4.7.1 – A porckorong felépítése és terhelése – Bau und Belastung der Bandscheibe
Version 1
1. A csigolyaközti porckorongok a második és harmadik nyakcsigolya közötti réstől az ötödik ágyékcsigolya és a keresztcsont közötti résig helyezkednek el. – Die Zwischenwirbelscheiben liegen vom Zwischenraum zwischen dem zweiten und dritten Halswirbel bis zum Zwischenraum zwischen dem fünften Lendenwirbel und dem Kreuzbein.
2. Az emberi gerincoszlopban rendszerint huszonhárom porckorong található. – In der menschlichen Wirbelsäule befinden sich normalerweise 23 Bandscheiben.
3. A csigolyatestek közötti porckorongos kapcsolat másodlagos porcos összeköttetés, vagyis symphysis. – Die Bandscheibenverbindung zwischen den Wirbelkörpern ist eine sekundäre Knorpelverbindung, also eine Symphyse.
4. A porckorong három fő része a rostos gyűrű, a kocsonyás mag és a porcos zárólemez. – Die drei Hauptbestandteile der Bandscheibe sind der Faserring, der Gallertkern und die knorpelige Deckplatte.
5. A külső rostos gyűrű, az anulus fibrosus, koncentrikusan elhelyezkedő rostporcos lemezekből áll. – Der äußere Faserring, der Anulus fibrosus, besteht aus konzentrisch angeordneten Faserknorpellamellen.
6. Az egyes lemezek kollagénrostjai ferdén futnak, és a szomszédos rétegekben ellentétes irányba rendeződnek. – Die Kollagenfasern der einzelnen Lamellen verlaufen schräg und sind in benachbarten Schichten in entgegengesetzter Richtung angeordnet.
7. Ez a keresztezett lemezes szerkezet nagy húzóerőnek és csavaró terhelésnek is ellenáll. – Dieser überkreuzte Lamellenbau widersteht sowohl großen Zugkräften als auch Drehbelastungen.
8. A rostos gyűrű külső rétegeiben főként erős, I-es típusú kollagénrostok találhatók. – In den äußeren Schichten des Faserrings befinden sich hauptsächlich kräftige Kollagenfasern vom Typ I.
9. A belső rétegek egyre több rostporcot és II-es típusú kollagént tartalmaznak, majd fokozatosan átmennek a kocsonyás magba. – Die inneren Schichten enthalten zunehmend Faserknorpel und Kollagen vom Typ II und gehen allmählich in den Gallertkern über.
10. A középen elhelyezkedő kocsonyás magot nucleus pulposusnak nevezzük. – Der in der Mitte liegende Gallertkern wird als Nucleus pulposus bezeichnet.
11. A kocsonyás mag az embrionális gerinchúr maradványa, és nagy víztartalmú, gélszerű állományból áll. – Der Gallertkern ist ein Rest der embryonalen Chorda dorsalis und besteht aus einer wasserreichen, gelartigen Substanz.
12. Alapállománya sok proteoglikánt tartalmaz, amelyek jelentős mennyiségű vizet képesek megkötni. – Seine Grundsubstanz enthält viele Proteoglykane, die erhebliche Mengen Wasser binden können.
13. A megkötött víz belső nyomást hoz létre, és rugalmasan ellenáll az összenyomásnak. – Das gebundene Wasser erzeugt einen inneren Druck und setzt der Kompression einen elastischen Widerstand entgegen.
14. A kocsonyás magban nincsenek vérerek, és csak viszonylag kevés sejt található benne. – Im Gallertkern befinden sich keine Blutgefäße und nur verhältnismäßig wenige Zellen.
15. A porckorong tápanyagellátása elsősorban a szomszédos csigolyatestek felől történő diffúzióval valósul meg. – Die Nährstoffversorgung der Bandscheibe erfolgt hauptsächlich durch Diffusion aus den benachbarten Wirbelkörpern.
16. A porckorong felső és alsó felszínét vékony, üvegporcból álló zárólemezek határolják. – Die obere und untere Fläche der Bandscheibe werden durch dünne Deckplatten aus hyalinem Knorpel begrenzt.
