3.1 – A sejt általános felépítése – Der allgemeine Bau der Zelle
1. Az emberi szervezet sejtjei eukarióta típusúak, ami azt jelenti, hogy valódi, hártyával határolt sejtmaggal rendelkeznek. – Die Zellen des menschlichen Organismus sind vom eukaryotischen Typ, was bedeutet, dass sie einen echten, von einer Membran umschlossenen Zellkern besitzen.
2. A sejt három fő szerkezeti egységre osztható: a sejthártyára, a sejtplazmára és a sejtmagra. – Die Zelle lässt sich in drei Hauptstruktureinheiten unterteilen: die Zellmembran, das Zytoplasma und den Zellkern.
3. A sejthártya (membrana cellularis) egy rugalmas, féligáteresztő határfelület, amely elválasztja a sejtet a külső környezettől. – Die Zellmembran ist eine elastische, semipermeable Grenzfläche, die die Zelle von der äußeren Umgebung trennt.
4. A biológiai membránok alapvázát egy kettős foszfolipid réteg alkotja, amelyben a poláris fejek kifelé, az apoláris láncok pedig befelé néznek. – Das Grundgerüst biologischer Membranen besteht aus einer Phospholipid-Doppelschicht, bei der die polaren Köpfe nach außen und die apolaren Ketten nach innen gerichtet sind.
5. Ebbe a lipidrétegbe különböző fehérjék ágyazódnak be, amelyek transzport- vagy jelfogó feladatokat látnak el. – In diese Lipidschicht sind verschiedene Proteine eingebettet, die Transport- oder Rezeptoraufgaben wahrnehmen.
6. A sejtplazma (cytoplasma) kitölti a sejt belsejét, és magában foglalja a citoszolt, valamint a sejtszervecskéket. – Das Zytoplasma füllt das Innere der Zelle aus und umfasst das Zytosol sowie die Zellorganellen.
7. A citoszol a sejtplazma kocsonyás alapállománya, amely főként vízből, ionokból és oldott szerves molekulákból áll. – Das Zytosol ist die gallertige Grundsubstanz des Zytoplasmas, die hauptsächlich aus Wasser, Ionen und gelösten organischen Molekülen besteht.
8. A sejtmag (nucleus) a sejt irányító központja, amely az örökítőanyag döntő többségét tartalmazza. – Der Zellkern (Nucleus) ist das Kontrollzentrum der Zelle, das den Großteil des Erbmaterials enthält.
9. A sejtmagot a kettős felépítésű maghártya (membrana nuclearis) határolja, amelyet apró pórusok tesznek átjárhatóvá. – Der Zellkern wird von der doppelt aufgebauten Kernhülle begrenzt, die durch kleine Poren durchlässig ist.
10. A magplazmában található a kromatin állomány, amely DNS-molekulákból és a hozzájuk kapcsolódó fehérjékből épül fel. – Im Karyoplasma befindet sich das Chromatin, das aus DNA-Molekülen und den daran gebundenen Proteinen aufgebaut ist.
11. Osztódáskor a kromatin állomány tömörödik, és jól látható testecskékké, kromoszómákká alakul. – Während der Teilung verdichtet sich das Chromatin und wandelt sich in gut sichtbare Körperchen, die Chromosomen, um.
12. A sejtmagvacska (nucleolus) a riboszómák alegységeinek képződési helye a magon belül. – Der Kernkatalysator, das Kernkörperchen (Nucleolus), ist der Bildungsort der ribosomalen Untereinheiten innerhalb des Kerns.
13. A mitokondriumok a sejt energiaellátásáért felelős szervecskék, ahol az ATP szintézise zajlik. – Die Mitochondrien sind die für die Energieversorgung der Zelle verantwortlichen Organellen, in denen die ATP-Synthese stattfindet.
14. A mitokondrium kettős membránnal rendelkezik; a belső membrán betűrődései, a kriszták, növelik a kémiai reakciók felületét. – Das Mitochondrium besitzt eine Doppelmembran; die Einstülpungen der inneren Membran, die Cristae, vergrößern die Oberfläche für chemische Reaktionen.
