modjor.de

1.1.2 – Physiologie lang


1.1.2 – Az élet ismertetőjegyei – Die Kennzeichen des Lebendigen


Version 1

1. Az élet nem egyetlen különleges anyag jelenlétét jelenti, hanem bizonyos alapvető tulajdonságok és folyamatok együttes meglétét. – Leben bedeutet nicht das Vorhandensein eines einzelnen besonderen Stoffes, sondern das gemeinsame Bestehen bestimmter grundlegender Eigenschaften und Prozesse.

2. Ahhoz, hogy egy szervezetet élőnek tekintsünk, több olyan jellegzetességet kell mutatnia, amelyek megkülönböztetik az élettelen környezettől. – Damit wir einen Organismus als lebendig betrachten, muss er mehrere Merkmale aufweisen, die ihn von der unbelebten Umwelt unterscheiden.

3. Az egyik legfontosabb ilyen jellemző az anyagcsere, amely a szervezet és a környezet közötti folyamatos anyag- és energiacserét jelenti. – Eines der wichtigsten dieser Merkmale ist der Stoffwechsel, der den ständigen Austausch von Stoffen und Energie zwischen dem Organismus und der Umwelt bedeutet.

4. Az élőlények tápanyagokat vesznek fel, azokat átalakítják, majd a felesleges bomlástermékeket és a hőt leadják a környezetükbe. – Lebewesen nehmen Nährstoffe auf, wandeln diese um und geben anschließend die überflüssigen Abbauprodukte sowie Wärme an ihre Umgebung ab.

5. Ez a folyamatos forgalom teszi lehetővé, hogy a szervezet fenntartsa saját szerkezetét és biztosítsa a működéséhez szükséges energiát. – Dieser ständige Umsatz ermöglicht es dem Organismus, seine eigene Struktur aufrechterzuerhalten und die für seine Funktionen notwendige Energie bereitzustellen.

6. A második alapvető életjelenség az ingerlékenység, amely a környezet változásainak érzékelését és az azokra adott válaszreakciót jelenti. – Die zweite grundlegende Lebenserscheinung ist die Reizbarkeit, welche die Wahrnehmung von Umweltveränderungen und die darauf folgende Antwortreaktion bezeichnet.

7. Az élőlények képesek felfogni a külső és belső ingereket, majd azokhoz célszerűen alkalmazkodni a túlélés érdekében. – Lebewesen sind in der Lage, äußere und innere Reize zu erfassen und sich diesen dann zum Zwecke des Überlebens sinnvoll anzupassen.

8. Egy fényforrás felé forduló növény vagy a hőségben izzadni kezdő ember egyaránt az ingerlékenység példája. – Eine Pflanze, die sich einer Lichtquelle zuwendet, oder ein Mensch, der bei Hitze zu schwitzen beginnt, sind gleichermaßen Beispiele für Reizbarkeit.

9. A mozgás szintén az élet elengedhetetlen kísérője, még akkor is, ha ez kívülről nem mindig látható azonnal. – Auch die Bewegung ist ein unverzichtbarer Begleiter des Lebens, selbst wenn diese von außen nicht immer sofort sichtbar ist.

10. Megkülönböztetünk helyváltoztató mozgást, mint a járás vagy úszás, és helyzetváltoztató mozgást, mint a szervek belső elmozdulása. – Wir unterscheiden zwischen Lokomotion, wie Gehen oder Schwimmen, und Lageveränderungen, wie der inneren Bewegung von Organen.

11. Emellett a sejteken belül is folyamatos áramlás zajlik, amely biztosítja az anyagok megfelelő eloszlását. – Zudem findet auch innerhalb der Zellen eine ständige Strömung statt, welche die angemessene Verteilung von Stoffen gewährleistet.

12. A növekedés az élőlények azon képessége, hogy testtömegüket és méretüket saját belső folyamataik révén növeljék. – Wachstum ist die Fähigkeit von Lebewesen, ihre Körpermasse und Größe durch eigene innere Prozesse zu steigern.

13. Fontos különbség az élettelen tárgyakhoz képest, hogy az élő szervezet nem kívülről jövő lerakódással, hanem belülről építkezve gyarapszik. – Ein wichtiger Unterschied zu unbelebten Gegenständen ist, dass der lebende Organismus nicht durch Anlagerung von außen, sondern durch Aufbau von innen heraus wächst.

14. Ez a növekedés sejtosztódással és a sejt közötti állomány gyarapodásával valósul meg a genetikai programnak megfelelően. – Dieses Wachstum verwirklicht sich durch Zellteilung und die Vermehrung der Interzellularsubstanz entsprechend dem genetischen Programm.

15. A szaporodás teszi lehetővé az élet folytonosságát, mivel az egyedek élettartama véges. – Die Fortpflanzung ermöglicht die Kontinuität des Lebens, da die Lebensspanne des Individuums begrenzt ist.

