3.8.4 – A zsírszövet és a retikuláris szövet – Fettgewebe und retikuläres Gewebe
1. A zsírszövet és a retikuláris szövet a kötőszövet különleges formái, amelyekben egy meghatározott sejttípus, illetve rostos váz kerül előtérbe. – Fettgewebe und retikuläres Gewebe sind Sonderformen des Bindegewebes, in denen ein bestimmter Zelltyp beziehungsweise ein faseriges Gerüst in den Vordergrund tritt.
2. Bár felépítésük és működésük jelentősen eltér, mindkettő a mesenchymából származik, és szoros kapcsolatban marad az erekkel. – Obwohl sich ihr Aufbau und ihre Funktion deutlich unterscheiden, stammen beide aus dem Mesenchym und bleiben eng mit Blutgefäßen verbunden.
3. A zsírszövetet (textus adiposus) túlnyomórészt zsírsejtek, vagyis adipociták alkotják, amelyek energiadús lipideket tárolnak citoplazmájukban. – Das Fettgewebe (Textus adiposus) besteht überwiegend aus Fettzellen, den Adipozyten, die energiereiche Lipide in ihrem Zytoplasma speichern.
4. Az adipociták között finom kötőszöveti rostok, kapillárisok és kevés alapállomány található, amelyek együtt lebenykés szerkezetbe rendezik a szövetet. – Zwischen den Adipozyten liegen feine Bindegewebsfasern, Kapillaren und wenig Grundsubstanz, die das Gewebe gemeinsam in Läppchen gliedern.
5. Működése és sejtszerkezete alapján fehér és barna zsírszövet különíthető el. – Nach Funktion und Zellaufbau wird zwischen weißem und braunem Fettgewebe unterschieden.
6. A fehér zsírszövet nagy, egyetlen zsírcseppet tartalmazó adipocitákból épül fel, ezért unilokuláris zsírszövetnek is nevezik. – Das weiße Fettgewebe besteht aus großen Adipozyten mit einem einzigen Fetttropfen und wird deshalb auch als unilokuläres Fettgewebe bezeichnet.
7. A növekvő zsírcsepp a sejtmagot és a citoplazma nagy részét a sejt peremére szorítja, így a sejt fénymikroszkópos képe pecsétgyűrűre emlékeztet. – Der wachsende Fetttropfen verdrängt den Zellkern und den größten Teil des Zytoplasmas an den Zellrand, sodass die Zelle lichtmikroskopisch einem Siegelring ähnelt.
8. A hagyományos szövettani feldolgozás során a lipid gyakran kioldódik, ezért a zsírsejtek helyén világos, üresnek tűnő terek maradnak. – Bei der herkömmlichen histologischen Verarbeitung wird das Lipid häufig herausgelöst, weshalb an der Stelle der Fettzellen helle, scheinbar leere Räume zurückbleiben.
9. Elsődleges feladata a trigliceridek formájában történő energiaraktározás, amelyből szükség esetén zsírsavak és glicerin szabadítható fel. – Seine Hauptaufgabe ist die Energiespeicherung in Form von Triglyceriden, aus denen bei Bedarf Fettsäuren und Glycerin freigesetzt werden können.
10. Az energiatartalék mennyisége a tápláltsági állapottól és a hormonális szabályozástól függően folyamatosan változik. – Die Menge des Energievorrats verändert sich fortlaufend in Abhängigkeit vom Ernährungszustand und von der hormonellen Regulation.
11. A bőr alatti zsírszövet hőszigetelő réteget képez, amely csökkenti a test és a környezet közötti hőveszteséget. – Das Unterhautfettgewebe bildet eine wärmeisolierende Schicht, die den Wärmeverlust zwischen Körper und Umgebung vermindert.
12. Testfelszíni eloszlása nem egyenletes, hanem életkor, nem, hormonális állapot és öröklött tényezők szerint jellegzetes különbségeket mutat. – Seine Verteilung an der Körperoberfläche ist nicht gleichmäßig, sondern zeigt je nach Alter, Geschlecht, Hormonlage und erblichen Faktoren charakteristische Unterschiede.
