6.10.2 – Az emlő fejlődése és változásai az élet során – Entwicklung und Wandel der Brustdrüse im Lauf des Lebens
Version 1
1. Az emlő fejlődése az embrionális élet korai szakaszában kezdődik a külső csíralemezből. – Die Entwicklung der Brust beginnt in einer frühen Phase des Embryonallebens aus dem äußeren Keimblatt (Ektoderm).
2. A törzs két oldalán egy-egy megvastagodott hámsáv, az úgynevezett tejléc alakul ki. – An beiden Seiten des Rumpfes entsteht jeweils ein verdickter Epithelstreifen, die sogenannte Milchleiste (Crista mammaria).
3. A tejléc a hónalj területétől a lágyék irányába húzódik. – Die Milchleiste verläuft vom Bereich der Achselhöhle in Richtung der Leiste.
4. Emberben a tejléc legnagyobb része visszafejlődik, és csak a mellkas területén marad fenn. – Beim Menschen bildet sich der größte Teil der Milchleiste zurück und bleibt nur im Brustbereich erhalten.
5. A megmaradó hámból egy elsődleges emlőrügy növekszik be az alatta fekvő embrionális kötőszövetbe. – Aus dem verbleibenden Epithel wächst eine primäre Brustknospe in das darunterliegende embryonale Bindegewebe ein.
6. Az elsődleges rügyből több tömör hámsarj ágazik el. – Von der primären Knospe zweigen mehrere solide Epithelsprossen ab.
7. Ezek a hámsarjak később üregessé válnak, és kialakítják a tejmirigy járatrendszerét. – Diese Epithelsprossen werden später hohl und bilden das Gangsystem der Milchdrüse.
8. A születés idejére a fő tejvezetékek és azok elsődleges elágazásai már jelen vannak. – Zum Zeitpunkt der Geburt sind die Hauptmilchgänge und ihre ersten Verzweigungen bereits vorhanden.
9. Az emlőbimbó kezdetben sekély bemélyedésként jelenik meg, majd a környező szövetek növekedésével kiemelkedik. – Die Brustwarze erscheint zunächst als flache Einsenkung und erhebt sich später durch das Wachstum der umgebenden Gewebe.
10. Ha a tejléc egy másik szakasza nem fejlődik vissza teljesen, számfeletti emlőbimbó maradhat vissza. – Bildet sich ein anderer Abschnitt der Milchleiste nicht vollständig zurück, kann eine überzählige Brustwarze zurückbleiben.
11. A számfeletti emlőbimbó jelenlétét politeliának nevezzük. – Das Vorhandensein einer überzähligen Brustwarze wird als Polythelie bezeichnet.
12. Ritkábban számfeletti mirigyállomány vagy járulékos emlő is kialakulhat. – Seltener können zusätzliches Drüsengewebe oder eine akzessorische Brust entstehen.
13. A számfeletti emlőmirigy kialakulását polimasztiának nevezzük. – Die Ausbildung einer überzähligen Brustdrüse wird als Polymastie bezeichnet.
14. Gyermekkorban az emlőmirigy mindkét nemben kicsi és fejletlen marad. – Im Kindesalter bleibt die Brustdrüse bei beiden Geschlechtern klein und wenig entwickelt.
15. A fiú- és leánygyermek emlőjének szerkezete a nemi érés kezdete előtt nagyrészt hasonló. – Der Aufbau der Brust ist bei Jungen und Mädchen vor Beginn der Geschlechtsreifung weitgehend ähnlich.
16. A női nemi érés során a tejvezetékek meghosszabbodnak, elágazódnak, és egyre összetettebb járatrendszert alkotnak. – Während der weiblichen Geschlechtsreifung verlängern und verzweigen sich die Milchgänge und bilden ein zunehmend komplexes Gangsystem.
17. A járatok végén mirigylebenykék fejlődnek ki, miközben növekszik a kötő- és zsírszövet mennyisége. – An den Enden der Gänge entwickeln sich Drüsenläppchen, während die Menge an Binde- und Fettgewebe zunimmt.
