modjor.de

6.9 – Anatomie lang


6.9 – A bőr mint szerv: feladatok és sebgyógyulás – Die Haut als Organ: Aufgaben und Wundheilung


Version 1

1. A bőr (cutis) a szervezet külső felszínét borító, összetett szerv, amely egyszerre határolja el a belső környezetet a külvilágtól, és teremt szabályozott kapcsolatot vele. – Die Haut (Cutis) ist ein komplexes Organ, das die äußere Körperoberfläche bedeckt, das innere Milieu von der Außenwelt abgrenzt und zugleich einen geregelten Kontakt mit ihr ermöglicht.

2. Közvetlen környezeti érintkezése miatt a bőrnek mechanikai, kémiai, termikus és biológiai hatásokkal szemben kell védenie a mélyebben fekvő szöveteket. – Aufgrund ihres unmittelbaren Kontakts mit der Umwelt muss die Haut die tiefer liegenden Gewebe vor mechanischen, chemischen, thermischen und biologischen Einwirkungen schützen.

3. Szerkezetileg a felhám (epidermis), az irha (dermis, corium) és a bőralja (subcutis) eltérő felépítésű rétegei működnek együtt egységes szervként. – Strukturell wirken die unterschiedlich aufgebauten Schichten aus Oberhaut (Epidermis), Lederhaut (Dermis, Corium) und Unterhaut (Subcutis) als einheitliches Organ zusammen.

4. Miközben a felszíni rétegek elsősorban a külvilággal szembeni határfelületet alkotják, a mélyebb területek erei, idegei és mirigyei szabályozó feladatokat látnak el. – Während die oberflächlichen Schichten vor allem die Grenzfläche zur Außenwelt bilden, übernehmen Gefäße, Nerven und Drüsen der tieferen Bereiche regulierende Aufgaben.

5. Így a védelem, a hőszabályozás, az érzékelés, az anyagcsere és a sérülések helyreállítása nem különálló jelenségek, hanem ugyanazon szerv egymással összefüggő működései. – Schutz, Wärmeregulation, Wahrnehmung, Stoffwechsel und die Wiederherstellung nach Verletzungen sind somit keine getrennten Vorgänge, sondern miteinander verbundene Leistungen desselben Organs.

6. A többrétegű elszarusodó laphámból felépülő epidermis legkülső része olyan szaruréteget képez, amelynek elhalt, keratinnal telt sejtjei ellenálló felszínt hoznak létre. – Die aus mehrschichtig verhorntem Plattenepithel aufgebaute Epidermis bildet außen eine Hornschicht, deren abgestorbene, keratingefüllte Zellen eine widerstandsfähige Oberfläche schaffen.

7. Mechanikai igénybevételkor ez a rugalmasan megújuló réteg tompítja a kisebb súrlódásokat és terheléseket, miközben megakadályozza, hogy a külső hatások közvetlenül elérjék az élő sejteket. – Bei mechanischer Beanspruchung dämpft diese sich fortlaufend erneuernde Schicht kleinere Reibungen und Belastungen und verhindert zugleich, dass äußere Einwirkungen unmittelbar die lebenden Zellen erreichen.

8. Mivel a felszíni szarupikkelyek folyamatosan leválnak, az epidermis mélyebb rétegeinek osztódó sejtjei állandó utánpótlást biztosítanak, fenntartva a védőréteg folytonosságát. – Da sich die oberflächlichen Hornschuppen ständig ablösen, sorgen teilungsfähige Zellen der tieferen Epidermisschichten fortlaufend für Ersatz und erhalten dadurch die Kontinuität der Schutzbarriere.

9. A szaruréteghez kapcsolódó lipidek és a faggyúmirigyek váladéka csökkentik a víz elpárolgását, ezért az ép bőr jelentősen hozzájárul a szervezet kiszáradásának megakadályozásához. – Mit der Hornschicht verbundene Lipide und das Sekret der Talgdrüsen vermindern die Wasserverdunstung, sodass die intakte Haut wesentlich zum Schutz des Körpers vor Austrocknung beiträgt.

10. Ugyanez a felszíni gát számos kémiai anyag behatolását is nehezíti, bár tartós vagy erős behatás esetén a védőképessége természetesen korlátozott. – Dieselbe oberflächliche Barriere erschwert auch das Eindringen zahlreicher chemischer Stoffe, wobei ihre Schutzwirkung bei länger dauernder oder starker Einwirkung naturgemäß begrenzt ist.

11. Kórokozókkal szemben az egymáshoz szorosan kapcsolódó hámsejtek és az elszarusodott felszín alkotják az elsődleges fizikai akadályt, amelyet a bőr váladékai egészítenek ki. – Gegen Krankheitserreger bilden die eng miteinander verbundenen Epithelzellen und die verhornte Oberfläche die primäre physikalische Barriere, die durch die Hautsekrete ergänzt wird.

12. A verejték enyhén savas kémhatása és a faggyúval kialakuló felszíni környezet olyan feltételeket teremt, amelyek számos kórokozó elszaporodását kedvezőtlenül befolyásolják. – Die leicht saure Reaktion des Schweißes und das zusammen mit dem Talg entstehende Oberflächenmilieu schaffen Bedingungen, die die Vermehrung zahlreicher Krankheitserreger erschweren.

13. Az ép bőrön tartósan élő mikroorganizmusokból álló bőrflóra szintén része ennek a védelmi rendszernek, miközben a sérült felszínen ugyanilyen mikroorganizmusok már fertőzés forrásává válhatnak. – Auch die aus dauerhaft auf der intakten Haut lebenden Mikroorganismen bestehende Hautflora gehört zu diesem Schutzsystem, während dieselben Keime an verletzten Stellen zur Infektionsquelle werden können.

14. A felhámban elhelyezkedő melanociták által termelt melanin elnyeli az ultraibolya sugárzás egy részét, ezáltal mérsékli a mélyebben fekvő sejtek sugárterhelését. – Das von den Melanozyten der Epidermis gebildete Melanin absorbiert einen Teil der ultravioletten Strahlung und vermindert dadurch die Strahlenbelastung der tiefer gelegenen Zellen.

15. Mélyebben a bőralja kötő- és zsírszövete párnaszerű réteget alkot, amely különösen a nyomásnak kitett testtájakon védi az alatta fekvő képleteket a mechanikai erőhatásoktól. – In der Tiefe bildet das Binde- und Fettgewebe der Subcutis eine polsternde Schicht, die besonders in druckbelasteten Körperregionen die darunter liegenden Strukturen vor mechanischen Kräften schützt.

16. A bőr másik alapvető feladata a testhőmérséklet szabályozása, amelyben elsősorban az irha gazdag érhálózata, a verejtékmirigyek és a bőralja zsírszövete vesz részt. – Eine weitere Grundfunktion der Haut ist die Regulation der Körpertemperatur, an der vor allem das Gefäßnetz der Dermis, die Schweißdrüsen und das Fettgewebe der Subcutis beteiligt sind.

17. Meleg környezetben vagy fokozott izomműködés során a bőr erei kitágulnak, így több meleg vér kerül a testfelszín közelébe, ahol nő a környezet felé történő hőleadás. – In warmer Umgebung oder bei gesteigerter Muskelarbeit erweitern sich die Hautgefäße, sodass mehr warmes Blut in die Nähe der Körperoberfläche gelangt und die Wärmeabgabe an die Umgebung zunimmt.

18. Hideg hatására ezzel ellentétesen az erek összehúzódnak, csökken a bőr vérátáramlása, és kevesebb hő jut el a felszínhez, ami mérsékli a hőveszteséget. – Unter Kälteeinwirkung verengen sich dagegen die Gefäße, die Hautdurchblutung nimmt ab und weniger Wärme erreicht die Oberfläche, wodurch der Wärmeverlust vermindert wird.

