10.6 – Anatomie lang

10.6 – A garat nyelési szakasza – Der Schluckabschnitt des Rachens

1. A garat (pharynx) a légző- és az emésztőrendszer közös szakasza, amely nyeléskor rövid időre elsősorban a táplálék továbbítását szolgáló izmos vezetékké alakul. – Der Rachen (Pharynx) ist ein gemeinsamer Abschnitt von Atmungs- und Verdauungssystem, der sich beim Schlucken vorübergehend vor allem in eine muskuläre Leitungsstrecke für die Nahrung verwandelt.

2. Míg a légutak tárgyalásakor elsősorban a levegő áthaladása és a légút kereszteződése áll előtérben, itt ugyanazokat a térbeli viszonyokat a nyelési folyamat szempontjából követjük végig. – Während bei der Behandlung der Atemwege vor allem die Luftpassage und die Kreuzung der Atemwege im Vordergrund stehen, werden dieselben räumlichen Verhältnisse hier aus der Sicht des Schluckvorgangs verfolgt.

3. A nyelés során a szájüregben előkészített falatnak úgy kell eljutnia a nyelőcsőbe, hogy közben sem az orrgaratba, sem a gége bemenetén keresztül az alsó légutakba ne kerüljön. – Beim Schlucken muss der in der Mundhöhle vorbereitete Bissen die Speiseröhre erreichen, ohne dabei in den Nasenrachen oder durch den Kehlkopfeingang in die unteren Atemwege zu gelangen.

4. E bonyolult feladatot egymással szorosan összehangolt nyelv-, lágyszájpad-, garat- és gégeizmok végzik, amelyek működését rövid, részben reflexes mozgássor rendezi egységes folyamattá. – Diese komplexe Aufgabe übernehmen eng koordinierte Zungen-, Gaumensegel-, Rachen- und Kehlkopfmuskeln, deren Tätigkeit durch eine kurze, teilweise reflektorische Bewegungsfolge zu einem einheitlichen Vorgang geordnet wird.

5. Funkcionálisan a nyelést szájüregi, garati és nyelőcsői szakaszra osztjuk, amelyek közül az első részben akaratlagosan irányítható, a garati szakasz azonban már nagyrészt automatikusan zajlik. – Funktionell wird das Schlucken in eine orale, pharyngeale und ösophageale Phase unterteilt, wobei die erste teilweise willkürlich gesteuert werden kann, die Rachenphase jedoch bereits weitgehend automatisch abläuft.

6. Miután a rágás és a nyállal való keveredés megfelelő állagú falatot hozott létre, a nyelv a kemény szájpadhoz préselődve hátrafelé továbbítja azt a garat felé. – Nachdem Kauen und Vermischung mit Speichel einen ausreichend geformten Bissen erzeugt haben, presst ihn die Zunge gegen den harten Gaumen und befördert ihn nach hinten in Richtung Rachen.

7. A falatnak a szájgaratba (oropharynx) történő belépése olyan érző ingereket vált ki, amelyek a még akaratlagosan megkezdett mozdulatsort gyorsan reflexesen szervezett garati nyeléssé alakítják. – Der Eintritt des Bissens in den Mundrachen (Oropharynx) löst sensible Reize aus, welche die noch willkürlich eingeleitete Bewegung rasch in einen reflektorisch organisierten pharyngealen Schluckakt überführen.

8. Ettől a pillanattól kezdve a mozgások pontos időzítése különösen fontos, mert a garat néhány tizedmásodpercig egyszerre biztosítja a falat továbbítását és a légutak védelmét. – Von diesem Zeitpunkt an ist die genaue zeitliche Abstimmung der Bewegungen besonders wichtig, da der Rachen für einige Zehntelsekunden gleichzeitig den Bissentransport und den Schutz der Atemwege gewährleisten muss.

9. Felfelé először a lágyszájpad emelkedik meg, amely a garat hátsó falához közeledve funkcionálisan elválasztja az orrgaratot (nasopharynx) a táplálék útjától. – Zunächst hebt sich das Gaumensegel nach oben und trennt, indem es sich der hinteren Rachenwand nähert, den Nasenrachen (Nasopharynx) funktionell vom Weg der Nahrung ab.

