsoport összehangolt válaszát váltsa ki.
35. Az érző rostok egyes ágai felszálló pályákhoz is kapcsolódnak, és az inger információját az agy felé továbbítják.
36. A gerincvelői reflexválasz ezért már azelőtt létrejöhet, hogy az inger tudatosulna az agykéregben.
37. A reflexközpontok működését ugyanakkor az agyból leszálló idegpályák módosíthatják.
38. A reflex tehát nem teljesen elszigetelt folyamat, hanem a központi idegrendszer magasabb részeinek ellenőrzése alatt áll.
39. Reflexközpontok nemcsak a gerincvelőben, hanem az agytörzsben is találhatók.
40. Az agytörzsi reflexek közé tartozik például a szaruhártya-, a pupilla- és a garatreflex.
41. A szomatikus reflexív végrehajtó szerve rendszerint egy harántcsíkolt vázizom.
42. A vegetatív reflexív ezzel szemben simaizmot, szívizmot vagy mirigyet szabályoz.
43. A vegetatív reflex efferens szakasza két neuronból, egy központi dúc előtti és egy perifériás dúc utáni neuronból áll.
44. A reflexek vizsgálata fontos klinikai módszer, mert segítségével meghatározható az idegrendszeri károsodás lehetséges helye.
45. A teljes reflexív tehát a receptorból, az afferens idegpályából, a központi kapcsolásból, az efferens idegpályából és a végrehajtó szervből felépülő egységes anatómiai lánc.
(aufklappen)német
1. Ein Reflex ist eine schnelle, unwillkürliche und festgelegte Antwort des Organismus auf einen äußeren oder inneren Reiz.
2. Die anatomische Grundlage der Reflexantwort bildet eine im Nervensystem angelegte Verschaltung, der Reflexbogen.
3. Der Reflexbogen ist der neuronale Weg von der reizaufnehmenden Struktur bis zum ausführenden Organ.
4. Er besteht grundsätzlich aus fünf Teilen: Rezeptor, sensiblem Neuron, zentraler Verschaltung, motorischem Neuron und Erfolgsorgan.
5. Das erste Element des Reflexbogens ist der Rezeptor, der auf die Wahrnehmung einer bestimmten Reizart spezialisiert ist.
6. Der Rezeptor wandelt einen mechanischen, thermischen, chemischen oder schmerzhaften Reiz in ein neuronales Signal um.
7. Reflexrezeptoren befinden sich unter anderem in der Haut, in Muskeln, Sehnen, Gelenken und inneren Organen.
8. Das entstandene Signal wird vom sensiblen, also afferenten Neuron zum Zentralnervensystem geleitet.
9. Die sensiblen Neurone spinaler Reflexe sind in der Regel pseudounipolare Nervenzellen.
10. Ihre Zellkörper liegen im sensiblen Spinalganglion (Ganglion spinale).
11. Ein Fortsatz des sensiblen Neurons führt zum Rezeptor, der andere zum Rückenmark.
12. Der zentrale Fortsatz tritt durch die Hinterwurzel (Radix posterior) des Spinalnervs in das Rückenmark ein.
13. Die meisten sensiblen Fasern enden zunächst im Hinterhorn (Cornu posterius) des Rückenmarks oder geben dort Äste ab.
14. Die sensiblen Fasern hirnnervaler Reflexe ziehen dagegen zu sensiblen Kernen des Hirnstamms.
15. Der zentrale Teil des Reflexbogens besteht aus einer oder mehreren Synapsen und den sie verbindenden Neuronen.
16. Bei einem monosynaptischen Reflex ist das sensible Neuron direkt mit dem motorischen Neuron verbunden.
17. Ein klassisches Beispiel ist der Patellarsehnenreflex, der durch einen Schlag auf die Sehne unterhalb der Kniescheibe ausgelöst wird.