19. Ha az erek tágítása önmagában már nem elegendő, fokozódik az irhában és részben a bőraljában elhelyezkedő verejtékmirigyek váladéktermelése. – Reicht die Gefäßerweiterung allein nicht mehr aus, nimmt die Sekretbildung der in der Dermis und teilweise in der Subcutis gelegenen Schweißdrüsen zu.

20. A bőrfelszínre jutó verejték víztartalmának elpárologtatásához hő szükséges, amelyet a szervezet ad át, ezért a párolgás hatékony hűtőmechanizmusként működik. – Für die Verdunstung des Wasseranteils des Schweißes auf der Hautoberfläche wird Wärme benötigt, die dem Körper entzogen wird, sodass die Verdunstung als wirksamer Kühlmechanismus dient.

21. Magas páratartalmú környezetben azonban a verejték lassabban párolog el, ezért ugyanakkora verejtéktermelés mellett kisebb lehet az elérhető hűtőhatás. – Bei hoher Luftfeuchtigkeit verdunstet der Schweiß jedoch langsamer, weshalb trotz gleicher Schweißproduktion eine geringere Kühlwirkung erreicht werden kann.

22. Erős verejtékezés során a hőleadással együtt jelentős mennyiségű víz és elektrolit is távozhat, ami összekapcsolja a bőr hőszabályozó működését a folyadék- és sóháztartással. – Bei starkem Schwitzen können zusammen mit der Wärme beträchtliche Mengen Wasser und Elektrolyte verloren gehen, wodurch die Thermoregulation der Haut mit dem Flüssigkeits- und Salzhaushalt verbunden ist.

23. A bőralja zsírszövete ezzel szemben rossz hővezetőként szigetelőréteget képez, amely lassítja a test belsejéből a külső környezet felé irányuló hőáramlást. – Das Fettgewebe der Subcutis bildet dagegen als schlechter Wärmeleiter eine Isolationsschicht, welche den Wärmestrom aus dem Körperinneren in Richtung Außenwelt verlangsamt.

24. Bár hidegben a szőrmerevítő izmok összehúzódása felállítja a szőrszálakat, az ember gyér testszőrzete miatt ennek a mechanizmusnak már csak csekély hőszigetelő jelentősége van. – Obwohl sich bei Kälte die Haarbalgmuskeln zusammenziehen und die Haare aufrichten, besitzt dieser Mechanismus wegen der geringen menschlichen Körperbehaarung nur noch eine geringe Bedeutung für die Wärmeisolierung.

25. Védő és hőszabályozó szerepe mellett a bőr kiterjedt érzékszerv, amely a test és a külvilág közötti fizikai érintkezés számos tulajdonságát érzékeli. – Neben ihrer Schutz- und Regulationsfunktion ist die Haut ein ausgedehntes Sinnesorgan, das zahlreiche Eigenschaften des physikalischen Kontakts zwischen Körper und Außenwelt erfasst.

26. Az irhában és a bőraljában található szabad idegvégződések és specializált receptorok a fájdalom, a hőmérsékletváltozás, az érintés és a nyomás érzékelésében vesznek részt. – Freie Nervenendigungen und spezialisierte Rezeptoren in Dermis und Subcutis sind an der Wahrnehmung von Schmerz, Temperaturveränderungen, Berührung und Druck beteiligt.

27. Finom mechanikai ingerekre különösen érzékeny receptorok közvetítik a könnyű érintést, míg a mélyebben fekvő érzőtestek elsősorban az erősebb nyomásra és rezgésre reagálnak. – Besonders empfindliche Mechanorezeptoren vermitteln leichte Berührungen, während tiefer gelegene Tastkörperchen vor allem auf stärkeren Druck und Vibration reagieren.

28. Mivel az érzőidegvégződések sűrűsége testtájanként eltérő, az ujjak és az ajkak sokkal finomabb tapintási megkülönböztetésre képesek, mint például a hát bőre. – Da die Dichte der sensiblen Nervenendigungen regional unterschiedlich ist, ermöglichen Finger und Lippen eine wesentlich feinere Tastunterscheidung als beispielsweise die Haut des Rückens.

29. A szőrtüszők körül elhelyezkedő érzőidegvégződések már a szőrszál kis elmozdulását is jelezhetik, ezért a szőrzet a bőr mechanikai érzékelését is kiegészíti. – Um die Haarfollikel gelegene sensible Nervenendigungen können bereits geringe Bewegungen eines Haares registrieren, sodass die Behaarung die mechanische Wahrnehmung der Haut ergänzt.

30. Különösen a fájdalom- és hőérzékelésnek van közvetlen védő jelentősége, mert a károsító inger felismerése gyors elhárító reakciókat válthat ki. – Vor allem Schmerz- und Temperaturempfindung besitzen eine unmittelbare Schutzfunktion, weil das Erkennen schädigender Reize schnelle Abwehrreaktionen auslösen kann.

31. E gazdag receptorhálózat révén a bőr nem egyszerűen passzív burkolat, hanem folyamatosan információt szolgáltató érzékelő felszín is. – Durch dieses dichte Rezeptornetz ist die Haut nicht lediglich eine passive Hülle, sondern zugleich eine Sinnesfläche, die fortlaufend Informationen liefert.

32. Anyagcsere-szervként a bőr egyik különleges feladata a D-vitamin képződésének megindítása, amelyhez megfelelő hullámhosszúságú ultraibolya sugárzás szükséges. – Als Stoffwechselorgan besitzt die Haut unter anderem die besondere Aufgabe, die Bildung von Vitamin D einzuleiten, wozu ultraviolette Strahlung geeigneter Wellenlänge erforderlich ist.

33. Az epidermisben található 7-dehidrokoleszterinből UV-B-sugárzás hatására olyan előanyag keletkezik, amelyből további átalakulással kolekalciferol, vagyis D3-vitamin jön létre. – Aus dem in der Epidermis vorhandenen 7-Dehydrocholesterin entsteht unter UV-B-Strahlung eine Vorstufe, aus der durch weitere Umwandlung Cholecalciferol, also Vitamin D3, hervorgeht.

34. A bőrben megkezdődő folyamat a májban és a vesében folytatódik, ahol végül kialakul a kalcium- és foszfátanyagcserét szabályozó hormonálisan aktív forma. – Der in der Haut beginnende Prozess wird in Leber und Niere fortgesetzt, wo schließlich die hormonell aktive, den Calcium- und Phosphatstoffwechsel regulierende Form entsteht.

35. Mérsékelt napfény ezért elősegítheti a megfelelő D-vitamin-ellátást, miközben a szükséges ultraibolya sugárzás mennyisége többek között a bőr pigmentáltságától is függ. – Mäßige Sonnenexposition kann daher zu einer ausreichenden Vitamin-D-Versorgung beitragen, wobei die erforderliche Menge ultravioletter Strahlung unter anderem von der Pigmentierung der Haut abhängt.

36. Ugyanakkor az erős vagy tartós ultraibolya sugárzás sejtkárosodást és DNS-elváltozásokat idézhet elő, ezért a D-vitamin-képzés és a fényvédelem között biológiai egyensúly szükséges. – Starke oder lang anhaltende ultraviolette Strahlung kann dagegen Zellschäden und Veränderungen der DNA verursachen, weshalb zwischen Vitamin-D-Bildung und Lichtschutz ein biologisches Gleichgewicht erforderlich ist.

37. A verejtékkel víz, ionok, tejsav és karbamid is távozik, de a bőr kiválasztó működése mennyiségileg jóval kisebb jelentőségű, mint a veséké. – Mit dem Schweiß werden auch Wasser, Ionen, Milchsäure und Harnstoff ausgeschieden, die Ausscheidungsfunktion der Haut ist mengenmäßig jedoch wesentlich weniger bedeutsam als die der Nieren.

