4.11 – A koponyaalap nyílásai – Die Öffnungen der Schädelbasis
1. A koponyaalapon számos nyílás, csatorna és rés található, amelyeken idegek, erek és más képletek haladnak át. – An der Schädelbasis (Basis cranii) befinden sich zahlreiche Öffnungen (Foramen/Foramina), Kanäle (Canalis/Canales) und Spalten (Fissura/Fissurae), durch die Nerven (Nervus/Nervi), Gefäße (Vasa) und andere Strukturen hindurchziehen.
2. Ezek a nyílások összekötik a koponyaüreget a szemgödörrel, az orrüreggel, a középfüllel, valamint a fej és a nyak mélyebb területeivel. – Diese Öffnungen verbinden die Schädelhöhle (Cavitas cranii) mit der Augenhöhle (Orbita), der Nasenhöhle (Cavitas nasi), dem Mittelohr (Auris media) sowie den tieferen Bereichen von Kopf (Caput) und Hals (Collum).
3. A koponya belső alapján elülső, középső és hátulsó koponyagödröt különböztetünk meg. – An der inneren Schädelbasis (Basis cranii interna) unterscheidet man eine vordere Schädelgrube (Fossa cranii anterior), eine mittlere Schädelgrube (Fossa cranii media) und eine hintere Schädelgrube (Fossa cranii posterior).
4. Az egyes nyílások elhelyezkedése segít meghatározni, hogy mely agyidegek és erek hagyják el rajtuk keresztül a koponyaüreget. – Die Lage der einzelnen Öffnungen hilft bei der Bestimmung, welche Hirnnerven (Nervus cranialis/Nervi craniales) und Gefäße (Vasa) durch sie die Schädelhöhle (Cavitas cranii) verlassen.
5. Sok nyílás neve az alakjára, az elhelyezkedésére vagy a rajta áthaladó képletre utal. – Die Namen vieler Öffnungen (Foramen/Foramina) beziehen sich auf ihre Form, ihre Lage oder die durch sie hindurchtretende Struktur.
6. A koponyaalap nyílásainak ismerete ezért alapvető a későbbi agyidegtan és a fej érhálózatának megértéséhez. – Die Kenntnis der Öffnungen (Foramen/Foramina) der Schädelbasis (Basis cranii) ist daher grundlegend für das spätere Verständnis der Hirnnerven (Nervus cranialis/Nervi craniales) und der Gefäßversorgung des Kopfes (Vasa capitis).
7. Az elülső koponyagödör középvonalában található a vaklyuk, a foramen caecum. – In der Mittellinie der vorderen Schädelgrube (Fossa cranii anterior) liegt das blinde Loch (Foramen caecum).
8. Ha a vaklyuk átjárható, egy kis emisszárius véna kötheti össze az orrüreg vénáit a felső nyílirányú öböllel. – Wenn das Foramen caecum durchgängig ist, kann eine kleine Emissarvene (Vena emissaria) die Venen (Vena/Venae) der Nasenhöhle (Cavitas nasi) mit dem oberen Sagittalsinus (Sinus sagittalis superior) verbinden.
9. A rostacsont rostalemezét számos apró nyílás töri át. – Die Siebplatte (Lamina cribrosa) des Siebbeins (Os ethmoidale) wird von zahlreichen kleinen Öffnungen (Foramen/Foramina) durchbrochen.
10. A rostalemez nyílásain a szaglóideg finom rostjai, a fila olfactoria haladnak az orrüregből a szaglógumóhoz. – Durch die Öffnungen (Foramen/Foramina) der Siebplatte (Lamina cribrosa) ziehen die feinen Fasern des Riechnervs (Filum olfactorium/Fila olfactoria) aus der Nasenhöhle (Cavitas nasi) zum Riechkolben (Bulbus olfactorius).
