1.1.4 – Vaskor és a korai fémmegmunkálás: technológiai fejlődés – Eisenzeit und frühe Metallverarbeitung: Technologischer Fortschritt
1. A bronzkort a Kárpát-medencében egy új korszak követte, amelyet egy másik anyagról neveztek el: a vaskor. – Auf die Bronzezeit folgte im Karpatenbecken eine neue Epoche, benannt nach einem weiteren Werkstoff: die Eisenzeit.
2. Ez az őskor utolsó nagy szakasza, mielőtt megjelentek az első írásos források. – Sie ist der letzte große Abschnitt der Urgeschichte, bevor die ersten schriftlichen Quellen einsetzen.
3. A Kárpát-medencében körülbelül i. e. 800-ban kezdődött. – Im Karpatenbecken begann sie etwa um 800 vor Christus.
4. A korszak nevét arról a fémről kapta, amely ekkor vált a legfontosabb anyaggá: a vasról. – Ihren Namen erhielt die Epoche von dem Metall, das nun zum wichtigsten Werkstoff aufstieg: dem Eisen.
5. A vas nagyrészt kiszorította a bronzot, mint a szerszámok és fegyverek előnyben részesített anyagát. – Eisen verdrängte die Bronze als bevorzugtes Material für Werkzeuge und Waffen weitgehend.
6. A bronzzal szemben a vasnak számos döntő előnye van. – Gegenüber der Bronze besitzt der Werkstoff Eisen mehrere entscheidende Vorteile.
7. A vas keményebb, mint a bronz, és az éles vágóéle hosszabb ideig megmarad. – Eisen ist härter als Bronze und behält eine geschärfte Schneide länger.
8. De mindenekelőtt a vasérc sokkal gyakoribb, mint a bronz ritka alkotóelemei. – Vor allem aber ist Eisenerz weit häufiger als die seltenen Bestandteile der Bronze.
9. A bronzhoz rézre és főként ónra volt szükség, az ón pedig a világon csak kevés helyen fordult elő. – Für Bronze brauchte man Kupfer und vor allem Zinn, und Zinn kam nur an wenigen Orten der Welt vor.
10. A vasérc viszont sok helyen megtalálható, gyakran akár mocsári vagy gyepes vasérc formájában is, közvetlenül a felszín alatt. – Eisenerz dagegen findet sich vielerorts, oft sogar als Sumpf- oder Raseneisenerz dicht unter der Oberfläche.
11. Ezáltal a vas alapvetően a lakosság szélesebb rétegei számára is megfizethetővé vált. – Dadurch wurde Eisen grundsätzlich für breitere Schichten der Bevölkerung erschwinglich.
12. A szerszámokat és fegyvereket már nem kellett ritka, drága fémből készíteni. – Werkzeuge und Waffen mussten nicht länger aus seltenem, teurem Metall gefertigt werden.
13. A vas megmunkálása azonban technikailag igényesebb volt, mint a bronzé. – Die Verarbeitung des Eisens jedoch war technisch anspruchsvoller als die der Bronze.
14. A bronz viszonylag alacsony hőmérsékleten olvasztható és formákba önthető. – Bronze lässt sich bei vergleichsweise niedrigen Temperaturen schmelzen und in Formen gießen.
15. A vas viszont csak nagyon magas hőmérsékleten olvad meg, amit az akkori eszközökkel nem lehetett elérni. – Eisen hingegen schmilzt erst bei sehr hohen Temperaturen, die mit den damaligen Mitteln unerreichbar blieben.
16. A vaskor emberei ezért nem tudták folyékony állapotban önteni a vasat. – Die Menschen der Eisenzeit konnten Eisen daher nicht flüssig vergießen.
17. Ehelyett tésztaszerű, izzó állapotban nyerték ki az ércből. – Stattdessen gewannen sie es in einem teigigen, glühenden Zustand aus dem Erz.
18. Ezt a vasnyerési eljárást rennof-eljárásnak nevezik. – Dieses Verfahren der Eisengewinnung bezeichnet man als Rennverfahren.
19. Az ércet egy kis kemencében, a „rennofen”-ben, faszénnel együtt hevítették. – Das Erz wurde in einem kleinen Ofen, dem Rennofen, zusammen mit Holzkohle erhitzt.
20. A faszén egyidejűleg szolgált tüzelőanyagként és az érc kémiai átalakításához is. – Die Holzkohle diente dabei zugleich als Brennstoff und zur chemischen Umwandlung des Erzes.
21. Fújtatókkal további levegőt fújtak a kemencébe, hogy növeljék a hőmérsékletet. – Mit Blasebälgen blies man zusätzlich Luft in den Ofen, um die Hitze zu steigern.
22. Végül egy szivacsos, vasból és salakból álló csomó maradt vissza. – Am Ende blieb ein schwammiger Klumpen aus Eisen und Schlacke zurück.
23. Ezt a csomót „luppe”-nak vagy „vasluppe”-nak nevezik. – Diesen Klumpen nennt man Luppe oder Eisenluppe.
24. A luppe-t ezután újra és újra fel kellett hevíteni és át kellett kovácsolni. – Die Luppe musste anschließend immer wieder erhitzt und durchgeschmiedet werden.
25. A kovácsolás során a salak kiszorult, a vas pedig sűrűbbé vált. – Durch das Schmieden wurde die Schlacke ausgetrieben und das Eisen verdichtet.