18. A férfi emlőmirigy rendszerint megmarad a fejletlen, kevéssé elágazó állapotban. – Die männliche Brustdrüse verbleibt gewöhnlich in einem wenig entwickelten und gering verzweigten Zustand.
19. A kifejlett emlő alakját a mellkas formája, a mirigyállomány, a kötőszövet és a zsírszövet együttesen határozza meg. – Die Form der entwickelten Brust wird gemeinsam durch die Gestalt des Brustkorbs, das Drüsengewebe, das Bindegewebe und das Fettgewebe bestimmt.
20. A nemi ciklus során a mirigylebenykék és a környező kötőszövet kisebb, átmeneti szerkezeti változásokat mutathatnak. – Im Verlauf des Geschlechtszyklus können die Drüsenläppchen und das umgebende Bindegewebe geringfügige vorübergehende Strukturveränderungen zeigen.
21. Terhesség alatt a tejvezetékek erősebben elágazódnak, és a mirigylebenykék száma jelentősen növekszik. – Während der Schwangerschaft verzweigen sich die Milchgänge stärker, und die Zahl der Drüsenläppchen nimmt deutlich zu.
22. A járatok végén számos mirigyes végkamra, úgynevezett alveolus fejlődik ki. – An den Enden der Gänge entwickeln sich zahlreiche drüsige Endstücke, die sogenannten Alveolen (Alveolus/Alveoli).
23. A mirigyállomány térfogata növekszik, miközben a lebenyek közötti zsírszövet aránya viszonylag csökken. – Das Volumen des Drüsengewebes nimmt zu, während der relative Anteil des Fettgewebes zwischen den Lappen abnimmt.
24. Az emlő nagyobbá válik, bőre feszültebb lehet, és a felszíni vénák jobban láthatóvá válhatnak. – Die Brust wird größer, ihre Haut kann gespannter sein, und die oberflächlichen Venen können deutlicher sichtbar werden.
25. A bimbóudvar szélesebbé és sötétebbé válik, az emlőbimbó pedig megnagyobbodik. – Der Warzenhof wird breiter und dunkler, während sich die Brustwarze vergrößert.
26. A bimbóudvari mirigyek terhesség alatt erősebben kiemelkedhetnek a felszínből. – Die Warzenhofdrüsen können während der Schwangerschaft stärker über die Oberfläche hervortreten.
27. A szoptatás időszakában a mirigylebenykéket sűrűn elhelyezkedő, kitágult végkamrák alkotják. – Während der Stillzeit bestehen die Drüsenläppchen aus dicht liegenden, erweiterten Drüsenendstücken.
28. A szoptatás befejezése után a mirigyes végkamrák nagy része visszafejlődik, és a zsírszövet aránya ismét növekszik. – Nach dem Ende der Stillzeit bildet sich der größte Teil der Drüsenendstücke zurück, und der Anteil des Fettgewebes nimmt wieder zu.
29. A változókor után a mirigylebenykék és a tejvezetékek fokozatosan visszafejlődnek, miközben a kötőszövet rugalmassága csökken. – Nach den Wechseljahren bilden sich Drüsenläppchen und Milchgänge allmählich zurück, während die Elastizität des Bindegewebes abnimmt.
30. Az emlő egész életen át tartó átalakulása a mirigy-, kötő- és zsírszövet arányának életkorhoz kötött változásán alapul. – Der lebenslange Umbau der Brust beruht auf altersabhängigen Veränderungen des Verhältnisses von Drüsen-, Binde- und Fettgewebe.