11. Az elülső rostacsonti csatornán az elülső rostacsonti ideg, artéria és véna halad át. – Durch den vorderen Siebbeinkanal (Canalis ethmoidalis anterior) ziehen der vordere Siebbeinnerv (Nervus ethmoidalis anterior) sowie die vordere Siebbeinarterie (Arteria ethmoidalis anterior) und -vene (Vena ethmoidalis anterior).
12. A hátulsó rostacsonti csatorna a hátulsó rostacsonti ideget, artériát és vénát vezeti a szemgödör és a koponyaüreg között. – Der hintere Siebbeinkanal (Canalis ethmoidalis posterior) führt den hinteren Siebbeinnerv (Nervus ethmoidalis posterior) sowie die hintere Siebbeinarterie (Arteria ethmoidalis posterior) und -vene (Vena ethmoidalis posterior) zwischen Augenhöhle (Orbita) und Schädelhöhle (Cavitas cranii).
13. A látóidegcsatorna, a canalis opticus az ékcsont kis szárnyában helyezkedik el. – Der Sehnervenkanal (Canalis opticus) liegt im kleinen Flügel (Ala minor) des Keilbeins (Os sphenoidale).
14. A látóidegcsatornán a második agyideg, a látóideg, valamint a szemartéria és az azt kísérő szimpatikus rostok haladnak át. – Durch den Sehnervenkanal (Canalis opticus) ziehen der 2. Hirnnerv, der Sehnerv (Nervus opticus), sowie die Augenarterie (Arteria ophthalmica) und die sie begleitenden sympathischen Fasern (Fibra sympathica/Fibrae sympathicae).
15. A látóidegcsatorna a középső koponyagödröt köti össze a szemgödörrel. – Der Sehnervenkanal (Canalis opticus) verbindet die mittlere Schädelgrube (Fossa cranii media) mit der Augenhöhle (Orbita).
16. A felső szemgödri rés az ékcsont kis és nagy szárnya között található. – Die obere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis superior) liegt zwischen dem kleinen Flügel (Ala minor) und dem großen Flügel (Ala major) des Keilbeins (Os sphenoidale).
17. A felső szemgödri résen a szemmozgató ideg, a sodorideg és a távolító ideg lép be a szemgödörbe. – Durch die obere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis superior) treten der Augenbewegungsnerv (Nervus oculomotorius), der Rollnerv (Nervus trochlearis) und der Abduzensnerv (Nervus abducens) in die Augenhöhle (Orbita) ein.
18. Ugyanezen a résen halad át a háromosztatú ideg első ága, a szemideg is. – Durch dieselbe Spalte zieht auch der erste Ast des Drillingsnervs (Nervus trigeminus), der Augennerv (Nervus ophthalmicus).
19. A szemideg homlokidegre, könnyidegre és orr-sugáridegre oszló ágai szintén a felső szemgödri résen jutnak át. – Auch die Äste des Augennervs (Nervus ophthalmicus), der Stirnnerv (Nervus frontalis), der Tränennerv (Nervus lacrimalis) und der Nasenziliarnerv (Nervus nasociliaris), treten durch die obere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis superior).
20. A felső szemgödri résen ezenkívül a felső szemvéna és szimpatikus idegrostok is áthaladnak. – Außerdem ziehen die obere Augenvene (Vena ophthalmica superior) und sympathische Nervenfasern (Fibra nervosa sympathica/Fibrae nervosae sympathicae) durch die obere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis superior).
21. Az alsó szemgödri rés a szemgödröt a szárny-szájpad árokkal és a halánték alatti árokkal köti össze. – Die untere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis inferior) verbindet die Augenhöhle (Orbita) mit der Flügelgaumengrube (Fossa pterygopalatina) und der Unterschläfengrube (Fossa infratemporalis).
22. Ezen a résen a szem alatti ideg és erek, a járomideg, valamint az alsó szemvéna egy része halad át. – Durch diese Spalte ziehen der Unteraugennerv (Nervus infraorbitalis) und die Unteraugengefäße (Vasa infraorbitalia), der Jochbeinnerv (Nervus zygomaticus) sowie ein Teil der unteren Augenvene (Vena ophthalmica inferior).
