1.2.2 – Hunor és Magor – Hunor und Magor
1. A csodaszarvas mondájának középpontjában két testvér áll. – Im Mittelpunkt der Sage vom Wunderhirsch stehen zwei Brüder.
2. Hunornak és Magornak hívják őket. – Sie tragen die Namen Hunor und Magor.
3. Mondai alakokként nincs történelmi alapjuk. – Als Sagenfiguren haben sie keine geschichtliche Grundlage.
4. Kitalált ősalakok, nem valós személyek. – Sie sind erfundene Ahnengestalten, keine wirklichen Personen.
5. A mondában az a feladatuk, hogy megmagyarázzák két nép eredetét. – Ihre Aufgabe in der Sage ist es, den Ursprung zweier Völker zu erklären.
6. Ilyen őspárok a világ számos eredetmondájából ismertek. – Solche Ahnenpaare kennt man aus vielen Ursprungssagen der Welt.
7. Híres példa erre Romulus és Remus a római mondában. – Ein berühmtes Beispiel sind Romulus und Remus in der römischen Sage.
8. Ott is két testvér áll egy nép történetének kezdetén. – Auch dort stehen zwei Brüder am Anfang eines Volkes.
9. Hunor és Magor hasonló szerepet tölt be a magyar mondában. – Hunor und Magor erfüllen in der ungarischen Sage eine ähnliche Rolle.
10. Nevüket tudatosan választották meg. – Ihre Namen sind mit Bedacht gewählt.
11. A Hunor név egyértelműen a hun szóra emlékeztet. – Der Name Hunor klingt deutlich an das Wort Hunnen an.
12. A Magor név a magyar szóra emlékeztet. – Der Name Magor klingt an das Wort Magyar an.
13. A magyar a nép saját magyar elnevezése. – Magyar ist die ungarische Selbstbezeichnung des Volkes.
14. Így a két testvértől két rokon nép származik. – Aus den beiden Brüdern gehen so zwei verwandte Völker hervor.
15. A monda szerint Hunortól származnak a hunok. – Von Hunor stammen der Sage nach die Hunnen ab.
16. Magortól származnak a magyarok. – Von Magor stammen die Ungarn ab.
17. A monda szerint tehát a hunok és a magyarok testvérnépek. – Damit sind Hunnen und Ungarn nach der Sage Brudervölker.
18. Ezt az elképzelést hun–magyar rokonságnak nevezik. – Diese Vorstellung nennt man die hunnisch-ungarische Verwandtschaft.
19. Ez az egész elbeszélés valódi magva. – Sie ist der eigentliche Kern der ganzen Erzählung.
20. A krónikákban a testvérek apát is kapnak. – In den Chroniken erhalten die Brüder auch einen Vater.
21. Ezt az apát Ménrótnak vagy Nimródnak hívják. – Dieser Vater trägt den Namen Ménrót oder Nimród.
22. Nimród bibliai alak. – Nimród ist eine Gestalt aus der Bibel.
23. Ott hatalmas vadásznak számít az Úr előtt. – Dort gilt er als gewaltiger Jäger vor dem Herrn.
24. A középkori krónikások így kapcsolták össze a mondát a bibliai hagyománnyal. – Die mittelalterlichen Chronisten verbanden so die Sage mit der biblischen Überlieferung.
25. Ily módon keresztény keretet adtak a pogány eredetmondának. – Auf diese Weise gaben sie der heidnischen Herkunftssage einen christlichen Rahmen.
26. Nimród maga is nagy vadász a mondában. – Nimród ist in der Sage selbst ein großer Jäger.
27. Fiai, Hunor és Magor, tőle öröklik a vadászszenvedélyt. – Seine Söhne Hunor und Magor erben von ihm die Jagdleidenschaft.
28. Így érthető, miért éppen a vadászat áll a monda elején. – So erklärt sich, warum gerade die Jagd am Anfang der Sage steht.
29. A szarvas üldözése új hazába vezeti a testvéreket. – Die Verfolgung des Hirsches führt die Brüder in eine neue Heimat.
30. A szarvas eközben vezetőként és a sors hírnökeként jelenik meg. – Der Hirsch erscheint dabei als Führer und Schicksalsbote.
