1.6 – Az Ómagyar Mária-siralom – Die altungarische Marienklage
1. Az Ómagyar Mária-siralom a legrégibb fennmaradt magyar nyelvű vers, a magyar líra megrendítő nyitánya. – Die altungarische Marienklage ist das älteste erhaltene ungarischsprachige Gedicht, die erschütternde Ouvertüre der ungarischen Lyrik.
2. E költemény a keresztfa alatt álló Szűz Mária fájdalmát szólaltatja meg fia, Jézus halálakor. – Dieses Gedicht bringt den Schmerz der unter dem Kreuz stehenden Jungfrau Maria beim Tod ihres Sohnes Jesus zum Ausdruck.
3. A vers a tizenharmadik század végén, valószínűleg 1300 körül keletkezett. – Das Gedicht entstand am Ende des dreizehnten Jahrhunderts, wahrscheinlich um das Jahr 1300.
4. A szöveget a Leuveni kódex nevű latin gyűjteményben fedezték fel a huszadik században. – Den Text entdeckte man im zwanzigsten Jahrhundert in der lateinischen Sammlung namens Löwener Kodex.
5. A kódex hosszú, kalandos út után került elő, és neve a belgiumi Leuven városára utal. – Der Kodex tauchte nach einem langen, abenteuerlichen Weg auf, und sein Name verweist auf die belgische Stadt Löwen.
6. A magyar vers a latin szövegek közé rejtve, szinte véletlenül maradt fenn. – Das ungarische Gedicht blieb zwischen den lateinischen Texten verborgen, fast zufällig erhalten.
7. Felfedezése 1922-ben a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb szenzációja volt. – Seine Entdeckung im Jahr 1922 war eine der größten Sensationen der ungarischen Literaturgeschichte.
8. A vers egy latin himnusz, a Planctus ante nescia szabad átköltése. – Das Gedicht ist eine freie Nachdichtung eines lateinischen Hymnus, des Planctus ante nescia.
9. A magyar költő azonban nem szolgai fordítást, hanem önálló, eredeti alkotást hozott létre. – Der ungarische Dichter schuf jedoch keine sklavische Übersetzung, sondern ein eigenständiges, originelles Werk.
10. Az Ómagyar Mária-siralom így a magyar költői nyelv első nagy diadala. – Die altungarische Marienklage ist so der erste große Triumph der ungarischen dichterischen Sprache.
11. A vers témája a Mária-siralom, vagyis a fiát sirató anya panasza, a középkor kedvelt műfaja. – Das Thema des Gedichts ist die Marienklage, also die Klage der ihren Sohn beweinenden Mutter, eine beliebte Gattung des Mittelalters.
12. E műfaj a keresztény Európa egész területén elterjedt, és mély vallásos érzést fejezett ki. – Diese Gattung war im gesamten christlichen Europa verbreitet und drückte ein tiefes religiöses Gefühl aus.
13. A Mária-siralom a szenvedő Krisztus és a vele együtt szenvedő anya alakját állította a hívők elé. – Die Marienklage stellte den Gläubigen die Gestalt des leidenden Christus und der mit ihm leidenden Mutter vor Augen.
14. A magyar vers e nemzetközi hagyományt a magyar nyelv és érzés sajátos színeivel gazdagította. – Das ungarische Gedicht bereicherte diese internationale Überlieferung um die eigenen Farben der ungarischen Sprache und des ungarischen Gefühls.
15. A költemény a fájdalom legmélyebb, legszemélyesebb hangját szólaltatja meg. – Das Gedicht bringt den tiefsten, persönlichsten Ton des Schmerzes zum Klingen.
16. Mária nem elvontan panaszkodik, hanem anyai szívének egész gyötrelmét kitárja. – Maria klagt nicht abstrakt, sondern breitet die ganze Qual ihres mütterlichen Herzens aus.
17. A vers első sorai a könnyekben úszó, magába roskadt anyát mutatják be. – Die ersten Zeilen des Gedichts zeigen die in Tränen aufgelöste, in sich zusammengesunkene Mutter.
18. A híres kezdősor, „Volék sirolm tudotlon”, azt jelenti: nem ismertem a fájdalmat. – Die berühmte Anfangszeile „Volék sirolm tudotlon“ bedeutet: Ich kannte den Schmerz nicht.
19. Mária vallomása szerint korábban nem ismerte a szenvedést, most azonban a bánat egészen áthatja. – Nach Marias Bekenntnis kannte sie das Leiden früher nicht, nun aber durchdringt sie der Kummer ganz.
20. E sor a fájdalom hirtelen, mindent elsöprő megtapasztalását fejezi ki. – Diese Zeile drückt die plötzliche, alles überwältigende Erfahrung des Schmerzes aus.
21. A vers a fájdalom fokozódását mesteri költői eszközökkel érzékelteti. – Das Gedicht veranschaulicht die Steigerung des Schmerzes mit meisterhaften dichterischen Mitteln.
22. Mária előbb csak sír, majd egyre kétségbeesettebben szólal meg. – Maria weint zunächst nur, dann spricht sie immer verzweifelter.
23. A vers egyik legmegrendítőbb sora a „Világ világa, virágnak virága” kezdetű megszólítás. – Eine der erschütterndsten Zeilen des Gedichts ist die Anrede, die mit „Világ világa, virágnak virága“ beginnt.
24. E sor mai magyar nyelven annyit jelent: a világ világossága, a virág virága. – Diese Zeile bedeutet im heutigen Ungarisch: das Licht der Welt, die Blume der Blumen.
25. A megszólítás Jézushoz szól, akit anyja a világ fényének és a legszebb virágnak nevez. – Die Anrede gilt Jesus, den seine Mutter das Licht der Welt und die schönste Blume nennt.
26. E sor a magyar költészet egyik legszebb, leggyakrabban idézett részlete. – Diese Zeile ist einer der schönsten, am häufigsten zitierten Abschnitte der ungarischen Dichtung.
27. A benne rejlő szójáték, a „világ” kettős jelentése, a fordítást szinte lehetetlenné teszi. – Das in ihr verborgene Wortspiel, die doppelte Bedeutung von „világ“ (Welt und Licht), macht die Übersetzung nahezu unmöglich.
28. A „világ” szó ugyanis a régi magyarban egyszerre jelentett világosságot és világmindenséget. – Das Wort „világ“ bedeutete nämlich im alten Ungarisch zugleich Licht und Weltall.
29. E kettősség a sor költői erejét és mélységét rendkívül fokozza. – Diese Doppelheit steigert die dichterische Kraft und Tiefe der Zeile außerordentlich.
30. A magyar költő így a nyelv rejtett gazdagságát is művészetté emelte. – Der ungarische Dichter erhob so auch den verborgenen Reichtum der Sprache zur Kunst.
31. A vers a virág képét végigviszi a szövegen, összekapcsolva a szépséget és a pusztulást. – Das Gedicht führt das Bild der Blume durch den Text hindurch und verbindet so die Schönheit und das Vergehen.
32. A legszebb virág letörése a fiatal, ártatlan élet kegyetlen elvesztését jelképezi. – Das Abbrechen der schönsten Blume versinnbildlicht den grausamen Verlust des jungen, unschuldigen Lebens.
33. E kép a fájdalmat érzékletessé és mindenki számára átélhetővé teszi. – Dieses Bild macht den Schmerz anschaulich und für jedermann nachfühlbar.
34. A vers a konkrét, testi szenvedést is megjeleníti, Jézus vérző sebeit és szegezett testét. – Das Gedicht stellt auch das konkrete, körperliche Leiden dar, die blutenden Wunden Jesu und seinen angenagelten Leib.
