3.11.4 – A gliasejtek fajtái és feladataik – Arten und Aufgaben der Gliazellen
1. Az idegszövet működését a neuronok mellett gliasejtek biztosítják, amelyek fenntartják a sejtek környezetét, szigetelnek, védenek és részt vesznek a jelátvitel szabályozásában. – Neben den Neuronen gewährleisten Gliazellen die Funktion des Nervengewebes, indem sie die Zellumgebung erhalten, isolieren, schützen und an der Regulation der Signalübertragung mitwirken.
2. Bár a glia elnevezés eredetileg ragasztó- vagy támasztóanyagra utalt, ezek a sejtek korántsem tekinthetők pusztán passzív kitöltőelemeknek. – Obwohl die Bezeichnung Glia ursprünglich auf eine Klebe- oder Stützsubstanz verwies, dürfen diese Zellen keineswegs als bloße passive Füllelemente betrachtet werden.
3. Többségük nem képez a neuronokéhoz hasonló, távolra vezetett akciós potenciált, membránjuk azonban érzékeli és befolyásolja a környezet ion- és hírvivőanyag-összetételét. – Die meisten erzeugen keine den neuronalen Aktionspotenzialen vergleichbaren, weit fortgeleiteten Signale; ihre Membran erfasst und beeinflusst jedoch die Ionen- und Botenstoffzusammensetzung der Umgebung.
4. Elhelyezkedésük alapján megkülönböztetjük a központi idegrendszer asztrocitáit, oligodendrocitáit, mikroglia- és ependimasejtjeit, valamint a perifériás Schwann- és szatellitasejteket. – Nach ihrer Lage unterscheidet man im Zentralnervensystem Astrozyten, Oligodendrozyten, Mikroglia- und Ependymzellen sowie im peripheren Nervensystem Schwann- und Satellitenzellen.
5. Csillag alakú, gazdagon elágazó nyúlványaikkal az asztrociták (astrocyti) egyszerre érintkezhetnek neuronokkal, szinapszisokkal, kapillárisokkal és az idegszövet felszíneivel. – Mit ihren sternförmigen, reich verzweigten Fortsätzen können Astrozyten (Astrocyti) gleichzeitig Neurone, Synapsen, Kapillaren und Oberflächen des Nervengewebes berühren.
6. A szürkeállományban főként plazmás asztrociták találhatók, amelyek rövidebb, erősen elágazó nyúlványai a sejttestek és szinapszisok közötti teret hálózzák be. – In der grauen Substanz finden sich vor allem protoplasmatische Astrozyten, deren kurze, stark verzweigte Fortsätze den Raum zwischen Zellkörpern und Synapsen durchziehen.
7. Ezzel szemben a fehérállomány rostos asztrocitái hosszabb, kevésbé elágazó nyúlványokkal alkalmazkodnak a párhuzamosan futó idegrostok elrendeződéséhez. – Dagegen passen sich die fibrösen Astrozyten der weißen Substanz mit längeren, weniger verzweigten Fortsätzen der Anordnung parallel verlaufender Nervenfasern an.
8. Végtalpaik a kapillárisok falát és az agy lágyburka alatti felszínt borítják, ezáltal határfelületeket alakítanak ki az idegszövet körül. – Ihre Endfüße bedecken die Kapillarwände und die unter der weichen Hirnhaut gelegene Oberfläche und bilden dadurch Grenzflächen um das Nervengewebe.
9. A vér–agy gát szoros zárását elsősorban a kapillárisok endotélsejtjei hozzák létre, működésének fenntartásához azonban az asztrociták jelzései is szükségesek. – Den dichten Abschluss der Blut-Hirn-Schranke bilden vor allem die Endothelzellen der Kapillaren; zu ihrer funktionellen Erhaltung sind jedoch auch Signale der Astrozyten erforderlich.