18. Der Rezeptor des Patellarsehnenreflexes ist die Muskelspindel im vierköpfigen Oberschenkelmuskel.
19. Die von der Muskelspindel kommende sensible Faser bildet im Rückenmark eine direkte Verbindung mit einem Alpha-Motoneuron.
20. Der Zellkörper des Alpha-Motoneurons liegt im Vorderhorn (Cornu anterius) des Rückenmarks.
21. Das Axon des motorischen Neurons verlässt das Zentralnervensystem durch die Vorderwurzel (Radix anterior) des Rückenmarks.
22. Anschließend verläuft die Faser im gemischten Spinalnerv und in dessen peripheren Ästen weiter zum Muskel.
23. Die motorische Nervenfaser verbindet sich an der motorischen Endplatte mit der Muskelfaser und löst deren Kontraktion aus.
24. Beim Patellarsehnenreflex werden die antagonistisch wirkenden Oberschenkelbeuger mithilfe eines eingeschalteten Neurons gehemmt.
25. Diese Verbindung aus Erregung einer Muskelgruppe und Hemmung ihrer Gegenspieler nennt man reziproke Hemmung.
26. Bei einem polysynaptischen Reflex liegen zwischen sensiblem und motorischem Neuron ein oder mehrere Interneurone.
27. Eine solche polysynaptische Verschaltung wirkt beispielsweise beim durch einen Schmerzreiz ausgelösten Rückziehreflex.
28. Beim Rückziehreflex teilt sich die vom Schmerzrezeptor kommende Faser im Rückenmark in mehrere Äste.
29. Die Interneurone erregen auf der gereizten Seite die Beugemuskeln und hemmen gleichzeitig die Streckmuskeln.
30. Bei einem starken Schmerzreiz gelangt die Erregung über verbindende Neurone auch auf die Gegenseite des Rückenmarks.
31. Auf der Gegenseite werden dabei die Streckmuskeln aktiviert, um das Körpergewicht zu tragen.
32. Diese beide Körperseiten koordinierende Verschaltung wird als gekreuzter Streckreflex bezeichnet.
33. Die Nervenfasern komplexer Reflexe erstrecken sich häufig über mehrere Rückenmarkssegmente.
34. Dadurch kann ein einzelner Reiz eine koordinierte Antwort mehrerer Muskelgruppen auslösen.
35. Einige Äste der sensiblen Fasern schließen sich auch aufsteigenden Bahnen an und leiten die Reizinformation zum Gehirn weiter.
36. Die spinale Reflexantwort kann daher bereits entstehen, bevor der Reiz in der Großhirnrinde bewusst wahrgenommen wird.
37. Die Tätigkeit der Reflexzentren kann jedoch durch absteigende Nervenbahnen aus dem Gehirn verändert werden.
38. Ein Reflex ist somit kein vollständig isolierter Vorgang, sondern steht unter der Kontrolle höherer Abschnitte des Zentralnervensystems.
39. Reflexzentren befinden sich nicht nur im Rückenmark, sondern auch im Hirnstamm.
40. Zu den Hirnstammreflexen gehören beispielsweise der Hornhautreflex, der Pupillenreflex und der Würgereflex.
41. Das Erfolgsorgan eines somatischen Reflexbogens ist in der Regel ein quergestreifter Skelettmuskel.
42. Ein vegetativer Reflexbogen steuert dagegen glatte Muskulatur, Herzmuskulatur oder eine Drüse.
43. Der efferente Abschnitt eines vegetativen Reflexes besteht aus zwei Neuronen: einem zentralen präganglionären und einem peripheren postganglionären Neuron.
44. Die Untersuchung der Reflexe ist eine wichtige klinische Methode, weil sich damit der mögliche Ort einer Schädigung des Nervensystems bestimmen lässt.
45. Der vollständige Reflexbogen ist somit eine einheitliche anatomische Kette aus Rezeptor, afferenter Nervenbahn, zentraler Verschaltung, efferenter Nervenbahn und Erfolgsorgan.