35. Mária a fia testi kínját mintegy a saját testében éli át. – Maria erlebt die körperliche Qual ihres Sohnes gleichsam in ihrem eigenen Leib.
36. E együttszenvedés, a compassio, a középkori Mária-kultusz központi gondolata. – Dieses Mitleiden, die Compassio, ist der zentrale Gedanke des mittelalterlichen Marienkults.
37. A vers e gondolatot mély emberi érzéssel tölti meg. – Das Gedicht erfüllt diesen Gedanken mit tiefem menschlichem Gefühl.
38. Mária fájdalma nemcsak vallásos, hanem tisztán emberi, anyai fájdalom is. – Marias Schmerz ist nicht nur ein religiöser, sondern auch ein rein menschlicher, mütterlicher Schmerz.
39. E kettősség teszi a verset egyszerre szentté és emberivé. – Diese Doppelheit macht das Gedicht zugleich heilig und menschlich.
40. A költemény a legmagasabb vallásos témát a leghétköznapibb emberi érzéssel köti össze. – Das Gedicht verbindet das höchste religiöse Thema mit dem alltäglichsten menschlichen Gefühl.
41. A vers egy pontján Mária a saját életét kínálja fel fia helyett. – An einer Stelle des Gedichts bietet Maria ihr eigenes Leben anstelle ihres Sohnes an.
42. Kész volna maga meghalni, csak hogy gyermekét megmentse a haláltól. – Sie wäre bereit, selbst zu sterben, nur um ihr Kind vor dem Tod zu retten.
43. E felajánlás az anyai szeretet határtalanságát fejezi ki. – Dieses Anerbieten drückt die Grenzenlosigkeit der mütterlichen Liebe aus.
44. A vers itt éri el érzelmi tetőpontját, a legmélyebb kétségbeesés pillanatát. – Das Gedicht erreicht hier seinen gefühlsmäßigen Höhepunkt, den Augenblick der tiefsten Verzweiflung.
45. Mária a fiát megölő zsidókhoz és Pilátushoz is fordul, kegyelemért esdekelve. – Maria wendet sich auch an die Juden und an Pilatus, die ihren Sohn töten, und fleht um Gnade.
46. Kéri, hogy ha ölniük kell, inkább őt öljék meg fia helyett. – Sie bittet, wenn sie schon töten müssen, sie lieber anstelle ihres Sohnes zu töten.
47. E kérés a tehetetlen anyai fájdalom megrendítő kifejezése. – Diese Bitte ist der erschütternde Ausdruck des ohnmächtigen mütterlichen Schmerzes.
48. A vers a személyes panaszt így az egész emberi szenvedés jelképévé emeli. – Das Gedicht erhebt so die persönliche Klage zum Sinnbild des gesamten menschlichen Leidens.
49. Az Ómagyar Mária-siralom szerkezete a fájdalom hullámzó, fokozódó mozgását követi. – Der Aufbau der altungarischen Marienklage folgt der wogenden, sich steigernden Bewegung des Schmerzes.
50. A vers a csendes könnyektől a hangos jajkiáltásig, majd a néma beletörődésig ível. – Das Gedicht spannt sich von den stillen Tränen über den lauten Klageschrei bis zur stummen Ergebung.
51. E érzelmi ív a költemény mesteri felépítéséről tanúskodik. – Dieser gefühlsmäßige Bogen zeugt vom meisterhaften Aufbau des Gedichts.
52. A vers nem elbeszél, hanem közvetlenül a fájdalmat szólaltatja meg. – Das Gedicht erzählt nicht, sondern bringt unmittelbar den Schmerz zum Klingen.
53. Ez a líraiság teszi az Ómagyar Mária-siralmat valódi költeménnyé, nem pusztán verses elbeszéléssé. – Diese Lyrik macht die altungarische Marienklage zu einem echten Gedicht, nicht bloß zu einer Verserzählung.
54. A vers a szubjektív érzés kifejezésének első nagy magyar példája. – Das Gedicht ist das erste große ungarische Beispiel für den Ausdruck des subjektiven Gefühls.
55. E szubjektivitás a líra műfajának alapvető jellemzője. – Diese Subjektivität ist ein grundlegendes Merkmal der Gattung der Lyrik.
56. Az Ómagyar Mária-siralom így a magyar líra igazi kezdőpontja. – Die altungarische Marienklage ist so der wahre Ausgangspunkt der ungarischen Lyrik.
57. A vers költői eszközei rendkívül gazdagok és fejlettek. – Die dichterischen Mittel des Gedichts sind außerordentlich reich und entwickelt.
58. A költő él az alliterációval, vagyis a szókezdő hangok ismétlésével. – Der Dichter bedient sich der Alliteration, also der Wiederholung der anlautenden Laute.
59. A „virágnak virága” kifejezés a figura etymologica, a tőismétlés szép példája. – Der Ausdruck „virágnak virága“ ist ein schönes Beispiel der Figura etymologica, der Stammwiederholung.
60. E eszközök a vers zeneiségét és érzelmi erejét egyaránt fokozzák. – Diese Mittel steigern sowohl die Musikalität als auch die gefühlsmäßige Kraft des Gedichts.
61. A rímek és a ritmus a szöveget dallamossá és emlékezetessé teszik. – Die Reime und der Rhythmus machen den Text melodisch und einprägsam.
62. A vers formai gazdagsága fejlett magyar költői gyakorlatot feltételez. – Der formale Reichtum des Gedichts setzt eine entwickelte ungarische Dichtungspraxis voraus.
63. Az Ómagyar Mária-siralom tehát nem magányos csoda, hanem egy virágzó hagyomány része. – Die altungarische Marienklage ist also kein einsames Wunder, sondern ein Teil einer blühenden Überlieferung.
64. Számos hasonló magyar vers keletkezhetett, de csak ez az egy maradt fenn. – Zahlreiche ähnliche ungarische Gedichte mögen entstanden sein, doch nur dieses eine blieb erhalten.
65. E körülmény a fennmaradt verset még értékesebbé teszi. – Dieser Umstand macht das erhaltene Gedicht noch wertvoller.
66. A vers a magyar költői nyelv korai érettségének bizonyítéka. – Das Gedicht ist ein Beweis für die frühe Reife der ungarischen dichterischen Sprache.
67. A magyar nyelv már 1300 körül alkalmas volt a legfinomabb érzelmek kifejezésére. – Die ungarische Sprache war schon um 1300 fähig, die feinsten Gefühle auszudrücken.
68. Ez a felismerés az Ómagyar Mária-siralom egyik legfontosabb tanulsága. – Diese Erkenntnis ist eine der wichtigsten Lehren der altungarischen Marienklage.
69. A vers nyelvi állapota a nyelvtörténet számára is felbecsülhetetlen. – Der sprachliche Zustand des Gedichts ist auch für die Sprachgeschichte von unschätzbarem Wert.
70. A régi szavak és nyelvtani formák a magyar nyelv fejlődéséről vallanak. – Die alten Wörter und grammatischen Formen zeugen von der Entwicklung der ungarischen Sprache.
71. A vers számos olyan szót őriz, amely azóta megváltozott vagy eltűnt. – Das Gedicht bewahrt zahlreiche Wörter, die sich seither veränderten oder verschwanden.
72. E szavak a Halotti beszéd nyelvi anyagát egészítik ki és gazdagítják. – Diese Wörter ergänzen und bereichern das sprachliche Material der Grabrede.
73. A két emlék együtt rajzolja ki a régi magyar nyelv teljesebb képét. – Die beiden Denkmäler zeichnen zusammen ein vollständigeres Bild der alten ungarischen Sprache.
