18.13 – További szerkezeti kompromisszumok – Weitere strukturelle Kompromisse
1. Az emberi test szerkezete nem minden részletében tökéletes, hanem különböző feladatok közötti kompromisszumokat tükröz. – Der Bau des menschlichen Körpers ist nicht in jedem Detail vollkommen, sondern spiegelt Kompromisse zwischen verschiedenen Aufgaben wider.
2. Egy anatómiai képlet gyakran egyszerre biztosít mozgékonyságot, stabilitást, védelmet és helytakarékosságot. – Ein anatomisches Gebilde gewährleistet häufig gleichzeitig Beweglichkeit, Stabilität, Schutz und Platzersparnis.
3. Ha az egyik tulajdonság különösen előnyös, egy másik tulajdonság kedvezőtlenebbé válhat. – Ist eine Eigenschaft besonders vorteilhaft, kann eine andere Eigenschaft ungünstiger werden.
4. Az ilyen megoldások nem egyszerű hibák, hanem az evolúciós fejlődés és az alkalmazkodás következményei. – Solche Lösungen sind keine einfachen Fehler, sondern Folgen der evolutionären Entwicklung und Anpassung.
5. A garat, a férfi húgycső, az ideghártya, a térdízület és a kéztőalagút jól mutatja ezt az elvet. – Rachen, männliche Harnröhre, Netzhaut, Kniegelenk und Karpaltunnel veranschaulichen dieses Prinzip besonders gut.
6. A garatban a légutak és a táplálék útja egy közös térben találkozik. – Im Rachen (Pharynx) treffen der Luftweg und der Speiseweg in einem gemeinsamen Raum zusammen.
7. A belélegzett levegő az orrüregből a garaton keresztül a gége felé halad. – Die eingeatmete Luft strömt aus der Nasenhöhle durch den Rachen in Richtung des Kehlkopfs.
8. A táplálék a szájüregből ugyanezen a területen keresztül jut a nyelőcsőbe. – Die Nahrung gelangt aus der Mundhöhle durch denselben Bereich in die Speiseröhre (Oesophagus).
9. Ez a közös szakasz lehetővé teszi, hogy szükség esetén a szájon keresztül is lélegezzünk. – Dieser gemeinsame Abschnitt ermöglicht es, bei Bedarf auch durch den Mund zu atmen.
10. Ugyanakkor fennáll annak veszélye, hogy a táplálék vagy a folyadék a légutakba kerül. – Gleichzeitig besteht die Gefahr, dass Nahrung oder Flüssigkeit in die Atemwege gelangt.
11. Nyeléskor a lágy szájpad elzárja az orrgarat felé vezető utat. – Beim Schlucken verschließt der weiche Gaumen den Weg zum Nasenrachen.
12. A gége felemelkedik, a hangrés pedig reflexesen bezáródik. – Der Kehlkopf hebt sich, und die Stimmritze schließt sich reflektorisch.
13. A gégefedő a gégebemenet fölé hajlik, és hozzájárul a légutak védelméhez. – Der Kehldeckel (Epiglottis) senkt sich über den Kehlkopfeingang und trägt zum Schutz der Atemwege bei.
14. Ha ezek a folyamatok nem pontosan összehangoltak, félrenyelés és köhögési reflex következik be. – Sind diese Vorgänge nicht genau aufeinander abgestimmt, kommt es zum Verschlucken und zum Hustenreflex.
15. A közös garati út tehát helytakarékos és rugalmas, de az aspiráció kockázatával jár. – Der gemeinsame Rachenweg ist somit platzsparend und flexibel, bringt jedoch das Risiko einer Aspiration mit sich.
16. A férfiban a húgyutak és az ondóutak végső szakasza szintén közös vezetéket használ. – Beim Mann nutzen die Harnwege und die Samenwege im letzten Abschnitt ebenfalls einen gemeinsamen Kanal.
17. A húgycső a húgyhólyagból vezeti ki a vizeletet a külvilágba. – Die Harnröhre (Urethra) leitet den Urin aus der Harnblase nach außen.
18. Az ondókilövellő csatornák a prosztata területén nyílnak a húgycsőbe. – Die Spritzkanäle (Ductus ejaculatorii) münden im Bereich der Prostata in die Harnröhre.