16. Ennek során a szervezet átadja a felépítéséhez szükséges biológiai tervrajzot, vagyis az örökítőanyagot az utódoknak. – Hierbei gibt der Organismus den für seinen Aufbau notwendigen biologischen Bauplan, also das Erbgut, an die Nachkommen weiter.

17. Az utódok így képessé válnak arra, hogy a fajra jellemző tulajdonságokat hordozzák és továbbvigyék. – Die Nachkommen werden so in die Lage versetzt, die für die Art typischen Eigenschaften zu tragen und fortzuführen.

18. A fejlődés szorosan összefügg a növekedéssel, de az alaki és működésbeli változásokra helyezi a hangsúlyt. – Entwicklung hängt eng mit dem Wachstum zusammen, legt den Schwerpunkt jedoch auf die formalen und funktionellen Veränderungen.

19. Az egyedfejlődés során a szervezet különböző szakaszokon megy keresztül, amelyek során képességei és alakja módosulnak. – Während der Individualentwicklung durchläuft der Organismus verschiedene Phasen, in denen sich seine Fähigkeiten und seine Gestalt wandeln.

20. Példa erre a gyermekkori érés, a pubertás vagy akár az idősödés élettani folyamata is. – Beispiele hierfür sind die kindliche Reifung, die Pubertät oder auch der physiologische Prozess des Alterns.

21. Az alkalmazkodás képessége biztosítja, hogy az élőlény tartósan megváltozott környezeti feltételek között is életben maradjon. – Die Anpassungsfähigkeit stellt sicher, dass das Lebewesen auch unter dauerhaft veränderten Umweltbedingungen am Leben bleibt.

22. Ez a folyamat lehet gyors élettani válasz, vagy generációkon keresztül zajló evolúciós változás. – Dieser Prozess kann eine schnelle physiologische Antwort sein oder eine über Generationen hinweg verlaufende evolutionäre Veränderung.

23. Az élőlények szerkezete és működése így mindig összhangba kerül azokkal a kihívásokkal, amelyeket a külvilág támaszt. – Die Struktur und Funktion der Lebewesen gelangen so stets in Einklang mit den Herausforderungen, welche die Außenwelt stellt.

24. Az önmegújulás azt jelenti, hogy a szervezet folyamatosan kicseréli elöregedett alkotórészeit. – Selbsterneuerung bedeutet, dass der Organismus seine gealterten Bestandteile fortwährend ersetzt.

25. Bár a testet felépítő atomok és molekulák idővel lecserélődnek, az egyed formája és identitása változatlan marad. – Obwohl die Atome und Moleküle, die den Körper aufbauen, mit der Zeit ausgetauscht werden, bleiben die Form und Identität des Individuums erhalten.

26. Ez a dinamikus állandóság az élet egyik legkülönlegesebb jellemzője az élettelen tárgyakkal szemben. – Diese dynamische Konstanz ist eines der außergewöhnlichsten Merkmale des Lebens gegenüber unbelebten Gegenständen.

27. Mindezek felett áll az önszabályozás, amely összehangolja a különböző életműködéseket. – Über all dem steht die Selbstregulation, welche die verschiedenen Lebensfunktionen koordiniert.

28. A szervezet képes arra, hogy belső állapotát, például hőmérsékletét vagy vegyhatását, szűk határok között stabilan tartsa. – Der Organismus ist fähig, seinen inneren Zustand, wie etwa die Temperatur oder den pH-Wert, innerhalb enger Grenzen stabil zu halten.

29. Ez a belső egyensúly, a homeosztázis az alapja annak, hogy az életfolyamatok zavartalanul haladhassanak. – Dieses innere Gleichgewicht, die Homöostase, ist die Grundlage dafür, dass Lebensprozesse ungestört ablaufen können.

30. Fontos hangsúlyozni, hogy az élethez az összes felsorolt ismérvnek egyidejűleg jelen kell lennie. – Es ist wichtig zu betonen, dass für das Leben alle aufgeführten Merkmale gleichzeitig vorhanden sein müssen.

31. Egy kristály ugyan növekedhet, de hiányzik belőle az ingerlékenység és az aktív anyagcsere. – Ein Kristall kann zwar wachsen, aber ihm fehlen die Reizbarkeit und ein aktiver Stoffwechsel.

32. Egy gép képes lehet mozgásra és energiafelhasználásra, de nem képes az önálló szaporodásra és fejlődésre. – Eine Maschine mag zu Bewegung und Energieverbrauch fähig sein, kann sich jedoch nicht eigenständig fortpflanzen und entwickeln.

33. A vírusok például határesetek, mert csak egy gazdasejtben mutatnak életjelenségeket, önmagukban nem. – Viren sind beispielsweise Grenzfälle, da sie nur in einer Wirtszelle Lebenszeichen zeigen, nicht jedoch für sich allein.

34. A halál biológiai értelemben ezen szabályozott folyamatok és a belső rend végleges összeomlását jelenti. – Der Tod bedeutet im biologischen Sinne den endgültigen Zusammenbruch dieser geregelten Prozesse und der inneren Ordnung.