74. Az Ómagyar Mária-siralom felfedezése tehát a nyelvtörténetet is gazdagította. – Die Entdeckung der altungarischen Marienklage bereicherte also auch die Sprachgeschichte.
75. A vers a magyar és a latin kultúra találkozásának is emléke. – Das Gedicht ist auch ein Denkmal der Begegnung der ungarischen und der lateinischen Kultur.
76. A magyar költő egy latin himnusz nyomán, mégis szabadon és eredetien alkotott. – Der ungarische Dichter schuf nach einem lateinischen Hymnus, dennoch frei und originell.
77. E alkotói szabadság a magyar költészet önállóságának korai jele. – Diese schöpferische Freiheit ist ein frühes Zeichen der Selbstständigkeit der ungarischen Dichtung.
78. A magyar szerző a latin mintát nem másolta, hanem újjáteremtette. – Der ungarische Verfasser kopierte das lateinische Vorbild nicht, sondern erschuf es neu.
79. Ebben a teremtő átformálásban mutatkozik meg a költő igazi tehetsége. – In dieser schöpferischen Umformung zeigt sich das wahre Talent des Dichters.
80. Az Ómagyar Mária-siralom így az önálló magyar költészet első remekműve. – Die altungarische Marienklage ist so das erste Meisterwerk der eigenständigen ungarischen Dichtung.
81. A vers érzelmi mélysége a mai olvasót is közvetlenül megérinti. – Die gefühlsmäßige Tiefe des Gedichts berührt auch den heutigen Leser unmittelbar.
82. Az anyai fájdalom minden kor és minden kultúra közös, egyetemes tapasztalata. – Der mütterliche Schmerz ist die gemeinsame, universale Erfahrung jeder Epoche und jeder Kultur.
83. A vers e egyetemes érzést fogalmazza meg felejthetetlen erővel. – Das Gedicht formuliert dieses universale Gefühl mit unvergesslicher Kraft.
84. Ezért képes a hétszáz éves szöveg ma is megrendíteni és megszólítani. – Deshalb vermag der siebenhundert Jahre alte Text auch heute zu erschüttern und anzusprechen.
85. Az Ómagyar Mária-siralom így az idő fölött álló, örök alkotás. – Die altungarische Marienklage ist so ein über der Zeit stehendes, ewiges Werk.
86. A vers szerzőjét, akárcsak a Halotti beszédét, nem ismerjük. – Den Verfasser des Gedichts kennen wir, ebenso wie den der Grabrede, nicht.
87. A névtelenség a középkori művek jellemző sorsa. – Die Namenlosigkeit ist das bezeichnende Schicksal der mittelalterlichen Werke.
88. A szerző mégis kivételes költői tehetségről tett tanúbizonyságot. – Der Verfasser legte dennoch Zeugnis von einer außergewöhnlichen dichterischen Begabung ab.
89. A vers megformáltsága biztos formaérzékről és mély érzelmi kultúráról árulkodik. – Die Gestaltung des Gedichts verrät ein sicheres Formgefühl und eine tiefe gefühlsmäßige Kultur.
90. E névtelen költő a magyar líra egyik legnagyobb alkotását hagyta ránk. – Dieser namenlose Dichter hinterließ uns eines der größten Werke der ungarischen Lyrik.
91. Az Ómagyar Mária-siralom felfedezésének története önmagában is izgalmas. – Die Geschichte der Entdeckung der altungarischen Marienklage ist für sich genommen spannend.
92. A Leuveni kódex az első világháború után, könyvvásárlás révén került magyar kézbe. – Der Löwener Kodex gelangte nach dem Ersten Weltkrieg durch einen Buchkauf in ungarische Hände.
93. A magyar tudósok a latin szövegek között bukkantak rá a rejtőző magyar versre. – Die ungarischen Gelehrten stießen zwischen den lateinischen Texten auf das verborgene ungarische Gedicht.
94. A felfedezés a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb örömünnepe volt. – Die Entdeckung war eines der größten Freudenfeste der ungarischen Literaturgeschichte.
95. A kódex 1982-ben, hosszú tárgyalások után végleg magyar tulajdonba került. – Der Kodex gelangte 1982, nach langen Verhandlungen, endgültig in ungarischen Besitz.
96. Ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi Budapesten, a nemzet féltett kincseként. – Heute bewahrt ihn die Nationalbibliothek Széchényi in Budapest als einen gehüteten Schatz der Nation.
97. A vers hazatérése a magyar kulturális örökség megőrzésének jelképes pillanata volt. – Die Heimkehr des Gedichts war ein sinnbildlicher Augenblick der Bewahrung des ungarischen Kulturerbes.
98. Az Ómagyar Mária-siralom azóta a magyar költészet megkérdőjelezhetetlen kezdőpontja. – Die altungarische Marienklage ist seither der unbestreitbare Ausgangspunkt der ungarischen Dichtung.
99. A vers a magyar iskolai oktatás nélkülözhetetlen része lett. – Das Gedicht wurde zu einem unentbehrlichen Teil des ungarischen Schulunterrichts.
100. A diákok e szövegen keresztül ismerkednek meg a régi magyar líra szépségével. – Die Schüler lernen durch diesen Text die Schönheit der alten ungarischen Lyrik kennen.
101. A „Világ világa, virágnak virága” sort sok magyar fejből ismeri. – Die Zeile „Világ világa, virágnak virága“ kennen viele Ungarn auswendig.
102. E sor a magyar költészet egyik legszebb, legtöbbet idézett kincse. – Diese Zeile ist einer der schönsten, meistzitierten Schätze der ungarischen Dichtung.
103. Az Ómagyar Mária-siralom így a nemzeti emlékezet szerves részévé vált. – Die altungarische Marienklage wurde so zu einem organischen Teil des nationalen Gedächtnisses.
104. A vers megbecsülése a magyar nyelv és költészet iránti tiszteletet fejezi ki. – Die Wertschätzung des Gedichts drückt die Achtung vor der ungarischen Sprache und Dichtung aus.
105. A költemény a magyar líra bölcsőjeként a nemzeti önbecsülés forrása is. – Das Gedicht ist als Wiege der ungarischen Lyrik auch eine Quelle des nationalen Selbstwertgefühls.
106. A vers bizonyítja, hogy a magyar költészet a keresztény Európa nagy hagyományának része. – Das Gedicht beweist, dass die ungarische Dichtung ein Teil der großen Überlieferung des christlichen Europa ist.
107. Ugyanakkor sajátos, magyar hangját is megőrizte és felmutatta. – Zugleich bewahrte und zeigte es auch seine eigene, ungarische Stimme.
108. E kettősség a magyar irodalom egész történetét jellemzi. – Diese Doppelheit kennzeichnet die gesamte Geschichte der ungarischen Literatur.
109. Az Ómagyar Mária-siralom e találkozás legkorábbi költői példája. – Die altungarische Marienklage ist das früheste dichterische Beispiel dieser Begegnung.
110. A vers európai és nemzeti egyszerre, mint a magyar kultúra legjava. – Das Gedicht ist europäisch und national zugleich, wie das Beste der ungarischen Kultur.
111. A költemény a fájdalom és a szépség ritka egységét valósítja meg. – Das Gedicht verwirklicht die seltene Einheit von Schmerz und Schönheit.
112. A legmélyebb gyász a legszebb költői formában szólal meg benne. – Die tiefste Trauer spricht in ihm in der schönsten dichterischen Form.