38. Amikor a bőr folytonossága megszakad, a sebgyógyulás egymásba átmenő folyamatok sorozataként indul meg, amelynek első feladata a vérvesztés korlátozása és a sérült terület ideiglenes lezárása. – Wird die Kontinuität der Haut unterbrochen, beginnt die Wundheilung als Folge ineinandergreifender Prozesse, deren erste Aufgabe die Begrenzung des Blutverlustes und der vorläufige Verschluss der Verletzung ist.

39. Közvetlenül az érsérülés után helyi érszűkület alakul ki, majd a vérlemezkék kitapadnak a sérült felszínhez, összecsapzódnak, és létrehozzák az elsődleges vérlemezke-dugót. – Unmittelbar nach einer Gefäßverletzung kommt es zur lokalen Gefäßverengung; anschließend haften Thrombozyten an der verletzten Oberfläche, lagern sich zusammen und bilden den primären Thrombozytenpfropf.

40. Ezzel párhuzamosan aktiválódik a véralvadási rendszer, amelynek reakciólánca az oldott fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja, és stabilizáló rostos hálót hoz létre. – Parallel dazu wird das Gerinnungssystem aktiviert, dessen Reaktionskaskade lösliches Fibrinogen in unlösliches Fibrin umwandelt und ein stabilisierendes Fasernetz bildet.

41. A fibrinhálóba vérsejtek akadnak, így kialakul az alvadék, amely nemcsak csökkenti a vérzést, hanem ideiglenes vázat is biztosít a később bevándorló sejtek számára. – Im Fibrinnetz bleiben Blutzellen hängen, wodurch ein Gerinnsel entsteht, das nicht nur die Blutung vermindert, sondern zugleich ein vorläufiges Gerüst für später einwandernde Zellen bereitstellt.

42. Néhány órán belül előtérbe kerül a gyulladásos szakasz, amely során a környező kiserek kitágulnak, áteresztőképességük fokozódik, és folyadék valamint védekező sejtek lépnek a szövetek közé. – Innerhalb weniger Stunden tritt die Entzündungsphase in den Vordergrund, in der sich die benachbarten kleinen Gefäße erweitern, ihre Durchlässigkeit zunimmt und Flüssigkeit sowie Abwehrzellen ins Gewebe austreten.

43. Ennek következtében a seb környékén bőrpír, melegség, duzzanat és fájdalom jelentkezhet, amelyek a helyi gyulladás jellegzetes kísérőjelenségei. – Infolgedessen können im Wundbereich Rötung, Überwärmung, Schwellung und Schmerz auftreten, die typische Begleiterscheinungen der lokalen Entzündungsreaktion darstellen.

44. Elsőként főként granulociták jutnak nagyobb számban a sérült területre, ahol bekebelezik a bejutott mikroorganizmusokat és részt vesznek a károsodott szövet eltávolításában. – Zunächst gelangen vor allem Granulozyten in größerer Zahl in das verletzte Gebiet, wo sie eingedrungene Mikroorganismen phagozytieren und an der Beseitigung geschädigten Gewebes mitwirken.

45. Később a vérből kilépő monociták makrofágokká alakulnak, amelyek tovább folytatják a sejttörmelék és a kórokozók eltávolítását, ezáltal megtisztítják a regeneráció helyét. – Später entwickeln sich aus dem Blut ausgetretene Monozyten zu Makrophagen, welche Zelltrümmer und Krankheitserreger weiter beseitigen und dadurch den Ort der Regeneration reinigen.

46. A makrofágok ugyanakkor jelzőanyagokat is felszabadítanak, amelyek a védekező reakciót fokozatosan a szövetpótlás és az újjáépítés irányába terelik. – Gleichzeitig setzen Makrophagen Signalstoffe frei, welche die Abwehrreaktion allmählich in Richtung Gewebeersatz und Wiederaufbau lenken.

47. A proliferációs szakaszban a seb szélein megmaradt hámsejtek osztódni kezdenek és a sérült felszín fölé vándorolnak, megindítva az újrahámosodást. – In der Proliferationsphase beginnen die an den Wundrändern erhaltenen Epithelzellen sich zu teilen und über die verletzte Oberfläche zu wandern, wodurch die Reepithelisierung einsetzt.

48. Ezzel egy időben fibroblasztok szaporodnak fel a kötőszövetben, amelyek kollagénrostokat és az extracelluláris mátrix más összetevőit termelve új támasztószövetet építenek. – Gleichzeitig vermehren sich Fibroblasten im Bindegewebe, die durch die Bildung von Kollagenfasern und weiteren Bestandteilen der extrazellulären Matrix neues Stützgewebe aufbauen.

49. A növekvő szövet oxigén- és tápanyagigényének fedezésére új hajszálerek képződnek, így létrejön a sejtekben és erekben gazdag granulációs szövet, más néven sarjszövet. – Zur Deckung des Sauerstoff- und Nährstoffbedarfs des wachsenden Gewebes entstehen neue Kapillaren, sodass das zell- und gefäßreiche Granulationsgewebe gebildet wird.

50. A seb méretének csökkentésében miofibroblasztok is közreműködnek, amelyek összehúzódó tulajdonságaik révén a sebszéleket fokozatosan egymás felé húzzák. – An der Verkleinerung der Wunde beteiligen sich auch Myofibroblasten, die aufgrund ihrer kontraktilen Eigenschaften die Wundränder allmählich aufeinander zuziehen.

51. Amint az egymás felé vándorló hámsejtek összefüggő réteget alkotnak, a felszín ismét zárttá válik, bár a mélyebb kötőszövet átépülése ekkor még korántsem fejeződött be. – Sobald die aufeinander zuwandernden Epithelzellen eine zusammenhängende Schicht bilden, ist die Oberfläche wieder geschlossen, obwohl der Umbau des tieferen Bindegewebes zu diesem Zeitpunkt noch keineswegs abgeschlossen ist.

52. Az ezt követő átépülési szakasz hetekig vagy hónapokig tarthat, miközben a kollagénrostok mennyisége, elrendeződése és kapcsolódása fokozatosan alkalmazkodik a terület mechanikai terheléséhez. – Die anschließende Umbauphase kann Wochen oder Monate dauern, während sich Menge, Anordnung und Vernetzung der Kollagenfasern zunehmend an die mechanische Beanspruchung des Gebietes anpassen.

53. Mélyebb sérülés után rendszerint heg marad vissza, amely kollagénben gazdag kötőszövetből áll, de szerkezete, rugalmassága és bőrfüggelékeinek száma eltér az eredeti bőrétől. – Nach tieferen Verletzungen bleibt gewöhnlich eine Narbe zurück, die aus kollagenreichem Bindegewebe besteht, sich jedoch in Struktur, Elastizität und Zahl der Hautanhangsgebilde von der ursprünglichen Haut unterscheidet.

54. Ha a sérülés csak az epidermis felszínes rétegeit érinti, és a regenerációra képes sejtek megmaradnak, a hám akár hegképződés nélkül is helyreállhat. – Betrifft eine Verletzung nur oberflächliche Schichten der Epidermis und bleiben regenerationsfähige Zellen erhalten, kann sich das Epithel sogar ohne Narbenbildung vollständig wiederherstellen.

55. A sikeres sebgyógyulás megfelelő vérellátást, oxigén- és tápanyagellátást, valamint a fertőzés korlátozását igényli, jól mutatva, hogy a bőr védő, keringési, immunológiai és regenerációs működése szorosan összekapcsolódik. – Eine erfolgreiche Wundheilung erfordert eine ausreichende Durchblutung, Sauerstoff- und Nährstoffversorgung sowie die Begrenzung von Infektionen und zeigt damit, wie eng Schutz-, Kreislauf-, Immun- und Regenerationsfunktionen der Haut miteinander verbunden sind.

