modjor.de

1.3.2 – Literatur kurz


1.3.2 – Latin nyelvű írásbeliség és magyar szavak – Lateinische Schriftlichkeit und ungarische Wörter


1. A középkori Magyarországon az írás nyelve a latin volt. – Im mittelalterlichen Ungarn war die Sprache der Schrift das Latein.

2. Minden fontos szöveget latin nyelven fogalmaztak meg. – Alle wichtigen Texte wurden in lateinischer Sprache verfasst.

3. Ez egyaránt vonatkozott az oklevelekre, a törvényekre és a krónikákra. – Das galt für Urkunden, Gesetze und Chroniken gleichermaßen.

4. Az egyház könyvei is latinul íródtak. – Auch die Bücher der Kirche waren lateinisch geschrieben.

5. A magyar nyelv ezzel szemben szinte teljesen íratlan maradt. – Die ungarische Sprache blieb dagegen fast ganz ungeschrieben.

6. Az emberek mindennapi beszédében élt. – Sie lebte im täglichen Sprechen der Menschen.

7. Hosszabb szövegekhez azonban kezdetben nem használták. – Doch für längere Texte benutzte man sie zunächst nicht.

8. Ennek az egymás mellett élésnek mély történelmi okai voltak. – Dieses Nebeneinander hatte tiefe geschichtliche Gründe.

9. A kereszténységgel együtt érkezett Magyarországra a latin írásbeliség. – Mit dem Christentum kam die lateinische Schrift nach Ungarn.

10. Az ország István király uralkodása alatt, 1000 körül vette fel a kereszténységet. – Um das Jahr 1000 nahm das Land unter König Stephan das Christentum an.

11. Az egyház magával hozta a műveltséget és az írás művészetét. – Die Kirche brachte die Bildung und die Schriftkunst mit sich.

12. A latin volt a nyugati egyház nyelve. – Latein war die Sprache der westlichen Kirche.

13. Ezen a nyelven hagyományozták tovább a szent szövegeket. – In dieser Sprache waren die heiligen Texte überliefert.

14. Aki megtanult írni és olvasni, latinul tanulta meg. – Wer lesen und schreiben lernte, lernte es auf Latein.

15. Az írásbeliség sokáig szinte kizárólag az egyházi személyek kiváltsága volt. – Die Schrift war lange fast nur den Geistlichen vorbehalten.

16. A műveltség tulajdonképpeni hordozói a szerzetesek és a papok voltak. – Mönche und Priester waren die eigentlichen Träger der Bildung.

17. A kolostorokban könyveket olvastak és másoltak. – In den Klöstern wurden Bücher gelesen und abgeschrieben.

18. Ott keletkeztek az ország korai írásművei is. – Dort entstanden auch die frühen Schriftwerke des Landes.

19. A latin egyúttal Európa művelt világának nyelve is volt. – Latein war zugleich die Sprache der gebildeten Welt Europas.

20. Aki tudott latinul, az országhatárokon át is kapcsolatot tarthatott másokkal. – Wer Latein beherrschte, konnte über Landesgrenzen hinweg verkehren.

21. Így a latin nyelv összekapcsolta Magyarországot a Nyugat többi részével. – So verband die lateinische Sprache Ungarn mit dem übrigen Abendland.

22. A magyar tudósok európai iskolákban tanulhattak. – Ungarische Gelehrte konnten an europäischen Schulen studieren.

23. Ugyanazokat a könyveket olvasták, mint más országok tudósai. – Sie lasen dieselben Bücher wie die Gelehrten anderer Länder.

24. A latin tehát a műveltség közös nyelve volt. – Das Latein war damit eine gemeinsame Sprache der Bildung.

25. Mindezek miatt sokáig ez uralkodott az írásbeliségben. – Aus all diesen Gründen herrschte es in der Schrift lange vor.

