modjor.de

13.2 – Anatomie lang


13.2 – A hipotalamusz és az agyalapi mirigy kapcsolata – Die Verbindung von Hypothalamus und Hirnanhangsdrüse


1. A köztiagy alsó részéhez tartozó hipotalamusz (hypothalamus) az idegrendszeri információk és a hormonális válaszok összekapcsolásának egyik legfontosabb központja. – Der zum unteren Abschnitt des Zwischenhirns gehörende Hypothalamus (hypothalamus) ist eines der wichtigsten Zentren für die Verknüpfung nervaler Informationen mit hormonellen Antworten.

2. Közvetlenül alatta, a koponyaalap töröknyergében (sella turcica) helyezkedik el az agyalapi mirigy (hypophysis), amelyet egy mirigynyél kapcsol a hipotalamuszhoz. – Unmittelbar darunter liegt im Türkensattel (sella turcica) der Schädelbasis die Hirnanhangsdrüse (hypophysis), die durch den Hypophysenstiel mit dem Hypothalamus verbunden ist.

3. Bár anatómiailag kis távolság választja el őket egymástól, működésük olyan szorosan összefonódik, hogy együtt a neuroendokrin szabályozás központi egységét alkotják. – Obwohl sie anatomisch nur eine geringe Entfernung voneinander trennt, sind ihre Funktionen so eng verflochten, dass sie gemeinsam die zentrale Einheit der neuroendokrinen Regulation bilden.

4. A hipotalamuszba az agy különböző területeiről, valamint a szervezet belső környezetéből érkező idegi és humorális információk egyaránt befutnak. – In den Hypothalamus gelangen sowohl nervale als auch humorale Informationen aus verschiedenen Hirnregionen sowie aus dem inneren Milieu des Organismus.

5. E sokféle jel integrálásával a hipotalamusz képes a hormonális működést az aktuális anyagcserehelyzethez, a stresszhez, a napszakhoz és más élettani szükségletekhez igazítani. – Durch die Integration dieser vielfältigen Signale kann der Hypothalamus die hormonelle Aktivität an Stoffwechsellage, Stress, Tageszeit und andere physiologische Bedürfnisse anpassen.

6. Az agyalapi mirigy ezzel szemben olyan közvetítő szervként működik, amely a hipotalamuszból származó szabályozó jeleket számos perifériás szervre továbbítja. – Die Hypophyse wirkt dagegen als vermittelndes Organ, das die vom Hypothalamus ausgehenden Regulationssignale an zahlreiche periphere Organe weitergibt.

7. Szerkezetét tekintve a hipofízis két alapvetően különböző részből, a mirigyhám eredetű adenohipofízisből és az idegszöveti jellegű neurohipofízisből áll. – Strukturell besteht die Hypophyse aus zwei grundsätzlich verschiedenen Teilen, der drüsenepithelialen Adenohypophyse und der nervengewebsartigen Neurohypophyse.

8. E fejlődéstani és szövettani különbségnek megfelelően a hipotalamusz sem azonos módon tart kapcsolatot az agyalapi mirigy két részével. – Entsprechend diesem entwicklungsbiologischen und histologischen Unterschied steht auch der Hypothalamus mit den beiden Teilen der Hypophyse nicht auf dieselbe Weise in Verbindung.

9. Az adenohipofízis működését elsősorban a vérkeringés közvetítésével érkező hipotalamikus hormonok szabályozzák, míg a neurohipofízissel közvetlen idegrostok teremtenek kapcsolatot. – Die Adenohypophyse wird vor allem durch hypothalamische Hormone reguliert, die über den Blutweg eintreffen, während zur Neurohypophyse direkte Nervenfasern ziehen.

10. Ez a kettős összeköttetés jól mutatja, miként alakítja át a hipotalamusz az idegrendszerben feldolgozott információkat hormonális szabályozójelekké. – Diese doppelte Verbindung zeigt anschaulich, wie der Hypothalamus im Nervensystem verarbeitete Informationen in hormonelle Regulationssignale umwandelt.

11. Az adenohipofízist irányító hormonok a hipotalamusz kis sejttestű, neuroszekréciós neuronjainak egy részében képződnek, amelyek axonjai az eminentia mediana területéhez futnak. – Die Hormone zur Steuerung der Adenohypophyse entstehen in einem Teil der kleinzelligen neurosekretorischen Neurone des Hypothalamus, deren Axone zur Eminentia mediana ziehen.

12. A neuroszekréciós neuron abban különbözik a hagyományos idegsejttől, hogy elektromos ingerületének következményeként nemcsak neurotranszmittert, hanem vérbe kerülő hormont is felszabadíthat. – Ein neurosekretorisches Neuron unterscheidet sich von einer gewöhnlichen Nervenzelle dadurch, dass es infolge seiner elektrischen Erregung auch ein ins Blut gelangendes Hormon freisetzen kann.

