6.2.2 – Feszülési vonalak, bőrredők és a bőrléc-rendszer – Spaltlinien, Hautfalten und das Leistenhautsystem
1. Az irha kollagénrost-kötegei nem véletlenszerűen, hanem testtájanként jellemző fő irányokban rendeződnek. – Die Kollagenfaserbündel (Fasciculi fibrarum collagenarum) der Lederhaut (Dermis) sind nicht zufällig, sondern in für die jeweilige Körperregion typischen Hauptrichtungen angeordnet.
2. Ezeket a rostirányokat a bőr feszülési vagy hasadási vonalai jelzik. – Diese Faserrichtungen werden durch die Spannungs- oder Spaltlinien der Haut (Cutis) angezeigt.
3. A hasadási vonalakat Langer-vonalaknak is nevezik. – Die Spaltlinien werden auch Langer-Linien (Lineae tensionis cutis) genannt.
4. Ép bőrön ezek a vonalak rendszerint nem láthatók közvetlenül. – An unverletzter Haut (Cutis) sind diese Linien gewöhnlich nicht unmittelbar sichtbar.
5. Lefutásuk abból ismerhető fel, hogy a bőr különböző irányú bemetszések után eltérően nyílik szét. – Ihr Verlauf lässt sich daran erkennen, dass die Haut (Cutis) nach Einschnitten in verschiedenen Richtungen unterschiedlich stark auseinanderweicht.
6. A feszülési vonalakkal párhuzamos metszés szélei általában kevésbé távolodnak el egymástól. – Die Ränder eines parallel zu den Spannungslinien verlaufenden Schnittes weichen gewöhnlich weniger auseinander.
7. Az ilyen seb kisebb feszülés alatt áll, ezért rendszerint kedvezőbben gyógyul. – Eine solche Wunde (Vulnus) steht unter geringerer Spannung und heilt daher in der Regel günstiger.
8. A vonalakra merőleges metszés szélei erősebben széthúzódhatnak. – Die Ränder eines quer zu den Linien verlaufenden Schnittes können stärker auseinandergezogen werden.
9. Emiatt a sebészeti metszések tervezésekor figyelembe veszik a bőr rostirányait. – Deshalb werden bei der Planung chirurgischer Schnitte die Faserrichtungen der Haut (Cutis) berücksichtigt.
10. A feszülési vonalak lefutása nem teljesen azonos minden emberben, és az életkorral is változhat. – Der Verlauf der Spannungslinien ist nicht bei jedem Menschen völlig gleich und kann sich auch mit dem Alter verändern.
11. A testhelyzet, az izmok húzása és a bőr megnyúlása szintén befolyásolja a pillanatnyi feszülést. – Körperhaltung, Muskelzug und Dehnung der Haut (Cutis) beeinflussen ebenfalls die jeweilige Spannung.
12. A bőrredők olyan vonalas bemélyedések, amelyeknél a bőr ismételten vagy tartósan meghajlik. – Hautfalten (Plica cutis/Plicae cutis) sind linienförmige Vertiefungen, an denen sich die Haut wiederholt oder dauerhaft biegt.
13. Sok redő az ízületek mozgása és az alattuk fekvő képletek alakja miatt jön létre. – Viele Falten entstehen durch die Bewegung der Gelenke (Articulatio/Articulationes) und durch die Form der darunter liegenden Strukturen.
14. Jellegzetes hajlítási redők találhatók például a tenyéren, az ujjakon, a csuklón és a könyökhajlatban. – Typische Beugefalten (Plica flexoria/Plicae flexoriae) finden sich beispielsweise an Handfläche (Palma manus), Fingern (Digitus/Digiti), Handgelenk und Ellenbeuge.
15. Ezek a redők lehetővé teszik, hogy a bőr mozgás közben rendezett módon hajoljon össze. – Diese Falten ermöglichen es der Haut (Cutis), sich während einer Bewegung geordnet zusammenzulegen.
16. Egyes bőrredők már születéskor jelen vannak, mások az élet során alakulnak ki vagy mélyülnek el. – Einige Hautfalten (Plicae cutis) sind bereits bei der Geburt vorhanden, andere entstehen oder vertiefen sich im Lauf des Lebens.
17. A mimikai izmok ismételt működése jellegzetes arcredőket és később ráncokat hozhat létre. – Die wiederholte Tätigkeit der mimischen Muskeln (Musculi faciei) kann typische Gesichtsfalten und später Faltenlinien erzeugen.
18. Az öregedéssel csökkenő rugalmasság miatt az átmeneti redők egy része tartóssá válhat. – Durch die mit dem Alter abnehmende Elastizität kann ein Teil der vorübergehenden Falten dauerhaft werden.
