17.6 – Az aortaívek átalakulása – Die Umbildung der Aortenbögen
1. Az aortaívek olyan embrionális erek, amelyek a garatívekben futnak. – Die Aortenbögen sind embryonale Gefäße, die innerhalb der Schlundbögen verlaufen.
2. Eredetileg hat pár aortaív alakul ki a fejlődés során. – Ursprünglich bilden sich im Laufe der Entwicklung sechs Paare von Aortenbögen aus.
3. Ezek az erek a verőeres törzsből indulnak ki a ventrális aortán keresztül. – Diese Gefäße entspringen über die ventrale Aorta aus dem gemeinsamen Gefäßstamm (Truncus arteriosus).
4. Az aortaívek a ventrális és a dorzális aorták közötti összeköttetést biztosítják. – Die Aortenbögen stellen die Verbindung zwischen den ventralen und den dorsalen Aorten her.
5. A fejlődés során az eredetileg szimmetrikus rendszer jelentősen átalakul. – Während der Entwicklung erfährt das ursprünglich symmetrische System eine erhebliche Umgestaltung.
6. Az első pár aortaív a fejlődés korai szakaszában nagyrészt visszafejlődik. – Das erste Paar der Aortenbögen bildet sich in einem frühen Entwicklungsstadium größtenteils zurück.
7. Ennek maradványai részt vesznek a külső fejverőér kialakításában. – Seine Überreste beteiligen sich an der Ausbildung der äußeren Kopfschlagader (Arteria carotis externa).
8. Az állcsonti verőér egy kis szakasza is az első aortaív származéka. – Auch ein kleiner Abschnitt der Oberkieferarterie (Arteria maxillaris) ist ein Abkömmling des ersten Aortenbogens.
9. A ventrális aorta proximális része ekkor már a közös fejverőér felé mutat. – Der proximale Teil der ventralen Aorta weist zu diesem Zeitpunkt bereits in Richtung der gemeinsamen Kopfschlagader (Arteria carotis communis).
10. Az első aortaív környezetéből alakul ki később az állkapocs és a Meckel-porc. – Aus der Umgebung des ersten Aortenbogens entstehen später der Unterkiefer (Mandibula) und der Meckel-Knorpel.
11. A második pár aortaív szintén jelentős regresszión megy keresztül. – Auch das zweite Paar der Aortenbögen unterliegt einer deutlichen Regression.
12. Embriális korban ebből jön létre a kengyelverőér. – In der Embryonalperiode entsteht daraus die Steigbügelarterie (Arteria stapedia).
13. A kengyelverőér később teljesen felszívódik, és csak egy nyílást hagy maga után a kengyel csontjában. – Die Steigbügelarterie bildet sich später vollständig zurück und hinterlässt lediglich eine Öffnung im Steigbügel (Stapes).
14. A dorzális aorták kranális szakaszai ekkor még párhuzamosan futnak a fej felé. – Die kranialen Abschnitte der dorsalen Aorten verlaufen zu dieser Zeit noch parallel in Richtung Kopf.
15. A harmadik pár aortaív már maradandó nagyereket hoz létre. – Das dritte Paar der Aortenbögen bringt bereits bleibende große Gefäße hervor.
16. Ebből az ívből fejlődik ki a közös fejverőér teljes szakasza. – Aus diesem Bogen entwickelt sich der gesamte Abschnitt der gemeinsamen Kopfschlagader (Arteria carotis communis).
17. A belső fejverőér alsó szakasza is a harmadik aortaív származéka. – Auch der untere Abschnitt der inneren Kopfschlagader (Arteria carotis interna) ist ein Derivat des dritten Aortenbogens.
18. A belső fejverőér felső része a dorzális aorta folytatásából jön létre. – Der obere Teil der inneren Kopfschlagader entsteht aus der Fortsetzung der dorsalen Aorta.
19. A ventrális aorta a harmadik és negyedik ív között a külső fejverőérré válik. – Die ventrale Aorta wird zwischen dem dritten und vierten Bogen zur äußeren Kopfschlagader (Arteria carotis externa).
20. A negyedik pár aortaív fejlődése alapvetően aszimmetrikus módon zajlik. – Die Entwicklung des vierten Paares der Aortenbögen verläuft auf grundlegend asymmetrische Weise.
21. A bal oldali negyedik aortaívből alakul ki a végleges főverőérív. – Aus dem linken vierten Aortenbogen entwickelt sich der definitive Aortenbogen (Arcus aortae).
