3.6.2 – A felvilágosodás eszméi: Az estve („Der Abend“) – Die Ideen der Aufklärung: „Az estve“ („Der Abend“)
1. Csokonai a felvilágosodás költője is volt. – Csokonai war auch ein Dichter der Aufklärung.
2. Egyes verseiben ennek eszméit fejezte ki. – In manchen Gedichten drückte er ihre Ideen aus.
3. Fontos példa erre Az estve című költemény. – Ein wichtiges Beispiel ist das Gedicht „Az estve”.
4. A cím jelentése: „Der Abend”. – Der Titel bedeutet „Der Abend”.
5. Hosszabb, elgondolkodtató versről van szó. – Es ist ein längeres, nachdenkliches Gedicht.
6. A mű egy naplemente leírásával kezdődik. – Es beginnt mit der Schilderung eines Sonnenuntergangs.
7. Csokonai szép képet fest az esti természetről. – Csokonai malt ein schönes Bild der Abendnatur.
8. Bemutatja a természet nyugalmát és békéjét. – Er zeigt die Ruhe und den Frieden der Natur.
9. A lenyugvó nap lágy fénybe borít mindent. – Die untergehende Sonne taucht alles in sanftes Licht.
10. A természet tökéletesnek és harmonikusnak látszik. – Die Natur erscheint als vollkommen und harmonisch.
11. Ez a természetleírás rendkívül szép. – Diese Naturschilderung ist von großer Schönheit.
12. A vers azonban nem marad meg a természet bemutatásánál. – Doch das Gedicht bleibt nicht bei der Naturbeschreibung.
13. Egy mélyebb gondolat felé halad tovább. – Es geht zu einem tieferen Gedanken über.
14. Csokonai a természetet az emberi társadalommal állítja szembe. – Csokonai stellt die Natur der menschlichen Gesellschaft gegenüber.
15. A természetben béke és egyenlőség uralkodik. – In der Natur herrscht Frieden und Gleichheit.
16. Minden élőlény közösen élvezi annak ajándékait. – Alle Geschöpfe genießen ihre Gaben gemeinsam.
17. Senki sem vesz el semmit a másiktól. – Niemand nimmt dem anderen etwas weg.
18. Az emberi társadalomban azonban más a helyzet. – In der menschlichen Gesellschaft ist das anders.
19. Ott egyenlőtlenség és viszály uralkodik. – Dort herrschen Ungleichheit und Streit.
20. Csokonai panaszkodik emiatt az igazságtalanság miatt. – Csokonai klagt über dieses Unrecht.
21. A rossz eredetét keresi. – Er fragt nach dem Ursprung des Übels.
22. Ennek okaként a magántulajdont nevezi meg. – Als Ursache nennt er das Eigentum.
23. Az emberek felosztották egymás között a földet. – Die Menschen teilten die Erde unter sich auf.
24. Azt mondták: ez az enyém, az pedig a tiéd. – Sie sagten: Dies ist mein, das ist dein.
25. Ezzel kezdődött minden viszály és szenvedés. – Damit begann aller Streit und alles Leid.
26. Korábban a föld mindenkié volt. – Vorher hatte die Erde allen gehört.
27. Ezek a gondolatok a felvilágosodásból származnak. – Diese Gedanken stammen aus der Aufklärung.
28. Különösen Rousseau képviselt hasonló nézeteket. – Besonders der Denker Rousseau vertrat sie.
29. Rousseau a civilizáció hátrányait bírálta. – Rousseau klagte über die Nachteile der Zivilisation.
30. Dicsérte az ember természetes állapotát. – Er pries den natürlichen Zustand des Menschen.
31. Csokonai átvette ezeket a gondolatokat. – Csokonai nahm diese Gedanken auf.
32. Összekapcsolta őket a természet leírásával. – Er verband sie mit seiner Naturschilderung.
33. Így a költemény társadalomkritikává vált. – So wurde das Gedicht zu einer Gesellschaftskritik.
