3.3.2 – A nyelvújítási harc: ortológusok és neológusok – Der Spracherneuerungsstreit: Orthologen und Neologen
1. A nyelvújítás nem volt egyszerű folyamat. – Die Spracherneuerung war keine einfache Angelegenheit.
2. Heves vitához vezetett. – Sie führte zu einem heftigen Streit.
3. Ezt a vitát nyelvújítási harcnak nevezzük. – Diesen Streit nennt man den Spracherneuerungsstreit.
4. Magyarul a neve „nyelvújítási harc”. – Auf Ungarisch heißt er „nyelvújítási harc“.
5. Körülbelül két évtizeden át tartott. – Er dauerte etwa zwei Jahrzehnte.
6. Két tábor állt egymással szemben. – In ihm standen sich zwei Lager gegenüber.
7. Az egyik csoport tagjait neológusoknak nevezték. – Die einen nannte man die Neologen.
8. A másik csoportot ortológusoknak hívták. – Die anderen nannte man die Orthologen.
9. Ezek az elnevezések görög eredetűek. – Diese Namen stammen aus dem Griechischen.
10. A neológusok az újítás hívei voltak. – Neologen sind die Freunde des Neuen.
11. Az ortológusok a helyesnek és réginek tartott nyelvet védelmezték. – Orthologen sind die Verteidiger des Richtigen und Alten.
12. Mindkét tábornak saját elképzelése volt. – Beide Lager hatten ihre eigene Auffassung.
13. A vita a magyar nyelv jövőjéről szólt. – Der Streit ging um die Zukunft der Sprache.
14. Először a nyelvújítás célját kell megérteni. – Zunächst muss man das Ziel der Erneuerung verstehen.
15. A magyar nyelv sok területen fejletlen maradt. – Die ungarische Sprache war unentwickelt geblieben.
16. Sok új fogalom megnevezésére nem rendelkezett megfelelő szóval. – Ihr fehlten viele Wörter für neue Begriffe.
17. A tudomány és a művészet kifejezésére gyakran nem bizonyult elegendőnek. – Für Wissenschaft und Kunst reichte sie oft nicht aus.
18. Ezért gazdagítani és finomítani akarták. – Deshalb wollte man sie bereichern und verfeinern.
19. Új szavakat kívántak alkotni. – Man wollte neue Wörter schaffen.
20. Régi, elfeledett kifejezéseket is fel akartak éleszteni. – Man wollte veraltete Ausdrücke wiederbeleben.
21. A nyelvet szebbé és hajlékonyabbá kívánták tenni. – Man wollte die Sprache schöner und geschmeidiger machen.
22. Ezt a feladatot elsősorban a neológusok vállalták magukra. – Diese Aufgabe übernahmen vor allem die Neologen.
23. Vezetőjük Kazinczy Ferenc volt. – Ihr Führer war Ferenc Kazinczy.
24. Kazinczy merészen akarta megújítani a nyelvet. – Kazinczy wollte die Sprache kühn erneuern.
25. Számos új szót alkotott. – Er schuf zahlreiche neue Wörter.
26. Ezeket meglévő szótövekből képezte. – Er bildete sie aus vorhandenen Wortstämmen.
27. Hosszabb szavakat rövidített le, és így új alakokat hozott létre. – Er verkürzte lange Wörter zu neuen Formen.
28. Idegen nyelvek szóalkotási módjait is átvette. – Er entlehnte Bildungen aus fremden Sprachen.
29. Így sok új kifejezés keletkezett. – So entstanden viele neue Ausdrücke.
