modjor.de

11.2.2 – Anatomie lang


11.2.2 A kéreg- és a velőállomány, a piramisok és a lebenykék – Rinde und Mark, Pyramiden und Läppchen


1. A herelebenykéket kitöltő kanyarulatos ondócsatornák (tubuli seminiferi contorti) falában zajlik a hímivarsejtek képződése, miközben a környező sejtek biztosítják a folyamathoz szükséges feltételeket. – In der Wand der die Hodenläppchen ausfüllenden gewundenen Hodenkanälchen (Tubuli seminiferi contorti) entstehen die männlichen Keimzellen, während die umgebenden Zellen die hierfür erforderlichen Bedingungen gewährleisten.

2. Falszerkezetük két szorosan együttműködő részből, a külső saját lemezből és az azon nyugvó, többrétegűnek látszó csírahámból épül fel. – Ihr Wandbau besteht aus zwei eng zusammenwirkenden Anteilen, der äußeren Eigenhaut und dem darauf ruhenden, mehrschichtig erscheinenden Keimepithel.

3. A csatornák külső támasztórétegét alkotó saját lemez, a tunica propria, bazális membránt, sejtközötti állományt és peritubuláris sejteket tartalmaz. – Die als äußere Stützschicht der Kanälchen dienende Eigenhaut, die Tunica propria, enthält eine Basalmembran, extrazelluläre Matrix und peritubuläre Zellen.

4. Közvetlenül a bazális membrán körül lapos, összehúzódásra képes mioid sejtek helyezkednek el, amelyek szabályos elrendezésükkel körülölelik a csatornát. – Unmittelbar um die Basalmembran liegen flache, kontraktionsfähige Myoidzellen, die das Kanälchen in regelmäßiger Anordnung umschließen.

5. Összehúzódásaik elősegítik a csatornafolyadék és a már felszabadult hímivarsejtek továbbítását a rövid egyenes herecsatornák irányába. – Ihre Kontraktionen fördern den Transport der Kanälchenflüssigkeit und der bereits freigesetzten Samenzellen zu den kurzen geraden Hodenkanälchen.

6. A mioid sejtek között fibroblasztszerű sejtek termelik és újítják meg azt a kötőszövetes állományt, amely mechanikailag rögzíti a csatorna falát. – Zwischen den Myoidzellen bilden und erneuern fibroblastenähnliche Zellen jene bindegewebige Matrix, welche die Kanälchenwand mechanisch stabilisiert.

7. Mivel a csírahámba vérerek nem hatolnak be, a hajszálerek a saját lemezen kívüli kötőszövetben futnak, ahonnan az anyagok diffúzióval jutnak a hámhoz. – Da keine Blutgefäße in das Keimepithel eindringen, verlaufen die Kapillaren im Bindegewebe außerhalb der Eigenhaut, von wo die Stoffe durch Diffusion zum Epithel gelangen.

8. A bazális membrán belső felszínén elhelyezkedő csírahámot fejlődő ivarsejtek és közöttük álló Sertoli-sejtek együttesen alkotják. – Das an der Innenseite der Basalmembran gelegene Keimepithel wird gemeinsam von sich entwickelnden Keimzellen und den zwischen ihnen stehenden Sertoli-Zellen gebildet.

9. Bár a sejtmagok több, egymás fölötti sorban láthatók, a csírahám nem közönséges többrétegű hám, hanem állandóan átalakuló sejttársulás. – Obwohl die Zellkerne in mehreren übereinanderliegenden Reihen erscheinen, ist das Keimepithel kein gewöhnliches mehrschichtiges Epithel, sondern ein sich fortlaufend umgestaltender Zellverband.

10. Metszetben a fiatalabb ivarsejtek a bazális membrán közelében, az előrehaladottabb fejlődési alakok pedig fokozatosan a csatorna lumene felé helyezkednek el. – Im Schnitt liegen die jüngeren Keimzellen nahe der Basalmembran, während sich die weiter entwickelten Formen zunehmend dem Kanälchenlumen annähern.

