12.2 – A here felépítése és a kanyarulatos csatornák – Bau des Hodens und die Hodenkanälchen
Version 1
1. A here két, egymástól gyökeresen eltérő feladatot egyesít egyetlen szervben, mert egyszerre állítja elő a férfi ivarsejteket és termeli azt a hormont, amely a férfi nemi jelleget fenntartja, jóllehet e két termék – egy sejt és egy molekula – természete alig lehetne különbözőbb. – Der Hoden vereint in einem einzigen Organ zwei grundverschiedene Aufgaben, denn er bildet zugleich die männlichen Keimzellen und erzeugt jenes Hormon, das den männlichen Geschlechtscharakter aufrechterhält, obwohl diese beiden Produkte – eine Zelle und ein Molekül – kaum verschiedeneren Wesens sein könnten.
2. Ez a kettősség magába az elrendezésbe van beírva, hiszen a két feladat két, térben elkülönülő területen zajlik: az egyik a csatornák falában, a másik a csatornák közötti kötőszövetes állományban. – Diese Zweiheit ist in den Bau selbst eingeschrieben, da die beiden Aufgaben in zwei räumlich getrennten Bezirken ablaufen: die eine in der Wand der Kanälchen, die andere im bindegewebigen Zwischengewebe zwischen ihnen.
3. Maga a szerv a testüregen kívül, több rétegű burokba foglalva helyezkedik el, amely nemcsak mechanikailag védi, hanem sajátos, gondosan fenntartott környezetben is tartja – s ez a védett, szabályozott közeg a felépítés minden szintjén visszatér. – Das Organ selbst liegt außerhalb der Körperhöhle, in mehrere Hüllen gefasst, die es nicht nur mechanisch schützen, sondern zugleich in einer eigentümlichen, sorgfältig aufrechterhaltenen Umgebung halten – und dieses geschützte, regulierte Milieu kehrt auf jeder Ebene des Aufbaus wieder.
4. Az ivarsejteket termelő rész hatalmas működő felszínt kíván, mert számtalan sejt folyamatos, egész életen át tartó előállítása sima, szűk csövön nem valósulhatna meg. – Der keimzellbildende Teil verlangt eine gewaltige Arbeitsfläche, denn die fortlaufende, ein ganzes Leben währende Erzeugung zahlloser Zellen könnte auf einem glatten, engen Rohr nicht zustande kommen.
5. A megoldás ugyanaz, amellyel a test másutt is nagy felszínt teremt: egy rendkívül hosszú csatorna sűrűn felcsavarodik, s így nagy hossz szorul kis térbe, anélkül hogy a szerv térfogata aránytalanul megnőne. – Die Lösung ist dieselbe, mit der der Körper auch andernorts große Fläche schafft: ein außerordentlich langes Kanälchen windet sich dicht auf, sodass große Länge auf kleinen Raum gedrängt wird, ohne dass sich das Organvolumen unverhältnismäßig vergrößert.
6. Ily módon a kívülről kicsiny szerv saját méretének sokszorosát kitevő csatornahosszt rejt, apró, rendezett egységekbe csomagolva, amelyekben a felcsavarodott csövek egymás mellett futnak. – Auf diese Weise birgt das von außen kleine Organ eine Kanälchenlänge, die ein Vielfaches seiner eigenen Ausmaße beträgt, verpackt in kleine, geordnete Einheiten, in denen die aufgewundenen Röhren nebeneinander verlaufen.
7. A sok párhuzamos termelőhely nem külön-külön nyílik a külvilág felé, hanem terméküket egyre kevesebb és egyre tágabb járat lépcsőzetesen egyetlen gyűjtőhálózat, majd egyetlen kivezető út felé tereli, amely a sejteket további érésük és tárolásuk helye felé továbbítja. – Die vielen parallelen Produktionsstätten öffnen sich nicht einzeln nach außen, sondern ihr Erzeugnis wird durch immer weniger und weitere Gänge schrittweise auf ein einziges Sammelnetz und danach auf einen einzigen ableitenden Weg hingelenkt, der die Zellen dem Ort ihrer weiteren Reifung und Speicherung zuführt.
8. Az egyes termelőcsövek falában a fejlődés nem szétszórtan, hanem szigorúan irányítottan halad: a legfiatalabb sejtek kívül, az alaphártya közelében fekszenek, az érettebb alakok pedig fokozatosan a központi üreg felé rendeződnek. – In der Wand der einzelnen Produktionsröhren schreitet die Entwicklung nicht verstreut, sondern streng gerichtet voran: die jüngsten Zellen liegen außen, nahe der Basalmembran, während sich die reiferen Formen allmählich zum zentralen Hohlraum hin ordnen.