31. A testvéreket jövendő utódaik földjére csalogatja. – Er lockt die Brüder in das Land ihrer künftigen Nachkommen.
32. Sok ősi kultúrában a szarvast szent állatnak tekintik. – In vielen alten Kulturen gilt der Hirsch als heiliges Tier.
33. Gyakran összekapcsolják a nappal és a más világokba való átlépéssel. – Er wird oft mit der Sonne und mit dem Übergang in andere Welten verbunden.
34. A magyar mondában is természetfeletti vonásokat visel. – Auch in der ungarischen Sage trägt er übernatürliche Züge.
35. Nyitva marad, hogy zsákmány akar-e lenni, vagy csupán vezeti a vadászokat. – Ob er Beute sein will oder die Jäger nur führt, bleibt offen.
36. Eltűnik, amint teljesítette küldetését. – Er verschwindet, sobald sein Auftrag erfüllt ist.
37. Ezzel véget ér a szerepe az elbeszélésben. – Damit ist seine Rolle in der Erzählung beendet.
38. A tulajdonképpeni hősök azonban a két testvér. – Die eigentlichen Helden aber sind die beiden Brüder.
39. Egész népek ősatyjaivá válnak. – Sie werden zu den Stammvätern ganzer Völker.
40. A nők elrablásával biztosítják nemzetségük fennmaradását. – Durch den Raub der Frauen sichern sie den Fortbestand ihres Geschlechts.
41. Az elrabolt nők Dula fejedelem lányai. – Die geraubten Frauen sind die Töchter des Fürsten Dula.
42. Ezekből a kapcsolatokból számos utód születik. – Aus diesen Verbindungen gehen zahlreiche Nachkommen hervor.
43. Így két testvértől két nagy nép származik. – So entstehen aus zwei Brüdern zwei große Völker.
44. A monda ezzel egyszerre magyarázza meg az eredetet és az összetartozást. – Die Sage erklärt damit zugleich Herkunft und Zusammengehörigkeit.
45. A hunokat és a magyarokat közeli rokonokként ábrázolja. – Sie stellt Hunnen und Ungarn als eng verwandt dar.
46. Ennek az értelmezésnek a középkorban fontos jelentősége volt. – Diese Deutung hatte für das Mittelalter eine wichtige Bedeutung.
47. A középkorban Attila hun királyt nagy uralkodónak tartották. – Im Mittelalter galt der Hunnenkönig Attila als großer Herrscher.
48. Attila hatalmas, bár rettegett alakként volt ismert Európában. – Attila war in Europa als mächtige, wenn auch gefürchtete Gestalt bekannt.
49. A magyarok szívesen vezették vissza eredetüket rá. – Die Ungarn führten sich gern auf ihn zurück.
50. Hunor és Magor mondájával ezt meg is indokolhatták. – Über die Sage von Hunor und Magor konnten sie das begründen.
51. Hunor leszármazottaiként a hunok rokonainak számítottak. – Als Nachkommen Hunors galten sie als Verwandte der Hunnen.
52. Így Attila a magyar fejedelmek távoli ősének tűnt. – Damit erschien Attila als ein ferner Ahne der ungarischen Fürsten.
53. A magyar uralkodóház ebből ősi dicsőséget vezetett le. – Das ungarische Herrscherhaus leitete daraus einen alten Ruhm ab.
54. Ez a származástan több krónikában is megtalálható. – Diese Abstammungslehre findet sich in mehreren Chroniken.
55. Különösen határozottan képviseli Kézai Simon krónikás. – Besonders nachdrücklich vertritt sie der Chronist Simon Kézai.
56. Kézai a 13. században írt IV. László király udvarában. – Kézai schrieb im 13. Jahrhundert am Hof König Ladislaus’ IV.
57. Dicsőséges eredetet akart adni a magyaroknak. – Er wollte den Ungarn einen glanzvollen Ursprung geben.
58. A hunokkal való rokonság ezt a célt szolgálta. – Die Verwandtschaft mit den Hunnen diente diesem Ziel.
59. Mai szemmel ez a rokonság történelmileg nem tartható. – Aus heutiger Sicht ist diese Verwandtschaft geschichtlich nicht haltbar.
