13.4 – A tobozmirigy – Die Zirbeldrüse
1. A tobozmirigy egy kicsi, páratlan belső elválasztású szerv. – Die Zirbeldrüse (Glandula pinealis, Epiphysis cerebri) ist ein kleines, unpaariges endokrines Organ.
2. A köztiagy háti részéhez, az epitalamuszhoz tartozik. – Sie gehört zum hinteren Abschnitt des Zwischenhirns, dem Epithalamus.
3. A harmadik agykamra tetejének hátulsó részén, a felső ikertestek fölött helyezkedik el. – Sie liegt im hinteren Bereich des Daches der dritten Hirnkammer oberhalb der oberen Vierhügel.
4. A mirigyet egy rövid nyél kapcsolja a köztiagyhoz. – Ein kurzer Stiel verbindet die Drüse mit dem Zwischenhirn.
5. A tobozmirigy a hátsó ereszték és a gyeplőmagvak közelében fekszik. – Die Zirbeldrüse liegt nahe der hinteren Kommissur und den Habenulakernen.
6. Nevét a fenyőtobozra emlékeztető alakjáról kapta. – Ihren Namen erhielt sie aufgrund ihrer an einen Kiefernzapfen erinnernden Form.
7. A mirigyet a lágy agyhártyából származó vékony kötőszövetes tok borítja. – Die Drüse wird von einer dünnen Bindegewebskapsel bedeckt, die von der weichen Hirnhaut (Pia mater) ausgeht.
8. A tokból sövények húzódnak a szerv belsejébe, és nem teljesen elkülönülő lebenykéket alakítanak ki. – Von der Kapsel ziehen Septen in das Innere des Organs und bilden unvollständig voneinander getrennte Läppchen.
9. A tobozmirigy legfontosabb sejtjei a hormontermelő pinealociták. – Die wichtigsten Zellen der Zirbeldrüse sind die hormonbildenden Pinealozyten.
10. A pinealociták világos sejtmaggal és hosszú, elágazó nyúlványokkal rendelkeznek. – Die Pinealozyten besitzen einen hellen Zellkern und lange, verzweigte Fortsätze.
11. E nyúlványok végződései a hajszálerek közelébe érnek. – Die Enden dieser Fortsätze reichen bis in die Nähe der Kapillaren.
12. A pinealociták között támasztó szerepű intersticiális gliasejtek találhatók. – Zwischen den Pinealozyten liegen interstitielle Gliazellen mit stützender Funktion.
13. A mirigy állományában kötőszövet, idegrostok és számos vérér is jelen van. – Im Gewebe der Drüse befinden sich außerdem Bindegewebe, Nervenfasern und zahlreiche Blutgefäße.
14. A hajszálerek egy része fenesztrált, vagyis falukon apró nyílások találhatók. – Ein Teil der Kapillaren ist fenestriert, das heißt, ihre Wand besitzt kleine Öffnungen.
15. Emiatt a vér-agy gát a tobozmirigy területén kevésbé zárt, mint az agy legtöbb részén. – Deshalb ist die Blut-Hirn-Schranke im Bereich der Zirbeldrüse weniger dicht als in den meisten anderen Teilen des Gehirns.
16. A mirigy artériás vérellátását főként a hátsó érhártya-artériák biztosítják. – Die arterielle Versorgung der Drüse erfolgt hauptsächlich durch die hinteren Aderhautarterien (Arteriae choroideae posteriores).
17. A vénás vér a mély agyi vénák rendszerébe távozik. – Das venöse Blut fließt in das System der tiefen Hirnvenen ab.
18. A tobozmirigy fő idegi ellátását a felső nyaki dúcból érkező szimpatikus rostok adják. – Die wichtigste nervale Versorgung der Zirbeldrüse erfolgt durch sympathische Fasern aus dem oberen Halsganglion (Ganglion cervicale superius).
19. Ezek az idegrostok sötétben noradrenalint szabadítanak fel a mirigyben. – Diese Nervenfasern setzen bei Dunkelheit Noradrenalin in der Drüse frei.
20. A tobozmirigy maga nem érzékeli közvetlenül a környezet fényét. – Die Zirbeldrüse selbst nimmt das Licht der Umgebung nicht unmittelbar wahr.
21. A fényt a szem ideghártyájának fényérzékeny sejtjei érzékelik. – Das Licht wird von lichtempfindlichen Zellen der Netzhaut (Retina) wahrgenommen.