9. A fal így térben kiterített „szerelőszalagra” emlékeztet, amelyen minden mélységi szinthez más-más fejlődési fok tartozik, s a kész sejt végül a lumenbe kerül át. – Die Wand gleicht so einem räumlich ausgebreiteten „Fließband“, auf dem jeder Tiefenstufe ein anderer Entwicklungsgrad zugeordnet ist und die fertige Zelle schließlich in das Lumen übertritt.
10. Mivel a fejlődő sejtek rendkívül sérülékenyek, és alakjukat, méretüket a folyamat során gyökeresen megváltoztatják, nem maradhatnak magukra: állandó támasztó vázra van szükségük, amely megtartja, táplálja és rendezetten továbbmozdítja őket. – Da die sich entwickelnden Zellen äußerst verletzlich sind und ihre Form und Größe im Verlauf des Prozesses grundlegend verändern, können sie nicht sich selbst überlassen bleiben: sie bedürfen eines beständigen Stützgerüsts, das sie hält, ernährt und geordnet weiterbewegt.
11. E szerepet egyetlen, sokoldalú támasztósejt tölti be, amely az alaphártyától a lumenig átéri a fal teljes vastagságát, és a sejtnemzedékek szüntelen váltakozása közepette a rendszer változatlan vázát alkotja. – Diese Rolle erfüllt ein einziger, vielseitiger Stützzelltyp, der von der Basalmembran bis zum Lumen die gesamte Wanddicke durchmisst und inmitten des unaufhörlichen Wechsels der Zellgenerationen das gleichbleibende Gerüst des Systems bildet.
12. Minthogy az érő sejtek elveszítik közvetlen kapcsolatukat a vérrel, mindaz, amire szükségük van, csak e támasztósejten át juthat el hozzájuk, amely ezáltal a belső közeg őrévé válik, és a vértől részben függetlenül szabályozza a fejlődő sejtek vegyi környezetét. – Da die reifenden Zellen ihre unmittelbare Verbindung zum Blut verlieren, kann alles, was sie benötigen, nur über diese Stützzelle zu ihnen gelangen, die dadurch zum Hüter des inneren Milieus wird und die chemische Umgebung der sich entwickelnden Zellen teilweise unabhängig vom Blut regelt.
13. Ez az elzártság azonban nemcsak táplálkozási, hanem védelmi jelentőségű is, mert a késői ivarsejtalakok olyan felszíni sajátságokat viselnek, amelyek csak a nemi érés után jelennek meg, s amelyeket a test saját védekezőrendszere sohasem tanult meg elviselni. – Diese Abgeschlossenheit ist jedoch nicht nur von ernährender, sondern auch von schützender Bedeutung, denn die späten Keimzellstadien tragen Oberflächenmerkmale, die erst nach der Geschlechtsreife auftreten und die die körpereigene Abwehr niemals zu dulden gelernt hat.
14. Ezért egy elzáró határnak kell a belső teret a vértől és az immunőrszemektől elkülönítenie, úgyhogy a szerv voltaképpen saját termékeit védi meg magától a testtől – belső határvonal egyetlen szerven belül. – Daher muss eine abschirmende Grenze den inneren Raum vom Blut und von der Immunüberwachung trennen, sodass das Organ im Grunde seine eigenen Produkte vor dem Körper selbst schützt – eine innere Grenzlinie innerhalb eines einzigen Organs.
15. A hormont termelő rész ettől távol, a csatornák közötti szövetben, az erek közvetlen közelében foglal helyet, s mivel kivezetőcsővel nem rendelkezik, termékét közvetlenül a keringésbe adja le. – Der hormonbildende Teil liegt hiervon entfernt, im Gewebe zwischen den Kanälchen, in unmittelbarer Nähe der Gefäße, und da er über keinen Ausführungsgang verfügt, gibt er sein Produkt unmittelbar in den Kreislauf ab.
16. A térbeli elkülönülés mégsem jelent elszigeteltséget, hiszen ugyanennek a hormonnak a csírahám közvetlen környezetében is magas töménységben jelen kell lennie, így a két, térben elválasztott terület működésében szorosan egymásra van utalva. – Die räumliche Trennung bedeutet dennoch keine Isolierung, denn dasselbe Hormon muss auch in der unmittelbaren Umgebung des Keimepithels in hoher Konzentration vorhanden sein, sodass die beiden räumlich getrennten Bezirke in ihrer Tätigkeit eng aufeinander angewiesen sind.
17. Mivel pedig a folyamat szüntelenül és ismétlődő, térben rendezett hullámokban zajlik, a fal összetétele csatornaszakaszonként eltér, s a metszeti kép mindig csak egy folyamatos körfolyamat pillanatnyi mintája, sohasem egyenletes. – Da der Vorgang zudem unablässig und in wiederkehrenden, räumlich geordneten Wellen abläuft, unterscheidet sich die Zusammensetzung der Wand von Abschnitt zu Abschnitt, und das Schnittbild ist stets nur eine augenblickliche Probe eines fortlaufenden Kreisprozesses, niemals gleichförmig.
