5 – Literatur kurz

1. A szabadságharc 1849-ben elbukott, de a magyar irodalom nem hallgatott el.

2. Ez a korszak 1849-ben, a világosi fegyverletétellel kezdődött, és körülbelül 1900-ig tartott.

3. Ritkán változott meg egy ország fél évszázad alatt ennyire, mint Magyarország ebben az időben.

4. A korszak gyásszal és megtorlással kezdődött.

5. A végén viszont egy modern, gyorsan fejlődő ország ünnepelte ezeréves fennállását.

6. Világos után mély csend borult Magyarországra, és ebben a csendben az irodalom lett a nemzet hangja.

7. Egy vesztes háború után is lehet nagy irodalmat írni — a magyarok ebben a fél évszázadban ezt bizonyították be.

8. A politika hosszú évekig néma volt, ezért a versek és a regények beszéltek helyette.

9. Az írók megtanultak képekben és jelképekben fogalmazni, mert nyíltan nem mondhatták ki az igazságot.

10. Ugyanebben az időben Európa és a világ hatalmas átalakuláson ment keresztül.

11. Az ipari forradalom második hulláma vasutakkal, gyárakkal és távírókkal hálózta be a kontinenseket.

12. A tudomány új világképet teremtett, az irodalom pedig új módszerekkel írta le a valóságot.

13. A magyar irodalom mindebben részt vett, de közben a saját nemzeti kérdéseire is választ keresett.

14. Ez a kettősség — gyász és haladás, hallgatás és felvirágzás — adja a korszak különleges feszültségét.

15. 1849. augusztus 13-án a magyar honvédsereg Világosnál letette a fegyvert.

16. Október 6-án Aradon kivégezték a szabadságharc tizenhárom tábornokát.

17. Ugyanazon a napon Pesten agyonlőtték Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.

18. Az aradi vértanúk napja máig nemzeti gyásznap Magyarországon.

19. A következő éveket a bécsi belügyminiszterről Bach-korszaknak nevezik.

20. Ez az önkényuralom kora volt: cenzúra, besúgók és idegen hivatalnokok irányították az országot.

21. Sok író börtönben ült, mások emigrációba kényszerültek, vagy évekig hallgattak.

22. A nemzet a passzív ellenállást választotta: nem lázadt, de nem is működött együtt.

23. Az 1860-as években Bécs helyzete meggyengült, és tárgyalások kezdődtek.

24. 1867-ben megszületett a kiegyezés Ausztria és Magyarország között.

25. A kiegyezés azt jelentette, hogy Magyarország saját kormányt és parlamentet kapott, de a hadügy, a külügy és a pénzügy közös maradt Ausztriával.

26. Így jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia, egy kettős állam két fővárossal: Béccsel és Pest-Budával.

27. Ferenc Józsefet, aki 1849-ben még a megtorlást vezette, 1867-ben magyar királlyá koronázták.

28. A kiegyezés máig vitatott: kompromisszum volt, amely békét hozott, de nem teljes függetlenséget.

29. A kiegyezés után példátlan gazdasági fellendülés kezdődött.

30. Néhány évtized alatt sűrű vasúthálózat épült ki az egész országban.

31. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből megszületett Budapest.

32. Az új főváros Európa egyik leggyorsabban növekvő nagyvárosa lett.

33. Kávéházak, színházak, kiadók és újságok tucatjai nyíltak meg.

34. A kávéház a magyar irodalmi élet központja lett: itt írtak, vitatkoztak és szerkesztettek az írók.

35. 1896-ban az ország megünnepelte a honfoglalás ezredik évfordulóját, a millenniumot.

36. Ekkor épült a Hősök tere, és ekkor indult el a kontinentális Európa első földalatti vasútja.

37. A budapesti földalatti négy évvel korábban indult, mint a párizsi metró.

38. A gyászoló ország fél évszázad alatt ünneplő országgá változott.

39. Ez a magyar átalakulás egy nagyobb európai vihar közepén zajlott.

40. Az 1848-as forradalmi hullám egész Európán végigsöpört: Párizstól Bécsen át Berlinig.

41. Szinte mindenhol elbukott, ahogy Magyarországon is.

42. A magyar szabadságharc azonban tovább tartott, mint bármelyik másik: csak az orosz cár seregei tudták leverni.

43. Az 1850-es években Európa nagyhatalmai a Krím-félszigeten háborúztak.

44. A krími háború meggyengítette Oroszországot és átrendezte az európai erőviszonyokat.

45. Közben két új nemzetállam született Európa térképén.

46. 1861-ben kikiáltották az egységes Olasz Királyságot.