113. E ellentét feszültsége adja a vers különleges hatását. – Die Spannung dieses Gegensatzes verleiht dem Gedicht seine besondere Wirkung.
114. A szépség nem enyhíti, hanem elmélyíti és nemesíti a fájdalmat. – Die Schönheit mildert den Schmerz nicht, sondern vertieft und veredelt ihn.
115. Ez a paradoxon a nagy költészet egyik örök titka. – Dieses Paradoxon ist eines der ewigen Geheimnisse der großen Dichtung.
116. Az Ómagyar Mária-siralom e titkot már a magyar líra kezdetén megvalósította. – Die altungarische Marienklage verwirklichte dieses Geheimnis schon am Anfang der ungarischen Lyrik.
117. A vers így nemcsak első, hanem egyben tökéletes alkotás is. – Das Gedicht ist so nicht nur ein erstes, sondern zugleich ein vollkommenes Werk.
118. E tökéletesség a magyar költészet magas kezdeti színvonalát jelzi. – Diese Vollkommenheit zeigt das hohe anfängliche Niveau der ungarischen Dichtung an.
119. A magyar líra tehát nem esetlen kezdetekkel, hanem remekművel indult. – Die ungarische Lyrik begann also nicht mit unbeholfenen Anfängen, sondern mit einem Meisterwerk.
120. Ez a körülmény a magyar irodalom egyik nagy büszkesége. – Dieser Umstand ist einer der großen Stolze der ungarischen Literatur.
121. Az Ómagyar Mária-siralom a magyar próza és líra kettős kezdetének költői fele. – Die altungarische Marienklage ist die dichterische Hälfte des doppelten Anfangs der ungarischen Prosa und Lyrik.
122. A Halotti beszéd a próza, a Mária-siralom a vers első nagy emléke. – Die Grabrede ist das erste große Denkmal der Prosa, die Marienklage das des Verses.
123. E két mű együtt jelöli a magyar nyelvű irodalom ragyogó születését. – Diese beiden Werke markieren zusammen die strahlende Geburt der ungarischsprachigen Literatur.
124. A próza és a vers egyszerre lép a magyar irodalom színpadára. – Die Prosa und der Vers betreten zugleich die Bühne der ungarischen Literatur.
125. E kettős kezdet a magyar szellem gazdagságáról tanúskodik. – Dieser doppelte Anfang zeugt vom Reichtum des ungarischen Geistes.
126. Az Ómagyar Mária-siralom e nagy pillanat legszebb, legmegrendítőbb fele. – Die altungarische Marienklage ist die schönste, erschütterndste Hälfte dieses großen Augenblicks.
127. A vers minden sora a magyar nyelv teremtő, költői erejéről beszél. – Jede Zeile des Gedichts spricht von der schöpferischen, dichterischen Kraft der ungarischen Sprache.
128. E erő azóta is szüntelenül működik a magyar költészetben. – Diese Kraft wirkt seither unaufhörlich in der ungarischen Dichtung.
129. Az Ómagyar Mária-siralom e nagy erő első, tiszta megnyilatkozása. – Die altungarische Marienklage ist die erste, reine Bekundung dieser großen Kraft.
130. Belőle indul ki az a folyamatos hagyomány, amely a mai magyar líráig vezet. – Von ihr geht jene fortlaufende Überlieferung aus, die bis zur heutigen ungarischen Lyrik führt.
131. E folytonosság a magyar irodalom egyik legnagyobb csodája. – Diese Kontinuität ist eines der größten Wunder der ungarischen Literatur.
132. A vers megőrzése és tisztelete e folytonosság iránti hűség jele. – Das Hüten und die Verehrung des Gedichts sind ein Zeichen der Treue zu dieser Kontinuität.
133. Az Ómagyar Mária-siralom minden újraolvasása a magyar líra gyökereihez vezet vissza. – Jedes erneute Lesen der altungarischen Marienklage führt zu den Wurzeln der ungarischen Lyrik zurück.
134. E gyökerek mélyen a keresztény középkor lelki világába nyúlnak. – Diese Wurzeln reichen tief in die geistliche Welt des christlichen Mittelalters.
135. A vers e világ legnemesebb, legfájdalmasabb érzését szólaltatja meg. – Das Gedicht bringt das edelste, schmerzlichste Gefühl dieser Welt zum Klingen.
136. Az anya és fia közötti szeretet és a halál elszakító ereje áll a középpontban. – Die Liebe zwischen Mutter und Sohn und die trennende Kraft des Todes stehen im Mittelpunkt.
137. E örök emberi téma teszi a verset koroktól függetlenül érvényessé. – Dieses ewige menschliche Thema macht das Gedicht unabhängig von den Epochen gültig.
138. Az Ómagyar Mária-siralom így a magyar irodalom egyik legmélyebb és legmaradandóbb alkotása. – Die altungarische Marienklage ist so eines der tiefsten und bleibendsten Werke der ungarischen Literatur.
139. A vers a magyar költészet örök mércéjeként áll a hagyomány kezdetén. – Das Gedicht steht als ewiger Maßstab der ungarischen Dichtung am Anfang der Überlieferung.
140. E mércéhez a későbbi századok költői is mérték saját művészetüket. – An diesem Maßstab maßen auch die Dichter der späteren Jahrhunderte ihre eigene Kunst.
141. Az Ómagyar Mária-siralom így a magyar líra állandó, éltető forrása. – Die altungarische Marienklage ist so eine beständige, belebende Quelle der ungarischen Lyrik.
142. A vers a fájdalom és a hit, a szépség és a gyász örök egységét hirdeti. – Das Gedicht verkündet die ewige Einheit von Schmerz und Glaube, von Schönheit und Trauer.
143. E üzenet a mai olvasó számára is mély és megrendítő igazság. – Diese Botschaft ist auch für den heutigen Leser eine tiefe und erschütternde Wahrheit.
144. Az Ómagyar Mária-siralom így a régi kor lelkét a jelen felé közvetíti. – Die altungarische Marienklage vermittelt so die Seele der alten Zeit der Gegenwart.
145. A vers minden szava a magyar költészet halhatatlanságáról tanúskodik. – Jedes Wort des Gedichts zeugt von der Unsterblichkeit der ungarischen Dichtung.
146. E halhatatlanság a nemzeti kultúra legnagyobb kincse és reménye. – Diese Unsterblichkeit ist der größte Schatz und die größte Hoffnung der nationalen Kultur.
147. Az Ómagyar Mária-siralom e kincs első, ragyogó darabja. – Die altungarische Marienklage ist das erste, strahlende Stück dieses Schatzes.
148. A vers fényében a magyar líra egész története új értelmet nyer. – Im Licht des Gedichts gewinnt die gesamte Geschichte der ungarischen Lyrik einen neuen Sinn.
149. E fény a magyar költészet örök, kiapadhatatlan forrásából árad. – Dieses Licht strömt aus der ewigen, unerschöpflichen Quelle der ungarischen Dichtung.
150. Az Ómagyar Mária-siralommal a magyar irodalom kezdeteinek legszebb emlékéhez érkeztünk, mielőtt a krónikák világa felé fordulnánk. – Mit der altungarischen Marienklage sind wir beim schönsten Denkmal der Anfänge der ungarischen Literatur angelangt, bevor wir uns der Welt der Chroniken zuwenden.