10. Ha ez a zárás megfelelő, a nyelv által hátrafelé nyomott folyadék vagy falat nem juthat az orrüreg irányába, hanem lefelé terelődik a szájgaraton keresztül. – Ist dieser Verschluss ausreichend, kann die von der Zunge nach hinten gedrückte Flüssigkeit oder Nahrung nicht in Richtung Nasenhöhle gelangen, sondern wird durch den Mundrachen nach unten geleitet.

11. A lágyszájpad helyzetváltozásában több izom működik együtt, amelyek nem pusztán felemelik és megfeszítik, hanem széleit a környező garatképletekhez is funkcionálisan hozzáillesztik. – An der Lageveränderung des Gaumensegels wirken mehrere Muskeln zusammen, die es nicht nur anheben und spannen, sondern seine Ränder funktionell auch an die umgebenden Rachenstrukturen anlegen.

12. Ezzel szinte egyidejűleg a nyelvgyök hátrafelé mozdul, miközben a nyelvcsont és a hozzá kapcsolódó gége előre-felfelé emelkedik, jelentősen átrendezve a garat alsó részének térviszonyait. – Nahezu gleichzeitig bewegt sich die Zungenwurzel nach hinten, während sich Zungenbein und daran befestigter Kehlkopf nach vorn und oben heben und dadurch die räumlichen Verhältnisse im unteren Rachen wesentlich verändern.

13. A nyelvcsont emelésében elsősorban a fölötte elhelyezkedő suprahyoid izmok vesznek részt, amelyek megfelelően rögzített állkapocs mellett az egész gége-nyelvcsont együttest cranialis irányba húzzák. – An der Anhebung des Zungenbeins sind vor allem die oberhalb gelegenen suprahyoidalen Muskeln beteiligt, die bei fixiertem Unterkiefer den gesamten Kehlkopf-Zungenbein-Komplex nach kranial ziehen.

14. Az előre-felfelé elmozduló gége egyrészt eltávolodik a falat közvetlen útjából, másrészt olyan mechanikai változásokat idéz elő, amelyek elősegítik a gégebemenet zárását és a nyelőcső megnyílását. – Der nach vorn und oben verlagerte Kehlkopf entfernt sich einerseits aus dem unmittelbaren Weg des Bissens und erzeugt andererseits mechanische Veränderungen, die den Verschluss des Kehlkopfeingangs und die Öffnung der Speiseröhre unterstützen.

15. A légutak védelme tehát nem vezethető vissza egyszerűen arra, hogy a gégefedő (epiglottis) „ráhajlik” a gégebemenetre, mert a zárómechanizmus több egymásra épülő komponensből áll. – Der Schutz der Atemwege lässt sich daher nicht einfach darauf reduzieren, dass sich der Kehldeckel (Epiglottis) über den Kehlkopfeingang legt, denn der Verschlussmechanismus besteht aus mehreren aufeinander abgestimmten Komponenten.

16. Nyeléskor a hangredők közelítenek egymáshoz, fölöttük a gége előcsarnokának képletei is szűkítik a bejáratot, miközben a megemelkedő gége az epiglottis helyzetét is megváltoztatja. – Beim Schlucken nähern sich die Stimmlippen einander, oberhalb davon verengen Strukturen des Kehlkopfvorhofs den Eingang, während die Anhebung des Kehlkopfs zugleich die Stellung der Epiglottis verändert.

17. A gégefedő hátrafelé billenéséhez a nyelvgyök mozgása, a gége emelkedése és a környező lágyrészek alakváltozása együttesen járul hozzá, ezért működése egy összetett zárórendszer része. – Zur Rückwärtsbewegung des Kehldeckels tragen die Bewegung der Zungenwurzel, die Kehlkopfanhebung und die Formveränderung der umgebenden Weichteile gemeinsam bei, sodass seine Funktion Teil eines komplexen Verschlusssystems ist.