35. Amikor az önszabályozás megszűnik, az élőlény elveszíti különállását, és anyagai visszatérnek az élettelen természet körforgásába. – Wenn die Selbstregulation erlischt, verliert das Lebewesen seine Eigenständigkeit, und seine Stoffe kehren in den Kreislauf der unbelebten Natur zurück.

(aufklappen)magyar

1. Az élet nem egyetlen különleges anyag jelenlétét jelenti, hanem bizonyos alapvető tulajdonságok és folyamatok együttes meglétét.

2. Ahhoz, hogy egy szervezetet élőnek tekintsünk, több olyan jellegzetességet kell mutatnia, amelyek megkülönböztetik az élettelen környezettől.

3. Az egyik legfontosabb ilyen jellemző az anyagcsere, amely a szervezet és a környezet közötti folyamatos anyag- és energiacserét jelenti.

4. Az élőlények tápanyagokat vesznek fel, azokat átalakítják, majd a felesleges bomlástermékeket és a hőt leadják a környezetükbe.

5. Ez a folyamatos forgalom teszi lehetővé, hogy a szervezet fenntartsa saját szerkezetét és biztosítsa a működéséhez szükséges energiát.

6. A második alapvető életjelenség az ingerlékenység, amely a környezet változásainak érzékelését és az azokra adott válaszreakciót jelenti.

7. Az élőlények képesek felfogni a külső és belső ingereket, majd azokhoz célszerűen alkalmazkodni a túlélés érdekében.

8. Egy fényforrás felé forduló növény vagy a hőségben izzadni kezdő ember egyaránt az ingerlékenység példája.

9. A mozgás szintén az élet elengedhetetlen kísérője, még akkor is, ha ez kívülről nem mindig látható azonnal.

10. Megkülönböztetünk helyváltoztató mozgást, mint a járás vagy úszás, és helyzetváltoztató mozgást, mint a szervek belső elmozdulása.

11. Emellett a sejteken belül is folyamatos áramlás zajlik, amely biztosítja az anyagok megfelelő eloszlását.

12. A növekedés az élőlények azon képessége, hogy testtömegüket és méretüket saját belső folyamataik révén növeljék.

13. Fontos különbség az élettelen tárgyakhoz képest, hogy az élő szervezet nem kívülről jövő lerakódással, hanem belülről építkezve gyarapszik.

14. Ez a növekedés sejtosztódással és a sejt közötti állomány gyarapodásával valósul meg a genetikai programnak megfelelően.

15. A szaporodás teszi lehetővé az élet folytonosságát, mivel az egyedek élettartama véges.

16. Ennek során a szervezet átadja a felépítéséhez szükséges biológiai tervrajzot, vagyis az örökítőanyagot az utódoknak.

17. Az utódok így képessé válnak arra, hogy a fajra jellemző tulajdonságokat hordozzák és továbbvigyék.

18. A fejlődés szorosan összefügg a növekedéssel, de az alaki és működésbeli változásokra helyezi a hangsúlyt.

19. Az egyedfejlődés során a szervezet különböző szakaszokon megy keresztül, amelyek során képességei és alakja módosulnak.

20. Példa erre a gyermekkori érés, a pubertás vagy akár az idősödés élettani folyamata is.

21. Az alkalmazkodás képessége biztosítja, hogy az élőlény tartósan megváltozott környezeti feltételek között is életben maradjon.

22. Ez a folyamat lehet gyors élettani válasz, vagy generációkon keresztül zajló evolúciós változás.

23. Az élőlények szerkezete és működése így mindig összhangba kerül azokkal a kihívásokkal, amelyeket a külvilág támaszt.

24. Az önmegújulás azt jelenti, hogy a szervezet folyamatosan kicseréli elöregedett alkotórészeit.

25. Bár a testet felépítő atomok és molekulák idővel lecserélődnek, az egyed formája és identitása változatlan marad.

26. Ez a dinamikus állandóság az élet egyik legkülönlegesebb jellemzője az élettelen tárgyakkal szemben.

27. Mindezek felett áll az önszabályozás, amely összehangolja a különböző életműködéseket.

28. A szervezet képes arra, hogy belső állapotát, például hőmérsékletét vagy vegyhatását, szűk határok között stabilan tartsa.

29. Ez a belső egyensúly, a homeosztázis az alapja annak, hogy az életfolyamatok zavartalanul haladhassanak.

30. Fontos hangsúlyozni, hogy az élethez az összes felsorolt ismérvnek egyidejűleg jelen kell lennie.

31. Egy kristály ugyan növekedhet, de hiányzik belőle az ingerlékenység és az aktív anyagcsere.

32. Egy gép képes lehet mozgásra és energiafelhasználásra, de nem képes az önálló szaporodásra és fejlődésre.

33. A vírusok például határesetek, mert csak egy gazdasejtben mutatnak életjelenségeket, önmagukban nem.

34. A halál biológiai értelemben ezen szabályozott folyamatok és a belső rend végleges összeomlását jelenti.

35. Amikor az önszabályozás megszűnik, az élőlény elveszíti különállását, és anyagai visszatérnek az élettelen természet körforgásába.