13. Az eminentia mediana közelében az axonvégződésekből felszabaduló szabályozó hormonokat az ott kialakult elsődleges hajszálérhálózat veszi fel. – In der Nähe der Eminentia mediana werden die aus den Axonendigungen freigesetzten Regulationshormone vom dort gelegenen primären Kapillarnetz aufgenommen.

14. Innen a vér nem közvetlenül a nagyvérkörbe jut, hanem portális vénákon keresztül az adenohipofízis másodlagos hajszálérhálózatához vezetődik. – Von hier gelangt das Blut nicht unmittelbar in den Körperkreislauf, sondern wird durch Portalvenen zum sekundären Kapillarnetz der Adenohypophyse geleitet.

15. A két egymást követő kapillárishálózatból és az őket összekötő vénákból felépülő rendszer a hipotalamusz–hipofízis portális rendszer nevet viseli. – Das aus zwei aufeinanderfolgenden Kapillarnetzen und den sie verbindenden Venen bestehende System wird als hypothalamisch-hypophysäres Portalsystem bezeichnet.

16. Ennek az érrendszeri elrendeződésnek köszönhetően a hipotalamikus szabályozó hormonok nagy helyi koncentrációban érhetik el az adenohipofízis hormontermelő sejtjeit. – Dank dieser Gefäßanordnung können die hypothalamischen Regulationshormone die hormonproduzierenden Zellen der Adenohypophyse in hoher lokaler Konzentration erreichen.

17. Ha e hormonok előbb a teljes vérkeringésben oszlanának el, jelentős felhígulásuk miatt jóval nagyobb mennyiségre lenne szükség ugyanazon szabályozóhatás eléréséhez. – Würden sich diese Hormone zunächst im gesamten Kreislauf verteilen, wäre wegen ihrer starken Verdünnung eine wesentlich größere Menge für dieselbe Regulationswirkung erforderlich.

18. A portális rendszer tehát rövid, közvetlen és hatékony humorális kapcsolatot hoz létre a hipotalamusz neuroszekréciós neuronjai és az adenohipofízis mirigysejtjei között. – Das Portalsystem schafft somit eine kurze, direkte und effiziente humorale Verbindung zwischen den neurosekretorischen Neuronen des Hypothalamus und den Drüsenzellen der Adenohypophyse.

19. Funkciójuk szerint a hipotalamikus szabályozó anyagok felszabadító hormonokra és gátló hormonokra oszthatók, amelyek az adenohipofízis hormonelválasztását eltérő irányban módosítják. – Funktionell werden die hypothalamischen Regulationsstoffe in Releasing- und Inhibiting-Hormone eingeteilt, welche die Hormonsekretion der Adenohypophyse in unterschiedlicher Richtung verändern.

20. A felszabadító hormonok serkentik meghatározott hipofízissejtek szintézisét és szekrécióját, míg a gátló hormonok bizonyos sejttípusok hormonleadását mérséklik. – Releasing-Hormone fördern Synthese und Sekretion bestimmter Hypophysenzellen, während Inhibiting-Hormone die Hormonabgabe bestimmter Zelltypen vermindern.

21. Mivel az adenohipofízis különböző sejtpopulációi eltérő receptorokat hordoznak, ugyanazon portális vérrel érkező szabályozó anyagok szelektíven befolyásolhatják működésüket. – Da die verschiedenen Zellpopulationen der Adenohypophyse unterschiedliche Rezeptoren tragen, können die mit demselben Portalblut ankommenden Regulationsstoffe ihre Funktion selektiv beeinflussen.

22. Az így szabályozott hipofízishormonok egy része perifériás endokrin mirigyeket serkent, amelyek válaszként saját hormonjaikat juttatják a keringésbe. – Ein Teil der auf diese Weise regulierten Hypophysenhormone stimuliert periphere endokrine Drüsen, die daraufhin ihre eigenen Hormone in den Kreislauf abgeben.

23. Más adenohipofízis-hormonok közvetlenül valamely célszövetre hatnak, ezért működésükhöz nincs szükség közbeiktatott perifériás hormontermelő mirigyre. – Andere Hormone der Adenohypophyse wirken unmittelbar auf ein Zielgewebe, sodass für ihre Wirkung keine zwischengeschaltete periphere Hormondrüse erforderlich ist.

24. Többszintű endokrin tengely esetén tehát a hipotalamusz szabályozó hormonja, a hipofízis hormonja és a perifériás mirigy hormonja egymásra épülő rendszert alkot. – Bei einer mehrstufigen endokrinen Achse bilden somit das hypothalamische Regulationshormon, das Hypophysenhormon und das Hormon der peripheren Drüse ein aufeinander aufbauendes System.

25. E hierarchikus felépítés lehetővé teszi, hogy viszonylag kevés hipotalamikus neuron egész perifériás endokrin szervek hormontermelését összehangoltan befolyásolja. – Dieser hierarchische Aufbau ermöglicht es einer relativ kleinen Zahl hypothalamischer Neurone, die Hormonproduktion ganzer peripherer endokriner Organe koordiniert zu beeinflussen.

