10.5 – A nagy nyálmirigyek – Die großen Speicheldrüsen
1. A szájüreg környezetében elhelyezkedő nyálmirigyek váladéka folyamatosan nedvesen tartja a nyálkahártyát, miközben a táplálék feldolgozásának és az emésztés megkezdésének feltételeit is biztosítja. – Das Sekret der im Bereich der Mundhöhle gelegenen Speicheldrüsen hält die Schleimhaut ständig feucht und schafft zugleich die Voraussetzungen für die Verarbeitung der Nahrung und den Beginn der Verdauung.
2. Elhelyezkedésük és méretük alapján számos kis nyálmirigyet, valamint három pár nagy nyálmirigyet különböztetünk meg, amelyek váladékukat kivezetőcsöveken keresztül juttatják a szájüregbe. – Nach Lage und Größe unterscheidet man zahlreiche kleine Speicheldrüsen sowie drei Paare großer Speicheldrüsen, die ihr Sekret über Ausführungsgänge in die Mundhöhle abgeben.
3. A nyálkahártyába beágyazódó kis nyálmirigyek főként az ajkakban, a pofákban, a szájpadban és a nyelv területén találhatók, ahol helyileg biztosítják a felszín nedvesítését. – Die in die Schleimhaut eingebetteten kleinen Speicheldrüsen liegen vor allem in Lippen, Wangen, Gaumen und Zunge, wo sie örtlich die Befeuchtung der Oberfläche gewährleisten.
4. Velük szemben a nagy nyálmirigyek önálló, tokkal körülvett szervek, amelyek a szájüregen kívül vagy annak közvetlen környezetében helyezkednek el, és hosszabb kivezetőcsövekkel rendelkeznek. – Im Gegensatz dazu sind die großen Speicheldrüsen eigenständige, von einer Kapsel umgebene Organe, die außerhalb oder unmittelbar neben der Mundhöhle liegen und längere Ausführungsgänge besitzen.
5. A három nagy mirigypárt a fültőmirigy (glandula parotidea), az állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis) és a nyelv alatti mirigy (glandula sublingualis) alkotja. – Die drei großen Drüsenpaare werden von der Ohrspeicheldrüse (Glandula parotidea), der Unterkieferspeicheldrüse (Glandula submandibularis) und der Unterzungenspeicheldrüse (Glandula sublingualis) gebildet.
6. A fül előtt és alatt elhelyezkedő fültőmirigy a három közül a legnagyobb, lebenyezett szerkezetű mirigy, amelynek kivezetőcsöve az arc felszínén előrefelé halad. – Die vor und unter dem Ohr gelegene Ohrspeicheldrüse ist die größte der drei großen Speicheldrüsen und besitzt einen gelappten Aufbau, wobei ihr Ausführungsgang über die Gesichtsregion nach vorn zieht.
7. A rágóizom felszínét keresztező fültőmirigy-vezeték (ductus parotideus) ezután befelé fordul, átfúrja a pofaizmot, és a felső második nagyőrlőfoggal szemben nyílik a szájtornácba. – Der über die Oberfläche des Kaumuskels ziehende Ohrspeicheldrüsengang (Ductus parotideus) wendet sich anschließend nach innen, durchbohrt den Wangenmuskel und mündet gegenüber dem zweiten oberen Mahlzahn in den Mundvorhof.
8. Mivel a fültőmirigy túlnyomórészt savós végkamrákból épül fel, híg, fehérjében és enzimekben gazdag váladékot termel, amely különösen táplálékfelvételkor nagy mennyiségben ürül. – Da die Ohrspeicheldrüse überwiegend aus serösen Endstücken aufgebaut ist, produziert sie ein dünnflüssiges, protein- und enzymreiches Sekret, das besonders während der Nahrungsaufnahme in größerer Menge abgegeben wird.
9. Az állkapocs teste alatt és részben annak belső oldalán fekvő állkapocs alatti mirigy kevert szerkezetű, váladékában azonban rendszerint a savós komponens van túlsúlyban. – Die unter dem Unterkieferkörper und teilweise an dessen Innenseite gelegene Unterkieferspeicheldrüse ist gemischt aufgebaut, wobei in ihrem Sekret gewöhnlich die seröse Komponente überwiegt.
10. Kivezetőcsöve, a ductus submandibularis, a szájfenékben előrefelé haladva a nyelv két oldalán fekvő kis nyálkahártya-kiemelkedéseken, a carunculae sublinguales területén nyílik. – Ihr Ausführungsgang, der Ductus submandibularis, zieht im Mundboden nach vorn und mündet an kleinen Schleimhauterhebungen beiderseits der Zunge, den Carunculae sublinguales.
