3.7.1 – A hámsejtek polaritása és a bazális membrán – Die Polarität der Epithelzellen und die Basalmembran
1. A hámsejtek jellegzetes tulajdonsága a polaritás, vagyis felszíneik eltérő felépítése és működése. – Ein charakteristisches Merkmal der Epithelzellen ist die Polarität, also der unterschiedliche Bau und die unterschiedliche Funktion ihrer Oberflächen.
2. Minden hámsejten három részt különböztetünk meg: a csúcsi, az oldalsó és a bazális felszínt. – An jeder Epithelzelle unterscheidet man drei Bereiche: die apikale, die laterale und die basale Fläche.
3. A csúcsi, más néven apikális pólus a testüreg vagy a külvilág felé néz. – Der apikale Pol, auch Spitzenpol genannt, ist dem Körperhohlraum oder der Außenwelt zugewandt.
4. A bazális pólus ezzel szemben az alaphártya és a kötőszövet felé fordul. – Der basale Pol ist dagegen der Basalmembran und dem Bindegewebe zugewandt.
5. Az oldalsó felszínek a szomszédos hámsejtekkel érintkeznek. – Die lateralen Flächen stehen mit den benachbarten Epithelzellen in Kontakt.
6. A csúcsi felszínen gyakran mikrobolyhok találhatók, amelyek megnövelik a felszívó felületet. – An der apikalen Fläche finden sich häufig Mikrovilli, die die resorbierende Oberfläche vergrößern.
7. Más sejteken csillók helyezkednek el, amelyek egy irányba mozgatják a felszíni váladékot. – Auf anderen Zellen sitzen Kinozilien, die das oberflächliche Sekret in eine Richtung bewegen.
8. A belső fülben az érzéksejteket merev sztereociliumok borítják. – Im Innenohr sind die Sinneszellen von starren Stereozilien bedeckt.
9. Az oldalsó felszíneket sejtkapcsoló szerkezetek kötik össze, amelyeket az előző fejezet tárgyalt. – Die lateralen Flächen werden durch Zellverbindungen zusammengehalten, die das vorige Kapitel behandelt hat.
10. A csúcs közelében futó záró kapcsolat megakadályozza, hogy anyagok szabadon átjussanak a sejtek között. – Der nahe der Spitze verlaufende Verschlusskontakt verhindert, dass Stoffe frei zwischen den Zellen hindurchtreten.
11. Ez a záró kapcsolat egyúttal elválasztja a csúcsi membránt a bazális és oldalsó membrántól. – Dieser Verschlusskontakt trennt zugleich die apikale Membran von der basalen und lateralen Membran.
12. A tapadókapcsolatok és a dezmoszómák mechanikai szilárdságot biztosítanak a hámnak. – Die Haftkontakte und die Desmosomen verleihen dem Epithel mechanische Festigkeit.
13. A réskapcsolatok apró csatornákon keresztül teszik lehetővé a szomszédos sejtek közötti közvetlen kommunikációt. – Die Nexus ermöglichen über winzige Kanäle die direkte Kommunikation zwischen benachbarten Zellen.
14. A bazális felszínt féldezmoszómák rögzítik szilárdan az alaphártyához. – Die basale Fläche wird durch Hemidesmosomen fest an der Basalmembran verankert.
15. Az alaphártya vékony, réteges lemez, amely a hámot a kötőszövettől elválasztja. – Die Basalmembran ist eine dünne, geschichtete Platte, die das Epithel vom Bindegewebe trennt.
16. Kialakításában egyszerre vesz részt a hámsejt és az alatta fekvő kötőszövet. – An ihrer Bildung sind sowohl die Epithelzelle als auch das darunterliegende Bindegewebe beteiligt.
17. Fénymikroszkóp alatt egyetlen vonalnak látszik, elektronmikroszkóppal azonban két rétegre bontható. – Unter dem Lichtmikroskop erscheint sie als eine einzige Linie, unter dem Elektronenmikroskop lässt sie sich jedoch in zwei Schichten auflösen.
18. A hámhoz közelebbi réteget bazális laminának, a mélyebbet retikuláris laminának nevezik. – Die dem Epithel nähere Schicht nennt man Basallamina, die tiefere Lamina reticularis.
19. A bazális lamina fő rostfehérjéje a negyedik típusú kollagén, amely hálózatos vázat képez. – Das wichtigste Faserprotein der Basallamina ist das Kollagen vom Typ IV, das ein netzartiges Gerüst bildet.
20. Ehhez a vázhoz kapcsolódik a laminin, amely összeköti a sejteket a rostokkal. – An dieses Gerüst lagert sich das Laminin an, das die Zellen mit den Fasern verbindet.