11. E változó sejtrendszer állandó vázát a Sertoli-sejtek képezik, amelyek széles alapjukkal a bazális membránhoz rögzülnek, csúcsi részük pedig eléri a lument. – Das konstante Gerüst dieses wechselnden Zellsystems bilden die Sertoli-Zellen, die mit breiter Basis an der Basalmembran befestigt sind und mit ihrem apikalen Abschnitt das Lumen erreichen.

12. A magas, szabálytalan körvonalú Sertoli-sejtek magja rendszerint a fal bazális harmadában fekszik, alakja világos, tojásdad vagy enyhén háromszögletű. – Der Kern der hohen, unregelmäßig begrenzten Sertoli-Zellen liegt gewöhnlich im basalen Wanddrittel und erscheint hell, oval oder leicht dreieckig.

13. Finoman redőzött maghártyájuk és feltűnő magvacskájuk alapján ezek a sejtek még akkor is felismerhetők, amikor citoplazmájuk határa alig különíthető el. – An ihrer fein gefalteten Kernhülle und ihrem auffälligen Kernkörperchen lassen sich diese Zellen selbst dann erkennen, wenn ihre Zytoplasmagrenzen kaum abgrenzbar sind.

14. Fénymikroszkóppal azért rajzolódnak ki bizonytalanul, mert oldalsó és csúcsi nyúlványaik mélyen benyomulnak a különböző érettségi fokú ivarsejtek közé. – Lichtmikroskopisch erscheinen sie undeutlich, weil ihre seitlichen und apikalen Fortsätze tief zwischen die Keimzellen unterschiedlicher Reifestufen eindringen.

15. A nyúlványok öblös mélyedéseket és sejtfészkeket alakítanak ki, amelyekben a fejlődő ivarsejtek mechanikailag megtámasztva, mégis fokozatosan a lumen felé mozdulhatnak. – Die Fortsätze bilden tiefe Einbuchtungen und Zellnischen, in denen die sich entwickelnden Keimzellen mechanisch gestützt werden und dennoch allmählich zum Lumen vorrücken können.

16. Miközben az ivarsejtek alakja és térfogata jelentősen változik, a Sertoli-sejtek folyamatosan átrendezik kapcsolataikat, anélkül hogy a hám szerkezeti egysége megszakadna. – Während sich Form und Volumen der Keimzellen erheblich verändern, ordnen die Sertoli-Zellen ihre Kontakte fortlaufend neu, ohne dass die strukturelle Einheit des Epithels unterbrochen wird.

17. A szomszédos Sertoli-sejtek oldalsó felszínei között szoros sejtkapcsolatok alakulnak ki, amelyek a csírahámot bazális és lumen felőli térségre osztják. – Zwischen den Seitenflächen benachbarter Sertoli-Zellen entstehen dichte Zellkontakte, welche das Keimepithel in einen basalen und einen lumenwärts gelegenen Bereich gliedern.

18. E kapcsolatrendszer egyúttal a vér–here gát alapját képezi, amelynek részletes felépítése és védőszerepe külön fejezetben kerül tárgyalásra. – Dieses Kontaktsystem bildet zugleich die Grundlage der Blut-Hoden-Schranke, deren genauer Aufbau und Schutzfunktion in einem eigenen Kapitel behandelt werden.

19. A bazális térségben főként spermatogóniumok találhatók, amelyek még viszonylag közvetlen kapcsolatban állnak a környező kötőszövetből érkező anyagokkal. – Im basalen Bereich liegen vorwiegend Spermatogonien, die noch vergleichsweise unmittelbar mit den aus dem umgebenden Bindegewebe stammenden Stoffen in Verbindung stehen.

20. Amikor az ivarsejtek fejlődésük során a lumen felőli térségbe jutnak, a Sertoli-sejtek kapcsolatai átmenetileg átrendeződnek, majd mögöttük ismét szorosan záródnak. – Gelangen die Keimzellen während ihrer Entwicklung in den lumenwärts gelegenen Bereich, werden die Kontakte der Sertoli-Zellen vorübergehend umgeordnet und schließen sich anschließend hinter ihnen erneut.