18. Miközben ezek a védőmozgások lezajlanak, a légzés rövid időre megszakad; ezt a nyeléshez kapcsolódó légzésszünetet deglutitiós apnoénak nevezzük. – Während diese Schutzbewegungen ablaufen, wird die Atmung kurz unterbrochen; diese mit dem Schlucken verbundene Atempause wird als deglutitische Apnoe bezeichnet.

19. A falat útja ezután a gégebemenet mögött és részben annak két oldalán vezet a gégegarat (laryngopharynx) alsó része felé, ahol a garat fokozatosan a nyelőcsőbe megy át. – Der Weg des Bissens führt anschließend hinter und teilweise seitlich am Kehlkopfeingang vorbei zum unteren Abschnitt des Kehlrachenraums (Laryngopharynx), wo der Rachen allmählich in die Speiseröhre übergeht.

20. A gégebemenet két oldalán fekvő körte alakú árkok (recessus piriformes) olyan nyálkahártyával bélelt mélyedések, amelyek a folyadék és a felaprított táplálék továbbvezetésében is szerepet kaphatnak. – Die beiderseits des Kehlkopfeingangs gelegenen birnenförmigen Rezessus (Recessus piriformes) sind schleimhautbedeckte Vertiefungen, die an der Weiterleitung von Flüssigkeit und zerkleinerter Nahrung beteiligt sein können.

21. A garatfal aktív továbbító működését elsősorban a felső, középső és alsó garatfűző izmok (musculi constrictores pharyngis superior, medius et inferior) egymást követő összehúzódása biztosítja. – Die aktive Transportfunktion der Rachenwand wird vor allem durch die aufeinanderfolgende Kontraktion des oberen, mittleren und unteren Rachenschnürers (Musculi constrictores pharyngis superior, medius et inferior) gewährleistet.

22. Ezek a széles, részben egymást tetőcserépszerűen fedő izmok különböző elülső eredési területekről húzódnak hátrafelé, ahol rostjaik nagyrészt a középvonali garatvarratban (raphe pharyngis) találkoznak. – Diese breiten, einander teilweise dachziegelartig überlappenden Muskeln ziehen von verschiedenen vorderen Ursprungsgebieten nach hinten, wo ihre Fasern überwiegend in der mittigen Rachennaht (Raphe pharyngis) zusammentreffen.

23. Felülről lefelé terjedő összehúzódási hullámuk a falat mögött szűkíti a garat üregét, így a táplálékot a kisebb ellenállás irányába, vagyis a nyelőcső felé tereli. – Ihre von oben nach unten fortschreitende Kontraktionswelle verengt den Rachenraum hinter dem Bissen und leitet die Nahrung dadurch in Richtung des geringeren Widerstands, also zur Speiseröhre.

24. A felső garatfűző izom összehúzódása már akkor megkezdődik, amikor a falat elhagyja a szájüreget, és ezzel kialakul a lefelé továbbhaladó perisztaltikaszerű nyomáshullám első szakasza. – Die Kontraktion des oberen Rachenschnürers beginnt bereits, wenn der Bissen die Mundhöhle verlässt, und bildet damit den ersten Abschnitt der nach unten fortschreitenden peristaltikartigen Druckwelle.

25. Lejjebb a középső garatfűző izom veszi át a falat továbbítását, miközben a nyelvcsont környezetében elhelyezkedő eredési területei miatt működése szorosan kapcsolódik a nyelés során megemelkedő gége-nyelvcsont rendszerhez. – Weiter kaudal übernimmt der mittlere Rachenschnürer den Bissentransport, wobei seine Ursprungsbereiche in der Umgebung des Zungenbeins seine Funktion eng mit dem beim Schlucken angehobenen Kehlkopf-Zungenbein-System verbinden.

26. Az alsó garatfűző izom (musculus constrictor pharyngis inferior) már a gégeporcokhoz kapcsolódik, ezért összehúzódása a garati szakasz végén közvetlenül a nyelőcsőbe történő átmenetet készíti elő. – Der untere Rachenschnürer (Musculus constrictor pharyngis inferior) steht bereits mit den Kehlkopfknorpeln in Verbindung, weshalb seine Kontraktion am Ende der Rachenphase unmittelbar den Übergang in die Speiseröhre vorbereitet.