(aufklappen)magyar
1. Az Ómagyar Mária-siralom a legrégibb fennmaradt magyar nyelvű vers, a magyar líra megrendítő nyitánya.
2. E költemény a keresztfa alatt álló Szűz Mária fájdalmát szólaltatja meg fia, Jézus halálakor.
3. A vers a tizenharmadik század végén, valószínűleg 1300 körül keletkezett.
4. A szöveget a Leuveni kódex nevű latin gyűjteményben fedezték fel a huszadik században.
5. A kódex hosszú, kalandos út után került elő, és neve a belgiumi Leuven városára utal.
6. A magyar vers a latin szövegek közé rejtve, szinte véletlenül maradt fenn.
7. Felfedezése 1922-ben a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb szenzációja volt.
8. A vers egy latin himnusz, a Planctus ante nescia szabad átköltése.
9. A magyar költő azonban nem szolgai fordítást, hanem önálló, eredeti alkotást hozott létre.
10. Az Ómagyar Mária-siralom így a magyar költői nyelv első nagy diadala.
11. A vers témája a Mária-siralom, vagyis a fiát sirató anya panasza, a középkor kedvelt műfaja.
12. E műfaj a keresztény Európa egész területén elterjedt, és mély vallásos érzést fejezett ki.
13. A Mária-siralom a szenvedő Krisztus és a vele együtt szenvedő anya alakját állította a hívők elé.
14. A magyar vers e nemzetközi hagyományt a magyar nyelv és érzés sajátos színeivel gazdagította.
15. A költemény a fájdalom legmélyebb, legszemélyesebb hangját szólaltatja meg.
16. Mária nem elvontan panaszkodik, hanem anyai szívének egész gyötrelmét kitárja.
17. A vers első sorai a könnyekben úszó, magába roskadt anyát mutatják be.
18. A híres kezdősor, „Volék sirolm tudotlon”, azt jelenti: nem ismertem a fájdalmat.
19. Mária vallomása szerint korábban nem ismerte a szenvedést, most azonban a bánat egészen áthatja.
20. E sor a fájdalom hirtelen, mindent elsöprő megtapasztalását fejezi ki.
21. A vers a fájdalom fokozódását mesteri költői eszközökkel érzékelteti.
22. Mária előbb csak sír, majd egyre kétségbeesettebben szólal meg.
23. A vers egyik legmegrendítőbb sora a „Világ világa, virágnak virága” kezdetű megszólítás.
24. E sor mai magyar nyelven annyit jelent: a világ világossága, a virág virága.
25. A megszólítás Jézushoz szól, akit anyja a világ fényének és a legszebb virágnak nevez.
26. E sor a magyar költészet egyik legszebb, leggyakrabban idézett részlete.
27. A benne rejlő szójáték, a „világ” kettős jelentése, a fordítást szinte lehetetlenné teszi.
28. A „világ” szó ugyanis a régi magyarban egyszerre jelentett világosságot és világmindenséget.
29. E kettősség a sor költői erejét és mélységét rendkívül fokozza.
30. A magyar költő így a nyelv rejtett gazdagságát is művészetté emelte.
31. A vers a virág képét végigviszi a szövegen, összekapcsolva a szépséget és a pusztulást.
32. A legszebb virág letörése a fiatal, ártatlan élet kegyetlen elvesztését jelképezi.
33. E kép a fájdalmat érzékletessé és mindenki számára átélhetővé teszi.
34. A vers a konkrét, testi szenvedést is megjeleníti, Jézus vérző sebeit és szegezett testét.
35. Mária a fia testi kínját mintegy a saját testében éli át.
36. E együttszenvedés, a compassio, a középkori Mária-kultusz központi gondolata.
37. A vers e gondolatot mély emberi érzéssel tölti meg.
38. Mária fájdalma nemcsak vallásos, hanem tisztán emberi, anyai fájdalom is.
39. E kettősség teszi a verset egyszerre szentté és emberivé.
40. A költemény a legmagasabb vallásos témát a leghétköznapibb emberi érzéssel köti össze.
41. A vers egy pontján Mária a saját életét kínálja fel fia helyett.
42. Kész volna maga meghalni, csak hogy gyermekét megmentse a haláltól.
43. E felajánlás az anyai szeretet határtalanságát fejezi ki.
44. A vers itt éri el érzelmi tetőpontját, a legmélyebb kétségbeesés pillanatát.
45. Mária a fiát megölő zsidókhoz és Pilátushoz is fordul, kegyelemért esdekelve.
46. Kéri, hogy ha ölniük kell, inkább őt öljék meg fia helyett.
47. E kérés a tehetetlen anyai fájdalom megrendítő kifejezése.
48. A vers a személyes panaszt így az egész emberi szenvedés jelképévé emeli.
49. Az Ómagyar Mária-siralom szerkezete a fájdalom hullámzó, fokozódó mozgását követi.
50. A vers a csendes könnyektől a hangos jajkiáltásig, majd a néma beletörődésig ível.
51. E érzelmi ív a költemény mesteri felépítéséről tanúskodik.
52. A vers nem elbeszél, hanem közvetlenül a fájdalmat szólaltatja meg.
53. Ez a líraiság teszi az Ómagyar Mária-siralmat valódi költeménnyé, nem pusztán verses elbeszéléssé.
54. A vers a szubjektív érzés kifejezésének első nagy magyar példája.
55. E szubjektivitás a líra műfajának alapvető jellemzője.
56. Az Ómagyar Mária-siralom így a magyar líra igazi kezdőpontja.
57. A vers költői eszközei rendkívül gazdagok és fejlettek.
58. A költő él az alliterációval, vagyis a szókezdő hangok ismétlésével.
59. A „virágnak virága” kifejezés a figura etymologica, a tőismétlés szép példája.
60. E eszközök a vers zeneiségét és érzelmi erejét egyaránt fokozzák.
61. A rímek és a ritmus a szöveget dallamossá és emlékezetessé teszik.
62. A vers formai gazdagsága fejlett magyar költői gyakorlatot feltételez.
63. Az Ómagyar Mária-siralom tehát nem magányos csoda, hanem egy virágzó hagyomány része.
64. Számos hasonló magyar vers keletkezhetett, de csak ez az egy maradt fenn.
65. E körülmény a fennmaradt verset még értékesebbé teszi.
66. A vers a magyar költői nyelv korai érettségének bizonyítéka.
67. A magyar nyelv már 1300 körül alkalmas volt a legfinomabb érzelmek kifejezésére.
68. Ez a felismerés az Ómagyar Mária-siralom egyik legfontosabb tanulsága.
69. A vers nyelvi állapota a nyelvtörténet számára is felbecsülhetetlen.
70. A régi szavak és nyelvtani formák a magyar nyelv fejlődéséről vallanak.
71. A vers számos olyan szót őriz, amely azóta megváltozott vagy eltűnt.
72. E szavak a Halotti beszéd nyelvi anyagát egészítik ki és gazdagítják.
73. A két emlék együtt rajzolja ki a régi magyar nyelv teljesebb képét.
74. Az Ómagyar Mária-siralom felfedezése tehát a nyelvtörténetet is gazdagította.
75. A vers a magyar és a latin kultúra találkozásának is emléke.
76. A magyar költő egy latin himnusz nyomán, mégis szabadon és eredetien alkotott.
77. E alkotói szabadság a magyar költészet önállóságának korai jele.
78. A magyar szerző a latin mintát nem másolta, hanem újjáteremtette.
79. Ebben a teremtő átformálásban mutatkozik meg a költő igazi tehetsége.
80. Az Ómagyar Mária-siralom így az önálló magyar költészet első remekműve.
81. A vers érzelmi mélysége a mai olvasót is közvetlenül megérinti.
82. Az anyai fájdalom minden kor és minden kultúra közös, egyetemes tapasztalata.
83. A vers e egyetemes érzést fogalmazza meg felejthetetlen erővel.
84. Ezért képes a hétszáz éves szöveg ma is megrendíteni és megszólítani.
85. Az Ómagyar Mária-siralom így az idő fölött álló, örök alkotás.
86. A vers szerzőjét, akárcsak a Halotti beszédét, nem ismerjük.
87. A névtelenség a középkori művek jellemző sorsa.
88. A szerző mégis kivételes költői tehetségről tett tanúbizonyságot.
89. A vers megformáltsága biztos formaérzékről és mély érzelmi kultúráról árulkodik.
90. E névtelen költő a magyar líra egyik legnagyobb alkotását hagyta ránk.
91. Az Ómagyar Mária-siralom felfedezésének története önmagában is izgalmas.
92. A Leuveni kódex az első világháború után, könyvvásárlás révén került magyar kézbe.
93. A magyar tudósok a latin szövegek között bukkantak rá a rejtőző magyar versre.
94. A felfedezés a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb örömünnepe volt.
95. A kódex 1982-ben, hosszú tárgyalások után végleg magyar tulajdonba került.
96. Ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi Budapesten, a nemzet féltett kincseként.
