7.3.1 – A jobb pitvar és a jobb kamra – Rechter Vorhof und rechte Kammer
1. A jobb pitvar a testből visszatérő, oxigénszegény vér fő gyűjtőtere. – Der rechte Vorhof (Atrium dextrum) ist der wichtigste Sammelraum für das sauerstoffarme Blut, das aus dem Körper zurückkehrt.
2. Felső részébe a felső üres véna nyílik, amely a fej, a nyak, a felső végtagok és a mellkas egy részének vérét vezeti ide. – In seinen oberen Abschnitt mündet die obere Hohlvene (Vena cava superior), die Blut aus Kopf, Hals, oberen Gliedmaßen und einem Teil des Brustkorbs heranführt.
3. Alsó részébe az alsó üres véna torkollik, amely a test rekeszizom alatti területeiről szállítja vissza a vért. – In seinen unteren Abschnitt mündet die untere Hohlvene (Vena cava inferior), die das Blut aus den Körpergebieten unterhalb des Zwerchfells zurückführt.
4. A két üres véna nyílása között húzódó hátsó pitvarfal többnyire sima felszínű. – Die zwischen den Öffnungen der beiden Hohlvenen gelegene hintere Vorhofwand besitzt überwiegend eine glatte Oberfläche.
5. Ezt a sima területet vénás öbölnek nevezzük. – Dieser glatte Bereich wird als Hohlvenensinus (Sinus venarum cavarum) bezeichnet.
6. A sima hátsó részt az elülső, izmosabb pitvarfaltól egy függőleges izomtaraj választja el. – Der glatte hintere Abschnitt wird von der stärker muskulösen Vorderwand durch eine senkrechte Muskelleiste getrennt.
7. Ez a határtaraj a jobb pitvar belső felszínén jól felismerhető. – Diese Grenzleiste (Crista terminalis) ist an der Innenfläche des rechten Vorhofs gut erkennbar.
8. A határtarajtól előrefelé párhuzamosan rendeződő fésűizmok húzódnak. – Von der Grenzleiste ziehen nach vorn parallel angeordnete Kamm-Muskeln (Musculi pectinati).
9. A fésűizmok különösen erősen fejlettek a jobb pitvari fülcsében. – Die Kamm-Muskeln sind besonders im rechten Herzohr (Auricula dextra) kräftig ausgebildet.
10. A jobb pitvari fülcse zsákszerű nyúlványként fekszik a felszálló aorta mellett. – Das rechte Herzohr liegt als sackförmiger Fortsatz neben der aufsteigenden Hauptschlagader (Aorta ascendens).
11. A pitvarok közötti sövényen sekély bemélyedés, az ovális gödör látható. – An der Vorhofscheidewand (Septum interatriale) ist eine flache Vertiefung, die ovale Grube (Fossa ovalis), sichtbar.
12. Az ovális gödör a magzati életben nyitott ovális nyílás maradványa. – Die ovale Grube ist der Rest des während des fetalen Lebens offenen ovalen Lochs (Foramen ovale).
13. A gödröt többnyire kiemelkedő perem, az ovális gödör szegélye veszi körül. – Die Grube wird meist von einem erhöhten Rand, dem Saum der ovalen Grube (Limbus fossae ovalis), umgeben.
14. Az alsó üres véna szájadékánál vékony, félhold alakú billentyűmaradvány található. – An der Mündung der unteren Hohlvene liegt ein dünner, halbmondförmiger Klappenrest, die Klappe der unteren Hohlvene (Valvula venae cavae inferioris).
15. Ez a képlet a magzati keringésben az ovális nyílás felé terelte a vért. – Dieses Gebilde leitete im fetalen Kreislauf das Blut in Richtung des ovalen Lochs.
16. A jobb pitvar alsó-hátulsó részébe nyílik a szív saját vénás vérét gyűjtő koszorús öböl. – In den unteren hinteren Abschnitt des rechten Vorhofs mündet der Koronarsinus (Sinus coronarius), der das venöse Blut des Herzens sammelt.
17. A koszorús öböl szájadékát gyakran egy kis billentyű, a koszorús öböl billentyűje szegélyezi. – Die Mündung des Koronarsinus wird häufig von einer kleinen Klappe, der Klappe des Koronarsinus (Valvula sinus coronarii), begrenzt.
18. A jobb pitvar falán a legkisebb szívvénák számos apró nyílása is megtalálható. – In der Wand des rechten Vorhofs finden sich außerdem zahlreiche kleine Öffnungen der kleinsten Herzvenen (Vena cordis minima/Venae cordis minimae).