15. A riboszómák apró, RNS-ből és fehérjéből álló sejtalkotók, amelyek a fehérjeszintézis helyszínei. – Die Ribosomen sind winzige, aus RNA und Protein bestehende Zellstrukturen, die die Orte der Proteinsynthese sind.
16. Az endoplazmatikus hálózat (reticulum endoplasmicum) egy kiterjedt csatornarendszer, amely részt vesz az anyagszállításban és a szintézis-folyamatokban. – Das endoplasmatische Retikulum ist ein ausdehntes Kanalsystem, das am Stofftransport und an Syntheseprozessen beteiligt ist.
17. A durva felszínű endoplazmatikus hálózathoz riboszómák kapcsolódnak, így itt főként fehérjék termelődnek. – An das raue endoplasmatische Retikulum sind Ribosomen gebunden, sodass hier hauptsächlich Proteine produziert werden.
18. A sima felszínű endoplazmatikus hálózat lipid- és szteroidszintézist végez, valamint szerepet játszik a méregtelenítésben. – Das glatte endoplasmatische Retikulum betreibt Lipid- und Steroidsynthese und spielt eine Rolle bei der Entgiftung.
19. A Golgi-készülék lapos membránzsákokból áll, feladata a sejtben képződött anyagok válogatása és csomagolása. – Der Golgi-Apparat besteht aus flachen Membransäcken; seine Aufgabe ist das Sortieren und Verpacken der in der Zelle gebildeten Stoffe.
20. A Golgi-hólyagok juttatják el a késztermékeket a sejt különböző pontjaira vagy a sejthártyához ürítésre. – Golgi-Vesikel transportieren die Fertigprodukte zu verschiedenen Punkten der Zelle oder zur Zellmembran zwecks Ausscheidung.
21. A lizoszómák bontóenzimeket tartalmazó hólyagok, amelyek a feleslegessé vált sejtalkotók lebontását végzik. – Die Lysosomen sind Bläschen, die Verdauungsenzyme enthalten und den Abbau überflüssig gewordener Zellstrukturen durchführen.
22. A peroxiszómák olyan oxidatív enzimeket tartalmaznak, amelyek semlegesítik a sejt számára káros szabad gyököket. – Die Peroxisomen enthalten oxidative Enzyme, die für die Zelle schädliche freie Radikale neutralisieren.
23. A sejtváz (cytoskeleton) fehérjefonalakból álló hálózat, amely biztosítja a sejt alakját és belső mozgásait. – Das Zytoskelett ist ein Netzwerk aus Proteinfäden, das die Zellform und die inneren Bewegungen gewährleistet.
24. A mikrotubulusok csőszerű fehérjealakzatok, amelyek a sejtváz legvastagabb elemei. – Die Mikrotubuli sind röhrenförmige Proteinstrukturen, die die dicksten Elemente des Zytoskeletts darstellen.
25. A mikrofilamentumok vékony aktinfonalak, amelyek a sejt összehúzódásában és mozgásában játszanak szerepet. – Die Mikrofilamente sind dünne Aktinfäden, die eine Rolle bei der Kontraktion und Bewegung der Zelle spielen.
26. Az intermedier filamentumok nagy szakítószilárdságú rostok, amelyek mechanikai stabilitást adnak a sejtnek. – Die Intermediärfilamente sind Fasern mit hoher Zugfestigkeit, die der Zelle mechanische Stabilität verleihen.
27. A központitest (centrosoma) a mikrotubulusok szervező központja, amely fontos szerepet játszik a sejtosztódásban. – Das Zentrosom (Centrosoma) ist das Organisationszentrum der Mikrotubuli, das eine wichtige Rolle bei der Zellteilung spielt.
28. A centriólumok henger alakú képletek a centroszómán belül, amelyekből a húzófonalak kiindulnak. – Die Zentriolen sind zylinderförmige Strukturen innerhalb des Zentrosoms, von denen die Spindelfasern ausgehen.