22. Ez az ér köti össze a felszálló aortát a leszálló aortával. – Dieses Gefäß verbindet die aufsteigende Aorta (Aorta ascendens) mit der absteigenden Aorta (Aorta descendens).
23. A jobb oldali negyedik aortaív a jobb kulcscsont alatti verőér kezdeti szakaszát adja. – Der rechte vierte Aortenbogen bildet den Anfangsteil der rechten Unterschlüsselbeinarterie (Arteria subclavia dextra).
24. A jobb kulcscsont alatti verőér további része a dorzális aortából és a szegmentális erekből származik. – Der weitere Teil der rechten Unterschlüsselbeinarterie stammt aus der dorsalen Aorta und den Segmentarterien.
25. A dorzális aorta a jobb oldalon a negyedik ív alatti szakaszon teljesen eltűnik. – Die dorsale Aorta verschwindet auf der rechten Seite im Abschnitt unterhalb des vierten Bogens vollständig.
26. A kar-feji törzs a ventrális aorta jobb oldali szakaszának származékaként jön létre. – Der Arm-Kopf-Stamm (Truncus brachiocephalicus) entsteht als Derivat des rechtsseitigen Abschnitts der ventralen Aorta.
27. Az ötödik pár aortaív az emberben csak rudimentális formában létezik. – Das fünf Paar der Aortenbögen existiert beim Menschen nur in rudimentärer Form.
28. Gyakran egyáltalán nem is alakul ki, vagy nagyon hamar felszívódik. – Häufig bildet es sich gar nicht erst aus oder bildet sich sehr frühzeitig zurück.
29. Klinikai szempontból ennek az ívnek nincs élettani jelentősége a későbbi érhálózatban. – Aus klinischer Sicht hat dieser Bogen keine physiologische Bedeutung für das spätere Gefäßnetz.
30. A hatodik pár aortaív, más néven tüdőív, a tüdőkeringés morfológiai alapja. – Das sechste Paar der Aortenbögen, auch Pulmonalbogen genannt, ist die morphologische Grundlage des Lungenkreislaufs.
31. A bal oldali hatodik ív proximális része a bal tüdőverőérré válik. – Der proximale Teil des linken sechsten Bogens wird zur linken Lungenarterie (Arteria pulmonalis sinistra).
32. Ennek az ívnek a disztális szakasza alkotja a Botallo-vezetéket. – Der distale Abschnitt dieses Bogens bildet den Ductus arteriosus (Botalli).
33. A Botallo-vezeték a magzati korban összeköti a tüdőartériát a főverőérívvel. – Der Ductus arteriosus verbindet in der Fetalperiode die Lungenarterie mit dem Aortenbogen (Arcus aortae).
34. Születés után ez a vezeték funkcionálisan elzáródik, majd rostos szalaggá alakul. – Nach der Geburt verschließt sich dieser Gang funktionell und wandelt sich später in ein faseriges Band (Ligamentum arteriosum) um.
35. A jobb oldali hatodik aortaív proximális része a jobb tüdőverőért hozza létre. – Der proximale Teil des rechten sechsten Aortenbogens bildet die rechte Lungenarterie (Arteria pulmonalis dextra).
36. A jobb oldali hatodik ív disztális szakasza teljesen eltűnik a normál fejlődés során. – Der distale Abschnitt des rechten sechsten Bogens verschwindet im Laufe der normalen Entwicklung vollständig.
37. Az aortaívek átalakulása szoros topográfiai kapcsolatban áll a szív fejlődésével. – Die Umbildung der Aortenbögen steht in enger topographischer Beziehung zur Herzentwicklung.
38. A verőeres törzs septum általi kettéosztása választja el az aortát a tüdőartériától. – Die Teilung des Truncus arteriosus durch ein Septum trennt die Aorta von der Lungenarterie (Arteria pulmonalis).
39. A dorzális aorták a negyedik háti szelvény magasságában egyesülnek közös törzzsé. – Die dorsalen Aorten vereinigen sich in Höhe des vierten Thorakalsegments zu einem gemeinsamen Stamm.
40. Az így létrejövő páratlan ér lesz a leszálló aorta mellkasi szakasza. – Das so entstehende unpaare Gefäß wird zum thorakalen Abschnitt der absteigenden Aorta (Aorta descendens).
41. A visszatérő gégeideg lefutása az aortaívek aszimmetrikus fejlődését követi. – Der Verlauf des rückläufigen Kehlkopfnervs (Nervus laryngeus recurrens) folgt der asymmetrischen Entwicklung der Aortenbögen.
