13.6 – A mellékpajzsmirigyek – Die Nebenschilddrüsen
1. A végbél a vastagbél utolsó szakasza, amely a szigmabelet a végbélcsatornával köti össze. – Der Mastdarm ist der letzte Abschnitt des Dickdarms, der das Colon sigmoideum mit dem Analkanal verbindet.
2. Kezdete rendszerint a harmadik keresztcsonti csigolya magasságában található. – Sein Beginn liegt gewöhnlich auf Höhe des dritten Kreuzbeinwirbels.
3. Felnőttben ez a bélszakasz körülbelül tizenkét-tizenöt centiméter hosszú. – Beim Erwachsenen ist dieser Darmabschnitt etwa zwölf bis fünfzehn Zentimeter lang.
4. A kismedencében a végbél a keresztcsont és a farkcsont előtt helyezkedik el. – Im kleinen Becken liegt der Mastdarm vor Kreuzbein und Steißbein.
5. Lefutása oldalnézetben követi a keresztcsont homorulatát. – Sein Verlauf folgt in der Seitenansicht der Höhlung des Kreuzbeins.
6. Az alsó végén egy második hajlat vezet át a végbélcsatornába. – An seinem unteren Ende führt eine zweite Krümmung in den Analkanal über.
7. Elölnézetben három kisebb oldalirányú görbület is megfigyelhető. – In der Vorderansicht sind außerdem drei kleinere seitliche Krümmungen erkennbar.
8. Ezekhez a görbületekhez belül többnyire három harántredő kapcsolódik. – Diesen Krümmungen entsprechen innen meist drei Querfalten.
9. A redők közül a középső általában a legnagyobb és legállandóbb. – Von den Falten ist die mittlere gewöhnlich die größte und beständigste.
10. Alsó része kitágulva alkotja a széklet átmeneti tárolására szolgáló végbélampullát. – Sein unterer Teil erweitert sich zur Rektumampulle, die der vorübergehenden Speicherung des Stuhls dient.
11. Üres állapotban az ampulla falai nagyrészt egymáshoz simulnak. – Im leeren Zustand liegen die Wände der Ampulle weitgehend aneinander.
12. A végbélen már nem láthatók a vastagbélre jellemző különálló hosszanti izomszalagok. – Am Mastdarm sind die für den Dickdarm typischen getrennten Längsmuskelbänder nicht mehr sichtbar.
13. Ehelyett a hosszanti izomrostok összefüggő külső réteget képeznek. – Stattdessen bilden die längs verlaufenden Muskelfasern eine zusammenhängende äußere Schicht.
14. Hiányoznak továbbá a jellegzetes haustrumok és a zsíros bélfüggelékek. – Außerdem fehlen die typischen Haustren und die Fettanhängsel des Darms.
15. Nyálkahártyáját egyrétegű hengerhám borítja, amely sok kehelysejtet tartalmaz. – Seine Schleimhaut ist von einschichtigem Zylinderepithel bedeckt, das viele Becherzellen enthält.
16. A nyálkahártya mirigyei főként a béltartalom síkosításához szükséges nyákot termelnek. – Die Schleimhautdrüsen bilden vor allem Schleim, der zum Gleiten des Darminhalts benötigt wird.
17. Falában belül körkörös, kívül hosszanti simaizomréteg húzódik. – In seiner Wand verläuft innen eine Ring- und außen eine Längsschicht glatter Muskulatur.
18. Felső harmadát hashártya borítja elöl és részben kétoldalt. – Das obere Drittel ist vorne und teilweise seitlich vom Bauchfell bedeckt.
19. Középső harmadán a hashártya csupán az elülső felszínt fedi. – Am mittleren Drittel bedeckt das Bauchfell nur die Vorderfläche.
20. A végbél alsó harmada teljesen a hashártya alatt helyezkedik el. – Das untere Drittel des Mastdarms liegt vollständig unterhalb des Bauchfells.
21. Körülötte zsíros kötőszövetből álló mezorektum található, amely ereket, idegeket és nyirokereket tartalmaz. – Um ihn liegt das aus fettreichem Bindegewebe bestehende Mesorektum, das Gefäße, Nerven und Lymphbahnen enthält.
22. Ezt a szöveti egységet kívülről a végbél saját kötőszövetes burka határolja. – Diese Gewebeeinheit wird außen von der eigenen bindegewebigen Hülle des Mastdarms begrenzt.
23. Férfiban elöl a húgyhólyag, az ondóhólyagok és a prosztata fekszik a végbél közelében. – Beim Mann liegen vorne Harnblase, Samenbläschen und Prostata in der Nähe des Mastdarms.