17. A zárólemezek elválasztják a porckorongot a csigolyatest csontállományától, ugyanakkor lehetővé teszik az anyagok diffúzióját. – Die Deckplatten trennen die Bandscheibe vom Knochengewebe des Wirbelkörpers und ermöglichen zugleich die Diffusion von Stoffen.
18. Függőleges terheléskor a csigolyatestek összenyomják a kocsonyás magot. – Bei vertikaler Belastung drücken die Wirbelkörper den Gallertkern zusammen.
19. A kocsonyás magban keletkező nyomás minden irányban a rostos gyűrű felé terjed. – Der im Gallertkern entstehende Druck breitet sich in alle Richtungen zum Faserring hin aus.
20. A rostos gyűrű a kifelé irányuló nyomást a kollagénrostokra ható húzóerővé alakítja át. – Der Faserring wandelt den nach außen gerichteten Druck in eine auf die Kollagenfasern wirkende Zugkraft um.
21. Ez a működési elv teszi lehetővé, hogy a porckorong rugalmas ütközéscsillapítóként viselkedjen. – Dieses Funktionsprinzip ermöglicht es der Bandscheibe, als elastischer Stoßdämpfer zu wirken.
22. A porckorong nemcsak csillapítja a terhelést, hanem kis mértékű mozgást is lehetővé tesz a szomszédos csigolyák között. – Die Bandscheibe dämpft nicht nur Belastungen, sondern ermöglicht auch geringe Bewegungen zwischen benachbarten Wirbeln.
23. Egyetlen porckorong mozgása csekély, de a sok mozgási szegmentum együtt jelentős gerincmozgást hoz létre. – Die Bewegung einer einzelnen Bandscheibe ist gering, doch die vielen Bewegungssegmente erzeugen gemeinsam eine beträchtliche Beweglichkeit der Wirbelsäule.
24. A porckorong relatív vastagsága befolyásolja az adott gerincszakasz mozgékonyságát. – Die relative Dicke der Bandscheibe beeinflusst die Beweglichkeit des jeweiligen Wirbelsäulenabschnitts.
25. A nyaki és az ágyéki porckorongok a csigolyatestek magasságához viszonyítva vastagabbak, ezért ezek a szakaszok mozgékonyabbak. – Die Hals- und Lendenbandscheiben sind im Verhältnis zur Höhe der Wirbelkörper dicker, weshalb diese Abschnitte beweglicher sind.
26. A háti porckorongok viszonylag vékonyabbak, és a bordakosár is korlátozza a háti gerinc mozgását. – Die Brustbandscheiben sind verhältnismäßig dünner, und auch der Brustkorb begrenzt die Beweglichkeit der Brustwirbelsäule.
27. Álló testhelyzetben a porckorongokra ható terhelés lefelé haladva általában növekszik. – Im Stehen nimmt die auf die Bandscheiben wirkende Belastung nach unten hin im Allgemeinen zu.
28. Emiatt az ágyéki porckorongoknak különösen nagy testsúlyt és mozgásból származó erőket kell viselniük. – Deshalb müssen die Lendenbandscheiben ein besonders hohes Körpergewicht und bewegungsbedingte Kräfte tragen.
29. Az előrehajlás közben végzett emelés jelentősen megnövelheti a porckorong belső nyomását. – Das Heben während einer Rumpfbeugung kann den inneren Druck der Bandscheibe deutlich erhöhen.
30. Az ismétlődő csavaró és nyíró terhelések elsősorban a rostos gyűrű lemezeit veszik igénybe. – Wiederholte Dreh- und Scherbelastungen beanspruchen vor allem die Lamellen des Faserrings.
31. Tehermentesítéskor a porckorong ismét vizet vesz fel, és részben visszanyeri eredeti magasságát. – Bei Entlastung nimmt die Bandscheibe erneut Wasser auf und gewinnt teilweise ihre ursprüngliche Höhe zurück.
32. Emiatt a testmagasság estére akár egy-két centiméterrel is kisebb lehet, mint reggel. – Deshalb kann die Körpergröße am Abend bis zu ein oder zwei Zentimeter geringer sein als am Morgen.
33. Az életkor előrehaladtával csökken a proteoglikánok mennyisége és a porckorong vízmegkötő képessége. – Mit zunehmendem Alter nehmen die Menge der Proteoglykane und die Wasserbindungsfähigkeit der Bandscheibe ab.