26. A magyar nyelv csak fokozatosan jelent meg mellette. – Die ungarische Sprache trat nur allmählich daneben.

27. Eleinte egyes szavak formájában bukkant fel. – Zunächst erschien sie in Gestalt einzelner Wörter.

28. Ezek a szavak latin szövegek közepén álltak. – Diese Wörter standen mitten in lateinischen Texten.

29. Szórványemlékeknek nevezik őket. – Man bezeichnet sie als Streudenkmäler.

30. Ennek magyar szakkifejezése a „szórványemlék”. – Der ungarische Fachbegriff dafür lautet „szórványemlék”.

31. Ilyen szórványemlékek számos oklevélben találhatók. – Solche Streudenkmäler finden sich in vielen Urkunden.

32. Többnyire személy- és helynevekről van szó. – Meist handelt es sich um Namen von Personen und Orten.

33. Az ilyen neveknek gyakran nem volt latin megfelelőjük. – Für solche Namen gab es oft keine lateinische Entsprechung.

34. Ezért az írnok átvette a magyar alakot. – Deshalb übernahm der Schreiber die ungarische Form.

35. Így kerültek magyar szavak a latin írásbeliségbe. – So gelangten ungarische Wörter in die lateinische Schrift.

36. Különösen sok a hely- és dűlőnév. – Besonders zahlreich sind Orts- und Flurnamen.

37. Hegyeket, patakokat, utakat és földeket jelölnek. – Sie bezeichnen Berge, Bäche, Wege und Felder.

38. A keresztnevek is magyar alakban jelennek meg. – Auch Vornamen erscheinen in ungarischer Gestalt.

39. Néha még tisztségek és tárgyak megnevezései is felbukkannak. – Selbst Bezeichnungen für Ämter und Dinge tauchen manchmal auf.

40. E szórványemlékek közül a legismertebb a tihanyi alapítólevél. – Das bekannteste dieser Streudenkmäler ist die Tihanyer Urkunde.

41. Ez azonban korántsem az egyetlen ilyen emlék. – Doch sie ist keineswegs das einzige seiner Art.

42. Sok más oklevél is tartalmaz magyar szavakat. – Viele weitere Urkunden enthalten ungarische Wörter.

43. Ezekből következtetni lehet a korai szókincsre. – Aus ihnen lässt sich der frühe Wortschatz erschließen.

44. Ezek a szavak rendkívül értékesek a nyelvkutatás számára. – Für die Sprachforschung sind diese Wörter äußerst wertvoll.

45. Megmutatják, hogyan hangzott a nyelv a középkorban. – Sie zeigen, wie die Sprache im Mittelalter klang.

46. Régi hang- és szóalakok ismerhetők fel bennük. – Man erkennt an ihnen alte Laut- und Wortformen.

47. Sok szónak akkoriban még volt szóvégi magánhangzója. – Viele Wörter besaßen damals noch einen Endvokal.

48. Ez a magánhangzó a mai magyar nyelvből eltűnt. – Dieser Vokal ist im heutigen Ungarisch verschwunden.

49. Így lépésről lépésre nyomon követhető a nyelv fejlődése. – So lässt sich die Entwicklung der Sprache Schritt für Schritt verfolgen.

50. Az oklevelek mellett van egy másik fontos forrás is. – Neben den Urkunden gibt es eine weitere wichtige Quelle.

51. Az úgynevezett glosszákról van szó. – Es handelt sich um die sogenannten Glossen.

52. A glossza egy szöveg margójára írt magyarázat. – Eine Glosse ist eine Erklärung an den Rand eines Textes.

53. A szerzetesek magyarázatokat írtak a nehéz latin szavakhoz. – Mönche schrieben zu schwierigen lateinischen Wörtern Erläuterungen.

54. Néha a magyar szót is hozzáfűzték. – Manchmal fügten sie das ungarische Wort hinzu.

55. Így kétnyelvű széljegyzetek keletkeztek. – So entstanden zweisprachige Randnotizen.

56. Ezek is korai magyar szavakat őriztek meg számunkra. – Auch sie überliefern uns frühe ungarische Wörter.

57. Néhány kéziratban találhatók ilyen glosszák. – In einigen Handschriften finden sich solche Glossen.

58. Azt mutatják, hogy a szerzetesek értettek magyarul. – Sie zeigen, dass die Mönche Ungarisch verstanden.

59. Az oktatásban nélkülözhetetlen volt a beszélt magyar nyelv. – Für den Unterricht war das gesprochene Ungarisch unentbehrlich.

