1.2.1 – A monda tartalma – Der Inhalt der Sage
1. A csodaszarvas mondája a magyarok legrégebbi elbeszélései közé tartozik. – Die Sage vom Wunderhirsch gehört zu den ältesten Erzählungen der Ungarn.
2. A nép mondai eredetéről számol be. – Sie berichtet vom sagenhaften Ursprung des Volkes.
3. Több középkori krónika őrizte meg. – Überliefert ist sie in mehreren mittelalterlichen Chroniken.
4. Ezeket a krónikákat latin nyelven írták. – Diese Chroniken sind in lateinischer Sprache geschrieben.
5. A legrészletesebben Kézai Simon krónikás meséli el. – Am ausführlichsten erzählt sie der Chronist Simon Kézai.
6. Az elbeszélés magva azonban jóval régebbi ezeknél a feljegyzéseknél. – Der Kern der Erzählung ist jedoch weit älter als diese Aufzeichnungen.
7. A monda elején két testvér áll. – Am Anfang der Sage stehen zwei Brüder.
8. Hunornak és Magornak hívják őket. – Sie heißen Hunor und Magor.
9. Mindketten erős és ügyes vadászok. – Die beiden sind kräftige und tüchtige Jäger.
10. Egy napon társaikkal vadászni indulnak. – Eines Tages ziehen sie mit ihren Gefährten auf die Jagd.
11. Egy tágas, puszta tájon járnak. – Sie streifen dabei durch eine weite, öde Landschaft.
12. Hirtelen egy pompás szarvas jelenik meg előttük. – Plötzlich taucht vor ihnen ein prächtiger Hirsch auf.
13. Ritka szépségű, csodálatos szarvasünő. – Es ist eine wunderbare Hirschkuh von seltener Schönheit.
14. A vadászok azonnal üldözőbe veszik. – Die Jäger nehmen sofort die Verfolgung auf.
15. A szarvas járhatatlan vidékre menekül előlük. – Der Hirsch flieht vor ihnen in unwegsames Gelände.
16. Az állat újra meg újra úgy tűnik, mintha már karnyújtásnyira volna. – Immer wieder scheint das Tier zum Greifen nah.
17. Az utolsó pillanatban azonban mindig eltűnik előlük. – Doch jedes Mal entzieht es sich im letzten Augenblick.
18. Így a szarvas egyre messzebbre csalogatja a testvéreket. – So lockt der Hirsch die Brüder immer weiter fort.
19. Egy távoli, ismeretlen vidékre vezeti őket. – Er führt sie in eine ferne, unbekannte Gegend.
20. Végül egy mocsaras földre érkeznek. – Schließlich gelangen sie in ein sumpfiges Land.
21. A krónikák ezt a vidéket Meótisz mocsarainak nevezik. – Die Chroniken nennen dieses Land die Sümpfe von Meotis.
22. Ez alatt az Azovi-tenger vidékét értik. – Damit ist die Gegend am Asowschen Meer gemeint.
23. Ezen a helyen a csodálatos szarvas végleg eltűnik. – An diesem Ort verschwindet der wunderbare Hirsch endgültig.
24. A vadászok nem tudják tovább követni. – Die Jäger können ihn nicht länger verfolgen.
25. Az a föld azonban, ahová vezette őket, megtetszik nekik. – Doch das Land, in das er sie geführt hat, gefällt ihnen.
26. Vízben, legelőkben és vadban gazdag. – Es ist reich an Wasser, Weiden und Wild.
27. A testvérek elhatározzák, hogy ott maradnak. – Die Brüder beschließen, dort zu bleiben.
28. Társaikkal együtt letelepednek ezen a vidéken. – Sie lassen sich mit ihren Gefährten in dieser Gegend nieder.
29. Egy ideig békésen élnek Meótisz mocsaraiban. – Eine Zeit lang leben sie friedlich in den Sümpfen von Meotis.
30. Egy napon ismét vadászni indulnak. – Eines Tages ziehen sie erneut zur Jagd aus.
31. Közben fiatal nők egy csoportjával találkoznak. – Dabei begegnen sie einer Schar junger Frauen.
32. A nők a szabadban táncolnak és ünnepelnek. – Die Frauen tanzen und feiern im Freien ein Fest.
33. Köztük van egy előkelő fejedelem két leánya is. – Unter ihnen sind auch zwei Töchter eines vornehmen Fürsten.
34. A fejedelmet a mondában Dulának hívják. – Der Fürst trägt in der Sage den Namen Dula.
35. A testvérek rajtaütnek az ünneplő társaságon. – Die Brüder überfallen die feiernde Gesellschaft.
36. Elrabolják a nőket, és magukkal viszik őket. – Sie rauben die Frauen und führen sie mit sich fort.
37. Hunor és Magor feleségül veszi a két fejedelemleányt. – Hunor und Magor nehmen die beiden Fürstentöchter zur Frau.
38. Társaik is feleséget választanak az elrabolt nők közül. – Auch ihre Gefährten nehmen sich Frauen aus der geraubten Schar.