10. Az idegsejtek körül az asztrociták szabályozzák a káliumionok térbeli eloszlását, így megakadályozzák, hogy intenzív aktivitás során túlzottan emelkedjen a sejtközötti koncentráció. – Um die Nervenzellen regulieren Astrozyten die räumliche Verteilung der Kaliumionen und verhindern dadurch bei intensiver Aktivität einen übermäßigen Anstieg ihrer extrazellulären Konzentration.
11. A szinaptikus rés környezetéből felveszik a felszabadult neurotranszmitterek egy részét, majd lebontják, átalakítják vagy ismét hozzáférhetővé teszik őket. – Aus der Umgebung des synaptischen Spalts nehmen sie einen Teil der freigesetzten Neurotransmitter auf, die sie abbauen, umwandeln oder erneut verfügbar machen.
12. Mivel nyúlványaik számos szinapszist körülölelnek, az asztrociták korlátozzák az ingerületátvivő anyagok szétterjedését, és befolyásolják a szinaptikus jel erősségét. – Da ihre Fortsätze zahlreiche Synapsen umhüllen, begrenzen Astrozyten die Ausbreitung der Überträgerstoffe und beeinflussen die Stärke des synaptischen Signals.
13. Tápanyagokat közvetítenek az erek és a neuronok között, miközben glikogén formájában kisebb energiatartalékot is képesek tárolni. – Sie vermitteln Nährstoffe zwischen Gefäßen und Neuronen und können zugleich einen begrenzten Energievorrat in Form von Glykogen speichern.
14. Sérülést követően az asztrociták megnagyobbodnak, szaporodhatnak és nyúlványaikkal gliális heget képezhetnek, amely elhatárolja a károsodott területet. – Nach einer Verletzung vergrößern sich Astrozyten, können sich vermehren und mit ihren Fortsätzen eine Glianarbe bilden, welche das geschädigte Gebiet abgrenzt.
15. A fejlődő idegrendszer radiális gliasejtjei hosszú nyúlványaikkal olyan vezetőpályát biztosítanak, amely mentén az újonnan képződött neuronok rendeltetési helyükre vándorolnak. – Radiale Gliazellen des sich entwickelnden Nervensystems bilden mit ihren langen Fortsätzen eine Leitstruktur, entlang der neu entstandene Neurone zu ihrem Bestimmungsort wandern.
16. Az oligodendrociták (oligodendrocyti) a központi idegrendszer velőshüvelyképző sejtjei, amelyek nyúlványaikkal több különböző axonszakaszt is körültekerhetnek. – Oligodendrozyten (Oligodendrocyti) sind die myelinbildenden Zellen des Zentralnervensystems und können mit ihren Fortsätzen mehrere unterschiedliche Axonabschnitte umwickeln.
17. Egyetlen oligodendrocita tehát több internódust hozhat létre, miközben minden egyes nyúlványa az adott axon körül többrétegű mielinburkot képez. – Ein einzelner Oligodendrozyt kann somit mehrere Internodien bilden, wobei jeder seiner Fortsätze um das jeweilige Axon eine mehrschichtige Myelinscheide erzeugt.
18. A kialakult velőshüvely elektromosan szigeteli az axont, csökkenti a membrán ionveszteségét, és lehetővé teszi a gyors, szaltatórikus ingerületvezetést. – Die entstandene Myelinscheide isoliert das Axon elektrisch, vermindert den Ionenverlust über die Membran und ermöglicht die schnelle saltatorische Erregungsleitung.
19. Szigetelő szerepük mellett az oligodendrociták anyagcsere-támogatást is nyújtanak a hosszú axonoknak, amelyek energiaellátása különösen sérülékeny lehet. – Neben ihrer isolierenden Funktion unterstützen Oligodendrozyten auch den Stoffwechsel langer Axone, deren Energieversorgung besonders empfindlich sein kann.
20. A központi idegrendszer gyulladásos demielinizációja során az oligodendrociták vagy az általuk képzett mielin károsodik, emiatt az ingerületvezetés lelassulhat vagy megszakadhat. – Bei entzündlicher Demyelinisierung des Zentralnervensystems werden Oligodendrozyten oder das von ihnen gebildete Myelin geschädigt, wodurch die Erregungsleitung verlangsamt oder unterbrochen werden kann.