21. Mechanikai támasztásuk révén a Sertoli-sejtek megakadályozzák, hogy a fejlődő sejtek rendezetlenül elmozduljanak vagy idő előtt leváljanak a csírahámról. – Durch ihre mechanische Stützfunktion verhindern die Sertoli-Zellen, dass sich die entwickelnden Zellen ungeordnet verschieben oder vorzeitig vom Keimepithel ablösen.

22. Tápanyagforgalmi szerepük legalább ilyen fontos, mivel a vérből származó anyagokat felveszik, átalakítják, majd szabályozott módon továbbítják az ivarsejtekhez. – Ebenso bedeutsam ist ihre Funktion im Nährstoffverkehr, da sie aus dem Blut stammende Stoffe aufnehmen, umwandeln und kontrolliert an die Keimzellen weitergeben.

23. Különösen a közvetlen érkapcsolattal nem rendelkező, lumen felőli ivarsejtek függnek a Sertoli-sejtek által fenntartott, pontosan szabályozott anyagcsere-környezettől. – Besonders die lumenwärts gelegenen Keimzellen ohne unmittelbaren Gefäßkontakt sind auf das von den Sertoli-Zellen aufrechterhaltene, genau regulierte Stoffwechselmilieu angewiesen.

24. Citoplazmájuk többek között laktátot és más energiahordozó anyagokat bocsát az ivarsejtek rendelkezésére, amelyek saját anyagcseréje fejlődésük során megváltozik. – Ihr Zytoplasma stellt den Keimzellen unter anderem Laktat und weitere Energieträger bereit, deren eigener Stoffwechsel sich während der Entwicklung verändert.

25. A csatorna lumenébe kiválasztott tubuláris folyadék olyan helyi közeget teremt, amely elősegíti a felszabadult hímivarsejtek elsodródását a kivezető utak felé. – Die in das Kanälchenlumen abgegebene Tubulusflüssigkeit schafft ein örtliches Milieu, das den Abtransport der freigesetzten Samenzellen zu den ableitenden Wegen unterstützt.

26. Az androgénkötő fehérje termelésével a Sertoli-sejtek magas androgénkoncentrációt tartanak fenn a csírahám közvetlen környezetében, ami nélkülözhetetlen a zavartalan sejtdifferenciálódáshoz. – Durch die Bildung des androgenbindenden Proteins erhalten die Sertoli-Zellen eine hohe Androgenkonzentration in der unmittelbaren Umgebung des Keimepithels aufrecht, die für eine ungestörte Zelldifferenzierung unerlässlich ist.

27. Inhibin B kiválasztásuk révén visszajelzést közvetítenek az agyalapi mirigyhez, így a csatornák működési állapota befolyásolja a tüszőserkentő hormon felszabadulását. – Durch ihre Abgabe von Inhibin B vermitteln sie eine Rückmeldung an die Hypophyse, sodass der Funktionszustand der Kanälchen die Freisetzung des follikelstimulierenden Hormons beeinflusst.

28. Az embrionális életben ugyanezek a sejtek anti-Müller-hormont termelnek, amely a női belső nemi utak kezdeményeinek visszafejlődését idézi elő. – Im Embryonalleben bilden dieselben Zellen das Anti-Müller-Hormon, das die Rückbildung der Anlagen der inneren weiblichen Geschlechtswege bewirkt.

29. Működésüket egyrészt a tüszőserkentő hormon, másrészt az androgének szabályozzák, amelyek hatásait a Sertoli-sejtek megfelelő receptorokon keresztül érzékelik. – Ihre Tätigkeit wird einerseits durch das follikelstimulierende Hormon und andererseits durch Androgene gesteuert, deren Wirkungen die Sertoli-Zellen über entsprechende Rezeptoren wahrnehmen.

30. A pubertást követően a Sertoli-sejtek rendszerint már nem osztódnak, hanem tartósan differenciált állapotban szolgálják ki az egymást követő ivarsejt-nemzedékeket. – Nach der Pubertät teilen sich die Sertoli-Zellen gewöhnlich nicht mehr, sondern versorgen in dauerhaft differenziertem Zustand die aufeinanderfolgenden Keimzellgenerationen.