19. A bőrredők nem azonosak a feszülési vonalakkal, bár lefutásuk egyes területeken összefügghet. – Hautfalten (Plicae cutis) sind nicht mit den Spannungslinien identisch, auch wenn ihr Verlauf in manchen Bereichen zusammenhängen kann.
20. A tenyér és a talp felszínén különleges, szőrtelen bőrtípus, az úgynevezett léces bőr található. – An Handfläche (Palma manus) und Fußsohle (Planta pedis) befindet sich ein besonderer unbehaarter Hauttyp, die sogenannte Leistenhaut.
21. A léces bőr felszínén párhuzamosan és ívesen futó finom bőrlécek láthatók. – Auf der Oberfläche der Leistenhaut verlaufen feine, parallel und bogenförmig angeordnete Hautleisten (Crista cutis/Cristae cutis).
22. A felszíni lécek az irha szemölcseinek és a hám alsó részének szabályos kapcsolódásából erednek. – Die oberflächlichen Leisten entstehen aus der regelmäßigen Verbindung der Lederhautpapillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) mit dem unteren Teil der Oberhaut (Epidermis).
23. A hám mélybe nyúló lécei és az irha kiemelkedő szemölcsei egymásba illeszkednek. – Die in die Tiefe reichenden Epidermisleisten und die vorspringenden Papillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) der Lederhaut (Dermis) greifen ineinander.
24. Ez a szerkezet növeli a két réteg közötti érintkezési felületet és a mechanikai rögzítést. – Dieser Aufbau vergrößert die Kontaktfläche zwischen beiden Schichten und verbessert die mechanische Verankerung.
25. A bőrlécek fokozzák a súrlódást, ezért javítják a tárgyak megfogását és a biztos járást. – Die Hautleisten (Cristae cutis) erhöhen die Reibung und verbessern dadurch das Greifen von Gegenständen und den sicheren Gang.
26. A lécek megnövelik a hatékony érintkezési felületet, és segítik a finom tapintást. – Die Leisten vergrößern die wirksame Kontaktfläche und unterstützen den feinen Tastsinn.
27. A léces bőrben sok verejtékmirigy található, kivezetőnyílásaik a bőrlécek tetején nyílnak. – In der Leistenhaut befinden sich zahlreiche Schweißdrüsen (Glandula sudorifera/Glandulae sudoriferae), deren Ausführungsgänge auf den Kämmen der Hautleisten münden.
28. Ezzel szemben a tenyéren és a talpon nincsenek szőrtüszők és faggyúmirigyek. – Dagegen fehlen an Handfläche (Palma manus) und Fußsohle (Planta pedis) Haarfollikel (Folliculi pilorum) und Talgdrüsen (Glandulae sebaceae).
29. A bőrlécek mintázata ívekből, hurkokból és örvényekből állhat. – Das Muster der Hautleisten (Cristae cutis) kann aus Bögen, Schleifen und Wirbeln bestehen.
30. A mintázat már a magzati fejlődés során kialakul, és minden embernél egyéni. – Das Muster entsteht bereits während der fetalen Entwicklung und ist bei jedem Menschen individuell.
31. A részletek az élet során nagyrészt változatlanok maradnak, amennyiben mély sérülés nem károsítja az irhát. – Die Einzelheiten bleiben im Lauf des Lebens weitgehend unverändert, sofern keine tiefe Verletzung die Lederhaut (Dermis) schädigt.
32. A hegesedés tartósan megváltoztathatja vagy megszakíthatja a bőrlécek eredeti lefutását. – Eine Narbenbildung (Cicatrix) kann den ursprünglichen Verlauf der Hautleisten dauerhaft verändern oder unterbrechen.
33. Az ujjbegyek bőrlécmintázatait ujjlenyomatként használják a személyazonosításban. – Die Hautleistenmuster der Fingerkuppen werden als Fingerabdrücke (Dactylogramma/Dactylogrammata) zur Identifizierung von Personen verwendet.
34. A tenyér- és talpmintázatok szintén az egyéni bőrfelszín jellegzetes részei. – Auch die Muster von Handfläche (Palma manus) und Fußsohle (Planta pedis) sind charakteristische Bestandteile der individuellen Hautoberfläche.
35. A feszülési vonalak, a bőrredők és a bőrlécek együtt mutatják, hogyan alkalmazkodik a bőr a húzáshoz, a mozgáshoz és a súrlódáshoz. – Spannungslinien, Hautfalten (Plicae cutis) und Hautleisten (Cristae cutis) zeigen gemeinsam, wie sich die Haut (Cutis) an Zug, Bewegung und Reibung anpasst.