60. Sok hívő ugyanis nem értett latinul. – Denn viele Gläubige verstanden kein Latein.

61. A papnak magyarul kellett elmagyaráznia nekik a hit tanításait. – Der Priester musste ihnen die Glaubensinhalte auf Ungarisch erklären.

62. A prédikációt ezért valószínűleg gyakran magyarul mondták el. – Die Predigt wurde deshalb wohl oft ungarisch gehalten.

63. Írásban azonban többnyire latinul rögzítették. – Aufgeschrieben aber wurde sie meist auf Latein.

64. Így szakadék tátongott a beszélt és az írott nyelv között. – So klaffte eine Lücke zwischen gesprochener und geschriebener Sprache.

65. A magyar az emberek ajkán élt, a latin pedig a pergamenen. – Das Ungarische lebte im Mund, das Latein auf dem Pergament.

66. A két terület csak lassan közeledett egymáshoz. – Erst langsam näherten sich beide Bereiche einander an.

67. A következő lépést az összefüggő magyar szövegek jelentették. – Der nächste Schritt waren zusammenhängende ungarische Texte.

68. Ilyen szövegek elsősorban egyházi célokra készültek. – Solche Texte entstanden vor allem für kirchliche Zwecke.

69. Azért volt rájuk szükség, hogy prédikáljanak és előimádkozzanak a híveknek. – Man brauchte sie, um den Gläubigen zu predigen und vorzubeten.

70. Ebből az igényből születtek meg az első magyar nyelvemlékek. – Aus diesem Bedürfnis gingen die ersten ungarischen Sprachdenkmäler hervor.

71. Az első összefüggő nyelvemlék egy halotti beszéd. – Das erste zusammenhängende Denkmal ist eine Grabrede.

72. Ezt hamarosan az első magyar költemény követte. – Ihr folgte bald ein erstes ungarisches Gedicht.

73. Mindkettővel külön fejezetek foglalkoznak részletesebben. – Beide werden in eigenen Kapiteln genauer behandelt.

74. Az egyes szavaktól a folyamatos szöveghez vezető átmenetet jelölik. – Sie markieren den Übergang von einzelnen Wörtern zum fortlaufenden Text.

75. Előtte azonban évszázadokon át a latin állt az előtérben. – Vorher aber stand jahrhundertelang das Latein im Vordergrund.

76. Az ország egész történetírása latin nyelvű volt. – Die gesamte Geschichtsschreibung des Landes war lateinisch.

77. A korai krónikák latinul beszélik el a magyar történelmet. – Die frühen Chroniken erzählen die ungarische Geschichte auf Latein.

78. A szentek legendáit is latinul írták. – Auch die Legenden der Heiligen wurden lateinisch verfasst.

79. Még a világi közigazgatási szövegek is kizárólag latinul készültek. – Selbst weltliche Verwaltungstexte benutzten ausschließlich Latein.

80. A magyar egyelőre csak kiegészítésként szolgált. – Das Ungarische diente vorerst nur der Ergänzung.

81. Kitöltötte azokat a hézagokat, amelyeket a latin nyitva hagyott. – Es füllte die Lücken, die das Latein offen ließ.

82. Ez az állapot nagyon sokáig fennmaradt. – Dieser Zustand hielt sehr lange an.

83. A latin még sok évszázadon át hivatalos nyelv maradt. – Noch über viele Jahrhunderte blieb Latein die Amtssprache.

84. Egészen a 19. századig az ország hivatalos nyelve volt. – Es war bis ins 19. Jahrhundert die offizielle Sprache des Landes.

85. A magyar csak ekkor vált hivatalos nyelvvé is. – Erst dann setzte sich das Ungarische auch als Amtssprache durch.

86. Annál fontosabbak a latin szövegekben található korai magyar szavak. – Umso wichtiger sind die frühen ungarischen Wörter in lateinischen Texten.

87. Ezek az anyanyelv első látható nyomai. – Sie sind die ersten sichtbaren Spuren der Muttersprache.

88. Egy magyar könyvek nélküli korból tanúskodnak az élő nyelvről. – Aus einer Zeit ohne ungarische Bücher berichten sie von der lebendigen Sprache.