21. A rétegben nagy mennyiségű, erősen negatív töltésű proteoglikán is jelen van. – In der Schicht sind außerdem große Mengen stark negativ geladener Proteoglykane vorhanden.
22. A retikuláris laminát a kötőszövetből származó, harmadik típusú kollagénből álló rácsrostok alkotják. – Die Lamina reticularis wird von Gitterfasern aus Kollagen vom Typ III gebildet, die aus dem Bindegewebe stammen.
23. Az alaphártya első feladata, hogy mechanikailag rögzítse a hámot az alapjához. – Die erste Aufgabe der Basalmembran besteht darin, das Epithel mechanisch an seiner Unterlage zu verankern.
24. Emellett válogató szűrőként is működik, amit jól mutat a vesetestecske szűrőfelülete. – Zugleich wirkt sie als auswählender Filter, was die Filterfläche des Nierenkörperchens gut zeigt.
25. Sérülés után az alaphártya vezetősínként irányítja az újraképződő hámsejtek vándorlását. – Nach einer Verletzung leitet die Basalmembran als Leitschiene die Wanderung der nachwachsenden Epithelzellen.
26. Kémiai jeleivel befolyásolja a hámsejtek polaritását és érését is. – Mit ihren chemischen Signalen beeinflusst sie auch die Polarität und die Reifung der Epithelzellen.
27. Mivel a hám érmentes, tápanyagai diffúzióval, az alaphártyán át jutnak a sejtekhez. – Da das Epithel gefäßlos ist, gelangen seine Nährstoffe durch Diffusion, über die Basalmembran, zu den Zellen.
28. A polaritás teszi lehetővé az anyagok egyirányú szállítását a hámon keresztül. – Die Polarität ermöglicht den gerichteten Transport von Stoffen durch das Epithel.
29. A bélhám sejtje például a csúcsán veszi fel a tápanyagokat, és a bazális oldalán adja le azokat a vér felé. – Die Zelle des Darmepithels nimmt zum Beispiel an ihrer Spitze die Nährstoffe auf und gibt sie an ihrer basalen Seite an das Blut ab.
30. A polaritás és az alaphártya tehát a hámműködés alapfeltételei, amelyekre a különböző fedőhámtípusok épülnek. – Die Polarität und die Basalmembran sind somit die Grundvoraussetzungen der Epithelfunktion, auf denen die verschiedenen Typen der Oberflächenepithelien aufbauen.