(aufklappen)magyar
1. Az emlő fejlődése az embrionális élet korai szakaszában kezdődik a külső csíralemezből.
2. A törzs két oldalán egy-egy megvastagodott hámsáv, az úgynevezett tejléc alakul ki.
3. A tejléc a hónalj területétől a lágyék irányába húzódik.
4. Emberben a tejléc legnagyobb része visszafejlődik, és csak a mellkas területén marad fenn.
5. A megmaradó hámból egy elsődleges emlőrügy növekszik be az alatta fekvő embrionális kötőszövetbe.
6. Az elsődleges rügyből több tömör hámsarj ágazik el.
7. Ezek a hámsarjak később üregessé válnak, és kialakítják a tejmirigy járatrendszerét.
8. A születés idejére a fő tejvezetékek és azok elsődleges elágazásai már jelen vannak.
9. Az emlőbimbó kezdetben sekély bemélyedésként jelenik meg, majd a környező szövetek növekedésével kiemelkedik.
10. Ha a tejléc egy másik szakasza nem fejlődik vissza teljesen, számfeletti emlőbimbó maradhat vissza.
11. A számfeletti emlőbimbó jelenlétét politeliának nevezzük.
12. Ritkábban számfeletti mirigyállomány vagy járulékos emlő is kialakulhat.
13. A számfeletti emlőmirigy kialakulását polimasztiának nevezzük.
14. Gyermekkorban az emlőmirigy mindkét nemben kicsi és fejletlen marad.
15. A fiú- és leánygyermek emlőjének szerkezete a nemi érés kezdete előtt nagyrészt hasonló.
16. A női nemi érés során a tejvezetékek meghosszabbodnak, elágazódnak, és egyre összetettebb járatrendszert alkotnak.
17. A járatok végén mirigylebenykék fejlődnek ki, miközben növekszik a kötő- és zsírszövet mennyisége.
18. A férfi emlőmirigy rendszerint megmarad a fejletlen, kevéssé elágazó állapotban.
19. A kifejlett emlő alakját a mellkas formája, a mirigyállomány, a kötőszövet és a zsírszövet együttesen határozza meg.
20. A nemi ciklus során a mirigylebenykék és a környező kötőszövet kisebb, átmeneti szerkezeti változásokat mutathatnak.
21. Terhesség alatt a tejvezetékek erősebben elágazódnak, és a mirigylebenykék száma jelentősen növekszik.
22. A járatok végén számos mirigyes végkamra, úgynevezett alveolus fejlődik ki.
23. A mirigyállomány térfogata növekszik, miközben a lebenyek közötti zsírszövet aránya viszonylag csökken.
24. Az emlő nagyobbá válik, bőre feszültebb lehet, és a felszíni vénák jobban láthatóvá válhatnak.
25. A bimbóudvar szélesebbé és sötétebbé válik, az emlőbimbó pedig megnagyobbodik.
26. A bimbóudvari mirigyek terhesség alatt erősebben kiemelkedhetnek a felszínből.
27. A szoptatás időszakában a mirigylebenykéket sűrűn elhelyezkedő, kitágult végkamrák alkotják.
28. A szoptatás befejezése után a mirigyes végkamrák nagy része visszafejlődik, és a zsírszövet aránya ismét növekszik.
29. A változókor után a mirigylebenykék és a tejvezetékek fokozatosan visszafejlődnek, miközben a kötőszövet rugalmassága csökken.
30. Az emlő egész életen át tartó átalakulása a mirigy-, kötő- és zsírszövet arányának életkorhoz kötött változásán alapul.
(aufklappen)német
1. Die Entwicklung der Brust beginnt in einer frühen Phase des Embryonallebens aus dem äußeren Keimblatt (Ektoderm).
2. An beiden Seiten des Rumpfes entsteht jeweils ein verdickter Epithelstreifen, die sogenannte Milchleiste (Crista mammaria).
3. Die Milchleiste verläuft vom Bereich der Achselhöhle in Richtung der Leiste.
4. Beim Menschen bildet sich der größte Teil der Milchleiste zurück und bleibt nur im Brustbereich erhalten.
5. Aus dem verbleibenden Epithel wächst eine primäre Brustknospe in das darunterliegende embryonale Bindegewebe ein.
6. Von der primären Knospe zweigen mehrere solide Epithelsprossen ab.
7. Diese Epithelsprossen werden später hohl und bilden das Gangsystem der Milchdrüse.
8. Zum Zeitpunkt der Geburt sind die Hauptmilchgänge und ihre ersten Verzweigungen bereits vorhanden.
9. Die Brustwarze erscheint zunächst als flache Einsenkung und erhebt sich später durch das Wachstum der umgebenden Gewebe.