60. A hunok és a magyarok különböző népcsoportokhoz tartoznak. – Hunnen und Ungarn gehören verschiedenen Völkergruppen an.
61. Európai megjelenésük között több évszázad telt el. – Zwischen ihrem Auftreten in Europa liegen mehrere Jahrhunderte.
62. A hunok a 4. és az 5. században jelennek meg. – Die Hunnen erscheinen im 4. und 5. Jahrhundert.
63. A magyarok csak 895 körül veszik birtokba a Kárpát-medencét. – Die Ungarn nehmen das Karpatenbecken erst um 895 in Besitz.
64. A közvetlen leszármazás ezért kizárt. – Eine unmittelbare Abstammung ist damit ausgeschlossen.
65. Nyelvileg sincs bizonyított kapcsolat. – Auch sprachlich besteht keine erwiesene Verbindung.
66. A hun–magyar rokonság tehát monda, nem tény. – Die hunnisch-ungarische Verwandtschaft ist also eine Sage, keine Tatsache.
67. Ennek ellenére nagy hatással volt a magyarok önképére. – Dennoch war ihre Wirkung auf das Selbstbild der Ungarn groß.
68. Évszázadokon át történelmi igazságnak tartották. – Über Jahrhunderte galt sie als geschichtliche Wahrheit.
69. Erősítette az ősi és dicsőséges származás tudatát. – Sie stärkte das Bewusstsein einer alten und ruhmreichen Herkunft.
70. Hunor és Magor alakja így nemzeti jelképpé vált. – Die Figuren Hunor und Magor wurden so zu nationalen Symbolen.
71. A nép közös gyökerét testesítették meg. – Sie verkörperten die gemeinsame Wurzel des Volkes.
72. Bennük egyesült a harcias múltra való büszkeség. – In ihnen verband sich der Stolz auf eine kriegerische Vergangenheit.
73. A monda az ősök bátorságát és rátermettségét hangsúlyozza. – Die Sage betont die Tapferkeit und Tüchtigkeit der Ahnen.
74. Hunor és Magor merész vadászokként és harcosokként jelennek meg. – Hunor und Magor erscheinen als kühne Jäger und Krieger.
75. Saját erejükből szerzik meg hazájukat és asszonyaikat. – Sie erobern sich ihre Heimat und ihre Frauen aus eigener Kraft.
76. Ezzel megfelelnek egy büszke lovas nép képének. – Damit entsprechen sie dem Bild eines stolzen Reitervolkes.
77. A monda így a korai magyar társadalom értékeit tükrözi. – Die Sage spiegelt so die Werte der frühen ungarischen Gesellschaft.
78. Középpontjában a bátorság, az erő és az összetartás áll. – Mut, Stärke und Zusammenhalt stehen in ihrem Mittelpunkt.
79. Egyúttal a törzsek és nemzetségek rendjét is megmagyarázza. – Zugleich erklärt sie die Ordnung der Stämme und Sippen.
80. A testvérek utódai alkotják a későbbi törzseket. – Die Nachkommen der Brüder bilden die späteren Stämme.
81. Így a monda összekapcsolja az eredetet a társadalmi renddel. – So verbindet die Sage die Herkunft mit der Gesellschaftsordnung.
82. Dula fejedelemnek is meghatározott szerepe van benne. – Auch der Fürst Dula hat in ihr eine feste Rolle.
83. Lányai az új népek anyáivá válnak. – Seine Töchter werden zu den Müttern der neuen Völker.
84. Általuk a testvérek nemzetsége egy idegen néppel kapcsolódik össze. – Durch sie verbindet sich das Geschlecht der Brüder mit einem fremden Volk.
85. Ebben a kapcsolatban több törzs keveredése sejlik fel. – In dieser Verbindung deutet sich die Vermischung mehrerer Stämme an.
86. A monda az ilyen történelmi folyamatokat szemléletes képbe öltözteti. – Die Sage kleidet solche geschichtlichen Vorgänge in ein anschauliches Bild.
87. A sok vándorlásból és szövetségből világos családtörténet lesz. – Aus vielen Wanderungen und Bündnissen wird eine klare Familiengeschichte.