19. A jobb pitvar elöl és lefelé a jobb pitvar-kamrai szájadékon keresztül folytatódik a jobb kamrába. – Nach vorn und unten geht der rechte Vorhof durch die rechte Vorhof-Kammer-Öffnung (Ostium atrioventriculare dextrum) in die rechte Kammer über.
20. A jobb kamra ürege keresztmetszetben félhold alakú, mert részben körülöleli a bal kamrát. – Die Höhle der rechten Kammer (Ventriculus dexter) ist im Querschnitt halbmondförmig, weil sie die linke Kammer teilweise umfasst.
21. Fala vékonyabb a bal kamra falánál, mivel csak a kisvérkör ellenállását kell leküzdenie. – Ihre Wand ist dünner als die der linken Kammer, da sie nur den Widerstand des Lungenkreislaufs überwinden muss.
22. A jobb kamra belső felszínének nagy részét szabálytalan izomgerendák, a húsgerendák borítják. – Ein großer Teil der Innenfläche der rechten Kammer wird von unregelmäßigen Muskelbalken, den Fleischbälkchen (Trabeculae carneae), bedeckt.
23. A húsgerendák a kamrafal izomzatának kiemelkedő részei, amelyek változatos hálózatot alkotnak. – Die Fleischbälkchen sind vorspringende Teile der Kammermuskulatur und bilden ein vielfältiges Netzwerk.
24. Néhány izomgerenda egyik végétől a másikig szabadon ível át a kamra üregén. – Einige Muskelbalken überspannen die Kammerhöhle frei von einem Ansatzpunkt zum anderen.
25. Más izomgerendák kúpszerűen kiemelkednek, és szemölcsizmokat alkotnak. – Andere Muskelbalken ragen kegelförmig vor und bilden Papillarmuskeln (Musculus papillaris/Musculi papillares).
26. A jobb kamrában általában elülső, hátulsó és sövényi szemölcsizmot különítünk el. – In der rechten Kammer unterscheidet man gewöhnlich einen vorderen, einen hinteren und einen septalen Papillarmuskel (Musculus papillaris anterior, posterior et septalis).
27. A szemölcsizmok csúcsáról vékony, erős ínhúrok indulnak a jobb pitvar-kamrai billentyű vitorláihoz. – Von den Spitzen der Papillarmuskeln ziehen dünne, feste Sehnenfäden (Chorda tendinea/Chordae tendineae) zu den Segeln der rechten Vorhof-Kammer-Klappe.
28. Az ínhúrok és a szemölcsizmok a billentyű záródását biztosítják, de részletes felépítésük a következő fejezet témája. – Sehnenfäden und Papillarmuskeln sichern den Klappenschluss; ihr genauer Bau wird jedoch im folgenden Kapitel behandelt.
29. A sövény és az elülső szemölcsizom között gyakran vastag izomköteg húzódik át. – Zwischen der Kammerscheidewand und dem vorderen Papillarmuskel verläuft häufig ein kräftiges Muskelbündel.
30. Ezt sövény-széli gerendának nevezzük, és az ingervezető rendszer egyik ága is benne halad. – Dieses wird als Septomarginalbalken (Trabecula septomarginalis) bezeichnet; in ihm verläuft auch ein Teil des Erregungsleitungssystems.
31. A jobb kamra beáramlási és kiáramlási részét egy izmos taraj választja el egymástól. – Der Einstrom- und der Ausstromabschnitt der rechten Kammer werden durch eine Muskelleiste voneinander getrennt.
32. Ez a kamra feletti taraj a pitvar-kamrai szájadék és a tüdőverőér szájadéka között helyezkedik el. – Diese supraventrikuläre Leiste (Crista supraventricularis) liegt zwischen der Vorhof-Kammer-Öffnung und der Öffnung des Lungenstamms.
33. A jobb kamra felső, tölcsér alakú kiáramlási szakasza simább felszínű, mint a kamra többi része. – Der obere, trichterförmige Ausstromabschnitt der rechten Kammer besitzt eine glattere Oberfläche als der übrige Kammerraum.
34. Ezt a szakaszt artériás kúpnak vagy infundibulumnak nevezzük. – Dieser Abschnitt wird als Arterienkegel oder Infundibulum (Conus arteriosus) bezeichnet.
35. Az artériás kúp a tüdőverőér-törzs szájadékához vezet, amelyen keresztül a vér a tüdők felé távozik. – Der Arterienkegel führt zur Öffnung des Lungenstamms (Ostium trunci pulmonalis), durch die das Blut in Richtung der Lungen ausströmt.