31. Emiatt számuk nagymértékben meghatározza, hogy egy adott csatornaszakasz egyszerre hány fejlődő ivarsejtet képes megfelelően fenntartani. – Ihre Anzahl bestimmt daher wesentlich, wie viele sich entwickelnde Keimzellen ein bestimmter Kanälchenabschnitt gleichzeitig angemessen erhalten kann.

32. A spermiogenezis végén visszamaradó, fölösleges citoplazmarészeket a Sertoli-sejtek bekebelezik, majd lizoszómáik segítségével lebontják és újrahasznosítható összetevőikre bontják. – Die am Ende der Spermiogenese verbleibenden überschüssigen Zytoplasmareste werden von den Sertoli-Zellen aufgenommen, mithilfe ihrer Lysosomen abgebaut und in wiederverwertbare Bestandteile zerlegt.

33. Ugyancsak eltávolítják azokat a károsodott vagy hibásan fejlődő ivarsejteket, amelyek további érése veszélyeztetné a csírahám rendezett működését. – Ebenso beseitigen sie geschädigte oder fehlerhaft entwickelte Keimzellen, deren weitere Reifung die geordnete Funktion des Keimepithels beeinträchtigen würde.

34. Antioxidáns és védőmechanizmusaik mérséklik a nagy anyagcsere-aktivitásból eredő károsodásokat, miközben a helyi gyulladásos és immunológiai válaszokat is befolyásolják. – Ihre antioxidativen und schützenden Mechanismen vermindern Schäden infolge der hohen Stoffwechselaktivität und beeinflussen zugleich die örtlichen entzündlichen und immunologischen Reaktionen.

35. Bőséges sejtvázukban mikrocsövek, aktinfonalak és köztes filamentumok rendeződnek, amelyek a sejtek alakját, belső anyagszállítását és kapcsolataik átalakítását biztosítják. – In ihrem reich entwickelten Zytoskelett ordnen sich Mikrotubuli, Aktinfilamente und Intermediärfilamente an, die Zellform, intrazellulären Stofftransport und Umbau der Zellkontakte ermöglichen.

36. A megnyúlt spermatidák körül kialakuló speciális aktintartalmú kapcsolóterületek rögzítik a fejlődő sejteket, miközben azok feji része fokozatosan átalakul. – Spezielle aktinhaltige Kontaktbereiche um die verlängerten Spermatiden befestigen die sich entwickelnden Zellen, während sich deren Kopfabschnitt allmählich umgestaltet.

37. Az érett hímivarsejtek felszabadulásakor, vagyis a spermiáció során ezek a kapcsolatok szabályozottan felbomlanak, így a sejtek a csatorna lumenébe kerülhetnek. – Bei der Freisetzung der reifen Samenzellen, der Spermiation, werden diese Kontakte kontrolliert gelöst, sodass die Zellen in das Kanälchenlumen gelangen können.

38. Maguk a Sertoli-sejtek eközben a csatorna falában maradnak, és újabb ivarsejtnemzedékek befogadására, táplálására és rendezett továbbvezetésére készülnek fel. – Die Sertoli-Zellen selbst verbleiben dabei in der Kanälchenwand und bereiten sich darauf vor, weitere Keimzellgenerationen aufzunehmen, zu ernähren und geordnet weiterzuführen.

39. Szövettani metszetben a csírahám vastagsága és sejtes összetétele csatornaszakaszonként eltérhet, mert az ivarsejtek fejlődése ismétlődő, térben rendezett ciklusokban zajlik. – Im histologischen Schnitt können Dicke und Zellzusammensetzung des Keimepithels je nach Kanälchenabschnitt variieren, da die Keimzellentwicklung in wiederkehrenden, räumlich geordneten Zyklen abläuft.

40. Összességében a csatorna saját lemeze, a fejlődő ivarsejtek és a sokoldalú Sertoli-sejtek olyan működési egységet alkotnak, amelyben a hímivarsejtek képződése rendezett körülmények között mehet végbe. – Insgesamt bilden die Eigenhaut des Kanälchens, die sich entwickelnden Keimzellen und die vielseitigen Sertoli-Zellen eine funktionelle Einheit, in der die Bildung männlicher Keimzellen unter geordneten Bedingungen ablaufen kann.