11. A nyelv alatti mirigy közvetlenül a szájfenék nyálkahártyája alatt helyezkedik el, hosszúkás alakja pedig kívülről is előemeli a felette húzódó nyelv alatti redőt. – Die Unterzungenspeicheldrüse liegt unmittelbar unter der Mundbodenschleimhaut, wobei ihre längliche Form die darüber verlaufende Unterzungenfalte sichtbar vorwölbt.
12. Más nagy nyálmirigyektől eltérően váladéka több kisebb kivezetőcsövön keresztül is a szájüregbe juthat, miközben egy nagyobb vezetéke az állkapocs alatti mirigy csövéhez csatlakozhat. – Im Unterschied zu den anderen großen Speicheldrüsen kann ihr Sekret über mehrere kleinere Ausführungsgänge in die Mundhöhle gelangen, während ein größerer Gang mit dem Ausführungsgang der Unterkieferspeicheldrüse verbunden sein kann.
13. Szövettani felépítésük szerint a nyálmirigyek savós, nyákos vagy kevert végkamrákat tartalmazhatnak, amelyek eltérő összetételű elsődleges váladékot termelnek. – Histologisch können die Speicheldrüsen seröse, muköse oder gemischte Endstücke enthalten, die ein unterschiedlich zusammengesetztes Primärsekret bilden.
14. A savós sejtek vízben és fehérjékben gazdag, viszonylag híg váladékot választanak ki, míg a nyáktermelő sejtek mucinokban gazdag, sűrűbb és erősebben síkosító szekrétumot képeznek. – Seröse Zellen geben ein wasser- und proteinreiches, relativ dünnflüssiges Sekret ab, während Schleimzellen ein mucinreiches, zähflüssigeres und stärker gleitfähiges Sekret bilden.
15. A végkamrákban keletkező elsődleges nyál a kivezetőcsőrendszeren áthaladva módosul, mivel a csatornák hámsejtjei ionokat vesznek fel, illetve adnak le a mirigyváladékba. – Der in den Endstücken gebildete Primärspeichel wird beim Durchtritt durch das Gangsystem verändert, da dessen Epithelzellen Ionen aufnehmen beziehungsweise an das Drüsensekret abgeben.
16. Az így kialakuló nyál nemcsak a megrágott táplálék összetapasztását és csúszóssá tételét segíti, hanem olyan közeget teremt, amelyben az ízanyagok feloldódhatnak és elérhetik az ízlelőreceptorokat. – Der so entstehende Speichel erleichtert nicht nur das Zusammenhaften und Gleiten der zerkauten Nahrung, sondern schafft auch ein Milieu, in dem Geschmacksstoffe gelöst werden und die Geschmacksrezeptoren erreichen können.
17. Emésztési szempontból különösen fontos a nyálban található α-amiláz, amely már a szájüregben megkezdi bizonyos összetett szénhidrátok enzimatikus lebontását. – Für die Verdauung ist insbesondere die im Speichel enthaltene α-Amylase bedeutsam, die bereits in der Mundhöhle mit der enzymatischen Spaltung bestimmter komplexer Kohlenhydrate beginnt.
18. A nyál bikarbonát- és foszfátrendszere hozzájárul a szájüreg pH-értékének stabilizálásához, miközben különböző antimikrobiális fehérjék és immunglobulinok a helyi védekezést támogatják. – Das Bikarbonat- und Phosphatsystem des Speichels trägt zur Stabilisierung des pH-Wertes der Mundhöhle bei, während verschiedene antimikrobielle Proteine und Immunglobuline die lokale Abwehr unterstützen.
19. Működésüket elsősorban a vegetatív idegrendszer szabályozza, amelynek paraszimpatikus és szimpatikus rostjai egyaránt befolyásolják a kiválasztott nyál mennyiségét és összetételét. – Ihre Tätigkeit wird vor allem durch das vegetative Nervensystem gesteuert, dessen parasympathische und sympathische Fasern sowohl die Menge als auch die Zusammensetzung des abgegebenen Speichels beeinflussen.
20. A nyálmirigyek anatómiai elhelyezkedése, összetett csőrendszere és vegetatív szabályozása így olyan működési egységet alkot, amely a szájüreg mechanikai, emésztési és védelmi feladatait egyaránt támogatja. – Anatomische Lage, komplexes Gangsystem und vegetative Regulation der Speicheldrüsen bilden somit eine funktionelle Einheit, welche die mechanischen, digestiven und schützenden Aufgaben der Mundhöhle gleichermaßen unterstützt.