22. Az információ a retinohipotalamikus pályán keresztül jut el a hipotalamuszhoz. – Die Information gelangt über den retinohypothalamischen Trakt zum Hypothalamus.
23. Ott a látóideg-kereszteződés feletti mag működik a szervezet központi biológiai órájaként. – Dort wirkt der über der Sehnervenkreuzung liegende Kern (Nucleus suprachiasmaticus) als zentrale biologische Uhr des Organismus.
24. Innen több idegsejten átkapcsolódó pálya vezet a gerincvelőn és a felső nyaki dúcon keresztül a tobozmirigyhez. – Von dort führt eine über mehrere Nervenzellen umgeschaltete Bahn über das Rückenmark und das obere Halsganglion zur Zirbeldrüse.
25. Sötétben fokozódik a tobozmirigy hormontermelő működése. – Bei Dunkelheit nimmt die hormonbildende Aktivität der Zirbeldrüse zu.
26. Erős fény hatására a hormontermelés csökken. – Unter dem Einfluss von hellem Licht nimmt die Hormonbildung ab.
27. A tobozmirigy legfontosabb hormonja a melatonin, amely szerotoninból képződik. – Das wichtigste Hormon der Zirbeldrüse ist das Melatonin, das aus Serotonin gebildet wird.
28. A melatonin éjszakai képződésének egyik kulcsenzime az arilalkilamin-N-acetil-transzferáz. – Ein Schlüsselenzym der nächtlichen Melatoninbildung ist die Arylalkylamin-N-Acetyltransferase.
29. A melatonin kiválasztása szabályos napi, úgynevezett cirkadián ritmust követ. – Die Ausschüttung des Melatonins folgt einem regelmäßigen täglichen, sogenannten zirkadianen Rhythmus.
30. Koncentrációja éjszaka magas, nappal pedig alacsonyabb. – Seine Konzentration ist in der Nacht hoch und am Tag niedriger.
31. A melatonin a sötétség kémiai jeleként tájékoztatja a szervezetet a napszakról. – Melatonin informiert den Organismus als chemisches Signal der Dunkelheit über die Tageszeit.
32. Részt vesz az alvás és az ébrenlét ritmusának összehangolásában. – Es ist an der Abstimmung des Schlaf-Wach-Rhythmus beteiligt.
33. A melatonin nem egyszerű altatószer, hanem elsősorban a belső óra időjelző hormonja. – Melatonin ist kein einfaches Schlafmittel, sondern vor allem ein Zeithormon der inneren Uhr.
34. Megfelelő időpontban felszabadulva megkönnyítheti az elalvást és az új időzónához való alkalmazkodást. – Bei einer Freisetzung zum passenden Zeitpunkt kann es das Einschlafen und die Anpassung an eine neue Zeitzone erleichtern.
35. A hormon az évszakokhoz kapcsolódó biológiai ritmusokat is befolyásolja. – Das Hormon beeinflusst auch biologische Rhythmen, die mit den Jahreszeiten verbunden sind.
36. Ez a hatás számos állatban erősebb, míg az emberben kevésbé kifejezett. – Diese Wirkung ist bei vielen Tieren stärker und beim Menschen weniger ausgeprägt.
37. A melatonin az ember nemi hormonális rendszerét és a serdülés időzítését is befolyásolhatja. – Melatonin kann beim Menschen auch das Geschlechtshormonsystem und den Zeitpunkt der Pubertät beeinflussen.
38. A melatonin éjszakai termelése gyermekkorban általában magasabb, és az életkor előrehaladtával gyakran csökken. – Die nächtliche Melatoninbildung ist im Kindesalter gewöhnlich höher und nimmt mit zunehmendem Alter häufig ab.
39. A mirigyben kalcium- és magnéziumsókat tartalmazó meszes testek, az úgynevezett agyi homokszemcsék jelenhetnek meg. – In der Drüse können verkalkte Körperchen mit Kalzium- und Magnesiumsalzen auftreten, der sogenannte Hirnsand (Corpora arenacea).
40. A tobozmirigy cisztái vagy daganatai nyomhatják az agyvízvezeték és a középagy környékét, ezért vízfejűséget vagy függőleges tekintészavart okozhatnak. – Zysten oder Tumoren der Zirbeldrüse können den Bereich des Hirnwassergangs und des Mittelhirns komprimieren und dadurch einen Hydrozephalus oder eine Störung der vertikalen Blickbewegung verursachen.