(aufklappen)magyar

1. A bőr (cutis) a szervezet külső felszínét borító, összetett szerv, amely egyszerre határolja el a belső környezetet a külvilágtól, és teremt szabályozott kapcsolatot vele.

2. Közvetlen környezeti érintkezése miatt a bőrnek mechanikai, kémiai, termikus és biológiai hatásokkal szemben kell védenie a mélyebben fekvő szöveteket.

3. Szerkezetileg a felhám (epidermis), az irha (dermis, corium) és a bőralja (subcutis) eltérő felépítésű rétegei működnek együtt egységes szervként.

4. Miközben a felszíni rétegek elsősorban a külvilággal szembeni határfelületet alkotják, a mélyebb területek erei, idegei és mirigyei szabályozó feladatokat látnak el.

5. Így a védelem, a hőszabályozás, az érzékelés, az anyagcsere és a sérülések helyreállítása nem különálló jelenségek, hanem ugyanazon szerv egymással összefüggő működései.

6. A többrétegű elszarusodó laphámból felépülő epidermis legkülső része olyan szaruréteget képez, amelynek elhalt, keratinnal telt sejtjei ellenálló felszínt hoznak létre.

7. Mechanikai igénybevételkor ez a rugalmasan megújuló réteg tompítja a kisebb súrlódásokat és terheléseket, miközben megakadályozza, hogy a külső hatások közvetlenül elérjék az élő sejteket.

8. Mivel a felszíni szarupikkelyek folyamatosan leválnak, az epidermis mélyebb rétegeinek osztódó sejtjei állandó utánpótlást biztosítanak, fenntartva a védőréteg folytonosságát.

9. A szaruréteghez kapcsolódó lipidek és a faggyúmirigyek váladéka csökkentik a víz elpárolgását, ezért az ép bőr jelentősen hozzájárul a szervezet kiszáradásának megakadályozásához.

10. Ugyanez a felszíni gát számos kémiai anyag behatolását is nehezíti, bár tartós vagy erős behatás esetén a védőképessége természetesen korlátozott.

11. Kórokozókkal szemben az egymáshoz szorosan kapcsolódó hámsejtek és az elszarusodott felszín alkotják az elsődleges fizikai akadályt, amelyet a bőr váladékai egészítenek ki.

12. A verejték enyhén savas kémhatása és a faggyúval kialakuló felszíni környezet olyan feltételeket teremt, amelyek számos kórokozó elszaporodását kedvezőtlenül befolyásolják.

13. Az ép bőrön tartósan élő mikroorganizmusokból álló bőrflóra szintén része ennek a védelmi rendszernek, miközben a sérült felszínen ugyanilyen mikroorganizmusok már fertőzés forrásává válhatnak.

14. A felhámban elhelyezkedő melanociták által termelt melanin elnyeli az ultraibolya sugárzás egy részét, ezáltal mérsékli a mélyebben fekvő sejtek sugárterhelését.

15. Mélyebben a bőralja kötő- és zsírszövete párnaszerű réteget alkot, amely különösen a nyomásnak kitett testtájakon védi az alatta fekvő képleteket a mechanikai erőhatásoktól.

16. A bőr másik alapvető feladata a testhőmérséklet szabályozása, amelyben elsősorban az irha gazdag érhálózata, a verejtékmirigyek és a bőralja zsírszövete vesz részt.

17. Meleg környezetben vagy fokozott izomműködés során a bőr erei kitágulnak, így több meleg vér kerül a testfelszín közelébe, ahol nő a környezet felé történő hőleadás.

18. Hideg hatására ezzel ellentétesen az erek összehúzódnak, csökken a bőr vérátáramlása, és kevesebb hő jut el a felszínhez, ami mérsékli a hőveszteséget.

19. Ha az erek tágítása önmagában már nem elegendő, fokozódik az irhában és részben a bőraljában elhelyezkedő verejtékmirigyek váladéktermelése.

20. A bőrfelszínre jutó verejték víztartalmának elpárologtatásához hő szükséges, amelyet a szervezet ad át, ezért a párolgás hatékony hűtőmechanizmusként működik.

21. Magas páratartalmú környezetben azonban a verejték lassabban párolog el, ezért ugyanakkora verejtéktermelés mellett kisebb lehet az elérhető hűtőhatás.

22. Erős verejtékezés során a hőleadással együtt jelentős mennyiségű víz és elektrolit is távozhat, ami összekapcsolja a bőr hőszabályozó működését a folyadék- és sóháztartással.

23. A bőralja zsírszövete ezzel szemben rossz hővezetőként szigetelőréteget képez, amely lassítja a test belsejéből a külső környezet felé irányuló hőáramlást.

24. Bár hidegben a szőrmerevítő izmok összehúzódása felállítja a szőrszálakat, az ember gyér testszőrzete miatt ennek a mechanizmusnak már csak csekély hőszigetelő jelentősége van.

25. Védő és hőszabályozó szerepe mellett a bőr kiterjedt érzékszerv, amely a test és a külvilág közötti fizikai érintkezés számos tulajdonságát érzékeli.

26. Az irhában és a bőraljában található szabad idegvégződések és specializált receptorok a fájdalom, a hőmérsékletváltozás, az érintés és a nyomás érzékelésében vesznek részt.

27. Finom mechanikai ingerekre különösen érzékeny receptorok közvetítik a könnyű érintést, míg a mélyebben fekvő érzőtestek elsősorban az erősebb nyomásra és rezgésre reagálnak.

28. Mivel az érzőidegvégződések sűrűsége testtájanként eltérő, az ujjak és az ajkak sokkal finomabb tapintási megkülönböztetésre képesek, mint például a hát bőre.

29. A szőrtüszők körül elhelyezkedő érzőidegvégződések már a szőrszál kis elmozdulását is jelezhetik, ezért a szőrzet a bőr mechanikai érzékelését is kiegészíti.

30. Különösen a fájdalom- és hőérzékelésnek van közvetlen védő jelentősége, mert a károsító inger felismerése gyors elhárító reakciókat válthat ki.

31. E gazdag receptorhálózat révén a bőr nem egyszerűen passzív burkolat, hanem folyamatosan információt szolgáltató érzékelő felszín is.

32. Anyagcsere-szervként a bőr egyik különleges feladata a D-vitamin képződésének megindítása, amelyhez megfelelő hullámhosszúságú ultraibolya sugárzás szükséges.

33. Az epidermisben található 7-dehidrokoleszterinből UV-B-sugárzás hatására olyan előanyag keletkezik, amelyből további átalakulással kolekalciferol, vagyis D3-vitamin jön létre.

34. A bőrben megkezdődő folyamat a májban és a vesében folytatódik, ahol végül kialakul a kalcium- és foszfátanyagcserét szabályozó hormonálisan aktív forma.

35. Mérsékelt napfény ezért elősegítheti a megfelelő D-vitamin-ellátást, miközben a szükséges ultraibolya sugárzás mennyisége többek között a bőr pigmentáltságától is függ.

36. Ugyanakkor az erős vagy tartós ultraibolya sugárzás sejtkárosodást és DNS-elváltozásokat idézhet elő, ezért a D-vitamin-képzés és a fényvédelem között biológiai egyensúly szükséges.

37. A verejtékkel víz, ionok, tejsav és karbamid is távozik, de a bőr kiválasztó működése mennyiségileg jóval kisebb jelentőségű, mint a veséké.

38. Amikor a bőr folytonossága megszakad, a sebgyógyulás egymásba átmenő folyamatok sorozataként indul meg, amelynek első feladata a vérvesztés korlátozása és a sérült terület ideiglenes lezárása.

39. Közvetlenül az érsérülés után helyi érszűkület alakul ki, majd a vérlemezkék kitapadnak a sérült felszínhez, összecsapzódnak, és létrehozzák az elsődleges vérlemezke-dugót.