88. Ez sok eredetmonda alapvető vonása. – Das ist ein Grundzug vieler Ursprungssagen.
89. A bonyolult folyamatokat könnyen megjegyezhető elbeszéléssé egyszerűsítik. – Sie vereinfachen verwickelte Vorgänge zu einer einprägsamen Erzählung.
90. Éppen ebben rejlik erejük és hosszan tartó hatásuk. – Gerade darin liegt ihre Kraft und ihre lange Wirkung.
91. Hunor és Magor mindmáig jelen van a magyar köztudatban. – Hunor und Magor sind bis heute im ungarischen Bewusstsein verankert.
92. Nevüket szinte minden magyar gyermek ismeri. – Ihre Namen kennt fast jedes ungarische Kind.
93. Saját történelmük mondai kezdetét jelképezik. – Sie stehen für den sagenhaften Anfang der eigenen Geschichte.
94. Mondai alakokként a költészet világához tartoznak. – Als Sagenfiguren gehören sie in die Welt der Dichtung.
95. Értékük nem a történelmi pontosságban rejlik. – Ihr Wert liegt nicht in geschichtlicher Genauigkeit.
96. Hanem abban az értelmezésben, amelyet az eredetnek adnak. – Er liegt in der Deutung, die sie dem Ursprung geben.
97. Megmagyarázzák, honnan származik a nép, és hová tartozik. – Sie erklären, woher das Volk kommt und wohin es gehört.
98. Ezzel betöltik egy eredetmonda tulajdonképpeni feladatát. – Damit erfüllen sie die eigentliche Aufgabe einer Ursprungssage.
99. A két testvér ennek az elbeszélésnek a központi alakja. – Die beiden Brüder sind das Herzstück dieser Erzählung.
100. Bennük nyeri el maradandó alakját a magyar eredetmítosz. – In ihnen findet der ungarische Ursprungsmythos seine bleibende Gestalt.
(aufklappen)magyar
1. A csodaszarvas mondájának középpontjában két testvér áll.
2. Hunornak és Magornak hívják őket.
3. Mondai alakokként nincs történelmi alapjuk.
4. Kitalált ősalakok, nem valós személyek.
5. A mondában az a feladatuk, hogy megmagyarázzák két nép eredetét.
6. Ilyen őspárok a világ számos eredetmondájából ismertek.
7. Híres példa erre Romulus és Remus a római mondában.
8. Ott is két testvér áll egy nép történetének kezdetén.
9. Hunor és Magor hasonló szerepet tölt be a magyar mondában.
10. Nevüket tudatosan választották meg.
11. A Hunor név egyértelműen a hun szóra emlékeztet.
12. A Magor név a magyar szóra emlékeztet.
13. A magyar a nép saját magyar elnevezése.
14. Így a két testvértől két rokon nép származik.
15. A monda szerint Hunortól származnak a hunok.
16. Magortól származnak a magyarok.
17. A monda szerint tehát a hunok és a magyarok testvérnépek.
18. Ezt az elképzelést hun–magyar rokonságnak nevezik.
19. Ez az egész elbeszélés valódi magva.
20. A krónikákban a testvérek apát is kapnak.
21. Ezt az apát Ménrótnak vagy Nimródnak hívják.
22. Nimród bibliai alak.
23. Ott hatalmas vadásznak számít az Úr előtt.
24. A középkori krónikások így kapcsolták össze a mondát a bibliai hagyománnyal.
25. Ily módon keresztény keretet adtak a pogány eredetmondának.
26. Nimród maga is nagy vadász a mondában.
27. Fiai, Hunor és Magor, tőle öröklik a vadászszenvedélyt.
28. Így érthető, miért éppen a vadászat áll a monda elején.
29. A szarvas üldözése új hazába vezeti a testvéreket.
30. A szarvas eközben vezetőként és a sors hírnökeként jelenik meg.
31. A testvéreket jövendő utódaik földjére csalogatja.
32. Sok ősi kultúrában a szarvast szent állatnak tekintik.
33. Gyakran összekapcsolják a nappal és a más világokba való átlépéssel.
34. A magyar mondában is természetfeletti vonásokat visel.
35. Nyitva marad, hogy zsákmány akar-e lenni, vagy csupán vezeti a vadászokat.
36. Eltűnik, amint teljesítette küldetését.
37. Ezzel véget ér a szerepe az elbeszélésben.
38. A tulajdonképpeni hősök azonban a két testvér.
39. Egész népek ősatyjaivá válnak.
40. A nők elrablásával biztosítják nemzetségük fennmaradását.
41. Az elrabolt nők Dula fejedelem lányai.
42. Ezekből a kapcsolatokból számos utód születik.
43. Így két testvértől két nagy nép származik.