26. Csak ez a fáradságos munka után lett a vas elég tiszta ahhoz, hogy szerszámokat készítsenek belőle. – Erst nach dieser zähen Arbeit war das Eisen rein genug, um daraus Werkzeuge zu fertigen.
27. A kovácsokkal egy új, nagy tiszteletnek örvendő kézműves szakma jött létre. – Mit dem Schmied entstand ein neuer, hoch angesehener Handwerksberuf.
28. A kovács kalapáccsal és üllővel formálta a izzó vasat. – Der Schmied formte das glühende Eisen mit Hammer und Amboss.
29. A hőmérséklet, az érc és a megmunkálás terén szerzett tudása ritka és értékes tapasztalat volt. – Sein Wissen über Temperatur, Erz und Bearbeitung war eine seltene und kostbare Erfahrung.
30. A vasfeldolgozás hatalmas mennyiségű faszént, és így fát is felemésztett. – Die Eisenverarbeitung verschlang große Mengen an Holzkohle und damit an Holz.
31. Ezért a kovácsműhelyek és az olvasztóhelyek többnyire erdők és érclelőhelyek közelében jöttek létre. – Daher entstanden Schmieden und Verhüttungsplätze meist in der Nähe von Wäldern und Erzvorkommen.
32. Vasból baltákat, kések, sarlókat, fejszéket, ekeszárakat és számtalan egyéb eszközt készítettek. – Aus Eisen fertigte man Beile, Messer, Sicheln, Äxte, Pflugscharen und unzählige andere Geräte.
33. A vas szerszámok jelentősen megkönnyítették a munkát a mezőn és a műhelyben. – Eiserne Werkzeuge erleichterten die Arbeit auf dem Feld und in der Werkstatt erheblich.
34. A vas ekeszárakkal immár a nehéz talajokat is fel lehetett szántani, amelyekhez korábban nem mertek nyúlni. – Mit eisernen Pflugscharen ließen sich nun auch schwere Böden aufbrechen, an die man sich zuvor nicht gewagt hatte.
35. Így az ember új területeket tudott megművelni. – So konnte der Mensch neue Flächen für den Ackerbau erschließen.
36. A vasbalták és fűrészek megkönnyítették az erdők kiirtását és a fa megmunkálását. – Eiserne Äxte und Sägen erleichterten das Roden der Wälder und die Bearbeitung des Holzes.
37. A hadviselésben is érezhető változásokat hozott a vas. – Auch im Kriegswesen brachte das Eisen spürbare Veränderungen.
38. A vas kardok, lándzsák és nyílhegyek keményebbek és hatékonyabbak voltak, mint bronz elődeik. – Eiserne Schwerter, Lanzen- und Pfeilspitzen waren härter und wirksamer als ihre bronzenen Vorläufer.
39. És mivel a vas könnyebben beszerezhető volt, több harcosot lehetett fémfegyverekkel felszerelni. – Und weil Eisen leichter zu beschaffen war, ließen sich mehr Krieger mit Metallwaffen ausrüsten.
40. A bronz azonban a vaskorban egyáltalán nem tűnt el. – Die Bronze verschwand in der Eisenzeit jedoch keineswegs.
41. Továbbra is az ékszerek, edények és művészien díszített tárgyak alapanyaga maradt. – Sie blieb der Stoff für Schmuck, Gefäße und kunstvoll verzierte Gegenstände.
42. A vas a munka és a háború anyaga volt, a bronz pedig gyakran a díszítésé. – Eisen war der Werkstoff der Arbeit und des Krieges, Bronze blieb oft der Werkstoff der Zierde.
43. A kutatások a Kárpát-medence vaskorát két nagy szakaszra osztják. – Die Forschung teilt die Eisenzeit im Karpatenbecken in zwei große Abschnitte.
44. Az elsőt régi vaskorszaknak vagy Hallstatt-korszaknak nevezik. – Der erste heißt ältere Eisenzeit oder Hallstattzeit.
45. A másodikat késői vaskorszaknak vagy Latène-korszaknak nevezik. – Der zweite heißt jüngere Eisenzeit oder Latènezeit.
46. A Hallstatt-korszak nevét a mai Ausztriában található Hallstatt lelethelyről kapta. – Die Hallstattzeit ist nach dem Fundort Hallstatt im heutigen Österreich benannt.
47. A Latène-korszak a mai Svájcban található La Tène lelethely nevét viseli. – Die Latènezeit trägt den Namen des Fundorts La Tène in der heutigen Schweiz.
48. Mindkét név jelentős lelethelyekről származik, és egész kulturális korszakokat jelöl. – Beide Namen stammen von bedeutenden Fundstätten und stehen für ganze Kulturepochen.
49. A korai vaskor, a Hallstatt-korszak nagyjából Kr. e. 800-tól 450-ig tartott. – Die ältere Eisenzeit, die Hallstattzeit, umfasst etwa die Jahre von 800 bis 450 vor Christus.
50. Ebben az időszakban a Kárpát-medencét különböző népcsoportok lakták. – In dieser Zeit war das Karpatenbecken von verschiedenen Bevölkerungsgruppen besiedelt.
51. Nyugaton a régió kulturálisan az Alpok keleti részén elterülő Hallstatt-körhöz csatlakozott. – Im Westen schloss sich die Region kulturell an den ostalpinen Hallstattkreis an.
52. A hallstatti korszak társadalma rang és vagyon szerint volt egyértelműen rétegződve. – Die Gesellschaft der Hallstattzeit war deutlich nach Rang und Besitz gegliedert.