40. Ezzel párhuzamosan aktiválódik a véralvadási rendszer, amelynek reakciólánca az oldott fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja, és stabilizáló rostos hálót hoz létre.

41. A fibrinhálóba vérsejtek akadnak, így kialakul az alvadék, amely nemcsak csökkenti a vérzést, hanem ideiglenes vázat is biztosít a később bevándorló sejtek számára.

42. Néhány órán belül előtérbe kerül a gyulladásos szakasz, amely során a környező kiserek kitágulnak, áteresztőképességük fokozódik, és folyadék valamint védekező sejtek lépnek a szövetek közé.

43. Ennek következtében a seb környékén bőrpír, melegség, duzzanat és fájdalom jelentkezhet, amelyek a helyi gyulladás jellegzetes kísérőjelenségei.

44. Elsőként főként granulociták jutnak nagyobb számban a sérült területre, ahol bekebelezik a bejutott mikroorganizmusokat és részt vesznek a károsodott szövet eltávolításában.

45. Később a vérből kilépő monociták makrofágokká alakulnak, amelyek tovább folytatják a sejttörmelék és a kórokozók eltávolítását, ezáltal megtisztítják a regeneráció helyét.

46. A makrofágok ugyanakkor jelzőanyagokat is felszabadítanak, amelyek a védekező reakciót fokozatosan a szövetpótlás és az újjáépítés irányába terelik.

47. A proliferációs szakaszban a seb szélein megmaradt hámsejtek osztódni kezdenek és a sérült felszín fölé vándorolnak, megindítva az újrahámosodást.

48. Ezzel egy időben fibroblasztok szaporodnak fel a kötőszövetben, amelyek kollagénrostokat és az extracelluláris mátrix más összetevőit termelve új támasztószövetet építenek.

49. A növekvő szövet oxigén- és tápanyagigényének fedezésére új hajszálerek képződnek, így létrejön a sejtekben és erekben gazdag granulációs szövet, más néven sarjszövet.

50. A seb méretének csökkentésében miofibroblasztok is közreműködnek, amelyek összehúzódó tulajdonságaik révén a sebszéleket fokozatosan egymás felé húzzák.

51. Amint az egymás felé vándorló hámsejtek összefüggő réteget alkotnak, a felszín ismét zárttá válik, bár a mélyebb kötőszövet átépülése ekkor még korántsem fejeződött be.

52. Az ezt követő átépülési szakasz hetekig vagy hónapokig tarthat, miközben a kollagénrostok mennyisége, elrendeződése és kapcsolódása fokozatosan alkalmazkodik a terület mechanikai terheléséhez.

53. Mélyebb sérülés után rendszerint heg marad vissza, amely kollagénben gazdag kötőszövetből áll, de szerkezete, rugalmassága és bőrfüggelékeinek száma eltér az eredeti bőrétől.

54. Ha a sérülés csak az epidermis felszínes rétegeit érinti, és a regenerációra képes sejtek megmaradnak, a hám akár hegképződés nélkül is helyreállhat.

55. A sikeres sebgyógyulás megfelelő vérellátást, oxigén- és tápanyagellátást, valamint a fertőzés korlátozását igényli, jól mutatva, hogy a bőr védő, keringési, immunológiai és regenerációs működése szorosan összekapcsolódik.

(aufklappen)német

1. Die Haut (Cutis) ist ein komplexes Organ, das die äußere Körperoberfläche bedeckt, das innere Milieu von der Außenwelt abgrenzt und zugleich einen geregelten Kontakt mit ihr ermöglicht.

2. Aufgrund ihres unmittelbaren Kontakts mit der Umwelt muss die Haut die tiefer liegenden Gewebe vor mechanischen, chemischen, thermischen und biologischen Einwirkungen schützen.

3. Strukturell wirken die unterschiedlich aufgebauten Schichten aus Oberhaut (Epidermis), Lederhaut (Dermis, Corium) und Unterhaut (Subcutis) als einheitliches Organ zusammen.

4. Während die oberflächlichen Schichten vor allem die Grenzfläche zur Außenwelt bilden, übernehmen Gefäße, Nerven und Drüsen der tieferen Bereiche regulierende Aufgaben.

5. Schutz, Wärmeregulation, Wahrnehmung, Stoffwechsel und die Wiederherstellung nach Verletzungen sind somit keine getrennten Vorgänge, sondern miteinander verbundene Leistungen desselben Organs.

6. Die aus mehrschichtig verhorntem Plattenepithel aufgebaute Epidermis bildet außen eine Hornschicht, deren abgestorbene, keratingefüllte Zellen eine widerstandsfähige Oberfläche schaffen.

7. Bei mechanischer Beanspruchung dämpft diese sich fortlaufend erneuernde Schicht kleinere Reibungen und Belastungen und verhindert zugleich, dass äußere Einwirkungen unmittelbar die lebenden Zellen erreichen.

8. Da sich die oberflächlichen Hornschuppen ständig ablösen, sorgen teilungsfähige Zellen der tieferen Epidermisschichten fortlaufend für Ersatz und erhalten dadurch die Kontinuität der Schutzbarriere.

9. Mit der Hornschicht verbundene Lipide und das Sekret der Talgdrüsen vermindern die Wasserverdunstung, sodass die intakte Haut wesentlich zum Schutz des Körpers vor Austrocknung beiträgt.

10. Dieselbe oberflächliche Barriere erschwert auch das Eindringen zahlreicher chemischer Stoffe, wobei ihre Schutzwirkung bei länger dauernder oder starker Einwirkung naturgemäß begrenzt ist.

11. Gegen Krankheitserreger bilden die eng miteinander verbundenen Epithelzellen und die verhornte Oberfläche die primäre physikalische Barriere, die durch die Hautsekrete ergänzt wird.

12. Die leicht saure Reaktion des Schweißes und das zusammen mit dem Talg entstehende Oberflächenmilieu schaffen Bedingungen, die die Vermehrung zahlreicher Krankheitserreger erschweren.

13. Auch die aus dauerhaft auf der intakten Haut lebenden Mikroorganismen bestehende Hautflora gehört zu diesem Schutzsystem, während dieselben Keime an verletzten Stellen zur Infektionsquelle werden können.

14. Das von den Melanozyten der Epidermis gebildete Melanin absorbiert einen Teil der ultravioletten Strahlung und vermindert dadurch die Strahlenbelastung der tiefer gelegenen Zellen.

15. In der Tiefe bildet das Binde- und Fettgewebe der Subcutis eine polsternde Schicht, die besonders in druckbelasteten Körperregionen die darunter liegenden Strukturen vor mechanischen Kräften schützt.

16. Eine weitere Grundfunktion der Haut ist die Regulation der Körpertemperatur, an der vor allem das Gefäßnetz der Dermis, die Schweißdrüsen und das Fettgewebe der Subcutis beteiligt sind.

17. In warmer Umgebung oder bei gesteigerter Muskelarbeit erweitern sich die Hautgefäße, sodass mehr warmes Blut in die Nähe der Körperoberfläche gelangt und die Wärmeabgabe an die Umgebung zunimmt.

18. Unter Kälteeinwirkung verengen sich dagegen die Gefäße, die Hautdurchblutung nimmt ab und weniger Wärme erreicht die Oberfläche, wodurch der Wärmeverlust vermindert wird.

19. Reicht die Gefäßerweiterung allein nicht mehr aus, nimmt die Sekretbildung der in der Dermis und teilweise in der Subcutis gelegenen Schweißdrüsen zu.

20. Für die Verdunstung des Wasseranteils des Schweißes auf der Hautoberfläche wird Wärme benötigt, die dem Körper entzogen wird, sodass die Verdunstung als wirksamer Kühlmechanismus dient.

21. Bei hoher Luftfeuchtigkeit verdunstet der Schweiß jedoch langsamer, weshalb trotz gleicher Schweißproduktion eine geringere Kühlwirkung erreicht werden kann.