89. Nélkülük alig tudnánk valamit a korai magyar nyelvről. – Ohne sie wüssten wir kaum etwas über das frühe Ungarisch.

90. Ezért a kutatás nagy gondossággal gyűjti és vizsgálja őket. – Deshalb sammelt und untersucht die Forschung sie mit großer Sorgfalt.

91. Minden egyes szó felvilágosítással szolgálhat. – Jedes einzelne Wort kann Aufschluss geben.

92. Sok ilyen szóból kirajzolódik a régi nyelv képe. – Aus vielen solchen Wörtern entsteht ein Bild der alten Sprache.

93. Ez a kép ugyan hiányos marad. – Dieses Bild bleibt zwar lückenhaft.

94. Mégis ez az egyetlen út ahhoz a távoli korszakhoz. – Doch es ist der einzige Zugang zu jener fernen Zeit.

95. A latin és a magyar egymás mellett élése meghatározta az ország kultúráját. – Das Nebeneinander von Latein und Ungarisch prägte die Kultur des Landes.

96. A latin hordozta a tudományosságot és az egyházat. – Das Latein trug die Gelehrsamkeit und die Kirche.

97. A magyar hordozta a mindennapi életet és a szóbeli költészetet. – Das Ungarische trug das tägliche Leben und die mündliche Dichtung.

98. A két terület csak fokozatosan nőtt össze. – Erst allmählich wuchsen beide Bereiche zusammen.

99. E hosszú fejlődés végén kialakult a magyar írott nyelv. – Am Ende dieser langen Entwicklung stand eine ungarische Schriftsprache.

100. Hosszú útja a latin szövegekben megjelenő első magyar szavakkal kezdődik. – Ihr weiter Weg beginnt mit den ersten ungarischen Wörtern im lateinischen Text.

(aufklappen)magyar

1. A középkori Magyarországon az írás nyelve a latin volt.

2. Minden fontos szöveget latin nyelven fogalmaztak meg.

3. Ez egyaránt vonatkozott az oklevelekre, a törvényekre és a krónikákra.

4. Az egyház könyvei is latinul íródtak.

5. A magyar nyelv ezzel szemben szinte teljesen íratlan maradt.

6. Az emberek mindennapi beszédében élt.

7. Hosszabb szövegekhez azonban kezdetben nem használták.

8. Ennek az egymás mellett élésnek mély történelmi okai voltak.

9. A kereszténységgel együtt érkezett Magyarországra a latin írásbeliség.

10. Az ország István király uralkodása alatt, 1000 körül vette fel a kereszténységet.

11. Az egyház magával hozta a műveltséget és az írás művészetét.

12. A latin volt a nyugati egyház nyelve.

13. Ezen a nyelven hagyományozták tovább a szent szövegeket.

14. Aki megtanult írni és olvasni, latinul tanulta meg.

15. Az írásbeliség sokáig szinte kizárólag az egyházi személyek kiváltsága volt.

16. A műveltség tulajdonképpeni hordozói a szerzetesek és a papok voltak.

17. A kolostorokban könyveket olvastak és másoltak.

18. Ott keletkeztek az ország korai írásművei is.

19. A latin egyúttal Európa művelt világának nyelve is volt.

20. Aki tudott latinul, az országhatárokon át is kapcsolatot tarthatott másokkal.

21. Így a latin nyelv összekapcsolta Magyarországot a Nyugat többi részével.

22. A magyar tudósok európai iskolákban tanulhattak.

23. Ugyanazokat a könyveket olvasták, mint más országok tudósai.

24. A latin tehát a műveltség közös nyelve volt.

25. Mindezek miatt sokáig ez uralkodott az írásbeliségben.

26. A magyar nyelv csak fokozatosan jelent meg mellette.

27. Eleinte egyes szavak formájában bukkant fel.

28. Ezek a szavak latin szövegek közepén álltak.

29. Szórványemlékeknek nevezik őket.

30. Ennek magyar szakkifejezése a „szórványemlék”.

31. Ilyen szórványemlékek számos oklevélben találhatók.

32. Többnyire személy- és helynevekről van szó.

33. Az ilyen neveknek gyakran nem volt latin megfelelőjük.

34. Ezért az írnok átvette a magyar alakot.

35. Így kerültek magyar szavak a latin írásbeliségbe.