97. A vers hazatérése a magyar kulturális örökség megőrzésének jelképes pillanata volt.
98. Az Ómagyar Mária-siralom azóta a magyar költészet megkérdőjelezhetetlen kezdőpontja.
99. A vers a magyar iskolai oktatás nélkülözhetetlen része lett.
100. A diákok e szövegen keresztül ismerkednek meg a régi magyar líra szépségével.
101. A „Világ világa, virágnak virága” sort sok magyar fejből ismeri.
102. E sor a magyar költészet egyik legszebb, legtöbbet idézett kincse.
103. Az Ómagyar Mária-siralom így a nemzeti emlékezet szerves részévé vált.
104. A vers megbecsülése a magyar nyelv és költészet iránti tiszteletet fejezi ki.
105. A költemény a magyar líra bölcsőjeként a nemzeti önbecsülés forrása is.
106. A vers bizonyítja, hogy a magyar költészet a keresztény Európa nagy hagyományának része.
107. Ugyanakkor sajátos, magyar hangját is megőrizte és felmutatta.
108. E kettősség a magyar irodalom egész történetét jellemzi.
109. Az Ómagyar Mária-siralom e találkozás legkorábbi költői példája.
110. A vers európai és nemzeti egyszerre, mint a magyar kultúra legjava.
111. A költemény a fájdalom és a szépség ritka egységét valósítja meg.
112. A legmélyebb gyász a legszebb költői formában szólal meg benne.
113. E ellentét feszültsége adja a vers különleges hatását.
114. A szépség nem enyhíti, hanem elmélyíti és nemesíti a fájdalmat.
115. Ez a paradoxon a nagy költészet egyik örök titka.
116. Az Ómagyar Mária-siralom e titkot már a magyar líra kezdetén megvalósította.
117. A vers így nemcsak első, hanem egyben tökéletes alkotás is.
118. E tökéletesség a magyar költészet magas kezdeti színvonalát jelzi.
119. A magyar líra tehát nem esetlen kezdetekkel, hanem remekművel indult.
120. Ez a körülmény a magyar irodalom egyik nagy büszkesége.
121. Az Ómagyar Mária-siralom a magyar próza és líra kettős kezdetének költői fele.
122. A Halotti beszéd a próza, a Mária-siralom a vers első nagy emléke.
123. E két mű együtt jelöli a magyar nyelvű irodalom ragyogó születését.
124. A próza és a vers egyszerre lép a magyar irodalom színpadára.
125. E kettős kezdet a magyar szellem gazdagságáról tanúskodik.
126. Az Ómagyar Mária-siralom e nagy pillanat legszebb, legmegrendítőbb fele.
127. A vers minden sora a magyar nyelv teremtő, költői erejéről beszél.
128. E erő azóta is szüntelenül működik a magyar költészetben.
129. Az Ómagyar Mária-siralom e nagy erő első, tiszta megnyilatkozása.
130. Belőle indul ki az a folyamatos hagyomány, amely a mai magyar líráig vezet.
131. E folytonosság a magyar irodalom egyik legnagyobb csodája.
132. A vers megőrzése és tisztelete e folytonosság iránti hűség jele.
133. Az Ómagyar Mária-siralom minden újraolvasása a magyar líra gyökereihez vezet vissza.
134. E gyökerek mélyen a keresztény középkor lelki világába nyúlnak.
135. A vers e világ legnemesebb, legfájdalmasabb érzését szólaltatja meg.
136. Az anya és fia közötti szeretet és a halál elszakító ereje áll a középpontban.
137. E örök emberi téma teszi a verset koroktól függetlenül érvényessé.
138. Az Ómagyar Mária-siralom így a magyar irodalom egyik legmélyebb és legmaradandóbb alkotása.
139. A vers a magyar költészet örök mércéjeként áll a hagyomány kezdetén.
140. E mércéhez a későbbi századok költői is mérték saját művészetüket.
141. Az Ómagyar Mária-siralom így a magyar líra állandó, éltető forrása.
142. A vers a fájdalom és a hit, a szépség és a gyász örök egységét hirdeti.
143. E üzenet a mai olvasó számára is mély és megrendítő igazság.
144. Az Ómagyar Mária-siralom így a régi kor lelkét a jelen felé közvetíti.
145. A vers minden szava a magyar költészet halhatatlanságáról tanúskodik.
146. E halhatatlanság a nemzeti kultúra legnagyobb kincse és reménye.
147. Az Ómagyar Mária-siralom e kincs első, ragyogó darabja.
148. A vers fényében a magyar líra egész története új értelmet nyer.
149. E fény a magyar költészet örök, kiapadhatatlan forrásából árad.
150. Az Ómagyar Mária-siralommal a magyar irodalom kezdeteinek legszebb emlékéhez érkeztünk, mielőtt a krónikák világa felé fordulnánk.
(aufklappen)német
1. Die altungarische Marienklage ist das älteste erhaltene ungarischsprachige Gedicht, die erschütternde Ouvertüre der ungarischen Lyrik.
2. Dieses Gedicht bringt den Schmerz der unter dem Kreuz stehenden Jungfrau Maria beim Tod ihres Sohnes Jesus zum Ausdruck.
3. Das Gedicht entstand am Ende des dreizehnten Jahrhunderts, wahrscheinlich um das Jahr 1300.
4. Den Text entdeckte man im zwanzigsten Jahrhundert in der lateinischen Sammlung namens Löwener Kodex.
5. Der Kodex tauchte nach einem langen, abenteuerlichen Weg auf, und sein Name verweist auf die belgische Stadt Löwen.
6. Das ungarische Gedicht blieb zwischen den lateinischen Texten verborgen, fast zufällig erhalten.
7. Seine Entdeckung im Jahr 1922 war eine der größten Sensationen der ungarischen Literaturgeschichte.
8. Das Gedicht ist eine freie Nachdichtung eines lateinischen Hymnus, des Planctus ante nescia.
9. Der ungarische Dichter schuf jedoch keine sklavische Übersetzung, sondern ein eigenständiges, originelles Werk.
10. Die altungarische Marienklage ist so der erste große Triumph der ungarischen dichterischen Sprache.
11. Das Thema des Gedichts ist die Marienklage, also die Klage der ihren Sohn beweinenden Mutter, eine beliebte Gattung des Mittelalters.
12. Diese Gattung war im gesamten christlichen Europa verbreitet und drückte ein tiefes religiöses Gefühl aus.
13. Die Marienklage stellte den Gläubigen die Gestalt des leidenden Christus und der mit ihm leidenden Mutter vor Augen.
14. Das ungarische Gedicht bereicherte diese internationale Überlieferung um die eigenen Farben der ungarischen Sprache und des ungarischen Gefühls.