24. Nőben az elülső szomszédságot főként a méh és a hüvely alkotja. – Bei der Frau bilden vor allem Gebärmutter und Scheide die vordere Nachbarschaft.
25. A felső végbélartéria az alsó bélfodri artéria közvetlen folytatása. – Die obere Mastdarmarterie ist die direkte Fortsetzung der unteren Gekrösearterie.
26. Kiegészítő vérellátást a középső és az alsó végbélartériák biztosítanak. – Eine zusätzliche Blutversorgung gewährleisten die mittleren und unteren Mastdarmarterien.
27. Vénás fonatai a kapuvénás és a testvénás keringés között teremtenek kapcsolatot. – Seine Venengeflechte stellen eine Verbindung zwischen Pfortader- und Körpervenenkreislauf her.
28. A nyirokelvezetés útja a végbél magasságától függően különböző nyirokcsomókhoz vezet. – Der Lymphabfluss führt abhängig von der Höhe des Mastdarms zu unterschiedlichen Lymphknoten.
29. Az ampulla alatt kezdődő végbélcsatorna a gáton nyílik a külvilágba. – Der unterhalb der Ampulle beginnende Analkanal mündet am Damm nach außen.
30. Hossza rendszerint három-négy centiméter. – Seine Länge beträgt gewöhnlich drei bis vier Zentimeter.
31. Felső részében hosszanti nyálkahártyaredők, az úgynevezett végbéloszlopok emelkednek ki. – In seinem oberen Abschnitt erheben sich längs verlaufende Schleimhautfalten, die sogenannten Analsäulen.
32. Az oszlopok alsó végeit kis félhold alakú billentyűk kötik össze. – Die unteren Enden der Säulen werden durch kleine halbmondförmige Klappen verbunden.
33. E billentyűk együttesen rajzolják ki a fogazott vonalat. – Diese Klappen bilden gemeinsam die gezähnte Linie.
34. A fogazott vonal fontos határt jelöl a hám, az erek és az idegellátás szempontjából. – Die gezähnte Linie markiert eine wichtige Grenze für Epithel, Gefäße und Innervation.
35. A vonal fölött béleredetű hám, alatta többrétegű laphám található. – Oberhalb der Linie liegt darmtypisches Epithel, darunter mehrschichtiges Plattenepithel.
36. A külső nyílás felé ez a hám fokozatosan elszarusodó bőrré alakul. – Zur äußeren Öffnung hin geht dieses Epithel allmählich in verhornende Haut über.
37. Az alsó szakasz érzőidegekben gazdag, ezért fájdalomra különösen érzékeny. – Der untere Abschnitt ist reich an sensiblen Nerven und daher besonders schmerzempfindlich.
38. A nyálkahártya alatt elhelyezkedő érpárnák finoman hozzájárulnak a végbélnyílás zárásához. – Die unter der Schleimhaut liegenden Gefäßpolster tragen zur Feinabdichtung des Afters bei.
39. A belső végbélzáró izom a körkörös simaizomréteg megvastagodásából keletkezik. – Der innere Afterschließmuskel entsteht aus einer Verdickung der ringförmigen glatten Muskelschicht.
40. Működése akaratunktól független, és tartós alapfeszülése nyugalomban is fennmarad. – Seine Tätigkeit ist unwillkürlich, und seine dauerhafte Grundspannung bleibt auch in Ruhe bestehen.
41. Nyugalmi helyzetben ez az izom adja a zárónyomás nagyobb részét. – In Ruhe erzeugt dieser Muskel den größeren Teil des Verschlussdrucks.
42. A székelési inger kialakulásakor a belső záróizom reflexesen ellazulhat. – Beim Entstehen des Stuhldrangs kann sich der innere Schließmuskel reflektorisch entspannen.
43. Külső oldalán harántcsíkolt izomszövetből álló külső végbélzáró izom helyezkedik el. – Außen liegt der aus quergestreiftem Muskelgewebe bestehende äußere Afterschließmuskel.
44. Ez az izom akaratlagosan összehúzható, ezért a székletürítés tudatosan késleltethető. – Dieser Muskel kann willkürlich angespannt werden, sodass sich die Stuhlentleerung bewusst verzögern lässt.
45. Hagyományosan bőr alatti, felületes és mély részre osztják. – Traditionell wird er in einen subkutanen, einen oberflächlichen und einen tiefen Teil gegliedert.
46. Bőr alatti része közvetlenül a végbélnyílás körüli bőr alatt fut. – Sein subkutaner Teil verläuft unmittelbar unter der Haut um den After.