27. Felső, thyropharyngealis része főként a falat lefelé továbbításában vesz részt, míg alsó, cricopharyngealis rostjai nyugalomban tónusosan zárt funkcionális záróterület kialakításához járulnak hozzá. – Sein oberer thyropharyngealer Anteil beteiligt sich vor allem am Weitertransport des Bissens, während die unteren cricopharyngealen Fasern in Ruhe zur Ausbildung eines tonisch geschlossenen funktionellen Verschlussbereichs beitragen.

28. E cricopharyngealis terület a felső nyelőcső-záróizom egyik legfontosabb alkotóeleme, amely két nyelés között megakadályozza a levegő felesleges bejutását a nyelőcsőbe. – Dieser cricopharyngeale Bereich bildet einen wesentlichen Bestandteil des oberen Ösophagussphinkters, der zwischen zwei Schluckakten das unnötige Eindringen von Luft in die Speiseröhre verhindert.

29. Amikor a falat eléri a garat alsó részét, a záróterületnek megfelelő időben el kell ernyednie, miközben a gége előre-felfelé történő elmozdulása mechanikailag is elősegíti a nyílás kitágulását. – Erreicht der Bissen den unteren Rachenabschnitt, muss sich dieser Verschlussbereich rechtzeitig entspannen, während die Vorwärts- und Aufwärtsbewegung des Kehlkopfs die Erweiterung der Öffnung zusätzlich mechanisch unterstützt.

30. A garat tehát nem egyszerű passzív cső, hanem változó tágasságú izmos szerv, amelynek egyes szakaszai nyelés közben meghatározott sorrendben tágulnak, rövidülnek, majd összehúzódnak. – Der Rachen ist somit kein einfacher passiver Schlauch, sondern ein muskuläres Organ veränderlicher Weite, dessen einzelne Abschnitte sich beim Schlucken in bestimmter Reihenfolge erweitern, verkürzen und anschließend kontrahieren.

31. A körkörösen elhelyezkedő garatfűző izmokat hosszanti lefutású izmok egészítik ki, amelyek a nyelés kezdetén megemelik és részben megrövidítik a garatot. – Die zirkulär angeordneten Rachenschnürer werden durch längs verlaufende Muskeln ergänzt, welche den Rachen zu Beginn des Schluckaktes anheben und teilweise verkürzen.

32. Közéjük tartozik a szájpad-garatizom (musculus palatopharyngeus), az ín-garatizom (musculus stylopharyngeus) és a fülkürt-garatizom (musculus salpingopharyngeus), amelyek eltérő eredésük ellenére a garatfalban lefelé sugároznak. – Zu ihnen gehören der Gaumen-Rachen-Muskel (Musculus palatopharyngeus), der Griffel-Rachen-Muskel (Musculus stylopharyngeus) und der Tuben-Rachen-Muskel (Musculus salpingopharyngeus), die trotz unterschiedlicher Ursprünge nach unten in die Rachenwand einstrahlen.

33. A hosszanti izomzat összehúzódásával a garat alsó része mintegy a közeledő falat elé emelkedik, majd a fűzőizmok sorozatos működése ismét lefelé továbbítja annak tartalmát. – Durch die Kontraktion der Längsmuskulatur hebt sich der untere Rachenabschnitt gewissermaßen dem herannahenden Bissen entgegen, bevor die aufeinanderfolgende Tätigkeit der Schnürmuskeln seinen Inhalt wieder nach unten befördert.

34. Különleges helyzetű az ín-garatizom, mert a legtöbb garatizomtól eltérően nem a bolygóidegen keresztül kapja motoros beidegzését, hanem közvetlenül a nyelv-garat ideg (nervus glossopharyngeus) látja el. – Eine Sonderstellung nimmt der Griffel-Rachen-Muskel ein, da er im Gegensatz zu den meisten Rachenmuskeln nicht über den Vagusnerv motorisch versorgt wird, sondern unmittelbar vom Zungen-Rachen-Nerv (Nervus glossopharyngeus).