23. A kerek nyílás, a foramen rotundum a középső koponyagödörből a szárny-szájpad árokba vezet. – Das runde Loch (Foramen rotundum) führt aus der mittleren Schädelgrube (Fossa cranii media) in die Flügelgaumengrube (Fossa pterygopalatina).
24. A kerek nyíláson kizárólag a háromosztatú ideg második fő ága, a felső állcsonti ideg halad át. – Durch das Foramen rotundum zieht als wichtigste Struktur der zweite Hauptast des Drillingsnervs (Nervus trigeminus), der Oberkiefernerv (Nervus maxillaris).
25. Az ovális nyílás, a foramen ovale az ékcsont nagy szárnyában helyezkedik el. – Das ovale Loch (Foramen ovale) liegt im großen Flügel (Ala major) des Keilbeins (Os sphenoidale).
26. Az ovális nyíláson a háromosztatú ideg harmadik fő ága, az alsó állcsonti ideg hagyja el a koponyaüreget. – Durch das Foramen ovale verlässt der dritte Hauptast des Drillingsnervs (Nervus trigeminus), der Unterkiefernerv (Nervus mandibularis), die Schädelhöhle (Cavitas cranii).
27. Az ovális nyíláson változó módon a kis sziklacsonti ideg, egy emisszárius véna és a járulékos agyhártyai artéria is áthaladhat. – Durch das Foramen ovale können außerdem variabel der kleine Felsenbeinnerv (Nervus petrosus minor), eine Emissarvene (Vena emissaria) und die akzessorische Hirnhautarterie (Arteria meningea accessoria) ziehen.
28. A foramen spinosum az ovális nyílástól hátulsó és oldalsó irányban található. – Das Foramen spinosum liegt hinter und seitlich des Foramen ovale.
29. A foramen spinosumon a középső agyhártyai artéria és véna lép be a koponyaüregbe. – Durch das Foramen spinosum treten die mittlere Hirnhautarterie (Arteria meningea media) und -vene (Vena meningea media) in die Schädelhöhle (Cavitas cranii) ein.
30. Ugyanezen a nyíláson halad át az alsó állcsonti ideg agyhártyai ága is. – Durch dieselbe Öffnung zieht auch der Hirnhautast (Ramus meningeus) des Unterkiefernervs (Nervus mandibularis).
31. A szakított nyílás, a foramen lacerum az ékcsont, a halántékcsont és a nyakszirtcsont között helyezkedik el. – Das zerrissene Loch (Foramen lacerum) liegt zwischen Keilbein (Os sphenoidale), Schläfenbein (Os temporale) und Hinterhauptsbein (Os occipitale).
32. Élő emberben a szakított nyílást nagyrészt rostos porc tölti ki, ezért nem alkot teljesen szabad átjárót. – Beim lebenden Menschen ist das Foramen lacerum weitgehend mit Faserknorpel (Cartilago fibrosa) ausgefüllt und bildet daher keinen vollständig freien Durchgang.
33. A nagy és a mély sziklacsonti ideg a szakított nyílás felső részén találkozik, majd együtt a szárnycsatornába lép. – Der große Felsenbeinnerv (Nervus petrosus major) und der tiefe Felsenbeinnerv (Nervus petrosus profundus) vereinigen sich im oberen Bereich des Foramen lacerum und treten anschließend gemeinsam in den Flügelkanal (Canalis pterygoideus) ein.
34. A belső fejverőér nem halad át a szakított nyílás teljes hosszán, hanem a nyílás felső felszíne felett fut el. – Die innere Kopfschlagader (Arteria carotis interna) zieht nicht durch das gesamte Foramen lacerum, sondern verläuft über dessen obere Fläche.