(aufklappen)magyar
1. Az irha kollagénrost-kötegei nem véletlenszerűen, hanem testtájanként jellemző fő irányokban rendeződnek.
2. Ezeket a rostirányokat a bőr feszülési vagy hasadási vonalai jelzik.
3. A hasadási vonalakat Langer-vonalaknak is nevezik.
4. Ép bőrön ezek a vonalak rendszerint nem láthatók közvetlenül.
5. Lefutásuk abból ismerhető fel, hogy a bőr különböző irányú bemetszések után eltérően nyílik szét.
6. A feszülési vonalakkal párhuzamos metszés szélei általában kevésbé távolodnak el egymástól.
7. Az ilyen seb kisebb feszülés alatt áll, ezért rendszerint kedvezőbben gyógyul.
8. A vonalakra merőleges metszés szélei erősebben széthúzódhatnak.
9. Emiatt a sebészeti metszések tervezésekor figyelembe veszik a bőr rostirányait.
10. A feszülési vonalak lefutása nem teljesen azonos minden emberben, és az életkorral is változhat.
11. A testhelyzet, az izmok húzása és a bőr megnyúlása szintén befolyásolja a pillanatnyi feszülést.
12. A bőrredők olyan vonalas bemélyedések, amelyeknél a bőr ismételten vagy tartósan meghajlik.
13. Sok redő az ízületek mozgása és az alattuk fekvő képletek alakja miatt jön létre.
14. Jellegzetes hajlítási redők találhatók például a tenyéren, az ujjakon, a csuklón és a könyökhajlatban.
15. Ezek a redők lehetővé teszik, hogy a bőr mozgás közben rendezett módon hajoljon össze.
16. Egyes bőrredők már születéskor jelen vannak, mások az élet során alakulnak ki vagy mélyülnek el.
17. A mimikai izmok ismételt működése jellegzetes arcredőket és később ráncokat hozhat létre.
18. Az öregedéssel csökkenő rugalmasság miatt az átmeneti redők egy része tartóssá válhat.
19. A bőrredők nem azonosak a feszülési vonalakkal, bár lefutásuk egyes területeken összefügghet.
20. A tenyér és a talp felszínén különleges, szőrtelen bőrtípus, az úgynevezett léces bőr található.
21. A léces bőr felszínén párhuzamosan és ívesen futó finom bőrlécek láthatók.
22. A felszíni lécek az irha szemölcseinek és a hám alsó részének szabályos kapcsolódásából erednek.
23. A hám mélybe nyúló lécei és az irha kiemelkedő szemölcsei egymásba illeszkednek.
24. Ez a szerkezet növeli a két réteg közötti érintkezési felületet és a mechanikai rögzítést.
25. A bőrlécek fokozzák a súrlódást, ezért javítják a tárgyak megfogását és a biztos járást.
26. A lécek megnövelik a hatékony érintkezési felületet, és segítik a finom tapintást.
27. A léces bőrben sok verejtékmirigy található, kivezetőnyílásaik a bőrlécek tetején nyílnak.
28. Ezzel szemben a tenyéren és a talpon nincsenek szőrtüszők és faggyúmirigyek.
29. A bőrlécek mintázata ívekből, hurkokból és örvényekből állhat.
30. A mintázat már a magzati fejlődés során kialakul, és minden embernél egyéni.
31. A részletek az élet során nagyrészt változatlanok maradnak, amennyiben mély sérülés nem károsítja az irhát.
32. A hegesedés tartósan megváltoztathatja vagy megszakíthatja a bőrlécek eredeti lefutását.
33. Az ujjbegyek bőrlécmintázatait ujjlenyomatként használják a személyazonosításban.
34. A tenyér- és talpmintázatok szintén az egyéni bőrfelszín jellegzetes részei.
35. A feszülési vonalak, a bőrredők és a bőrlécek együtt mutatják, hogyan alkalmazkodik a bőr a húzáshoz, a mozgáshoz és a súrlódáshoz.
(aufklappen)német
1. Die Kollagenfaserbündel (Fasciculi fibrarum collagenarum) der Lederhaut (Dermis) sind nicht zufällig, sondern in für die jeweilige Körperregion typischen Hauptrichtungen angeordnet.
2. Diese Faserrichtungen werden durch die Spannungs- oder Spaltlinien der Haut (Cutis) angezeigt.
3. Die Spaltlinien werden auch Langer-Linien (Lineae tensionis cutis) genannt.
4. An unverletzter Haut (Cutis) sind diese Linien gewöhnlich nicht unmittelbar sichtbar.
5. Ihr Verlauf lässt sich daran erkennen, dass die Haut (Cutis) nach Einschnitten in verschiedenen Richtungen unterschiedlich stark auseinanderweicht.