53. A társadalom csúcsán egy jómódú felső réteg állt, akiket gyakran fejedelmeknek vagy nemességnek neveztek. – An ihrer Spitze stand eine wohlhabende Oberschicht, die man oft als Fürsten oder Adel bezeichnet.
54. Ez a felső réteg különösen a pompás temetkezések során mutatta meg rangját. – Diese Oberschicht stellte ihren Rang besonders in aufwendigen Bestattungen zur Schau.
55. A jelentős elhunytakat nagy földhalmok, az úgynevezett sírhalmok vagy tumuluszok alá temették. – Bedeutende Tote bettete man unter großen Erdhügeln, den sogenannten Grabhügeln oder Tumuli.
56. Ezekbe a sírhalmokba gazdag sírmellékleteket helyeztek el, mint fegyverek, ékszerek, edények, sőt néha egész szekerek. – In diese Hügelgräber legte man reiche Beigaben wie Waffen, Schmuck, Gefäße und mitunter ganze Wagen.
57. Az ilyen szekérsírak a hatalmas felső réteg egyértelmű jeleinek számítanak. – Solche Wagengräber gelten als deutliche Zeichen einer mächtigen Oberschicht.
58. Az egyszerű népességet viszont domb nélkül és kevés sírmelléklettel temették el. – Die einfache Bevölkerung dagegen wurde ohne Hügel und mit wenigen Beigaben bestattet.
59. Ebből az időből származnak a Kárpát-medencében azok az erődített hegyvidéki települések is, amelyek hatalmi központokként szolgáltak. – Aus dieser Zeit stammen im Karpatenbecken auch befestigte Höhensiedlungen, die als Herrschaftszentren dienten.
60. A hallstatti korszakban emellett olyan esemény is bekövetkezett, amely meghatározó hatással volt a régió történelmére. – In der Hallstattzeit ereignete sich zudem etwas, das die Geschichte der Region prägen sollte.
61. A keleti sztyeppékről lovas népek hatoltak be a területre. – Aus den Steppen im Osten drangen Reitervölker in das Gebiet ein.
62. Közéjük tartoztak többek között a szkíták is. – Zu ihnen gehörten unter anderem die Skythen.
63. A szkíták egy lovas sztyeppnép voltak, nagy mozgékonysággal és harci erővel. – Die Skythen waren ein berittenes Steppenvolk von großer Beweglichkeit und kriegerischer Schlagkraft.
64. Új fegyvereket, lovas felszerelést és saját művészeti stílust hoztak magukkal. – Sie brachten neue Waffen, Reitausrüstung und einen eigenen Kunststil mit sich.
65. Különösen jellegzetes számukra volt egy olyan művészeti stílus, amely előszeretettel ábrázolta az állatokat. – Besonders kennzeichnend für sie war ein Kunststil, der mit Vorliebe Tiere darstellte.
66. A kutatók ezt szkíta állatstílusnak nevezik. – Die Forschung nennt ihn den skythischen Tierstil.
67. Kelet-Magyarországon számos nyoma található a szkíta hatásoknak és leleteknek. – In Ostungarn finden sich zahlreiche Spuren skythischer Einflüsse und Funde.
68. Ezekkel a lovas népekkel együtt a ló, mint lovaglóállat jelentősége is tovább nőtt. – Mit diesen Reitervölkern wuchs auch die Bedeutung des Pferdes als Reittier weiter.
69. A ló a hadviselés, a mozgékonyság és a tekintély középpontjává vált. – Das Pferd wurde zu einem Mittelpunkt von Kriegsführung, Beweglichkeit und Ansehen.
70. A késő vaskor, a Latène-korszak körülbelül i. e. 450-ben kezdődött. – Die jüngere Eisenzeit, die Latènezeit, begann etwa um 450 vor Christus.
71. Ez a korszak szorosan kapcsolódik egy bizonyos néphez: a keltákhoz. – Sie ist eng mit einem bestimmten Volk verbunden: den Kelten.
72. A kelták egy törzscsoport voltak, akik Európa nagy részét meghatározóan befolyásolták. – Die Kelten waren eine Gruppe von Stämmen, die weite Teile Europas prägten.
73. A Latène-korszak folyamán kelta csoportok vándoroltak be a Kárpát-medencébe is. – Im Lauf der Latènezeit wanderten keltische Gruppen auch in das Karpatenbecken ein.
74. Velük együtt a vasfeldolgozás itt új csúcspontjára ért. – Mit ihnen erreichte die Eisenverarbeitung hier einen neuen Höhepunkt.
75. A keltákat kiváló fémműveseknek és kovácsoknak tartották. – Die Kelten galten als hervorragende Metallhandwerker und Schmiede.
76. Fejlesztették mind a vasolvasztást, mind a kovácsművészetet. – Sie verbesserten sowohl die Verhüttung des Eisens als auch die Kunst der Schmiedearbeit.
77. A kelta kovácsok kiváló minőségű szerszámokat és hatékony fegyvereket készítettek. – Keltische Schmiede schufen hochwertige Werkzeuge und wirksame Waffen.
78. Különösen híresek voltak hosszú vas kardjaik. – Berühmt waren vor allem ihre langen eisernen Schwerter.
79. A kézművesség és a mezőgazdaság területén is technikai fejlődést hoztak a kelták. – Auch in Handwerk und Landwirtschaft brachten die Kelten technischen Fortschritt.