18. A here tehát egyetlen kicsiny szervben két, egymásra utalt gépezetet rejt: az erek közelében fekvő hormontermelő szövetet és a sűrűn felcsavarodott, belső határral védett csatornarendszert, úgyhogy egy gondosan óvott, szabályozott közegben a férfi ivarsejtek roppant, szüntelen előállítása mehet végbe, miközben az egészet irányító hormon egyszerre jut el a test egészéhez és marad magas töménységben a fejlődő sejtek körül. – Der Hoden birgt somit in einem einzigen kleinen Organ zwei aufeinander angewiesene Maschinerien: das gefäßnah gelegene hormonbildende Gewebe und das dicht aufgewundene, von einer inneren Grenze geschützte Kanälchensystem, sodass in einem sorgfältig behüteten, regulierten Milieu die gewaltige, unablässige Erzeugung der männlichen Keimzellen ablaufen kann, während das Hormon, das das Ganze steuert, zugleich dem gesamten Körper zugeleitet wird und in hoher Konzentration um die sich entwickelnden Zellen erhalten bleibt.
(aufklappen)magyar
1. A here két, egymástól gyökeresen eltérő feladatot egyesít egyetlen szervben, mert egyszerre állítja elő a férfi ivarsejteket és termeli azt a hormont, amely a férfi nemi jelleget fenntartja, jóllehet e két termék — egy sejt és egy molekula — természete alig lehetne különbözőbb.
2. Ez a kettősség magába az elrendezésbe van beírva, hiszen a két feladat két, térben elkülönülő területen zajlik: az egyik a csatornák falában, a másik a csatornák közötti kötőszövetes állományban.
3. Maga a szerv a testüregen kívül, több rétegű burokba foglalva helyezkedik el, amely nemcsak mechanikailag védi, hanem sajátos, gondosan fenntartott környezetben is tartja — s ez a védett, szabályozott közeg a felépítés minden szintjén visszatér.
4. Az ivarsejteket termelő rész hatalmas működő felszínt kíván, mert számtalan sejt folyamatos, egész életen át tartó előállítása sima, szűk csövön nem valósulhatna meg.
5. A megoldás ugyanaz, amellyel a test másutt is nagy felszínt teremt: egy rendkívül hosszú csatorna sűrűn felcsavarodik, s így nagy hossz szorul kis térbe, anélkül hogy a szerv térfogata aránytalanul megnőne.
6. Ily módon a kívülről kicsiny szerv saját méretének sokszorosát kitevő csatornahosszt rejt, apró, rendezett egységekbe csomagolva, amelyekben a felcsavarodott csövek egymás mellett futnak.
7. A sok párhuzamos termelőhely nem külön-külön nyílik a külvilág felé, hanem terméküket egyre kevesebb és egyre tágabb járat lépcsőzetesen egyetlen gyűjtőhálózat, majd egyetlen kivezető út felé tereli, amely a sejteket további érésük és tárolásuk helye felé továbbítja.
8. Az egyes termelőcsövek falában a fejlődés nem szétszórtan, hanem szigorúan irányítottan halad: a legfiatalabb sejtek kívül, az alaphártya közelében fekszenek, az érettebb alakok pedig fokozatosan a központi üreg felé rendeződnek.
9. A fal így térben kiterített „szerelőszalagra” emlékeztet, amelyen minden mélységi szinthez más-más fejlődési fok tartozik, s a kész sejt végül a lumenbe kerül át.
10. Mivel a fejlődő sejtek rendkívül sérülékenyek, és alakjukat, méretüket a folyamat során gyökeresen megváltoztatják, nem maradhatnak magukra: állandó támasztó vázra van szükségük, amely megtartja, táplálja és rendezetten továbbmozdítja őket.
11. E szerepet egyetlen, sokoldalú támasztósejt tölti be, amely az alaphártyától a lumenig átéri a fal teljes vastagságát, és a sejtnemzedékek szüntelen váltakozása közepette a rendszer változatlan vázát alkotja.
12. Minthogy az érő sejtek elveszítik közvetlen kapcsolatukat a vérrel, mindaz, amire szükségük van, csak e támasztósejten át juthat el hozzájuk, amely ezáltal a belső közeg őrévé válik, és a vértől részben függetlenül szabályozza a fejlődő sejtek vegyi környezetét.
13. Ez az elzártság azonban nemcsak táplálkozási, hanem védelmi jelentőségű is, mert a késői ivarsejtalakok olyan felszíni sajátságokat viselnek, amelyek csak a nemi érés után jelennek meg, s amelyeket a test saját védekezőrendszere sohasem tanult meg elviselni.