35. A szárnycsatornán a szárnycsatorna idege, valamint a hozzá tartozó kis erek haladnak át. – Durch den Flügelkanal (Canalis pterygoideus) ziehen der Nerv des Flügelkanals (Nervus canalis pterygoidei) sowie die zugehörigen kleinen Gefäße (Vasa).
36. A carotiscsatorna a halántékcsont sziklacsonti részében vezet a koponyaüreg felé. – Der Karotiskanal (Canalis caroticus) führt im Felsenbeinteil des Schläfenbeins (Pars petrosa ossis temporalis) in Richtung Schädelhöhle (Cavitas cranii).
37. A carotiscsatornában a belső fejverőér és az azt körülvevő szimpatikus idegfonat halad. – Im Karotiskanal (Canalis caroticus) verlaufen die innere Kopfschlagader (Arteria carotis interna) und das sie umgebende sympathische Nervengeflecht (Plexus caroticus internus).
38. A carotiscsatornából kiinduló apró dobüregi csatornácskák a carotis-dobüregi idegeket és ereket vezetik a középfülbe. – Kleine vom Karotiskanal (Canalis caroticus) ausgehende Paukenkanälchen (Canaliculus caroticotympanicus/Canaliculi caroticotympanici) führen die karotikotympanischen Nerven (Nervus caroticotympanicus/Nervi caroticotympanici) und Gefäße (Vasa caroticotympanica) in das Mittelohr (Auris media).
39. A nagy sziklacsonti ideg a saját csatornájának nyílásán keresztül jut a halántékcsont elülső felszínére. – Der große Felsenbeinnerv (Nervus petrosus major) gelangt durch die Öffnung seines Kanals (Hiatus canalis nervi petrosi majoris) auf die Vorderfläche des Felsenbeins (Facies anterior partis petrosae).
40. A kis sziklacsonti ideg hasonló módon a kis sziklacsonti ideg csatornájának nyílásán jelenik meg a középső koponyagödörben. – Der kleine Felsenbeinnerv (Nervus petrosus minor) tritt entsprechend durch die Öffnung seines Kanals (Hiatus canalis nervi petrosi minoris) in der mittleren Schädelgrube (Fossa cranii media) hervor.
41. Az ékcsont emisszárius nyílása, a foramen Vesalii nem minden emberben található meg. – Das Emissarienloch des Keilbeins (Foramen emissarium sphenoidale; Foramen Vesalii) ist nicht bei jedem Menschen vorhanden.
42. Ha jelen van, egy emisszárius véna halad át rajta a barlangos öböl és a koponyán kívüli vénás fonatok között. – Wenn es vorhanden ist, zieht eine Emissarvene (Vena emissaria) zwischen dem Sinus cavernosus und den außerhalb des Schädels gelegenen Venengeflechten (Plexus venosus/Plexus venosi) hindurch.
43. A belső hallójárat a halántékcsont sziklacsonti részének hátulsó felszínén nyílik. – Der innere Gehörgang (Meatus acusticus internus) öffnet sich an der Hinterfläche des Felsenbeinteils des Schläfenbeins (Facies posterior partis petrosae ossis temporalis).
44. A belső hallójáraton az arcideg és a halló-egyensúlyozó ideg lép be a halántékcsontba. – Durch den inneren Gehörgang (Meatus acusticus internus) treten der Gesichtsnerv (Nervus facialis) und der Hör-Gleichgewichts-Nerv (Nervus vestibulocochlearis) in das Schläfenbein (Os temporale) ein.
45. Az idegeket a belső hallójáratban a belső fület ellátó labyrinthusartéria és kísérő vénái követik. – Die Nerven (Nervus/Nervi) werden im inneren Gehörgang (Meatus acusticus internus) von der Labyrintharterie (Arteria labyrinthi) und den begleitenden Venen (Vena labyrinthi/Venae labyrinthi) des Innenohrs (Auris interna) begleitet.