10. Bildet sich ein anderer Abschnitt der Milchleiste nicht vollständig zurück, kann eine überzählige Brustwarze zurückbleiben.
11. Das Vorhandensein einer überzähligen Brustwarze wird als Polythelie bezeichnet.
12. Seltener können zusätzliches Drüsengewebe oder eine akzessorische Brust entstehen.
13. Die Ausbildung einer überzähligen Brustdrüse wird als Polymastie bezeichnet.
14. Im Kindesalter bleibt die Brustdrüse bei beiden Geschlechtern klein und wenig entwickelt.
15. Der Aufbau der Brust ist bei Jungen und Mädchen vor Beginn der Geschlechtsreifung weitgehend ähnlich.
16. Während der weiblichen Geschlechtsreifung verlängern und verzweigen sich die Milchgänge und bilden ein zunehmend komplexes Gangsystem.
17. An den Enden der Gänge entwickeln sich Drüsenläppchen, während die Menge an Binde- und Fettgewebe zunimmt.
18. Die männliche Brustdrüse verbleibt gewöhnlich in einem wenig entwickelten und gering verzweigten Zustand.
19. Die Form der entwickelten Brust wird gemeinsam durch die Gestalt des Brustkorbs, das Drüsengewebe, das Bindegewebe und das Fettgewebe bestimmt.
20. Im Verlauf des Geschlechtszyklus können die Drüsenläppchen und das umgebende Bindegewebe geringfügige vorübergehende Strukturveränderungen zeigen.
21. Während der Schwangerschaft verzweigen sich die Milchgänge stärker, und die Zahl der Drüsenläppchen nimmt deutlich zu.
22. An den Enden der Gänge entwickeln sich zahlreiche drüsige Endstücke, die sogenannten Alveolen (Alveolus/Alveoli).
23. Das Volumen des Drüsengewebes nimmt zu, während der relative Anteil des Fettgewebes zwischen den Lappen abnimmt.
24. Die Brust wird größer, ihre Haut kann gespannter sein, und die oberflächlichen Venen können deutlicher sichtbar werden.
25. Der Warzenhof wird breiter und dunkler, während sich die Brustwarze vergrößert.
26. Die Warzenhofdrüsen können während der Schwangerschaft stärker über die Oberfläche hervortreten.
27. Während der Stillzeit bestehen die Drüsenläppchen aus dicht liegenden, erweiterten Drüsenendstücken.
28. Nach dem Ende der Stillzeit bildet sich der größte Teil der Drüsenendstücke zurück, und der Anteil des Fettgewebes nimmt wieder zu.
29. Nach den Wechseljahren bilden sich Drüsenläppchen und Milchgänge allmählich zurück, während die Elastizität des Bindegewebes abnimmt.
30. Der lebenslange Umbau der Brust beruht auf altersabhängigen Veränderungen des Verhältnisses von Drüsen-, Binde- und Fettgewebe.
Version 2
1. Az emlő fejlődése már az embrionális élet korai szakaszában megkezdődik. – Die Entwicklung der Brustdrüse beginnt bereits in einer frühen Phase des embryonalen Lebens.
2. A törzs két oldalán a külső csíralemez megvastagodásából páros tejlécek alakulnak ki. – An beiden Seiten des Rumpfes entstehen aus Verdickungen des äußeren Keimblattes paarige Milchleisten (Crista mammaria/Cristae mammariae).
3. A tejlécek a hónalj területétől az ágyék irányába húzódnak. – Die Milchleisten verlaufen von der Achselregion in Richtung der Leiste.