14. Ezért egy elzáró határnak kell a belső teret a vértől és az immunőrszemektől elkülönítenie, úgyhogy a szerv voltaképpen saját termékeit védi meg magától a testtől — belső határvonal egyetlen szerven belül.
15. A hormont termelő rész ettől távol, a csatornák közötti szövetben, az erek közvetlen közelében foglal helyet, s mivel kivezetőcsővel nem rendelkezik, termékét közvetlenül a keringésbe adja le.
16. A térbeli elkülönülés mégsem jelent elszigeteltséget, hiszen ugyanennek a hormonnak a csírahám közvetlen környezetében is magas töménységben jelen kell lennie, így a két, térben elválasztott terület működésében szorosan egymásra van utalva.
17. Mivel pedig a folyamat szüntelenül és ismétlődő, térben rendezett hullámokban zajlik, a fal összetétele csatornaszakaszonként eltér, s a metszeti kép mindig csak egy folyamatos körfolyamat pillanatnyi mintája, sohasem egyenletes.
18. A here tehát egyetlen kicsiny szervben két, egymásra utalt gépezetet rejt: az erek közelében fekvő hormontermelő szövetet és a sűrűn felcsavarodott, belső határral védett csatornarendszert, úgyhogy egy gondosan óvott, szabályozott közegben a férfi ivarsejtek roppant, szüntelen előállítása mehet végbe, miközben az egészet irányító hormon egyszerre jut el a test egészéhez és marad magas töménységben a fejlődő sejtek körül.
(aufklappen)német
1. Der Hoden vereint in einem einzigen Organ zwei grundverschiedene Aufgaben, denn er bildet zugleich die männlichen Keimzellen und erzeugt jenes Hormon, das den männlichen Geschlechtscharakter aufrechterhält, obwohl diese beiden Produkte — eine Zelle und ein Molekül — kaum verschiedeneren Wesens sein könnten.
2. Diese Zweiheit ist in den Bau selbst eingeschrieben, da die beiden Aufgaben in zwei räumlich getrennten Bezirken ablaufen: die eine in der Wand der Kanälchen, die andere im bindegewebigen Zwischengewebe zwischen ihnen.
3. Das Organ selbst liegt außerhalb der Körperhöhle, in mehrere Hüllen gefasst, die es nicht nur mechanisch schützen, sondern zugleich in einer eigentümlichen, sorgfältig aufrechterhaltenen Umgebung halten — und dieses geschützte, regulierte Milieu kehrt auf jeder Ebene des Aufbaus wieder.
4. Der keimzellbildende Teil verlangt eine gewaltige Arbeitsfläche, denn die fortlaufende, ein ganzes Leben währende Erzeugung zahlloser Zellen könnte auf einem glatten, engen Rohr nicht zustande kommen.
5. Die Lösung ist dieselbe, mit der der Körper auch andernorts große Fläche schafft: ein außerordentlich langes Kanälchen windet sich dicht auf, sodass große Länge auf kleinen Raum gedrängt wird, ohne dass sich das Organvolumen unverhältnismäßig vergrößert.
6. Auf diese Weise birgt das von außen kleine Organ eine Kanälchenlänge, die ein Vielfaches seiner eigenen Ausmaße beträgt, verpackt in kleine, geordnete Einheiten, in denen die aufgewundenen Röhren nebeneinander verlaufen.
7. Die vielen parallelen Produktionsstätten öffnen sich nicht einzeln nach außen, sondern ihr Erzeugnis wird durch immer weniger und weitere Gänge schrittweise auf ein einziges Sammelnetz und danach auf einen einzigen ableitenden Weg hingelenkt, der die Zellen dem Ort ihrer weiteren Reifung und Speicherung zuführt.
8. In der Wand der einzelnen Produktionsröhren schreitet die Entwicklung nicht verstreut, sondern streng gerichtet voran: die jüngsten Zellen liegen außen, nahe der Basalmembran, während sich die reiferen Formen allmählich zum zentralen Hohlraum hin ordnen.
9. Die Wand gleicht so einem räumlich ausgebreiteten „Fließband“, auf dem jeder Tiefenstufe ein anderer Entwicklungsgrad zugeordnet ist und die fertige Zelle schließlich in das Lumen übertritt.
10. Da die sich entwickelnden Zellen äußerst verletzlich sind und ihre Form und Größe im Verlauf des Prozesses grundlegend verändern, können sie nicht sich selbst überlassen bleiben: sie bedürfen eines beständigen Stützgerüsts, das sie hält, ernährt und geordnet weiterbewegt.
11. Diese Rolle erfüllt ein einziger, vielseitiger Stützzelltyp, der von der Basalmembran bis zum Lumen die gesamte Wanddicke durchmisst und inmitten des unaufhörlichen Wechsels der Zellgenerationen das gleichbleibende Gerüst des Systems bildet.