(aufklappen)magyar
1. A jobb pitvar a testből visszatérő, oxigénszegény vér fő gyűjtőtere.
2. Felső részébe a felső üres véna nyílik, amely a fej, a nyak, a felső végtagok és a mellkas egy részének vérét vezeti ide.
3. Alsó részébe az alsó üres véna torkollik, amely a test rekeszizom alatti területeiről szállítja vissza a vért.
4. A két üres véna nyílása között húzódó hátsó pitvarfal többnyire sima felszínű.
5. Ezt a sima területet vénás öbölnek nevezzük.
6. A sima hátsó részt az elülső, izmosabb pitvarfaltól egy függőleges izomtaraj választja el.
7. Ez a határtaraj a jobb pitvar belső felszínén jól felismerhető.
8. A határtarajtól előrefelé párhuzamosan rendeződő fésűizmok húzódnak.
9. A fésűizmok különösen erősen fejlettek a jobb pitvari fülcsében.
10. A jobb pitvari fülcse zsákszerű nyúlványként fekszik a felszálló aorta mellett.
11. A pitvarok közötti sövényen sekély bemélyedés, az ovális gödör látható.
12. Az ovális gödör a magzati életben nyitott ovális nyílás maradványa.
13. A gödröt többnyire kiemelkedő perem, az ovális gödör szegélye veszi körül.
14. Az alsó üres véna szájadékánál vékony, félhold alakú billentyűmaradvány található.
15. Ez a képlet a magzati keringésben az ovális nyílás felé terelte a vért.
16. A jobb pitvar alsó-hátulsó részébe nyílik a szív saját vénás vérét gyűjtő koszorús öböl.
17. A koszorús öböl szájadékát gyakran egy kis billentyű, a koszorús öböl billentyűje szegélyezi.
18. A jobb pitvar falán a legkisebb szívvénák számos apró nyílása is megtalálható.
19. A jobb pitvar elöl és lefelé a jobb pitvar-kamrai szájadékon keresztül folytatódik a jobb kamrába.
20. A jobb kamra ürege keresztmetszetben félhold alakú, mert részben körülöleli a bal kamrát.
21. Fala vékonyabb a bal kamra falánál, mivel csak a kisvérkör ellenállását kell leküzdenie.
22. A jobb kamra belső felszínének nagy részét szabálytalan izomgerendák, a húsgerendák borítják.
23. A húsgerendák a kamrafal izomzatának kiemelkedő részei, amelyek változatos hálózatot alkotnak.
24. Néhány izomgerenda egyik végétől a másikig szabadon ível át a kamra üregén.
25. Más izomgerendák kúpszerűen kiemelkednek, és szemölcsizmokat alkotnak.
26. A jobb kamrában általában elülső, hátulsó és sövényi szemölcsizmot különítünk el.
27. A szemölcsizmok csúcsáról vékony, erős ínhúrok indulnak a jobb pitvar-kamrai billentyű vitorláihoz.
28. Az ínhúrok és a szemölcsizmok a billentyű záródását biztosítják, de részletes felépítésük a következő fejezet témája.
29. A sövény és az elülső szemölcsizom között gyakran vastag izomköteg húzódik át.
30. Ezt sövény-széli gerendának nevezzük, és az ingervezető rendszer egyik ága is benne halad.
31. A jobb kamra beáramlási és kiáramlási részét egy izmos taraj választja el egymástól.
32. Ez a kamra feletti taraj a pitvar-kamrai szájadék és a tüdőverőér szájadéka között helyezkedik el.
33. A jobb kamra felső, tölcsér alakú kiáramlási szakasza simább felszínű, mint a kamra többi része.
34. Ezt a szakaszt artériás kúpnak vagy infundibulumnak nevezzük.
35. Az artériás kúp a tüdőverőér-törzs szájadékához vezet, amelyen keresztül a vér a tüdők felé távozik.
(aufklappen)német
1. Der rechte Vorhof (Atrium dextrum) ist der wichtigste Sammelraum für das sauerstoffarme Blut, das aus dem Körper zurückkehrt.
2. In seinen oberen Abschnitt mündet die obere Hohlvene (Vena cava superior), die Blut aus Kopf, Hals, oberen Gliedmaßen und einem Teil des Brustkorbs heranführt.
3. In seinen unteren Abschnitt mündet die untere Hohlvene (Vena cava inferior), die das Blut aus den Körpergebieten unterhalb des Zwerchfells zurückführt.
4. Die zwischen den Öffnungen der beiden Hohlvenen gelegene hintere Vorhofwand besitzt überwiegend eine glatte Oberfläche.