22. Bei starkem Schwitzen können zusammen mit der Wärme beträchtliche Mengen Wasser und Elektrolyte verloren gehen, wodurch die Thermoregulation der Haut mit dem Flüssigkeits- und Salzhaushalt verbunden ist.

23. Das Fettgewebe der Subcutis bildet dagegen als schlechter Wärmeleiter eine Isolationsschicht, welche den Wärmestrom aus dem Körperinneren in Richtung Außenwelt verlangsamt.

24. Obwohl sich bei Kälte die Haarbalgmuskeln zusammenziehen und die Haare aufrichten, besitzt dieser Mechanismus wegen der geringen menschlichen Körperbehaarung nur noch eine geringe Bedeutung für die Wärmeisolierung.

25. Neben ihrer Schutz- und Regulationsfunktion ist die Haut ein ausgedehntes Sinnesorgan, das zahlreiche Eigenschaften des physikalischen Kontakts zwischen Körper und Außenwelt erfasst.

26. Freie Nervenendigungen und spezialisierte Rezeptoren in Dermis und Subcutis sind an der Wahrnehmung von Schmerz, Temperaturveränderungen, Berührung und Druck beteiligt.

27. Besonders empfindliche Mechanorezeptoren vermitteln leichte Berührungen, während tiefer gelegene Tastkörperchen vor allem auf stärkeren Druck und Vibration reagieren.

28. Da die Dichte der sensiblen Nervenendigungen regional unterschiedlich ist, ermöglichen Finger und Lippen eine wesentlich feinere Tastunterscheidung als beispielsweise die Haut des Rückens.

29. Um die Haarfollikel gelegene sensible Nervenendigungen können bereits geringe Bewegungen eines Haares registrieren, sodass die Behaarung die mechanische Wahrnehmung der Haut ergänzt.

30. Vor allem Schmerz- und Temperaturempfindung besitzen eine unmittelbare Schutzfunktion, weil das Erkennen schädigender Reize schnelle Abwehrreaktionen auslösen kann.

31. Durch dieses dichte Rezeptornetz ist die Haut nicht lediglich eine passive Hülle, sondern zugleich eine Sinnesfläche, die fortlaufend Informationen liefert.

32. Als Stoffwechselorgan besitzt die Haut unter anderem die besondere Aufgabe, die Bildung von Vitamin D einzuleiten, wozu ultraviolette Strahlung geeigneter Wellenlänge erforderlich ist.

33. Aus dem in der Epidermis vorhandenen 7-Dehydrocholesterin entsteht unter UV-B-Strahlung eine Vorstufe, aus der durch weitere Umwandlung Cholecalciferol, also Vitamin D3, hervorgeht.

34. Der in der Haut beginnende Prozess wird in Leber und Niere fortgesetzt, wo schließlich die hormonell aktive, den Calcium- und Phosphatstoffwechsel regulierende Form entsteht.

35. Mäßige Sonnenexposition kann daher zu einer ausreichenden Vitamin-D-Versorgung beitragen, wobei die erforderliche Menge ultravioletter Strahlung unter anderem von der Pigmentierung der Haut abhängt.

36. Starke oder lang anhaltende ultraviolette Strahlung kann dagegen Zellschäden und Veränderungen der DNA verursachen, weshalb zwischen Vitamin-D-Bildung und Lichtschutz ein biologisches Gleichgewicht erforderlich ist.

37. Mit dem Schweiß werden auch Wasser, Ionen, Milchsäure und Harnstoff ausgeschieden, die Ausscheidungsfunktion der Haut ist mengenmäßig jedoch wesentlich weniger bedeutsam als die der Nieren.

38. Wird die Kontinuität der Haut unterbrochen, beginnt die Wundheilung als Folge ineinandergreifender Prozesse, deren erste Aufgabe die Begrenzung des Blutverlustes und der vorläufige Verschluss der Verletzung ist.

39. Unmittelbar nach einer Gefäßverletzung kommt es zur lokalen Gefäßverengung; anschließend haften Thrombozyten an der verletzten Oberfläche, lagern sich zusammen und bilden den primären Thrombozytenpfropf.

40. Parallel dazu wird das Gerinnungssystem aktiviert, dessen Reaktionskaskade lösliches Fibrinogen in unlösliches Fibrin umwandelt und ein stabilisierendes Fasernetz bildet.

41. Im Fibrinnetz bleiben Blutzellen hängen, wodurch ein Gerinnsel entsteht, das nicht nur die Blutung vermindert, sondern zugleich ein vorläufiges Gerüst für später einwandernde Zellen bereitstellt.

42. Innerhalb weniger Stunden tritt die Entzündungsphase in den Vordergrund, in der sich die benachbarten kleinen Gefäße erweitern, ihre Durchlässigkeit zunimmt und Flüssigkeit sowie Abwehrzellen ins Gewebe austreten.

43. Infolgedessen können im Wundbereich Rötung, Überwärmung, Schwellung und Schmerz auftreten, die typische Begleiterscheinungen der lokalen Entzündungsreaktion darstellen.

44. Zunächst gelangen vor allem Granulozyten in größerer Zahl in das verletzte Gebiet, wo sie eingedrungene Mikroorganismen phagozytieren und an der Beseitigung geschädigten Gewebes mitwirken.

45. Später entwickeln sich aus dem Blut ausgetretene Monozyten zu Makrophagen, welche Zelltrümmer und Krankheitserreger weiter beseitigen und dadurch den Ort der Regeneration reinigen.

46. Gleichzeitig setzen Makrophagen Signalstoffe frei, welche die Abwehrreaktion allmählich in Richtung Gewebeersatz und Wiederaufbau lenken.

47. In der Proliferationsphase beginnen die an den Wundrändern erhaltenen Epithelzellen sich zu teilen und über die verletzte Oberfläche zu wandern, wodurch die Reepithelisierung einsetzt.

48. Gleichzeitig vermehren sich Fibroblasten im Bindegewebe, die durch die Bildung von Kollagenfasern und weiteren Bestandteilen der extrazellulären Matrix neues Stützgewebe aufbauen.

49. Zur Deckung des Sauerstoff- und Nährstoffbedarfs des wachsenden Gewebes entstehen neue Kapillaren, sodass das zell- und gefäßreiche Granulationsgewebe gebildet wird.

50. An der Verkleinerung der Wunde beteiligen sich auch Myofibroblasten, die aufgrund ihrer kontraktilen Eigenschaften die Wundränder allmählich aufeinander zuziehen.

51. Sobald die aufeinander zuwandernden Epithelzellen eine zusammenhängende Schicht bilden, ist die Oberfläche wieder geschlossen, obwohl der Umbau des tieferen Bindegewebes zu diesem Zeitpunkt noch keineswegs abgeschlossen ist.

52. Die anschließende Umbauphase kann Wochen oder Monate dauern, während sich Menge, Anordnung und Vernetzung der Kollagenfasern zunehmend an die mechanische Beanspruchung des Gebietes anpassen.

53. Nach tieferen Verletzungen bleibt gewöhnlich eine Narbe zurück, die aus kollagenreichem Bindegewebe besteht, sich jedoch in Struktur, Elastizität und Zahl der Hautanhangsgebilde von der ursprünglichen Haut unterscheidet.

54. Betrifft eine Verletzung nur oberflächliche Schichten der Epidermis und bleiben regenerationsfähige Zellen erhalten, kann sich das Epithel sogar ohne Narbenbildung vollständig wiederherstellen.

55. Eine erfolgreiche Wundheilung erfordert eine ausreichende Durchblutung, Sauerstoff- und Nährstoffversorgung sowie die Begrenzung von Infektionen und zeigt damit, wie eng Schutz-, Kreislauf-, Immun- und Regenerationsfunktionen der Haut miteinander verbunden sind.