12. Da die reifenden Zellen ihre unmittelbare Verbindung zum Blut verlieren, kann alles, was sie benötigen, nur über diese Stützzelle zu ihnen gelangen, die dadurch zum Hüter des inneren Milieus wird und die chemische Umgebung der sich entwickelnden Zellen teilweise unabhängig vom Blut regelt.
13. Diese Abgeschlossenheit ist jedoch nicht nur von ernährender, sondern auch von schützender Bedeutung, denn die späten Keimzellstadien tragen Oberflächenmerkmale, die erst nach der Geschlechtsreife auftreten und die die körpereigene Abwehr niemals zu dulden gelernt hat.
14. Daher muss eine abschirmende Grenze den inneren Raum vom Blut und von der Immunüberwachung trennen, sodass das Organ im Grunde seine eigenen Produkte vor dem Körper selbst schützt — eine innere Grenzlinie innerhalb eines einzigen Organs.
15. Der hormonbildende Teil liegt hiervon entfernt, im Gewebe zwischen den Kanälchen, in unmittelbarer Nähe der Gefäße, und da er über keinen Ausführungsgang verfügt, gibt er sein Produkt unmittelbar in den Kreislauf ab.
16. Die räumliche Trennung bedeutet dennoch keine Isolierung, denn dasselbe Hormon muss auch in der unmittelbaren Umgebung des Keimepithels in hoher Konzentration vorhanden sein, sodass die beiden räumlich getrennten Bezirke in ihrer Tätigkeit eng aufeinander angewiesen sind.
17. Da der Vorgang zudem unablässig und in wiederkehrenden, räumlich geordneten Wellen abläuft, unterscheidet sich die Zusammensetzung der Wand von Abschnitt zu Abschnitt, und das Schnittbild ist stets nur eine augenblickliche Probe eines fortlaufenden Kreisprozesses, niemals gleichförmig.
18. Der Hoden birgt somit in einem einzigen kleinen Organ zwei aufeinander angewiesene Maschinerien: das gefäßnah gelegene hormonbildende Gewebe und das dicht aufgewundene, von einer inneren Grenze geschützte Kanälchensystem, sodass in einem sorgfältig behüteten, regulierten Milieu die gewaltige, unablässige Erzeugung der männlichen Keimzellen ablaufen kann, während das Hormon, das das Ganze steuert, zugleich dem gesamten Körper zugeleitet wird und in hoher Konzentration um die sich entwickelnden Zellen erhalten bleibt.
Version 2
1. A páros here (testis) a férfi belső nemi szervek közé tartozó ivarmirigy, amely egyszerre biztosítja a hímivarsejtek képződését és a férfi nemi hormonok termelését. – Der paarige Hoden (Testis) ist eine zu den inneren männlichen Geschlechtsorganen gehörende Keimdrüse, die sowohl die Bildung der Samenzellen als auch die Produktion männlicher Sexualhormone gewährleistet.
2. A hasüregen kívül, a herezacskóban elhelyezkedő herék olyan környezetbe kerülnek, amelynek hőmérséklete a normális spermaképzéshez kedvezőbb a test belső hőmérsékleténél. – Die außerhalb der Bauchhöhle im Hodensack liegenden Hoden befinden sich in einer Umgebung, deren Temperatur für die normale Spermienbildung günstiger ist als die Körperkerntemperatur.
3. Ovális alakjukon felső és alsó pólus, medialis és lateralis felszín, valamint elülső és hátsó szél különíthető el, ami megkönnyíti topográfiai tájékozódásukat. – An ihrer ovalen Form lassen sich oberer und unterer Pol, mediale und laterale Fläche sowie vorderer und hinterer Rand unterscheiden, was ihre topographische Orientierung erleichtert.
4. A here hátsó széléhez szorosan kapcsolódik a mellékhere, míg felső pólusához a here felfüggesztésében és érképleteinek vezetésében részt vevő ondózsinór csatlakozik. – Dem hinteren Hodenrand liegt der Nebenhoden eng an, während sich am oberen Pol der Samenstrang anschließt, der an der Aufhängung und Gefäßführung des Hodens beteiligt ist.
5. Kívülről több, részben a hasfal rétegeiből származó burok veszi körül a herét, amelyek a fejlődés során végbemenő herevándorlással együtt jutnak a herezacskóba. – Von außen wird der Hoden von mehreren, teilweise aus den Schichten der Bauchwand hervorgegangenen Hüllen umgeben, die während des Hodenabstiegs mit in den Hodensack gelangen.
6. Közvetlenül a hereállomány felszínén erős kötőszövetes tok, a tunica albuginea testis helyezkedik el, amelyből sövények hatolnak a szerv belsejébe. – Unmittelbar auf der Oberfläche des Hodengewebes liegt eine feste Bindegewebskapsel, die Tunica albuginea testis, von der Septen in das Organinnere einstrahlen.