80. Nekik tulajdonítják az eke és más mezőgazdasági eszközök fejlesztéseit. – Ihnen schreibt man Verbesserungen am Pflug und an anderen landwirtschaftlichen Geräten zu.
81. A Latène-korszak egyik jelentős újítása a gyorsan forgó fazekaskorong volt. – Eine bedeutende Neuerung der Latènezeit war die schnell drehende Töpferscheibe.
82. Segítségével az agyagedényeket gyorsabban, egyenletesebben és sokkal nagyobb számban lehetett előállítani. – Mit ihr ließen sich Tongefäße rascher, gleichmäßiger und in weit größerer Zahl herstellen.
83. Így a kelta kerámia szinte sorozatgyártott termékké vált. – So wurde die keltische Keramik beinahe zu einem Erzeugnis serienmäßiger Produktion.
84. Egy másik, messzemenő következményekkel járó újítás a saját érmék bevezetése volt. – Eine weitere folgenreiche Neuerung war die Einführung eigener Münzen.
85. Az érmék szabványosított, meghatározott értékű fémdarabok, amelyek fizetőeszközként szolgálnak. – Münzen sind genormte Metallstücke mit festgelegtem Wert, die als Zahlungsmittel dienen.
86. Az érmék használata megkönnyítette a kereskedelmet, mivel így már nem kellett árucikkeket árucikkekre cserélni. – Mit Münzgeld wurde der Handel einfacher, denn nun musste nicht mehr Ware gegen Ware getauscht werden.
87. A kelták a Kárpátok medencéjében saját arany-, ezüst- és bronzérméket vertek. – Die Kelten prägten im Karpatenbecken eigene Münzen aus Gold, Silber und Bronze.
88. Az érmék használata a gazdaság és a kereskedelem magas fejlettségi szintjét jelzi. – Der Gebrauch von Münzen verrät einen hohen Entwicklungsstand von Wirtschaft und Handel.
89. A településszerkezet terén is fontos újítást hoztak a kelták. – Auch in der Siedlungsweise brachten die Kelten eine wichtige Neuerung.
90. Nagy, erődített településeket építettek, amelyeket oppidumoknak neveztek. – Sie errichteten große, befestigte Großsiedlungen, die man als Oppida bezeichnet.
91. Az oppidum egy városhoz hasonló település volt, amelynek falai, kézművessége, kereskedelme és nagyobb lakossága volt. – Ein Oppidum war ein stadtartiger Ort mit Wällen, Handwerk, Handel und einer größeren Bevölkerung.
92. Az ilyen oppidumokat az ókori mediterrán világ északi részén kialakult első városhoz hasonló településeknek tekintik. – Solche Oppida gelten als die ersten stadtähnlichen Siedlungen nördlich der antiken Mittelmeerwelt.
93. Bennük vasat olvasztottak, érméket vertek, kerámiát formáztak és árukkal kereskedtek. – In ihnen verhüttete man Eisen, prägte Münzen, formte Keramik und handelte mit Waren.
94. Ezzel a kézműves szakosodás soha nem látott mértékben fejlődött tovább. – Damit war die handwerkliche Spezialisierung weiter fortgeschritten als je zuvor.
95. Az oppidumokon belül a kovácsok, fazekasok, érméverők és más kézművesek gyakran saját negyedekben dolgoztak. – Innerhalb der Oppida arbeiteten Schmiede, Töpfer, Münzpräger und andere Handwerker oft in eigenen Vierteln.
96. Ez a fejlődés döntő lépést jelentett a falusi társadalomtól a városi jellegű társadalom felé. – Diese Entwicklung markiert einen entscheidenden Schritt von der dörflichen zur stadtartigen Gesellschaft.
97. Összességében a vaskor jelentős technológiai ugrást hozott a Kárpát-medencében. – Insgesamt brachte die Eisenzeit dem Karpatenbecken einen deutlichen technologischen Sprung.
98. A vas rendelkezésre állása, a fazekaskorong, az érme és az oppidák egyidejűleg változtatták meg a gazdaságot és a társadalmat. – Die Verfügbarkeit des Eisens, die Töpferscheibe, das Münzgeld und die Oppida veränderten Wirtschaft und Gesellschaft zugleich.
99. Ugyanakkor a késő vaskor volt az a küszöb, amelyen a történelem kilépett az őskor sötétjéből. – Zugleich war die späte Eisenzeit jene Schwelle, an der die Geschichte aus dem Dunkel der Vorzeit tritt.
100. Az ókori görög és római írók ekkor kezdtek el beszámolni e régió népeiről. – Antike Schriftsteller aus Griechenland und Rom begannen nun, über die Völker dieser Region zu berichten.
101. Ezzel véget ér az írás nélküli őstörténet, és megkezdődik a Kárpát-medence tényleges történelme. – Damit endet die schriftlose Urgeschichte, und die eigentliche Geschichte des Karpatenbeckens hebt an.
102. A laténi korszak keltáival máris az a nép kerül a középpontba, amelyet a következő fejezetben részletesen tárgyalunk. – Mit den Kelten der Latènezeit steht bereits jenes Volk im Mittelpunkt, das im folgenden Kapitel ausführlich behandelt wird.