26. A szabályozás azonban nem egyirányú, mert a perifériás mirigyek hormonjai visszahatnak a hipofízisre és a hipotalamuszra, rendszerint csökkentve a további serkentést. – Die Regulation verläuft jedoch nicht nur in eine Richtung, da Hormone peripherer Drüsen auf Hypophyse und Hypothalamus zurückwirken und meist die weitere Stimulation vermindern.

27. Ez a negatív visszacsatolás stabilizálja az endokrin tengely működését, miközben megakadályozza, hogy a perifériás hormon koncentrációja tartósan szükségtelenül magasra emelkedjen. – Diese negative Rückkopplung stabilisiert die Funktion der endokrinen Achse und verhindert zugleich einen dauerhaft unnötig hohen Spiegel des peripheren Hormons.

28. Amennyiben viszont a perifériás hormon szintje csökken, a gátló visszacsatolás gyengülésével ismét fokozódhat a hipotalamikus és hipofizeális serkentő működés. – Sinkt dagegen der Spiegel des peripheren Hormons, kann durch die Abschwächung der hemmenden Rückkopplung die hypothalamische und hypophysäre Stimulation wieder zunehmen.

29. A hipotalamusz ezért nem egyszerűen „bekapcsolja” az agyalapi mirigyet, hanem folyamatosan módosítja annak aktivitását a beérkező idegi és hormonális információk alapján. – Der Hypothalamus „schaltet“ die Hypophyse daher nicht einfach ein, sondern verändert ihre Aktivität fortlaufend entsprechend den eintreffenden nervalen und hormonellen Informationen.

30. Különösen jól megfigyelhető ez azokban a szabályozási tengelyekben, amelyek működése stressz, táplálkozás, szaporodási állapot vagy napszaki ritmus hatására változik. – Besonders deutlich zeigt sich dies bei Regulationsachsen, deren Aktivität sich unter dem Einfluss von Stress, Ernährung, Fortpflanzungszustand oder Tagesrhythmus verändert.

31. Az adenohipofízissel fennálló humorális kapcsolattól eltérően a neurohipofízishez a hipotalamusz nagy sejttestű neuroszekréciós neuronjainak hosszú axonjai futnak. – Anders als bei der humoralen Verbindung zur Adenohypophyse ziehen zur Neurohypophyse lange Axone großzelliger neurosekretorischer Neurone des Hypothalamus.

32. E neuronok sejttestei főként a nucleus supraopticusban és a nucleus paraventricularisban helyezkednek el, ahonnan axonjaik az infundibulumon keresztül lefelé haladnak. – Die Zellkörper dieser Neurone liegen vor allem im Nucleus supraopticus und Nucleus paraventricularis, von wo ihre Axone durch das Infundibulum nach kaudal ziehen.

33. Az axonok összessége olyan közvetlen idegi pályát alkot, amely a hipotalamikus sejttesteket megszakítás nélkül kapcsolja össze a neurohipofízissel. – Die Gesamtheit dieser Axone bildet eine direkte Nervenbahn, welche die hypothalamischen Zellkörper ohne Umschaltung mit der Neurohypophyse verbindet.

34. A nagysejtes neuronokban képződő vazopresszin, más néven antidiuretikus hormon, valamint az oxitocin axonális transzporttal jut el a hipofízis hátsó lebenyébe. – Das in den großzelligen Neuronen gebildete Vasopressin, auch antidiuretisches Hormon genannt, sowie Oxytocin gelangen durch axonalen Transport in den Hypophysenhinterlappen.

35. Mivel e hormonok sejttestjei a hipotalamuszban találhatók, a neurohipofízis nem valódi önálló hormontermelő mirigy, hanem elsősorban tároló- és felszabadítóhely. – Da die Zellkörper, welche diese Hormone bilden, im Hypothalamus liegen, ist die Neurohypophyse keine eigenständige hormonproduzierende Drüse, sondern vor allem Speicher- und Freisetzungsort.

36. Az axonvégződésekhez eljutott hormonok ott felhalmozódhatnak, majd megfelelő idegi inger hatására exocitózissal a neurohipofízis hajszálereibe kerülnek. – Die zu den Axonendigungen transportierten Hormone können dort gespeichert und nach einem geeigneten nervalen Reiz durch Exozytose in die Kapillaren der Neurohypophyse abgegeben werden.

37. Ily módon az idegsejtben kialakult elektromos jel közvetlenül hormonfelszabadulást vált ki, ami a neuroendokrin jelátvitel egyik legtisztább példája. – Auf diese Weise löst ein in der Nervenzelle entstandenes elektrisches Signal unmittelbar eine Hormonfreisetzung aus, was eines der deutlichsten Beispiele neuroendokriner Signalübertragung darstellt.

38. A vazopresszin felszabadulása például a szervezet folyadékállapotára vonatkozó információkhoz igazodik, amelyeket a hipotalamikus szabályozórendszerek folyamatosan értékelnek. – Die Freisetzung von Vasopressin richtet sich beispielsweise nach Informationen über den Flüssigkeitshaushalt des Körpers, die von hypothalamischen Regulationssystemen fortlaufend ausgewertet werden.