(aufklappen)magyar

1. A herelebenykéket kitöltő kanyarulatos ondócsatornák (tubuli seminiferi contorti) falában zajlik a hímivarsejtek képződése, miközben a környező sejtek biztosítják a folyamathoz szükséges feltételeket.

2. Falszerkezetük két szorosan együttműködő részből, a külső saját lemezből és az azon nyugvó, többrétegűnek látszó csírahámból épül fel.

3. A csatornák külső támasztórétegét alkotó saját lemez, a tunica propria, bazális membránt, sejtközötti állományt és peritubuláris sejteket tartalmaz.

4. Közvetlenül a bazális membrán körül lapos, összehúzódásra képes mioid sejtek helyezkednek el, amelyek szabályos elrendezésükkel körülölelik a csatornát.

5. Összehúzódásaik elősegítik a csatornafolyadék és a már felszabadult hímivarsejtek továbbítását a rövid egyenes herecsatornák irányába.

6. A mioid sejtek között fibroblasztszerű sejtek termelik és újítják meg azt a kötőszövetes állományt, amely mechanikailag rögzíti a csatorna falát.

7. Mivel a csírahámba vérerek nem hatolnak be, a hajszálerek a saját lemezen kívüli kötőszövetben futnak, ahonnan az anyagok diffúzióval jutnak a hámhoz.

8. A bazális membrán belső felszínén elhelyezkedő csírahámot fejlődő ivarsejtek és közöttük álló Sertoli-sejtek együttesen alkotják.

9. Bár a sejtmagok több, egymás fölötti sorban láthatók, a csírahám nem közönséges többrétegű hám, hanem állandóan átalakuló sejttársulás.

10. Metszetben a fiatalabb ivarsejtek a bazális membrán közelében, az előrehaladottabb fejlődési alakok pedig fokozatosan a csatorna lumene felé helyezkednek el.

11. E változó sejtrendszer állandó vázát a Sertoli-sejtek képezik, amelyek széles alapjukkal a bazális membránhoz rögzülnek, csúcsi részük pedig eléri a lument.

12. A magas, szabálytalan körvonalú Sertoli-sejtek magja rendszerint a fal bazális harmadában fekszik, alakja világos, tojásdad vagy enyhén háromszögletű.

13. Finoman redőzött maghártyájuk és feltűnő magvacskájuk alapján ezek a sejtek még akkor is felismerhetők, amikor citoplazmájuk határa alig különíthető el.

14. Fénymikroszkóppal azért rajzolódnak ki bizonytalanul, mert oldalsó és csúcsi nyúlványaik mélyen benyomulnak a különböző érettségi fokú ivarsejtek közé.

15. A nyúlványok öblös mélyedéseket és sejtfészkeket alakítanak ki, amelyekben a fejlődő ivarsejtek mechanikailag megtámasztva, mégis fokozatosan a lumen felé mozdulhatnak.

16. Miközben az ivarsejtek alakja és térfogata jelentősen változik, a Sertoli-sejtek folyamatosan átrendezik kapcsolataikat, anélkül hogy a hám szerkezeti egysége megszakadna.

17. A szomszédos Sertoli-sejtek oldalsó felszínei között szoros sejtkapcsolatok alakulnak ki, amelyek a csírahámot bazális és lumen felőli térségre osztják.

18. E kapcsolatrendszer egyúttal a vér–here gát alapját képezi, amelynek részletes felépítése és védőszerepe külön fejezetben kerül tárgyalásra.

19. A bazális térségben főként spermatogóniumok találhatók, amelyek még viszonylag közvetlen kapcsolatban állnak a környező kötőszövetből érkező anyagokkal.

20. Amikor az ivarsejtek fejlődésük során a lumen felőli térségbe jutnak, a Sertoli-sejtek kapcsolatai átmenetileg átrendeződnek, majd mögöttük ismét szorosan záródnak.

21. Mechanikai támasztásuk révén a Sertoli-sejtek megakadályozzák, hogy a fejlődő sejtek rendezetlenül elmozduljanak vagy idő előtt leváljanak a csírahámról.