47. A felületes rostok elöl a gátközponthoz, hátul a végbél-farkcsonti képletekhez kapcsolódnak. – Die oberflächlichen Fasern setzen vorne am Dammzentrum und hinten an den anokokzygealen Strukturen an.
48. Mély része szorosan együttműködik a puborectalis izommal. – Sein tiefer Teil arbeitet eng mit dem Musculus puborectalis zusammen.
49. A külső záróizmot főként a szeméremidegből eredő alsó végbélidegek idegzik be. – Der äußere Schließmuskel wird hauptsächlich durch die aus dem Pudendusnerv stammenden unteren Rektalnerven innerviert.
50. A puborectalis izom parittyaszerűen körülöleli a végbél és a végbélcsatorna átmenetét. – Der Musculus puborectalis umschlingt schlingenförmig den Übergang zwischen Mastdarm und Analkanal.
51. Összehúzódása fenntartja a végbél és a csatorna közötti jellegzetes szöget. – Seine Kontraktion erhält den charakteristischen Winkel zwischen Mastdarm und Analkanal.
52. Bár a medencefenékhez tartozik, működésében szorosan kapcsolódik a külső záróizomhoz. – Obwohl er zum Beckenboden gehört, ist er funktionell eng mit dem äußeren Schließmuskel verbunden.
53. A két záróizom között keskeny, klinikailag fontos izomközi tér húzódik. – Zwischen beiden Schließmuskeln verläuft ein schmaler, klinisch wichtiger Zwischenmuskelraum.
54. Székletürítéskor a végbél összehúzódása, a záróizmok ellazulása és a medencefenék süllyedése összehangoltan történik. – Bei der Stuhlentleerung erfolgen Mastdarmkontraktion, Schließmuskelentspannung und Absenkung des Beckenbodens koordiniert.
55. A kontinencia fenntartásához a záróizmok, az érpárnák, az érzőműködés és az anorectalis szög egyaránt szükséges. – Für die Kontinenz sind Schließmuskeln, Gefäßpolster, Sensibilität und anorektaler Winkel gleichermaßen erforderlich.
(aufklappen)magyar
1. A végbél a vastagbél utolsó szakasza, amely a szigmabelet a végbélcsatornával köti össze.
2. Kezdete rendszerint a harmadik keresztcsonti csigolya magasságában található.
3. Felnőttben ez a bélszakasz körülbelül tizenkét-tizenöt centiméter hosszú.
4. A kismedencében a végbél a keresztcsont és a farkcsont előtt helyezkedik el.
5. Lefutása oldalnézetben követi a keresztcsont homorulatát.
6. Az alsó végén egy második hajlat vezet át a végbélcsatornába.
7. Elölnézetben három kisebb oldalirányú görbület is megfigyelhető.
8. Ezekhez a görbületekhez belül többnyire három harántredő kapcsolódik.
9. A redők közül a középső általában a legnagyobb és legállandóbb.
10. Alsó része kitágulva alkotja a széklet átmeneti tárolására szolgáló végbélampullát.
11. Üres állapotban az ampulla falai nagyrészt egymáshoz simulnak.