4. Emberben a tejléc legnagyobb része visszafejlődik, és rendszerint csak a mellkasi szakasza marad meg. – Beim Menschen bildet sich der größte Teil der Milchleiste zurück, und gewöhnlich bleibt nur ihr Brustabschnitt erhalten.
5. Ezen a területen a hám egy tömör hámbimbó formájában benő az alatta fekvő embrionális kötőszövetbe. – In diesem Bereich wächst das Epithel als kompakte Epithelknospe in das darunterliegende embryonale Bindegewebe ein.
6. A hámbimbó később elágazik, és belőle fejlődnek ki a tejmirigy kivezetőcsövei. – Die Epithelknospe verzweigt sich später, und aus ihr entwickeln sich die Ausführungsgänge der Milchdrüse.
7. A környező embrionális kötőszövetből alakul ki az emlő kötőszövetes váza és zsírszövete. – Aus dem umgebenden embryonalen Bindegewebe entstehen das bindegewebige Gerüst und das Fettgewebe der Brust.
8. A fejlődés kezdetén a mellbimbó területe enyhén besüppedhet, majd később kiemelkedik a környezetéből. – Zu Beginn der Entwicklung kann der Bereich der Brustwarze leicht eingesunken sein und erhebt sich später über seine Umgebung.
9. A bimbóudvar a mellbimbót körülvevő bőr átalakulásával és fokozott festékességével jön létre. – Der Warzenhof entsteht durch die Umbildung und stärkere Pigmentierung der Haut um die Brustwarze.
10. Ha a tejléc valamely része nem fejlődik vissza teljesen, számfeletti mellbimbó alakulhat ki. – Bildet sich ein Abschnitt der Milchleiste nicht vollständig zurück, kann eine überzählige Brustwarze entstehen, die als Polythelie bezeichnet wird.
11. Ha a számfeletti mellbimbóhoz mirigyállomány is társul, számfeletti emlőről beszélünk. – Ist mit der überzähligen Brustwarze auch Drüsengewebe verbunden, spricht man von einer zusätzlichen Brustdrüse oder Polymastie.
12. Ritka fejlődési rendellenesség az emlő vagy a mellbimbó teljes hiánya. – Eine seltene Entwicklungsstörung ist das vollständige Fehlen der Brustdrüse oder der Brustwarze, das als Amastie beziehungsweise Athelie bezeichnet wird.
13. Az újszülöttben a tejmirigy mindkét nemben hasonlóan fejletlen, és főként rövid kivezetőcsövekből áll. – Beim Neugeborenen ist die Milchdrüse bei beiden Geschlechtern ähnlich wenig entwickelt und besteht hauptsächlich aus kurzen Ausführungsgängen.
14. Gyermekkorban az emlő lassan növekszik, de a mirigyállomány szerkezete még egyszerű marad. – Im Kindesalter wächst die Brust langsam, der Bau des Drüsengewebes bleibt jedoch noch einfach.
15. A női emlő jelentős fejlődése a serdülőkorban kezdődik meg. – Die deutliche Entwicklung der weiblichen Brust beginnt in der Pubertät.
16. Ebben az időszakban a kivezetőcsövek meghosszabbodnak, elágaznak, és egyre nagyobb területet hálóznak be. – In dieser Zeit verlängern und verzweigen sich die Ausführungsgänge und durchziehen ein zunehmend größeres Gebiet.
17. Ezzel egyidejűleg növekszik az emlő zsírszövetének és kötőszövetének mennyisége. – Gleichzeitig nimmt die Menge des Fett- und Bindegewebes der Brust zu.
18. A mirigyvégek körül fokozatosan kialakulnak a lebenykék, és az emlő felveszi felnőttkori alakját. – Um die Endabschnitte der Drüse bilden sich allmählich Läppchen, und die Brust nimmt ihre erwachsene Form an.
19. A nem várandós felnőtt nő emlőjében a kivezetőcső-rendszer fejlett, a mirigyvégkamrák azonban viszonylag kicsik. – In der Brust der nicht schwangeren erwachsenen Frau ist das Gangsystem gut entwickelt, während die Drüsenendstücke verhältnismäßig klein sind.