30. Kazinczy a stílust is finomítani akarta. – Kazinczy wollte auch den Stil verfeinern.
31. Csodálta a nyugati nyelvek eleganciáját. – Er bewunderte die Eleganz der westlichen Sprachen.
32. Ezt az eleganciát a magyar nyelvben is meg akarta teremteni. – Diese Eleganz wollte er ins Ungarische bringen.
33. Néhány újítása azonban idegenszerűen hatott. – Manche seiner Neuerungen wirkten fremd.
34. Ezek gyakran német vagy latin mintákat követtek. – Sie folgten dem Vorbild des Deutschen oder Lateinischen.
35. Ez fellépésre késztette az ellenzőket. – Das rief die Gegner auf den Plan.
36. Az ortológusok szembefordultak ezekkel az újításokkal. – Die Orthologen wandten sich gegen diese Neuerungen.
37. Féltették a magyar nyelv tisztaságát. – Sie fürchteten um die Reinheit der Sprache.
38. Véleményük szerint a nyelvnek természetes módon kellett fejlődnie. – Die Sprache solle sich natürlich entwickeln.
39. Nem lett volna szabad mesterséges szavakat ráerőltetni. – Man dürfe ihr keine künstlichen Wörter aufzwingen.
40. Sok új szó erőltetettnek tűnt számukra. – Viele neue Wörter erschienen ihnen gekünstelt.
41. Csúnyának és szükségtelennek tartották őket. – Sie hielten sie für unschön und unnötig.
42. Az idegen hatásoktól is tartottak. – Auch fürchteten sie fremde Einflüsse.
43. Úgy vélték, hogy a nyelvnek magyarnak kell maradnia. – Die Sprache solle ungarisch bleiben.
44. Az ortológusok ezért a hagyományos nyelvet védelmezték. – So verteidigten die Orthologen das Überlieferte.
45. A nép élő nyelvhasználatára hivatkoztak. – Sie beriefen sich auf den Sprachgebrauch des Volkes.
46. A két tábor között éles vita bontakozott ki. – Zwischen beiden Lagern entbrannte ein scharfer Streit.
47. A küzdelmet írásokban és versekben folytatták. – Er wurde in Schriften und Gedichten ausgetragen.
48. Kazinczy indította el a nyílt harcot. – Kazinczy eröffnete den offenen Kampf.
49. 1811-ben megjelentetett egy művet. – Im Jahr 1811 veröffentlichte er ein Werk.
50. A mű címe Tövisek és virágok. – Es trägt den Titel „Tövisek és virágok“.
51. A cím németül azt jelenti: „Dornen und Blumen“. – Der Titel bedeutet „Dornen und Blumen“.
52. A kötet rövid, gúnyos verseket tartalmaz. – Es enthält kurze, spöttische Gedichte.
53. Kazinczy ezekben dicsérte vagy bírálta az írókat. – In ihnen lobte und tadelte Kazinczy die Schriftsteller.
54. Kigúnyolta a nyelvújítás ellenzőit. – Er verspottete die Gegner der Erneuerung.
55. Ezzel nyíltan kihívta őket. – Damit forderte er sie heraus.
56. Az ortológusok saját írással válaszoltak. – Die Orthologen antworteten mit einer eigenen Schrift.
57. Ennek címe Mondolat volt. – Sie trug den Titel „Mondolat“.
58. Gúnyirat volt a neológusok ellen. – Es war eine Spottschrift gegen die Neologen.
59. Kinevette az új szavakat és azok alkotóit. – Sie verhöhnte die neuen Wörter und ihre Erfinder.
60. Elsősorban Kazinczy ellen irányult. – Vor allem Kazinczy war ihr Ziel.
61. A mű szellemes és csípős hangvételű volt. – Die Schrift war witzig und bissig.
62. Nevetségessé tette a neológusok túlzásait. – Sie machte die Übertreibungen der Neologen lächerlich.
63. A neológusok nem hagyták válasz nélkül a támadást. – Die Neologen ließen die Antwort nicht auf sich beruhen.
64. Kazinczy két fiatal híve elleniratot írt. – Zwei junge Anhänger Kazinczys verfassten eine Gegenschrift.
65. A mű címe Felelet a Mondolatra volt. – Sie trug den Titel „Felelet a Mondolatra“.
66. A cím jelentése: „Válasz a Mondolatra“. – Das bedeutet „Antwort auf den Mondolat“.
67. Ez az írás is gúnyos és szellemes volt. – Auch sie war spöttisch und geistreich.
68. Így a vita újabb és újabb válaszokkal folytatódott. – So ging der Streit hin und her.