(aufklappen)magyar
1. A szájüreg környezetében elhelyezkedő nyálmirigyek váladéka folyamatosan nedvesen tartja a nyálkahártyát, miközben a táplálék feldolgozásának és az emésztés megkezdésének feltételeit is biztosítja.
2. Elhelyezkedésük és méretük alapján számos kis nyálmirigyet, valamint három pár nagy nyálmirigyet különböztetünk meg, amelyek váladékukat kivezetőcsöveken keresztül juttatják a szájüregbe.
3. A nyálkahártyába beágyazódó kis nyálmirigyek főként az ajkakban, a pofákban, a szájpadban és a nyelv területén találhatók, ahol helyileg biztosítják a felszín nedvesítését.
4. Velük szemben a nagy nyálmirigyek önálló, tokkal körülvett szervek, amelyek a szájüregen kívül vagy annak közvetlen környezetében helyezkednek el, és hosszabb kivezetőcsövekkel rendelkeznek.
5. A három nagy mirigypárt a fültőmirigy (glandula parotidea), az állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis) és a nyelv alatti mirigy (glandula sublingualis) alkotja.
6. A fül előtt és alatt elhelyezkedő fültőmirigy a három közül a legnagyobb, lebenyezett szerkezetű mirigy, amelynek kivezetőcsöve az arc felszínén előrefelé halad.
7. A rágóizom felszínét keresztező fültőmirigy-vezeték (ductus parotideus) ezután befelé fordul, átfúrja a pofaizmot, és a felső második nagyőrlőfoggal szemben nyílik a szájtornácba.
8. Mivel a fültőmirigy túlnyomórészt savós végkamrákból épül fel, híg, fehérjében és enzimekben gazdag váladékot termel, amely különösen táplálékfelvételkor nagy mennyiségben ürül.
9. Az állkapocs teste alatt és részben annak belső oldalán fekvő állkapocs alatti mirigy kevert szerkezetű, váladékában azonban rendszerint a savós komponens van túlsúlyban.
10. Kivezetőcsöve, a ductus submandibularis, a szájfenékben előrefelé haladva a nyelv két oldalán fekvő kis nyálkahártya-kiemelkedéseken, a carunculae sublinguales területén nyílik.
11. A nyelv alatti mirigy közvetlenül a szájfenék nyálkahártyája alatt helyezkedik el, hosszúkás alakja pedig kívülről is előemeli a felette húzódó nyelv alatti redőt.
12. Más nagy nyálmirigyektől eltérően váladéka több kisebb kivezetőcsövön keresztül is a szájüregbe juthat, miközben egy nagyobb vezetéke az állkapocs alatti mirigy csövéhez csatlakozhat.
13. Szövettani felépítésük szerint a nyálmirigyek savós, nyákos vagy kevert végkamrákat tartalmazhatnak, amelyek eltérő összetételű elsődleges váladékot termelnek.
14. A savós sejtek vízben és fehérjékben gazdag, viszonylag híg váladékot választanak ki, míg a nyáktermelő sejtek mucinokban gazdag, sűrűbb és erősebben síkosító szekrétumot képeznek.
15. A végkamrákban keletkező elsődleges nyál a kivezetőcsőrendszeren áthaladva módosul, mivel a csatornák hámsejtjei ionokat vesznek fel, illetve adnak le a mirigyváladékba.
16. Az így kialakuló nyál nemcsak a megrágott táplálék összetapasztását és csúszóssá tételét segíti, hanem olyan közeget teremt, amelyben az ízanyagok feloldódhatnak és elérhetik az ízlelőreceptorokat.
17. Emésztési szempontból különösen fontos a nyálban található α-amiláz, amely már a szájüregben megkezdi bizonyos összetett szénhidrátok enzimatikus lebontását.
18. A nyál bikarbonát- és foszfátrendszere hozzájárul a szájüreg pH-értékének stabilizálásához, miközben különböző antimikrobiális fehérjék és immunglobulinok a helyi védekezést támogatják.
19. Működésüket elsősorban a vegetatív idegrendszer szabályozza, amelynek paraszimpatikus és szimpatikus rostjai egyaránt befolyásolják a kiválasztott nyál mennyiségét és összetételét.
20. A nyálmirigyek anatómiai elhelyezkedése, összetett csőrendszere és vegetatív szabályozása így olyan működési egységet alkot, amely a szájüreg mechanikai, emésztési és védelmi feladatait egyaránt támogatja.
(aufklappen)német
1. Das Sekret der im Bereich der Mundhöhle gelegenen Speicheldrüsen hält die Schleimhaut ständig feucht und schafft zugleich die Voraussetzungen für die Verarbeitung der Nahrung und den Beginn der Verdauung.