19. Ettől a ponttól a vizelet és az ondó ugyanazon a kivezető úton halad. – Von diesem Punkt an verlaufen Urin und Samenflüssigkeit durch denselben Ausführungsgang.
20. Ez a megoldás csökkenti a szükséges vezetékek számát és helyigényét. – Diese Lösung verringert die Anzahl und den Platzbedarf der notwendigen Leitungswege.
21. A két rendszer működését azonban időben szigorúan el kell választani egymástól. – Die Funktion beider Systeme muss jedoch zeitlich streng voneinander getrennt werden.
22. Magömléskor a húgyhólyag belső záróizma összehúzódik. – Bei der Ejakulation zieht sich der innere Schließmuskel der Harnblase zusammen.
23. Ez megakadályozza, hogy az ondó a húgyhólyagba jusson, vagy vizelettel keveredjen. – Dadurch wird verhindert, dass die Samenflüssigkeit in die Harnblase gelangt oder sich mit Urin vermischt.
24. A prosztata megnagyobbodása a rajta áthaladó húgycsövet könnyen összenyomhatja. – Eine Vergrößerung der Prostata kann die durch sie verlaufende Harnröhre leicht zusammendrücken.
25. A közös húgy- és ivarút így gazdaságos szerkezeti megoldás, de működési zavarokra is hajlamos. – Der gemeinsame Harn- und Geschlechtsweg ist damit eine sparsame bauliche Lösung, jedoch auch anfällig für Funktionsstörungen.
26. A gerincesek ideghártyája úgynevezett fordított vagy inverz felépítésű. – Die Netzhaut der Wirbeltiere besitzt einen sogenannten inversen oder umgekehrten Aufbau.
27. A fénynek több sejtrétegen kell áthaladnia, mielőtt eléri a fényérzékelő sejteket. – Das Licht muss mehrere Zellschichten durchqueren, bevor es die lichtempfindlichen Zellen erreicht.
28. A pálcikák és a csapok fényérzékelő részei az ideghártya külső oldalán helyezkednek el. – Die lichtempfindlichen Abschnitte der Stäbchen und Zapfen liegen an der Außenseite der Netzhaut (Retina).
29. Közvetlenül mellettük található a festékes hám, amely táplálja és támogatja a látósejteket. – Unmittelbar neben ihnen befindet sich das Pigmentepithel, das die Sehzellen ernährt und unterstützt.
30. A látósejtek előtt idegsejtek, kapcsolósejtek és idegrostok helyezkednek el. – Vor den Sehzellen liegen Nervenzellen, Schaltzellen und Nervenfasern.
31. Az idegrostok az ideghártya belső felszínén futnak, majd a látóidegben egyesülnek. – Die Nervenfasern verlaufen an der Innenfläche der Netzhaut und vereinigen sich anschließend im Sehnerv (Nervus opticus).
32. A látóideg kilépési helyén nincsenek pálcikák és csapok. – An der Austrittsstelle des Sehnervs befinden sich weder Stäbchen noch Zapfen.
33. Ezt a fényérzékelésre képtelen területet vakfoltnak nevezzük. – Diesen zur Lichtwahrnehmung unfähigen Bereich bezeichnet man als blinden Fleck.
34. A látógödröcskében a belső sejtrétegek oldalra húzódnak, ezért a fény közvetlenebbül éri el a csapokat. – In der Sehgrube (Fovea centralis) sind die inneren Zellschichten zur Seite verlagert, sodass das Licht die Zapfen direkter erreicht.
35. Az inverz ideghártya biztosítja a látósejtek szoros kapcsolatát a tápláló rétegekkel, de vakfoltot és hosszabb fényutat eredményez. – Die inverse Netzhaut gewährleistet den engen Kontakt der Sehzellen mit den versorgenden Schichten, führt aber zu einem blinden Fleck und einem längeren Lichtweg.
36. A térdízületnek egyszerre kell hordoznia a testsúlyt, biztosítania a mozgást és ellenállnia a külső erőknek. – Das Kniegelenk muss gleichzeitig das Körpergewicht tragen, Bewegung ermöglichen und äußeren Kräften widerstehen.
37. A nagy mozgékonyság és a nagy stabilitás azonban nehezen valósítható meg ugyanabban az ízületben. – Eine hohe Beweglichkeit und eine hohe Stabilität lassen sich jedoch nur schwer im selben Gelenk verwirklichen.