69. Mindkét fél éles elmével és maró gúnnyal küzdött. – Beide Seiten kämpften mit Witz und Schärfe.
70. A harc nagy feltűnést keltett. – Der Streit erregte großes Aufsehen.
71. Sokan érdeklődéssel követték. – Viele Menschen nahmen daran Anteil.
72. A nyelv kérdése az egész országot foglalkoztatta. – Die Frage der Sprache bewegte das ganze Land.
73. Ez jól mutatja, milyen fontossá vált a magyar nyelv ügye. – Das zeigt, wie wichtig sie geworden war.
74. Idővel a két álláspont közelebb került egymáshoz. – Mit der Zeit näherten sich die Standpunkte an.
75. Mindkét félnek részben igaza volt. – Beide Seiten hatten teilweise recht.
76. A neológusok jelentősen gazdagították a nyelvet. – Die Neologen hatten die Sprache bereichert.
77. Néhány új szavuk azonban valóban rosszul sikerült. – Doch manche ihrer Wörter waren wirklich misslungen.
78. Az ortológusok jogosan figyelmeztettek a túlzások veszélyére. – Die Orthologen hatten vor Übertreibung gewarnt.
79. A fejlődést azonban nem utasíthatták el teljesen. – Doch sie durften den Fortschritt nicht ganz ablehnen.
80. Végül egyfajta egyensúly alakult ki. – Am Ende setzte sich ein Ausgleich durch.
81. A jól sikerült új szavakat megtartották. – Man behielt die gelungenen neuen Wörter.
82. A rosszul sikerült alkotások pedig eltűntek a használatból. – Die misslungenen ließ man wieder fallen.
83. Így különvált egymástól a használható és a használhatatlan. – So schied sich das Brauchbare vom Unbrauchbaren.
84. Idősebb korában maga Kazinczy is mérsékeltebbé vált. – Kazinczy selbst wurde im Alter maßvoller.
85. Elismerte a nyelvújítás határait. – Er erkannte die Grenzen der Erneuerung an.
86. A vita így végül termékeny eredménnyel zárult. – Der Streit hatte damit ein fruchtbares Ende.
87. Előrevitte a magyar nyelv fejlődését. – Er hatte die Sprache vorangebracht.
88. Ugyanakkor megóvta a túlzott újításoktól is. – Er hatte sie zugleich vor Auswüchsen bewahrt.
89. A nyelvújítási harc tehát több volt egyszerű veszekedésnél. – Der Spracherneuerungsstreit war so mehr als ein Zank.
90. Komoly szellemi küzdelem volt. – Er war eine ernsthafte Auseinandersetzung.
91. A magyar nyelv jövőbeli alakjáról vitatkoztak benne. – In ihm rang man um die Gestalt der Sprache.
92. Végső soron mindkét tábor ugyanazt az ügyet szolgálta. – Beide Lager dienten letztlich derselben Sache.
93. Mindannyian jobb és kifejezőbb magyar nyelvet akartak. – Sie wollten eine bessere ungarische Sprache.
94. Csak a helyes útról gondolkodtak eltérően. – Sie stritten nur über den richtigen Weg.
95. Vitájukból a magyar nyelv megerősödve került ki. – Aus ihrem Streit ging die Sprache gestärkt hervor.
96. A különböző vélemények versenye termékenynek bizonyult. – Der Wettstreit der Meinungen war fruchtbar.
97. Mindkét felet alaposabb gondolkodásra kényszerítette. – Er zwang beide Seiten zum Nachdenken.
98. Így maga a vita is segítette a nyelv megújulását. – So half der Streit der Erneuerung.