29. A csillók rövid, mozgékony nyúlványok a sejt felszínén, amelyek folyadékot vagy részecskéket továbbítanak. – Die Zilien sind kurze, bewegliche Fortsätze an der Zelloberfläche, die Flüssigkeit oder Partikel weiterleiten.
30. Az ostor (flagellum) hosszú, magányos nyúlvány, amely az egész sejt helyváltoztató mozgását teszi lehetővé, mint a spermiumoknál. – Die Geißel (Flagellum) ist ein langer, einzelner Fortsatz, der die Ortsbewegung der gesamten Zelle ermöglicht, wie bei den Spermien.
31. A mikrobolyhok (microvillus) a sejthártya kesztyűujjszerű kitüremkedései, amelyek a felszívó felületet növelik. – Die Mikrovilli (Mikrozotten) sind fingerförmige Ausstülpungen der Zellmembran, die die Resorptionsoberfläche vergrößern.
32. A sejtek közötti kapcsolatokat speciális fehérjekomplexek, például a deszmoszómák biztosítják. – Die Verbindungen zwischen den Zellen werden durch spezielle Proteinkomplexe, wie zum Beispiel die Desmosomen, sichergestellt.
33. A réskapcsolatok (gap junction) olyan csatornák, amelyek közvetlen kommunikációt és anyagáramlást tesznek lehetővé a szomszédos sejtek között. – Die Gap Junctions sind Kanäle, die eine direkte Kommunikation und einen Stofffluss zwischen benachbarten Zellen ermöglichen.
34. Az endocitózis során a sejt membránhólyagok képzésével anyagokat vesz fel a környezetéből. – Bei der Endozytose nimmt die Zelle durch die Bildung von Membranvesikeln Stoffe aus ihrer Umgebung auf.
35. Az exocitózis a folyamat, amelynek során a sejt váladékokat vagy salakanyagokat juttat ki a külvilágba. – Die Exozytose ist der Vorgang, bei dem die Zelle Sekrete oder Abfallstoffe nach außen abgibt.
36. A transzportfolyamatok lehetnek passzívak, ha nem igényelnek biológiai energiát, mint például a diffúzió. – Transportprozesse können passiv sein, wenn sie keine biologische Energie erfordern, wie zum Beispiel die Diffusion.
37. Az aktív transzport ezzel szemben energiát (ATP-t) használ fel az anyagok koncentrációgradienssel szembeni szállításához. – Der aktive Transport hingegen verbraucht Energie (ATP) für den Transport von Stoffen gegen einen Konzentrationsgradienten.
38. A sejt életciklusa a nyugalmi szakaszból (interfázis) és az osztódási szakaszból (mitózis) áll. – Der Lebenszyklus der Zelle besteht aus der Ruhephase (Interphase) und der Teilungsphase (Mitose).
39. Az interfázis során a sejt növekszik, és megkettőzi a DNS-állományát a következő osztódáshoz. – Während der Interphase wächst die Zelle und verdoppelt ihren DNA-Bestand für die nächste Teilung.
40. A mitózis során az anyasejt két genetikailag azonos utódsejtre válik szét. – Während der Mitose teilt sich die Mutterzelle in zwei genetisch identische Tochterzellen auf.
41. A meiózis egy speciális osztódási forma az ivarsejtek képződésekor, amely felezi a kromoszómaszámot. – Die Meiose ist eine spezielle Teilungsform bei der Bildung der Keimzellen, die die Chromosomenzahl halbiert.
42. Az őssejtek olyan differenciálatlan sejtek, amelyek képesek bármilyen szöveti sejtté átalakulni. – Stammzellen sind undifferenzierte Zellen, die in der Lage sind, sich in jede beliebige Gewebezelle zu verwandeln.
43. A sejtek programozott halálát apoptózisnak nevezzük, ami a szervezet egészséges működéséhez szükséges folyamat. – Den programmierten Zelltod nennt man Apoptose, ein Vorgang, der für das gesunde Funktionieren des Organismus notwendig ist.