22. Tápanyagforgalmi szerepük legalább ilyen fontos, mivel a vérből származó anyagokat felveszik, átalakítják, majd szabályozott módon továbbítják az ivarsejtekhez.

23. Különösen a közvetlen érkapcsolattal nem rendelkező, lumen felőli ivarsejtek függnek a Sertoli-sejtek által fenntartott, pontosan szabályozott anyagcsere-környezettől.

24. Citoplazmájuk többek között laktátot és más energiahordozó anyagokat bocsát az ivarsejtek rendelkezésére, amelyek saját anyagcseréje fejlődésük során megváltozik.

25. A csatorna lumenébe kiválasztott tubuláris folyadék olyan helyi közeget teremt, amely elősegíti a felszabadult hímivarsejtek elsodródását a kivezető utak felé.

26. Az androgénkötő fehérje termelésével a Sertoli-sejtek magas androgénkoncentrációt tartanak fenn a csírahám közvetlen környezetében, ami nélkülözhetetlen a zavartalan sejtdifferenciálódáshoz.

27. Inhibin B kiválasztásuk révén visszajelzést közvetítenek az agyalapi mirigyhez, így a csatornák működési állapota befolyásolja a tüszőserkentő hormon felszabadulását.

28. Az embrionális életben ugyanezek a sejtek anti-Müller-hormont termelnek, amely a női belső nemi utak kezdeményeinek visszafejlődését idézi elő.

29. Működésüket egyrészt a tüszőserkentő hormon, másrészt az androgének szabályozzák, amelyek hatásait a Sertoli-sejtek megfelelő receptorokon keresztül érzékelik.

30. A pubertást követően a Sertoli-sejtek rendszerint már nem osztódnak, hanem tartósan differenciált állapotban szolgálják ki az egymást követő ivarsejt-nemzedékeket.

31. Emiatt számuk nagymértékben meghatározza, hogy egy adott csatornaszakasz egyszerre hány fejlődő ivarsejtet képes megfelelően fenntartani.

32. A spermiogenezis végén visszamaradó, fölösleges citoplazmarészeket a Sertoli-sejtek bekebelezik, majd lizoszómáik segítségével lebontják és újrahasznosítható összetevőikre bontják.

33. Ugyancsak eltávolítják azokat a károsodott vagy hibásan fejlődő ivarsejteket, amelyek további érése veszélyeztetné a csírahám rendezett működését.

34. Antioxidáns és védőmechanizmusaik mérséklik a nagy anyagcsere-aktivitásból eredő károsodásokat, miközben a helyi gyulladásos és immunológiai válaszokat is befolyásolják.

35. Bőséges sejtvázukban mikrocsövek, aktinfonalak és köztes filamentumok rendeződnek, amelyek a sejtek alakját, belső anyagszállítását és kapcsolataik átalakítását biztosítják.

36. A megnyúlt spermatidák körül kialakuló speciális aktintartalmú kapcsolóterületek rögzítik a fejlődő sejteket, miközben azok feji része fokozatosan átalakul.

37. Az érett hímivarsejtek felszabadulásakor, vagyis a spermiáció során ezek a kapcsolatok szabályozottan felbomlanak, így a sejtek a csatorna lumenébe kerülhetnek.

38. Maguk a Sertoli-sejtek eközben a csatorna falában maradnak, és újabb ivarsejtnemzedékek befogadására, táplálására és rendezett továbbvezetésére készülnek fel.

39. Szövettani metszetben a csírahám vastagsága és sejtes összetétele csatornaszakaszonként eltérhet, mert az ivarsejtek fejlődése ismétlődő, térben rendezett ciklusokban zajlik.

40. Összességében a csatorna saját lemeze, a fejlődő ivarsejtek és a sokoldalú Sertoli-sejtek olyan működési egységet alkotnak, amelyben a hímivarsejtek képződése rendezett körülmények között mehet végbe.

(aufklappen)német

1. In der Wand der die Hodenläppchen ausfüllenden gewundenen Hodenkanälchen (Tubuli seminiferi contorti) entstehen die männlichen Keimzellen, während die umgebenden Zellen die hierfür erforderlichen Bedingungen gewährleisten.

