3 – A sejt és a szövetek: citológia és szövettan – Zelle und Gewebe: Zytologie und Histologie
1. Ebben a fejezetben az élő szervezetek legkisebb felépítési és működési egységeit, a sejteket, valamint a belőlük felépülő szöveteket vizsgáljuk meg. – In diesem Kapitel untersuchen wir die kleinsten Bau- und Funktionseinheiten lebender Organismen, die Zellen, sowie die aus ihnen aufgebauten Gewebe.
2. A sejtek szerkezetét, a sejtalkotók felépítését és működését a sejttan, más néven citológia kutatja. – Die Struktur der Zellen sowie der Aufbau und die Funktion der Zellorganellen werden von der Zellenlehre, auch Zytologie genannt, erforscht.
3. A sejt az élet legkisebb olyan egysége, amely minden alapvető életjelenséget, például anyagcserét, növekedést és osztódást mutat. – Die Zelle ist die kleinste Einheit des Lebens, die alle grundlegenden Lebenserscheinungen wie Stoffwechsel, Wachstum und Teilung aufweist.
4. Az emberi szervezet hierarchikus felépítésében a sejtek hasonló funkciójú csoportjai alkotják a következő szintet, a szöveteket. – Im hierarchischen Aufbau des menschlichen Organismus bilden Gruppen von Zellen mit ähnlicher Funktion die nächste Ebene, die Gewebe.
5. A szövetek mikroszkópos szerkezetének és működésének tudománya a szövettan, idegen szóval hisztológia. – Die Wissenschaft vom mikroskopischen Bau und der Funktion der Gewebe ist die Gewebelehre, fachsprachlich Histologie.
6. A többszörös osztódás és differenciálódás révén az emberi testben több mint kétszáz különböző sejttípus alakul ki. – Durch mehrfache Teilung und Differenzierung entstehen im menschlichen Körper mehr als zweihundert verschiedene Zelltypen.
7. Minden szerv több különböző szövettípus együttműködéséből épül fel, hogy meghatározott élettani feladatokat lásson el. – Jedes Organ ist aus dem Zusammenwirken mehrerer verschiedener Gewebearten aufgebaut, um bestimmte physiologische Aufgaben zu erfüllen.
8. Az emberi szervezetben négy alapvető szövettípust különítünk el: a hámszövetet, a kötő- és támasztószövetet, az izomszövetet és az idegszövetet. – Im menschlichen Organismus unterscheiden wir vier Grundgewebearten: das Epithelgewebe, das Binde- und Stützgewebe, das Muskelgewebe und das Nervengewebe.
9. A sejtek alakja és belső szerkezete szoros összefüggésben áll az általuk végzett speciális funkcióval. – Die Gestalt und die innere Struktur der Zellen stehen in engem Zusammenhang mit der von ihnen ausgeübten speziellen Funktion.
10. Az eukarióta sejtekben a sejtplazma kiterjedt belső membránrendszerek révén különböző reakcióterekre, úgynevezett kompartmentekre tagolódik. – In eukaryotischen Zellen ist das Zytoplasma durch ausgedehnte innere Membransysteme in verschiedene Reaktionsräume, sogenannte Kompartimente, gegliedert.
11. Ez a térbeli elkülönülés lehetővé teszi a különböző biokémiai folyamatok egyidejű és zavartalan lefutását a sejten belül. – Diese räumliche Trennung ermöglicht den gleichzeitig stattfindenden und ungestörten Ablauf verschiedener biochemischer Prozesse innerhalb der Zelle.
12. A molekuláris szinten zajló anyagcsere-folyamatokkal a biokémia és a molekuláris biológia tudományága foglalkozik. – Mit den auf molekularer Ebene ablaufenden Stoffwechselprozessen befassen sich die Fachgebiete Biochemie und Molekularbiologie.
13. A sejtek és szövetek egészséges szerkezetének ismerete elengedhetetlen a kóros elváltozások, azaz a patológia megértéséhez. – Die Kenntnis der gesunden Struktur von Zellen und Geweben ist unerlässlich für das Verständnis krankhafter Veränderungen, also der Pathologie.
14. A képalkotó eljárások fejlődése ma már lehetővé teszi az élő szövetek sejtszintű vizsgálatát is a klinikai gyakorlatban. – Die Entwicklung bildgebender Verfahren ermöglicht heute auch die Untersuchung lebender Gewebe auf zellulärer Ebene in der klinischen Praxis.
15. Az ebben a fejezetben megszerzett citológiai és hisztológiai alapok képezik a fundamentumát a későbbi rendszeres anatómiai tanulmányoknak. – Die in diesem Kapitel erworbenen zytologischen und histologischen Grundlagen bilden das Fundament für die späteren systematischen anatomischen Studien.