42. A bal oldalon az ideg a Botallo-vezeték, majd az aortaív alatt kanyarodik vissza. – Auf der linken Seite schlingt sich der Nerv unter dem Ductus arteriosus bzw. dem Aortenbogen hindurch.
43. A jobb oldalon a visszafutó ideg a jobb kulcscsont alatti verőér alatt helyezkedik el. – Auf der rechten Seite liegt der rekurrentielle Nerv unter der rechten Unterschlüsselbeinarterie (Arteria subclavia dextra).
44. Ez a különbség magyarázza az ideg eltérő anatómiai helyzetét a két oldalon. – Dieser Unterschied erklärt die abweichende anatomische Lage des Nervs auf beiden Seiten.
45. Az aortaívek fejlődési zavarai súlyos, klinikailag releváns rendellenességekhez vezethetnek. – Entwicklungsstörungen der Aortenbögen können zu schweren, klinisch relevanten Missbildungen führen.
46. Ilyen például az aortaív egy szakaszának szűkülete, az aorta-koarktáció. – Ein Beispiel hierfür ist die Verengung eines Abschnitts des Aortenbogens, die Aortenisthmusstenose (Coarctatio aortae).
47. A kettős aortaív gyűrűként veheti körül és komprimálhatja a nyelőcsövet. – Ein doppelter Aortenbogen kann die Speiseröhre (Ösophagus) ringförmig umschließen und komprimieren.
48. A ventrális aorták szív közeli szakaszaiból alakul ki a felszálló aorta. – Aus den herznahen Abschnitten der ventralen Aorten entsteht die aufsteigende Aorta (Aorta ascendens).
49. A dorzális aorták kranális részeiből lesznek a belső fejverőerek disztális szakaszai. – Aus den kranialen Teilen der dorsalen Aorten werden die distalen Abschnitte der inneren Kopfschlagadern (Arteria carotis interna).
50. Az aortaívek komplex átalakulásával jön létre a felnőttre jellemző érrendszeri mintázat. – Durch die komplexe Umbildung der Aortenbögen entsteht das für den Erwachsenen charakteristische Gefäßmuster.