35. A garatizmok többségének motoros beidegzése a garatfonaton (plexus pharyngeus) keresztül érkező bolygóidegi rostokhoz kapcsolódik, ami lehetővé teszi a kiterjedt izomlemez összehangolt működését. – Die motorische Innervation der meisten Rachenmuskeln erfolgt über Vagusfasern des Rachengeflechts (Plexus pharyngeus), wodurch die koordinierte Tätigkeit der ausgedehnten Muskelplatte ermöglicht wird.

36. A nyelés megindításához szükséges érző információk jelentős része a szájgarat nyálkahártyájából származik, és elsősorban a nyelv-garat, valamint a bolygóideg érző rostjain keresztül jut az agytörzsbe. – Ein wesentlicher Teil der für die Auslösung des Schluckaktes erforderlichen sensiblen Informationen stammt aus der Schleimhaut des Mundrachens und erreicht den Hirnstamm vor allem über sensible Fasern des Glossopharyngeus und Vagus.

37. Az agytörzsben működő nyelési hálózat ezeket a beérkező jeleket olyan időrendbe szervezi, amelyben a lágyszájpad, a garat, a gége és a felső nyelőcső mozgásai szorosan egymáshoz igazodnak. – Das im Hirnstamm arbeitende Schlucknetzwerk ordnet diese eintreffenden Signale zu einer zeitlichen Folge, in der die Bewegungen von Gaumensegel, Rachen, Kehlkopf und oberem Ösophagus eng aufeinander abgestimmt sind.

38. Mivel a garati nyelési szakasz megindulása után már csak korlátozottan szakítható meg akaratlagosan, a szabályos reflexes koordináció különösen fontos a légutak biztonságos védelméhez. – Da die pharyngeale Schluckphase nach ihrem Beginn willkürlich nur noch begrenzt unterbrochen werden kann, ist ihre regelrechte reflektorische Koordination für den sicheren Schutz der Atemwege besonders wichtig.

39. A garat nyálkahártyája a száj- és gégegarat területén többrétegű, el nem szarusodó laphámmal borított, amely jobban ellenáll a falat áthaladásával járó mechanikai igénybevételnek. – Die Schleimhaut des Mund- und Kehlrachens ist mit mehrschichtigem unverhorntem Plattenepithel bedeckt, das den mechanischen Belastungen beim Durchtritt des Bissens besser widersteht.

40. A nyálkahártya alatt elhelyezkedő kötőszövetes és izmos rétegek megfelelő szilárdságot adnak a garatfalnak, ugyanakkor elegendő alakváltozást engednek ahhoz, hogy különböző méretű falatok haladhassanak át rajta. – Die unter der Schleimhaut gelegenen bindegewebigen und muskulären Schichten verleihen der Rachenwand ausreichende Festigkeit und erlauben zugleich genügend Formveränderung für den Durchtritt unterschiedlich großer Bissen.

41. Felül a garat falát megerősítő garatalapi pólya (fascia pharyngobasilaris) különösen fontos ott, ahol a csontos koponyaalap és az izmos garatfal között stabil, mégis rugalmas kapcsolat szükséges. – Kranial ist die den Rachen verstärkende Pharyngobasilarfaszie (Fascia pharyngobasilaris) besonders dort bedeutsam, wo zwischen knöcherner Schädelbasis und muskulärer Rachenwand eine stabile, dennoch elastische Verbindung erforderlich ist.

42. Kívülről a garatot borító buccopharyngealis fascia lehetővé teszi, hogy a nyelés közben mozgó garatfal a környező kötőszövetes terekhez képest bizonyos mértékben elcsússzon. – Die den Rachen außen bedeckende Buccopharyngealfaszie ermöglicht es der beim Schlucken bewegten Rachenwand, sich gegenüber den umgebenden Bindegewebsräumen in gewissem Umfang zu verschieben.