12. A végbélen már nem láthatók a vastagbélre jellemző különálló hosszanti izomszalagok.
13. Ehelyett a hosszanti izomrostok összefüggő külső réteget képeznek.
14. Hiányoznak továbbá a jellegzetes haustrumok és a zsíros bélfüggelékek.
15. Nyálkahártyáját egyrétegű hengerhám borítja, amely sok kehelysejtet tartalmaz.
16. A nyálkahártya mirigyei főként a béltartalom síkosításához szükséges nyákot termelnek.
17. Falában belül körkörös, kívül hosszanti simaizomréteg húzódik.
18. Felső harmadát hashártya borítja elöl és részben kétoldalt.
19. Középső harmadán a hashártya csupán az elülső felszínt fedi.
20. A végbél alsó harmada teljesen a hashártya alatt helyezkedik el.
21. Körülötte zsíros kötőszövetből álló mezorektum található, amely ereket, idegeket és nyirokereket tartalmaz.
22. Ezt a szöveti egységet kívülről a végbél saját kötőszövetes burka határolja.
23. Férfiban elöl a húgyhólyag, az ondóhólyagok és a prosztata fekszik a végbél közelében.
24. Nőben az elülső szomszédságot főként a méh és a hüvely alkotja.
25. A felső végbélartéria az alsó bélfodri artéria közvetlen folytatása.
26. Kiegészítő vérellátást a középső és az alsó végbélartériák biztosítanak.
27. Vénás fonatai a kapuvénás és a testvénás keringés között teremtenek kapcsolatot.
28. A nyirokelvezetés útja a végbél magasságától függően különböző nyirokcsomókhoz vezet.
29. Az ampulla alatt kezdődő végbélcsatorna a gáton nyílik a külvilágba.
30. Hossza rendszerint három-négy centiméter.
31. Felső részében hosszanti nyálkahártyaredők, az úgynevezett végbéloszlopok emelkednek ki.
32. Az oszlopok alsó végeit kis félhold alakú billentyűk kötik össze.
33. E billentyűk együttesen rajzolják ki a fogazott vonalat.
34. A fogazott vonal fontos határt jelöl a hám, az erek és az idegellátás szempontjából.
35. A vonal fölött béleredetű hám, alatta többrétegű laphám található.
36. A külső nyílás felé ez a hám fokozatosan elszarusodó bőrré alakul.
37. Az alsó szakasz érzőidegekben gazdag, ezért fájdalomra különösen érzékeny.
38. A nyálkahártya alatt elhelyezkedő érpárnák finoman hozzájárulnak a végbélnyílás zárásához.
39. A belső végbélzáró izom a körkörös simaizomréteg megvastagodásából keletkezik.
40. Működése akaratunktól független, és tartós alapfeszülése nyugalomban is fennmarad.
41. Nyugalmi helyzetben ez az izom adja a zárónyomás nagyobb részét.
42. A székelési inger kialakulásakor a belső záróizom reflexesen ellazulhat.
43. Külső oldalán harántcsíkolt izomszövetből álló külső végbélzáró izom helyezkedik el.
44. Ez az izom akaratlagosan összehúzható, ezért a székletürítés tudatosan késleltethető.
45. Hagyományosan bőr alatti, felületes és mély részre osztják.
46. Bőr alatti része közvetlenül a végbélnyílás körüli bőr alatt fut.
47. A felületes rostok elöl a gátközponthoz, hátul a végbél-farkcsonti képletekhez kapcsolódnak.
48. Mély része szorosan együttműködik a puborectalis izommal.
49. A külső záróizmot főként a szeméremidegből eredő alsó végbélidegek idegzik be.
50. A puborectalis izom parittyaszerűen körülöleli a végbél és a végbélcsatorna átmenetét.
51. Összehúzódása fenntartja a végbél és a csatorna közötti jellegzetes szöget.
52. Bár a medencefenékhez tartozik, működésében szorosan kapcsolódik a külső záróizomhoz.
53. A két záróizom között keskeny, klinikailag fontos izomközi tér húzódik.
54. Székletürítéskor a végbél összehúzódása, a záróizmok ellazulása és a medencefenék süllyedése összehangoltan történik.