(aufklappen)magyar
1. Az aortaívek olyan embrionális erek, amelyek a garatívekben futnak.
2. Eredetileg hat pár aortaív alakul ki a fejlődés során.
3. Ezek az erek a verőeres törzsből indulnak ki a ventrális aortán keresztül.
4. Az aortaívek a ventrális és a dorzális aorták közötti összeköttetést biztosítják.
5. A fejlődés során az eredetileg szimmetrikus rendszer jelentősen átalakul.
6. Az első pár aortaív a fejlődés korai szakaszában nagyrészt visszafejlődik.
7. Ennek maradványai részt vesznek a külső fejverőér kialakításában.
8. Az állcsonti verőér egy kis szakasza is az első aortaív származéka.
9. A ventrális aorta proximális része ekkor már a közös fejverőér felé mutat.
10. Az első aortaív környezetéből alakul ki később az állkapocs és a Meckel-porc.
11. A második pár aortaív szintén jelentős regresszión megy keresztül.
12. Embriális korban ebből jön létre a kengyelverőér.
13. A kengyelverőér később teljesen felszívódik, és csak egy nyílást hagy maga után a kengyel csontjában.
14. A dorzális aorták kranális szakaszai ekkor még párhuzamosan futnak a fej felé.
15. A harmadik pár aortaív már maradandó nagyereket hoz létre.
16. Ebből az ívből fejlődik ki a közös fejverőér teljes szakasza.
17. A belső fejverőér alsó szakasza is a harmadik aortaív származéka.
18. A belső fejverőér felső része a dorzális aorta folytatásából jön létre.
19. A ventrális aorta a harmadik és negyedik ív között a külső fejverőérré válik.
20. A negyedik pár aortaív fejlődése alapvetően aszimmetrikus módon zajlik.
21. A bal oldali negyedik aortaívből alakul ki a végleges főverőérív.
22. Ez az ér köti össze a felszálló aortát a leszálló aortával.
23. A jobb oldali negyedik aortaív a jobb kulcscsont alatti verőér kezdeti szakaszát adja.
24. A jobb kulcscsont alatti verőér további része a dorzális aortából és a szegmentális erekből származik.
25. A dorzális aorta a jobb oldalon a negyedik ív alatti szakaszon teljesen eltűnik.
26. A kar-feji törzs a ventrális aorta jobb oldali szakaszának származékaként jön létre.
27. Az ötödik pár aortaív az emberben csak rudimentális formában létezik.
28. Gyakran egyáltalán nem is alakul ki, vagy nagyon hamar felszívódik.
29. Klinikai szempontból ennek az ívnek nincs élettani jelentősége a későbbi érhálózatban.
30. A hatodik pár aortaív, más néven tüdőív, a tüdőkeringés morfológiai alapja.
31. A bal oldali hatodik ív proximális része a bal tüdőverőérré válik.
32. Ennek az ívnek a disztális szakasza alkotja a Botallo-vezetéket.
33. A Botallo-vezeték a magzati korban összeköti a tüdőartériát a főverőérívvel.
34. Születés után ez a vezeték funkcionálisan elzáródik, majd rostos szalaggá alakul.
35. A jobb oldali hatodik aortaív proximális része a jobb tüdőverőért hozza létre.
36. A jobb oldali hatodik ív disztális szakasza teljesen eltűnik a normál fejlődés során.
37. Az aortaívek átalakulása szoros topográfiai kapcsolatban áll a szív fejlődésével.
38. A verőeres törzs septum általi kettéosztása választja el az aortát a tüdőartériától.
39. A dorzális aorták a negyedik háti szelvény magasságában egyesülnek közös törzzsé.
40. Az így létrejövő páratlan ér lesz a leszálló aorta mellkasi szakasza.
41. A visszatérő gégeideg lefutása az aortaívek aszimmetrikus fejlődését követi.
42. A bal oldalon az ideg a Botallo-vezeték, majd az aortaív alatt kanyarodik vissza.
43. A jobb oldalon a visszafutó ideg a jobb kulcscsont alatti verőér alatt helyezkedik el.
44. Ez a különbség magyarázza az ideg eltérő anatómiai helyzetét a két oldalon.
45. Az aortaívek fejlődési zavarai súlyos, klinikailag releváns rendellenességekhez vezethetnek.
46. Ilyen például az aortaív egy szakaszának szűkülete, az aorta-koarktáció.
47. A kettős aortaív gyűrűként veheti körül és komprimálhatja a nyelőcsövet.
48. A ventrális aorták szív közeli szakaszaiból alakul ki a felszálló aorta.
49. A dorzális aorták kranális részeiből lesznek a belső fejverőerek disztális szakaszai.
50. Az aortaívek komplex átalakulásával jön létre a felnőttre jellemző érrendszeri mintázat.
(aufklappen)német
1. Die Aortenbögen sind embryonale Gefäße, die innerhalb der Schlundbögen verlaufen.
2. Ursprünglich bilden sich im Laufe der Entwicklung sechs Paare von Aortenbögen aus.
3. Diese Gefäße entspringen über die ventrale Aorta aus dem gemeinsamen Gefäßstamm (Truncus arteriosus).
4. Die Aortenbögen stellen die Verbindung zwischen den ventralen und den dorsalen Aorten her.
5. Während der Entwicklung erfährt das ursprünglich symmetrische System eine erhebliche Umgestaltung.
6. Das erste Paar der Aortenbögen bildet sich in einem frühen Entwicklungsstadium größtenteils zurück.
7. Seine Überreste beteiligen sich an der Ausbildung der äußeren Kopfschlagader (Arteria carotis externa).
8. Auch ein kleiner Abschnitt der Oberkieferarterie (Arteria maxillaris) ist ein Abkömmling des ersten Aortenbogens.
9. Der proximale Teil der ventralen Aorta weist zu diesem Zeitpunkt bereits in Richtung der gemeinsamen Kopfschlagader (Arteria carotis communis).
10. Aus der Umgebung des ersten Aortenbogens entstehen später der Unterkiefer (Mandibula) und der Meckel-Knorpel.
11. Auch das zweite Paar der Aortenbögen unterliegt einer deutlichen Regression.
12. In der Embryonalperiode entsteht daraus die Steigbügelarterie (Arteria stapedia).
13. Die Steigbügelarterie bildet sich später vollständig zurück und hinterlässt lediglich eine Öffnung im Steigbügel (Stapes).
14. Die kranialen Abschnitte der dorsalen Aorten verlaufen zu dieser Zeit noch parallel in Richtung Kopf.
15. Das dritte Paar der Aortenbögen bringt bereits bleibende große Gefäße hervor.
16. Aus diesem Bogen entwickelt sich der gesamte Abschnitt der gemeinsamen Kopfschlagader (Arteria carotis communis).
17. Auch der untere Abschnitt der inneren Kopfschlagader (Arteria carotis interna) ist ein Derivat des dritten Aortenbogens.