(aufklappen)magyar
1. A bronzkort a Kárpát-medencében egy új korszak követte, amelyet egy másik anyagról neveztek el: a vaskor.
2. Ez az őskor utolsó nagy szakasza, mielőtt megjelentek az első írásos források.
3. A Kárpát-medencében körülbelül i. e. 800-ban kezdődött.
4. A korszak nevét arról a fémről kapta, amely ekkor vált a legfontosabb anyaggá: a vasról.
5. A vas nagyrészt kiszorította a bronzot, mint a szerszámok és fegyverek előnyben részesített anyagát.
6. A bronzzal szemben a vasnak számos döntő előnye van.
7. A vas keményebb, mint a bronz, és az éles vágóéle hosszabb ideig megmarad.
8. De mindenekelőtt a vasérc sokkal gyakoribb, mint a bronz ritka alkotóelemei.
9. A bronzhoz rézre és főként ónra volt szükség, az ón pedig a világon csak kevés helyen fordult elő.
10. A vasérc viszont sok helyen megtalálható, gyakran akár mocsári vagy gyepes vasérc formájában is, közvetlenül a felszín alatt.
11. Ezáltal a vas alapvetően a lakosság szélesebb rétegei számára is megfizethetővé vált.
12. A szerszámokat és fegyvereket már nem kellett ritka, drága fémből készíteni.
13. A vas megmunkálása azonban technikailag igényesebb volt, mint a bronzé.
14. A bronz viszonylag alacsony hőmérsékleten olvasztható és formákba önthető.
15. A vas viszont csak nagyon magas hőmérsékleten olvad meg, amit az akkori eszközökkel nem lehetett elérni.
16. A vaskor emberei ezért nem tudták folyékony állapotban önteni a vasat.
17. Ehelyett tésztaszerű, izzó állapotban nyerték ki az ércből.
18. Ezt a vasnyerési eljárást rennof-eljárásnak nevezik.
19. Az ércet egy kis kemencében, a „rennofen”-ben, faszénnel együtt hevítették.
20. A faszén egyidejűleg szolgált tüzelőanyagként és az érc kémiai átalakításához is.
21. Fújtatókkal további levegőt fújtak a kemencébe, hogy növeljék a hőmérsékletet.
22. Végül egy szivacsos, vasból és salakból álló csomó maradt vissza.
23. Ezt a csomót „luppe”-nak vagy „vasluppe”-nak nevezik.
24. A luppe-t ezután újra és újra fel kellett hevíteni és át kellett kovácsolni.
25. A kovácsolás során a salak kiszorult, a vas pedig sűrűbbé vált.
26. Csak ez a fáradságos munka után lett a vas elég tiszta ahhoz, hogy szerszámokat készítsenek belőle.
27. A kovácsokkal egy új, nagy tiszteletnek örvendő kézműves szakma jött létre.
28. A kovács kalapáccsal és üllővel formálta a izzó vasat.
29. A hőmérséklet, az érc és a megmunkálás terén szerzett tudása ritka és értékes tapasztalat volt.
30. A vasfeldolgozás hatalmas mennyiségű faszént, és így fát is felemésztett.
31. Ezért a kovácsműhelyek és az olvasztóhelyek többnyire erdők és érclelőhelyek közelében jöttek létre.
32. Vasból baltákat, kések, sarlókat, fejszéket, ekeszárakat és számtalan egyéb eszközt készítettek.
33. A vas szerszámok jelentősen megkönnyítették a munkát a mezőn és a műhelyben.
34. A vas ekeszárakkal immár a nehéz talajokat is fel lehetett szántani, amelyekhez korábban nem mertek nyúlni.
35. Így az ember új területeket tudott megművelni.
36. A vasbalták és fűrészek megkönnyítették az erdők kiirtását és a fa megmunkálását.
37. A hadviselésben is érezhető változásokat hozott a vas.
38. A vas kardok, lándzsák és nyílhegyek keményebbek és hatékonyabbak voltak, mint bronz elődeik.
39. És mivel a vas könnyebben beszerezhető volt, több harcosot lehetett fémfegyverekkel felszerelni.
40. A bronz azonban a vaskorban egyáltalán nem tűnt el.
41. Továbbra is az ékszerek, edények és művészien díszített tárgyak alapanyaga maradt.
42. A vas a munka és a háború anyaga volt, a bronz pedig gyakran a díszítésé.
43. A kutatások a Kárpát-medence vaskorát két nagy szakaszra osztják.
44. Az elsőt régi vaskorszaknak vagy Hallstatt-korszaknak nevezik.
45. A másodikat késői vaskorszaknak vagy Latène-korszaknak nevezik.
46. A Hallstatt-korszak nevét a mai Ausztriában található Hallstatt lelethelyről kapta.
47. A Latène-korszak a mai Svájcban található La Tène lelethely nevét viseli.
48. Mindkét név jelentős lelethelyekről származik, és egész kulturális korszakokat jelöl.
49. A korai vaskor, a Hallstatt-korszak nagyjából Kr. e. 800-tól 450-ig tartott.
50. Ebben az időszakban a Kárpát-medencét különböző népcsoportok lakták.
51. Nyugaton a régió kulturálisan az Alpok keleti részén elterülő Hallstatt-körhöz csatlakozott.
52. A hallstatti korszak társadalma rang és vagyon szerint volt egyértelműen rétegződve.
53. A társadalom csúcsán egy jómódú felső réteg állt, akiket gyakran fejedelmeknek vagy nemességnek neveztek.
54. Ez a felső réteg különösen a pompás temetkezések során mutatta meg rangját.
55. A jelentős elhunytakat nagy földhalmok, az úgynevezett sírhalmok vagy tumuluszok alá temették.
56. Ezekbe a sírhalmokba gazdag sírmellékleteket helyeztek el, mint fegyverek, ékszerek, edények, sőt néha egész szekerek.