20. A férfi emlő mirigyállománya általában csökevényes marad, kóros vagy hormonális hatásokra azonban megnagyobbodhat. – Das Drüsengewebe der männlichen Brust bleibt gewöhnlich rudimentär, kann sich jedoch unter krankhaften oder hormonellen Einflüssen vergrößern, was als Gynäkomastie bezeichnet wird.
21. A várandósság során a tejvezetékek tovább ágazódnak, és a lebenykék, valamint a mirigyvégkamrák száma jelentősen megnő. – Während der Schwangerschaft verzweigen sich die Milchgänge weiter, und die Zahl der Läppchen sowie der Drüsenendstücke nimmt deutlich zu.
22. A növekvő mirigyállomány egyre nagyobb helyet foglal el, ezért a zsírszövet és a kötőszövet aránya viszonylag csökken. – Das wachsende Drüsengewebe nimmt zunehmend mehr Raum ein, sodass der relative Anteil von Fett- und Bindegewebe abnimmt.
23. A mellbimbó és a bimbóudvar nagyobbá válik, erősebben kiemelkedik és rendszerint sötétebben festékessé válik. – Brustwarze und Warzenhof werden größer, treten deutlicher hervor und sind gewöhnlich stärker pigmentiert.
24. A bimbóudvar mirigyei megnagyobbodnak, ezért felszíni kiemelkedéseik jobban láthatóvá válnak. – Die Drüsen des Warzenhofs vergrößern sich, sodass ihre oberflächlichen Erhebungen deutlicher sichtbar werden.
25. A szoptatás időszakában a mirigyállomány éri el legnagyobb kiterjedését, és az alveolusok üregei tágabbá válnak. – Während der Stillzeit erreicht das Drüsengewebe seine größte Ausdehnung, und die Hohlräume der Alveolen werden weiter.
26. A szoptatás befejezése után a mirigyvégkamrák nagy része visszafejlődik, amit az emlő visszaalakulásának nevezünk. – Nach dem Ende der Stillzeit bildet sich ein großer Teil der Drüsenendstücke zurück, was als Rückbildung oder Involution der Brust bezeichnet wird.
27. A visszaalakulás után az emlő szerkezete nem mindig tér vissza pontosan a várandósság előtti állapothoz. – Nach der Rückbildung kehrt der Bau der Brust nicht immer vollständig in den Zustand vor der Schwangerschaft zurück.
28. Az ismételt várandósságok és az életkor előrehaladása tartósan megváltoztathatják a bőr, a kötőszövet és a függesztőszalagok feszességét. – Wiederholte Schwangerschaften und zunehmendes Lebensalter können die Spannung von Haut, Bindegewebe und Aufhängebändern dauerhaft verändern.
29. A menopauza után a mirigylebenykék és a kivezetőcsövek egy része visszafejlődik, helyüket pedig egyre inkább zsír- és kötőszövet foglalja el. – Nach der Menopause bilden sich Teile der Drüsenläppchen und Ausführungsgänge zurück und werden zunehmend durch Fett- und Bindegewebe ersetzt.
30. A bőr rugalmasságának és a függesztőszalagok feszességének csökkenése miatt az emlő alakja és helyzete idősebb korban megváltozhat. – Durch die abnehmende Elastizität der Haut und die nachlassende Spannung der Aufhängebänder können sich Form und Lage der Brust im höheren Lebensalter verändern.