99. Az eredmény egy gazdagabb és hajlékonyabb magyar nyelv lett. – Am Ende stand eine reiche und geschmeidige Sprache.
100. Ez a nyelv a nagy nyelvújítási harc eredményeként alakult ki. – Diese Sprache war das Ergebnis des großen Streits.
(aufklappen)magyar
1. A nyelvújítás nem volt egyszerű folyamat.
2. Heves vitához vezetett.
3. Ezt a vitát nyelvújítási harcnak nevezzük.
4. Magyarul a neve „nyelvújítási harc”.
5. Körülbelül két évtizeden át tartott.
6. Két tábor állt egymással szemben.
7. Az egyik csoport tagjait neológusoknak nevezték.
8. A másik csoportot ortológusoknak hívták.
9. Ezek az elnevezések görög eredetűek.
10. A neológusok az újítás hívei voltak.
11. Az ortológusok a helyesnek és réginek tartott nyelvet védelmezték.
12. Mindkét tábornak saját elképzelése volt.
13. A vita a magyar nyelv jövőjéről szólt.
14. Először a nyelvújítás célját kell megérteni.
15. A magyar nyelv sok területen fejletlen maradt.
16. Sok új fogalom megnevezésére nem rendelkezett megfelelő szóval.
17. A tudomány és a művészet kifejezésére gyakran nem bizonyult elegendőnek.
18. Ezért gazdagítani és finomítani akarták.
19. Új szavakat kívántak alkotni.
20. Régi, elfeledett kifejezéseket is fel akartak éleszteni.
21. A nyelvet szebbé és hajlékonyabbá kívánták tenni.
22. Ezt a feladatot elsősorban a neológusok vállalták magukra.
23. Vezetőjük Kazinczy Ferenc volt.
24. Kazinczy merészen akarta megújítani a nyelvet.
25. Számos új szót alkotott.
26. Ezeket meglévő szótövekből képezte.
27. Hosszabb szavakat rövidített le, és így új alakokat hozott létre.
28. Idegen nyelvek szóalkotási módjait is átvette.
29. Így sok új kifejezés keletkezett.
30. Kazinczy a stílust is finomítani akarta.
31. Csodálta a nyugati nyelvek eleganciáját.
32. Ezt az eleganciát a magyar nyelvben is meg akarta teremteni.
33. Néhány újítása azonban idegenszerűen hatott.
34. Ezek gyakran német vagy latin mintákat követtek.
35. Ez fellépésre késztette az ellenzőket.
36. Az ortológusok szembefordultak ezekkel az újításokkal.
37. Féltették a magyar nyelv tisztaságát.
38. Véleményük szerint a nyelvnek természetes módon kellett fejlődnie.
39. Nem lett volna szabad mesterséges szavakat ráerőltetni.
40. Sok új szó erőltetettnek tűnt számukra.
41. Csúnyának és szükségtelennek tartották őket.
42. Az idegen hatásoktól is tartottak.
43. Úgy vélték, hogy a nyelvnek magyarnak kell maradnia.
44. Az ortológusok ezért a hagyományos nyelvet védelmezték.
45. A nép élő nyelvhasználatára hivatkoztak.
46. A két tábor között éles vita bontakozott ki.
47. A küzdelmet írásokban és versekben folytatták.
48. Kazinczy indította el a nyílt harcot.
49. 1811-ben megjelentetett egy művet.
50. A mű címe Tövisek és virágok.
51. A cím németül azt jelenti: „Dornen und Blumen“.
52. A kötet rövid, gúnyos verseket tartalmaz.
53. Kazinczy ezekben dicsérte vagy bírálta az írókat.
54. Kigúnyolta a nyelvújítás ellenzőit.
55. Ezzel nyíltan kihívta őket.
56. Az ortológusok saját írással válaszoltak.
57. Ennek címe Mondolat volt.
58. Gúnyirat volt a neológusok ellen.
59. Kinevette az új szavakat és azok alkotóit.
60. Elsősorban Kazinczy ellen irányult.
61. A mű szellemes és csípős hangvételű volt.
62. Nevetségessé tette a neológusok túlzásait.
63. A neológusok nem hagyták válasz nélkül a támadást.
64. Kazinczy két fiatal híve elleniratot írt.
65. A mű címe Felelet a Mondolatra volt.
66. A cím jelentése: „Válasz a Mondolatra“.
67. Ez az írás is gúnyos és szellemes volt.
68. Így a vita újabb és újabb válaszokkal folytatódott.