43. A garat alsó vége nagyjából a gyűrűporc alsó szélének, illetve a hatodik nyakcsigolya magasságának megfelelően folytatódik a nyelőcsőben, ahol a falat továbbítása már az oesophagealis szakasz feladata. – Das untere Ende des Rachens setzt sich ungefähr auf Höhe des Unterrandes des Ringknorpels beziehungsweise des sechsten Halswirbels in die Speiseröhre fort, wo der weitere Bissentransport Aufgabe der ösophagealen Phase wird.

44. A falat előrehaladását tehát nem egyszerűen a nehézségi erő biztosítja, hanem mindenekelőtt a nyelv által létrehozott kezdeti nyomás, a garatizmok összehúzódása és a záróizmok időzített megnyílása. – Das Fortschreiten des Bissens wird somit nicht einfach durch die Schwerkraft bewirkt, sondern vor allem durch den von der Zunge erzeugten Anfangsdruck, die Kontraktion der Rachenmuskeln und die zeitlich abgestimmte Öffnung der Verschlussbereiche.

45. Folyadék nyelésekor ugyanez a rendszer rendkívül gyorsan működik, míg szilárdabb falat esetében a garat tágulékonysága és az izomösszehúzódások által létrehozott nyomás nagyobb jelentőséghez jut. – Beim Schlucken von Flüssigkeit arbeitet dasselbe System außerordentlich schnell, während bei festerer Nahrung die Dehnbarkeit des Rachens und der durch Muskelkontraktionen erzeugte Druck größere Bedeutung gewinnen.

46. Ha a lágyszájpad zárása elégtelen, a lenyelt anyag az orrgarat felé térhet ki, míg a gégezárás vagy a garati koordináció zavara esetén a táplálék a légutak felé juthat. – Bei unzureichendem Verschluss des Gaumensegels kann geschlucktes Material in den Nasenrachen ausweichen, während Störungen des Kehlkopfverschlusses oder der pharyngealen Koordination Nahrung in Richtung Atemwege gelangen lassen können.

47. A gégebemenet fölött visszamaradó vagy oda behatoló anyag még nem feltétlenül jut a légcsőbe, ám a hangredők szintje alá kerülő táplálék vagy folyadék már aspirációnak felel meg. – Material, das oberhalb des Kehlkopfeingangs zurückbleibt oder dort eindringt, gelangt nicht zwangsläufig in die Luftröhre; Nahrung oder Flüssigkeit unterhalb der Stimmlippenebene entspricht jedoch bereits einer Aspiration.

48. Klinikai szempontból ezért a nyelés vizsgálatakor nemcsak azt kell megfigyelni, hogy a falat eléri-e a nyelőcsövet, hanem azt is, milyen gyorsan és milyen biztonságosan történik az útvonalak egymástól való elválasztása. – Klinisch ist beim Schlucken daher nicht nur zu beurteilen, ob der Bissen die Speiseröhre erreicht, sondern auch, wie schnell und wie sicher die verschiedenen Wege voneinander getrennt werden.

49. A garati nyelés anatómiai lényege abban rejlik, hogy a légzés számára nyitott, több irányba kapcsolódó üregrendszer néhány pillanatra egyirányú táplálékszállító csatornává szerveződik át. – Das anatomische Grundprinzip des pharyngealen Schluckens besteht darin, dass sich ein für die Atmung offenes und in mehrere Richtungen verbundenes Hohlraumsystem für kurze Zeit zu einer einseitig gerichteten Nahrungspassage umorganisiert.

50. E rövid, mégis összetett folyamat során a lágyszájpad lezárja az orrgaratot, a gége védett helyzetbe emelkedik, a garatizmok lefelé továbbítják a falatot, végül pedig megnyílik a nyelőcső felső bemenete. – Während dieses kurzen, jedoch komplexen Vorgangs verschließt das Gaumensegel den Nasenrachen, der Kehlkopf wird in eine geschützte Position angehoben, die Rachenmuskeln transportieren den Bissen abwärts und schließlich öffnet sich der obere Eingang der Speiseröhre.