18. Der obere Teil der inneren Kopfschlagader entsteht aus der Fortsetzung der dorsalen Aorta.
19. Die ventrale Aorta wird zwischen dem dritten und vierten Bogen zur äußeren Kopfschlagader (Arteria carotis externa).
20. Die Entwicklung des vierten Paares der Aortenbögen verläuft auf grundlegend asymmetrische Weise.
21. Aus dem linken vierten Aortenbogen entwickelt sich der definitive Aortenbogen (Arcus aortae).
22. Dieses Gefäß verbindet die aufsteigende Aorta (Aorta ascendens) mit der absteigenden Aorta (Aorta descendens).
23. Der rechte vierte Aortenbogen bildet den Anfangsteil der rechten Unterschlüsselbeinarterie (Arteria subclavia dextra).
24. Der weitere Teil der rechten Unterschlüsselbeinarterie stammt aus der dorsalen Aorta und den Segmentarterien.
25. Die dorsale Aorta verschwindet auf der rechten Seite im Abschnitt unterhalb des vierten Bogens vollständig.
26. Der Arm-Kopf-Stamm (Truncus brachiocephalicus) entsteht als Derivat des rechtsseitigen Abschnitts der ventralen Aorta.
27. Das fünf Paar der Aortenbögen existiert beim Menschen nur in rudimentärer Form.
28. Häufig bildet es sich gar nicht erst aus oder bildet sich sehr frühzeitig zurück.
29. Aus klinischer Sicht hat dieser Bogen keine physiologische Bedeutung für das spätere Gefäßnetz.
30. Das sechste Paar der Aortenbögen, auch Pulmonalbogen genannt, ist die morphologische Grundlage des Lungenkreislaufs.
31. Der proximale Teil des linken sechsten Bogens wird zur linken Lungenarterie (Arteria pulmonalis sinistra).
32. Der distale Abschnitt dieses Bogens bildet den Ductus arteriosus (Botalli).
33. Der Ductus arteriosus verbindet in der Fetalperiode die Lungenarterie mit dem Aortenbogen (Arcus aortae).
34. Nach der Geburt verschließt sich dieser Gang funktionell und wandelt sich später in ein faseriges Band (Ligamentum arteriosum) um.
35. Der proximale Teil des rechten sechsten Aortenbogens bildet die rechte Lungenarterie (Arteria pulmonalis dextra).
36. Der distale Abschnitt des rechten sechsten Bogens verschwindet im Laufe der normalen Entwicklung vollständig.
37. Die Umbildung der Aortenbögen steht in enger topographischer Beziehung zur Herzentwicklung.
38. Die Teilung des Truncus arteriosus durch ein Septum trennt die Aorta von der Lungenarterie (Arteria pulmonalis).
39. Die dorsalen Aorten vereinigen sich in Höhe des vierten Thorakalsegments zu einem gemeinsamen Stamm.
40. Das so entstehende unpaare Gefäß wird zum thorakalen Abschnitt der absteigenden Aorta (Aorta descendens).
41. Der Verlauf des rückläufigen Kehlkopfnervs (Nervus laryngeus recurrens) folgt der asymmetrischen Entwicklung der Aortenbögen.
42. Auf der linken Seite schlingt sich der Nerv unter dem Ductus arteriosus bzw. dem Aortenbogen hindurch.
43. Auf der rechten Seite liegt der rekurrentielle Nerv unter der rechten Unterschlüsselbeinarterie (Arteria subclavia dextra).
44. Dieser Unterschied erklärt die abweichende anatomische Lage des Nervs auf beiden Seiten.
45. Entwicklungsstörungen der Aortenbögen können zu schweren, klinisch relevanten Missbildungen führen.
46. Ein Beispiel hierfür ist die Verengung eines Abschnitts des Aortenbogens, die Aortenisthmusstenose (Coarctatio aortae).
47. Ein doppelter Aortenbogen kann die Speiseröhre (Ösophagus) ringförmig umschließen und komprimieren.
48. Aus den herznahen Abschnitten der ventralen Aorten entsteht die aufsteigende Aorta (Aorta ascendens).
49. Aus den kranialen Teilen der dorsalen Aorten werden die distalen Abschnitte der inneren Kopfschlagadern (Arteria carotis interna).
50. Durch die komplexe Umbildung der Aortenbögen entsteht das für den Erwachsenen charakteristische Gefäßmuster.