15. Das Gedicht bringt den tiefsten, persönlichsten Ton des Schmerzes zum Klingen.
16. Maria klagt nicht abstrakt, sondern breitet die ganze Qual ihres mütterlichen Herzens aus.
17. Die ersten Zeilen des Gedichts zeigen die in Tränen aufgelöste, in sich zusammengesunkene Mutter.
18. Die berühmte Anfangszeile „Volék sirolm tudotlon“ bedeutet: Ich kannte den Schmerz nicht.
19. Nach Marias Bekenntnis kannte sie das Leiden früher nicht, nun aber durchdringt sie der Kummer ganz.
20. Diese Zeile drückt die plötzliche, alles überwältigende Erfahrung des Schmerzes aus.
21. Das Gedicht veranschaulicht die Steigerung des Schmerzes mit meisterhaften dichterischen Mitteln.
22. Maria weint zunächst nur, dann spricht sie immer verzweifelter.
23. Eine der erschütterndsten Zeilen des Gedichts ist die Anrede, die mit „Világ világa, virágnak virága“ beginnt.
24. Diese Zeile bedeutet im heutigen Ungarisch: das Licht der Welt, die Blume der Blumen.
25. Die Anrede gilt Jesus, den seine Mutter das Licht der Welt und die schönste Blume nennt.
26. Diese Zeile ist einer der schönsten, am häufigsten zitierten Abschnitte der ungarischen Dichtung.
27. Das in ihr verborgene Wortspiel, die doppelte Bedeutung von „világ“ (Welt und Licht), macht die Übersetzung nahezu unmöglich.
28. Das Wort „világ“ bedeutete nämlich im alten Ungarisch zugleich Licht und Weltall.
29. Diese Doppelheit steigert die dichterische Kraft und Tiefe der Zeile außerordentlich.
30. Der ungarische Dichter erhob so auch den verborgenen Reichtum der Sprache zur Kunst.
31. Das Gedicht führt das Bild der Blume durch den Text hindurch und verbindet so die Schönheit und das Vergehen.
32. Das Abbrechen der schönsten Blume versinnbildlicht den grausamen Verlust des jungen, unschuldigen Lebens.
33. Dieses Bild macht den Schmerz anschaulich und für jedermann nachfühlbar.
34. Das Gedicht stellt auch das konkrete, körperliche Leiden dar, die blutenden Wunden Jesu und seinen angenagelten Leib.