69. Mindkét fél éles elmével és maró gúnnyal küzdött.
70. A harc nagy feltűnést keltett.
71. Sokan érdeklődéssel követték.
72. A nyelv kérdése az egész országot foglalkoztatta.
73. Ez jól mutatja, milyen fontossá vált a magyar nyelv ügye.
74. Idővel a két álláspont közelebb került egymáshoz.
75. Mindkét félnek részben igaza volt.
76. A neológusok jelentősen gazdagították a nyelvet.
77. Néhány új szavuk azonban valóban rosszul sikerült.
78. Az ortológusok jogosan figyelmeztettek a túlzások veszélyére.
79. A fejlődést azonban nem utasíthatták el teljesen.
80. Végül egyfajta egyensúly alakult ki.
81. A jól sikerült új szavakat megtartották.
82. A rosszul sikerült alkotások pedig eltűntek a használatból.
83. Így különvált egymástól a használható és a használhatatlan.
84. Idősebb korában maga Kazinczy is mérsékeltebbé vált.
85. Elismerte a nyelvújítás határait.
86. A vita így végül termékeny eredménnyel zárult.
87. Előrevitte a magyar nyelv fejlődését.
88. Ugyanakkor megóvta a túlzott újításoktól is.
89. A nyelvújítási harc tehát több volt egyszerű veszekedésnél.
90. Komoly szellemi küzdelem volt.
91. A magyar nyelv jövőbeli alakjáról vitatkoztak benne.
92. Végső soron mindkét tábor ugyanazt az ügyet szolgálta.
93. Mindannyian jobb és kifejezőbb magyar nyelvet akartak.
94. Csak a helyes útról gondolkodtak eltérően.
95. Vitájukból a magyar nyelv megerősödve került ki.
96. A különböző vélemények versenye termékenynek bizonyult.
97. Mindkét felet alaposabb gondolkodásra kényszerítette.
98. Így maga a vita is segítette a nyelv megújulását.