44. A monda ezzel egyszerre magyarázza meg az eredetet és az összetartozást.
45. A hunokat és a magyarokat közeli rokonokként ábrázolja.
46. Ennek az értelmezésnek a középkorban fontos jelentősége volt.
47. A középkorban Attila hun királyt nagy uralkodónak tartották.
48. Attila hatalmas, bár rettegett alakként volt ismert Európában.
49. A magyarok szívesen vezették vissza eredetüket rá.
50. Hunor és Magor mondájával ezt meg is indokolhatták.
51. Hunor leszármazottaiként a hunok rokonainak számítottak.
52. Így Attila a magyar fejedelmek távoli ősének tűnt.
53. A magyar uralkodóház ebből ősi dicsőséget vezetett le.
54. Ez a származástan több krónikában is megtalálható.
55. Különösen határozottan képviseli Kézai Simon krónikás.
56. Kézai a 13. században írt IV. László király udvarában.
57. Dicsőséges eredetet akart adni a magyaroknak.
58. A hunokkal való rokonság ezt a célt szolgálta.
59. Mai szemmel ez a rokonság történelmileg nem tartható.
60. A hunok és a magyarok különböző népcsoportokhoz tartoznak.
61. Európai megjelenésük között több évszázad telt el.
62. A hunok a 4. és az 5. században jelennek meg.
63. A magyarok csak 895 körül veszik birtokba a Kárpát-medencét.
64. A közvetlen leszármazás ezért kizárt.
65. Nyelvileg sincs bizonyított kapcsolat.
66. A hun–magyar rokonság tehát monda, nem tény.
67. Ennek ellenére nagy hatással volt a magyarok önképére.
68. Évszázadokon át történelmi igazságnak tartották.
69. Erősítette az ősi és dicsőséges származás tudatát.
70. Hunor és Magor alakja így nemzeti jelképpé vált.
71. A nép közös gyökerét testesítették meg.
72. Bennük egyesült a harcias múltra való büszkeség.
73. A monda az ősök bátorságát és rátermettségét hangsúlyozza.
74. Hunor és Magor merész vadászokként és harcosokként jelennek meg.
75. Saját erejükből szerzik meg hazájukat és asszonyaikat.
76. Ezzel megfelelnek egy büszke lovas nép képének.
77. A monda így a korai magyar társadalom értékeit tükrözi.
78. Középpontjában a bátorság, az erő és az összetartás áll.
79. Egyúttal a törzsek és nemzetségek rendjét is megmagyarázza.
80. A testvérek utódai alkotják a későbbi törzseket.
81. Így a monda összekapcsolja az eredetet a társadalmi renddel.
82. Dula fejedelemnek is meghatározott szerepe van benne.
83. Lányai az új népek anyáivá válnak.
84. Általuk a testvérek nemzetsége egy idegen néppel kapcsolódik össze.
85. Ebben a kapcsolatban több törzs keveredése sejlik fel.
86. A monda az ilyen történelmi folyamatokat szemléletes képbe öltözteti.
87. A sok vándorlásból és szövetségből világos családtörténet lesz.
88. Ez sok eredetmonda alapvető vonása.
89. A bonyolult folyamatokat könnyen megjegyezhető elbeszéléssé egyszerűsítik.
90. Éppen ebben rejlik erejük és hosszan tartó hatásuk.
91. Hunor és Magor mindmáig jelen van a magyar köztudatban.
92. Nevüket szinte minden magyar gyermek ismeri.
93. Saját történelmük mondai kezdetét jelképezik.
94. Mondai alakokként a költészet világához tartoznak.
95. Értékük nem a történelmi pontosságban rejlik.