36. Különösen sok a hely- és dűlőnév.

37. Hegyeket, patakokat, utakat és földeket jelölnek.

38. A keresztnevek is magyar alakban jelennek meg.

39. Néha még tisztségek és tárgyak megnevezései is felbukkannak.

40. E szórványemlékek közül a legismertebb a tihanyi alapítólevél.

41. Ez azonban korántsem az egyetlen ilyen emlék.

42. Sok más oklevél is tartalmaz magyar szavakat.

43. Ezekből következtetni lehet a korai szókincsre.

44. Ezek a szavak rendkívül értékesek a nyelvkutatás számára.

45. Megmutatják, hogyan hangzott a nyelv a középkorban.

46. Régi hang- és szóalakok ismerhetők fel bennük.

47. Sok szónak akkoriban még volt szóvégi magánhangzója.

48. Ez a magánhangzó a mai magyar nyelvből eltűnt.

49. Így lépésről lépésre nyomon követhető a nyelv fejlődése.

50. Az oklevelek mellett van egy másik fontos forrás is.

51. Az úgynevezett glosszákról van szó.

52. A glossza egy szöveg margójára írt magyarázat.

53. A szerzetesek magyarázatokat írtak a nehéz latin szavakhoz.

54. Néha a magyar szót is hozzáfűzték.

55. Így kétnyelvű széljegyzetek keletkeztek.

56. Ezek is korai magyar szavakat őriztek meg számunkra.

57. Néhány kéziratban találhatók ilyen glosszák.

58. Azt mutatják, hogy a szerzetesek értettek magyarul.

59. Az oktatásban nélkülözhetetlen volt a beszélt magyar nyelv.

60. Sok hívő ugyanis nem értett latinul.

61. A papnak magyarul kellett elmagyaráznia nekik a hit tanításait.

62. A prédikációt ezért valószínűleg gyakran magyarul mondták el.

63. Írásban azonban többnyire latinul rögzítették.

64. Így szakadék tátongott a beszélt és az írott nyelv között.