44. A nekrózis ezzel szemben a sejtek nem tervezett, sérülés vagy betegség okozta pusztulása. – Die Nekrose hingegen ist der ungeplante, durch Verletzung oder Krankheit verursachte Tod von Zellen.
45. A zárványok (inclusio) a citoplazmában található élettelen anyagok, például glikogénszemcsék vagy zsírcseppek. – Einschlüsse (Inclusio) sind im Zytoplasma befindliche unbelebte Substanzen, wie Glykogenkörnchen oder Fetttropfen.
46. A hámsejtek bazális membránon rögzülnek, amely elválasztja őket a mélyebben fekvő kötőszövettől. – Epithelzellen sind auf einer Basalmembran verankert, die sie vom tiefer liegenden Bindegewebe trennt.
47. A sejtek specifikus receptorai lehetővé teszik a hormonális és idegi jelek pontos felismerését. – Spezifische Rezeptoren der Zellen ermöglichen die präzise Erkennung hormonaler und nervöser Signale.
48. Az anyagcsere folyamatok során a sejtek nagy molekulákat építenek fel (anabolizmus) vagy bontanak le (katabolizmus). – Während der Stoffwechselprozesse bauen die Zellen große Moleküle auf (Anabolismus) oder ab (Katabolismus).
49. A sejtek mérete és alakja tág határok között változik; például a vörösvértestek korong alakúak, az idegsejtek pedig hosszú nyúlványosak. – Größe und Form der Zellen variieren in weiten Grenzen; zum Beispiel sind rote Blutkörperchen scheibenförmig und Nervenzellen lang und ausläuferreich.
50. A sejt minden alkotórésze összehangoltan működik együtt, hogy biztosítsa az életfolyamatok zavartalanságát és a szervezet integritását. – Alle Bestandteile der Zelle arbeiten koordiniert zusammen, um die Reibungslosigkeit der Lebensprozesse und die Integrität des Organismus zu gewährleisten.
(aufklappen)magyar
1. Az emberi szervezet sejtjei eukarióta típusúak, ami azt jelenti, hogy valódi, hártyával határolt sejtmaggal rendelkeznek.
2. A sejt három fő szerkezeti egységre osztható: a sejthártyára, a sejtplazmára és a sejtmagra.
3. A sejthártya (membrana cellularis) egy rugalmas, féligáteresztő határfelület, amely elválasztja a sejtet a külső környezettől.
4. A biológiai membránok alapvázát egy kettős foszfolipid réteg alkotja, amelyben a poláris fejek kifelé, az apoláris láncok pedig befelé néznek.
5. Ebbe a lipidrétegbe különböző fehérjék ágyazódnak be, amelyek transzport- vagy jelfogó feladatokat látnak el.
6. A sejtplazma (cytoplasma) kitölti a sejt belsejét, és magában foglalja a citoszolt, valamint a sejtszervecskéket.
7. A citoszol a sejtplazma kocsonyás alapállománya, amely főként vízből, ionokból és oldott szerves molekulákból áll.
8. A sejtmag (nucleus) a sejt irányító központja, amely az örökítőanyag döntő többségét tartalmazza.
9. A sejtmagot a kettős felépítésű maghártya (membrana nuclearis) határolja, amelyet apró pórusok tesznek átjárhatóvá.
10. A magplazmában található a kromatin állomány, amely DNS-molekulákból és a hozzájuk kapcsolódó fehérjékből épül fel.
11. Osztódáskor a kromatin állomány tömörödik, és jól látható testecskékké, kromoszómákká alakul.
12. A sejtmagvacska (nucleolus) a riboszómák alegységeinek képződési helye a magon belül.
13. A mitokondriumok a sejt energiaellátásáért felelős szervecskék, ahol az ATP szintézise zajlik.
14. A mitokondrium kettős membránnal rendelkezik; a belső membrán betűrődései, a kriszták, növelik a kémiai reakciók felületét.