2. Nach Lage und Größe unterscheidet man zahlreiche kleine Speicheldrüsen sowie drei Paare großer Speicheldrüsen, die ihr Sekret über Ausführungsgänge in die Mundhöhle abgeben.
3. Die in die Schleimhaut eingebetteten kleinen Speicheldrüsen liegen vor allem in Lippen, Wangen, Gaumen und Zunge, wo sie örtlich die Befeuchtung der Oberfläche gewährleisten.
4. Im Gegensatz dazu sind die großen Speicheldrüsen eigenständige, von einer Kapsel umgebene Organe, die außerhalb oder unmittelbar neben der Mundhöhle liegen und längere Ausführungsgänge besitzen.
5. Die drei großen Drüsenpaare werden von der Ohrspeicheldrüse (Glandula parotidea), der Unterkieferspeicheldrüse (Glandula submandibularis) und der Unterzungenspeicheldrüse (Glandula sublingualis) gebildet.
6. Die vor und unter dem Ohr gelegene Ohrspeicheldrüse ist die größte der drei großen Speicheldrüsen und besitzt einen gelappten Aufbau, wobei ihr Ausführungsgang über die Gesichtsregion nach vorn zieht.
7. Der über die Oberfläche des Kaumuskels ziehende Ohrspeicheldrüsengang (Ductus parotideus) wendet sich anschließend nach innen, durchbohrt den Wangenmuskel und mündet gegenüber dem zweiten oberen Mahlzahn in den Mundvorhof.
8. Da die Ohrspeicheldrüse überwiegend aus serösen Endstücken aufgebaut ist, produziert sie ein dünnflüssiges, protein- und enzymreiches Sekret, das besonders während der Nahrungsaufnahme in größerer Menge abgegeben wird.
9. Die unter dem Unterkieferkörper und teilweise an dessen Innenseite gelegene Unterkieferspeicheldrüse ist gemischt aufgebaut, wobei in ihrem Sekret gewöhnlich die seröse Komponente überwiegt.
10. Ihr Ausführungsgang, der Ductus submandibularis, zieht im Mundboden nach vorn und mündet an kleinen Schleimhauterhebungen beiderseits der Zunge, den Carunculae sublinguales.
11. Die Unterzungenspeicheldrüse liegt unmittelbar unter der Mundbodenschleimhaut, wobei ihre längliche Form die darüber verlaufende Unterzungenfalte sichtbar vorwölbt.
12. Im Unterschied zu den anderen großen Speicheldrüsen kann ihr Sekret über mehrere kleinere Ausführungsgänge in die Mundhöhle gelangen, während ein größerer Gang mit dem Ausführungsgang der Unterkieferspeicheldrüse verbunden sein kann.
13. Histologisch können die Speicheldrüsen seröse, muköse oder gemischte Endstücke enthalten, die ein unterschiedlich zusammengesetztes Primärsekret bilden.
14. Seröse Zellen geben ein wasser- und proteinreiches, relativ dünnflüssiges Sekret ab, während Schleimzellen ein mucinreiches, zähflüssigeres und stärker gleitfähiges Sekret bilden.
15. Der in den Endstücken gebildete Primärspeichel wird beim Durchtritt durch das Gangsystem verändert, da dessen Epithelzellen Ionen aufnehmen beziehungsweise an das Drüsensekret abgeben.
16. Der so entstehende Speichel erleichtert nicht nur das Zusammenhaften und Gleiten der zerkauten Nahrung, sondern schafft auch ein Milieu, in dem Geschmacksstoffe gelöst werden und die Geschmacksrezeptoren erreichen können.
17. Für die Verdauung ist insbesondere die im Speichel enthaltene α-Amylase bedeutsam, die bereits in der Mundhöhle mit der enzymatischen Spaltung bestimmter komplexer Kohlenhydrate beginnt.
18. Das Bikarbonat- und Phosphatsystem des Speichels trägt zur Stabilisierung des pH-Wertes der Mundhöhle bei, während verschiedene antimikrobielle Proteine und Immunglobuline die lokale Abwehr unterstützen.
19. Ihre Tätigkeit wird vor allem durch das vegetative Nervensystem gesteuert, dessen parasympathische und sympathische Fasern sowohl die Menge als auch die Zusammensetzung des abgegebenen Speichels beeinflussen.
20. Anatomische Lage, komplexes Gangsystem und vegetative Regulation der Speicheldrüsen bilden somit eine funktionelle Einheit, welche die mechanischen, digestiven und schützenden Aufgaben der Mundhöhle gleichermaßen unterstützt.