47. 1871-ben a versailles-i tükörteremben kikiáltották a Német Császárságot.

48. A német egység útján a döntő csata 1866-ban Königgrätznél zajlott, ahol Poroszország legyőzte Ausztriát.

49. Ez a vereség közvetlenül Magyarországnak kedvezett.

50. A meggyengült Ausztriának szüksége volt a magyarok támogatására, ezért ült le tárgyalni.

51. Königgrätz így lett a kiegyezés kapuja: egy porosz győzelem nyitotta ki Magyarország előtt az ajtót.

52. 1870–71-ben a porosz–francia háború lezárta a nagy európai átrendeződést.

53. Ezután Európában több évtizedes, viszonylag békés korszak következett.

54. Ez a hosszú béke tette lehetővé a technika, a tudomány és a kultúra soha nem látott virágzását.

55. Az ipari forradalom ekkor lépett a második, még gyorsabb szakaszába.

56. 1856-ban Henry Bessemer új eljárást talált fel, amellyel olcsón lehetett acélt gyártani.

57. Az olcsó acélból hidak, sínek, hajók és egyre magasabb épületek születtek.

58. 1866-ban sikerült tartós távírókábelt fektetni az Atlanti-óceán fenekére.

59. Európa és Amerika között az üzenet ettől kezdve hetek helyett percek alatt ért célba.

60. Ugyanabban az évben Werner von Siemens feltalálta a dinamót, amely megnyitotta az elektromosság korát.

61. 1879-ben Berlinben Siemens bemutatta a világ első elektromos vasútját.

62. 1876-ban Alexander Graham Bell szabadalmaztatta a telefont.

63. 1879-ben Thomas Edison bemutatta a tartósan működő izzólámpát.

64. A gázlámpák fénye után az emberek először láttak elektromos fényben úszó utcákat.

65. 1886-ban Carl Benz megépítette az első benzinmotoros automobilt.

66. 1889-ben Párizsban a világkiállításra felépült az Eiffel-torony, a vas- és acélkorszak jelképe.

67. 1895-ben a Lumière testvérek Párizsban megtartották az első nyilvános filmvetítést.

68. Ugyanebben az évben Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte a róla elnevezett sugarakat.

69. Egy évvel a magyar millennium előtt az emberiség tehát megtanult mozgóképet vetíteni és a testbe belelátni.

70. A tudományban egyetlen könyv rengette meg leginkább a régi világképet.

71. 1859-ben jelent meg Charles Darwin műve a fajok eredetéről.

72. Az evolúció elmélete alapjaiban változtatta meg az ember helyéről alkotott képet.

73. Ugyanebben az évtizedben írta egy magyar költő a nagy drámai költeményét az emberiség történetéről.

74. Az orvostudomány is forradalmi évtizedeket élt át.

75. A magyar Semmelweis Ignác felismerte, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok fertőtlenítetlen keze terjeszti.

76. Felfedezését életében kinevették, ma az anyák megmentőjeként tiszteljük.

77. Louis Pasteur és Robert Koch bebizonyította, hogy a betegségeket mikroorganizmusok okozzák.

78. A világ többi részén is sorsdöntő események zajlottak.

79. 1861 és 1865 között az Amerikai Egyesült Államokban polgárháború dúlt.

80. A háború végén eltörölték a rabszolgaságot.

81. 1868-ban Japán a Meidzsi-reformokkal megnyílt a nyugati világ előtt, és rohamos modernizációba kezdett.

82. 1869-ben megnyílt a Szuezi-csatorna, amely összekötötte a Földközi-tengert az Indiai-óceánnal.