34. A kocsonyás mag ilyenkor kevésbé rugalmas, a rostos gyűrűben pedig repedések alakulhatnak ki. – Der Gallertkern wird dadurch weniger elastisch, und im Faserring können Risse entstehen.
35. Ha a kocsonyás mag a meggyengült rostos gyűrűn keresztül előboltosul vagy kilép, porckorongsérv keletkezhet, amely nyomást gyakorolhat az ideggyökökre. – Wenn sich der Gallertkern durch den geschwächten Faserring vorwölbt oder austritt, kann ein Bandscheibenvorfall entstehen, der Druck auf die Nervenwurzeln ausüben kann.
(aufklappen)magyar
1. A csigolyaközti porckorongok a második és harmadik nyakcsigolya közötti réstől az ötödik ágyékcsigolya és a keresztcsont közötti résig helyezkednek el.
2. Az emberi gerincoszlopban rendszerint huszonhárom porckorong található.
3. A csigolyatestek közötti porckorongos kapcsolat másodlagos porcos összeköttetés, vagyis symphysis.
4. A porckorong három fő része a rostos gyűrű, a kocsonyás mag és a porcos zárólemez.
5. A külső rostos gyűrű, az anulus fibrosus, koncentrikusan elhelyezkedő rostporcos lemezekből áll.
6. Az egyes lemezek kollagénrostjai ferdén futnak, és a szomszédos rétegekben ellentétes irányba rendeződnek.
7. Ez a keresztezett lemezes szerkezet nagy húzóerőnek és csavaró terhelésnek is ellenáll.
8. A rostos gyűrű külső rétegeiben főként erős, I-es típusú kollagénrostok találhatók.
9. A belső rétegek egyre több rostporcot és II-es típusú kollagént tartalmaznak, majd fokozatosan átmennek a kocsonyás magba.
10. A középen elhelyezkedő kocsonyás magot nucleus pulposusnak nevezzük.
11. A kocsonyás mag az embrionális gerinchúr maradványa, és nagy víztartalmú, gélszerű állományból áll.
12. Alapállománya sok proteoglikánt tartalmaz, amelyek jelentős mennyiségű vizet képesek megkötni.
13. A megkötött víz belső nyomást hoz létre, és rugalmasan ellenáll az összenyomásnak.
14. A kocsonyás magban nincsenek vérerek, és csak viszonylag kevés sejt található benne.
15. A porckorong tápanyagellátása elsősorban a szomszédos csigolyatestek felől történő diffúzióval valósul meg.
16. A porckorong felső és alsó felszínét vékony, üvegporcból álló zárólemezek határolják.
17. A zárólemezek elválasztják a porckorongot a csigolyatest csontállományától, ugyanakkor lehetővé teszik az anyagok diffúzióját.
18. Függőleges terheléskor a csigolyatestek összenyomják a kocsonyás magot.
19. A kocsonyás magban keletkező nyomás minden irányban a rostos gyűrű felé terjed.
20. A rostos gyűrű a kifelé irányuló nyomást a kollagénrostokra ható húzóerővé alakítja át.
21. Ez a működési elv teszi lehetővé, hogy a porckorong rugalmas ütközéscsillapítóként viselkedjen.
22. A porckorong nemcsak csillapítja a terhelést, hanem kis mértékű mozgást is lehetővé tesz a szomszédos csigolyák között.
23. Egyetlen porckorong mozgása csekély, de a sok mozgási szegmentum együtt jelentős gerincmozgást hoz létre.
24. A porckorong relatív vastagsága befolyásolja az adott gerincszakasz mozgékonyságát.
25. A nyaki és az ágyéki porckorongok a csigolyatestek magasságához viszonyítva vastagabbak, ezért ezek a szakaszok mozgékonyabbak.
26. A háti porckorongok viszonylag vékonyabbak, és a bordakosár is korlátozza a háti gerinc mozgását.
27. Álló testhelyzetben a porckorongokra ható terhelés lefelé haladva általában növekszik.