57. Az ilyen szekérsírak a hatalmas felső réteg egyértelmű jeleinek számítanak.
58. Az egyszerű népességet viszont domb nélkül és kevés sírmelléklettel temették el.
59. Ebből az időből származnak a Kárpát-medencében azok az erődített hegyvidéki települések is, amelyek hatalmi központokként szolgáltak.
60. A hallstatti korszakban emellett olyan esemény is bekövetkezett, amely meghatározó hatással volt a régió történelmére.
61. A keleti sztyeppékről lovas népek hatoltak be a területre.
62. Közéjük tartoztak többek között a szkíták is.
63. A szkíták egy lovas sztyeppnép voltak, nagy mozgékonysággal és harci erővel.
64. Új fegyvereket, lovas felszerelést és saját művészeti stílust hoztak magukkal.
65. Különösen jellegzetes számukra volt egy olyan művészeti stílus, amely előszeretettel ábrázolta az állatokat.
66. A kutatók ezt szkíta állatstílusnak nevezik.
67. Kelet-Magyarországon számos nyoma található a szkíta hatásoknak és leleteknek.
68. Ezekkel a lovas népekkel együtt a ló, mint lovaglóállat jelentősége is tovább nőtt.
69. A ló a hadviselés, a mozgékonyság és a tekintély középpontjává vált.
70. A késő vaskor, a Latène-korszak körülbelül i. e. 450-ben kezdődött.
71. Ez a korszak szorosan kapcsolódik egy bizonyos néphez: a keltákhoz.
72. A kelták egy törzscsoport voltak, akik Európa nagy részét meghatározóan befolyásolták.
73. A Latène-korszak folyamán kelta csoportok vándoroltak be a Kárpát-medencébe is.
74. Velük együtt a vasfeldolgozás itt új csúcspontjára ért.
75. A keltákat kiváló fémműveseknek és kovácsoknak tartották.
76. Fejlesztették mind a vasolvasztást, mind a kovácsművészetet.
77. A kelta kovácsok kiváló minőségű szerszámokat és hatékony fegyvereket készítettek.
78. Különösen híresek voltak hosszú vas kardjaik.
79. A kézművesség és a mezőgazdaság területén is technikai fejlődést hoztak a kelták.
80. Nekik tulajdonítják az eke és más mezőgazdasági eszközök fejlesztéseit.
81. A Latène-korszak egyik jelentős újítása a gyorsan forgó fazekaskorong volt.
82. Segítségével az agyagedényeket gyorsabban, egyenletesebben és sokkal nagyobb számban lehetett előállítani.
83. Így a kelta kerámia szinte sorozatgyártott termékké vált.
84. Egy másik, messzemenő következményekkel járó újítás a saját érmék bevezetése volt.
85. Az érmék szabványosított, meghatározott értékű fémdarabok, amelyek fizetőeszközként szolgálnak.
86. Az érmék használata megkönnyítette a kereskedelmet, mivel így már nem kellett árucikkeket árucikkekre cserélni.
87. A kelták a Kárpátok medencéjében saját arany-, ezüst- és bronzérméket vertek.
88. Az érmék használata a gazdaság és a kereskedelem magas fejlettségi szintjét jelzi.
89. A településszerkezet terén is fontos újítást hoztak a kelták.
90. Nagy, erődített településeket építettek, amelyeket oppidumoknak neveztek.
91. Az oppidum egy városhoz hasonló település volt, amelynek falai, kézművessége, kereskedelme és nagyobb lakossága volt.
92. Az ilyen oppidumokat az ókori mediterrán világ északi részén kialakult első városhoz hasonló településeknek tekintik.
93. Bennük vasat olvasztottak, érméket vertek, kerámiát formáztak és árukkal kereskedtek.
94. Ezzel a kézműves szakosodás soha nem látott mértékben fejlődött tovább.
95. Az oppidumokon belül a kovácsok, fazekasok, érméverők és más kézművesek gyakran saját negyedekben dolgoztak.
96. Ez a fejlődés döntő lépést jelentett a falusi társadalomtól a városi jellegű társadalom felé.
97. Összességében a vaskor jelentős technológiai ugrást hozott a Kárpát-medencében.
98. A vas rendelkezésre állása, a fazekaskorong, az érme és az oppidák egyidejűleg változtatták meg a gazdaságot és a társadalmat.
99. Ugyanakkor a késő vaskor volt az a küszöb, amelyen a történelem kilépett az őskor sötétjéből.
100. Az ókori görög és római írók ekkor kezdtek el beszámolni e régió népeiről.
101. Ezzel véget ér az írás nélküli őstörténet, és megkezdődik a Kárpát-medence tényleges történelme.
102. A laténi korszak keltáival máris az a nép kerül a középpontba, amelyet a következő fejezetben részletesen tárgyalunk.