21. Sajátos eredetük és működésük miatt a mikroglia sejtjei (microgliocyti) az idegszövet helyi immunvédelmét ellátó, mozgékony fagociták közé tartoznak. – Aufgrund ihrer besonderen Herkunft und Funktion gehören Mikrogliazellen (Microgliocyti) zu den beweglichen Phagozyten, die den lokalen Immunschutz des Nervengewebes übernehmen.
22. Nyugalmi állapotban finom, elágazó nyúlványaikkal folyamatosan ellenőrzik környezetüket, miközben sejttestük viszonylag kicsi marad. – Im Ruhezustand überwachen sie ihre Umgebung fortlaufend mit feinen, verzweigten Fortsätzen, während ihr Zellkörper vergleichsweise klein bleibt.
23. Szövetkárosodást vagy kórokozók jelenlétét érzékelve aktiválódnak, nyúlványaik megrövidülnek, sejttestük pedig megnagyobbodik és mozgékonyabbá válik. – Sobald sie eine Gewebeschädigung oder Krankheitserreger erkennen, werden sie aktiviert, ihre Fortsätze verkürzen sich und ihr Zellkörper wird größer und beweglicher.
24. Az aktivált mikroglia eltávolítja az elhalt sejteket, az apoptotikus maradványokat és az idegszövetbe került idegen anyagokat. – Aktivierte Mikroglia beseitigt abgestorbene Zellen, apoptotische Überreste und in das Nervengewebe gelangte Fremdstoffe.
25. Jelzőmolekulák felszabadításával összehangolja a gyulladásos választ, amely megfelelő mértékben védi, tartós vagy túlzott aktiváció esetén azonban károsíthatja az idegszövetet. – Durch die Freisetzung von Signalmolekülen koordiniert sie die Entzündungsreaktion, die in angemessenem Maß schützt, bei anhaltender oder übermäßiger Aktivierung jedoch das Nervengewebe schädigen kann.
26. Az ependimasejtek (ependymocyti) az agykamrák és a gerincvelő központi csatornájának belső felszínét borító, hámszerűen rendeződő gliasejtek. – Ependymzellen (Ependymocyti) sind epithelartig angeordnete Gliazellen, welche die Innenfläche der Hirnventrikel und des Zentralkanals des Rückenmarks auskleiden.
27. Apikális felszínükön csillók és mikrobolyhok lehetnek, amelyek a folyadék mozgatását, illetve az agy-gerincvelői folyadék és a sejtek közötti anyagcserét segítik. – An ihrer apikalen Oberfläche können Zilien und Mikrovilli vorkommen, die die Flüssigkeitsbewegung sowie den Stoffaustausch zwischen Liquor und Zellen unterstützen.
28. Az érfonatok módosult ependimasejtjei a kapillárisokkal együtt részt vesznek az agy-gerincvelői folyadék termelésében és összetételének szabályozásában. – Modifizierte Ependymzellen der Adergeflechte wirken gemeinsam mit den Kapillaren an der Bildung und Zusammensetzungsregulation der Gehirn-Rückenmark-Flüssigkeit mit.
29. A perifériás idegrendszerben a Schwann-sejtek (neurolemmocyti) veszik körül az axonokat, és egy-egy sejt mindig csak egyetlen internódust képez. – Im peripheren Nervensystem umgeben Schwann-Zellen (Neurolemmocyti) die Axone, wobei jede Zelle jeweils nur ein einziges Internodium bildet.
30. Velőshüvelyes rostoknál a Schwann-sejt membránja többszörösen az axon köré tekeredik, míg a velőtlen axonokból egy sejt egyszerre többet is befogadhat. – Bei markhaltigen Fasern wickelt sich die Membran der Schwann-Zelle mehrfach um das Axon, während eine Zelle gleichzeitig mehrere marklose Axone aufnehmen kann.