28. Emiatt az ágyéki porckorongoknak különösen nagy testsúlyt és mozgásból származó erőket kell viselniük.
29. Az előrehajlás közben végzett emelés jelentősen megnövelheti a porckorong belső nyomását.
30. Az ismétlődő csavaró és nyíró terhelések elsősorban a rostos gyűrű lemezeit veszik igénybe.
31. Tehermentesítéskor a porckorong ismét vizet vesz fel, és részben visszanyeri eredeti magasságát.
32. Emiatt a testmagasság estére akár egy-két centiméterrel is kisebb lehet, mint reggel.
33. Az életkor előrehaladtával csökken a proteoglikánok mennyisége és a porckorong vízmegkötő képessége.
34. A kocsonyás mag ilyenkor kevésbé rugalmas, a rostos gyűrűben pedig repedések alakulhatnak ki.
35. Ha a kocsonyás mag a meggyengült rostos gyűrűn keresztül előboltosul vagy kilép, porckorongsérv keletkezhet, amely nyomást gyakorolhat az ideggyökökre.
(aufklappen)német
1. Die Zwischenwirbelscheiben liegen vom Zwischenraum zwischen dem zweiten und dritten Halswirbel bis zum Zwischenraum zwischen dem fünften Lendenwirbel und dem Kreuzbein.
2. In der menschlichen Wirbelsäule befinden sich normalerweise 23 Bandscheiben.
3. Die Bandscheibenverbindung zwischen den Wirbelkörpern ist eine sekundäre Knorpelverbindung, also eine Symphyse.
4. Die drei Hauptbestandteile der Bandscheibe sind der Faserring, der Gallertkern und die knorpelige Deckplatte.
5. Der äußere Faserring, der Anulus fibrosus, besteht aus konzentrisch angeordneten Faserknorpellamellen.
6. Die Kollagenfasern der einzelnen Lamellen verlaufen schräg und sind in benachbarten Schichten in entgegengesetzter Richtung angeordnet.
7. Dieser überkreuzte Lamellenbau widersteht sowohl großen Zugkräften als auch Drehbelastungen.
8. In den äußeren Schichten des Faserrings befinden sich hauptsächlich kräftige Kollagenfasern vom Typ I.
9. Die inneren Schichten enthalten zunehmend Faserknorpel und Kollagen vom Typ II und gehen allmählich in den Gallertkern über.
10. Der in der Mitte liegende Gallertkern wird als Nucleus pulposus bezeichnet.
11. Der Gallertkern ist ein Rest der embryonalen Chorda dorsalis und besteht aus einer wasserreichen, gelartigen Substanz.
12. Seine Grundsubstanz enthält viele Proteoglykane, die erhebliche Mengen Wasser binden können.
13. Das gebundene Wasser erzeugt einen inneren Druck und setzt der Kompression einen elastischen Widerstand entgegen.
14. Im Gallertkern befinden sich keine Blutgefäße und nur verhältnismäßig wenige Zellen.
15. Die Nährstoffversorgung der Bandscheibe erfolgt hauptsächlich durch Diffusion aus den benachbarten Wirbelkörpern.
16. Die obere und untere Fläche der Bandscheibe werden durch dünne Deckplatten aus hyalinem Knorpel begrenzt.
17. Die Deckplatten trennen die Bandscheibe vom Knochengewebe des Wirbelkörpers und ermöglichen zugleich die Diffusion von Stoffen.
18. Bei vertikaler Belastung drücken die Wirbelkörper den Gallertkern zusammen.
19. Der im Gallertkern entstehende Druck breitet sich in alle Richtungen zum Faserring hin aus.
20. Der Faserring wandelt den nach außen gerichteten Druck in eine auf die Kollagenfasern wirkende Zugkraft um.
21. Dieses Funktionsprinzip ermöglicht es der Bandscheibe, als elastischer Stoßdämpfer zu wirken.
22. Die Bandscheibe dämpft nicht nur Belastungen, sondern ermöglicht auch geringe Bewegungen zwischen benachbarten Wirbeln.
23. Die Bewegung einer einzelnen Bandscheibe ist gering, doch die vielen Bewegungssegmente erzeugen gemeinsam eine beträchtliche Beweglichkeit der Wirbelsäule.
24. Die relative Dicke der Bandscheibe beeinflusst die Beweglichkeit des jeweiligen Wirbelsäulenabschnitts.
25. Die Hals- und Lendenbandscheiben sind im Verhältnis zur Höhe der Wirbelkörper dicker, weshalb diese Abschnitte beweglicher sind.