(aufklappen)magyar
1. Az emlő fejlődése már az embrionális élet korai szakaszában megkezdődik.
2. A törzs két oldalán a külső csíralemez megvastagodásából páros tejlécek alakulnak ki.
3. A tejlécek a hónalj területétől az ágyék irányába húzódnak.
4. Emberben a tejléc legnagyobb része visszafejlődik, és rendszerint csak a mellkasi szakasza marad meg.
5. Ezen a területen a hám egy tömör hámbimbó formájában benő az alatta fekvő embrionális kötőszövetbe.
6. A hámbimbó később elágazik, és belőle fejlődnek ki a tejmirigy kivezetőcsövei.
7. A környező embrionális kötőszövetből alakul ki az emlő kötőszövetes váza és zsírszövete.
8. A fejlődés kezdetén a mellbimbó területe enyhén besüppedhet, majd később kiemelkedik a környezetéből.
9. A bimbóudvar a mellbimbót körülvevő bőr átalakulásával és fokozott festékességével jön létre.
10. Ha a tejléc valamely része nem fejlődik vissza teljesen, számfeletti mellbimbó alakulhat ki.
11. Ha a számfeletti mellbimbóhoz mirigyállomány is társul, számfeletti emlőről beszélünk.
12. Ritka fejlődési rendellenesség az emlő vagy a mellbimbó teljes hiánya.
13. Az újszülöttben a tejmirigy mindkét nemben hasonlóan fejletlen, és főként rövid kivezetőcsövekből áll.
14. Gyermekkorban az emlő lassan növekszik, de a mirigyállomány szerkezete még egyszerű marad.
15. A női emlő jelentős fejlődése a serdülőkorban kezdődik meg.
16. Ebben az időszakban a kivezetőcsövek meghosszabbodnak, elágaznak, és egyre nagyobb területet hálóznak be.
17. Ezzel egyidejűleg növekszik az emlő zsírszövetének és kötőszövetének mennyisége.
18. A mirigyvégek körül fokozatosan kialakulnak a lebenykék, és az emlő felveszi felnőttkori alakját.
19. A nem várandós felnőtt nő emlőjében a kivezetőcső-rendszer fejlett, a mirigyvégkamrák azonban viszonylag kicsik.
20. A férfi emlő mirigyállománya általában csökevényes marad, kóros vagy hormonális hatásokra azonban megnagyobbodhat.
21. A várandósság során a tejvezetékek tovább ágazódnak, és a lebenykék, valamint a mirigyvégkamrák száma jelentősen megnő.
22. A növekvő mirigyállomány egyre nagyobb helyet foglal el, ezért a zsírszövet és a kötőszövet aránya viszonylag csökken.
23. A mellbimbó és a bimbóudvar nagyobbá válik, erősebben kiemelkedik és rendszerint sötétebben festékessé válik.
24. A bimbóudvar mirigyei megnagyobbodnak, ezért felszíni kiemelkedéseik jobban láthatóvá válnak.
25. A szoptatás időszakában a mirigyállomány éri el legnagyobb kiterjedését, és az alveolusok üregei tágabbá válnak.
26. A szoptatás befejezése után a mirigyvégkamrák nagy része visszafejlődik, amit az emlő visszaalakulásának nevezünk.
27. A visszaalakulás után az emlő szerkezete nem mindig tér vissza pontosan a várandósság előtti állapothoz.
28. Az ismételt várandósságok és az életkor előrehaladása tartósan megváltoztathatják a bőr, a kötőszövet és a függesztőszalagok feszességét.
29. A menopauza után a mirigylebenykék és a kivezetőcsövek egy része visszafejlődik, helyüket pedig egyre inkább zsír- és kötőszövet foglalja el.
30. A bőr rugalmasságának és a függesztőszalagok feszességének csökkenése miatt az emlő alakja és helyzete idősebb korban megváltozhat.
(aufklappen)német
1. Die Entwicklung der Brustdrüse beginnt bereits in einer frühen Phase des embryonalen Lebens.
2. An beiden Seiten des Rumpfes entstehen aus Verdickungen des äußeren Keimblattes paarige Milchleisten (Crista mammaria/Cristae mammariae).
3. Die Milchleisten verlaufen von der Achselregion in Richtung der Leiste.
4. Beim Menschen bildet sich der größte Teil der Milchleiste zurück, und gewöhnlich bleibt nur ihr Brustabschnitt erhalten.