31. Perifériás idegsérülés után a megmaradó Schwann-sejtek eltávolítják a mielinmaradványokat, majd vezetőcsatornát alakítanak ki a regenerálódó axon számára. – Nach einer peripheren Nervenverletzung beseitigen die erhaltenen Schwann-Zellen Myelinreste und bilden anschließend einen Führungskanal für das regenerierende Axon.
32. A dúcokban elhelyezkedő szatellitasejtek (gliocyti ganglionici) lapos burokként veszik körül az idegsejtek testét, és szabályozzák közvetlen mikrokörnyezetüket. – Die in Ganglien gelegenen Satellitenzellen (Gliocyti ganglionici) umgeben die Nervenzellkörper als flache Hülle und regulieren deren unmittelbare Mikroumgebung.
33. Funkciójuk részben az asztrocitákéhoz hasonló, mivel részt vesznek az ionháztartás, a tápanyagellátás és a neuronok körüli anyagforgalom szabályozásában. – Ihre Funktion ähnelt teilweise jener der Astrozyten, da sie an der Regulation des Ionenhaushalts, der Nährstoffversorgung und des Stoffaustauschs um die Neurone beteiligt sind.
34. A különböző gliasejtek egymással és a neuronokkal szoros működési egységet alkotnak, amelyben a támasztás, az anyagcsere és a jelátvitel nem választható el élesen. – Die verschiedenen Gliazellen bilden miteinander und mit den Neuronen eine enge Funktionseinheit, in der Stützung, Stoffwechsel und Signalübertragung nicht scharf voneinander getrennt werden können.
35. Az idegrendszer megfelelő működése ezért nemcsak az ingerületet létrehozó neuronoktól, hanem a környezetüket folyamatosan fenntartó és átalakító gliasejtektől is függ. – Die regelrechte Funktion des Nervensystems hängt daher nicht nur von den erregungsbildenden Neuronen, sondern ebenso von den ihre Umgebung fortlaufend erhaltenden und verändernden Gliazellen ab.
(aufklappen)magyar
1. Az idegszövet működését a neuronok mellett gliasejtek biztosítják, amelyek fenntartják a sejtek környezetét, szigetelnek, védenek és részt vesznek a jelátvitel szabályozásában.
2. Bár a glia elnevezés eredetileg ragasztó- vagy támasztóanyagra utalt, ezek a sejtek korántsem tekinthetők pusztán passzív kitöltőelemeknek.
3. Többségük nem képez a neuronokéhoz hasonló, távolra vezetett akciós potenciált, membránjuk azonban érzékeli és befolyásolja a környezet ion- és hírvivőanyag-összetételét.
4. Elhelyezkedésük alapján megkülönböztetjük a központi idegrendszer asztrocitáit, oligodendrocitáit, mikroglia- és ependimasejtjeit, valamint a perifériás Schwann- és szatellitasejteket.
5. Csillag alakú, gazdagon elágazó nyúlványaikkal az asztrociták (astrocyti) egyszerre érintkezhetnek neuronokkal, szinapszisokkal, kapillárisokkal és az idegszövet felszíneivel.
6. A szürkeállományban főként plazmás asztrociták találhatók, amelyek rövidebb, erősen elágazó nyúlványai a sejttestek és szinapszisok közötti teret hálózzák be.
7. Ezzel szemben a fehérállomány rostos asztrocitái hosszabb, kevésbé elágazó nyúlványokkal alkalmazkodnak a párhuzamosan futó idegrostok elrendeződéséhez.
8. Végtalpaik a kapillárisok falát és az agy lágyburka alatti felszínt borítják, ezáltal határfelületeket alakítanak ki az idegszövet körül.
9. A vér–agy gát szoros zárását elsősorban a kapillárisok endotélsejtjei hozzák létre, működésének fenntartásához azonban az asztrociták jelzései is szükségesek.
10. Az idegsejtek körül az asztrociták szabályozzák a káliumionok térbeli eloszlását, így megakadályozzák, hogy intenzív aktivitás során túlzottan emelkedjen a sejtközötti koncentráció.