26. Die Brustbandscheiben sind verhältnismäßig dünner, und auch der Brustkorb begrenzt die Beweglichkeit der Brustwirbelsäule.
27. Im Stehen nimmt die auf die Bandscheiben wirkende Belastung nach unten hin im Allgemeinen zu.
28. Deshalb müssen die Lendenbandscheiben ein besonders hohes Körpergewicht und bewegungsbedingte Kräfte tragen.
29. Das Heben während einer Rumpfbeugung kann den inneren Druck der Bandscheibe deutlich erhöhen.
30. Wiederholte Dreh- und Scherbelastungen beanspruchen vor allem die Lamellen des Faserrings.
31. Bei Entlastung nimmt die Bandscheibe erneut Wasser auf und gewinnt teilweise ihre ursprüngliche Höhe zurück.
32. Deshalb kann die Körpergröße am Abend bis zu ein oder zwei Zentimeter geringer sein als am Morgen.
33. Mit zunehmendem Alter nehmen die Menge der Proteoglykane und die Wasserbindungsfähigkeit der Bandscheibe ab.
34. Der Gallertkern wird dadurch weniger elastisch, und im Faserring können Risse entstehen.
35. Wenn sich der Gallertkern durch den geschwächten Faserring vorwölbt oder austritt, kann ein Bandscheibenvorfall entstehen, der Druck auf die Nervenwurzeln ausüben kann.
Version 2
1. A porckorongok a szomszédos csigolyatestek között elhelyezkedő rostporcos összeköttetések. – Die Bandscheiben sind faserknorpelige Verbindungen zwischen benachbarten Wirbelkörpern.
2. Szaknyelvi nevük discus intervertebralis, többes számban disci intervertebrales. – Ihre fachsprachliche Bezeichnung lautet Discus intervertebralis, im Plural Disci intervertebrales.
3. A gerincoszlopban összesen huszonhárom porckorong található. – In der Wirbelsäule befinden sich insgesamt dreiundzwanzig Bandscheiben.
4. Az első porckorong a második és a harmadik nyakcsigolya között helyezkedik el. – Die erste Bandscheibe liegt zwischen dem zweiten und dem dritten Halswirbel.
5. Az első és a második nyakcsigolya között nincs porckorong, mert itt különleges forgóízület található. – Zwischen dem ersten und dem zweiten Halswirbel gibt es keine Bandscheibe, weil sich hier ein besonderes Drehgelenk befindet.
6. Az utolsó porckorong az ötödik ágyékcsigolya és a keresztcsont között található. – Die letzte Bandscheibe liegt zwischen dem fünften Lendenwirbel und dem Kreuzbein.
7. A keresztcsont csigolyái felnőttkorban összecsontosodnak, ezért közöttük már nincsenek valódi porckorongok. – Die Kreuzbeinwirbel verschmelzen im Erwachsenenalter, weshalb zwischen ihnen keine eigentlichen Bandscheiben mehr vorhanden sind.
8. A porckorong külső rostos gyűrűből és belső kocsonyás magból áll. – Die Bandscheibe besteht aus einem äußeren Faserring und einem inneren Gallertkern.
9. A külső részt rostos gyűrűnek, latinul anulus fibrosusnak nevezzük. – Der äußere Teil wird Faserring oder lateinisch Anulus fibrosus genannt.
10. A rostos gyűrű koncentrikusan elhelyezkedő rostporcos lemezekből épül fel. – Der Faserring ist aus konzentrisch angeordneten faserknorpeligen Lamellen aufgebaut.
11. Egy lemezen belül a kollagénrostok közel párhuzamosan futnak. – Innerhalb einer Lamelle verlaufen die Kollagenfasern annähernd parallel.
12. A szomszédos lemezek rostjai eltérő irányban haladnak, ezért keresztezik egymást. – Die Fasern benachbarter Lamellen verlaufen in unterschiedlichen Richtungen und kreuzen sich daher.
13. Ez a váltakozó rostlefutás növeli a porckorong húzó- és csavaróerőkkel szembeni ellenállását. – Dieser wechselnde Faserverlauf erhöht den Widerstand der Bandscheibe gegen Zug- und Torsionskräfte.