(aufklappen)német

1. Leben bedeutet nicht das Vorhandensein eines einzelnen besonderen Stoffes, sondern das gemeinsame Bestehen bestimmter grundlegender Eigenschaften und Prozesse.

2. Damit wir einen Organismus als lebendig betrachten, muss er mehrere Merkmale aufweisen, die ihn von der unbelebten Umwelt unterscheiden.

3. Eines der wichtigsten dieser Merkmale ist der Stoffwechsel, der den ständigen Austausch von Stoffen und Energie zwischen dem Organismus und der Umwelt bedeutet.

4. Lebewesen nehmen Nährstoffe auf, wandeln diese um und geben anschließend die überflüssigen Abbauprodukte sowie Wärme an ihre Umgebung ab.

5. Dieser ständige Umsatz ermöglicht es dem Organismus, seine eigene Struktur aufrechterzuerhalten und die für seine Funktionen notwendige Energie bereitzustellen.

6. Die zweite grundlegende Lebenserscheinung ist die Reizbarkeit, welche die Wahrnehmung von Umweltveränderungen und die darauf folgende Antwortreaktion bezeichnet.

7. Lebewesen sind in der Lage, äußere und innere Reize zu erfassen und sich diesen dann zum Zwecke des Überlebens sinnvoll anzupassen.

8. Eine Pflanze, die sich einer Lichtquelle zuwendet, oder ein Mensch, der bei Hitze zu schwitzen beginnt, sind gleichermaßen Beispiele für Reizbarkeit.

9. Auch die Bewegung ist ein unverzichtbarer Begleiter des Lebens, selbst wenn diese von außen nicht immer sofort sichtbar ist.

10. Wir unterscheiden zwischen Lokomotion, wie Gehen oder Schwimmen, und Lageveränderungen, wie der inneren Bewegung von Organen.

11. Zudem findet auch innerhalb der Zellen eine ständige Strömung statt, welche die angemessene Verteilung von Stoffen gewährleistet.

12. Wachstum ist die Fähigkeit von Lebewesen, ihre Körpermasse und Größe durch eigene innere Prozesse zu steigern.

13. Ein wichtiger Unterschied zu unbelebten Gegenständen ist, dass der lebende Organismus nicht durch Anlagerung von außen, sondern durch Aufbau von innen heraus wächst.

14. Dieses Wachstum verwirklicht sich durch Zellteilung und die Vermehrung der Interzellularsubstanz entsprechend dem genetischen Programm.

15. Die Fortpflanzung ermöglicht die Kontinuität des Lebens, da die Lebensspanne des Individuums begrenzt ist.

16. Hierbei gibt der Organismus den für seinen Aufbau notwendigen biologischen Bauplan, also das Erbgut, an die Nachkommen weiter.

17. Die Nachkommen werden so in die Lage versetzt, die für die Art typischen Eigenschaften zu tragen und fortzuführen.

18. Entwicklung hängt eng mit dem Wachstum zusammen, legt den Schwerpunkt jedoch auf die formalen und funktionellen Veränderungen.

19. Während der Individualentwicklung durchläuft der Organismus verschiedene Phasen, in denen sich seine Fähigkeiten und seine Gestalt wandeln.

20. Beispiele hierfür sind die kindliche Reifung, die Pubertät oder auch der physiologische Prozess des Alterns.

21. Die Anpassungsfähigkeit stellt sicher, dass das Lebewesen auch unter dauerhaft veränderten Umweltbedingungen am Leben bleibt.

22. Dieser Prozess kann eine schnelle physiologische Antwort sein oder eine über Generationen hinweg verlaufende evolutionäre Veränderung.

23. Die Struktur und Funktion der Lebewesen gelangen so stets in Einklang mit den Herausforderungen, welche die Außenwelt stellt.

24. Selbsterneuerung bedeutet, dass der Organismus seine gealterten Bestandteile fortwährend ersetzt.

25. Obwohl die Atome und Moleküle, die den Körper aufbauen, mit der Zeit ausgetauscht werden, bleiben die Form und Identität des Individuums erhalten.

26. Diese dynamische Konstanz ist eines der außergewöhnlichsten Merkmale des Lebens gegenüber unbelebten Gegenständen.

27. Über all dem steht die Selbstregulation, welche die verschiedenen Lebensfunktionen koordiniert.

28. Der Organismus ist fähig, seinen inneren Zustand, wie etwa die Temperatur oder den pH-Wert, innerhalb enger Grenzen stabil zu halten.