15. A riboszómák apró, RNS-ből és fehérjéből álló sejtalkotók, amelyek a fehérjeszintézis helyszínei.
16. Az endoplazmatikus hálózat (reticulum endoplasmicum) egy kiterjedt csatornarendszer, amely részt vesz az anyagszállításban és a szintézis-folyamatokban.
17. A durva felszínű endoplazmatikus hálózathoz riboszómák kapcsolódnak, így itt főként fehérjék termelődnek.
18. A sima felszínű endoplazmatikus hálózat lipid- és szteroidszintézist végez, valamint szerepet játszik a méregtelenítésben.
19. A Golgi-készülék lapos membránzsákokból áll, feladata a sejtben képződött anyagok válogatása és csomagolása.
20. A Golgi-hólyagok juttatják el a késztermékeket a sejt különböző pontjaira vagy a sejthártyához ürítésre.
21. A lizoszómák bontóenzimeket tartalmazó hólyagok, amelyek a feleslegessé vált sejtalkotók lebontását végzik.
22. A peroxiszómák olyan oxidatív enzimeket tartalmaznak, amelyek semlegesítik a sejt számára káros szabad gyököket.
23. A sejtváz (cytoskeleton) fehérjefonalakból álló hálózat, amely biztosítja a sejt alakját és belső mozgásait.
24. A mikrotubulusok csőszerű fehérjealakzatok, amelyek a sejtváz legvastagabb elemei.
25. A mikrofilamentumok vékony aktinfonalak, amelyek a sejt összehúzódásában és mozgásában játszanak szerepet.
26. Az intermedier filamentumok nagy szakítószilárdságú rostok, amelyek mechanikai stabilitást adnak a sejtnek.
27. A központitest (centrosoma) a mikrotubulusok szervező központja, amely fontos szerepet játszik a sejtosztódásban.
28. A centriólumok henger alakú képletek a centroszómán belül, amelyekből a húzófonalak kiindulnak.
29. A csillók rövid, mozgékony nyúlványok a sejt felszínén, amelyek folyadékot vagy részecskéket továbbítanak.
30. Az ostor (flagellum) hosszú, magányos nyúlvány, amely az egész sejt helyváltoztató mozgását teszi lehetővé, mint a spermiumoknál.
31. A mikrobolyhok (microvillus) a sejthártya kesztyűujjszerű kitüremkedései, amelyek a felszívó felületet növelik.
32. A sejtek közötti kapcsolatokat speciális fehérjekomplexek, például a deszmoszómák biztosítják.
33. A réskapcsolatok (gap junction) olyan csatornák, amelyek közvetlen kommunikációt és anyagáramlást tesznek lehetővé a szomszédos sejtek között.
34. Az endocitózis során a sejt membránhólyagok képzésével anyagokat vesz fel a környezetéből.
35. Az exocitózis a folyamat, amelynek során a sejt váladékokat vagy salakanyagokat juttat ki a külvilágba.
36. A transzportfolyamatok lehetnek passzívak, ha nem igényelnek biológiai energiát, mint például a diffúzió.
37. Az aktív transzport ezzel szemben energiát (ATP-t) használ fel az anyagok koncentrációgradienssel szembeni szállításához.
38. A sejt életciklusa a nyugalmi szakaszból (interfázis) és az osztódási szakaszból (mitózis) áll.
39. Az interfázis során a sejt növekszik, és megkettőzi a DNS-állományát a következő osztódáshoz.
40. A mitózis során az anyasejt két genetikailag azonos utódsejtre válik szét.
41. A meiózis egy speciális osztódási forma az ivarsejtek képződésekor, amely felezi a kromoszómaszámot.
42. Az őssejtek olyan differenciálatlan sejtek, amelyek képesek bármilyen szöveti sejtté átalakulni.
43. A sejtek programozott halálát apoptózisnak nevezzük, ami a szervezet egészséges működéséhez szükséges folyamat.
44. A nekrózis ezzel szemben a sejtek nem tervezett, sérülés vagy betegség okozta pusztulása.
45. A zárványok (inclusio) a citoplazmában található élettelen anyagok, például glikogénszemcsék vagy zsírcseppek.
46. A hámsejtek bazális membránon rögzülnek, amely elválasztja őket a mélyebben fekvő kötőszövettől.
47. A sejtek specifikus receptorai lehetővé teszik a hormonális és idegi jelek pontos felismerését.
48. Az anyagcsere folyamatok során a sejtek nagy molekulákat építenek fel (anabolizmus) vagy bontanak le (katabolizmus).
49. A sejtek mérete és alakja tág határok között változik; például a vörösvértestek korong alakúak, az idegsejtek pedig hosszú nyúlványosak.