5. Dieser glatte Bereich wird als Hohlvenensinus (Sinus venarum cavarum) bezeichnet.
6. Der glatte hintere Abschnitt wird von der stärker muskulösen Vorderwand durch eine senkrechte Muskelleiste getrennt.
7. Diese Grenzleiste (Crista terminalis) ist an der Innenfläche des rechten Vorhofs gut erkennbar.
8. Von der Grenzleiste ziehen nach vorn parallel angeordnete Kamm-Muskeln (Musculi pectinati).
9. Die Kamm-Muskeln sind besonders im rechten Herzohr (Auricula dextra) kräftig ausgebildet.
10. Das rechte Herzohr liegt als sackförmiger Fortsatz neben der aufsteigenden Hauptschlagader (Aorta ascendens).
11. An der Vorhofscheidewand (Septum interatriale) ist eine flache Vertiefung, die ovale Grube (Fossa ovalis), sichtbar.
12. Die ovale Grube ist der Rest des während des fetalen Lebens offenen ovalen Lochs (Foramen ovale).
13. Die Grube wird meist von einem erhöhten Rand, dem Saum der ovalen Grube (Limbus fossae ovalis), umgeben.
14. An der Mündung der unteren Hohlvene liegt ein dünner, halbmondförmiger Klappenrest, die Klappe der unteren Hohlvene (Valvula venae cavae inferioris).
15. Dieses Gebilde leitete im fetalen Kreislauf das Blut in Richtung des ovalen Lochs.
16. In den unteren hinteren Abschnitt des rechten Vorhofs mündet der Koronarsinus (Sinus coronarius), der das venöse Blut des Herzens sammelt.
17. Die Mündung des Koronarsinus wird häufig von einer kleinen Klappe, der Klappe des Koronarsinus (Valvula sinus coronarii), begrenzt.
18. In der Wand des rechten Vorhofs finden sich außerdem zahlreiche kleine Öffnungen der kleinsten Herzvenen (Vena cordis minima/Venae cordis minimae).
19. Nach vorn und unten geht der rechte Vorhof durch die rechte Vorhof-Kammer-Öffnung (Ostium atrioventriculare dextrum) in die rechte Kammer über.
20. Die Höhle der rechten Kammer (Ventriculus dexter) ist im Querschnitt halbmondförmig, weil sie die linke Kammer teilweise umfasst.
21. Ihre Wand ist dünner als die der linken Kammer, da sie nur den Widerstand des Lungenkreislaufs überwinden muss.
22. Ein großer Teil der Innenfläche der rechten Kammer wird von unregelmäßigen Muskelbalken, den Fleischbälkchen (Trabeculae carneae), bedeckt.
23. Die Fleischbälkchen sind vorspringende Teile der Kammermuskulatur und bilden ein vielfältiges Netzwerk.
24. Einige Muskelbalken überspannen die Kammerhöhle frei von einem Ansatzpunkt zum anderen.
25. Andere Muskelbalken ragen kegelförmig vor und bilden Papillarmuskeln (Musculus papillaris/Musculi papillares).
26. In der rechten Kammer unterscheidet man gewöhnlich einen vorderen, einen hinteren und einen septalen Papillarmuskel (Musculus papillaris anterior, posterior et septalis).
27. Von den Spitzen der Papillarmuskeln ziehen dünne, feste Sehnenfäden (Chorda tendinea/Chordae tendineae) zu den Segeln der rechten Vorhof-Kammer-Klappe.
28. Sehnenfäden und Papillarmuskeln sichern den Klappenschluss; ihr genauer Bau wird jedoch im folgenden Kapitel behandelt.
29. Zwischen der Kammerscheidewand und dem vorderen Papillarmuskel verläuft häufig ein kräftiges Muskelbündel.
30. Dieses wird als Septomarginalbalken (Trabecula septomarginalis) bezeichnet; in ihm verläuft auch ein Teil des Erregungsleitungssystems.
31. Der Einstrom- und der Ausstromabschnitt der rechten Kammer werden durch eine Muskelleiste voneinander getrennt.
32. Diese supraventrikuläre Leiste (Crista supraventricularis) liegt zwischen der Vorhof-Kammer-Öffnung und der Öffnung des Lungenstamms.
33. Der obere, trichterförmige Ausstromabschnitt der rechten Kammer besitzt eine glattere Oberfläche als der übrige Kammerraum.
34. Dieser Abschnitt wird als Arterienkegel oder Infundibulum (Conus arteriosus) bezeichnet.
35. Der Arterienkegel führt zur Öffnung des Lungenstamms (Ostium trunci pulmonalis), durch die das Blut in Richtung der Lungen ausströmt.