14. A rostos gyűrű külső lemezei szorosan kapcsolódnak a csigolyatestek pereméhez. – Die äußeren Lamellen des Faserrings sind fest mit den Rändern der Wirbelkörper verbunden.
15. A porckorong középső részét kocsonyás magnak, latinul nucleus pulposusnak nevezzük. – Der mittlere Teil der Bandscheibe wird Gallertkern oder lateinisch Nucleus pulposus genannt.
16. A kocsonyás mag nagy víztartalmú, lágy és alakváltozásra képes állomány. – Der Gallertkern ist eine wasserreiche, weiche und verformbare Masse.
17. Alapállománya sok vizet megkötő proteoglikánt tartalmaz. – Seine Grundsubstanz enthält viele wasserbindende Proteoglykane.
18. A megkötött víz lehetővé teszi, hogy a mag ellenálljon a csigolyatestek közötti nyomásnak. – Das gebundene Wasser ermöglicht es dem Kern, dem Druck zwischen den Wirbelkörpern standzuhalten.
19. Terheléskor a kocsonyás mag minden irányban továbbítja a rá ható nyomást. – Bei Belastung leitet der Gallertkern den auf ihn wirkenden Druck in alle Richtungen weiter.
20. A rostos gyűrű felfogja ezt a kifelé irányuló nyomást, és megakadályozza a mag szétterülését. – Der Faserring nimmt diesen nach außen gerichteten Druck auf und verhindert ein Ausbreiten des Kerns.
21. A két rész együtt rugalmas nyomáselosztó rendszert alkot. – Beide Teile bilden gemeinsam ein elastisches System zur Druckverteilung.
22. A porckorongokat felül és alul vékony porcos zárólemezek határolják. – Die Bandscheiben werden oben und unten von dünnen knorpeligen Deckplatten begrenzt.
23. A zárólemezek elválasztják a porckorongot a csigolyatest szivacsos csontállományától. – Die Deckplatten trennen die Bandscheibe von der Spongiosa des Wirbelkörpers.
24. A felnőtt porckorong belsejében alig találhatók vérerek. – Im Inneren der erwachsenen Bandscheibe befinden sich kaum Blutgefäße.
25. A sejtek tápanyagellátása ezért főként a zárólemezeken keresztüli diffúzióval történik. – Die Versorgung der Zellen mit Nährstoffen erfolgt daher hauptsächlich durch Diffusion über die Deckplatten.
26. A váltakozó terhelés és tehermentesítés elősegíti a folyadék és az oldott anyagok cseréjét. – Der Wechsel von Belastung und Entlastung fördert den Austausch von Flüssigkeit und gelösten Stoffen.
27. Nappali terheléskor a porckorongok vizet veszítenek, és kissé laposabbá válnak. – Bei der Belastung während des Tages verlieren die Bandscheiben Wasser und werden etwas flacher.
28. Éjszakai tehermentesítéskor ismét folyadékot vesznek fel, és visszanyerik magasságuk egy részét. – Bei der nächtlichen Entlastung nehmen sie erneut Flüssigkeit auf und gewinnen einen Teil ihrer Höhe zurück.
29. Emiatt az ember testmagassága reggel rendszerint valamivel nagyobb, mint este. – Deshalb ist die Körpergröße eines Menschen morgens gewöhnlich etwas größer als abends.
30. Előrehajláskor a porckorong elülső része összenyomódik, a kocsonyás mag pedig hátrafelé tolódik. – Beim Vorbeugen wird der vordere Teil der Bandscheibe zusammengedrückt, während sich der Gallertkern nach hinten verlagert.
31. Hátrahajláskor a hátulsó rész kerül nyomás alá, és a mag inkább előrefelé mozdul. – Beim Rückwärtsbeugen wird der hintere Teil belastet, und der Kern verlagert sich eher nach vorne.
32. Az életkor előrehaladtával csökkenhet a kocsonyás mag víz- és proteoglikántartalma. – Mit zunehmendem Alter können der Wasser- und Proteoglykangehalt des Gallertkerns abnehmen.
33. A porckorong ilyenkor veszít rugalmasságából, és kevésbé képes a terhelés egyenletes elosztására. – Die Bandscheibe verliert dadurch an Elastizität und kann Belastungen weniger gleichmäßig verteilen.