38. A combcsont domború ízületi bütykei viszonylag lapos sípcsonti felszíneken mozognak. – Die gewölbten Gelenkknorren des Oberschenkelknochens bewegen sich auf relativ flachen Gelenkflächen des Schienbeins.
39. A csontos ízületi felszínek alakja önmagában nem biztosít elegendő vezetést és stabilitást. – Die Form der knöchernen Gelenkflächen allein bietet keine ausreichende Führung und Stabilität.
40. A belső és a külső meniszkusz kiegyenlíti a felszínek közötti alaki különbséget. – Innen- und Außenmeniskus gleichen den Formunterschied zwischen den Gelenkflächen aus.
41. A meniszkuszok növelik az érintkezési felületet, elosztják a nyomást és csillapítják a terhelést. – Die Menisken vergrößern die Kontaktfläche, verteilen den Druck und dämpfen die Belastung.
42. A keresztszalagok és az oldalszalagok korlátozzák a túlzott elmozdulásokat. – Kreuzbänder und Seitenbänder begrenzen übermäßige Verschiebungen.
43. Hajlításkor és feszítéskor a térdben gördülő és csúszó mozgások kapcsolódnak össze. – Bei Beugung und Streckung verbinden sich im Knie rollende und gleitende Bewegungen.
44. A bonyolult vezetőrendszer nagy mozgásterjedelmet tesz lehetővé, de számos sérülékeny képletet tartalmaz. – Das komplizierte Führungssystem ermöglicht einen großen Bewegungsumfang, enthält aber zahlreiche verletzliche Strukturen.
45. A térdízület ezért jól terhelhető kompromisszumkonstrukció, amely különösen csavaró mozgások során sérülékeny. – Das Kniegelenk ist daher eine gut belastbare Kompromisskonstruktion, die besonders bei Drehbewegungen verletzungsanfällig ist.
46. A kéztőalagút a csukló tenyéri oldalán elhelyezkedő szűk, merev csatorna. – Der Karpaltunnel ist ein enger, starrer Kanal an der Handflächenseite des Handgelenks.
47. Alját és oldalait a kéztőcsontok, tetejét pedig a hajlítóizmok tartószalagja alkotja. – Boden und Seiten werden von den Handwurzelknochen, das Dach vom Halteband der Beugemuskeln (Retinaculum flexorum) gebildet.
48. Az alagútban kilenc hajlítóín és a középideg halad át. – Durch den Tunnel verlaufen neun Beugesehnen und der Mittelnerv (Nervus medianus).
49. A szűk csatorna pontosan vezeti az inakat, és megakadályozza, hogy hajlításkor elemelkedjenek a csontoktól. – Der enge Kanal führt die Sehnen präzise und verhindert, dass sie sich bei der Beugung von den Knochen abheben.
50. Ez a megoldás lehetővé teszi a kéz karcsú felépítését és az ujjak hatékony mozgatását. – Diese Lösung ermöglicht den schlanken Bau der Hand und eine wirkungsvolle Bewegung der Finger.
51. A merev falak miatt azonban az alagút térfogata alig képes növekedni. – Wegen der starren Wände kann sich das Volumen des Tunnels jedoch kaum vergrößern.
52. Az inak, ínhüvelyek vagy környező szövetek duzzanata ezért gyorsan növeli a nyomást. – Eine Schwellung der Sehnen, Sehnenscheiden oder umliegenden Gewebe erhöht deshalb rasch den Druck.
53. A megnövekedett nyomás összenyomhatja a középideget, és kéztőalagút-szindrómát okozhat. – Der erhöhte Druck kann den Mittelnerv komprimieren und ein Karpaltunnelsyndrom verursachen.
54. Ennek jellemző tünete a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj és a gyűrűsujj egy részének zsibbadása. – Typisch sind Taubheitsgefühle im Daumen, Zeigefinger, Mittelfinger und in einem Teil des Ringfingers.
55. A kéztőalagút példája megmutatja, hogy a helytakarékos és mechanikailag hatékony szerkezet egyben nyomási károsodásra is hajlamos lehet. – Das Beispiel des Karpaltunnels zeigt, dass ein platzsparender und mechanisch wirksamer Bau zugleich für Druckschäden anfällig sein kann.
(aufklappen)magyar
1. Az emberi test szerkezete nem minden részletében tökéletes, hanem különböző feladatok közötti kompromisszumokat tükröz.