39. Az oxitocin esetében perifériás érzőingerek válthatnak ki olyan hipotalamikus idegi aktivitást, amely végül a neurohipofízisből történő hormonleadáshoz vezet. – Beim Oxytocin können periphere sensible Reize eine hypothalamische Nervenaktivität auslösen, die schließlich zur Hormonabgabe aus der Neurohypophyse führt.

40. Az adenohipofízis és a neurohipofízis tehát ugyanahhoz a szervhez tartozik, mégis alapvetően eltérő módon kapcsolódik a fölötte elhelyezkedő hipotalamuszhoz. – Adenohypophyse und Neurohypophyse gehören somit zum selben Organ, sind jedoch auf grundsätzlich unterschiedliche Weise mit dem darüberliegenden Hypothalamus verbunden.

41. Elöl a kapcsolat elsősorban érrendszeri és hormonális, hátul viszont közvetlen neuronális összeköttetés biztosítja a hipotalamikus eredetű hormonok továbbítását. – Im vorderen Anteil ist die Verbindung vor allem vaskulär und hormonell, während hinten eine direkte neuronale Verbindung den Transport hypothalamischer Hormone gewährleistet.

42. E két mechanizmus találkozási területét az infundibulum képezi, amelyben idegrostok, erek és a hipotalamusz–hipofízis rendszer funkcionálisan összetartozó elemei szorosan egymás mellett futnak. – Den gemeinsamen Bereich beider Mechanismen bildet das Infundibulum, in dem Nervenfasern, Gefäße und funktionell zusammengehörige Elemente des hypothalamisch-hypophysären Systems eng benachbart verlaufen.

43. Anatómiai helyzetéből adódóan az agyalapi mirigy közvetlen szomszédságban áll a látóideg-kereszteződéssel, vagyis a chiasma opticummal, amely fölötte és kissé előtte helyezkedik el. – Aufgrund ihrer anatomischen Lage steht die Hypophyse in unmittelbarer Nachbarschaft zum Chiasma opticum, das oberhalb und etwas vor ihr liegt.

44. Ez a topográfiai kapcsolat klinikailag azért jelentős, mert a felfelé terjedő hipofízistérfoglalások a látópálya kereszteződő rostjait is nyomás alá helyezhetik. – Diese topographische Beziehung ist klinisch bedeutsam, weil nach oben wachsende Raumforderungen der Hypophyse auch die kreuzenden Fasern der Sehbahn komprimieren können.

45. A hipotalamusz–hipofízis egység sérülése ugyanakkor nemcsak helyi anatómiai következményekkel járhat, hanem több hormonális szabályozókör működését egyszerre megzavarhatja. – Eine Schädigung der hypothalamisch-hypophysären Einheit kann zugleich nicht nur lokale anatomische Folgen haben, sondern mehrere hormonelle Regelkreise gleichzeitig beeinträchtigen.

46. Attól függően, hogy a portális keringés, az adenohipofízis sejtjei vagy a neurohipofízishez futó axonok károsodnak, egészen eltérő hormonhiányok alakulhatnak ki. – Je nachdem, ob der Portalkreislauf, die Zellen der Adenohypophyse oder die zur Neurohypophyse ziehenden Axone geschädigt werden, können sehr unterschiedliche Hormonmangelzustände entstehen.

47. A rendszer működésének megértéséhez ezért célszerű mindig elkülöníteni a hormon termelődésének helyét, szállításának útját, felszabadulásának helyét és végső célsejtjeit. – Zum Verständnis des Systems sollte daher stets zwischen Bildungsort, Transportweg, Freisetzungsort und endgültigen Zielzellen eines Hormons unterschieden werden.

48. Különösen a neurohipofízis esetében fontos ez a megkülönböztetés, hiszen az ott felszabaduló hormonok valójában hipotalamikus neuronok sejttestjeiben szintetizálódnak. – Besonders bei der Neurohypophyse ist diese Unterscheidung wichtig, da die dort freigesetzten Hormone tatsächlich in den Zellkörpern hypothalamischer Neurone synthetisiert werden.

49. Az adenohipofízisnél ezzel szemben maga a mirigyállomány termeli hormonjait, de szekréciójuk ütemét a hipotalamuszból érkező felszabadító és gátló jelek határozzák meg. – Bei der Adenohypophyse bildet dagegen das Drüsengewebe selbst seine Hormone, deren Sekretionsmuster jedoch durch hypothalamische Releasing- und Inhibiting-Signale bestimmt wird.

50. A hipotalamusz és az agyalapi mirigy kapcsolata így olyan anatómiailag kettős, funkcionálisan mégis egységes rendszer, amely az idegi információkat a szervezet egészét érintő hormonális válaszokká alakítja. – Die Verbindung zwischen Hypothalamus und Hypophyse bildet somit ein anatomisch zweigeteiltes, funktionell jedoch einheitliches System, das nervale Informationen in den gesamten Organismus betreffende hormonelle Antworten überführt.