(aufklappen)német
1. Auf die Bronzezeit folgte im Karpatenbecken eine neue Epoche, benannt nach einem weiteren Werkstoff: die Eisenzeit.
2. Sie ist der letzte große Abschnitt der Urgeschichte, bevor die ersten schriftlichen Quellen einsetzen.
3. Im Karpatenbecken begann sie etwa um 800 vor Christus.
4. Ihren Namen erhielt die Epoche von dem Metall, das nun zum wichtigsten Werkstoff aufstieg: dem Eisen.
5. Eisen verdrängte die Bronze als bevorzugtes Material für Werkzeuge und Waffen weitgehend.
6. Gegenüber der Bronze besitzt der Werkstoff Eisen mehrere entscheidende Vorteile.
7. Eisen ist härter als Bronze und behält eine geschärfte Schneide länger.
8. Vor allem aber ist Eisenerz weit häufiger als die seltenen Bestandteile der Bronze.
9. Für Bronze brauchte man Kupfer und vor allem Zinn, und Zinn kam nur an wenigen Orten der Welt vor.
10. Eisenerz dagegen findet sich vielerorts, oft sogar als Sumpf- oder Raseneisenerz dicht unter der Oberfläche.
11. Dadurch wurde Eisen grundsätzlich für breitere Schichten der Bevölkerung erschwinglich.
12. Werkzeuge und Waffen mussten nicht länger aus seltenem, teurem Metall gefertigt werden.
13. Die Verarbeitung des Eisens jedoch war technisch anspruchsvoller als die der Bronze.
14. Bronze lässt sich bei vergleichsweise niedrigen Temperaturen schmelzen und in Formen gießen.
15. Eisen hingegen schmilzt erst bei sehr hohen Temperaturen, die mit den damaligen Mitteln unerreichbar blieben.
16. Die Menschen der Eisenzeit konnten Eisen daher nicht flüssig vergießen.
17. Stattdessen gewannen sie es in einem teigigen, glühenden Zustand aus dem Erz.
18. Dieses Verfahren der Eisengewinnung bezeichnet man als Rennverfahren.
19. Das Erz wurde in einem kleinen Ofen, dem Rennofen, zusammen mit Holzkohle erhitzt.
20. Die Holzkohle diente dabei zugleich als Brennstoff und zur chemischen Umwandlung des Erzes.
21. Mit Blasebälgen blies man zusätzlich Luft in den Ofen, um die Hitze zu steigern.
22. Am Ende blieb ein schwammiger Klumpen aus Eisen und Schlacke zurück.
23. Diesen Klumpen nennt man Luppe oder Eisenluppe.
24. Die Luppe musste anschließend immer wieder erhitzt und durchgeschmiedet werden.
25. Durch das Schmieden wurde die Schlacke ausgetrieben und das Eisen verdichtet.
26. Erst nach dieser zähen Arbeit war das Eisen rein genug, um daraus Werkzeuge zu fertigen.
27. Mit dem Schmied entstand ein neuer, hoch angesehener Handwerksberuf.
28. Der Schmied formte das glühende Eisen mit Hammer und Amboss.
29. Sein Wissen über Temperatur, Erz und Bearbeitung war eine seltene und kostbare Erfahrung.
30. Die Eisenverarbeitung verschlang große Mengen an Holzkohle und damit an Holz.
31. Daher entstanden Schmieden und Verhüttungsplätze meist in der Nähe von Wäldern und Erzvorkommen.
32. Aus Eisen fertigte man Beile, Messer, Sicheln, Äxte, Pflugscharen und unzählige andere Geräte.
33. Eiserne Werkzeuge erleichterten die Arbeit auf dem Feld und in der Werkstatt erheblich.
34. Mit eisernen Pflugscharen ließen sich nun auch schwere Böden aufbrechen, an die man sich zuvor nicht gewagt hatte.
35. So konnte der Mensch neue Flächen für den Ackerbau erschließen.
36. Eiserne Äxte und Sägen erleichterten das Roden der Wälder und die Bearbeitung des Holzes.
37. Auch im Kriegswesen brachte das Eisen spürbare Veränderungen.
38. Eiserne Schwerter, Lanzen- und Pfeilspitzen waren härter und wirksamer als ihre bronzenen Vorläufer.
39. Und weil Eisen leichter zu beschaffen war, ließen sich mehr Krieger mit Metallwaffen ausrüsten.
40. Die Bronze verschwand in der Eisenzeit jedoch keineswegs.
41. Sie blieb der Stoff für Schmuck, Gefäße und kunstvoll verzierte Gegenstände.
42. Eisen war der Werkstoff der Arbeit und des Krieges, Bronze blieb oft der Werkstoff der Zierde.
43. Die Forschung teilt die Eisenzeit im Karpatenbecken in zwei große Abschnitte.
44. Der erste heißt ältere Eisenzeit oder Hallstattzeit.
45. Der zweite heißt jüngere Eisenzeit oder Latènezeit.
46. Die Hallstattzeit ist nach dem Fundort Hallstatt im heutigen Österreich benannt.
47. Die Latènezeit trägt den Namen des Fundorts La Tène in der heutigen Schweiz.
48. Beide Namen stammen von bedeutenden Fundstätten und stehen für ganze Kulturepochen.
49. Die ältere Eisenzeit, die Hallstattzeit, umfasst etwa die Jahre von 800 bis 450 vor Christus.
50. In dieser Zeit war das Karpatenbecken von verschiedenen Bevölkerungsgruppen besiedelt.
51. Im Westen schloss sich die Region kulturell an den ostalpinen Hallstattkreis an.
52. Die Gesellschaft der Hallstattzeit war deutlich nach Rang und Besitz gegliedert.