13. Egyes testtájakon a zsírszövet mechanikai párnaként fogja fel a nyomást, és védi a mélyebben fekvő képleteket. – An bestimmten Körperstellen fängt Fettgewebe als mechanisches Polster Druck ab und schützt tiefer gelegene Strukturen.
14. A szemgolyó körüli, a tenyéri és a talpi zsírszövet ezért még jelentős fogyás esetén is viszonylag tartósan megmaradhat. – Das Fettgewebe um den Augapfel sowie an Handflächen und Fußsohlen kann daher selbst bei erheblichem Gewichtsverlust vergleichsweise lange erhalten bleiben.
15. Belső szervek körül elhelyezkedve kitölti a szabad tereket, rögzíti a szerveket, és bizonyos mértékű elmozdulást is lehetővé tesz számukra. – In der Umgebung innerer Organe füllt es freie Räume aus, stabilisiert die Organe und ermöglicht ihnen zugleich eine begrenzte Verschieblichkeit.
16. A fehér zsírszövet nem csupán passzív raktár, hanem hormonokat és egyéb jelzőmolekulákat termelő, aktív endokrin szervként is működik. – Weißes Fettgewebe ist nicht nur ein passiver Speicher, sondern wirkt auch als aktives endokrines Organ, das Hormone und weitere Signalmoleküle produziert.
17. Az adipociták által kibocsátott anyagok befolyásolják többek között az étvágyat, az energiaforgalmat, a gyulladásos folyamatokat és az inzulinérzékenységet. – Die von Adipozyten freigesetzten Stoffe beeinflussen unter anderem Appetit, Energieumsatz, Entzündungsprozesse und Insulinempfindlichkeit.
18. Ezzel szemben a barna zsírszövet kisebb, számos apró zsírcseppet tartalmazó, multilokuláris adipocitákból áll. – Braunes Fettgewebe besteht dagegen aus kleineren multilokulären Adipozyten, die zahlreiche kleine Fetttropfen enthalten.
19. Sejtjeiben sok mitokondrium található, amelyek vastartalmú fehérjéi a szövet jellegzetes barnás színéhez is hozzájárulnak. – Seine Zellen enthalten zahlreiche Mitochondrien, deren eisenhaltige Proteine zur charakteristischen bräunlichen Färbung des Gewebes beitragen.
20. A barna zsírszövet sűrű kapillárishálózata biztosítja az intenzív anyagcseréhez szükséges oxigént, és gyorsan elszállítja a képződő hőt. – Das dichte Kapillarnetz des braunen Fettgewebes liefert den für den intensiven Stoffwechsel benötigten Sauerstoff und transportiert die entstehende Wärme rasch ab.
21. Mitokondriumaiban a tápanyagok oxidációja részben leválik az adenozin-trifoszfát termeléséről, így a felszabaduló energia hővé alakul. – In seinen Mitochondrien ist die Nährstoffoxidation teilweise von der Bildung von Adenosintriphosphat entkoppelt, sodass die frei werdende Energie in Wärme umgewandelt wird.
22. E folyamatot reszketés nélküli hőtermelésnek nevezik, mivel izomremegés nélkül járul hozzá a testhőmérséklet fenntartásához. – Dieser Vorgang wird als zitterfreie Wärmebildung bezeichnet, da er ohne Muskelzittern zur Aufrechterhaltung der Körpertemperatur beiträgt.
23. Újszülöttekben a barna zsírszövet különösen jelentős, mert hőszabályozásuk még kevésbé hatékony, testfelszínük pedig testtömegükhöz viszonyítva nagy. – Bei Neugeborenen ist braunes Fettgewebe besonders bedeutsam, da ihre Wärmeregulation noch weniger wirksam und ihre Körperoberfläche im Verhältnis zur Körpermasse groß ist.
24. Felnőttkorban mennyisége csökken, kisebb állományai azonban főként a nyak és a felső mellkas bizonyos területein fennmaradhatnak. – Im Erwachsenenalter nimmt seine Menge ab, kleinere Vorkommen können jedoch vor allem in bestimmten Bereichen des Halses und oberen Brustkorbs erhalten bleiben.