11. A szinaptikus rés környezetéből felveszik a felszabadult neurotranszmitterek egy részét, majd lebontják, átalakítják vagy ismét hozzáférhetővé teszik őket.
12. Mivel nyúlványaik számos szinapszist körülölelnek, az asztrociták korlátozzák az ingerületátvivő anyagok szétterjedését, és befolyásolják a szinaptikus jel erősségét.
13. Tápanyagokat közvetítenek az erek és a neuronok között, miközben glikogén formájában kisebb energiatartalékot is képesek tárolni.
14. Sérülést követően az asztrociták megnagyobbodnak, szaporodhatnak és nyúlványaikkal gliális heget képezhetnek, amely elhatárolja a károsodott területet.
15. A fejlődő idegrendszer radiális gliasejtjei hosszú nyúlványaikkal olyan vezetőpályát biztosítanak, amely mentén az újonnan képződött neuronok rendeltetési helyükre vándorolnak.
16. Az oligodendrociták (oligodendrocyti) a központi idegrendszer velőshüvelyképző sejtjei, amelyek nyúlványaikkal több különböző axonszakaszt is körültekerhetnek.
17. Egyetlen oligodendrocita tehát több internódust hozhat létre, miközben minden egyes nyúlványa az adott axon körül többrétegű mielinburkot képez.
18. A kialakult velőshüvely elektromosan szigeteli az axont, csökkenti a membrán ionveszteségét, és lehetővé teszi a gyors, szaltatórikus ingerületvezetést.
19. Szigetelő szerepük mellett az oligodendrociták anyagcsere-támogatást is nyújtanak a hosszú axonoknak, amelyek energiaellátása különösen sérülékeny lehet.
20. A központi idegrendszer gyulladásos demielinizációja során az oligodendrociták vagy az általuk képzett mielin károsodik, emiatt az ingerületvezetés lelassulhat vagy megszakadhat.
21. Sajátos eredetük és működésük miatt a mikroglia sejtjei (microgliocyti) az idegszövet helyi immunvédelmét ellátó, mozgékony fagociták közé tartoznak.
22. Nyugalmi állapotban finom, elágazó nyúlványaikkal folyamatosan ellenőrzik környezetüket, miközben sejttestük viszonylag kicsi marad.
23. Szövetkárosodást vagy kórokozók jelenlétét érzékelve aktiválódnak, nyúlványaik megrövidülnek, sejttestük pedig megnagyobbodik és mozgékonyabbá válik.
24. Az aktivált mikroglia eltávolítja az elhalt sejteket, az apoptotikus maradványokat és az idegszövetbe került idegen anyagokat.
25. Jelzőmolekulák felszabadításával összehangolja a gyulladásos választ, amely megfelelő mértékben védi, tartós vagy túlzott aktiváció esetén azonban károsíthatja az idegszövetet.
26. Az ependimasejtek (ependymocyti) az agykamrák és a gerincvelő központi csatornájának belső felszínét borító, hámszerűen rendeződő gliasejtek.
27. Apikális felszínükön csillók és mikrobolyhok lehetnek, amelyek a folyadék mozgatását, illetve az agy-gerincvelői folyadék és a sejtek közötti anyagcserét segítik.
28. Az érfonatok módosult ependimasejtjei a kapillárisokkal együtt részt vesznek az agy-gerincvelői folyadék termelésében és összetételének szabályozásában.
29. A perifériás idegrendszerben a Schwann-sejtek (neurolemmocyti) veszik körül az axonokat, és egy-egy sejt mindig csak egyetlen internódust képez.
30. Velőshüvelyes rostoknál a Schwann-sejt membránja többszörösen az axon köré tekeredik, míg a velőtlen axonokból egy sejt egyszerre többet is befogadhat.
31. Perifériás idegsérülés után a megmaradó Schwann-sejtek eltávolítják a mielinmaradványokat, majd vezetőcsatornát alakítanak ki a regenerálódó axon számára.