39. Ezekből a kapcsolatokból számos utód születik. – Aus diesen Verbindungen gehen zahlreiche Nachkommen hervor.
40. A monda szerint a két testvértől két nép származik. – Von den beiden Brüdern stammen nach der Sage zwei Völker ab.
41. Hunortól származnak a hunok. – Von Hunor leiten sich die Hunnen her.
42. Magortól származnak a magyarok. – Von Magor leiten sich die Ungarn, die Magyaren, her.
43. A monda így mindkét nép eredetét közös gyökérből vezeti le. – So erklärt die Sage die Herkunft beider Völker aus einer Wurzel.
44. A csodaszarvas eközben az új hazába vezető útmutatóként jelenik meg. – Der Wunderhirsch erscheint dabei als Führer in die neue Heimat.
45. Megmutatja az utat a jövendő utódok földjére. – Er weist den Weg in das Land der künftigen Nachkommen.
46. A monda egyúttal testvérnéppé kapcsolja össze a hunokat és a magyarokat. – Zugleich verbindet die Sage Hunnen und Ungarn zu Brüdern.
47. Ezzel a két nép közös származását alapozza meg. – Damit begründet sie eine gemeinsame Abstammung beider Völker.
48. Ebben a tömör cselekményben rejlik az elbeszélés teljes magva. – In dieser knappen Handlung liegt der ganze Kern der Erzählung.
49. A vadászatot, a vándorlást és az eredetet egyetlen képben kapcsolja össze. – Sie verbindet Jagd, Wanderung und Ursprung zu einem Bild.
50. A mondát évszázadokon át pontosan ebben a formában adták tovább. – In genau dieser Gestalt wurde die Sage über Jahrhunderte weitergegeben.
(aufklappen)magyar
1. A csodaszarvas mondája a magyarok legrégebbi elbeszélései közé tartozik.
2. A nép mondai eredetéről számol be.
3. Több középkori krónika őrizte meg.
4. Ezeket a krónikákat latin nyelven írták.
5. A legrészletesebben Kézai Simon krónikás meséli el.
6. Az elbeszélés magva azonban jóval régebbi ezeknél a feljegyzéseknél.
7. A monda elején két testvér áll.
8. Hunornak és Magornak hívják őket.
9. Mindketten erős és ügyes vadászok.
10. Egy napon társaikkal vadászni indulnak.
11. Egy tágas, puszta tájon járnak.
12. Hirtelen egy pompás szarvas jelenik meg előttük.
13. Ritka szépségű, csodálatos szarvasünő.
14. A vadászok azonnal üldözőbe veszik.
15. A szarvas járhatatlan vidékre menekül előlük.
16. Az állat újra meg újra úgy tűnik, mintha már karnyújtásnyira volna.
17. Az utolsó pillanatban azonban mindig eltűnik előlük.
18. Így a szarvas egyre messzebbre csalogatja a testvéreket.