25. A retikuláris szövetet ezzel szemben csillag alakú retikuláris sejtek és az általuk létrehozott finom retikuláris rostok térbeli hálózata jellemzi. – Das retikuläre Gewebe ist dagegen durch sternförmige retikuläre Zellen und ein von ihnen gebildetes räumliches Netz feiner retikulärer Fasern gekennzeichnet.
26. Rostjai főként III-as típusú kollagénből épülnek fel, és elágazódva finom, rugalmasan alkalmazkodó vázat alkotnak. – Seine Fasern bestehen überwiegend aus Kollagen vom Typ III und bilden durch ihre Verzweigungen ein feines, anpassungsfähiges Gerüst.
27. A retikuláris sejtek hosszú nyúlványaikkal részben körülveszik a rostokat, így a sejtes és rostos elemek szorosan összekapcsolódó rendszert képeznek. – Die retikulären Zellen umgreifen mit ihren langen Fortsätzen teilweise die Fasern, sodass zelluläre und faserige Elemente ein eng verbundenes System bilden.
28. E finom hálózat a vérképző és nyirokszervek lágy belső vázát, vagyis sztrómáját alkotja, amelyben számos szabad sejt helyezkedhet el. – Dieses feine Netzwerk bildet das weiche innere Gerüst, das Stroma, der blutbildenden und lymphatischen Organe, in dem zahlreiche freie Zellen liegen können.
29. A csontvelőben a retikuláris állomány környezetet biztosít a különböző fejlődési stádiumban lévő vérsejtek számára. – Im Knochenmark stellt das retikuläre Gewebe eine Umgebung für Blutzellen in unterschiedlichen Entwicklungsstadien bereit.
30. Nyirokcsomókban és a lépben rostos váza megtartja a vándorló immunsejteket, miközben lehetővé teszi közöttük a szoros térbeli kapcsolatot. – In Lymphknoten und Milz hält sein faseriges Gerüst wandernde Immunzellen zurück und ermöglicht zugleich deren engen räumlichen Kontakt.
31. A háló szemei között áramló folyadékból idegen részecskék, kórokozók vagy sejttörmelékek kerülhetnek kapcsolatba a helyi védekező sejtekkel. – Aus der zwischen den Maschen strömenden Flüssigkeit können Fremdpartikel, Krankheitserreger oder Zelltrümmer mit den örtlichen Abwehrzellen in Kontakt gelangen.
32. Ennek megfelelően a retikuláris szövet nem pusztán mechanikai támaszt nyújt, hanem a vérképzés és az immunvédekezés sejtes folyamatait is térben szervezi. – Dementsprechend bietet retikuläres Gewebe nicht nur mechanische Stütze, sondern organisiert auch die zellulären Vorgänge der Blutbildung und Immunabwehr räumlich.
33. Finom rosthálózata az adott szerv működési állapotához igazodva képes befogadni a szaporodó, érő vagy vándorló sejtek változó mennyiségét. – Sein feines Fasernetz kann sich dem Funktionszustand des jeweiligen Organs anpassen und wechselnde Mengen sich teilender, reifender oder wandernder Zellen aufnehmen.
34. A zsírszövet tehát elsősorban energiát tárol, hőt termel és mechanikai védelmet biztosít, míg a retikuláris szövet sejtekben gazdag szervek belső vázát képezi. – Fettgewebe speichert somit vor allem Energie, erzeugt Wärme und bietet mechanischen Schutz, während retikuläres Gewebe das innere Gerüst zellreicher Organe bildet.
35. Mindkét különleges kötőszövet szerkezete világosan mutatja, hogy a sejtek és a sejtközötti állomány aránya az adott szövet sajátos feladataihoz alkalmazkodik. – Der Aufbau beider besonderen Bindegewebeformen zeigt deutlich, wie sich das Verhältnis von Zellen und Interzellularsubstanz an die spezifischen Aufgaben des jeweiligen Gewebes anpasst.