32. A dúcokban elhelyezkedő szatellitasejtek (gliocyti ganglionici) lapos burokként veszik körül az idegsejtek testét, és szabályozzák közvetlen mikrokörnyezetüket.
33. Funkciójuk részben az asztrocitákéhoz hasonló, mivel részt vesznek az ionháztartás, a tápanyagellátás és a neuronok körüli anyagforgalom szabályozásában.
34. A különböző gliasejtek egymással és a neuronokkal szoros működési egységet alkotnak, amelyben a támasztás, az anyagcsere és a jelátvitel nem választható el élesen.
35. Az idegrendszer megfelelő működése ezért nemcsak az ingerületet létrehozó neuronoktól, hanem a környezetüket folyamatosan fenntartó és átalakító gliasejtektől is függ.
(aufklappen)német
1. Neben den Neuronen gewährleisten Gliazellen die Funktion des Nervengewebes, indem sie die Zellumgebung erhalten, isolieren, schützen und an der Regulation der Signalübertragung mitwirken.
2. Obwohl die Bezeichnung Glia ursprünglich auf eine Klebe- oder Stützsubstanz verwies, dürfen diese Zellen keineswegs als bloße passive Füllelemente betrachtet werden.
3. Die meisten erzeugen keine den neuronalen Aktionspotenzialen vergleichbaren, weit fortgeleiteten Signale; ihre Membran erfasst und beeinflusst jedoch die Ionen- und Botenstoffzusammensetzung der Umgebung.
4. Nach ihrer Lage unterscheidet man im Zentralnervensystem Astrozyten, Oligodendrozyten, Mikroglia- und Ependymzellen sowie im peripheren Nervensystem Schwann- und Satellitenzellen.
5. Mit ihren sternförmigen, reich verzweigten Fortsätzen können Astrozyten (Astrocyti) gleichzeitig Neurone, Synapsen, Kapillaren und Oberflächen des Nervengewebes berühren.
6. In der grauen Substanz finden sich vor allem protoplasmatische Astrozyten, deren kurze, stark verzweigte Fortsätze den Raum zwischen Zellkörpern und Synapsen durchziehen.
7. Dagegen passen sich die fibrösen Astrozyten der weißen Substanz mit längeren, weniger verzweigten Fortsätzen der Anordnung parallel verlaufender Nervenfasern an.
8. Ihre Endfüße bedecken die Kapillarwände und die unter der weichen Hirnhaut gelegene Oberfläche und bilden dadurch Grenzflächen um das Nervengewebe.
9. Den dichten Abschluss der Blut-Hirn-Schranke bilden vor allem die Endothelzellen der Kapillaren; zu ihrer funktionellen Erhaltung sind jedoch auch Signale der Astrozyten erforderlich.
10. Um die Nervenzellen regulieren Astrozyten die räumliche Verteilung der Kaliumionen und verhindern dadurch bei intensiver Aktivität einen übermäßigen Anstieg ihrer extrazellulären Konzentration.
11. Aus der Umgebung des synaptischen Spalts nehmen sie einen Teil der freigesetzten Neurotransmitter auf, die sie abbauen, umwandeln oder erneut verfügbar machen.
12. Da ihre Fortsätze zahlreiche Synapsen umhüllen, begrenzen Astrozyten die Ausbreitung der Überträgerstoffe und beeinflussen die Stärke des synaptischen Signals.
13. Sie vermitteln Nährstoffe zwischen Gefäßen und Neuronen und können zugleich einen begrenzten Energievorrat in Form von Glykogen speichern.
14. Nach einer Verletzung vergrößern sich Astrozyten, können sich vermehren und mit ihren Fortsätzen eine Glianarbe bilden, welche das geschädigte Gebiet abgrenzt.
15. Radiale Gliazellen des sich entwickelnden Nervensystems bilden mit ihren langen Fortsätzen eine Leitstruktur, entlang der neu entstandene Neurone zu ihrem Bestimmungsort wandern.