65. A magyar az emberek ajkán élt, a latin pedig a pergamenen.

66. A két terület csak lassan közeledett egymáshoz.

67. A következő lépést az összefüggő magyar szövegek jelentették.

68. Ilyen szövegek elsősorban egyházi célokra készültek.

69. Azért volt rájuk szükség, hogy prédikáljanak és előimádkozzanak a híveknek.

70. Ebből az igényből születtek meg az első magyar nyelvemlékek.

71. Az első összefüggő nyelvemlék egy halotti beszéd.

72. Ezt hamarosan az első magyar költemény követte.

73. Mindkettővel külön fejezetek foglalkoznak részletesebben.

74. Az egyes szavaktól a folyamatos szöveghez vezető átmenetet jelölik.

75. Előtte azonban évszázadokon át a latin állt az előtérben.

76. Az ország egész történetírása latin nyelvű volt.

77. A korai krónikák latinul beszélik el a magyar történelmet.

78. A szentek legendáit is latinul írták.

79. Még a világi közigazgatási szövegek is kizárólag latinul készültek.

80. A magyar egyelőre csak kiegészítésként szolgált.

81. Kitöltötte azokat a hézagokat, amelyeket a latin nyitva hagyott.

82. Ez az állapot nagyon sokáig fennmaradt.

83. A latin még sok évszázadon át hivatalos nyelv maradt.

84. Egészen a 19. századig az ország hivatalos nyelve volt.

85. A magyar csak ekkor vált hivatalos nyelvvé is.

86. Annál fontosabbak a latin szövegekben található korai magyar szavak.

87. Ezek az anyanyelv első látható nyomai.

88. Egy magyar könyvek nélküli korból tanúskodnak az élő nyelvről.

89. Nélkülük alig tudnánk valamit a korai magyar nyelvről.

90. Ezért a kutatás nagy gondossággal gyűjti és vizsgálja őket.

91. Minden egyes szó felvilágosítással szolgálhat.

92. Sok ilyen szóból kirajzolódik a régi nyelv képe.

93. Ez a kép ugyan hiányos marad.

94. Mégis ez az egyetlen út ahhoz a távoli korszakhoz.

95. A latin és a magyar egymás mellett élése meghatározta az ország kultúráját.

96. A latin hordozta a tudományosságot és az egyházat.

97. A magyar hordozta a mindennapi életet és a szóbeli költészetet.

98. A két terület csak fokozatosan nőtt össze.

99. E hosszú fejlődés végén kialakult a magyar írott nyelv.

100. Hosszú útja a latin szövegekben megjelenő első magyar szavakkal kezdődik.

(aufklappen)német

1. Im mittelalterlichen Ungarn war die Sprache der Schrift das Latein.

2. Alle wichtigen Texte wurden in lateinischer Sprache verfasst.

3. Das galt für Urkunden, Gesetze und Chroniken gleichermaßen.

4. Auch die Bücher der Kirche waren lateinisch geschrieben.

5. Die ungarische Sprache blieb dagegen fast ganz ungeschrieben.

6. Sie lebte im täglichen Sprechen der Menschen.

7. Doch für längere Texte benutzte man sie zunächst nicht.

8. Dieses Nebeneinander hatte tiefe geschichtliche Gründe.

9. Mit dem Christentum kam die lateinische Schrift nach Ungarn.

10. Um das Jahr 1000 nahm das Land unter König Stephan das Christentum an.

11. Die Kirche brachte die Bildung und die Schriftkunst mit sich.

12. Latein war die Sprache der westlichen Kirche.

13. In dieser Sprache waren die heiligen Texte überliefert.

14. Wer lesen und schreiben lernte, lernte es auf Latein.

15. Die Schrift war lange fast nur den Geistlichen vorbehalten.

16. Mönche und Priester waren die eigentlichen Träger der Bildung.

17. In den Klöstern wurden Bücher gelesen und abgeschrieben.

18. Dort entstanden auch die frühen Schriftwerke des Landes.

19. Latein war zugleich die Sprache der gebildeten Welt Europas.

20. Wer Latein beherrschte, konnte über Landesgrenzen hinweg verkehren.

21. So verband die lateinische Sprache Ungarn mit dem übrigen Abendland.

22. Ungarische Gelehrte konnten an europäischen Schulen studieren.

23. Sie lasen dieselben Bücher wie die Gelehrten anderer Länder.

24. Das Latein war damit eine gemeinsame Sprache der Bildung.

25. Aus all diesen Gründen herrschte es in der Schrift lange vor.

26. Die ungarische Sprache trat nur allmählich daneben.

27. Zunächst erschien sie in Gestalt einzelner Wörter.

28. Diese Wörter standen mitten in lateinischen Texten.

29. Man bezeichnet sie als Streudenkmäler.

30. Der ungarische Fachbegriff dafür lautet „szórványemlék”.

31. Solche Streudenkmäler finden sich in vielen Urkunden.

32. Meist handelt es sich um Namen von Personen und Orten.