96. Hanem abban az értelmezésben, amelyet az eredetnek adnak.
97. Megmagyarázzák, honnan származik a nép, és hová tartozik.
98. Ezzel betöltik egy eredetmonda tulajdonképpeni feladatát.
99. A két testvér ennek az elbeszélésnek a központi alakja.
100. Bennük nyeri el maradandó alakját a magyar eredetmítosz.
(aufklappen)német
1. Im Mittelpunkt der Sage vom Wunderhirsch stehen zwei Brüder.
2. Sie tragen die Namen Hunor und Magor.
3. Als Sagenfiguren haben sie keine geschichtliche Grundlage.
4. Sie sind erfundene Ahnengestalten, keine wirklichen Personen.
5. Ihre Aufgabe in der Sage ist es, den Ursprung zweier Völker zu erklären.
6. Solche Ahnenpaare kennt man aus vielen Ursprungssagen der Welt.
7. Ein berühmtes Beispiel sind Romulus und Remus in der römischen Sage.
8. Auch dort stehen zwei Brüder am Anfang eines Volkes.
9. Hunor und Magor erfüllen in der ungarischen Sage eine ähnliche Rolle.
10. Ihre Namen sind mit Bedacht gewählt.
11. Der Name Hunor klingt deutlich an das Wort Hunnen an.
12. Der Name Magor klingt an das Wort Magyar an.
13. Magyar ist die ungarische Selbstbezeichnung des Volkes.
14. Aus den beiden Brüdern gehen so zwei verwandte Völker hervor.
15. Von Hunor stammen der Sage nach die Hunnen ab.
16. Von Magor stammen die Ungarn ab.
17. Damit sind Hunnen und Ungarn nach der Sage Brudervölker.
18. Diese Vorstellung nennt man die hunnisch-ungarische Verwandtschaft.
19. Sie ist der eigentliche Kern der ganzen Erzählung.
20. In den Chroniken erhalten die Brüder auch einen Vater.
21. Dieser Vater trägt den Namen Ménrót oder Nimród.
22. Nimród ist eine Gestalt aus der Bibel.
23. Dort gilt er als gewaltiger Jäger vor dem Herrn.
24. Die mittelalterlichen Chronisten verbanden so die Sage mit der biblischen Überlieferung.
25. Auf diese Weise gaben sie der heidnischen Herkunftssage einen christlichen Rahmen.
26. Nimród ist in der Sage selbst ein großer Jäger.
27. Seine Söhne Hunor und Magor erben von ihm die Jagdleidenschaft.
28. So erklärt sich, warum gerade die Jagd am Anfang der Sage steht.
29. Die Verfolgung des Hirsches führt die Brüder in eine neue Heimat.
30. Der Hirsch erscheint dabei als Führer und Schicksalsbote.
31. Er lockt die Brüder in das Land ihrer künftigen Nachkommen.
32. In vielen alten Kulturen gilt der Hirsch als heiliges Tier.
33. Er wird oft mit der Sonne und mit dem Übergang in andere Welten verbunden.
34. Auch in der ungarischen Sage trägt er übernatürliche Züge.
35. Ob er Beute sein will oder die Jäger nur führt, bleibt offen.
36. Er verschwindet, sobald sein Auftrag erfüllt ist.
37. Damit ist seine Rolle in der Erzählung beendet.
38. Die eigentlichen Helden aber sind die beiden Brüder.
39. Sie werden zu den Stammvätern ganzer Völker.
40. Durch den Raub der Frauen sichern sie den Fortbestand ihres Geschlechts.
41. Die geraubten Frauen sind die Töchter des Fürsten Dula.
42. Aus diesen Verbindungen gehen zahlreiche Nachkommen hervor.
43. So entstehen aus zwei Brüdern zwei große Völker.
44. Die Sage erklärt damit zugleich Herkunft und Zusammengehörigkeit.
45. Sie stellt Hunnen und Ungarn als eng verwandt dar.
46. Diese Deutung hatte für das Mittelalter eine wichtige Bedeutung.
47. Im Mittelalter galt der Hunnenkönig Attila als großer Herrscher.
48. Attila war in Europa als mächtige, wenn auch gefürchtete Gestalt bekannt.
49. Die Ungarn führten sich gern auf ihn zurück.
50. Über die Sage von Hunor und Magor konnten sie das begründen.