(aufklappen)magyar
1. A zsírszövet és a retikuláris szövet a kötőszövet különleges formái, amelyekben egy meghatározott sejttípus, illetve rostos váz kerül előtérbe.
2. Bár felépítésük és működésük jelentősen eltér, mindkettő a mesenchymából származik, és szoros kapcsolatban marad az erekkel.
3. A zsírszövetet (textus adiposus) túlnyomórészt zsírsejtek, vagyis adipociták alkotják, amelyek energiadús lipideket tárolnak citoplazmájukban.
4. Az adipociták között finom kötőszöveti rostok, kapillárisok és kevés alapállomány található, amelyek együtt lebenykés szerkezetbe rendezik a szövetet.
5. Működése és sejtszerkezete alapján fehér és barna zsírszövet különíthető el.
6. A fehér zsírszövet nagy, egyetlen zsírcseppet tartalmazó adipocitákból épül fel, ezért unilokuláris zsírszövetnek is nevezik.
7. A növekvő zsírcsepp a sejtmagot és a citoplazma nagy részét a sejt peremére szorítja, így a sejt fénymikroszkópos képe pecsétgyűrűre emlékeztet.
8. A hagyományos szövettani feldolgozás során a lipid gyakran kioldódik, ezért a zsírsejtek helyén világos, üresnek tűnő terek maradnak.
9. Elsődleges feladata a trigliceridek formájában történő energiaraktározás, amelyből szükség esetén zsírsavak és glicerin szabadítható fel.
10. Az energiatartalék mennyisége a tápláltsági állapottól és a hormonális szabályozástól függően folyamatosan változik.
11. A bőr alatti zsírszövet hőszigetelő réteget képez, amely csökkenti a test és a környezet közötti hőveszteséget.
12. Testfelszíni eloszlása nem egyenletes, hanem életkor, nem, hormonális állapot és öröklött tényezők szerint jellegzetes különbségeket mutat.
13. Egyes testtájakon a zsírszövet mechanikai párnaként fogja fel a nyomást, és védi a mélyebben fekvő képleteket.
14. A szemgolyó körüli, a tenyéri és a talpi zsírszövet ezért még jelentős fogyás esetén is viszonylag tartósan megmaradhat.
15. Belső szervek körül elhelyezkedve kitölti a szabad tereket, rögzíti a szerveket, és bizonyos mértékű elmozdulást is lehetővé tesz számukra.
16. A fehér zsírszövet nem csupán passzív raktár, hanem hormonokat és egyéb jelzőmolekulákat termelő, aktív endokrin szervként is működik.
17. Az adipociták által kibocsátott anyagok befolyásolják többek között az étvágyat, az energiaforgalmat, a gyulladásos folyamatokat és az inzulinérzékenységet.
18. Ezzel szemben a barna zsírszövet kisebb, számos apró zsírcseppet tartalmazó, multilokuláris adipocitákból áll.
19. Sejtjeiben sok mitokondrium található, amelyek vastartalmú fehérjéi a szövet jellegzetes barnás színéhez is hozzájárulnak.
20. A barna zsírszövet sűrű kapillárishálózata biztosítja az intenzív anyagcseréhez szükséges oxigént, és gyorsan elszállítja a képződő hőt.
21. Mitokondriumaiban a tápanyagok oxidációja részben leválik az adenozin-trifoszfát termeléséről, így a felszabaduló energia hővé alakul.
22. E folyamatot reszketés nélküli hőtermelésnek nevezik, mivel izomremegés nélkül járul hozzá a testhőmérséklet fenntartásához.
23. Újszülöttekben a barna zsírszövet különösen jelentős, mert hőszabályozásuk még kevésbé hatékony, testfelszínük pedig testtömegükhöz viszonyítva nagy.
24. Felnőttkorban mennyisége csökken, kisebb állományai azonban főként a nyak és a felső mellkas bizonyos területein fennmaradhatnak.
25. A retikuláris szövetet ezzel szemben csillag alakú retikuláris sejtek és az általuk létrehozott finom retikuláris rostok térbeli hálózata jellemzi.