5. In diesem Bereich wächst das Epithel als kompakte Epithelknospe in das darunterliegende embryonale Bindegewebe ein.
6. Die Epithelknospe verzweigt sich später, und aus ihr entwickeln sich die Ausführungsgänge der Milchdrüse.
7. Aus dem umgebenden embryonalen Bindegewebe entstehen das bindegewebige Gerüst und das Fettgewebe der Brust.
8. Zu Beginn der Entwicklung kann der Bereich der Brustwarze leicht eingesunken sein und erhebt sich später über seine Umgebung.
9. Der Warzenhof entsteht durch die Umbildung und stärkere Pigmentierung der Haut um die Brustwarze.
10. Bildet sich ein Abschnitt der Milchleiste nicht vollständig zurück, kann eine überzählige Brustwarze entstehen, die als Polythelie bezeichnet wird.
11. Ist mit der überzähligen Brustwarze auch Drüsengewebe verbunden, spricht man von einer zusätzlichen Brustdrüse oder Polymastie.
12. Eine seltene Entwicklungsstörung ist das vollständige Fehlen der Brustdrüse oder der Brustwarze, das als Amastie beziehungsweise Athelie bezeichnet wird.
13. Beim Neugeborenen ist die Milchdrüse bei beiden Geschlechtern ähnlich wenig entwickelt und besteht hauptsächlich aus kurzen Ausführungsgängen.
14. Im Kindesalter wächst die Brust langsam, der Bau des Drüsengewebes bleibt jedoch noch einfach.
15. Die deutliche Entwicklung der weiblichen Brust beginnt in der Pubertät.
16. In dieser Zeit verlängern und verzweigen sich die Ausführungsgänge und durchziehen ein zunehmend größeres Gebiet.
17. Gleichzeitig nimmt die Menge des Fett- und Bindegewebes der Brust zu.
18. Um die Endabschnitte der Drüse bilden sich allmählich Läppchen, und die Brust nimmt ihre erwachsene Form an.
19. In der Brust der nicht schwangeren erwachsenen Frau ist das Gangsystem gut entwickelt, während die Drüsenendstücke verhältnismäßig klein sind.
20. Das Drüsengewebe der männlichen Brust bleibt gewöhnlich rudimentär, kann sich jedoch unter krankhaften oder hormonellen Einflüssen vergrößern, was als Gynäkomastie bezeichnet wird.
21. Während der Schwangerschaft verzweigen sich die Milchgänge weiter, und die Zahl der Läppchen sowie der Drüsenendstücke nimmt deutlich zu.
22. Das wachsende Drüsengewebe nimmt zunehmend mehr Raum ein, sodass der relative Anteil von Fett- und Bindegewebe abnimmt.
23. Brustwarze und Warzenhof werden größer, treten deutlicher hervor und sind gewöhnlich stärker pigmentiert.
24. Die Drüsen des Warzenhofs vergrößern sich, sodass ihre oberflächlichen Erhebungen deutlicher sichtbar werden.
25. Während der Stillzeit erreicht das Drüsengewebe seine größte Ausdehnung, und die Hohlräume der Alveolen werden weiter.
26. Nach dem Ende der Stillzeit bildet sich ein großer Teil der Drüsenendstücke zurück, was als Rückbildung oder Involution der Brust bezeichnet wird.
27. Nach der Rückbildung kehrt der Bau der Brust nicht immer vollständig in den Zustand vor der Schwangerschaft zurück.
28. Wiederholte Schwangerschaften und zunehmendes Lebensalter können die Spannung von Haut, Bindegewebe und Aufhängebändern dauerhaft verändern.
29. Nach der Menopause bilden sich Teile der Drüsenläppchen und Ausführungsgänge zurück und werden zunehmend durch Fett- und Bindegewebe ersetzt.
30. Durch die abnehmende Elastizität der Haut und die nachlassende Spannung der Aufhängebänder können sich Form und Lage der Brust im höheren Lebensalter verändern.