83. A világ hirtelen kisebb lett: gőzhajók, vasutak és távírókábelek hálózták be.

84. Emberek milliói keltek át az óceánon egy új élet reményében.

85. Magyarországról is százezrek vándoroltak ki Amerikába a század végén.

86. Ez a gyorsan változó világ új irodalmat követelt.

87. A romantika nagy érzelmei és hősei mellett megjelent a valóság pontos ábrázolása: a realizmus.

88. A realista írók nem eszményítettek, hanem megfigyeltek.

89. Angliában Charles Dickens regényei a nagyváros szegényeinek életét mutatták meg.

90. Franciaországban Gustave Flaubert 1857-ben adta ki a „Bovaryné” („Madame Bovary“) című regényét.

91. Ugyanabban az évben jelent meg Charles Baudelaire verseskötete, „A Romlás virágai” („Die Blumen des Bösen“).

92. Különös egybeesés: mindkét művet bíróság elé állították erkölcstelenség vádjával.

93. Ma mindkettőt a modern irodalom alapművének tartjuk.

94. Oroszországban ekkor születtek a világirodalom legnagyobb regényei.

95. Lev Tolsztoj megírta a „Háború és béke” („Krieg und Frieden“) című hatalmas művét.

96. Fjodor Dosztojevszkij 1866-ban adta ki a „Bűn és bűnhődés” („Verbrechen und Strafe“) című regényét.

97. A század végén Émile Zola a naturalizmus programjával még tovább ment: az írónak úgy kell dolgoznia, mint a tudósnak.

98. A norvég Henrik Ibsen drámái a polgári társadalom hazugságait leplezték le.

99. A zenében ez Liszt Ferenc évszázada volt.

100. A magyar származású Liszt Európa első igazi zenei világsztárjaként ünnepeltette magát.

101. Richard Wagner 1876-ban Bayreuthban megnyitotta saját operaházát.

102. Giuseppe Verdi operái Milánótól Kairóig meghódították a közönséget.

103. A festészetben 1874-ben Párizsban kiállítást rendezett egy fiatal művészcsoport.

104. A gúnyos kritikusok impresszionistáknak nevezték őket — a név rajtuk ragadt, és világhírű lett.

105. Monet, Renoir és társaik nem a tárgyakat festették, hanem a fényt és a pillanatot.

106. A művészet minden ágában ugyanaz történt: a régi szabályok fellazultak, és új utak nyíltak.

107. A magyar irodalom a maga módján járta végig ugyanezt az utat.

108. Az önkényuralom éveiben a nyílt beszéd életveszélyes volt.

109. A költők ezért allegóriákban írtak: madárról, amely a fiaihoz szól, vagy gólyáról, amely elhagyja az országot.

110. Az olvasók pontosan értették, mit jelentenek ezek a képek.

111. A cenzor nem tilthatta be a verset, amely látszólag csak egy madárról szólt.

112. Ez a rejtett beszéd a magyar irodalom egyik legkülönösebb fejezete.

113. Az 1850-es évek végén enyhült a nyomás, és az irodalmi élet lassan újjáéledt.

114. Ekkor, 1859 és 1862 között született meg a magyar irodalom egyik legnagyobb műve: egy drámai költemény az emberiség egész történetéről.

115. Szerzője vidéki birtokán, a nemzeti katasztrófa és személyes tragédiák árnyékában írta.

116. A mű Ádám és Lucifer utazását követi a történelmen át, az édenkerttől a jövőig.

117. Nagy kérdése máig érvényes: van-e értelme az emberi küzdelemnek?

118. A líra is új hangokat talált a század második felében.

119. Az egyik költő az allegória mestere volt, aki a néma évtizedben a nemzet vigasztalója lett.

120. A másik magányos újító volt, akit kortársai alig értettek, de a modern magyar líra előfutárának bizonyult.

121. Az ő szerelmi költészete már a huszadik század felé mutat.

122. A próza terén a kiegyezés utáni évtizedek hozták a nagy fordulatot.

123. A romantikus mesélés mellett megjelent a magyar valóság kritikus, mégis szeretetteljes ábrázolása.

124. A korszak legnagyobb elbeszélője a felvidéki falvak és a dzsentri világának krónikása lett.

125. Anekdotázó, ironikus hangja összetéveszthetetlen a magyar irodalomban.

126. Novellái és regényei a realizmus magyar változatát teremtették meg.

127. A századfordulón egy tanítóból lett író a magyar történelem legnépszerűbb regényét írta meg az egri vár védőiről.

128. Ez a regény máig kötelező és kedvelt olvasmány a magyar iskolákban.

129. Az irodalmi élet keretei is gyökeresen átalakultak.

130. A kiegyezés után az irodalom iparrá és piaccá is vált.

131. A gyors nyomdagépek — az ipari forradalom találmányai — olcsóvá tették a könyvet és az újságot.

132. Napilapok tucatjai jelentek meg, és szinte mindegyik közölt tárcákat és folytatásos regényeket.

133. Az írók először élhettek meg a tollukból, újságíróként és szerkesztőként dolgoztak.

134. Az olvasóközönség hatalmasra nőtt: a polgárság, a hivatalnokok és a diákok mind könyvet és újságot vásároltak.

135. Az iskolarendszer kiépülése egyre több embert tanított meg olvasni.

136. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság őrizte a hagyományt, és díjakkal támogatta az írókat.

