3.9 – A támasztószövetek: porc és csont – Die Stützgewebe: Knorpel und Knochen
1. Szövettani szempontból a szív és az érhálózat egymásba folytatódó rendszert alkot, amelyben a vér mozgatása, továbbítása és a szövetekkel való cseréje szerkezetileg összehangolt. – Histologisch bilden Herz und Gefäßnetz ein ineinander übergehendes System, in dem Bewegung, Weiterleitung und Stoffaustausch des Blutes strukturell aufeinander abgestimmt sind.
2. Míg a szív falának felépítése a ritmikus erőkifejtéshez alkalmazkodott, az erek szerkezete az áramlási viszonyoknak és az adott szakasz feladatának megfelelően változik. – Während der Aufbau der Herzwand an die rhythmische Kraftentwicklung angepasst ist, verändert sich die Gefäßstruktur entsprechend den Strömungsverhältnissen und der Aufgabe des jeweiligen Abschnitts.
3. A belső felszínt borító összefüggő sejtréteg a szívüregektől az egész érhálózaton át húzódik, ezáltal egységes érintkezési felületet teremt a keringő vér számára. – Die zusammenhängende Zellschicht der Innenfläche erstreckt sich von den Herzhöhlen durch das gesamte Gefäßnetz und schafft dadurch eine einheitliche Kontaktfläche für das zirkulierende Blut.
4. Az egyes területeken uralkodó nyomás, húzóterhelés és nyíróerő tartósan befolyásolja a sejtek alakját, kapcsolatait, valamint az általuk létrehozott sejtközötti állomány összetételét. – Der örtlich wirkende Druck sowie Zug- und Scherkräfte beeinflussen dauerhaft die Zellform, die Zellkontakte und die Zusammensetzung der von den Zellen gebildeten Interzellularsubstanz.
5. Mechanikai ingereket érzékelve a fal sejtjei nemcsak pillanatnyi válaszokat adnak, hanem növekedésük és anyagtermelésük módosításával hosszabb távon is átalakíthatják környezetüket. – Indem die Wandzellen mechanische Reize wahrnehmen, reagieren sie nicht nur kurzfristig, sondern können ihre Umgebung durch verändertes Wachstum und veränderte Stoffproduktion langfristig umgestalten.
6. A szívizom összehangolt működéséhez ugyanakkor nem elegendő a kontraktilis sejtek jelenléte, mivel összehúzódásuk pontos térbeli és időbeli rendezést igényel. – Für die koordinierte Tätigkeit des Herzmuskels genügt jedoch das Vorhandensein kontraktiler Zellen nicht, da ihre Kontraktionen einer genauen räumlichen und zeitlichen Ordnung bedürfen.
7. Az érhálózat perifériája felé haladva a hangsúly fokozatosan az erőátvitelről az anyagcserére helyeződik át, miközben a fal egyre rövidebb utat biztosít a vér és a sejtek között. – Zur Peripherie des Gefäßnetzes hin verlagert sich der Schwerpunkt allmählich von der Kraftübertragung zum Stoffaustausch, während die Wand einen immer kürzeren Weg zwischen Blut und Zellen schafft.
8. Ily módon a keringési rendszer mikroszkópos felépítése a pumpaműködéstől a finom anyagcseréig vezető, folytonosan változó szerkezeti rendként értelmezhető. – Auf diese Weise lässt sich der mikroskopische Aufbau des Kreislaufsystems als kontinuierlich wechselnde Strukturordnung verstehen, die von der Pumpfunktion bis zum feinen Stoffaustausch reicht.
(aufklappen)magyar
1. Szövettani szempontból a szív és az érhálózat egymásba folytatódó rendszert alkot, amelyben a vér mozgatása, továbbítása és a szövetekkel való cseréje szerkezetileg összehangolt.
2. Míg a szív falának felépítése a ritmikus erőkifejtéshez alkalmazkodott, az erek szerkezete az áramlási viszonyoknak és az adott szakasz feladatának megfelelően változik.
3. A belső felszínt borító összefüggő sejtréteg a szívüregektől az egész érhálózaton át húzódik, ezáltal egységes érintkezési felületet teremt a keringő vér számára.
4. Az egyes területeken uralkodó nyomás, húzóterhelés és nyíróerő tartósan befolyásolja a sejtek alakját, kapcsolatait, valamint az általuk létrehozott sejtközötti állomány összetételét.
5. Mechanikai ingereket érzékelve a fal sejtjei nemcsak pillanatnyi válaszokat adnak, hanem növekedésük és anyagtermelésük módosításával hosszabb távon is átalakíthatják környezetüket.
6. A szívizom összehangolt működéséhez ugyanakkor nem elegendő a kontraktilis sejtek jelenléte, mivel összehúzódásuk pontos térbeli és időbeli rendezést igényel.
7. Az érhálózat perifériája felé haladva a hangsúly fokozatosan az erőátvitelről az anyagcserére helyeződik át, miközben a fal egyre rövidebb utat biztosít a vér és a sejtek között.
8. Ily módon a keringési rendszer mikroszkópos felépítése a pumpaműködéstől a finom anyagcseréig vezető, folytonosan változó szerkezeti rendként értelmezhető.
(aufklappen)német
1. Histologisch bilden Herz und Gefäßnetz ein ineinander übergehendes System, in dem Bewegung, Weiterleitung und Stoffaustausch des Blutes strukturell aufeinander abgestimmt sind.
2. Während der Aufbau der Herzwand an die rhythmische Kraftentwicklung angepasst ist, verändert sich die Gefäßstruktur entsprechend den Strömungsverhältnissen und der Aufgabe des jeweiligen Abschnitts.
3. Die zusammenhängende Zellschicht der Innenfläche erstreckt sich von den Herzhöhlen durch das gesamte Gefäßnetz und schafft dadurch eine einheitliche Kontaktfläche für das zirkulierende Blut.
4. Der örtlich wirkende Druck sowie Zug- und Scherkräfte beeinflussen dauerhaft die Zellform, die Zellkontakte und die Zusammensetzung der von den Zellen gebildeten Interzellularsubstanz.
5. Indem die Wandzellen mechanische Reize wahrnehmen, reagieren sie nicht nur kurzfristig, sondern können ihre Umgebung durch verändertes Wachstum und veränderte Stoffproduktion langfristig umgestalten.
6. Für die koordinierte Tätigkeit des Herzmuskels genügt jedoch das Vorhandensein kontraktiler Zellen nicht, da ihre Kontraktionen einer genauen räumlichen und zeitlichen Ordnung bedürfen.
7. Zur Peripherie des Gefäßnetzes hin verlagert sich der Schwerpunkt allmählich von der Kraftübertragung zum Stoffaustausch, während die Wand einen immer kürzeren Weg zwischen Blut und Zellen schafft.
8. Auf diese Weise lässt sich der mikroskopische Aufbau des Kreislaufsystems als kontinuierlich wechselnde Strukturordnung verstehen, die von der Pumpfunktion bis zum feinen Stoffaustausch reicht.