26. Rostjai főként III-as típusú kollagénből épülnek fel, és elágazódva finom, rugalmasan alkalmazkodó vázat alkotnak.
27. A retikuláris sejtek hosszú nyúlványaikkal részben körülveszik a rostokat, így a sejtes és rostos elemek szorosan összekapcsolódó rendszert képeznek.
28. E finom hálózat a vérképző és nyirokszervek lágy belső vázát, vagyis sztrómáját alkotja, amelyben számos szabad sejt helyezkedhet el.
29. A csontvelőben a retikuláris állomány környezetet biztosít a különböző fejlődési stádiumban lévő vérsejtek számára.
30. Nyirokcsomókban és a lépben rostos váza megtartja a vándorló immunsejteket, miközben lehetővé teszi közöttük a szoros térbeli kapcsolatot.
31. A háló szemei között áramló folyadékból idegen részecskék, kórokozók vagy sejttörmelékek kerülhetnek kapcsolatba a helyi védekező sejtekkel.
32. Ennek megfelelően a retikuláris szövet nem pusztán mechanikai támaszt nyújt, hanem a vérképzés és az immunvédekezés sejtes folyamatait is térben szervezi.
33. Finom rosthálózata az adott szerv működési állapotához igazodva képes befogadni a szaporodó, érő vagy vándorló sejtek változó mennyiségét.
34. A zsírszövet tehát elsősorban energiát tárol, hőt termel és mechanikai védelmet biztosít, míg a retikuláris szövet sejtekben gazdag szervek belső vázát képezi.
35. Mindkét különleges kötőszövet szerkezete világosan mutatja, hogy a sejtek és a sejtközötti állomány aránya az adott szövet sajátos feladataihoz alkalmazkodik.
(aufklappen)német
1. Fettgewebe und retikuläres Gewebe sind Sonderformen des Bindegewebes, in denen ein bestimmter Zelltyp beziehungsweise ein faseriges Gerüst in den Vordergrund tritt.
2. Obwohl sich ihr Aufbau und ihre Funktion deutlich unterscheiden, stammen beide aus dem Mesenchym und bleiben eng mit Blutgefäßen verbunden.
3. Das Fettgewebe (Textus adiposus) besteht überwiegend aus Fettzellen, den Adipozyten, die energiereiche Lipide in ihrem Zytoplasma speichern.
4. Zwischen den Adipozyten liegen feine Bindegewebsfasern, Kapillaren und wenig Grundsubstanz, die das Gewebe gemeinsam in Läppchen gliedern.
5. Nach Funktion und Zellaufbau wird zwischen weißem und braunem Fettgewebe unterschieden.
6. Das weiße Fettgewebe besteht aus großen Adipozyten mit einem einzigen Fetttropfen und wird deshalb auch als unilokuläres Fettgewebe bezeichnet.
7. Der wachsende Fetttropfen verdrängt den Zellkern und den größten Teil des Zytoplasmas an den Zellrand, sodass die Zelle lichtmikroskopisch einem Siegelring ähnelt.
8. Bei der herkömmlichen histologischen Verarbeitung wird das Lipid häufig herausgelöst, weshalb an der Stelle der Fettzellen helle, scheinbar leere Räume zurückbleiben.
9. Seine Hauptaufgabe ist die Energiespeicherung in Form von Triglyceriden, aus denen bei Bedarf Fettsäuren und Glycerin freigesetzt werden können.
10. Die Menge des Energievorrats verändert sich fortlaufend in Abhängigkeit vom Ernährungszustand und von der hormonellen Regulation.
11. Das Unterhautfettgewebe bildet eine wärmeisolierende Schicht, die den Wärmeverlust zwischen Körper und Umgebung vermindert.
12. Seine Verteilung an der Körperoberfläche ist nicht gleichmäßig, sondern zeigt je nach Alter, Geschlecht, Hormonlage und erblichen Faktoren charakteristische Unterschiede.
13. An bestimmten Körperstellen fängt Fettgewebe als mechanisches Polster Druck ab und schützt tiefer gelegene Strukturen.