137. A színházak a nemzeti kultúra ünnepelt intézményei lettek.

138. Az irodalom tehát a század végére a modern nagyvárosi élet része lett.

139. Ugyanakkor sokan érezték, hogy a hivatalos irodalom megmerevedett.

140. A fiatalok új hangot, új témákat és új formákat kerestek.

141. Ez a nyugtalanság készítette elő a következő nagy irodalmi forradalmat.

142. Fél évszázad alatt Magyarország a vereségtől a felvirágzásig jutott, és ez az út készítette elő a modern magyar irodalom születését.

143. A 19. század a gyásszal kezdődött és a millennium fényével ért véget.

1. Der Freiheitskampf scheiterte 1849, doch die ungarische Literatur verstummte nicht.

2. Diese Epoche begann 1849 mit der Waffenstreckung von Világos und dauerte bis etwa 1900.

3. Selten hat sich ein Land in einem halben Jahrhundert so stark verändert wie Ungarn in dieser Zeit.

4. Die Epoche begann mit Trauer und Vergeltung.

5. An ihrem Ende jedoch feierte ein modernes, sich rasch entwickelndes Land sein 1000-jähriges Bestehen.

6. Nach Világos legte sich eine tiefe Stille über Ungarn, und in dieser Stille wurde die Literatur zur Stimme der Nation.

7. Auch nach einem verlorenen Krieg lässt sich große Literatur schreiben — die Ungarn bewiesen das in diesem halben Jahrhundert.

8. Die Politik war lange Jahre stumm, deshalb sprachen die Gedichte und Romane an ihrer Stelle.

9. Die Schriftsteller lernten, in Bildern und Symbolen zu formulieren, weil sie die Wahrheit nicht offen aussprechen durften.

10. In derselben Zeit durchliefen Europa und die Welt eine gewaltige Umwälzung.

11. Die 2. Welle der industriellen Revolution überzog die Kontinente mit Eisenbahnen, Fabriken und Telegrafen.

12. Die Wissenschaft schuf ein neues Weltbild, und die Literatur beschrieb die Wirklichkeit mit neuen Methoden.

13. Die ungarische Literatur nahm an all dem teil, suchte aber zugleich Antworten auf ihre eigenen nationalen Fragen.

14. Diese Doppelheit — Trauer und Fortschritt, Schweigen und Aufschwung — verleiht der Epoche ihre besondere Spannung.

15. Am 13. August 1849 streckte die ungarische Honvéd-Armee bei Világos die Waffen.

16. Am 6. Oktober wurden in Arad 13 Generäle des Freiheitskampfes hingerichtet.

17. Am selben Tag wurde in Pest Lajos Batthyány, der erste ungarische Ministerpräsident, erschossen.

18. Der Tag der Märtyrer von Arad ist bis heute ein nationaler Trauertag in Ungarn.

19. Die folgenden Jahre nennt man nach dem Wiener Innenminister die Bach-Ära.

20. Das war die Zeit der Willkürherrschaft: Zensur, Spitzel und fremde Beamte lenkten das Land.

21. Viele Schriftsteller saßen im Gefängnis, andere wurden ins Exil gezwungen oder schwiegen jahrelang.

22. Die Nation wählte den passiven Widerstand: Sie rebellierte nicht, arbeitete aber auch nicht mit.

23. In den 1860er Jahren schwächte sich Wiens Position ab, und Verhandlungen begannen.

24. 1867 kam der Ausgleich zwischen Österreich und Ungarn zustande.

25. Der Ausgleich bedeutete, dass Ungarn eine eigene Regierung und ein eigenes Parlament erhielt, während Heer, Außenpolitik und Finanzen mit Österreich gemeinsam blieben.