2. Egy anatómiai képlet gyakran egyszerre biztosít mozgékonyságot, stabilitást, védelmet és helytakarékosságot.
3. Ha az egyik tulajdonság különösen előnyös, egy másik tulajdonság kedvezőtlenebbé válhat.
4. Az ilyen megoldások nem egyszerű hibák, hanem az evolúciós fejlődés és az alkalmazkodás következményei.
5. A garat, a férfi húgycső, az ideghártya, a térdízület és a kéztőalagút jól mutatja ezt az elvet.
6. A garatban a légutak és a táplálék útja egy közös térben találkozik.
7. A belélegzett levegő az orrüregből a garaton keresztül a gége felé halad.
8. A táplálék a szájüregből ugyanezen a területen keresztül jut a nyelőcsőbe.
9. Ez a közös szakasz lehetővé teszi, hogy szükség esetén a szájon keresztül is lélegezzünk.
10. Ugyanakkor fennáll annak veszélye, hogy a táplálék vagy a folyadék a légutakba kerül.
11. Nyeléskor a lágy szájpad elzárja az orrgarat felé vezető utat.
12. A gége felemelkedik, a hangrés pedig reflexesen bezáródik.
13. A gégefedő a gégebemenet fölé hajlik, és hozzájárul a légutak védelméhez.
14. Ha ezek a folyamatok nem pontosan összehangoltak, félrenyelés és köhögési reflex következik be.
15. A közös garati út tehát helytakarékos és rugalmas, de az aspiráció kockázatával jár.
16. A férfiban a húgyutak és az ondóutak végső szakasza szintén közös vezetéket használ.
17. A húgycső a húgyhólyagból vezeti ki a vizeletet a külvilágba.
18. Az ondókilövellő csatornák a prosztata területén nyílnak a húgycsőbe.
19. Ettől a ponttól a vizelet és az ondó ugyanazon a kivezető úton halad.
20. Ez a megoldás csökkenti a szükséges vezetékek számát és helyigényét.
21. A két rendszer működését azonban időben szigorúan el kell választani egymástól.
22. Magömléskor a húgyhólyag belső záróizma összehúzódik.
23. Ez megakadályozza, hogy az ondó a húgyhólyagba jusson, vagy vizelettel keveredjen.
24. A prosztata megnagyobbodása a rajta áthaladó húgycsövet könnyen összenyomhatja.
25. A közös húgy- és ivarút így gazdaságos szerkezeti megoldás, de működési zavarokra is hajlamos.
26. A gerincesek ideghártyája úgynevezett fordított vagy inverz felépítésű.
27. A fénynek több sejtrétegen kell áthaladnia, mielőtt eléri a fényérzékelő sejteket.
28. A pálcikák és a csapok fényérzékelő részei az ideghártya külső oldalán helyezkednek el.
29. Közvetlenül mellettük található a festékes hám, amely táplálja és támogatja a látósejteket.
30. A látósejtek előtt idegsejtek, kapcsolósejtek és idegrostok helyezkednek el.
31. Az idegrostok az ideghártya belső felszínén futnak, majd a látóidegben egyesülnek.
32. A látóideg kilépési helyén nincsenek pálcikák és csapok.
33. Ezt a fényérzékelésre képtelen területet vakfoltnak nevezzük.
34. A látógödröcskében a belső sejtrétegek oldalra húzódnak, ezért a fény közvetlenebbül éri el a csapokat.
35. Az inverz ideghártya biztosítja a látósejtek szoros kapcsolatát a tápláló rétegekkel, de vakfoltot és hosszabb fényutat eredményez.