29. Dieses innere Gleichgewicht, die Homöostase, ist die Grundlage dafür, dass Lebensprozesse ungestört ablaufen können.

30. Es ist wichtig zu betonen, dass für das Leben alle aufgeführten Merkmale gleichzeitig vorhanden sein müssen.

31. Ein Kristall kann zwar wachsen, aber ihm fehlen die Reizbarkeit und ein aktiver Stoffwechsel.

32. Eine Maschine mag zu Bewegung und Energieverbrauch fähig sein, kann sich jedoch nicht eigenständig fortpflanzen und entwickeln.

33. Viren sind beispielsweise Grenzfälle, da sie nur in einer Wirtszelle Lebenszeichen zeigen, nicht jedoch für sich allein.

34. Der Tod bedeutet im biologischen Sinne den endgültigen Zusammenbruch dieser geregelten Prozesse und der inneren Ordnung.

35. Wenn die Selbstregulation erlischt, verliert das Lebewesen seine Eigenständigkeit, und seine Stoffe kehren in den Kreislauf der unbelebten Natur zurück.



Version 2

1. Az élet mibenlétét egyetlen tulajdonság sem határozza meg önmagában, hanem jellegzetes ismertetőjegyek együttese árulja el. – Das Wesen des Lebens bestimmt keine einzige Eigenschaft für sich allein, sondern die Gesamtheit charakteristischer Kennzeichen verrät es.

2. Az első és talán legalapvetőbb ismertetőjegy az anyagcsere, vagyis az anyag és az energia szüntelen forgalma. – Das erste und vielleicht grundlegendste Kennzeichen ist der Stoffwechsel, also der unaufhörliche Umsatz von Stoff und Energie.

3. Az élő szervezet felépítő és lebontó folyamatokban egyaránt részt vesz, miközben tápanyagokat alakít át és energiát nyer. – Der lebende Organismus nimmt sowohl an aufbauenden als auch an abbauenden Vorgängen teil, während er Nährstoffe umwandelt und Energie gewinnt.

4. E folyamatok megszakadása néhány pillanat alatt a sejtek pusztulásához vezet, hiszen az élet nem tűri a nyugalmat. – Das Aussetzen dieser Vorgänge führt binnen weniger Augenblicke zum Untergang der Zellen, denn das Leben duldet keine Ruhe.

5. A második ismertetőjegy az ingerelhetőség, vagyis az a képesség, hogy a szervezet érzékeli a környezetét. – Das zweite Kennzeichen ist die Reizbarkeit, also jene Fähigkeit, mit der der Organismus seine Umgebung wahrnimmt.

6. Az élőlény nemcsak felfogja a külső hatásokat, hanem célszerű válasszal is felel rájuk. – Das Lebewesen fängt die äußeren Einwirkungen nicht nur auf, sondern antwortet auf sie auch mit einer zweckmäßigen Reaktion.

7. A fény, a hő, a nyomás vagy a vegyi anyagok mind olyan ingerek, amelyekre a szervezet érzékenyen reagál. – Licht, Wärme, Druck oder chemische Stoffe sind allesamt Reize, auf die der Organismus empfindlich reagiert.

8. Ez a fogékonyság teszi lehetővé, hogy az élőlény folyamatosan igazodjék a körülötte zajló változásokhoz. – Diese Empfänglichkeit ermöglicht es dem Lebewesen, sich fortwährend den um es herum ablaufenden Veränderungen anzupassen.

9. A harmadik ismertetőjegy a mozgás, amely egyaránt megnyilvánulhat belső és külső formában. – Das dritte Kennzeichen ist die Bewegung, die sich sowohl in innerer als auch in äußerer Form äußern kann.

10. A külső mozgás a helyváltoztatásban mutatkozik meg, míg a belső mozgás a sejteken belüli áramlásokban rejlik. – Die äußere Bewegung zeigt sich in der Ortsveränderung, während die innere Bewegung in den Strömungen innerhalb der Zellen verborgen liegt.

11. Még a látszólag mozdulatlan szervezetben is szüntelen áramlás zajlik, hiszen az anyagok folyamatosan vándorolnak. – Selbst im scheinbar reglosen Organismus vollzieht sich ein unaufhörliches Strömen, denn die Stoffe wandern fortwährend.

12. A negyedik ismertetőjegy a növekedés, amely az élővilágban mindig belülről kiindulva megy végbe. – Das vierte Kennzeichen ist das Wachstum, das in der belebten Welt stets von innen heraus vor sich geht.

13. Az élőlény nem külső anyag hozzátapadásával gyarapszik, mint a kristály, hanem saját anyagát építi be. – Das Lebewesen wächst nicht durch das Anlagern äußeren Materials wie der Kristall, sondern baut den eigenen Stoff ein.

14. Ez a belső növekedés a felvett tápanyagok átalakításán és beépítésén nyugszik. – Dieses innere Wachstum beruht auf der Umwandlung und dem Einbau der aufgenommenen Nährstoffe.

15. Az ötödik ismertetőjegy a szaporodás, amely az élet folytonosságának biztosítéka. – Das fünfte Kennzeichen ist die Fortpflanzung, welche die Bürgschaft für die Kontinuität des Lebens ist.