53. An ihrer Spitze stand eine wohlhabende Oberschicht, die man oft als Fürsten oder Adel bezeichnet.
54. Diese Oberschicht stellte ihren Rang besonders in aufwendigen Bestattungen zur Schau.
55. Bedeutende Tote bettete man unter großen Erdhügeln, den sogenannten Grabhügeln oder Tumuli.
56. In diese Hügelgräber legte man reiche Beigaben wie Waffen, Schmuck, Gefäße und mitunter ganze Wagen.
57. Solche Wagengräber gelten als deutliche Zeichen einer mächtigen Oberschicht.
58. Die einfache Bevölkerung dagegen wurde ohne Hügel und mit wenigen Beigaben bestattet.
59. Aus dieser Zeit stammen im Karpatenbecken auch befestigte Höhensiedlungen, die als Herrschaftszentren dienten.
60. In der Hallstattzeit ereignete sich zudem etwas, das die Geschichte der Region prägen sollte.
61. Aus den Steppen im Osten drangen Reitervölker in das Gebiet ein.
62. Zu ihnen gehörten unter anderem die Skythen.
63. Die Skythen waren ein berittenes Steppenvolk von großer Beweglichkeit und kriegerischer Schlagkraft.
64. Sie brachten neue Waffen, Reitausrüstung und einen eigenen Kunststil mit sich.
65. Besonders kennzeichnend für sie war ein Kunststil, der mit Vorliebe Tiere darstellte.
66. Die Forschung nennt ihn den skythischen Tierstil.
67. In Ostungarn finden sich zahlreiche Spuren skythischer Einflüsse und Funde.
68. Mit diesen Reitervölkern wuchs auch die Bedeutung des Pferdes als Reittier weiter.
69. Das Pferd wurde zu einem Mittelpunkt von Kriegsführung, Beweglichkeit und Ansehen.
70. Die jüngere Eisenzeit, die Latènezeit, begann etwa um 450 vor Christus.
71. Sie ist eng mit einem bestimmten Volk verbunden: den Kelten.
72. Die Kelten waren eine Gruppe von Stämmen, die weite Teile Europas prägten.
73. Im Lauf der Latènezeit wanderten keltische Gruppen auch in das Karpatenbecken ein.
74. Mit ihnen erreichte die Eisenverarbeitung hier einen neuen Höhepunkt.
75. Die Kelten galten als hervorragende Metallhandwerker und Schmiede.
76. Sie verbesserten sowohl die Verhüttung des Eisens als auch die Kunst der Schmiedearbeit.
77. Keltische Schmiede schufen hochwertige Werkzeuge und wirksame Waffen.
78. Berühmt waren vor allem ihre langen eisernen Schwerter.
79. Auch in Handwerk und Landwirtschaft brachten die Kelten technischen Fortschritt.
80. Ihnen schreibt man Verbesserungen am Pflug und an anderen landwirtschaftlichen Geräten zu.
81. Eine bedeutende Neuerung der Latènezeit war die schnell drehende Töpferscheibe.
82. Mit ihr ließen sich Tongefäße rascher, gleichmäßiger und in weit größerer Zahl herstellen.
83. So wurde die keltische Keramik beinahe zu einem Erzeugnis serienmäßiger Produktion.
84. Eine weitere folgenreiche Neuerung war die Einführung eigener Münzen.
85. Münzen sind genormte Metallstücke mit festgelegtem Wert, die als Zahlungsmittel dienen.
86. Mit Münzgeld wurde der Handel einfacher, denn nun musste nicht mehr Ware gegen Ware getauscht werden.
87. Die Kelten prägten im Karpatenbecken eigene Münzen aus Gold, Silber und Bronze.
88. Der Gebrauch von Münzen verrät einen hohen Entwicklungsstand von Wirtschaft und Handel.
89. Auch in der Siedlungsweise brachten die Kelten eine wichtige Neuerung.
90. Sie errichteten große, befestigte Großsiedlungen, die man als Oppida bezeichnet.
91. Ein Oppidum war ein stadtartiger Ort mit Wällen, Handwerk, Handel und einer größeren Bevölkerung.
92. Solche Oppida gelten als die ersten stadtähnlichen Siedlungen nördlich der antiken Mittelmeerwelt.
93. In ihnen verhüttete man Eisen, prägte Münzen, formte Keramik und handelte mit Waren.
94. Damit war die handwerkliche Spezialisierung weiter fortgeschritten als je zuvor.
95. Innerhalb der Oppida arbeiteten Schmiede, Töpfer, Münzpräger und andere Handwerker oft in eigenen Vierteln.
96. Diese Entwicklung markiert einen entscheidenden Schritt von der dörflichen zur stadtartigen Gesellschaft.
97. Insgesamt brachte die Eisenzeit dem Karpatenbecken einen deutlichen technologischen Sprung.
98. Die Verfügbarkeit des Eisens, die Töpferscheibe, das Münzgeld und die Oppida veränderten Wirtschaft und Gesellschaft zugleich.
99. Zugleich war die späte Eisenzeit jene Schwelle, an der die Geschichte aus dem Dunkel der Vorzeit tritt.
100. Antike Schriftsteller aus Griechenland und Rom begannen nun, über die Völker dieser Region zu berichten.
101. Damit endet die schriftlose Urgeschichte, und die eigentliche Geschichte des Karpatenbeckens hebt an.
102. Mit den Kelten der Latènezeit steht bereits jenes Volk im Mittelpunkt, das im folgenden Kapitel ausführlich behandelt wird.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.