36. A térdízületnek egyszerre kell hordoznia a testsúlyt, biztosítania a mozgást és ellenállnia a külső erőknek.
37. A nagy mozgékonyság és a nagy stabilitás azonban nehezen valósítható meg ugyanabban az ízületben.
38. A combcsont domború ízületi bütykei viszonylag lapos sípcsonti felszíneken mozognak.
39. A csontos ízületi felszínek alakja önmagában nem biztosít elegendő vezetést és stabilitást.
40. A belső és a külső meniszkusz kiegyenlíti a felszínek közötti alaki különbséget.
41. A meniszkuszok növelik az érintkezési felületet, elosztják a nyomást és csillapítják a terhelést.
42. A keresztszalagok és az oldalszalagok korlátozzák a túlzott elmozdulásokat.
43. Hajlításkor és feszítéskor a térdben gördülő és csúszó mozgások kapcsolódnak össze.
44. A bonyolult vezetőrendszer nagy mozgásterjedelmet tesz lehetővé, de számos sérülékeny képletet tartalmaz.
45. A térdízület ezért jól terhelhető kompromisszumkonstrukció, amely különösen csavaró mozgások során sérülékeny.
46. A kéztőalagút a csukló tenyéri oldalán elhelyezkedő szűk, merev csatorna.
47. Alját és oldalait a kéztőcsontok, tetejét pedig a hajlítóizmok tartószalagja alkotja.
48. Az alagútban kilenc hajlítóín és a középideg halad át.
49. A szűk csatorna pontosan vezeti az inakat, és megakadályozza, hogy hajlításkor elemelkedjenek a csontoktól.
50. Ez a megoldás lehetővé teszi a kéz karcsú felépítését és az ujjak hatékony mozgatását.
51. A merev falak miatt azonban az alagút térfogata alig képes növekedni.
52. Az inak, ínhüvelyek vagy környező szövetek duzzanata ezért gyorsan növeli a nyomást.
53. A megnövekedett nyomás összenyomhatja a középideget, és kéztőalagút-szindrómát okozhat.
54. Ennek jellemző tünete a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj és a gyűrűsujj egy részének zsibbadása.
55. A kéztőalagút példája megmutatja, hogy a helytakarékos és mechanikailag hatékony szerkezet egyben nyomási károsodásra is hajlamos lehet.
(aufklappen)német
1. Der Bau des menschlichen Körpers ist nicht in jedem Detail vollkommen, sondern spiegelt Kompromisse zwischen verschiedenen Aufgaben wider.
2. Ein anatomisches Gebilde gewährleistet häufig gleichzeitig Beweglichkeit, Stabilität, Schutz und Platzersparnis.
3. Ist eine Eigenschaft besonders vorteilhaft, kann eine andere Eigenschaft ungünstiger werden.
4. Solche Lösungen sind keine einfachen Fehler, sondern Folgen der evolutionären Entwicklung und Anpassung.
5. Rachen, männliche Harnröhre, Netzhaut, Kniegelenk und Karpaltunnel veranschaulichen dieses Prinzip besonders gut.
6. Im Rachen (Pharynx) treffen der Luftweg und der Speiseweg in einem gemeinsamen Raum zusammen.
7. Die eingeatmete Luft strömt aus der Nasenhöhle durch den Rachen in Richtung des Kehlkopfs.
8. Die Nahrung gelangt aus der Mundhöhle durch denselben Bereich in die Speiseröhre (Oesophagus).
9. Dieser gemeinsame Abschnitt ermöglicht es, bei Bedarf auch durch den Mund zu atmen.
10. Gleichzeitig besteht die Gefahr, dass Nahrung oder Flüssigkeit in die Atemwege gelangt.
11. Beim Schlucken verschließt der weiche Gaumen den Weg zum Nasenrachen.
12. Der Kehlkopf hebt sich, und die Stimmritze schließt sich reflektorisch.
13. Der Kehldeckel (Epiglottis) senkt sich über den Kehlkopfeingang und trägt zum Schutz der Atemwege bei.
14. Sind diese Vorgänge nicht genau aufeinander abgestimmt, kommt es zum Verschlucken und zum Hustenreflex.
15. Der gemeinsame Rachenweg ist somit platzsparend und flexibel, bringt jedoch das Risiko einer Aspiration mit sich.
16. Beim Mann nutzen die Harnwege und die Samenwege im letzten Abschnitt ebenfalls einen gemeinsamen Kanal.
17. Die Harnröhre (Urethra) leitet den Urin aus der Harnblase nach außen.
18. Die Spritzkanäle (Ductus ejaculatorii) münden im Bereich der Prostata in die Harnröhre.
19. Von diesem Punkt an verlaufen Urin und Samenflüssigkeit durch denselben Ausführungsgang.
20. Diese Lösung verringert die Anzahl und den Platzbedarf der notwendigen Leitungswege.
21. Die Funktion beider Systeme muss jedoch zeitlich streng voneinander getrennt werden.
22. Bei der Ejakulation zieht sich der innere Schließmuskel der Harnblase zusammen.
23. Dadurch wird verhindert, dass die Samenflüssigkeit in die Harnblase gelangt oder sich mit Urin vermischt.
24. Eine Vergrößerung der Prostata kann die durch sie verlaufende Harnröhre leicht zusammendrücken.
25. Der gemeinsame Harn- und Geschlechtsweg ist damit eine sparsame bauliche Lösung, jedoch auch anfällig für Funktionsstörungen.