(aufklappen)magyar
1. A tobozmirigy egy kicsi, páratlan belső elválasztású szerv.
2. A köztiagy háti részéhez, az epitalamuszhoz tartozik.
3. A harmadik agykamra tetejének hátulsó részén, a felső ikertestek fölött helyezkedik el.
4. A mirigyet egy rövid nyél kapcsolja a köztiagyhoz.
5. A tobozmirigy a hátsó ereszték és a gyeplőmagvak közelében fekszik.
6. Nevét a fenyőtobozra emlékeztető alakjáról kapta.
7. A mirigyet a lágy agyhártyából származó vékony kötőszövetes tok borítja.
8. A tokból sövények húzódnak a szerv belsejébe, és nem teljesen elkülönülő lebenykéket alakítanak ki.
9. A tobozmirigy legfontosabb sejtjei a hormontermelő pinealociták.
10. A pinealociták világos sejtmaggal és hosszú, elágazó nyúlványokkal rendelkeznek.
11. E nyúlványok végződései a hajszálerek közelébe érnek.
12. A pinealociták között támasztó szerepű intersticiális gliasejtek találhatók.
13. A mirigy állományában kötőszövet, idegrostok és számos vérér is jelen van.
14. A hajszálerek egy része fenesztrált, vagyis falukon apró nyílások találhatók.
15. Emiatt a vér-agy gát a tobozmirigy területén kevésbé zárt, mint az agy legtöbb részén.
16. A mirigy artériás vérellátását főként a hátsó érhártya-artériák biztosítják.
17. A vénás vér a mély agyi vénák rendszerébe távozik.
18. A tobozmirigy fő idegi ellátását a felső nyaki dúcból érkező szimpatikus rostok adják.
19. Ezek az idegrostok sötétben noradrenalint szabadítanak fel a mirigyben.
20. A tobozmirigy maga nem érzékeli közvetlenül a környezet fényét.
21. A fényt a szem ideghártyájának fényérzékeny sejtjei érzékelik.
22. Az információ a retinohipotalamikus pályán keresztül jut el a hipotalamuszhoz.
23. Ott a látóideg-kereszteződés feletti mag működik a szervezet központi biológiai órájaként.
24. Innen több idegsejten átkapcsolódó pálya vezet a gerincvelőn és a felső nyaki dúcon keresztül a tobozmirigyhez.
25. Sötétben fokozódik a tobozmirigy hormontermelő működése.
26. Erős fény hatására a hormontermelés csökken.
27. A tobozmirigy legfontosabb hormonja a melatonin, amely szerotoninból képződik.
28. A melatonin éjszakai képződésének egyik kulcsenzime az arilalkilamin-N-acetil-transzferáz.
29. A melatonin kiválasztása szabályos napi, úgynevezett cirkadián ritmust követ.
30. Koncentrációja éjszaka magas, nappal pedig alacsonyabb.
31. A melatonin a sötétség kémiai jeleként tájékoztatja a szervezetet a napszakról.
32. Részt vesz az alvás és az ébrenlét ritmusának összehangolásában.
33. A melatonin nem egyszerű altatószer, hanem elsősorban a belső óra időjelző hormonja.
34. Megfelelő időpontban felszabadulva megkönnyítheti az elalvást és az új időzónához való alkalmazkodást.
35. A hormon az évszakokhoz kapcsolódó biológiai ritmusokat is befolyásolja.
36. Ez a hatás számos állatban erősebb, míg az emberben kevésbé kifejezett.
37. A melatonin az ember nemi hormonális rendszerét és a serdülés időzítését is befolyásolhatja.
38. A melatonin éjszakai termelése gyermekkorban általában magasabb, és az életkor előrehaladtával gyakran csökken.
39. A mirigyben kalcium- és magnéziumsókat tartalmazó meszes testek, az úgynevezett agyi homokszemcsék jelenhetnek meg.
40. A tobozmirigy cisztái vagy daganatai nyomhatják az agyvízvezeték és a középagy környékét, ezért vízfejűséget vagy függőleges tekintészavart okozhatnak.