7. Ezek a kötőszövetes sövények a hereállományt számos lebenykére osztják, miközben hátul egy megvastagodott terület felé tartanak, ahol az elvezető csatornarendszer fontos részei találhatók. – Diese bindegewebigen Septen gliedern das Hodengewebe in zahlreiche Läppchen und ziehen dabei nach hinten zu einem verdickten Bereich, in dem wichtige Teile des ableitenden Kanalsystems liegen.
8. Az egyes herelebenykékben erősen kanyargós ondócsatornácskák húzódnak, amelyek falában a pubertástól kezdődően folyamatosan zajlik a hímivarsejtek fejlődése. – In den einzelnen Hodenläppchen verlaufen stark gewundene Samenkanälchen, in deren Wand ab der Pubertät kontinuierlich die Entwicklung der männlichen Keimzellen stattfindet.
9. A csatornácskák falát alkotó csírahámban a különböző érési fokú csírasejtek mellett Sertoli-sejtek találhatók, amelyek szerkezeti és anyagcsere-támogatást biztosítanak a fejlődő sejtek számára. – Im Keimepithel der Kanälchen liegen neben Keimzellen unterschiedlicher Reifungsstadien Sertoli-Zellen, die den sich entwickelnden Zellen strukturelle und metabolische Unterstützung bieten.
10. A Sertoli-sejtek közötti szoros kapcsolatok hozzájárulnak a vér-here gát kialakításához, amely a fejlődő csírasejteket elkülöníti a vér felől érkező számos hatástól. – Die engen Verbindungen zwischen den Sertoli-Zellen tragen zur Bildung der Blut-Hoden-Schranke bei, welche die heranreifenden Keimzellen gegenüber zahlreichen Einflüssen aus dem Blut abgrenzt.
11. A kanyargós csatornácskák a lebenykék csúcsa felé fokozatosan kiegyenesednek, majd rövid egyenes szakaszokon keresztül a here hálózatos csatornarendszerébe vezetnek. – Die gewundenen Kanälchen richten sich zur Spitze der Läppchen allmählich auf und münden anschließend über kurze gerade Abschnitte in das netzförmige Kanalsystem des Hodens.
12. Innen a még nem teljesen mozgékony hímivarsejtek kivezető csatornácskákon keresztül jutnak a mellékherébe, ahol további érési és tárolási folyamatokon mennek keresztül. – Von hier gelangen die noch nicht vollständig beweglichen Samenzellen über ausführende Kanälchen in den Nebenhoden, wo sie weitere Reifungs- und Speicherungsprozesse durchlaufen.
13. Az ondócsatornácskák közötti laza kötőszövetben helyezkednek el a Leydig-féle interstitialis sejtek, amelyek a here endokrin működésének sejtes alapját képezik. – Im lockeren Bindegewebe zwischen den Samenkanälchen liegen die Leydig-Zwischenzellen, welche die zelluläre Grundlage der endokrinen Funktion des Hodens bilden.
14. Mivel a csírasejtképzés jelentős anyagcsere-aktivitással jár, a here gazdag vérellátást igényel, amelyet elsősorban közvetlenül a hasi aortából eredő artéria biztosít. – Da die Keimzellbildung mit erheblicher Stoffwechselaktivität verbunden ist, benötigt der Hoden eine reiche Blutversorgung, die vor allem durch eine direkt aus der Bauchaorta entspringende Arterie gewährleistet wird.
15. A vénás vér egy sűrű érfonatba gyűlik össze, amely az ondózsinórban az artéria körül helyezkedve a here hőszabályozásában is fontos szerepet játszik. – Das venöse Blut sammelt sich in einem dichten Geflecht, das im Samenstrang die Arterie umgibt und dadurch auch eine wichtige Rolle bei der Temperaturregulation des Hodens spielt.
16. Jobb oldalon a herevéna közvetlenül az alsó üresvénába vezet, míg bal oldalon először a bal vesevénába ömlik, ami klinikailag jelentős anatómiai különbséget jelent. – Rechts mündet die Hodenvene unmittelbar in die untere Hohlvene, während sie links zunächst in die linke Nierenvene eintritt, was einen klinisch bedeutsamen anatomischen Unterschied darstellt.
17. Nyirokerei nem a felszínes lágyéki nyirokcsomókhoz, hanem fejlődési eredetének megfelelően a hasi aorta körüli mély nyirokcsomókhoz vezetnek. – Die Lymphgefäße des Hodens ziehen nicht zu den oberflächlichen Leistenlymphknoten, sondern entsprechend seiner Entwicklung zu den tiefen Lymphknoten im Bereich der Bauchaorta.