Version 2

1. A bőr a szervezet legnagyobb és legnehezebb szerve. – Die Haut ist das größte und schwerste Organ des Körpers.

2. Felülete egy felnőttnél körülbelül két négyzetméter. – Ihre Oberfläche beträgt bei einem Erwachsenen etwa zwei Quadratmeter.

3. Tömege a bőr alatti kötőszövettel együtt több kilogrammot is elérhet. – Zusammen mit dem Unterhautbindegewebe kann ihr Gewicht mehrere Kilogramm erreichen.

4. Ez a szerv nem csupán egyszerű borítás, hanem sokféle feladatot lát el. – Dieses Organ ist nicht bloß eine einfache Hülle, sondern erfüllt vielfältige Aufgaben.

5. Egyszerre határol, véd, érzékel és szabályoz. – Sie grenzt ab, schützt, nimmt wahr und reguliert zugleich.

6. Ezek a funkciók szorosan összefüggnek egymással. – Diese Funktionen hängen eng miteinander zusammen.

7. A bőr első és legfontosabb feladata a védelem. – Die erste und wichtigste Aufgabe der Haut ist der Schutz.

8. Falként áll a külvilág és a belső szervek között. – Sie steht wie eine Wand zwischen der Außenwelt und den inneren Organen.

9. A felhám mechanikai behatások ellen véd. – Die Oberhaut schützt vor mechanischen Einwirkungen.

10. A szaruréteg felfogja a súrlódást és a nyomást. – Die Hornschicht fängt Reibung und Druck ab.

11. Kórokozók sem jutnak át könnyen rajta. – Krankheitserreger dringen ebenfalls nicht leicht durch sie hindurch.

12. Enyhén savas felülete gátolja a baktériumok szaporodását. – Ihre leicht saure Oberfläche hemmt die Vermehrung von Bakterien.

13. Ezt a védőréteget savköpenynek nevezzük. – Diese Schutzschicht nennt man Säureschutzmantel.

14. A festékanyag, a melanin, elnyeli a káros UV-sugarakat. – Der Farbstoff Melanin absorbiert die schädlichen UV-Strahlen.

15. Erős napfényben a bőr több melanint termel. – Bei starkem Sonnenlicht bildet die Haut mehr Melanin.

16. Így alakul ki a barnulás, amely természetes védelem. – So entsteht die Bräunung, die ein natürlicher Schutz ist.

17. Emellett megőrzi a szervezet víztartalmát. – Außerdem bewahrt sie den Wassergehalt des Körpers.

18. Zsíros felülete meggátolja a túlzott vízveszteséget. – Ihre fettige Oberfläche verhindert einen übermäßigen Wasserverlust.

19. A bőr fontos szerepet játszik a hőszabályozásban. – Die Haut spielt eine wichtige Rolle bei der Wärmeregulation.

20. Az egészséges testhőmérséklet körülbelül 37 fok. – Die gesunde Körpertemperatur beträgt etwa 37 Grad.

21. A szervezet ezt az értéket állandóan tartani igyekszik. – Der Körper versucht, diesen Wert ständig zu halten.

22. Melegben a bőr erei kitágulnak. – Bei Wärme erweitern sich die Blutgefäße der Haut.

23. Ilyenkor több vér jut a felszín közelébe, és a test hőt ad le. – Dann gelangt mehr Blut in die Nähe der Oberfläche, und der Körper gibt Wärme ab.

24. A verejtékmirigyek izzadságot választanak ki. – Die Schweißdrüsen sondern Schweiß ab.

25. Amikor az izzadság elpárolog, a bőr lehűl. – Wenn der Schweiß verdunstet, kühlt die Haut ab.

26. Hidegben a bőr erei összeszűkülnek. – Bei Kälte verengen sich die Blutgefäße der Haut.

27. Ekkor kevesebb vér jut a felszínre, és a test kevesebb hőt veszít. – In diesem Fall gelangt weniger Blut an die Oberfläche, und der Körper verliert weniger Wärme.

28. A bőr alatti zsírréteg hőszigetelőként működik. – Die Fettschicht unter der Haut wirkt als Wärmeisolierung.

29. A bőr a test legnagyobb érzékszerve is. – Die Haut ist auch das größte Sinnesorgan des Körpers.

30. Számtalan idegvégződés található benne. – In ihr befinden sich unzählige Nervenendigungen.

31. Ezek különféle ingereket vesznek fel. – Diese nehmen verschiedene Reize auf.

32. Érzékeli az érintést és a nyomást. – Sie nimmt Berührung und Druck wahr.

33. Megkülönbözteti a meleget és a hideget. – Sie unterscheidet Wärme und Kälte.

34. A fájdalom szintén a bőrön keresztül jut a tudatunkba. – Auch Schmerz gelangt über die Haut in unser Bewusstsein.

35. Az érzékelő sejtek az ingereket elektromos jelekké alakítják. – Die Sinneszellen wandeln die Reize in elektrische Signale um.

36. Ezeket a jeleket az idegek az agyba továbbítják. – Diese Signale leiten die Nerven zum Gehirn weiter.

37. Így a bőr folyamatosan tájékoztat a környezetről. – So informiert die Haut ständig über die Umgebung.

38. A bőr részt vesz a D-vitamin képzésében. – Die Haut ist an der Bildung von Vitamin D beteiligt.

39. Ehhez napfényre, pontosabban UV-sugárzásra van szükség. – Dafür braucht sie Sonnenlicht, genauer gesagt UV-Strahlung.

40. A napfény hatására a bőrben egy előanyag alakul át. – Unter Einwirkung des Sonnenlichts wird in der Haut eine Vorstufe umgewandelt.

41. Ebből a szervezet később D-vitamint állít elő. – Daraus stellt der Körper später Vitamin D her.

42. A D-vitamin fontos a csontok egészségéhez. – Vitamin D ist wichtig für die Gesundheit der Knochen.

43. Segít a szervezetnek a kalcium felvételében. – Es hilft dem Körper bei der Aufnahme von Kalzium.

44. A bőr képes önmagát gyógyítani. – Die Haut kann sich selbst heilen.

45. Egy sérülés után a sebgyógyulás azonnal megindul. – Nach einer Verletzung beginnt die Wundheilung sofort.

46. Először a vér megalvad, és eláll a vérzés. – Zuerst gerinnt das Blut, und die Blutung hört auf.

47. A megszáradt véralvadék pörköt képez a seb felett. – Das getrocknete Blutgerinnsel bildet einen Schorf über der Wunde.

48. A pörk ideiglenes védőrétegként zárja a sebet. – Der Schorf verschließt die Wunde als vorübergehende Schutzschicht.

49. Ezután gyulladás indul meg a sérült területen. – Danach setzt eine Entzündung im verletzten Bereich ein.

50. A védősejtek eltávolítják a kórokozókat és a törmeléket. – Die Abwehrzellen beseitigen Krankheitserreger und Zelltrümmer.

51. Új kötőszövet és apró erek képződnek. – Es bilden sich neues Bindegewebe und winzige Blutgefäße.

52. A hámsejtek befedik a seb felületét. – Die Hautzellen bedecken die Oberfläche der Wunde.

53. Mély sérülés után gyakran heg marad vissza. – Nach einer tiefen Verletzung bleibt oft eine Narbe zurück.

54. A bőr különböző feladatai együtt egységes egészet alkotnak. – Die verschiedenen Aufgaben der Haut bilden zusammen ein einheitliches Ganzes.

55. Véd, szabályozza a hőt, érzékel, D-vitamint termel és gyógyul – mindezt egyszerre. – Sie schützt, reguliert die Wärme, nimmt wahr, bildet Vitamin D und heilt – all das zugleich.