55. A kontinencia fenntartásához a záróizmok, az érpárnák, az érzőműködés és az anorectalis szög egyaránt szükséges.
(aufklappen)német
1. Der Mastdarm ist der letzte Abschnitt des Dickdarms, der das Colon sigmoideum mit dem Analkanal verbindet.
2. Sein Beginn liegt gewöhnlich auf Höhe des dritten Kreuzbeinwirbels.
3. Beim Erwachsenen ist dieser Darmabschnitt etwa zwölf bis fünfzehn Zentimeter lang.
4. Im kleinen Becken liegt der Mastdarm vor Kreuzbein und Steißbein.
5. Sein Verlauf folgt in der Seitenansicht der Höhlung des Kreuzbeins.
6. An seinem unteren Ende führt eine zweite Krümmung in den Analkanal über.
7. In der Vorderansicht sind außerdem drei kleinere seitliche Krümmungen erkennbar.
8. Diesen Krümmungen entsprechen innen meist drei Querfalten.
9. Von den Falten ist die mittlere gewöhnlich die größte und beständigste.
10. Sein unterer Teil erweitert sich zur Rektumampulle, die der vorübergehenden Speicherung des Stuhls dient.
11. Im leeren Zustand liegen die Wände der Ampulle weitgehend aneinander.
12. Am Mastdarm sind die für den Dickdarm typischen getrennten Längsmuskelbänder nicht mehr sichtbar.
13. Stattdessen bilden die längs verlaufenden Muskelfasern eine zusammenhängende äußere Schicht.
14. Außerdem fehlen die typischen Haustren und die Fettanhängsel des Darms.
15. Seine Schleimhaut ist von einschichtigem Zylinderepithel bedeckt, das viele Becherzellen enthält.
16. Die Schleimhautdrüsen bilden vor allem Schleim, der zum Gleiten des Darminhalts benötigt wird.
17. In seiner Wand verläuft innen eine Ring- und außen eine Längsschicht glatter Muskulatur.
18. Das obere Drittel ist vorne und teilweise seitlich vom Bauchfell bedeckt.
19. Am mittleren Drittel bedeckt das Bauchfell nur die Vorderfläche.
20. Das untere Drittel des Mastdarms liegt vollständig unterhalb des Bauchfells.
21. Um ihn liegt das aus fettreichem Bindegewebe bestehende Mesorektum, das Gefäße, Nerven und Lymphbahnen enthält.
22. Diese Gewebeeinheit wird außen von der eigenen bindegewebigen Hülle des Mastdarms begrenzt.
23. Beim Mann liegen vorne Harnblase, Samenbläschen und Prostata in der Nähe des Mastdarms.
24. Bei der Frau bilden vor allem Gebärmutter und Scheide die vordere Nachbarschaft.
25. Die obere Mastdarmarterie ist die direkte Fortsetzung der unteren Gekrösearterie.
26. Eine zusätzliche Blutversorgung gewährleisten die mittleren und unteren Mastdarmarterien.
27. Seine Venengeflechte stellen eine Verbindung zwischen Pfortader- und Körpervenenkreislauf her.
28. Der Lymphabfluss führt abhängig von der Höhe des Mastdarms zu unterschiedlichen Lymphknoten.
29. Der unterhalb der Ampulle beginnende Analkanal mündet am Damm nach außen.
30. Seine Länge beträgt gewöhnlich drei bis vier Zentimeter.
31. In seinem oberen Abschnitt erheben sich längs verlaufende Schleimhautfalten, die sogenannten Analsäulen.
32. Die unteren Enden der Säulen werden durch kleine halbmondförmige Klappen verbunden.
33. Diese Klappen bilden gemeinsam die gezähnte Linie.
34. Die gezähnte Linie markiert eine wichtige Grenze für Epithel, Gefäße und Innervation.
35. Oberhalb der Linie liegt darmtypisches Epithel, darunter mehrschichtiges Plattenepithel.
36. Zur äußeren Öffnung hin geht dieses Epithel allmählich in verhornende Haut über.
37. Der untere Abschnitt ist reich an sensiblen Nerven und daher besonders schmerzempfindlich.
38. Die unter der Schleimhaut liegenden Gefäßpolster tragen zur Feinabdichtung des Afters bei.
39. Der innere Afterschließmuskel entsteht aus einer Verdickung der ringförmigen glatten Muskelschicht.
40. Seine Tätigkeit ist unwillkürlich, und seine dauerhafte Grundspannung bleibt auch in Ruhe bestehen.
41. In Ruhe erzeugt dieser Muskel den größeren Teil des Verschlussdrucks.
42. Beim Entstehen des Stuhldrangs kann sich der innere Schließmuskel reflektorisch entspannen.
43. Außen liegt der aus quergestreiftem Muskelgewebe bestehende äußere Afterschließmuskel.
44. Dieser Muskel kann willkürlich angespannt werden, sodass sich die Stuhlentleerung bewusst verzögern lässt.
45. Traditionell wird er in einen subkutanen, einen oberflächlichen und einen tiefen Teil gegliedert.
46. Sein subkutaner Teil verläuft unmittelbar unter der Haut um den After.
47. Die oberflächlichen Fasern setzen vorne am Dammzentrum und hinten an den anokokzygealen Strukturen an.
48. Sein tiefer Teil arbeitet eng mit dem Musculus puborectalis zusammen.
49. Der äußere Schließmuskel wird hauptsächlich durch die aus dem Pudendusnerv stammenden unteren Rektalnerven innerviert.
50. Der Musculus puborectalis umschlingt schlingenförmig den Übergang zwischen Mastdarm und Analkanal.
51. Seine Kontraktion erhält den charakteristischen Winkel zwischen Mastdarm und Analkanal.
52. Obwohl er zum Beckenboden gehört, ist er funktionell eng mit dem äußeren Schließmuskel verbunden.
53. Zwischen beiden Schließmuskeln verläuft ein schmaler, klinisch wichtiger Zwischenmuskelraum.
54. Bei der Stuhlentleerung erfolgen Mastdarmkontraktion, Schließmuskelentspannung und Absenkung des Beckenbodens koordiniert.
55. Für die Kontinenz sind Schließmuskeln, Gefäßpolster, Sensibilität und anorektaler Winkel gleichermaßen erforderlich.