50. A sejt minden alkotórésze összehangoltan működik együtt, hogy biztosítsa az életfolyamatok zavartalanságát és a szervezet integritását.
(aufklappen)német
1. Die Zellen des menschlichen Organismus sind vom eukaryotischen Typ, was bedeutet, dass sie einen echten, von einer Membran umschlossenen Zellkern besitzen.
2. Die Zelle lässt sich in drei Hauptstruktureinheiten unterteilen: die Zellmembran, das Zytoplasma und den Zellkern.
3. Die Zellmembran ist eine elastische, semipermeable Grenzfläche, die die Zelle von der äußeren Umgebung trennt.
4. Das Grundgerüst biologischer Membranen besteht aus einer Phospholipid-Doppelschicht, bei der die polaren Köpfe nach außen und die apolaren Ketten nach innen gerichtet sind.
5. In diese Lipidschicht sind verschiedene Proteine eingebettet, die Transport- oder Rezeptoraufgaben wahrnehmen.
6. Das Zytoplasma füllt das Innere der Zelle aus und umfasst das Zytosol sowie die Zellorganellen.
7. Das Zytosol ist die gallertige Grundsubstanz des Zytoplasmas, die hauptsächlich aus Wasser, Ionen und gelösten organischen Molekülen besteht.
8. Der Zellkern (Nucleus) ist das Kontrollzentrum der Zelle, das den Großteil des Erbmaterials enthält.
9. Der Zellkern wird von der doppelt aufgebauten Kernhülle begrenzt, die durch kleine Poren durchlässig ist.
10. Im Karyoplasma befindet sich das Chromatin, das aus DNA-Molekülen und den daran gebundenen Proteinen aufgebaut ist.
11. Während der Teilung verdichtet sich das Chromatin und wandelt sich in gut sichtbare Körperchen, die Chromosomen, um.
12. Der Kernkatalysator, das Kernkörperchen (Nucleolus), ist der Bildungsort der ribosomalen Untereinheiten innerhalb des Kerns.
13. Die Mitochondrien sind die für die Energieversorgung der Zelle verantwortlichen Organellen, in denen die ATP-Synthese stattfindet.
14. Das Mitochondrium besitzt eine Doppelmembran; die Einstülpungen der inneren Membran, die Cristae, vergrößern die Oberfläche für chemische Reaktionen.
15. Die Ribosomen sind winzige, aus RNA und Protein bestehende Zellstrukturen, die die Orte der Proteinsynthese sind.
16. Das endoplasmatische Retikulum ist ein ausdehntes Kanalsystem, das am Stofftransport und an Syntheseprozessen beteiligt ist.
17. An das raue endoplasmatische Retikulum sind Ribosomen gebunden, sodass hier hauptsächlich Proteine produziert werden.
18. Das glatte endoplasmatische Retikulum betreibt Lipid- und Steroidsynthese und spielt eine Rolle bei der Entgiftung.
19. Der Golgi-Apparat besteht aus flachen Membransäcken; seine Aufgabe ist das Sortieren und Verpacken der in der Zelle gebildeten Stoffe.
20. Golgi-Vesikel transportieren die Fertigprodukte zu verschiedenen Punkten der Zelle oder zur Zellmembran zwecks Ausscheidung.
21. Die Lysosomen sind Bläschen, die Verdauungsenzyme enthalten und den Abbau überflüssig gewordener Zellstrukturen durchführen.