51. Als Nachkommen Hunors galten sie als Verwandte der Hunnen.
52. Damit erschien Attila als ein ferner Ahne der ungarischen Fürsten.
53. Das ungarische Herrscherhaus leitete daraus einen alten Ruhm ab.
54. Diese Abstammungslehre findet sich in mehreren Chroniken.
55. Besonders nachdrücklich vertritt sie der Chronist Simon Kézai.
56. Kézai schrieb im 13. Jahrhundert am Hof König Ladislaus’ IV.
57. Er wollte den Ungarn einen glanzvollen Ursprung geben.
58. Die Verwandtschaft mit den Hunnen diente diesem Ziel.
59. Aus heutiger Sicht ist diese Verwandtschaft geschichtlich nicht haltbar.
60. Hunnen und Ungarn gehören verschiedenen Völkergruppen an.
61. Zwischen ihrem Auftreten in Europa liegen mehrere Jahrhunderte.
62. Die Hunnen erscheinen im 4. und 5. Jahrhundert.
63. Die Ungarn nehmen das Karpatenbecken erst um 895 in Besitz.
64. Eine unmittelbare Abstammung ist damit ausgeschlossen.
65. Auch sprachlich besteht keine erwiesene Verbindung.
66. Die hunnisch-ungarische Verwandtschaft ist also eine Sage, keine Tatsache.
67. Dennoch war ihre Wirkung auf das Selbstbild der Ungarn groß.
68. Über Jahrhunderte galt sie als geschichtliche Wahrheit.
69. Sie stärkte das Bewusstsein einer alten und ruhmreichen Herkunft.
70. Die Figuren Hunor und Magor wurden so zu nationalen Symbolen.
71. Sie verkörperten die gemeinsame Wurzel des Volkes.
72. In ihnen verband sich der Stolz auf eine kriegerische Vergangenheit.
73. Die Sage betont die Tapferkeit und Tüchtigkeit der Ahnen.
74. Hunor und Magor erscheinen als kühne Jäger und Krieger.
75. Sie erobern sich ihre Heimat und ihre Frauen aus eigener Kraft.
76. Damit entsprechen sie dem Bild eines stolzen Reitervolkes.
77. Die Sage spiegelt so die Werte der frühen ungarischen Gesellschaft.
78. Mut, Stärke und Zusammenhalt stehen in ihrem Mittelpunkt.
79. Zugleich erklärt sie die Ordnung der Stämme und Sippen.
80. Die Nachkommen der Brüder bilden die späteren Stämme.
81. So verbindet die Sage die Herkunft mit der Gesellschaftsordnung.
82. Auch der Fürst Dula hat in ihr eine feste Rolle.
83. Seine Töchter werden zu den Müttern der neuen Völker.
84. Durch sie verbindet sich das Geschlecht der Brüder mit einem fremden Volk.
85. In dieser Verbindung deutet sich die Vermischung mehrerer Stämme an.
86. Die Sage kleidet solche geschichtlichen Vorgänge in ein anschauliches Bild.
87. Aus vielen Wanderungen und Bündnissen wird eine klare Familiengeschichte.
88. Das ist ein Grundzug vieler Ursprungssagen.
89. Sie vereinfachen verwickelte Vorgänge zu einer einprägsamen Erzählung.
90. Gerade darin liegt ihre Kraft und ihre lange Wirkung.
91. Hunor und Magor sind bis heute im ungarischen Bewusstsein verankert.
92. Ihre Namen kennt fast jedes ungarische Kind.
93. Sie stehen für den sagenhaften Anfang der eigenen Geschichte.
94. Als Sagenfiguren gehören sie in die Welt der Dichtung.
95. Ihr Wert liegt nicht in geschichtlicher Genauigkeit.
96. Er liegt in der Deutung, die sie dem Ursprung geben.
97. Sie erklären, woher das Volk kommt und wohin es gehört.
98. Damit erfüllen sie die eigentliche Aufgabe einer Ursprungssage.
99. Die beiden Brüder sind das Herzstück dieser Erzählung.
100. In ihnen findet der ungarische Ursprungsmythos seine bleibende Gestalt.