19. Egy távoli, ismeretlen vidékre vezeti őket.
20. Végül egy mocsaras földre érkeznek.
21. A krónikák ezt a vidéket Meótisz mocsarainak nevezik.
22. Ez alatt az Azovi-tenger vidékét értik.
23. Ezen a helyen a csodálatos szarvas végleg eltűnik.
24. A vadászok nem tudják tovább követni.
25. Az a föld azonban, ahová vezette őket, megtetszik nekik.
26. Vízben, legelőkben és vadban gazdag.
27. A testvérek elhatározzák, hogy ott maradnak.
28. Társaikkal együtt letelepednek ezen a vidéken.
29. Egy ideig békésen élnek Meótisz mocsaraiban.
30. Egy napon ismét vadászni indulnak.
31. Közben fiatal nők egy csoportjával találkoznak.
32. A nők a szabadban táncolnak és ünnepelnek.
33. Köztük van egy előkelő fejedelem két leánya is.
34. A fejedelmet a mondában Dulának hívják.
35. A testvérek rajtaütnek az ünneplő társaságon.
36. Elrabolják a nőket, és magukkal viszik őket.
37. Hunor és Magor feleségül veszi a két fejedelemleányt.
38. Társaik is feleséget választanak az elrabolt nők közül.
39. Ezekből a kapcsolatokból számos utód születik.
40. A monda szerint a két testvértől két nép származik.
41. Hunortól származnak a hunok.
42. Magortól származnak a magyarok.
43. A monda így mindkét nép eredetét közös gyökérből vezeti le.
44. A csodaszarvas eközben az új hazába vezető útmutatóként jelenik meg.
45. Megmutatja az utat a jövendő utódok földjére.
46. A monda egyúttal testvérnéppé kapcsolja össze a hunokat és a magyarokat.
47. Ezzel a két nép közös származását alapozza meg.
48. Ebben a tömör cselekményben rejlik az elbeszélés teljes magva.
49. A vadászatot, a vándorlást és az eredetet egyetlen képben kapcsolja össze.
50. A mondát évszázadokon át pontosan ebben a formában adták tovább.
(aufklappen)német
1. Die Sage vom Wunderhirsch gehört zu den ältesten Erzählungen der Ungarn.
2. Sie berichtet vom sagenhaften Ursprung des Volkes.
3. Überliefert ist sie in mehreren mittelalterlichen Chroniken.
4. Diese Chroniken sind in lateinischer Sprache geschrieben.
5. Am ausführlichsten erzählt sie der Chronist Simon Kézai.
6. Der Kern der Erzählung ist jedoch weit älter als diese Aufzeichnungen.
7. Am Anfang der Sage stehen zwei Brüder.
8. Sie heißen Hunor und Magor.
9. Die beiden sind kräftige und tüchtige Jäger.
10. Eines Tages ziehen sie mit ihren Gefährten auf die Jagd.
11. Sie streifen dabei durch eine weite, öde Landschaft.
12. Plötzlich taucht vor ihnen ein prächtiger Hirsch auf.
13. Es ist eine wunderbare Hirschkuh von seltener Schönheit.
14. Die Jäger nehmen sofort die Verfolgung auf.
15. Der Hirsch flieht vor ihnen in unwegsames Gelände.
16. Immer wieder scheint das Tier zum Greifen nah.
17. Doch jedes Mal entzieht es sich im letzten Augenblick.
18. So lockt der Hirsch die Brüder immer weiter fort.
19. Er führt sie in eine ferne, unbekannte Gegend.
20. Schließlich gelangen sie in ein sumpfiges Land.
21. Die Chroniken nennen dieses Land die Sümpfe von Meotis.
22. Damit ist die Gegend am Asowschen Meer gemeint.
23. An diesem Ort verschwindet der wunderbare Hirsch endgültig.
24. Die Jäger können ihn nicht länger verfolgen.
25. Doch das Land, in das er sie geführt hat, gefällt ihnen.
26. Es ist reich an Wasser, Weiden und Wild.
27. Die Brüder beschließen, dort zu bleiben.
28. Sie lassen sich mit ihren Gefährten in dieser Gegend nieder.
29. Eine Zeit lang leben sie friedlich in den Sümpfen von Meotis.
30. Eines Tages ziehen sie erneut zur Jagd aus.
31. Dabei begegnen sie einer Schar junger Frauen.
32. Die Frauen tanzen und feiern im Freien ein Fest.
33. Unter ihnen sind auch zwei Töchter eines vornehmen Fürsten.
34. Der Fürst trägt in der Sage den Namen Dula.
35. Die Brüder überfallen die feiernde Gesellschaft.
36. Sie rauben die Frauen und führen sie mit sich fort.
37. Hunor und Magor nehmen die beiden Fürstentöchter zur Frau.
38. Auch ihre Gefährten nehmen sich Frauen aus der geraubten Schar.
39. Aus diesen Verbindungen gehen zahlreiche Nachkommen hervor.
40. Von den beiden Brüdern stammen nach der Sage zwei Völker ab.
41. Von Hunor leiten sich die Hunnen her.
42. Von Magor leiten sich die Ungarn, die Magyaren, her.
43. So erklärt die Sage die Herkunft beider Völker aus einer Wurzel.
44. Der Wunderhirsch erscheint dabei als Führer in die neue Heimat.
45. Er weist den Weg in das Land der künftigen Nachkommen.
46. Zugleich verbindet die Sage Hunnen und Ungarn zu Brüdern.
47. Damit begründet sie eine gemeinsame Abstammung beider Völker.
48. In dieser knappen Handlung liegt der ganze Kern der Erzählung.
49. Sie verbindet Jagd, Wanderung und Ursprung zu einem Bild.
50. In genau dieser Gestalt wurde die Sage über Jahrhunderte weitergegeben.