(aufklappen)magyar

1. A bőr a szervezet legnagyobb és legnehezebb szerve.

2. Felülete egy felnőttnél körülbelül két négyzetméter.

3. Tömege a bőr alatti kötőszövettel együtt több kilogrammot is elérhet.

4. Ez a szerv nem csupán egyszerű borítás, hanem sokféle feladatot lát el.

5. Egyszerre határol, véd, érzékel és szabályoz.

6. Ezek a funkciók szorosan összefüggnek egymással.

7. A bőr első és legfontosabb feladata a védelem.

8. Falként áll a külvilág és a belső szervek között.

9. A felhám mechanikai behatások ellen véd.

10. A szaruréteg felfogja a súrlódást és a nyomást.

11. Kórokozók sem jutnak át könnyen rajta.

12. Enyhén savas felülete gátolja a baktériumok szaporodását.

13. Ezt a védőréteget savköpenynek nevezzük.

14. A festékanyag, a melanin, elnyeli a káros UV-sugarakat.

15. Erős napfényben a bőr több melanint termel.

16. Így alakul ki a barnulás, amely természetes védelem.

17. Emellett megőrzi a szervezet víztartalmát.

18. Zsíros felülete meggátolja a túlzott vízveszteséget.

19. A bőr fontos szerepet játszik a hőszabályozásban.

20. Az egészséges testhőmérséklet körülbelül 37 fok.

21. A szervezet ezt az értéket állandóan tartani igyekszik.

22. Melegben a bőr erei kitágulnak.

23. Ilyenkor több vér jut a felszín közelébe, és a test hőt ad le.

24. A verejtékmirigyek izzadságot választanak ki.

25. Amikor az izzadság elpárolog, a bőr lehűl.

26. Hidegben a bőr erei összeszűkülnek.

27. Ekkor kevesebb vér jut a felszínre, és a test kevesebb hőt veszít.

28. A bőr alatti zsírréteg hőszigetelőként működik.

29. A bőr a test legnagyobb érzékszerve is.

30. Számtalan idegvégződés található benne.

31. Ezek különféle ingereket vesznek fel.

32. Érzékeli az érintést és a nyomást.

33. Megkülönbözteti a meleget és a hideget.

34. A fájdalom szintén a bőrön keresztül jut a tudatunkba.

35. Az érzékelő sejtek az ingereket elektromos jelekké alakítják.

36. Ezeket a jeleket az idegek az agyba továbbítják.

37. Így a bőr folyamatosan tájékoztat a környezetről.

38. A bőr részt vesz a D-vitamin képzésében.

39. Ehhez napfényre, pontosabban UV-sugárzásra van szükség.

40. A napfény hatására a bőrben egy előanyag alakul át.

41. Ebből a szervezet később D-vitamint állít elő.

42. A D-vitamin fontos a csontok egészségéhez.

43. Segít a szervezetnek a kalcium felvételében.

44. A bőr képes önmagát gyógyítani.

45. Egy sérülés után a sebgyógyulás azonnal megindul.

46. Először a vér megalvad, és eláll a vérzés.

47. A megszáradt véralvadék pörköt képez a seb felett.

48. A pörk ideiglenes védőrétegként zárja a sebet.

49. Ezután gyulladás indul meg a sérült területen.

50. A védősejtek eltávolítják a kórokozókat és a törmeléket.

51. Új kötőszövet és apró erek képződnek.

52. A hámsejtek befedik a seb felületét.

53. Mély sérülés után gyakran heg marad vissza.

54. A bőr különböző feladatai együtt egységes egészet alkotnak.

55. Véd, szabályozza a hőt, érzékel, D-vitamint termel és gyógyul — mindezt egyszerre.

(aufklappen)német

1. Die Haut ist das größte und schwerste Organ des Körpers.

2. Ihre Oberfläche beträgt bei einem Erwachsenen etwa zwei Quadratmeter.

3. Zusammen mit dem Unterhautbindegewebe kann ihr Gewicht mehrere Kilogramm erreichen.

4. Dieses Organ ist nicht bloß eine einfache Hülle, sondern erfüllt vielfältige Aufgaben.

5. Sie grenzt ab, schützt, nimmt wahr und reguliert zugleich.

6. Diese Funktionen hängen eng miteinander zusammen.

7. Die erste und wichtigste Aufgabe der Haut ist der Schutz.

8. Sie steht wie eine Wand zwischen der Außenwelt und den inneren Organen.

9. Die Oberhaut schützt vor mechanischen Einwirkungen.

10. Die Hornschicht fängt Reibung und Druck ab.

11. Krankheitserreger dringen ebenfalls nicht leicht durch sie hindurch.

12. Ihre leicht saure Oberfläche hemmt die Vermehrung von Bakterien.

13. Diese Schutzschicht nennt man Säureschutzmantel.

14. Der Farbstoff Melanin absorbiert die schädlichen UV-Strahlen.

15. Bei starkem Sonnenlicht bildet die Haut mehr Melanin.

16. So entsteht die Bräunung, die ein natürlicher Schutz ist.

17. Außerdem bewahrt sie den Wassergehalt des Körpers.

18. Ihre fettige Oberfläche verhindert einen übermäßigen Wasserverlust.

19. Die Haut spielt eine wichtige Rolle bei der Wärmeregulation.

20. Die gesunde Körpertemperatur beträgt etwa 37 Grad.

21. Der Körper versucht, diesen Wert ständig zu halten.

22. Bei Wärme erweitern sich die Blutgefäße der Haut.

23. Dann gelangt mehr Blut in die Nähe der Oberfläche, und der Körper gibt Wärme ab.

24. Die Schweißdrüsen sondern Schweiß ab.

25. Wenn der Schweiß verdunstet, kühlt die Haut ab.

26. Bei Kälte verengen sich die Blutgefäße der Haut.

27. In diesem Fall gelangt weniger Blut an die Oberfläche, und der Körper verliert weniger Wärme.

28. Die Fettschicht unter der Haut wirkt als Wärmeisolierung.

29. Die Haut ist auch das größte Sinnesorgan des Körpers.

30. In ihr befinden sich unzählige Nervenendigungen.

31. Diese nehmen verschiedene Reize auf.

32. Sie nimmt Berührung und Druck wahr.

33. Sie unterscheidet Wärme und Kälte.

34. Auch Schmerz gelangt über die Haut in unser Bewusstsein.

35. Die Sinneszellen wandeln die Reize in elektrische Signale um.

36. Diese Signale leiten die Nerven zum Gehirn weiter.

37. So informiert die Haut ständig über die Umgebung.

38. Die Haut ist an der Bildung von Vitamin D beteiligt.

39. Dafür braucht sie Sonnenlicht, genauer gesagt UV-Strahlung.

40. Unter Einwirkung des Sonnenlichts wird in der Haut eine Vorstufe umgewandelt.

41. Daraus stellt der Körper später Vitamin D her.

42. Vitamin D ist wichtig für die Gesundheit der Knochen.

43. Es hilft dem Körper bei der Aufnahme von Kalzium.

44. Die Haut kann sich selbst heilen.

45. Nach einer Verletzung beginnt die Wundheilung sofort.

46. Zuerst gerinnt das Blut, und die Blutung hört auf.

47. Das getrocknete Blutgerinnsel bildet einen Schorf über der Wunde.

48. Der Schorf verschließt die Wunde als vorübergehende Schutzschicht.

49. Danach setzt eine Entzündung im verletzten Bereich ein.

50. Die Abwehrzellen beseitigen Krankheitserreger und Zelltrümmer.

51. Es bilden sich neues Bindegewebe und winzige Blutgefäße.

52. Die Hautzellen bedecken die Oberfläche der Wunde.

53. Nach einer tiefen Verletzung bleibt oft eine Narbe zurück.

54. Die verschiedenen Aufgaben der Haut bilden zusammen ein einheitliches Ganzes.

55. Sie schützt, reguliert die Wärme, nimmt wahr, bildet Vitamin D und heilt — all das zugleich.