16. A szaporodás során az élőlény nemcsak új egyedet hoz létre, hanem továbbadja a felépítés tervrajzát is. – Bei der Fortpflanzung erschafft das Lebewesen nicht nur ein neues Individuum, sondern gibt auch den Bauplan seiner Gestaltung weiter.

17. Ezt az öröklődő tervrajzot a sejtek örökítőanyaga, a dezoxiribonukleinsav rejti magában. – Diesen vererbbaren Bauplan birgt das Erbmaterial der Zellen, die Desoxyribonukleinsäure, in sich.

18. Az utódok így őrzik a szülők jellegzetességeit, miközben a nemzedékek láncolata megszakítatlanul folytatódik. – Die Nachkommen bewahren auf diese Weise die Merkmale der Eltern, während sich die Kette der Generationen ununterbrochen fortsetzt.

19. A hatodik ismertetőjegy a fejlődés, amelynek során az alak és a teljesítmény az idő múlásával megváltozik. – Das sechste Kennzeichen ist die Entwicklung, in deren Verlauf sich Gestalt und Leistung mit dem Vergehen der Zeit verändern.

20. A megtermékenyített petesejtből fokozatosan bontakozik ki az érett, összetett szervezet. – Aus der befruchteten Eizelle entfaltet sich allmählich der reife, vielgestaltige Organismus.

21. Ez a folyamat nem véletlenszerű, hanem szigorú belső rend szerint, meghatározott szakaszokon át halad. – Dieser Vorgang verläuft nicht zufällig, sondern nach einer strengen inneren Ordnung, über bestimmte Abschnitte hinweg.

22. A hetedik ismertetőjegy az alkalmazkodás, vagyis a változó feltételekhez való igazodás képessége. – Das siebte Kennzeichen ist die Anpassung, also die Fähigkeit zur Abstimmung auf wechselnde Bedingungen.

23. Az élőlény átalakítja működését, hogy megfeleljen a környezet támasztotta új követelményeknek. – Das Lebewesen wandelt seine Funktion um, damit es den von der Umgebung gestellten neuen Anforderungen genügt.

24. Ez az alkalmazkodóképesség nemcsak az egyed, hanem az egész faj fennmaradásának is záloga. – Diese Anpassungsfähigkeit ist nicht nur für das Individuum, sondern auch für das Fortbestehen der ganzen Art ein Unterpfand.

25. A nyolcadik ismertetőjegy az önmegújítás, amelynek során az elhasználódott alkotórészek kicserélődnek. – Das achte Kennzeichen ist die Selbsterneuerung, in deren Verlauf die abgenutzten Bestandteile ausgetauscht werden.

26. A szervezetet felépítő molekulák szüntelenül lebomlanak, és helyükre újak épülnek be. – Die den Organismus aufbauenden Moleküle werden unaufhörlich abgebaut, und an ihre Stelle werden neue eingebaut.

27. Ennek ellenére a test alakja és mintázata híven megmarad, jóllehet anyaga folyvást megújul. – Dessen ungeachtet bleibt die Form und das Muster des Körpers getreulich bestehen, obgleich sein Stoff sich beständig erneuert.

28. A kilencedik ismertetőjegy az önszabályozás, amely a többi jellemző fölé rendelt, átfogó tulajdonság. – Das neunte Kennzeichen ist die Selbstregulation, eine den übrigen Merkmalen übergeordnete, umfassende Eigenschaft.

29. Az élő szervezet önmagát felügyeli, és belső állapotát szűk határok között tartja. – Der lebende Organismus überwacht sich selbst und hält seinen inneren Zustand innerhalb enger Grenzen.

30. Ez a képesség hangolja össze az összes többi életjelenséget egyetlen, harmonikusan működő egésszé. – Diese Fähigkeit stimmt alle übrigen Lebenserscheinungen zu einem einzigen, harmonisch funktionierenden Ganzen ab.

31. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az ismertetőjegyek csak együttesen jellemzik az élő anyagot. – Es ist wichtig zu betonen, dass diese Kennzeichen die lebende Materie nur in ihrer Gesamtheit kennzeichnen.

32. Egyetlen jegy megléte önmagában még nem bizonyítja az élet jelenlétét, csak valamennyi együttes fennállása. – Das Vorhandensein eines einzigen Merkmals beweist für sich allein noch nicht die Anwesenheit des Lebens, sondern nur das gemeinsame Bestehen ihrer aller.

33. E szempontrendszer alkalmazása különösen tanulságos a határesetek megítélésében. – Die Anwendung dieses Kriterienkatalogs ist besonders lehrreich bei der Beurteilung von Grenzfällen.

34. A vírusok például önálló anyagcserére képtelenek, ezért az élők és az élettelenek határmezsgyéjén állnak. – Viren sind zum Beispiel zu einem selbstständigen Stoffwechsel unfähig und stehen daher auf der Grenzscheide zwischen dem Lebendigen und dem Leblosen.