16. Oligodendrozyten (Oligodendrocyti) sind die myelinbildenden Zellen des Zentralnervensystems und können mit ihren Fortsätzen mehrere unterschiedliche Axonabschnitte umwickeln.
17. Ein einzelner Oligodendrozyt kann somit mehrere Internodien bilden, wobei jeder seiner Fortsätze um das jeweilige Axon eine mehrschichtige Myelinscheide erzeugt.
18. Die entstandene Myelinscheide isoliert das Axon elektrisch, vermindert den Ionenverlust über die Membran und ermöglicht die schnelle saltatorische Erregungsleitung.
19. Neben ihrer isolierenden Funktion unterstützen Oligodendrozyten auch den Stoffwechsel langer Axone, deren Energieversorgung besonders empfindlich sein kann.
20. Bei entzündlicher Demyelinisierung des Zentralnervensystems werden Oligodendrozyten oder das von ihnen gebildete Myelin geschädigt, wodurch die Erregungsleitung verlangsamt oder unterbrochen werden kann.
21. Aufgrund ihrer besonderen Herkunft und Funktion gehören Mikrogliazellen (Microgliocyti) zu den beweglichen Phagozyten, die den lokalen Immunschutz des Nervengewebes übernehmen.
22. Im Ruhezustand überwachen sie ihre Umgebung fortlaufend mit feinen, verzweigten Fortsätzen, während ihr Zellkörper vergleichsweise klein bleibt.
23. Sobald sie eine Gewebeschädigung oder Krankheitserreger erkennen, werden sie aktiviert, ihre Fortsätze verkürzen sich und ihr Zellkörper wird größer und beweglicher.
24. Aktivierte Mikroglia beseitigt abgestorbene Zellen, apoptotische Überreste und in das Nervengewebe gelangte Fremdstoffe.
25. Durch die Freisetzung von Signalmolekülen koordiniert sie die Entzündungsreaktion, die in angemessenem Maß schützt, bei anhaltender oder übermäßiger Aktivierung jedoch das Nervengewebe schädigen kann.
26. Ependymzellen (Ependymocyti) sind epithelartig angeordnete Gliazellen, welche die Innenfläche der Hirnventrikel und des Zentralkanals des Rückenmarks auskleiden.
27. An ihrer apikalen Oberfläche können Zilien und Mikrovilli vorkommen, die die Flüssigkeitsbewegung sowie den Stoffaustausch zwischen Liquor und Zellen unterstützen.
28. Modifizierte Ependymzellen der Adergeflechte wirken gemeinsam mit den Kapillaren an der Bildung und Zusammensetzungsregulation der Gehirn-Rückenmark-Flüssigkeit mit.
29. Im peripheren Nervensystem umgeben Schwann-Zellen (Neurolemmocyti) die Axone, wobei jede Zelle jeweils nur ein einziges Internodium bildet.
30. Bei markhaltigen Fasern wickelt sich die Membran der Schwann-Zelle mehrfach um das Axon, während eine Zelle gleichzeitig mehrere marklose Axone aufnehmen kann.
31. Nach einer peripheren Nervenverletzung beseitigen die erhaltenen Schwann-Zellen Myelinreste und bilden anschließend einen Führungskanal für das regenerierende Axon.
32. Die in Ganglien gelegenen Satellitenzellen (Gliocyti ganglionici) umgeben die Nervenzellkörper als flache Hülle und regulieren deren unmittelbare Mikroumgebung.
33. Ihre Funktion ähnelt teilweise jener der Astrozyten, da sie an der Regulation des Ionenhaushalts, der Nährstoffversorgung und des Stoffaustauschs um die Neurone beteiligt sind.
34. Die verschiedenen Gliazellen bilden miteinander und mit den Neuronen eine enge Funktionseinheit, in der Stützung, Stoffwechsel und Signalübertragung nicht scharf voneinander getrennt werden können.
35. Die regelrechte Funktion des Nervensystems hängt daher nicht nur von den erregungsbildenden Neuronen, sondern ebenso von den ihre Umgebung fortlaufend erhaltenden und verändernden Gliazellen ab.