34. Az egyenlőtlenséget és a magántulajdont bírálja. – Es klagt über Ungleichheit und Besitz.
35. Egy igazságosabb rend után vágyakozik. – Es sehnt sich nach einer gerechteren Ordnung.
36. Ezért valódi felvilágosodás kori versnek tekinthető. – Damit ist es ein echtes Gedicht der Aufklärung.
37. Az értelem és az érzelem egyaránt jelen van benne. – Es verbindet Vernunft und Gefühl.
38. A természet szeretetét társadalomkritikával kapcsolja össze. – Es verbindet Naturliebe und Gesellschaftskritik.
39. Ugyanakkor költőileg is tökéletesen megformált mű. – Zugleich ist es dichterisch vollendet.
40. Nyelve képekben gazdag és zeneien hangzó. – Die Sprache ist bildreich und klangvoll.
41. A természetleírás finom és pontos. – Die Naturschilderung ist zart und genau.
42. A gondolatok világosak és hatásosak. – Die Gedanken sind klar und eindringlich.
43. Így a vers a szépséget és a jelentést egyesíti. – So verbindet das Gedicht Schönheit und Sinn.
44. Csokonai másik oldalát mutatja meg. – Es zeigt eine andere Seite Csokonais.
45. A derűs rokokó költészet mellett itt az elmélyült gondolkodás jelenik meg. – Neben der heiteren Rokoko-Dichtung steht hier das Nachdenken.
46. A költő kritikus gondolkodóként mutatkozik meg. – Der Dichter erweist sich als kritischer Geist.
47. Együtt érez az emberek sorsával. – Er nimmt Anteil am Schicksal der Menschen.
48. Szabadságról és igazságosságról álmodik. – Er träumt von Freiheit und Gerechtigkeit.
49. Ezzel teljesen saját korának szellemében áll. – Damit steht er ganz im Geist seiner Zeit.
50. Az estve Csokonai felvilágosodás kori költészetének egyik csúcspontja. – „Az estve” ist ein Höhepunkt seiner aufklärerischen Dichtung.
(aufklappen)magyar
1. Csokonai a felvilágosodás költője is volt.
2. Egyes verseiben ennek eszméit fejezte ki.
3. Fontos példa erre Az estve című költemény.
4. A cím jelentése: „Der Abend”.
5. Hosszabb, elgondolkodtató versről van szó.
6. A mű egy naplemente leírásával kezdődik.
7. Csokonai szép képet fest az esti természetről.
8. Bemutatja a természet nyugalmát és békéjét.
9. A lenyugvó nap lágy fénybe borít mindent.
10. A természet tökéletesnek és harmonikusnak látszik.
11. Ez a természetleírás rendkívül szép.
12. A vers azonban nem marad meg a természet bemutatásánál.
13. Egy mélyebb gondolat felé halad tovább.
14. Csokonai a természetet az emberi társadalommal állítja szembe.
15. A természetben béke és egyenlőség uralkodik.
16. Minden élőlény közösen élvezi annak ajándékait.
17. Senki sem vesz el semmit a másiktól.
18. Az emberi társadalomban azonban más a helyzet.
19. Ott egyenlőtlenség és viszály uralkodik.
20. Csokonai panaszkodik emiatt az igazságtalanság miatt.
21. A rossz eredetét keresi.
22. Ennek okaként a magántulajdont nevezi meg.
23. Az emberek felosztották egymás között a földet.
24. Azt mondták: ez az enyém, az pedig a tiéd.
25. Ezzel kezdődött minden viszály és szenvedés.
26. Korábban a föld mindenkié volt.
27. Ezek a gondolatok a felvilágosodásból származnak.
28. Különösen Rousseau képviselt hasonló nézeteket.
29. Rousseau a civilizáció hátrányait bírálta.
30. Dicsérte az ember természetes állapotát.
31. Csokonai átvette ezeket a gondolatokat.
32. Összekapcsolta őket a természet leírásával.
33. Így a költemény társadalomkritikává vált.