26. Die Netzhaut der Wirbeltiere besitzt einen sogenannten inversen oder umgekehrten Aufbau.
27. Das Licht muss mehrere Zellschichten durchqueren, bevor es die lichtempfindlichen Zellen erreicht.
28. Die lichtempfindlichen Abschnitte der Stäbchen und Zapfen liegen an der Außenseite der Netzhaut (Retina).
29. Unmittelbar neben ihnen befindet sich das Pigmentepithel, das die Sehzellen ernährt und unterstützt.
30. Vor den Sehzellen liegen Nervenzellen, Schaltzellen und Nervenfasern.
31. Die Nervenfasern verlaufen an der Innenfläche der Netzhaut und vereinigen sich anschließend im Sehnerv (Nervus opticus).
32. An der Austrittsstelle des Sehnervs befinden sich weder Stäbchen noch Zapfen.
33. Diesen zur Lichtwahrnehmung unfähigen Bereich bezeichnet man als blinden Fleck.
34. In der Sehgrube (Fovea centralis) sind die inneren Zellschichten zur Seite verlagert, sodass das Licht die Zapfen direkter erreicht.
35. Die inverse Netzhaut gewährleistet den engen Kontakt der Sehzellen mit den versorgenden Schichten, führt aber zu einem blinden Fleck und einem längeren Lichtweg.
36. Das Kniegelenk muss gleichzeitig das Körpergewicht tragen, Bewegung ermöglichen und äußeren Kräften widerstehen.
37. Eine hohe Beweglichkeit und eine hohe Stabilität lassen sich jedoch nur schwer im selben Gelenk verwirklichen.
38. Die gewölbten Gelenkknorren des Oberschenkelknochens bewegen sich auf relativ flachen Gelenkflächen des Schienbeins.
39. Die Form der knöchernen Gelenkflächen allein bietet keine ausreichende Führung und Stabilität.
40. Innen- und Außenmeniskus gleichen den Formunterschied zwischen den Gelenkflächen aus.
41. Die Menisken vergrößern die Kontaktfläche, verteilen den Druck und dämpfen die Belastung.
42. Kreuzbänder und Seitenbänder begrenzen übermäßige Verschiebungen.
43. Bei Beugung und Streckung verbinden sich im Knie rollende und gleitende Bewegungen.
44. Das komplizierte Führungssystem ermöglicht einen großen Bewegungsumfang, enthält aber zahlreiche verletzliche Strukturen.
45. Das Kniegelenk ist daher eine gut belastbare Kompromisskonstruktion, die besonders bei Drehbewegungen verletzungsanfällig ist.
46. Der Karpaltunnel ist ein enger, starrer Kanal an der Handflächenseite des Handgelenks.
47. Boden und Seiten werden von den Handwurzelknochen, das Dach vom Halteband der Beugemuskeln (Retinaculum flexorum) gebildet.
48. Durch den Tunnel verlaufen neun Beugesehnen und der Mittelnerv (Nervus medianus).
49. Der enge Kanal führt die Sehnen präzise und verhindert, dass sie sich bei der Beugung von den Knochen abheben.
50. Diese Lösung ermöglicht den schlanken Bau der Hand und eine wirkungsvolle Bewegung der Finger.
51. Wegen der starren Wände kann sich das Volumen des Tunnels jedoch kaum vergrößern.
52. Eine Schwellung der Sehnen, Sehnenscheiden oder umliegenden Gewebe erhöht deshalb rasch den Druck.
53. Der erhöhte Druck kann den Mittelnerv komprimieren und ein Karpaltunnelsyndrom verursachen.
54. Typisch sind Taubheitsgefühle im Daumen, Zeigefinger, Mittelfinger und in einem Teil des Ringfingers.
55. Das Beispiel des Karpaltunnels zeigt, dass ein platzsparender und mechanisch wirksamer Bau zugleich für Druckschäden anfällig sein kann.