(aufklappen)magyar

1. A köztiagy alsó részéhez tartozó hipotalamusz (hypothalamus) az idegrendszeri információk és a hormonális válaszok összekapcsolásának egyik legfontosabb központja.

2. Közvetlenül alatta, a koponyaalap töröknyergében (sella turcica) helyezkedik el az agyalapi mirigy (hypophysis), amelyet egy mirigynyél kapcsol a hipotalamuszhoz.

3. Bár anatómiailag kis távolság választja el őket egymástól, működésük olyan szorosan összefonódik, hogy együtt a neuroendokrin szabályozás központi egységét alkotják.

4. A hipotalamuszba az agy különböző területeiről, valamint a szervezet belső környezetéből érkező idegi és humorális információk egyaránt befutnak.

5. E sokféle jel integrálásával a hipotalamusz képes a hormonális működést az aktuális anyagcserehelyzethez, a stresszhez, a napszakhoz és más élettani szükségletekhez igazítani.

6. Az agyalapi mirigy ezzel szemben olyan közvetítő szervként működik, amely a hipotalamuszból származó szabályozó jeleket számos perifériás szervre továbbítja.

7. Szerkezetét tekintve a hipofízis két alapvetően különböző részből, a mirigyhám eredetű adenohipofízisből és az idegszöveti jellegű neurohipofízisből áll.

8. E fejlődéstani és szövettani különbségnek megfelelően a hipotalamusz sem azonos módon tart kapcsolatot az agyalapi mirigy két részével.

9. Az adenohipofízis működését elsősorban a vérkeringés közvetítésével érkező hipotalamikus hormonok szabályozzák, míg a neurohipofízissel közvetlen idegrostok teremtenek kapcsolatot.

10. Ez a kettős összeköttetés jól mutatja, miként alakítja át a hipotalamusz az idegrendszerben feldolgozott információkat hormonális szabályozójelekké.

11. Az adenohipofízist irányító hormonok a hipotalamusz kis sejttestű, neuroszekréciós neuronjainak egy részében képződnek, amelyek axonjai az eminentia mediana területéhez futnak.

12. A neuroszekréciós neuron abban különbözik a hagyományos idegsejttől, hogy elektromos ingerületének következményeként nemcsak neurotranszmittert, hanem vérbe kerülő hormont is felszabadíthat.

13. Az eminentia mediana közelében az axonvégződésekből felszabaduló szabályozó hormonokat az ott kialakult elsődleges hajszálérhálózat veszi fel.

14. Innen a vér nem közvetlenül a nagyvérkörbe jut, hanem portális vénákon keresztül az adenohipofízis másodlagos hajszálérhálózatához vezetődik.

15. A két egymást követő kapillárishálózatból és az őket összekötő vénákból felépülő rendszer a hipotalamusz–hipofízis portális rendszer nevet viseli.

16. Ennek az érrendszeri elrendeződésnek köszönhetően a hipotalamikus szabályozó hormonok nagy helyi koncentrációban érhetik el az adenohipofízis hormontermelő sejtjeit.

17. Ha e hormonok előbb a teljes vérkeringésben oszlanának el, jelentős felhígulásuk miatt jóval nagyobb mennyiségre lenne szükség ugyanazon szabályozóhatás eléréséhez.

18. A portális rendszer tehát rövid, közvetlen és hatékony humorális kapcsolatot hoz létre a hipotalamusz neuroszekréciós neuronjai és az adenohipofízis mirigysejtjei között.

19. Funkciójuk szerint a hipotalamikus szabályozó anyagok felszabadító hormonokra és gátló hormonokra oszthatók, amelyek az adenohipofízis hormonelválasztását eltérő irányban módosítják.

20. A felszabadító hormonok serkentik meghatározott hipofízissejtek szintézisét és szekrécióját, míg a gátló hormonok bizonyos sejttípusok hormonleadását mérséklik.

21. Mivel az adenohipofízis különböző sejtpopulációi eltérő receptorokat hordoznak, ugyanazon portális vérrel érkező szabályozó anyagok szelektíven befolyásolhatják működésüket.

22. Az így szabályozott hipofízishormonok egy része perifériás endokrin mirigyeket serkent, amelyek válaszként saját hormonjaikat juttatják a keringésbe.

23. Más adenohipofízis-hormonok közvetlenül valamely célszövetre hatnak, ezért működésükhöz nincs szükség közbeiktatott perifériás hormontermelő mirigyre.

24. Többszintű endokrin tengely esetén tehát a hipotalamusz szabályozó hormonja, a hipofízis hormonja és a perifériás mirigy hormonja egymásra épülő rendszert alkot.

25. E hierarchikus felépítés lehetővé teszi, hogy viszonylag kevés hipotalamikus neuron egész perifériás endokrin szervek hormontermelését összehangoltan befolyásolja.

26. A szabályozás azonban nem egyirányú, mert a perifériás mirigyek hormonjai visszahatnak a hipofízisre és a hipotalamuszra, rendszerint csökkentve a további serkentést.