(aufklappen)magyar
1. Ebben a fejezetben az élő szervezetek legkisebb felépítési és működési egységeit, a sejteket, valamint a belőlük felépülő szöveteket vizsgáljuk meg.
2. A sejtek szerkezetét, a sejtalkotók felépítését és működését a sejttan, más néven citológia kutatja.
3. A sejt az élet legkisebb olyan egysége, amely minden alapvető életjelenséget, például anyagcserét, növekedést és osztódást mutat.
4. Az emberi szervezet hierarchikus felépítésében a sejtek hasonló funkciójú csoportjai alkotják a következő szintet, a szöveteket.
5. A szövetek mikroszkópos szerkezetének és működésének tudománya a szövettan, idegen szóval hisztológia.
6. A többszörös osztódás és differenciálódás révén az emberi testben több mint kétszáz különböző sejttípus alakul ki.
7. Minden szerv több különböző szövettípus együttműködéséből épül fel, hogy meghatározott élettani feladatokat lásson el.
8. Az emberi szervezetben négy alapvető szövettípust különítünk el: a hámszövetet, a kötő- és támasztószövetet, az izomszövetet és az idegszövetet.
9. A sejtek alakja és belső szerkezete szoros összefüggésben áll az általuk végzett speciális funkcióval.
10. Az eukarióta sejtekben a sejtplazma kiterjedt belső membránrendszerek révén különböző reakcióterekre, úgynevezett kompartmentekre tagolódik.
11. Ez a térbeli elkülönülés lehetővé teszi a különböző biokémiai folyamatok egyidejű és zavartalan lefutását a sejten belül.
12. A molekuláris szinten zajló anyagcsere-folyamatokkal a biokémia és a molekuláris biológia tudományága foglalkozik.
13. A sejtek és szövetek egészséges szerkezetének ismerete elengedhetetlen a kóros elváltozások, azaz a patológia megértéséhez.
14. A képalkotó eljárások fejlődése ma már lehetővé teszi az élő szövetek sejtszintű vizsgálatát is a klinikai gyakorlatban.
15. Az ebben a fejezetben megszerzett citológiai és hisztológiai alapok képezik a fundamentumát a későbbi rendszeres anatómiai tanulmányoknak.
(aufklappen)német
1. In diesem Kapitel untersuchen wir die kleinsten Bau- und Funktionseinheiten lebender Organismen, die Zellen, sowie die aus ihnen aufgebauten Gewebe.
2. Die Struktur der Zellen sowie der Aufbau und die Funktion der Zellorganellen werden von der Zellenlehre, auch Zytologie genannt, erforscht.
3. Die Zelle ist die kleinste Einheit des Lebens, die alle grundlegenden Lebenserscheinungen wie Stoffwechsel, Wachstum und Teilung aufweist.
4. Im hierarchischen Aufbau des menschlichen Organismus bilden Gruppen von Zellen mit ähnlicher Funktion die nächste Ebene, die Gewebe.
5. Die Wissenschaft vom mikroskopischen Bau und der Funktion der Gewebe ist die Gewebelehre, fachsprachlich Histologie.
6. Durch mehrfache Teilung und Differenzierung entstehen im menschlichen Körper mehr als zweihundert verschiedene Zelltypen.
7. Jedes Organ ist aus dem Zusammenwirken mehrerer verschiedener Gewebearten aufgebaut, um bestimmte physiologische Aufgaben zu erfüllen.
8. Im menschlichen Organismus unterscheiden wir vier Grundgewebearten: das Epithelgewebe, das Binde- und Stützgewebe, das Muskelgewebe und das Nervengewebe.
9. Die Gestalt und die innere Struktur der Zellen stehen in engem Zusammenhang mit der von ihnen ausgeübten speziellen Funktion.
10. In eukaryotischen Zellen ist das Zytoplasma durch ausgedehnte innere Membransysteme in verschiedene Reaktionsräume, sogenannte Kompartimente, gegliedert.
11. Diese räumliche Trennung ermöglicht den gleichzeitig stattfindenden und ungestörten Ablauf verschiedener biochemischer Prozesse innerhalb der Zelle.
12. Mit den auf molekularer Ebene ablaufenden Stoffwechselprozessen befassen sich die Fachgebiete Biochemie und Molekularbiologie.
13. Die Kenntnis der gesunden Struktur von Zellen und Geweben ist unerlässlich für das Verständnis krankhafter Veränderungen, also der Pathologie.
14. Die Entwicklung bildgebender Verfahren ermöglicht heute auch die Untersuchung lebender Gewebe auf zellulärer Ebene in der klinischen Praxis.
15. Die in diesem Kapitel erworbenen zytologischen und histologischen Grundlagen bilden das Fundament für die späteren systematischen anatomischen Studien.