99. Az eredmény egy gazdagabb és hajlékonyabb magyar nyelv lett.
100. Ez a nyelv a nagy nyelvújítási harc eredményeként alakult ki.
(aufklappen)német
1. Die Spracherneuerung war keine einfache Angelegenheit.
2. Sie führte zu einem heftigen Streit.
3. Diesen Streit nennt man den Spracherneuerungsstreit.
4. Auf Ungarisch heißt er „nyelvújítási harc“.
5. Er dauerte etwa zwei Jahrzehnte.
6. In ihm standen sich zwei Lager gegenüber.
7. Die einen nannte man die Neologen.
8. Die anderen nannte man die Orthologen.
9. Diese Namen stammen aus dem Griechischen.
10. Neologen sind die Freunde des Neuen.
11. Orthologen sind die Verteidiger des Richtigen und Alten.
12. Beide Lager hatten ihre eigene Auffassung.
13. Der Streit ging um die Zukunft der Sprache.
14. Zunächst muss man das Ziel der Erneuerung verstehen.
15. Die ungarische Sprache war unentwickelt geblieben.
16. Ihr fehlten viele Wörter für neue Begriffe.
17. Für Wissenschaft und Kunst reichte sie oft nicht aus.
18. Deshalb wollte man sie bereichern und verfeinern.
19. Man wollte neue Wörter schaffen.
20. Man wollte veraltete Ausdrücke wiederbeleben.
21. Man wollte die Sprache schöner und geschmeidiger machen.
22. Diese Aufgabe übernahmen vor allem die Neologen.
23. Ihr Führer war Ferenc Kazinczy.
24. Kazinczy wollte die Sprache kühn erneuern.
25. Er schuf zahlreiche neue Wörter.
26. Er bildete sie aus vorhandenen Wortstämmen.
27. Er verkürzte lange Wörter zu neuen Formen.
28. Er entlehnte Bildungen aus fremden Sprachen.
29. So entstanden viele neue Ausdrücke.
30. Kazinczy wollte auch den Stil verfeinern.
31. Er bewunderte die Eleganz der westlichen Sprachen.
32. Diese Eleganz wollte er ins Ungarische bringen.
33. Manche seiner Neuerungen wirkten fremd.
34. Sie folgten dem Vorbild des Deutschen oder Lateinischen.
35. Das rief die Gegner auf den Plan.
36. Die Orthologen wandten sich gegen diese Neuerungen.
37. Sie fürchteten um die Reinheit der Sprache.
38. Die Sprache solle sich natürlich entwickeln.
39. Man dürfe ihr keine künstlichen Wörter aufzwingen.
40. Viele neue Wörter erschienen ihnen gekünstelt.
41. Sie hielten sie für unschön und unnötig.
42. Auch fürchteten sie fremde Einflüsse.
43. Die Sprache solle ungarisch bleiben.
44. So verteidigten die Orthologen das Überlieferte.
45. Sie beriefen sich auf den Sprachgebrauch des Volkes.
46. Zwischen beiden Lagern entbrannte ein scharfer Streit.
47. Er wurde in Schriften und Gedichten ausgetragen.
48. Kazinczy eröffnete den offenen Kampf.
49. Im Jahr 1811 veröffentlichte er ein Werk.
50. Es trägt den Titel „Tövisek és virágok“.
51. Der Titel bedeutet „Dornen und Blumen“.
52. Es enthält kurze, spöttische Gedichte.
53. In ihnen lobte und tadelte Kazinczy die Schriftsteller.
54. Er verspottete die Gegner der Erneuerung.
55. Damit forderte er sie heraus.
56. Die Orthologen antworteten mit einer eigenen Schrift.
57. Sie trug den Titel „Mondolat“.
58. Es war eine Spottschrift gegen die Neologen.
59. Sie verhöhnte die neuen Wörter und ihre Erfinder.
60. Vor allem Kazinczy war ihr Ziel.
61. Die Schrift war witzig und bissig.
62. Sie machte die Übertreibungen der Neologen lächerlich.
63. Die Neologen ließen die Antwort nicht auf sich beruhen.
64. Zwei junge Anhänger Kazinczys verfassten eine Gegenschrift.
65. Sie trug den Titel „Felelet a Mondolatra“.
66. Das bedeutet „Antwort auf den Mondolat“.
67. Auch sie war spöttisch und geistreich.
68. So ging der Streit hin und her.
69. Beide Seiten kämpften mit Witz und Schärfe.
70. Der Streit erregte großes Aufsehen.
71. Viele Menschen nahmen daran Anteil.
72. Die Frage der Sprache bewegte das ganze Land.
73. Das zeigt, wie wichtig sie geworden war.
74. Mit der Zeit näherten sich die Standpunkte an.
75. Beide Seiten hatten teilweise recht.
76. Die Neologen hatten die Sprache bereichert.
77. Doch manche ihrer Wörter waren wirklich misslungen.
78. Die Orthologen hatten vor Übertreibung gewarnt.
79. Doch sie durften den Fortschritt nicht ganz ablehnen.
80. Am Ende setzte sich ein Ausgleich durch.
81. Man behielt die gelungenen neuen Wörter.
82. Die misslungenen ließ man wieder fallen.
83. So schied sich das Brauchbare vom Unbrauchbaren.
84. Kazinczy selbst wurde im Alter maßvoller.
85. Er erkannte die Grenzen der Erneuerung an.
86. Der Streit hatte damit ein fruchtbares Ende.
87. Er hatte die Sprache vorangebracht.
88. Er hatte sie zugleich vor Auswüchsen bewahrt.
89. Der Spracherneuerungsstreit war so mehr als ein Zank.
90. Er war eine ernsthafte Auseinandersetzung.
91. In ihm rang man um die Gestalt der Sprache.
92. Beide Lager dienten letztlich derselben Sache.
93. Sie wollten eine bessere ungarische Sprache.
94. Sie stritten nur über den richtigen Weg.
95. Aus ihrem Streit ging die Sprache gestärkt hervor.
96. Der Wettstreit der Meinungen war fruchtbar.
97. Er zwang beide Seiten zum Nachdenken.
98. So half der Streit der Erneuerung.
99. Am Ende stand eine reiche und geschmeidige Sprache.
100. Diese Sprache war das Ergebnis des großen Streits.