35. Maria erlebt die körperliche Qual ihres Sohnes gleichsam in ihrem eigenen Leib.
36. Dieses Mitleiden, die Compassio, ist der zentrale Gedanke des mittelalterlichen Marienkults.
37. Das Gedicht erfüllt diesen Gedanken mit tiefem menschlichem Gefühl.
38. Marias Schmerz ist nicht nur ein religiöser, sondern auch ein rein menschlicher, mütterlicher Schmerz.
39. Diese Doppelheit macht das Gedicht zugleich heilig und menschlich.
40. Das Gedicht verbindet das höchste religiöse Thema mit dem alltäglichsten menschlichen Gefühl.
41. An einer Stelle des Gedichts bietet Maria ihr eigenes Leben anstelle ihres Sohnes an.
42. Sie wäre bereit, selbst zu sterben, nur um ihr Kind vor dem Tod zu retten.
43. Dieses Anerbieten drückt die Grenzenlosigkeit der mütterlichen Liebe aus.
44. Das Gedicht erreicht hier seinen gefühlsmäßigen Höhepunkt, den Augenblick der tiefsten Verzweiflung.
45. Maria wendet sich auch an die Juden und an Pilatus, die ihren Sohn töten, und fleht um Gnade.
46. Sie bittet, wenn sie schon töten müssen, sie lieber anstelle ihres Sohnes zu töten.
47. Diese Bitte ist der erschütternde Ausdruck des ohnmächtigen mütterlichen Schmerzes.
48. Das Gedicht erhebt so die persönliche Klage zum Sinnbild des gesamten menschlichen Leidens.
49. Der Aufbau der altungarischen Marienklage folgt der wogenden, sich steigernden Bewegung des Schmerzes.
50. Das Gedicht spannt sich von den stillen Tränen über den lauten Klageschrei bis zur stummen Ergebung.
51. Dieser gefühlsmäßige Bogen zeugt vom meisterhaften Aufbau des Gedichts.
52. Das Gedicht erzählt nicht, sondern bringt unmittelbar den Schmerz zum Klingen.
53. Diese Lyrik macht die altungarische Marienklage zu einem echten Gedicht, nicht bloß zu einer Verserzählung.
54. Das Gedicht ist das erste große ungarische Beispiel für den Ausdruck des subjektiven Gefühls.
55. Diese Subjektivität ist ein grundlegendes Merkmal der Gattung der Lyrik.
56. Die altungarische Marienklage ist so der wahre Ausgangspunkt der ungarischen Lyrik.
57. Die dichterischen Mittel des Gedichts sind außerordentlich reich und entwickelt.
58. Der Dichter bedient sich der Alliteration, also der Wiederholung der anlautenden Laute.
59. Der Ausdruck „virágnak virága“ ist ein schönes Beispiel der Figura etymologica, der Stammwiederholung.
60. Diese Mittel steigern sowohl die Musikalität als auch die gefühlsmäßige Kraft des Gedichts.
61. Die Reime und der Rhythmus machen den Text melodisch und einprägsam.
62. Der formale Reichtum des Gedichts setzt eine entwickelte ungarische Dichtungspraxis voraus.
63. Die altungarische Marienklage ist also kein einsames Wunder, sondern ein Teil einer blühenden Überlieferung.
64. Zahlreiche ähnliche ungarische Gedichte mögen entstanden sein, doch nur dieses eine blieb erhalten.
65. Dieser Umstand macht das erhaltene Gedicht noch wertvoller.
66. Das Gedicht ist ein Beweis für die frühe Reife der ungarischen dichterischen Sprache.
67. Die ungarische Sprache war schon um 1300 fähig, die feinsten Gefühle auszudrücken.
68. Diese Erkenntnis ist eine der wichtigsten Lehren der altungarischen Marienklage.
69. Der sprachliche Zustand des Gedichts ist auch für die Sprachgeschichte von unschätzbarem Wert.
70. Die alten Wörter und grammatischen Formen zeugen von der Entwicklung der ungarischen Sprache.
71. Das Gedicht bewahrt zahlreiche Wörter, die sich seither veränderten oder verschwanden.
72. Diese Wörter ergänzen und bereichern das sprachliche Material der Grabrede.
73. Die beiden Denkmäler zeichnen zusammen ein vollständigeres Bild der alten ungarischen Sprache.
74. Die Entdeckung der altungarischen Marienklage bereicherte also auch die Sprachgeschichte.
75. Das Gedicht ist auch ein Denkmal der Begegnung der ungarischen und der lateinischen Kultur.
76. Der ungarische Dichter schuf nach einem lateinischen Hymnus, dennoch frei und originell.
77. Diese schöpferische Freiheit ist ein frühes Zeichen der Selbstständigkeit der ungarischen Dichtung.
78. Der ungarische Verfasser kopierte das lateinische Vorbild nicht, sondern erschuf es neu.
79. In dieser schöpferischen Umformung zeigt sich das wahre Talent des Dichters.
80. Die altungarische Marienklage ist so das erste Meisterwerk der eigenständigen ungarischen Dichtung.
81. Die gefühlsmäßige Tiefe des Gedichts berührt auch den heutigen Leser unmittelbar.
82. Der mütterliche Schmerz ist die gemeinsame, universale Erfahrung jeder Epoche und jeder Kultur.
83. Das Gedicht formuliert dieses universale Gefühl mit unvergesslicher Kraft.
84. Deshalb vermag der siebenhundert Jahre alte Text auch heute zu erschüttern und anzusprechen.
85. Die altungarische Marienklage ist so ein über der Zeit stehendes, ewiges Werk.
86. Den Verfasser des Gedichts kennen wir, ebenso wie den der Grabrede, nicht.
87. Die Namenlosigkeit ist das bezeichnende Schicksal der mittelalterlichen Werke.
88. Der Verfasser legte dennoch Zeugnis von einer außergewöhnlichen dichterischen Begabung ab.
89. Die Gestaltung des Gedichts verrät ein sicheres Formgefühl und eine tiefe gefühlsmäßige Kultur.
90. Dieser namenlose Dichter hinterließ uns eines der größten Werke der ungarischen Lyrik.
91. Die Geschichte der Entdeckung der altungarischen Marienklage ist für sich genommen spannend.
92. Der Löwener Kodex gelangte nach dem Ersten Weltkrieg durch einen Buchkauf in ungarische Hände.
93. Die ungarischen Gelehrten stießen zwischen den lateinischen Texten auf das verborgene ungarische Gedicht.
94. Die Entdeckung war eines der größten Freudenfeste der ungarischen Literaturgeschichte.
95. Der Kodex gelangte 1982, nach langen Verhandlungen, endgültig in ungarischen Besitz.
96. Heute bewahrt ihn die Nationalbibliothek Széchényi in Budapest als einen gehüteten Schatz der Nation.
97. Die Heimkehr des Gedichts war ein sinnbildlicher Augenblick der Bewahrung des ungarischen Kulturerbes.
98. Die altungarische Marienklage ist seither der unbestreitbare Ausgangspunkt der ungarischen Dichtung.
99. Das Gedicht wurde zu einem unentbehrlichen Teil des ungarischen Schulunterrichts.
100. Die Schüler lernen durch diesen Text die Schönheit der alten ungarischen Lyrik kennen.
101. Die Zeile „Világ világa, virágnak virága“ kennen viele Ungarn auswendig.
102. Diese Zeile ist einer der schönsten, meistzitierten Schätze der ungarischen Dichtung.
103. Die altungarische Marienklage wurde so zu einem organischen Teil des nationalen Gedächtnisses.
104. Die Wertschätzung des Gedichts drückt die Achtung vor der ungarischen Sprache und Dichtung aus.
105. Das Gedicht ist als Wiege der ungarischen Lyrik auch eine Quelle des nationalen Selbstwertgefühls.
106. Das Gedicht beweist, dass die ungarische Dichtung ein Teil der großen Überlieferung des christlichen Europa ist.
107. Zugleich bewahrte und zeigte es auch seine eigene, ungarische Stimme.
108. Diese Doppelheit kennzeichnet die gesamte Geschichte der ungarischen Literatur.
109. Die altungarische Marienklage ist das früheste dichterische Beispiel dieser Begegnung.
110. Das Gedicht ist europäisch und national zugleich, wie das Beste der ungarischen Kultur.
111. Das Gedicht verwirklicht die seltene Einheit von Schmerz und Schönheit.
112. Die tiefste Trauer spricht in ihm in der schönsten dichterischen Form.
113. Die Spannung dieses Gegensatzes verleiht dem Gedicht seine besondere Wirkung.
114. Die Schönheit mildert den Schmerz nicht, sondern vertieft und veredelt ihn.
115. Dieses Paradoxon ist eines der ewigen Geheimnisse der großen Dichtung.
116. Die altungarische Marienklage verwirklichte dieses Geheimnis schon am Anfang der ungarischen Lyrik.
117. Das Gedicht ist so nicht nur ein erstes, sondern zugleich ein vollkommenes Werk.
118. Diese Vollkommenheit zeigt das hohe anfängliche Niveau der ungarischen Dichtung an.
119. Die ungarische Lyrik begann also nicht mit unbeholfenen Anfängen, sondern mit einem Meisterwerk.
120. Dieser Umstand ist einer der großen Stolze der ungarischen Literatur.
121. Die altungarische Marienklage ist die dichterische Hälfte des doppelten Anfangs der ungarischen Prosa und Lyrik.
122. Die Grabrede ist das erste große Denkmal der Prosa, die Marienklage das des Verses.
123. Diese beiden Werke markieren zusammen die strahlende Geburt der ungarischsprachigen Literatur.
124. Die Prosa und der Vers betreten zugleich die Bühne der ungarischen Literatur.
125. Dieser doppelte Anfang zeugt vom Reichtum des ungarischen Geistes.
126. Die altungarische Marienklage ist die schönste, erschütterndste Hälfte dieses großen Augenblicks.
127. Jede Zeile des Gedichts spricht von der schöpferischen, dichterischen Kraft der ungarischen Sprache.
128. Diese Kraft wirkt seither unaufhörlich in der ungarischen Dichtung.
129. Die altungarische Marienklage ist die erste, reine Bekundung dieser großen Kraft.
130. Von ihr geht jene fortlaufende Überlieferung aus, die bis zur heutigen ungarischen Lyrik führt.
131. Diese Kontinuität ist eines der größten Wunder der ungarischen Literatur.
132. Das Hüten und die Verehrung des Gedichts sind ein Zeichen der Treue zu dieser Kontinuität.
133. Jedes erneute Lesen der altungarischen Marienklage führt zu den Wurzeln der ungarischen Lyrik zurück.
134. Diese Wurzeln reichen tief in die geistliche Welt des christlichen Mittelalters.
135. Das Gedicht bringt das edelste, schmerzlichste Gefühl dieser Welt zum Klingen.
136. Die Liebe zwischen Mutter und Sohn und die trennende Kraft des Todes stehen im Mittelpunkt.
137. Dieses ewige menschliche Thema macht das Gedicht unabhängig von den Epochen gültig.
138. Die altungarische Marienklage ist so eines der tiefsten und bleibendsten Werke der ungarischen Literatur.
139. Das Gedicht steht als ewiger Maßstab der ungarischen Dichtung am Anfang der Überlieferung.
140. An diesem Maßstab maßen auch die Dichter der späteren Jahrhunderte ihre eigene Kunst.
141. Die altungarische Marienklage ist so eine beständige, belebende Quelle der ungarischen Lyrik.
142. Das Gedicht verkündet die ewige Einheit von Schmerz und Glaube, von Schönheit und Trauer.
143. Diese Botschaft ist auch für den heutigen Leser eine tiefe und erschütternde Wahrheit.
144. Die altungarische Marienklage vermittelt so die Seele der alten Zeit der Gegenwart.
145. Jedes Wort des Gedichts zeugt von der Unsterblichkeit der ungarischen Dichtung.
146. Diese Unsterblichkeit ist der größte Schatz und die größte Hoffnung der nationalen Kultur.
147. Die altungarische Marienklage ist das erste, strahlende Stück dieses Schatzes.
148. Im Licht des Gedichts gewinnt die gesamte Geschichte der ungarischen Lyrik einen neuen Sinn.
149. Dieses Licht strömt aus der ewigen, unerschöpflichen Quelle der ungarischen Dichtung.
150. Mit der altungarischen Marienklage sind wir beim schönsten Denkmal der Anfänge der ungarischen Literatur angelangt, bevor wir uns der Welt der Chroniken zuwenden.