22. Die Peroxisomen enthalten oxidative Enzyme, die für die Zelle schädliche freie Radikale neutralisieren.
23. Das Zytoskelett ist ein Netzwerk aus Proteinfäden, das die Zellform und die inneren Bewegungen gewährleistet.
24. Die Mikrotubuli sind röhrenförmige Proteinstrukturen, die die dicksten Elemente des Zytoskeletts darstellen.
25. Die Mikrofilamente sind dünne Aktinfäden, die eine Rolle bei der Kontraktion und Bewegung der Zelle spielen.
26. Die Intermediärfilamente sind Fasern mit hoher Zugfestigkeit, die der Zelle mechanische Stabilität verleihen.
27. Das Zentrosom (Centrosoma) ist das Organisationszentrum der Mikrotubuli, das eine wichtige Rolle bei der Zellteilung spielt.
28. Die Zentriolen sind zylinderförmige Strukturen innerhalb des Zentrosoms, von denen die Spindelfasern ausgehen.
29. Die Zilien sind kurze, bewegliche Fortsätze an der Zelloberfläche, die Flüssigkeit oder Partikel weiterleiten.
30. Die Geißel (Flagellum) ist ein langer, einzelner Fortsatz, der die Ortsbewegung der gesamten Zelle ermöglicht, wie bei den Spermien.
31. Die Mikrovilli (Mikrozotten) sind fingerförmige Ausstülpungen der Zellmembran, die die Resorptionsoberfläche vergrößern.
32. Die Verbindungen zwischen den Zellen werden durch spezielle Proteinkomplexe, wie zum Beispiel die Desmosomen, sichergestellt.
33. Die Gap Junctions sind Kanäle, die eine direkte Kommunikation und einen Stofffluss zwischen benachbarten Zellen ermöglichen.
34. Bei der Endozytose nimmt die Zelle durch die Bildung von Membranvesikeln Stoffe aus ihrer Umgebung auf.
35. Die Exozytose ist der Vorgang, bei dem die Zelle Sekrete oder Abfallstoffe nach außen abgibt.
36. Transportprozesse können passiv sein, wenn sie keine biologische Energie erfordern, wie zum Beispiel die Diffusion.
37. Der aktive Transport hingegen verbraucht Energie (ATP) für den Transport von Stoffen gegen einen Konzentrationsgradienten.
38. Der Lebenszyklus der Zelle besteht aus der Ruhephase (Interphase) und der Teilungsphase (Mitose).
39. Während der Interphase wächst die Zelle und verdoppelt ihren DNA-Bestand für die nächste Teilung.
40. Während der Mitose teilt sich die Mutterzelle in zwei genetisch identische Tochterzellen auf.
41. Die Meiose ist eine spezielle Teilungsform bei der Bildung der Keimzellen, die die Chromosomenzahl halbiert.
42. Stammzellen sind undifferenzierte Zellen, die in der Lage sind, sich in jede beliebige Gewebezelle zu verwandeln.
43. Den programmierten Zelltod nennt man Apoptose, ein Vorgang, der für das gesunde Funktionieren des Organismus notwendig ist.
44. Die Nekrose hingegen ist der ungeplante, durch Verletzung oder Krankheit verursachte Tod von Zellen.
45. Einschlüsse (Inclusio) sind im Zytoplasma befindliche unbelebte Substanzen, wie Glykogenkörnchen oder Fetttropfen.
46. Epithelzellen sind auf einer Basalmembran verankert, die sie vom tiefer liegenden Bindegewebe trennt.
47. Spezifische Rezeptoren der Zellen ermöglichen die präzise Erkennung hormonaler und nervöser Signale.
48. Während der Stoffwechselprozesse bauen die Zellen große Moleküle auf (Anabolismus) oder ab (Katabolismus).
49. Größe und Form der Zellen variieren in weiten Grenzen; zum Beispiel sind rote Blutkörperchen scheibenförmig und Nervenzellen lang und ausläuferreich.
50. Alle Bestandteile der Zelle arbeiten koordiniert zusammen, um die Reibungslosigkeit der Lebensprozesse und die Integrität des Organismus zu gewährleisten.