26. So entstand die Österreichisch-Ungarische Monarchie, ein Doppelstaat mit 2 Hauptstädten: Wien und Pest-Buda.

27. Franz Joseph, der 1849 noch die Vergeltung geleitet hatte, wurde 1867 zum ungarischen König gekrönt.

28. Der Ausgleich ist bis heute umstritten: Er war ein Kompromiss, der Frieden brachte, aber keine volle Unabhängigkeit.

29. Nach dem Ausgleich begann ein beispielloser wirtschaftlicher Aufschwung.

30. In wenigen Jahrzehnten entstand ein dichtes Eisenbahnnetz im ganzen Land.

31. 1873 entstand aus der Vereinigung von Pest, Buda und Óbuda die Stadt Budapest.

32. Die neue Hauptstadt wurde zu einer der am schnellsten wachsenden Großstädte Europas.

33. Dutzende Kaffeehäuser, Theater, Verlage und Zeitungen wurden eröffnet.

34. Das Kaffeehaus wurde zum Zentrum des ungarischen Literaturlebens: Hier schrieben, stritten und redigierten die Schriftsteller.

35. 1896 feierte das Land den 1000. Jahrestag der Landnahme, das Millennium.

36. Damals entstand der Heldenplatz, und damals nahm die erste U-Bahn auf dem europäischen Festland ihren Betrieb auf.

37. Die Budapester U-Bahn fuhr 4 Jahre früher als die Pariser Métro.

38. Das trauernde Land hatte sich in einem halben Jahrhundert in ein feierndes Land verwandelt.

39. Diese ungarische Verwandlung vollzog sich inmitten eines größeren europäischen Sturms.

40. Die Revolutionswelle von 1848 fegte durch ganz Europa: von Paris über Wien bis Berlin.

41. Fast überall scheiterte sie, so wie auch in Ungarn.

42. Der ungarische Freiheitskampf aber dauerte länger als jeder andere: Erst die Armeen des russischen Zaren konnten ihn niederschlagen.

43. In den 1850er Jahren führten die europäischen Großmächte auf der Halbinsel Krim Krieg.

44. Der Krimkrieg schwächte Russland und ordnete die europäischen Machtverhältnisse neu.

45. Unterdessen entstanden 2 neue Nationalstaaten auf der Landkarte Europas.

46. 1861 wurde das vereinte Königreich Italien ausgerufen.

47. 1871 wurde im Spiegelsaal von Versailles das Deutsche Kaiserreich ausgerufen.

48. Auf dem Weg zur deutschen Einheit fiel die entscheidende Schlacht 1866 bei Königgrätz, wo Preußen Österreich besiegte.

49. Diese Niederlage kam unmittelbar Ungarn zugute.

50. Das geschwächte Österreich brauchte die Unterstützung der Ungarn, deshalb setzte es sich an den Verhandlungstisch.

51. So wurde Königgrätz zum Tor des Ausgleichs: Ein preußischer Sieg öffnete Ungarn die Tür.

52. 1870/71 schloss der Deutsch-Französische Krieg die große europäische Neuordnung ab.

53. Danach folgte in Europa eine mehrere Jahrzehnte währende, verhältnismäßig friedliche Epoche.

54. Dieser lange Frieden ermöglichte eine nie gesehene Blüte von Technik, Wissenschaft und Kultur.

55. Die industrielle Revolution trat damals in ihre 2., noch schnellere Phase.

56. 1856 erfand Henry Bessemer ein neues Verfahren, mit dem sich Stahl billig herstellen ließ.

57. Aus dem billigen Stahl entstanden Brücken, Schienen, Schiffe und immer höhere Gebäude.

58. 1866 gelang es, ein dauerhaftes Telegrafenkabel auf den Grund des Atlantiks zu legen.

59. Zwischen Europa und Amerika erreichte eine Nachricht ihr Ziel von nun an in Minuten statt in Wochen.

60. Im selben Jahr erfand Werner von Siemens den Dynamo, der das Zeitalter der Elektrizität eröffnete.

61. 1879 stellte Siemens in Berlin die erste elektrische Eisenbahn der Welt vor.

62. 1876 ließ Alexander Graham Bell das Telefon patentieren.

63. 1879 stellte Thomas Edison die dauerhaft funktionierende Glühlampe vor.

64. Nach dem Licht der Gaslampen sahen die Menschen zum ersten Mal Straßen in elektrischem Licht.

65. 1886 baute Carl Benz das erste Automobil mit Benzinmotor.

66. 1889 wurde in Paris zur Weltausstellung der Eiffelturm errichtet, das Symbol des Eisen- und Stahlzeitalters.

67. 1895 hielten die Brüder Lumière in Paris die erste öffentliche Filmvorführung ab.