34. Ha a rostos gyűrű meggyengül vagy bereped, a belső állomány előboltosulhat vagy kitüremkedhet. – Wenn der Faserring geschwächt wird oder einreißt, kann sich die innere Masse vorwölben oder austreten.
35. A porckorong megfelelő működéséhez a stabilitás, a rendszeres mozgás és a váltakozó terhelés egyaránt fontos. – Für die richtige Funktion der Bandscheibe sind Stabilität, regelmäßige Bewegung und wechselnde Belastung gleichermaßen wichtig.
(aufklappen)magyar
1. A porckorongok a szomszédos csigolyatestek között elhelyezkedő rostporcos összeköttetések.
2. Szaknyelvi nevük discus intervertebralis, többes számban disci intervertebrales.
3. A gerincoszlopban összesen huszonhárom porckorong található.
4. Az első porckorong a második és a harmadik nyakcsigolya között helyezkedik el.
5. Az első és a második nyakcsigolya között nincs porckorong, mert itt különleges forgóízület található.
6. Az utolsó porckorong az ötödik ágyékcsigolya és a keresztcsont között található.
7. A keresztcsont csigolyái felnőttkorban összecsontosodnak, ezért közöttük már nincsenek valódi porckorongok.
8. A porckorong külső rostos gyűrűből és belső kocsonyás magból áll.
9. A külső részt rostos gyűrűnek, latinul anulus fibrosusnak nevezzük.
10. A rostos gyűrű koncentrikusan elhelyezkedő rostporcos lemezekből épül fel.
11. Egy lemezen belül a kollagénrostok közel párhuzamosan futnak.
12. A szomszédos lemezek rostjai eltérő irányban haladnak, ezért keresztezik egymást.
13. Ez a váltakozó rostlefutás növeli a porckorong húzó- és csavaróerőkkel szembeni ellenállását.
14. A rostos gyűrű külső lemezei szorosan kapcsolódnak a csigolyatestek pereméhez.
15. A porckorong középső részét kocsonyás magnak, latinul nucleus pulposusnak nevezzük.
16. A kocsonyás mag nagy víztartalmú, lágy és alakváltozásra képes állomány.
17. Alapállománya sok vizet megkötő proteoglikánt tartalmaz.
18. A megkötött víz lehetővé teszi, hogy a mag ellenálljon a csigolyatestek közötti nyomásnak.
19. Terheléskor a kocsonyás mag minden irányban továbbítja a rá ható nyomást.
20. A rostos gyűrű felfogja ezt a kifelé irányuló nyomást, és megakadályozza a mag szétterülését.
21. A két rész együtt rugalmas nyomáselosztó rendszert alkot.
22. A porckorongokat felül és alul vékony porcos zárólemezek határolják.
23. A zárólemezek elválasztják a porckorongot a csigolyatest szivacsos csontállományától.
24. A felnőtt porckorong belsejében alig találhatók vérerek.
25. A sejtek tápanyagellátása ezért főként a zárólemezeken keresztüli diffúzióval történik.
26. A váltakozó terhelés és tehermentesítés elősegíti a folyadék és az oldott anyagok cseréjét.
27. Nappali terheléskor a porckorongok vizet veszítenek, és kissé laposabbá válnak.
28. Éjszakai tehermentesítéskor ismét folyadékot vesznek fel, és visszanyerik magasságuk egy részét.