34. Az egyenlőtlenséget és a magántulajdont bírálja.
35. Egy igazságosabb rend után vágyakozik.
36. Ezért valódi felvilágosodás kori versnek tekinthető.
37. Az értelem és az érzelem egyaránt jelen van benne.
38. A természet szeretetét társadalomkritikával kapcsolja össze.
39. Ugyanakkor költőileg is tökéletesen megformált mű.
40. Nyelve képekben gazdag és zeneien hangzó.
41. A természetleírás finom és pontos.
42. A gondolatok világosak és hatásosak.
43. Így a vers a szépséget és a jelentést egyesíti.
44. Csokonai másik oldalát mutatja meg.
45. A derűs rokokó költészet mellett itt az elmélyült gondolkodás jelenik meg.
46. A költő kritikus gondolkodóként mutatkozik meg.
47. Együtt érez az emberek sorsával.
48. Szabadságról és igazságosságról álmodik.
49. Ezzel teljesen saját korának szellemében áll.
50. Az estve Csokonai felvilágosodás kori költészetének egyik csúcspontja.
(aufklappen)német
1. Csokonai war auch ein Dichter der Aufklärung.
2. In manchen Gedichten drückte er ihre Ideen aus.
3. Ein wichtiges Beispiel ist das Gedicht „Az estve”.
4. Der Titel bedeutet „Der Abend”.
5. Es ist ein längeres, nachdenkliches Gedicht.
6. Es beginnt mit der Schilderung eines Sonnenuntergangs.
7. Csokonai malt ein schönes Bild der Abendnatur.
8. Er zeigt die Ruhe und den Frieden der Natur.
9. Die untergehende Sonne taucht alles in sanftes Licht.
10. Die Natur erscheint als vollkommen und harmonisch.
11. Diese Naturschilderung ist von großer Schönheit.
12. Doch das Gedicht bleibt nicht bei der Naturbeschreibung.
13. Es geht zu einem tieferen Gedanken über.
14. Csokonai stellt die Natur der menschlichen Gesellschaft gegenüber.
15. In der Natur herrscht Frieden und Gleichheit.
16. Alle Geschöpfe genießen ihre Gaben gemeinsam.
17. Niemand nimmt dem anderen etwas weg.
18. In der menschlichen Gesellschaft ist das anders.
19. Dort herrschen Ungleichheit und Streit.
20. Csokonai klagt über dieses Unrecht.
21. Er fragt nach dem Ursprung des Übels.
22. Als Ursache nennt er das Eigentum.
23. Die Menschen teilten die Erde unter sich auf.
24. Sie sagten: Dies ist mein, das ist dein.
25. Damit begann aller Streit und alles Leid.
26. Vorher hatte die Erde allen gehört.
27. Diese Gedanken stammen aus der Aufklärung.
28. Besonders der Denker Rousseau vertrat sie.
29. Rousseau klagte über die Nachteile der Zivilisation.
30. Er pries den natürlichen Zustand des Menschen.
31. Csokonai nahm diese Gedanken auf.
32. Er verband sie mit seiner Naturschilderung.
33. So wurde das Gedicht zu einer Gesellschaftskritik.
34. Es klagt über Ungleichheit und Besitz.
35. Es sehnt sich nach einer gerechteren Ordnung.
36. Damit ist es ein echtes Gedicht der Aufklärung.
37. Es verbindet Vernunft und Gefühl.
38. Es verbindet Naturliebe und Gesellschaftskritik.
39. Zugleich ist es dichterisch vollendet.
40. Die Sprache ist bildreich und klangvoll.
41. Die Naturschilderung ist zart und genau.
42. Die Gedanken sind klar und eindringlich.
43. So verbindet das Gedicht Schönheit und Sinn.
44. Es zeigt eine andere Seite Csokonais.
45. Neben der heiteren Rokoko-Dichtung steht hier das Nachdenken.
46. Der Dichter erweist sich als kritischer Geist.
47. Er nimmt Anteil am Schicksal der Menschen.
48. Er träumt von Freiheit und Gerechtigkeit.
49. Damit steht er ganz im Geist seiner Zeit.
50. „Az estve” ist ein Höhepunkt seiner aufklärerischen Dichtung.