14. Das Fettgewebe um den Augapfel sowie an Handflächen und Fußsohlen kann daher selbst bei erheblichem Gewichtsverlust vergleichsweise lange erhalten bleiben.
15. In der Umgebung innerer Organe füllt es freie Räume aus, stabilisiert die Organe und ermöglicht ihnen zugleich eine begrenzte Verschieblichkeit.
16. Weißes Fettgewebe ist nicht nur ein passiver Speicher, sondern wirkt auch als aktives endokrines Organ, das Hormone und weitere Signalmoleküle produziert.
17. Die von Adipozyten freigesetzten Stoffe beeinflussen unter anderem Appetit, Energieumsatz, Entzündungsprozesse und Insulinempfindlichkeit.
18. Braunes Fettgewebe besteht dagegen aus kleineren multilokulären Adipozyten, die zahlreiche kleine Fetttropfen enthalten.
19. Seine Zellen enthalten zahlreiche Mitochondrien, deren eisenhaltige Proteine zur charakteristischen bräunlichen Färbung des Gewebes beitragen.
20. Das dichte Kapillarnetz des braunen Fettgewebes liefert den für den intensiven Stoffwechsel benötigten Sauerstoff und transportiert die entstehende Wärme rasch ab.
21. In seinen Mitochondrien ist die Nährstoffoxidation teilweise von der Bildung von Adenosintriphosphat entkoppelt, sodass die frei werdende Energie in Wärme umgewandelt wird.
22. Dieser Vorgang wird als zitterfreie Wärmebildung bezeichnet, da er ohne Muskelzittern zur Aufrechterhaltung der Körpertemperatur beiträgt.
23. Bei Neugeborenen ist braunes Fettgewebe besonders bedeutsam, da ihre Wärmeregulation noch weniger wirksam und ihre Körperoberfläche im Verhältnis zur Körpermasse groß ist.
24. Im Erwachsenenalter nimmt seine Menge ab, kleinere Vorkommen können jedoch vor allem in bestimmten Bereichen des Halses und oberen Brustkorbs erhalten bleiben.
25. Das retikuläre Gewebe ist dagegen durch sternförmige retikuläre Zellen und ein von ihnen gebildetes räumliches Netz feiner retikulärer Fasern gekennzeichnet.
26. Seine Fasern bestehen überwiegend aus Kollagen vom Typ III und bilden durch ihre Verzweigungen ein feines, anpassungsfähiges Gerüst.
27. Die retikulären Zellen umgreifen mit ihren langen Fortsätzen teilweise die Fasern, sodass zelluläre und faserige Elemente ein eng verbundenes System bilden.
28. Dieses feine Netzwerk bildet das weiche innere Gerüst, das Stroma, der blutbildenden und lymphatischen Organe, in dem zahlreiche freie Zellen liegen können.
29. Im Knochenmark stellt das retikuläre Gewebe eine Umgebung für Blutzellen in unterschiedlichen Entwicklungsstadien bereit.
30. In Lymphknoten und Milz hält sein faseriges Gerüst wandernde Immunzellen zurück und ermöglicht zugleich deren engen räumlichen Kontakt.
31. Aus der zwischen den Maschen strömenden Flüssigkeit können Fremdpartikel, Krankheitserreger oder Zelltrümmer mit den örtlichen Abwehrzellen in Kontakt gelangen.
32. Dementsprechend bietet retikuläres Gewebe nicht nur mechanische Stütze, sondern organisiert auch die zellulären Vorgänge der Blutbildung und Immunabwehr räumlich.
33. Sein feines Fasernetz kann sich dem Funktionszustand des jeweiligen Organs anpassen und wechselnde Mengen sich teilender, reifender oder wandernder Zellen aufnehmen.
34. Fettgewebe speichert somit vor allem Energie, erzeugt Wärme und bietet mechanischen Schutz, während retikuläres Gewebe das innere Gerüst zellreicher Organe bildet.
35. Der Aufbau beider besonderen Bindegewebeformen zeigt deutlich, wie sich das Verhältnis von Zellen und Interzellularsubstanz an die spezifischen Aufgaben des jeweiligen Gewebes anpasst.