(aufklappen)német
1. Die Zirbeldrüse (Glandula pinealis, Epiphysis cerebri) ist ein kleines, unpaariges endokrines Organ.
2. Sie gehört zum hinteren Abschnitt des Zwischenhirns, dem Epithalamus.
3. Sie liegt im hinteren Bereich des Daches der dritten Hirnkammer oberhalb der oberen Vierhügel.
4. Ein kurzer Stiel verbindet die Drüse mit dem Zwischenhirn.
5. Die Zirbeldrüse liegt nahe der hinteren Kommissur und den Habenulakernen.
6. Ihren Namen erhielt sie aufgrund ihrer an einen Kiefernzapfen erinnernden Form.
7. Die Drüse wird von einer dünnen Bindegewebskapsel bedeckt, die von der weichen Hirnhaut (Pia mater) ausgeht.
8. Von der Kapsel ziehen Septen in das Innere des Organs und bilden unvollständig voneinander getrennte Läppchen.
9. Die wichtigsten Zellen der Zirbeldrüse sind die hormonbildenden Pinealozyten.
10. Die Pinealozyten besitzen einen hellen Zellkern und lange, verzweigte Fortsätze.
11. Die Enden dieser Fortsätze reichen bis in die Nähe der Kapillaren.
12. Zwischen den Pinealozyten liegen interstitielle Gliazellen mit stützender Funktion.
13. Im Gewebe der Drüse befinden sich außerdem Bindegewebe, Nervenfasern und zahlreiche Blutgefäße.
14. Ein Teil der Kapillaren ist fenestriert, das heißt, ihre Wand besitzt kleine Öffnungen.
15. Deshalb ist die Blut-Hirn-Schranke im Bereich der Zirbeldrüse weniger dicht als in den meisten anderen Teilen des Gehirns.
16. Die arterielle Versorgung der Drüse erfolgt hauptsächlich durch die hinteren Aderhautarterien (Arteriae choroideae posteriores).
17. Das venöse Blut fließt in das System der tiefen Hirnvenen ab.
18. Die wichtigste nervale Versorgung der Zirbeldrüse erfolgt durch sympathische Fasern aus dem oberen Halsganglion (Ganglion cervicale superius).
19. Diese Nervenfasern setzen bei Dunkelheit Noradrenalin in der Drüse frei.
20. Die Zirbeldrüse selbst nimmt das Licht der Umgebung nicht unmittelbar wahr.
21. Das Licht wird von lichtempfindlichen Zellen der Netzhaut (Retina) wahrgenommen.
22. Die Information gelangt über den retinohypothalamischen Trakt zum Hypothalamus.
23. Dort wirkt der über der Sehnervenkreuzung liegende Kern (Nucleus suprachiasmaticus) als zentrale biologische Uhr des Organismus.
24. Von dort führt eine über mehrere Nervenzellen umgeschaltete Bahn über das Rückenmark und das obere Halsganglion zur Zirbeldrüse.
25. Bei Dunkelheit nimmt die hormonbildende Aktivität der Zirbeldrüse zu.
26. Unter dem Einfluss von hellem Licht nimmt die Hormonbildung ab.
27. Das wichtigste Hormon der Zirbeldrüse ist das Melatonin, das aus Serotonin gebildet wird.
28. Ein Schlüsselenzym der nächtlichen Melatoninbildung ist die Arylalkylamin-N-Acetyltransferase.
29. Die Ausschüttung des Melatonins folgt einem regelmäßigen täglichen, sogenannten zirkadianen Rhythmus.
30. Seine Konzentration ist in der Nacht hoch und am Tag niedriger.
31. Melatonin informiert den Organismus als chemisches Signal der Dunkelheit über die Tageszeit.
32. Es ist an der Abstimmung des Schlaf-Wach-Rhythmus beteiligt.
33. Melatonin ist kein einfaches Schlafmittel, sondern vor allem ein Zeithormon der inneren Uhr.
34. Bei einer Freisetzung zum passenden Zeitpunkt kann es das Einschlafen und die Anpassung an eine neue Zeitzone erleichtern.
35. Das Hormon beeinflusst auch biologische Rhythmen, die mit den Jahreszeiten verbunden sind.
36. Diese Wirkung ist bei vielen Tieren stärker und beim Menschen weniger ausgeprägt.
37. Melatonin kann beim Menschen auch das Geschlechtshormonsystem und den Zeitpunkt der Pubertät beeinflussen.
38. Die nächtliche Melatoninbildung ist im Kindesalter gewöhnlich höher und nimmt mit zunehmendem Alter häufig ab.
39. In der Drüse können verkalkte Körperchen mit Kalzium- und Magnesiumsalzen auftreten, der sogenannte Hirnsand (Corpora arenacea).
40. Zysten oder Tumoren der Zirbeldrüse können den Bereich des Hirnwassergangs und des Mittelhirns komprimieren und dadurch einen Hydrozephalus oder eine Störung der vertikalen Blickbewegung verursachen.