68. Im selben Jahr entdeckte Wilhelm Conrad Röntgen die nach ihm benannten Strahlen.

69. Ein Jahr vor dem ungarischen Millennium lernte die Menschheit also, bewegte Bilder zu zeigen und in den Körper hineinzusehen.

70. In der Wissenschaft erschütterte ein einziges Buch das alte Weltbild am stärksten.

71. 1859 erschien Charles Darwins Werk über die Entstehung der Arten.

72. Die Evolutionstheorie veränderte das Bild vom Platz des Menschen von Grund auf.

73. Im selben Jahrzehnt schrieb ein ungarischer Dichter sein großes dramatisches Gedicht über die Geschichte der Menschheit.

74. Auch die Medizin erlebte revolutionäre Jahrzehnte.

75. Der Ungar Ignác Semmelweis erkannte, dass das Kindbettfieber durch die nicht desinfizierten Hände der Ärzte übertragen wird.

76. Zu Lebzeiten wurde seine Entdeckung verlacht, heute verehren wir ihn als Retter der Mütter.

77. Louis Pasteur und Robert Koch bewiesen, dass Krankheiten durch Mikroorganismen verursacht werden.

78. Auch im Rest der Welt spielten sich schicksalhafte Ereignisse ab.

79. Zwischen 1861 und 1865 tobte in den Vereinigten Staaten von Amerika der Bürgerkrieg.

80. Am Ende des Krieges wurde die Sklaverei abgeschafft.

81. 1868 öffnete sich Japan mit den Meidschi-Reformen der westlichen Welt und begann eine rasante Modernisierung.

82. 1869 wurde der Sueskanal eröffnet, der das Mittelmeer mit dem Indischen Ozean verband.

83. Die Welt wurde plötzlich kleiner: Dampfschiffe, Eisenbahnen und Telegrafenkabel überzogen sie mit einem Netz.

84. Millionen Menschen überquerten den Ozean in der Hoffnung auf ein neues Leben.

85. Auch aus Ungarn wanderten Ende des Jahrhunderts Hunderttausende nach Amerika aus.

86. Diese sich schnell verändernde Welt verlangte nach einer neuen Literatur.

87. Neben die großen Gefühle und Helden der Romantik trat die genaue Darstellung der Wirklichkeit: der Realismus.

88. Die realistischen Schriftsteller idealisierten nicht, sondern beobachteten.

89. In England zeigten die Romane von Charles Dickens das Leben der Armen in der Großstadt.

90. In Frankreich veröffentlichte Gustave Flaubert 1857 seinen Roman „Bovaryné” („Madame Bovary“).

91. Im selben Jahr erschien Charles Baudelaires Gedichtband „A Romlás virágai” („Die Blumen des Bösen“).

92. Ein merkwürdiges Zusammentreffen: Beide Werke kamen wegen des Vorwurfs der Unsittlichkeit vor Gericht.

93. Heute gelten beide als Grundwerke der modernen Literatur.

94. In Russland entstanden damals die größten Romane der Weltliteratur.

95. Lew Tolstoi schrieb sein gewaltiges Werk „Háború és béke” („Krieg und Frieden“).

96. Fjodor Dostojewski veröffentlichte 1866 seinen Roman „Bűn és bűnhődés” („Verbrechen und Strafe“).

97. Ende des Jahrhunderts ging Émile Zola mit dem Programm des Naturalismus noch weiter: Der Schriftsteller müsse wie ein Wissenschaftler arbeiten.

98. Die Dramen des Norwegers Henrik Ibsen entlarvten die Lügen der bürgerlichen Gesellschaft.

99. In der Musik war dies das Jahrhundert von Franz Liszt.

100. Der aus Ungarn stammende Liszt ließ sich als erster echter Weltstar der Musik in Europa feiern.

101. Richard Wagner eröffnete 1876 in Bayreuth sein eigenes Opernhaus.

102. Die Opern von Giuseppe Verdi eroberten das Publikum von Mailand bis Kairo.

103. In der Malerei veranstaltete 1874 in Paris eine junge Künstlergruppe eine Ausstellung.

104. Die spöttischen Kritiker nannten sie Impressionisten — der Name blieb an ihnen haften und wurde weltberühmt.

105. Monet, Renoir und ihre Gefährten malten nicht die Gegenstände, sondern das Licht und den Augenblick.

106. In allen Zweigen der Kunst geschah dasselbe: Die alten Regeln lockerten sich, und neue Wege öffneten sich.

107. Die ungarische Literatur ging denselben Weg auf ihre eigene Weise.

108. In den Jahren der Willkürherrschaft war das offene Wort lebensgefährlich.

109. Die Dichter schrieben deshalb in Allegorien: über einen Vogel, der zu seinen Jungen spricht, oder über einen Storch, der das Land verlässt.