18. Az eltérő nyirokelvezetés abból érthető meg, hogy a here eredetileg a hátsó hasfal közelében fejlődik, és csak később száll le végleges helyére. – Der besondere Lymphabfluss wird dadurch verständlich, dass sich der Hoden ursprünglich nahe der hinteren Bauchwand entwickelt und erst später an seinen endgültigen Ort absteigt.
19. A here működéséhez ezért nemcsak saját mikroszkópos felépítése, hanem burkainak, ereinek, felfüggesztésének és környezetének összehangolt anatómiai rendszere is nélkülözhetetlen. – Für die Funktion des Hodens ist daher nicht nur sein mikroskopischer Aufbau, sondern auch das abgestimmte anatomische System seiner Hüllen, Gefäße, Aufhängung und Umgebung unerlässlich.
20. A következő alfejezetek ezt az összetett szervet a burkok és lebenykék, az ondócsatornácskák, a sejtes állomány, valamint az elvezető kapcsolatok részletesebb vizsgálatával mutatják be. – Die folgenden Unterkapitel erschließen dieses komplexe Organ durch eine genauere Betrachtung seiner Hüllen und Läppchen, Samenkanälchen, zellulären Bestandteile sowie seiner ableitenden Verbindungen.
(aufklappen)magyar
1. A páros here (testis) a férfi belső nemi szervek közé tartozó ivarmirigy, amely egyszerre biztosítja a hímivarsejtek képződését és a férfi nemi hormonok termelését.
2. A hasüregen kívül, a herezacskóban elhelyezkedő herék olyan környezetbe kerülnek, amelynek hőmérséklete a normális spermaképzéshez kedvezőbb a test belső hőmérsékleténél.
3. Ovális alakjukon felső és alsó pólus, medialis és lateralis felszín, valamint elülső és hátsó szél különíthető el, ami megkönnyíti topográfiai tájékozódásukat.
4. A here hátsó széléhez szorosan kapcsolódik a mellékhere, míg felső pólusához a here felfüggesztésében és érképleteinek vezetésében részt vevő ondózsinór csatlakozik.
5. Kívülről több, részben a hasfal rétegeiből származó burok veszi körül a herét, amelyek a fejlődés során végbemenő herevándorlással együtt jutnak a herezacskóba.
6. Közvetlenül a hereállomány felszínén erős kötőszövetes tok, a tunica albuginea testis helyezkedik el, amelyből sövények hatolnak a szerv belsejébe.
7. Ezek a kötőszövetes sövények a hereállományt számos lebenykére osztják, miközben hátul egy megvastagodott terület felé tartanak, ahol az elvezető csatornarendszer fontos részei találhatók.
8. Az egyes herelebenykékben erősen kanyargós ondócsatornácskák húzódnak, amelyek falában a pubertástól kezdődően folyamatosan zajlik a hímivarsejtek fejlődése.
9. A csatornácskák falát alkotó csírahámban a különböző érési fokú csírasejtek mellett Sertoli-sejtek találhatók, amelyek szerkezeti és anyagcsere-támogatást biztosítanak a fejlődő sejtek számára.
10. A Sertoli-sejtek közötti szoros kapcsolatok hozzájárulnak a vér-here gát kialakításához, amely a fejlődő csírasejteket elkülöníti a vér felől érkező számos hatástól.
11. A kanyargós csatornácskák a lebenykék csúcsa felé fokozatosan kiegyenesednek, majd rövid egyenes szakaszokon keresztül a here hálózatos csatornarendszerébe vezetnek.
12. Innen a még nem teljesen mozgékony hímivarsejtek kivezető csatornácskákon keresztül jutnak a mellékherébe, ahol további érési és tárolási folyamatokon mennek keresztül.
13. Az ondócsatornácskák közötti laza kötőszövetben helyezkednek el a Leydig-féle interstitialis sejtek, amelyek a here endokrin működésének sejtes alapját képezik.
14. Mivel a csírasejtképzés jelentős anyagcsere-aktivitással jár, a here gazdag vérellátást igényel, amelyet elsősorban közvetlenül a hasi aortából eredő artéria biztosít.
15. A vénás vér egy sűrű érfonatba gyűlik össze, amely az ondózsinórban az artéria körül helyezkedve a here hőszabályozásában is fontos szerepet játszik.
16. Jobb oldalon a herevéna közvetlenül az alsó üresvénába vezet, míg bal oldalon először a bal vesevénába ömlik, ami klinikailag jelentős anatómiai különbséget jelent.
17. Nyirokerei nem a felszínes lágyéki nyirokcsomókhoz, hanem fejlődési eredetének megfelelően a hasi aorta körüli mély nyirokcsomókhoz vezetnek.
18. Az eltérő nyirokelvezetés abból érthető meg, hogy a here eredetileg a hátsó hasfal közelében fejlődik, és csak később száll le végleges helyére.