29. Emiatt az ember testmagassága reggel rendszerint valamivel nagyobb, mint este.
30. Előrehajláskor a porckorong elülső része összenyomódik, a kocsonyás mag pedig hátrafelé tolódik.
31. Hátrahajláskor a hátulsó rész kerül nyomás alá, és a mag inkább előrefelé mozdul.
32. Az életkor előrehaladtával csökkenhet a kocsonyás mag víz- és proteoglikántartalma.
33. A porckorong ilyenkor veszít rugalmasságából, és kevésbé képes a terhelés egyenletes elosztására.
34. Ha a rostos gyűrű meggyengül vagy bereped, a belső állomány előboltosulhat vagy kitüremkedhet.
35. A porckorong megfelelő működéséhez a stabilitás, a rendszeres mozgás és a váltakozó terhelés egyaránt fontos.
(aufklappen)német
1. Die Bandscheiben sind faserknorpelige Verbindungen zwischen benachbarten Wirbelkörpern.
2. Ihre fachsprachliche Bezeichnung lautet Discus intervertebralis, im Plural Disci intervertebrales.
3. In der Wirbelsäule befinden sich insgesamt dreiundzwanzig Bandscheiben.
4. Die erste Bandscheibe liegt zwischen dem zweiten und dem dritten Halswirbel.
5. Zwischen dem ersten und dem zweiten Halswirbel gibt es keine Bandscheibe, weil sich hier ein besonderes Drehgelenk befindet.
6. Die letzte Bandscheibe liegt zwischen dem fünften Lendenwirbel und dem Kreuzbein.
7. Die Kreuzbeinwirbel verschmelzen im Erwachsenenalter, weshalb zwischen ihnen keine eigentlichen Bandscheiben mehr vorhanden sind.
8. Die Bandscheibe besteht aus einem äußeren Faserring und einem inneren Gallertkern.
9. Der äußere Teil wird Faserring oder lateinisch Anulus fibrosus genannt.
10. Der Faserring ist aus konzentrisch angeordneten faserknorpeligen Lamellen aufgebaut.
11. Innerhalb einer Lamelle verlaufen die Kollagenfasern annähernd parallel.
12. Die Fasern benachbarter Lamellen verlaufen in unterschiedlichen Richtungen und kreuzen sich daher.
13. Dieser wechselnde Faserverlauf erhöht den Widerstand der Bandscheibe gegen Zug- und Torsionskräfte.
14. Die äußeren Lamellen des Faserrings sind fest mit den Rändern der Wirbelkörper verbunden.
15. Der mittlere Teil der Bandscheibe wird Gallertkern oder lateinisch Nucleus pulposus genannt.
16. Der Gallertkern ist eine wasserreiche, weiche und verformbare Masse.
17. Seine Grundsubstanz enthält viele wasserbindende Proteoglykane.
18. Das gebundene Wasser ermöglicht es dem Kern, dem Druck zwischen den Wirbelkörpern standzuhalten.
19. Bei Belastung leitet der Gallertkern den auf ihn wirkenden Druck in alle Richtungen weiter.
20. Der Faserring nimmt diesen nach außen gerichteten Druck auf und verhindert ein Ausbreiten des Kerns.
21. Beide Teile bilden gemeinsam ein elastisches System zur Druckverteilung.
22. Die Bandscheiben werden oben und unten von dünnen knorpeligen Deckplatten begrenzt.
23. Die Deckplatten trennen die Bandscheibe von der Spongiosa des Wirbelkörpers.
24. Im Inneren der erwachsenen Bandscheibe befinden sich kaum Blutgefäße.
25. Die Versorgung der Zellen mit Nährstoffen erfolgt daher hauptsächlich durch Diffusion über die Deckplatten.
26. Der Wechsel von Belastung und Entlastung fördert den Austausch von Flüssigkeit und gelösten Stoffen.
27. Bei der Belastung während des Tages verlieren die Bandscheiben Wasser und werden etwas flacher.
28. Bei der nächtlichen Entlastung nehmen sie erneut Flüssigkeit auf und gewinnen einen Teil ihrer Höhe zurück.
29. Deshalb ist die Körpergröße eines Menschen morgens gewöhnlich etwas größer als abends.
30. Beim Vorbeugen wird der vordere Teil der Bandscheibe zusammengedrückt, während sich der Gallertkern nach hinten verlagert.
31. Beim Rückwärtsbeugen wird der hintere Teil belastet, und der Kern verlagert sich eher nach vorne.
32. Mit zunehmendem Alter können der Wasser- und Proteoglykangehalt des Gallertkerns abnehmen.
33. Die Bandscheibe verliert dadurch an Elastizität und kann Belastungen weniger gleichmäßig verteilen.
34. Wenn der Faserring geschwächt wird oder einreißt, kann sich die innere Masse vorwölben oder austreten.
35. Für die richtige Funktion der Bandscheibe sind Stabilität, regelmäßige Bewegung und wechselnde Belastung gleichermaßen wichtig.