27. Ez a negatív visszacsatolás stabilizálja az endokrin tengely működését, miközben megakadályozza, hogy a perifériás hormon koncentrációja tartósan szükségtelenül magasra emelkedjen.

28. Amennyiben viszont a perifériás hormon szintje csökken, a gátló visszacsatolás gyengülésével ismét fokozódhat a hipotalamikus és hipofizeális serkentő működés.

29. A hipotalamusz ezért nem egyszerűen „bekapcsolja” az agyalapi mirigyet, hanem folyamatosan módosítja annak aktivitását a beérkező idegi és hormonális információk alapján.

30. Különösen jól megfigyelhető ez azokban a szabályozási tengelyekben, amelyek működése stressz, táplálkozás, szaporodási állapot vagy napszaki ritmus hatására változik.

31. Az adenohipofízissel fennálló humorális kapcsolattól eltérően a neurohipofízishez a hipotalamusz nagy sejttestű neuroszekréciós neuronjainak hosszú axonjai futnak.

32. E neuronok sejttestei főként a nucleus supraopticusban és a nucleus paraventricularisban helyezkednek el, ahonnan axonjaik az infundibulumon keresztül lefelé haladnak.

33. Az axonok összessége olyan közvetlen idegi pályát alkot, amely a hipotalamikus sejttesteket megszakítás nélkül kapcsolja össze a neurohipofízissel.

34. A nagysejtes neuronokban képződő vazopresszin, más néven antidiuretikus hormon, valamint az oxitocin axonális transzporttal jut el a hipofízis hátsó lebenyébe.

35. Mivel e hormonok sejttestjei a hipotalamuszban találhatók, a neurohipofízis nem valódi önálló hormontermelő mirigy, hanem elsősorban tároló- és felszabadítóhely.

36. Az axonvégződésekhez eljutott hormonok ott felhalmozódhatnak, majd megfelelő idegi inger hatására exocitózissal a neurohipofízis hajszálereibe kerülnek.

37. Ily módon az idegsejtben kialakult elektromos jel közvetlenül hormonfelszabadulást vált ki, ami a neuroendokrin jelátvitel egyik legtisztább példája.

38. A vazopresszin felszabadulása például a szervezet folyadékállapotára vonatkozó információkhoz igazodik, amelyeket a hipotalamikus szabályozórendszerek folyamatosan értékelnek.

39. Az oxitocin esetében perifériás érzőingerek válthatnak ki olyan hipotalamikus idegi aktivitást, amely végül a neurohipofízisből történő hormonleadáshoz vezet.

40. Az adenohipofízis és a neurohipofízis tehát ugyanahhoz a szervhez tartozik, mégis alapvetően eltérő módon kapcsolódik a fölötte elhelyezkedő hipotalamuszhoz.

41. Elöl a kapcsolat elsősorban érrendszeri és hormonális, hátul viszont közvetlen neuronális összeköttetés biztosítja a hipotalamikus eredetű hormonok továbbítását.

42. E két mechanizmus találkozási területét az infundibulum képezi, amelyben idegrostok, erek és a hipotalamusz–hipofízis rendszer funkcionálisan összetartozó elemei szorosan egymás mellett futnak.

43. Anatómiai helyzetéből adódóan az agyalapi mirigy közvetlen szomszédságban áll a látóideg-kereszteződéssel, vagyis a chiasma opticummal, amely fölötte és kissé előtte helyezkedik el.

44. Ez a topográfiai kapcsolat klinikailag azért jelentős, mert a felfelé terjedő hipofízistérfoglalások a látópálya kereszteződő rostjait is nyomás alá helyezhetik.

45. A hipotalamusz–hipofízis egység sérülése ugyanakkor nemcsak helyi anatómiai következményekkel járhat, hanem több hormonális szabályozókör működését egyszerre megzavarhatja.

46. Attól függően, hogy a portális keringés, az adenohipofízis sejtjei vagy a neurohipofízishez futó axonok károsodnak, egészen eltérő hormonhiányok alakulhatnak ki.

47. A rendszer működésének megértéséhez ezért célszerű mindig elkülöníteni a hormon termelődésének helyét, szállításának útját, felszabadulásának helyét és végső célsejtjeit.

48. Különösen a neurohipofízis esetében fontos ez a megkülönböztetés, hiszen az ott felszabaduló hormonok valójában hipotalamikus neuronok sejttestjeiben szintetizálódnak.

49. Az adenohipofízisnél ezzel szemben maga a mirigyállomány termeli hormonjait, de szekréciójuk ütemét a hipotalamuszból érkező felszabadító és gátló jelek határozzák meg.

50. A hipotalamusz és az agyalapi mirigy kapcsolata így olyan anatómiailag kettős, funkcionálisan mégis egységes rendszer, amely az idegi információkat a szervezet egészét érintő hormonális válaszokká alakítja.

(aufklappen)német

1. Der zum unteren Abschnitt des Zwischenhirns gehörende Hypothalamus (hypothalamus) ist eines der wichtigsten Zentren für die Verknüpfung nervaler Informationen mit hormonellen Antworten.