35. A halál végső soron nem más, mint a szabályozás visszafordíthatatlan kihunyása, amellyel valamennyi életjelenség egyszerre szűnik meg. – Der Tod ist letzten Endes nichts anderes als das unumkehrbare Erlöschen der Regulation, mit dem sämtliche Lebenserscheinungen zugleich enden.

(aufklappen)magyar

1. Az élet mibenlétét egyetlen tulajdonság sem határozza meg önmagában, hanem jellegzetes ismertetőjegyek együttese árulja el.

2. Az első és talán legalapvetőbb ismertetőjegy az anyagcsere, vagyis az anyag és az energia szüntelen forgalma.

3. Az élő szervezet felépítő és lebontó folyamatokban egyaránt részt vesz, miközben tápanyagokat alakít át és energiát nyer.

4. E folyamatok megszakadása néhány pillanat alatt a sejtek pusztulásához vezet, hiszen az élet nem tűri a nyugalmat.

5. A második ismertetőjegy az ingerelhetőség, vagyis az a képesség, hogy a szervezet érzékeli a környezetét.

6. Az élőlény nemcsak felfogja a külső hatásokat, hanem célszerű válasszal is felel rájuk.

7. A fény, a hő, a nyomás vagy a vegyi anyagok mind olyan ingerek, amelyekre a szervezet érzékenyen reagál.

8. Ez a fogékonyság teszi lehetővé, hogy az élőlény folyamatosan igazodjék a körülötte zajló változásokhoz.

9. A harmadik ismertetőjegy a mozgás, amely egyaránt megnyilvánulhat belső és külső formában.

10. A külső mozgás a helyváltoztatásban mutatkozik meg, míg a belső mozgás a sejteken belüli áramlásokban rejlik.

11. Még a látszólag mozdulatlan szervezetben is szüntelen áramlás zajlik, hiszen az anyagok folyamatosan vándorolnak.

12. A negyedik ismertetőjegy a növekedés, amely az élővilágban mindig belülről kiindulva megy végbe.

13. Az élőlény nem külső anyag hozzátapadásával gyarapszik, mint a kristály, hanem saját anyagát építi be.

14. Ez a belső növekedés a felvett tápanyagok átalakításán és beépítésén nyugszik.

15. Az ötödik ismertetőjegy a szaporodás, amely az élet folytonosságának biztosítéka.

16. A szaporodás során az élőlény nemcsak új egyedet hoz létre, hanem továbbadja a felépítés tervrajzát is.

17. Ezt az öröklődő tervrajzot a sejtek örökítőanyaga, a dezoxiribonukleinsav rejti magában.

18. Az utódok így őrzik a szülők jellegzetességeit, miközben a nemzedékek láncolata megszakítatlanul folytatódik.

19. A hatodik ismertetőjegy a fejlődés, amelynek során az alak és a teljesítmény az idő múlásával megváltozik.

20. A megtermékenyített petesejtből fokozatosan bontakozik ki az érett, összetett szervezet.

21. Ez a folyamat nem véletlenszerű, hanem szigorú belső rend szerint, meghatározott szakaszokon át halad.

22. A hetedik ismertetőjegy az alkalmazkodás, vagyis a változó feltételekhez való igazodás képessége.

23. Az élőlény átalakítja működését, hogy megfeleljen a környezet támasztotta új követelményeknek.

24. Ez az alkalmazkodóképesség nemcsak az egyed, hanem az egész faj fennmaradásának is záloga.

25. A nyolcadik ismertetőjegy az önmegújítás, amelynek során az elhasználódott alkotórészek kicserélődnek.

26. A szervezetet felépítő molekulák szüntelenül lebomlanak, és helyükre újak épülnek be.

27. Ennek ellenére a test alakja és mintázata híven megmarad, jóllehet anyaga folyvást megújul.

28. A kilencedik ismertetőjegy az önszabályozás, amely a többi jellemző fölé rendelt, átfogó tulajdonság.

29. Az élő szervezet önmagát felügyeli, és belső állapotát szűk határok között tartja.

30. Ez a képesség hangolja össze az összes többi életjelenséget egyetlen, harmonikusan működő egésszé.

31. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az ismertetőjegyek csak együttesen jellemzik az élő anyagot.

32. Egyetlen jegy megléte önmagában még nem bizonyítja az élet jelenlétét, csak valamennyi együttes fennállása.

33. E szempontrendszer alkalmazása különösen tanulságos a határesetek megítélésében.

34. A vírusok például önálló anyagcserére képtelenek, ezért az élők és az élettelenek határmezsgyéjén állnak.

35. A halál végső soron nem más, mint a szabályozás visszafordíthatatlan kihunyása, amellyel valamennyi életjelenség egyszerre szűnik meg.

(aufklappen)német

1. Das Wesen des Lebens bestimmt keine einzige Eigenschaft für sich allein, sondern die Gesamtheit charakteristischer Kennzeichen verrät es.