2. Ihr Wandbau besteht aus zwei eng zusammenwirkenden Anteilen, der äußeren Eigenhaut und dem darauf ruhenden, mehrschichtig erscheinenden Keimepithel.

3. Die als äußere Stützschicht der Kanälchen dienende Eigenhaut, die Tunica propria, enthält eine Basalmembran, extrazelluläre Matrix und peritubuläre Zellen.

4. Unmittelbar um die Basalmembran liegen flache, kontraktionsfähige Myoidzellen, die das Kanälchen in regelmäßiger Anordnung umschließen.

5. Ihre Kontraktionen fördern den Transport der Kanälchenflüssigkeit und der bereits freigesetzten Samenzellen zu den kurzen geraden Hodenkanälchen.

6. Zwischen den Myoidzellen bilden und erneuern fibroblastenähnliche Zellen jene bindegewebige Matrix, welche die Kanälchenwand mechanisch stabilisiert.

7. Da keine Blutgefäße in das Keimepithel eindringen, verlaufen die Kapillaren im Bindegewebe außerhalb der Eigenhaut, von wo die Stoffe durch Diffusion zum Epithel gelangen.

8. Das an der Innenseite der Basalmembran gelegene Keimepithel wird gemeinsam von sich entwickelnden Keimzellen und den zwischen ihnen stehenden Sertoli-Zellen gebildet.

9. Obwohl die Zellkerne in mehreren übereinanderliegenden Reihen erscheinen, ist das Keimepithel kein gewöhnliches mehrschichtiges Epithel, sondern ein sich fortlaufend umgestaltender Zellverband.

10. Im Schnitt liegen die jüngeren Keimzellen nahe der Basalmembran, während sich die weiter entwickelten Formen zunehmend dem Kanälchenlumen annähern.

11. Das konstante Gerüst dieses wechselnden Zellsystems bilden die Sertoli-Zellen, die mit breiter Basis an der Basalmembran befestigt sind und mit ihrem apikalen Abschnitt das Lumen erreichen.

12. Der Kern der hohen, unregelmäßig begrenzten Sertoli-Zellen liegt gewöhnlich im basalen Wanddrittel und erscheint hell, oval oder leicht dreieckig.

13. An ihrer fein gefalteten Kernhülle und ihrem auffälligen Kernkörperchen lassen sich diese Zellen selbst dann erkennen, wenn ihre Zytoplasmagrenzen kaum abgrenzbar sind.

14. Lichtmikroskopisch erscheinen sie undeutlich, weil ihre seitlichen und apikalen Fortsätze tief zwischen die Keimzellen unterschiedlicher Reifestufen eindringen.

15. Die Fortsätze bilden tiefe Einbuchtungen und Zellnischen, in denen die sich entwickelnden Keimzellen mechanisch gestützt werden und dennoch allmählich zum Lumen vorrücken können.

16. Während sich Form und Volumen der Keimzellen erheblich verändern, ordnen die Sertoli-Zellen ihre Kontakte fortlaufend neu, ohne dass die strukturelle Einheit des Epithels unterbrochen wird.

17. Zwischen den Seitenflächen benachbarter Sertoli-Zellen entstehen dichte Zellkontakte, welche das Keimepithel in einen basalen und einen lumenwärts gelegenen Bereich gliedern.

18. Dieses Kontaktsystem bildet zugleich die Grundlage der Blut-Hoden-Schranke, deren genauer Aufbau und Schutzfunktion in einem eigenen Kapitel behandelt werden.

19. Im basalen Bereich liegen vorwiegend Spermatogonien, die noch vergleichsweise unmittelbar mit den aus dem umgebenden Bindegewebe stammenden Stoffen in Verbindung stehen.

20. Gelangen die Keimzellen während ihrer Entwicklung in den lumenwärts gelegenen Bereich, werden die Kontakte der Sertoli-Zellen vorübergehend umgeordnet und schließen sich anschließend hinter ihnen erneut.

21. Durch ihre mechanische Stützfunktion verhindern die Sertoli-Zellen, dass sich die entwickelnden Zellen ungeordnet verschieben oder vorzeitig vom Keimepithel ablösen.