110. Die Leser verstanden genau, was diese Bilder bedeuteten.

111. Der Zensor konnte das Gedicht nicht verbieten, das scheinbar nur von einem Vogel handelte.

112. Diese verborgene Sprache ist eines der eigentümlichsten Kapitel der ungarischen Literatur.

113. Ende der 1850er Jahre ließ der Druck nach, und das literarische Leben erwachte langsam wieder.

114. Damals, zwischen 1859 und 1862, entstand eines der größten Werke der ungarischen Literatur: ein dramatisches Gedicht über die gesamte Geschichte der Menschheit.

115. Sein Verfasser schrieb es auf seinem Landgut, im Schatten der nationalen Katastrophe und persönlicher Tragödien.

116. Das Werk folgt der Reise Adams und Luzifers durch die Geschichte, vom Garten Eden bis in die Zukunft.

117. Seine große Frage gilt bis heute: Hat der menschliche Kampf einen Sinn?

118. Auch die Lyrik fand in der 2. Hälfte des Jahrhunderts neue Töne.

119. Der eine Dichter war ein Meister der Allegorie, der im stummen Jahrzehnt zum Tröster der Nation wurde.

120. Der andere war ein einsamer Erneuerer, den seine Zeitgenossen kaum verstanden, der sich aber als Vorläufer der modernen ungarischen Lyrik erwies.

121. Seine Liebesdichtung weist bereits auf das 20. Jahrhundert voraus.

122. In der Prosa brachten die Jahrzehnte nach dem Ausgleich die große Wende.

123. Neben das romantische Erzählen trat die kritische und doch liebevolle Darstellung der ungarischen Wirklichkeit.

124. Der größte Erzähler der Epoche wurde zum Chronisten der oberungarischen Dörfer und der Welt des Gentry.

125. Seine anekdotenhafte, ironische Stimme ist in der ungarischen Literatur unverwechselbar.

126. Seine Novellen und Romane schufen die ungarische Variante des Realismus.

127. Um die Jahrhundertwende schrieb ein Lehrer, der Schriftsteller geworden war, den populärsten Roman der ungarischen Geschichte über die Verteidiger der Burg von Eger.

128. Dieser Roman ist bis heute Pflichtlektüre und beliebte Lektüre an den ungarischen Schulen.

129. Auch die Rahmenbedingungen des literarischen Lebens wandelten sich von Grund auf.

130. Nach dem Ausgleich wurde die Literatur auch zu Industrie und Markt.

131. Die schnellen Druckmaschinen — Erfindungen der industriellen Revolution — machten Buch und Zeitung billig.

132. Dutzende Tageszeitungen erschienen, und fast jede veröffentlichte Feuilletons und Fortsetzungsromane.

133. Die Schriftsteller konnten zum ersten Mal von ihrer Feder leben und arbeiteten als Journalisten und Redakteure.

134. Das Lesepublikum wuchs gewaltig: Bürgertum, Beamte und Studenten kauften Bücher und Zeitungen.

135. Der Ausbau des Schulsystems brachte immer mehr Menschen das Lesen bei.

136. Die Ungarische Akademie der Wissenschaften und die Kisfaludy-Gesellschaft hüteten die Tradition und förderten die Schriftsteller mit Preisen.

137. Die Theater wurden zu gefeierten Institutionen der nationalen Kultur.

138. Die Literatur war also am Ende des Jahrhunderts Teil des modernen großstädtischen Lebens geworden.

139. Zugleich spürten viele, dass die offizielle Literatur erstarrt war.

140. Die Jungen suchten nach einem neuen Ton, neuen Themen und neuen Formen.

141. Diese Unruhe bereitete die nächste große literarische Revolution vor.

142. In einem halben Jahrhundert gelangte Ungarn von der Niederlage zur Blüte, und dieser Weg bereitete die Geburt der modernen ungarischen Literatur vor.

143. Das 19. Jahrhundert begann mit Trauer und endete im Glanz des Millenniums.