6. Die Ränder eines parallel zu den Spannungslinien verlaufenden Schnittes weichen gewöhnlich weniger auseinander.
7. Eine solche Wunde (Vulnus) steht unter geringerer Spannung und heilt daher in der Regel günstiger.
8. Die Ränder eines quer zu den Linien verlaufenden Schnittes können stärker auseinandergezogen werden.
9. Deshalb werden bei der Planung chirurgischer Schnitte die Faserrichtungen der Haut (Cutis) berücksichtigt.
10. Der Verlauf der Spannungslinien ist nicht bei jedem Menschen völlig gleich und kann sich auch mit dem Alter verändern.
11. Körperhaltung, Muskelzug und Dehnung der Haut (Cutis) beeinflussen ebenfalls die jeweilige Spannung.
12. Hautfalten (Plica cutis/Plicae cutis) sind linienförmige Vertiefungen, an denen sich die Haut wiederholt oder dauerhaft biegt.
13. Viele Falten entstehen durch die Bewegung der Gelenke (Articulatio/Articulationes) und durch die Form der darunter liegenden Strukturen.
14. Typische Beugefalten (Plica flexoria/Plicae flexoriae) finden sich beispielsweise an Handfläche (Palma manus), Fingern (Digitus/Digiti), Handgelenk und Ellenbeuge.
15. Diese Falten ermöglichen es der Haut (Cutis), sich während einer Bewegung geordnet zusammenzulegen.
16. Einige Hautfalten (Plicae cutis) sind bereits bei der Geburt vorhanden, andere entstehen oder vertiefen sich im Lauf des Lebens.
17. Die wiederholte Tätigkeit der mimischen Muskeln (Musculi faciei) kann typische Gesichtsfalten und später Faltenlinien erzeugen.
18. Durch die mit dem Alter abnehmende Elastizität kann ein Teil der vorübergehenden Falten dauerhaft werden.
19. Hautfalten (Plicae cutis) sind nicht mit den Spannungslinien identisch, auch wenn ihr Verlauf in manchen Bereichen zusammenhängen kann.
20. An Handfläche (Palma manus) und Fußsohle (Planta pedis) befindet sich ein besonderer unbehaarter Hauttyp, die sogenannte Leistenhaut.
21. Auf der Oberfläche der Leistenhaut verlaufen feine, parallel und bogenförmig angeordnete Hautleisten (Crista cutis/Cristae cutis).
22. Die oberflächlichen Leisten entstehen aus der regelmäßigen Verbindung der Lederhautpapillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) mit dem unteren Teil der Oberhaut (Epidermis).
23. Die in die Tiefe reichenden Epidermisleisten und die vorspringenden Papillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) der Lederhaut (Dermis) greifen ineinander.
24. Dieser Aufbau vergrößert die Kontaktfläche zwischen beiden Schichten und verbessert die mechanische Verankerung.
25. Die Hautleisten (Cristae cutis) erhöhen die Reibung und verbessern dadurch das Greifen von Gegenständen und den sicheren Gang.
26. Die Leisten vergrößern die wirksame Kontaktfläche und unterstützen den feinen Tastsinn.
27. In der Leistenhaut befinden sich zahlreiche Schweißdrüsen (Glandula sudorifera/Glandulae sudoriferae), deren Ausführungsgänge auf den Kämmen der Hautleisten münden.
28. Dagegen fehlen an Handfläche (Palma manus) und Fußsohle (Planta pedis) Haarfollikel (Folliculi pilorum) und Talgdrüsen (Glandulae sebaceae).
29. Das Muster der Hautleisten (Cristae cutis) kann aus Bögen, Schleifen und Wirbeln bestehen.
30. Das Muster entsteht bereits während der fetalen Entwicklung und ist bei jedem Menschen individuell.
31. Die Einzelheiten bleiben im Lauf des Lebens weitgehend unverändert, sofern keine tiefe Verletzung die Lederhaut (Dermis) schädigt.
32. Eine Narbenbildung (Cicatrix) kann den ursprünglichen Verlauf der Hautleisten dauerhaft verändern oder unterbrechen.
33. Die Hautleistenmuster der Fingerkuppen werden als Fingerabdrücke (Dactylogramma/Dactylogrammata) zur Identifizierung von Personen verwendet.
34. Auch die Muster von Handfläche (Palma manus) und Fußsohle (Planta pedis) sind charakteristische Bestandteile der individuellen Hautoberfläche.
35. Spannungslinien, Hautfalten (Plicae cutis) und Hautleisten (Cristae cutis) zeigen gemeinsam, wie sich die Haut (Cutis) an Zug, Bewegung und Reibung anpasst.