22. Ebenso bedeutsam ist ihre Funktion im Nährstoffverkehr, da sie aus dem Blut stammende Stoffe aufnehmen, umwandeln und kontrolliert an die Keimzellen weitergeben.

23. Besonders die lumenwärts gelegenen Keimzellen ohne unmittelbaren Gefäßkontakt sind auf das von den Sertoli-Zellen aufrechterhaltene, genau regulierte Stoffwechselmilieu angewiesen.

24. Ihr Zytoplasma stellt den Keimzellen unter anderem Laktat und weitere Energieträger bereit, deren eigener Stoffwechsel sich während der Entwicklung verändert.

25. Die in das Kanälchenlumen abgegebene Tubulusflüssigkeit schafft ein örtliches Milieu, das den Abtransport der freigesetzten Samenzellen zu den ableitenden Wegen unterstützt.

26. Durch die Bildung des androgenbindenden Proteins erhalten die Sertoli-Zellen eine hohe Androgenkonzentration in der unmittelbaren Umgebung des Keimepithels aufrecht, die für eine ungestörte Zelldifferenzierung unerlässlich ist.

27. Durch ihre Abgabe von Inhibin B vermitteln sie eine Rückmeldung an die Hypophyse, sodass der Funktionszustand der Kanälchen die Freisetzung des follikelstimulierenden Hormons beeinflusst.

28. Im Embryonalleben bilden dieselben Zellen das Anti-Müller-Hormon, das die Rückbildung der Anlagen der inneren weiblichen Geschlechtswege bewirkt.

29. Ihre Tätigkeit wird einerseits durch das follikelstimulierende Hormon und andererseits durch Androgene gesteuert, deren Wirkungen die Sertoli-Zellen über entsprechende Rezeptoren wahrnehmen.

30. Nach der Pubertät teilen sich die Sertoli-Zellen gewöhnlich nicht mehr, sondern versorgen in dauerhaft differenziertem Zustand die aufeinanderfolgenden Keimzellgenerationen.

31. Ihre Anzahl bestimmt daher wesentlich, wie viele sich entwickelnde Keimzellen ein bestimmter Kanälchenabschnitt gleichzeitig angemessen erhalten kann.

32. Die am Ende der Spermiogenese verbleibenden überschüssigen Zytoplasmareste werden von den Sertoli-Zellen aufgenommen, mithilfe ihrer Lysosomen abgebaut und in wiederverwertbare Bestandteile zerlegt.

33. Ebenso beseitigen sie geschädigte oder fehlerhaft entwickelte Keimzellen, deren weitere Reifung die geordnete Funktion des Keimepithels beeinträchtigen würde.

34. Ihre antioxidativen und schützenden Mechanismen vermindern Schäden infolge der hohen Stoffwechselaktivität und beeinflussen zugleich die örtlichen entzündlichen und immunologischen Reaktionen.

35. In ihrem reich entwickelten Zytoskelett ordnen sich Mikrotubuli, Aktinfilamente und Intermediärfilamente an, die Zellform, intrazellulären Stofftransport und Umbau der Zellkontakte ermöglichen.

36. Spezielle aktinhaltige Kontaktbereiche um die verlängerten Spermatiden befestigen die sich entwickelnden Zellen, während sich deren Kopfabschnitt allmählich umgestaltet.

37. Bei der Freisetzung der reifen Samenzellen, der Spermiation, werden diese Kontakte kontrolliert gelöst, sodass die Zellen in das Kanälchenlumen gelangen können.

38. Die Sertoli-Zellen selbst verbleiben dabei in der Kanälchenwand und bereiten sich darauf vor, weitere Keimzellgenerationen aufzunehmen, zu ernähren und geordnet weiterzuführen.

39. Im histologischen Schnitt können Dicke und Zellzusammensetzung des Keimepithels je nach Kanälchenabschnitt variieren, da die Keimzellentwicklung in wiederkehrenden, räumlich geordneten Zyklen abläuft.

40. Insgesamt bilden die Eigenhaut des Kanälchens, die sich entwickelnden Keimzellen und die vielseitigen Sertoli-Zellen eine funktionelle Einheit, in der die Bildung männlicher Keimzellen unter geordneten Bedingungen ablaufen kann.