2. Unmittelbar darunter liegt im Türkensattel (sella turcica) der Schädelbasis die Hirnanhangsdrüse (hypophysis), die durch den Hypophysenstiel mit dem Hypothalamus verbunden ist.

3. Obwohl sie anatomisch nur eine geringe Entfernung voneinander trennt, sind ihre Funktionen so eng verflochten, dass sie gemeinsam die zentrale Einheit der neuroendokrinen Regulation bilden.

4. In den Hypothalamus gelangen sowohl nervale als auch humorale Informationen aus verschiedenen Hirnregionen sowie aus dem inneren Milieu des Organismus.

5. Durch die Integration dieser vielfältigen Signale kann der Hypothalamus die hormonelle Aktivität an Stoffwechsellage, Stress, Tageszeit und andere physiologische Bedürfnisse anpassen.

6. Die Hypophyse wirkt dagegen als vermittelndes Organ, das die vom Hypothalamus ausgehenden Regulationssignale an zahlreiche periphere Organe weitergibt.

7. Strukturell besteht die Hypophyse aus zwei grundsätzlich verschiedenen Teilen, der drüsenepithelialen Adenohypophyse und der nervengewebsartigen Neurohypophyse.

8. Entsprechend diesem entwicklungsbiologischen und histologischen Unterschied steht auch der Hypothalamus mit den beiden Teilen der Hypophyse nicht auf dieselbe Weise in Verbindung.

9. Die Adenohypophyse wird vor allem durch hypothalamische Hormone reguliert, die über den Blutweg eintreffen, während zur Neurohypophyse direkte Nervenfasern ziehen.

10. Diese doppelte Verbindung zeigt anschaulich, wie der Hypothalamus im Nervensystem verarbeitete Informationen in hormonelle Regulationssignale umwandelt.

11. Die Hormone zur Steuerung der Adenohypophyse entstehen in einem Teil der kleinzelligen neurosekretorischen Neurone des Hypothalamus, deren Axone zur Eminentia mediana ziehen.

12. Ein neurosekretorisches Neuron unterscheidet sich von einer gewöhnlichen Nervenzelle dadurch, dass es infolge seiner elektrischen Erregung auch ein ins Blut gelangendes Hormon freisetzen kann.

13. In der Nähe der Eminentia mediana werden die aus den Axonendigungen freigesetzten Regulationshormone vom dort gelegenen primären Kapillarnetz aufgenommen.

14. Von hier gelangt das Blut nicht unmittelbar in den Körperkreislauf, sondern wird durch Portalvenen zum sekundären Kapillarnetz der Adenohypophyse geleitet.

15. Das aus zwei aufeinanderfolgenden Kapillarnetzen und den sie verbindenden Venen bestehende System wird als hypothalamisch-hypophysäres Portalsystem bezeichnet.

16. Dank dieser Gefäßanordnung können die hypothalamischen Regulationshormone die hormonproduzierenden Zellen der Adenohypophyse in hoher lokaler Konzentration erreichen.

17. Würden sich diese Hormone zunächst im gesamten Kreislauf verteilen, wäre wegen ihrer starken Verdünnung eine wesentlich größere Menge für dieselbe Regulationswirkung erforderlich.

18. Das Portalsystem schafft somit eine kurze, direkte und effiziente humorale Verbindung zwischen den neurosekretorischen Neuronen des Hypothalamus und den Drüsenzellen der Adenohypophyse.

19. Funktionell werden die hypothalamischen Regulationsstoffe in Releasing- und Inhibiting-Hormone eingeteilt, welche die Hormonsekretion der Adenohypophyse in unterschiedlicher Richtung verändern.

20. Releasing-Hormone fördern Synthese und Sekretion bestimmter Hypophysenzellen, während Inhibiting-Hormone die Hormonabgabe bestimmter Zelltypen vermindern.

21. Da die verschiedenen Zellpopulationen der Adenohypophyse unterschiedliche Rezeptoren tragen, können die mit demselben Portalblut ankommenden Regulationsstoffe ihre Funktion selektiv beeinflussen.

22. Ein Teil der auf diese Weise regulierten Hypophysenhormone stimuliert periphere endokrine Drüsen, die daraufhin ihre eigenen Hormone in den Kreislauf abgeben.

23. Andere Hormone der Adenohypophyse wirken unmittelbar auf ein Zielgewebe, sodass für ihre Wirkung keine zwischengeschaltete periphere Hormondrüse erforderlich ist.

24. Bei einer mehrstufigen endokrinen Achse bilden somit das hypothalamische Regulationshormon, das Hypophysenhormon und das Hormon der peripheren Drüse ein aufeinander aufbauendes System.

25. Dieser hierarchische Aufbau ermöglicht es einer relativ kleinen Zahl hypothalamischer Neurone, die Hormonproduktion ganzer peripherer endokriner Organe koordiniert zu beeinflussen.

26. Die Regulation verläuft jedoch nicht nur in eine Richtung, da Hormone peripherer Drüsen auf Hypophyse und Hypothalamus zurückwirken und meist die weitere Stimulation vermindern.