2. Das erste und vielleicht grundlegendste Kennzeichen ist der Stoffwechsel, also der unaufhörliche Umsatz von Stoff und Energie.

3. Der lebende Organismus nimmt sowohl an aufbauenden als auch an abbauenden Vorgängen teil, während er Nährstoffe umwandelt und Energie gewinnt.

4. Das Aussetzen dieser Vorgänge führt binnen weniger Augenblicke zum Untergang der Zellen, denn das Leben duldet keine Ruhe.

5. Das zweite Kennzeichen ist die Reizbarkeit, also jene Fähigkeit, mit der der Organismus seine Umgebung wahrnimmt.

6. Das Lebewesen fängt die äußeren Einwirkungen nicht nur auf, sondern antwortet auf sie auch mit einer zweckmäßigen Reaktion.

7. Licht, Wärme, Druck oder chemische Stoffe sind allesamt Reize, auf die der Organismus empfindlich reagiert.

8. Diese Empfänglichkeit ermöglicht es dem Lebewesen, sich fortwährend den um es herum ablaufenden Veränderungen anzupassen.

9. Das dritte Kennzeichen ist die Bewegung, die sich sowohl in innerer als auch in äußerer Form äußern kann.

10. Die äußere Bewegung zeigt sich in der Ortsveränderung, während die innere Bewegung in den Strömungen innerhalb der Zellen verborgen liegt.

11. Selbst im scheinbar reglosen Organismus vollzieht sich ein unaufhörliches Strömen, denn die Stoffe wandern fortwährend.

12. Das vierte Kennzeichen ist das Wachstum, das in der belebten Welt stets von innen heraus vor sich geht.

13. Das Lebewesen wächst nicht durch das Anlagern äußeren Materials wie der Kristall, sondern baut den eigenen Stoff ein.

14. Dieses innere Wachstum beruht auf der Umwandlung und dem Einbau der aufgenommenen Nährstoffe.

15. Das fünfte Kennzeichen ist die Fortpflanzung, welche die Bürgschaft für die Kontinuität des Lebens ist.

16. Bei der Fortpflanzung erschafft das Lebewesen nicht nur ein neues Individuum, sondern gibt auch den Bauplan seiner Gestaltung weiter.

17. Diesen vererbbaren Bauplan birgt das Erbmaterial der Zellen, die Desoxyribonukleinsäure, in sich.

18. Die Nachkommen bewahren auf diese Weise die Merkmale der Eltern, während sich die Kette der Generationen ununterbrochen fortsetzt.

19. Das sechste Kennzeichen ist die Entwicklung, in deren Verlauf sich Gestalt und Leistung mit dem Vergehen der Zeit verändern.

20. Aus der befruchteten Eizelle entfaltet sich allmählich der reife, vielgestaltige Organismus.

21. Dieser Vorgang verläuft nicht zufällig, sondern nach einer strengen inneren Ordnung, über bestimmte Abschnitte hinweg.

22. Das siebte Kennzeichen ist die Anpassung, also die Fähigkeit zur Abstimmung auf wechselnde Bedingungen.

23. Das Lebewesen wandelt seine Funktion um, damit es den von der Umgebung gestellten neuen Anforderungen genügt.

24. Diese Anpassungsfähigkeit ist nicht nur für das Individuum, sondern auch für das Fortbestehen der ganzen Art ein Unterpfand.

25. Das achte Kennzeichen ist die Selbsterneuerung, in deren Verlauf die abgenutzten Bestandteile ausgetauscht werden.

26. Die den Organismus aufbauenden Moleküle werden unaufhörlich abgebaut, und an ihre Stelle werden neue eingebaut.

27. Dessen ungeachtet bleibt die Form und das Muster des Körpers getreulich bestehen, obgleich sein Stoff sich beständig erneuert.

28. Das neunte Kennzeichen ist die Selbstregulation, eine den übrigen Merkmalen übergeordnete, umfassende Eigenschaft.

29. Der lebende Organismus überwacht sich selbst und hält seinen inneren Zustand innerhalb enger Grenzen.

30. Diese Fähigkeit stimmt alle übrigen Lebenserscheinungen zu einem einzigen, harmonisch funktionierenden Ganzen ab.

31. Es ist wichtig zu betonen, dass diese Kennzeichen die lebende Materie nur in ihrer Gesamtheit kennzeichnen.

32. Das Vorhandensein eines einzigen Merkmals beweist für sich allein noch nicht die Anwesenheit des Lebens, sondern nur das gemeinsame Bestehen ihrer aller.

33. Die Anwendung dieses Kriterienkatalogs ist besonders lehrreich bei der Beurteilung von Grenzfällen.

34. Viren sind zum Beispiel zu einem selbstständigen Stoffwechsel unfähig und stehen daher auf der Grenzscheide zwischen dem Lebendigen und dem Leblosen.

35. Der Tod ist letzten Endes nichts anderes als das unumkehrbare Erlöschen der Regulation, mit dem sämtliche Lebenserscheinungen zugleich enden.