19. A here működéséhez ezért nemcsak saját mikroszkópos felépítése, hanem burkainak, ereinek, felfüggesztésének és környezetének összehangolt anatómiai rendszere is nélkülözhetetlen.
20. A következő alfejezetek ezt az összetett szervet a burkok és lebenykék, az ondócsatornácskák, a sejtes állomány, valamint az elvezető kapcsolatok részletesebb vizsgálatával mutatják be.
(aufklappen)német
1. Der paarige Hoden (Testis) ist eine zu den inneren männlichen Geschlechtsorganen gehörende Keimdrüse, die sowohl die Bildung der Samenzellen als auch die Produktion männlicher Sexualhormone gewährleistet.
2. Die außerhalb der Bauchhöhle im Hodensack liegenden Hoden befinden sich in einer Umgebung, deren Temperatur für die normale Spermienbildung günstiger ist als die Körperkerntemperatur.
3. An ihrer ovalen Form lassen sich oberer und unterer Pol, mediale und laterale Fläche sowie vorderer und hinterer Rand unterscheiden, was ihre topographische Orientierung erleichtert.
4. Dem hinteren Hodenrand liegt der Nebenhoden eng an, während sich am oberen Pol der Samenstrang anschließt, der an der Aufhängung und Gefäßführung des Hodens beteiligt ist.
5. Von außen wird der Hoden von mehreren, teilweise aus den Schichten der Bauchwand hervorgegangenen Hüllen umgeben, die während des Hodenabstiegs mit in den Hodensack gelangen.
6. Unmittelbar auf der Oberfläche des Hodengewebes liegt eine feste Bindegewebskapsel, die Tunica albuginea testis, von der Septen in das Organinnere einstrahlen.
7. Diese bindegewebigen Septen gliedern das Hodengewebe in zahlreiche Läppchen und ziehen dabei nach hinten zu einem verdickten Bereich, in dem wichtige Teile des ableitenden Kanalsystems liegen.
8. In den einzelnen Hodenläppchen verlaufen stark gewundene Samenkanälchen, in deren Wand ab der Pubertät kontinuierlich die Entwicklung der männlichen Keimzellen stattfindet.
9. Im Keimepithel der Kanälchen liegen neben Keimzellen unterschiedlicher Reifungsstadien Sertoli-Zellen, die den sich entwickelnden Zellen strukturelle und metabolische Unterstützung bieten.
10. Die engen Verbindungen zwischen den Sertoli-Zellen tragen zur Bildung der Blut-Hoden-Schranke bei, welche die heranreifenden Keimzellen gegenüber zahlreichen Einflüssen aus dem Blut abgrenzt.
11. Die gewundenen Kanälchen richten sich zur Spitze der Läppchen allmählich auf und münden anschließend über kurze gerade Abschnitte in das netzförmige Kanalsystem des Hodens.
12. Von hier gelangen die noch nicht vollständig beweglichen Samenzellen über ausführende Kanälchen in den Nebenhoden, wo sie weitere Reifungs- und Speicherungsprozesse durchlaufen.
13. Im lockeren Bindegewebe zwischen den Samenkanälchen liegen die Leydig-Zwischenzellen, welche die zelluläre Grundlage der endokrinen Funktion des Hodens bilden.
14. Da die Keimzellbildung mit erheblicher Stoffwechselaktivität verbunden ist, benötigt der Hoden eine reiche Blutversorgung, die vor allem durch eine direkt aus der Bauchaorta entspringende Arterie gewährleistet wird.
15. Das venöse Blut sammelt sich in einem dichten Geflecht, das im Samenstrang die Arterie umgibt und dadurch auch eine wichtige Rolle bei der Temperaturregulation des Hodens spielt.
16. Rechts mündet die Hodenvene unmittelbar in die untere Hohlvene, während sie links zunächst in die linke Nierenvene eintritt, was einen klinisch bedeutsamen anatomischen Unterschied darstellt.
17. Die Lymphgefäße des Hodens ziehen nicht zu den oberflächlichen Leistenlymphknoten, sondern entsprechend seiner Entwicklung zu den tiefen Lymphknoten im Bereich der Bauchaorta.
18. Der besondere Lymphabfluss wird dadurch verständlich, dass sich der Hoden ursprünglich nahe der hinteren Bauchwand entwickelt und erst später an seinen endgültigen Ort absteigt.
19. Für die Funktion des Hodens ist daher nicht nur sein mikroskopischer Aufbau, sondern auch das abgestimmte anatomische System seiner Hüllen, Gefäße, Aufhängung und Umgebung unerlässlich.
20. Die folgenden Unterkapitel erschließen dieses komplexe Organ durch eine genauere Betrachtung seiner Hüllen und Läppchen, Samenkanälchen, zellulären Bestandteile sowie seiner ableitenden Verbindungen.