27. Diese negative Rückkopplung stabilisiert die Funktion der endokrinen Achse und verhindert zugleich einen dauerhaft unnötig hohen Spiegel des peripheren Hormons.

28. Sinkt dagegen der Spiegel des peripheren Hormons, kann durch die Abschwächung der hemmenden Rückkopplung die hypothalamische und hypophysäre Stimulation wieder zunehmen.

29. Der Hypothalamus „schaltet“ die Hypophyse daher nicht einfach ein, sondern verändert ihre Aktivität fortlaufend entsprechend den eintreffenden nervalen und hormonellen Informationen.

30. Besonders deutlich zeigt sich dies bei Regulationsachsen, deren Aktivität sich unter dem Einfluss von Stress, Ernährung, Fortpflanzungszustand oder Tagesrhythmus verändert.

31. Anders als bei der humoralen Verbindung zur Adenohypophyse ziehen zur Neurohypophyse lange Axone großzelliger neurosekretorischer Neurone des Hypothalamus.

32. Die Zellkörper dieser Neurone liegen vor allem im Nucleus supraopticus und Nucleus paraventricularis, von wo ihre Axone durch das Infundibulum nach kaudal ziehen.

33. Die Gesamtheit dieser Axone bildet eine direkte Nervenbahn, welche die hypothalamischen Zellkörper ohne Umschaltung mit der Neurohypophyse verbindet.

34. Das in den großzelligen Neuronen gebildete Vasopressin, auch antidiuretisches Hormon genannt, sowie Oxytocin gelangen durch axonalen Transport in den Hypophysenhinterlappen.

35. Da die Zellkörper, welche diese Hormone bilden, im Hypothalamus liegen, ist die Neurohypophyse keine eigenständige hormonproduzierende Drüse, sondern vor allem Speicher- und Freisetzungsort.

36. Die zu den Axonendigungen transportierten Hormone können dort gespeichert und nach einem geeigneten nervalen Reiz durch Exozytose in die Kapillaren der Neurohypophyse abgegeben werden.

37. Auf diese Weise löst ein in der Nervenzelle entstandenes elektrisches Signal unmittelbar eine Hormonfreisetzung aus, was eines der deutlichsten Beispiele neuroendokriner Signalübertragung darstellt.

38. Die Freisetzung von Vasopressin richtet sich beispielsweise nach Informationen über den Flüssigkeitshaushalt des Körpers, die von hypothalamischen Regulationssystemen fortlaufend ausgewertet werden.

39. Beim Oxytocin können periphere sensible Reize eine hypothalamische Nervenaktivität auslösen, die schließlich zur Hormonabgabe aus der Neurohypophyse führt.

40. Adenohypophyse und Neurohypophyse gehören somit zum selben Organ, sind jedoch auf grundsätzlich unterschiedliche Weise mit dem darüberliegenden Hypothalamus verbunden.

41. Im vorderen Anteil ist die Verbindung vor allem vaskulär und hormonell, während hinten eine direkte neuronale Verbindung den Transport hypothalamischer Hormone gewährleistet.

42. Den gemeinsamen Bereich beider Mechanismen bildet das Infundibulum, in dem Nervenfasern, Gefäße und funktionell zusammengehörige Elemente des hypothalamisch-hypophysären Systems eng benachbart verlaufen.

43. Aufgrund ihrer anatomischen Lage steht die Hypophyse in unmittelbarer Nachbarschaft zum Chiasma opticum, das oberhalb und etwas vor ihr liegt.

44. Diese topographische Beziehung ist klinisch bedeutsam, weil nach oben wachsende Raumforderungen der Hypophyse auch die kreuzenden Fasern der Sehbahn komprimieren können.

45. Eine Schädigung der hypothalamisch-hypophysären Einheit kann zugleich nicht nur lokale anatomische Folgen haben, sondern mehrere hormonelle Regelkreise gleichzeitig beeinträchtigen.

46. Je nachdem, ob der Portalkreislauf, die Zellen der Adenohypophyse oder die zur Neurohypophyse ziehenden Axone geschädigt werden, können sehr unterschiedliche Hormonmangelzustände entstehen.

47. Zum Verständnis des Systems sollte daher stets zwischen Bildungsort, Transportweg, Freisetzungsort und endgültigen Zielzellen eines Hormons unterschieden werden.

48. Besonders bei der Neurohypophyse ist diese Unterscheidung wichtig, da die dort freigesetzten Hormone tatsächlich in den Zellkörpern hypothalamischer Neurone synthetisiert werden.

49. Bei der Adenohypophyse bildet dagegen das Drüsengewebe selbst seine Hormone, deren Sekretionsmuster jedoch durch hypothalamische Releasing- und Inhibiting-Signale bestimmt wird.

50. Die Verbindung zwischen Hypothalamus und Hypophyse bildet somit ein anatomisch zweigeteiltes, funktionell jedoch einheitliches System, das nervale Informationen in den gesamten Organismus betreffende hormonelle Antworten überführt.