33. Für solche Namen gab es oft keine lateinische Entsprechung.

34. Deshalb übernahm der Schreiber die ungarische Form.

35. So gelangten ungarische Wörter in die lateinische Schrift.

36. Besonders zahlreich sind Orts- und Flurnamen.

37. Sie bezeichnen Berge, Bäche, Wege und Felder.

38. Auch Vornamen erscheinen in ungarischer Gestalt.

39. Selbst Bezeichnungen für Ämter und Dinge tauchen manchmal auf.

40. Das bekannteste dieser Streudenkmäler ist die Tihanyer Urkunde.

41. Doch sie ist keineswegs das einzige seiner Art.

42. Viele weitere Urkunden enthalten ungarische Wörter.

43. Aus ihnen lässt sich der frühe Wortschatz erschließen.

44. Für die Sprachforschung sind diese Wörter äußerst wertvoll.

45. Sie zeigen, wie die Sprache im Mittelalter klang.

46. Man erkennt an ihnen alte Laut- und Wortformen.

47. Viele Wörter besaßen damals noch einen Endvokal.

48. Dieser Vokal ist im heutigen Ungarisch verschwunden.

49. So lässt sich die Entwicklung der Sprache Schritt für Schritt verfolgen.

50. Neben den Urkunden gibt es eine weitere wichtige Quelle.

51. Es handelt sich um die sogenannten Glossen.

52. Eine Glosse ist eine Erklärung an den Rand eines Textes.

53. Mönche schrieben zu schwierigen lateinischen Wörtern Erläuterungen.

54. Manchmal fügten sie das ungarische Wort hinzu.

55. So entstanden zweisprachige Randnotizen.

56. Auch sie überliefern uns frühe ungarische Wörter.

57. In einigen Handschriften finden sich solche Glossen.

58. Sie zeigen, dass die Mönche Ungarisch verstanden.

59. Für den Unterricht war das gesprochene Ungarisch unentbehrlich.

60. Denn viele Gläubige verstanden kein Latein.

61. Der Priester musste ihnen die Glaubensinhalte auf Ungarisch erklären.

62. Die Predigt wurde deshalb wohl oft ungarisch gehalten.

63. Aufgeschrieben aber wurde sie meist auf Latein.

64. So klaffte eine Lücke zwischen gesprochener und geschriebener Sprache.

65. Das Ungarische lebte im Mund, das Latein auf dem Pergament.

66. Erst langsam näherten sich beide Bereiche einander an.

67. Der nächste Schritt waren zusammenhängende ungarische Texte.

68. Solche Texte entstanden vor allem für kirchliche Zwecke.

69. Man brauchte sie, um den Gläubigen zu predigen und vorzubeten.

70. Aus diesem Bedürfnis gingen die ersten ungarischen Sprachdenkmäler hervor.

71. Das erste zusammenhängende Denkmal ist eine Grabrede.

72. Ihr folgte bald ein erstes ungarisches Gedicht.

73. Beide werden in eigenen Kapiteln genauer behandelt.

74. Sie markieren den Übergang von einzelnen Wörtern zum fortlaufenden Text.

75. Vorher aber stand jahrhundertelang das Latein im Vordergrund.

76. Die gesamte Geschichtsschreibung des Landes war lateinisch.

77. Die frühen Chroniken erzählen die ungarische Geschichte auf Latein.

78. Auch die Legenden der Heiligen wurden lateinisch verfasst.

79. Selbst weltliche Verwaltungstexte benutzten ausschließlich Latein.

80. Das Ungarische diente vorerst nur der Ergänzung.

81. Es füllte die Lücken, die das Latein offen ließ.

82. Dieser Zustand hielt sehr lange an.

83. Noch über viele Jahrhunderte blieb Latein die Amtssprache.

84. Es war bis ins 19. Jahrhundert die offizielle Sprache des Landes.

85. Erst dann setzte sich das Ungarische auch als Amtssprache durch.

86. Umso wichtiger sind die frühen ungarischen Wörter in lateinischen Texten.

87. Sie sind die ersten sichtbaren Spuren der Muttersprache.

88. Aus einer Zeit ohne ungarische Bücher berichten sie von der lebendigen Sprache.

89. Ohne sie wüssten wir kaum etwas über das frühe Ungarisch.

90. Deshalb sammelt und untersucht die Forschung sie mit großer Sorgfalt.

91. Jedes einzelne Wort kann Aufschluss geben.

92. Aus vielen solchen Wörtern entsteht ein Bild der alten Sprache.

93. Dieses Bild bleibt zwar lückenhaft.

94. Doch es ist der einzige Zugang zu jener fernen Zeit.

95. Das Nebeneinander von Latein und Ungarisch prägte die Kultur des Landes.

96. Das Latein trug die Gelehrsamkeit und die Kirche.

97. Das Ungarische trug das tägliche Leben und die mündliche Dichtung.

98. Erst allmählich wuchsen beide Bereiche zusammen.

99. Am Ende dieser langen Entwicklung stand eine ungarische Schriftsprache.

100. Ihr weiter Weg beginnt mit den ersten ungarischen Wörtern im lateinischen Text.