(aufklappen)magyar
1. A hámsejtek jellegzetes tulajdonsága a polaritás, vagyis felszíneik eltérő felépítése és működése.
2. Minden hámsejten három részt különböztetünk meg: a csúcsi, az oldalsó és a bazális felszínt.
3. A csúcsi, más néven apikális pólus a testüreg vagy a külvilág felé néz.
4. A bazális pólus ezzel szemben az alaphártya és a kötőszövet felé fordul.
5. Az oldalsó felszínek a szomszédos hámsejtekkel érintkeznek.
6. A csúcsi felszínen gyakran mikrobolyhok találhatók, amelyek megnövelik a felszívó felületet.
7. Más sejteken csillók helyezkednek el, amelyek egy irányba mozgatják a felszíni váladékot.
8. A belső fülben az érzéksejteket merev sztereociliumok borítják.
9. Az oldalsó felszíneket sejtkapcsoló szerkezetek kötik össze, amelyeket az előző fejezet tárgyalt.
10. A csúcs közelében futó záró kapcsolat megakadályozza, hogy anyagok szabadon átjussanak a sejtek között.
11. Ez a záró kapcsolat egyúttal elválasztja a csúcsi membránt a bazális és oldalsó membrántól.
12. A tapadókapcsolatok és a dezmoszómák mechanikai szilárdságot biztosítanak a hámnak.
13. A réskapcsolatok apró csatornákon keresztül teszik lehetővé a szomszédos sejtek közötti közvetlen kommunikációt.
14. A bazális felszínt féldezmoszómák rögzítik szilárdan az alaphártyához.
15. Az alaphártya vékony, réteges lemez, amely a hámot a kötőszövettől elválasztja.
16. Kialakításában egyszerre vesz részt a hámsejt és az alatta fekvő kötőszövet.
17. Fénymikroszkóp alatt egyetlen vonalnak látszik, elektronmikroszkóppal azonban két rétegre bontható.
18. A hámhoz közelebbi réteget bazális laminának, a mélyebbet retikuláris laminának nevezik.
19. A bazális lamina fő rostfehérjéje a negyedik típusú kollagén, amely hálózatos vázat képez.
20. Ehhez a vázhoz kapcsolódik a laminin, amely összeköti a sejteket a rostokkal.
21. A rétegben nagy mennyiségű, erősen negatív töltésű proteoglikán is jelen van.
22. A retikuláris laminát a kötőszövetből származó, harmadik típusú kollagénből álló rácsrostok alkotják.
23. Az alaphártya első feladata, hogy mechanikailag rögzítse a hámot az alapjához.
24. Emellett válogató szűrőként is működik, amit jól mutat a vesetestecske szűrőfelülete.
25. Sérülés után az alaphártya vezetősínként irányítja az újraképződő hámsejtek vándorlását.
26. Kémiai jeleivel befolyásolja a hámsejtek polaritását és érését is.
27. Mivel a hám érmentes, tápanyagai diffúzióval, az alaphártyán át jutnak a sejtekhez.
28. A polaritás teszi lehetővé az anyagok egyirányú szállítását a hámon keresztül.
29. A bélhám sejtje például a csúcsán veszi fel a tápanyagokat, és a bazális oldalán adja le azokat a vér felé.
30. A polaritás és az alaphártya tehát a hámműködés alapfeltételei, amelyekre a különböző fedőhámtípusok épülnek.
(aufklappen)német
1. Ein charakteristisches Merkmal der Epithelzellen ist die Polarität, also der unterschiedliche Bau und die unterschiedliche Funktion ihrer Oberflächen.
2. An jeder Epithelzelle unterscheidet man drei Bereiche: die apikale, die laterale und die basale Fläche.
3. Der apikale Pol, auch Spitzenpol genannt, ist dem Körperhohlraum oder der Außenwelt zugewandt.
4. Der basale Pol ist dagegen der Basalmembran und dem Bindegewebe zugewandt.
5. Die lateralen Flächen stehen mit den benachbarten Epithelzellen in Kontakt.
6. An der apikalen Fläche finden sich häufig Mikrovilli, die die resorbierende Oberfläche vergrößern.
7. Auf anderen Zellen sitzen Kinozilien, die das oberflächliche Sekret in eine Richtung bewegen.
8. Im Innenohr sind die Sinneszellen von starren Stereozilien bedeckt.
9. Die lateralen Flächen werden durch Zellverbindungen zusammengehalten, die das vorige Kapitel behandelt hat.
10. Der nahe der Spitze verlaufende Verschlusskontakt verhindert, dass Stoffe frei zwischen den Zellen hindurchtreten.
11. Dieser Verschlusskontakt trennt zugleich die apikale Membran von der basalen und lateralen Membran.
12. Die Haftkontakte und die Desmosomen verleihen dem Epithel mechanische Festigkeit.
13. Die Nexus ermöglichen über winzige Kanäle die direkte Kommunikation zwischen benachbarten Zellen.
14. Die basale Fläche wird durch Hemidesmosomen fest an der Basalmembran verankert.
15. Die Basalmembran ist eine dünne, geschichtete Platte, die das Epithel vom Bindegewebe trennt.
16. An ihrer Bildung sind sowohl die Epithelzelle als auch das darunterliegende Bindegewebe beteiligt.
17. Unter dem Lichtmikroskop erscheint sie als eine einzige Linie, unter dem Elektronenmikroskop lässt sie sich jedoch in zwei Schichten auflösen.
18. Die dem Epithel nähere Schicht nennt man Basallamina, die tiefere Lamina reticularis.
19. Das wichtigste Faserprotein der Basallamina ist das Kollagen vom Typ IV, das ein netzartiges Gerüst bildet.
20. An dieses Gerüst lagert sich das Laminin an, das die Zellen mit den Fasern verbindet.
21. In der Schicht sind außerdem große Mengen stark negativ geladener Proteoglykane vorhanden.
22. Die Lamina reticularis wird von Gitterfasern aus Kollagen vom Typ III gebildet, die aus dem Bindegewebe stammen.
23. Die erste Aufgabe der Basalmembran besteht darin, das Epithel mechanisch an seiner Unterlage zu verankern.
24. Zugleich wirkt sie als auswählender Filter, was die Filterfläche des Nierenkörperchens gut zeigt.
25. Nach einer Verletzung leitet die Basalmembran als Leitschiene die Wanderung der nachwachsenden Epithelzellen.
26. Mit ihren chemischen Signalen beeinflusst sie auch die Polarität und die Reifung der Epithelzellen.
27. Da das Epithel gefäßlos ist, gelangen seine Nährstoffe durch Diffusion, über die Basalmembran, zu den Zellen.
28. Die Polarität ermöglicht den gerichteten Transport von Stoffen durch das Epithel.
29. Die Zelle des Darmepithels nimmt zum Beispiel an ihrer Spitze die Nährstoffe auf und gibt sie an ihrer basalen Seite an das Blut ab.
30. Die Polarität und die Basalmembran sind somit die Grundvoraussetzungen der Epithelfunktion, auf denen die verschiedenen Typen der Oberflächenepithelien aufbauen.