46. A torkolati nyílás, a foramen jugulare a halántékcsont és a nyakszirtcsont között helyezkedik el. – Das Drosselloch (Foramen jugulare) liegt zwischen dem Schläfenbein (Os temporale) und dem Hinterhauptsbein (Os occipitale).
47. A nyelv-garat ideg a torkolati nyíláson keresztül hagyja el a koponyaüreget. – Der Zungen-Rachen-Nerv (Nervus glossopharyngeus) verlässt die Schädelhöhle (Cavitas cranii) durch das Foramen jugulare.
48. A bolygóideg és a járulékos ideg szintén a torkolati nyíláson halad át. – Auch der Vagusnerv (Nervus vagus) und der Beinerv (Nervus accessorius) ziehen durch das Foramen jugulare.
49. Az alsó sziklacsonti öböl a torkolati nyíláson keresztül vezeti el a vénás vért a belső torkolati véna felé. – Der untere Felsenbeinsinus (Sinus petrosus inferior) leitet das venöse Blut durch das Foramen jugulare zur inneren Drosselvene (Vena jugularis interna).
50. A szigmabélöböl a torkolati nyílásban folytatódik belső torkolati vénaként. – Der Sinus sigmoideus setzt sich im Foramen jugulare als innere Drosselvene (Vena jugularis interna) fort.
51. A torkolati nyíláson kisebb agyhártyai artériás ágak is beléphetnek a koponyaüregbe. – Durch das Foramen jugulare können außerdem kleinere arterielle Hirnhautäste (Ramus meningeus/Rami meningei) in die Schädelhöhle (Cavitas cranii) eintreten.
52. A nyelv alatti ideg csatornája a nyakszirtcsont bütykei közelében található. – Der Unterzungennervenkanal (Canalis nervi hypoglossi) liegt in der Nähe der Gelenkknorren (Condylus occipitalis/Condyli occipitales) des Hinterhauptsbeins (Os occipitale).
53. Ezen a csatornán a tizenkettedik agyideg, a nyelv alatti ideg halad át. – Durch diesen Kanal (Canalis nervi hypoglossi) zieht der zwölfte Hirnnerv, der Unterzungennerv (Nervus hypoglossus).
54. A nyelv alatti ideget egy vénás fonat és a felszálló garatartéria kis agyhártyai ága kísérheti. – Der Unterzungennerv (Nervus hypoglossus) kann von einem Venengeflecht (Plexus venosus canalis nervi hypoglossi) und einem kleinen Hirnhautast der aufsteigenden Rachenarterie (Ramus meningeus arteriae pharyngeae ascendentis) begleitet werden.
55. Az öreglyuk, a foramen magnum a koponyaalap legnagyobb nyílása. – Das große Hinterhauptsloch (Foramen magnum) ist die größte Öffnung der Schädelbasis (Basis cranii).
56. Az öreglyukon halad át a nyúltvelő gerincvelőbe folytatódó része az agyhártyákkal együtt. – Durch das Foramen magnum zieht der in das Rückenmark (Medulla spinalis) übergehende Teil des verlängerten Marks (Medulla oblongata) zusammen mit den Hirnhäuten (Meninx/Meninges).
57. Az öreglyukon keresztül lép be a koponyaüregbe a két csigolyaartéria, valamint az elülső és hátulsó gerincvelői artériák. – Durch das Foramen magnum treten die beiden Wirbelarterien (Arteria vertebralis/Arteriae vertebrales) sowie die vordere und die hinteren Rückenmarksarterien (Arteria spinalis anterior und Arteria spinalis posterior/Arteriae spinales posteriores) in die Schädelhöhle (Cavitas cranii) ein.
58. A járulékos ideg gerincvelői gyökerei az öreglyukon keresztül jutnak fel a koponyaüregbe, majd a torkolati nyíláson keresztül távoznak. – Die spinalen Wurzeln des Beinervs (Radix spinalis nervi accessorii/Radices spinales nervi accessorii) ziehen durch das Foramen magnum in die Schädelhöhle (Cavitas cranii) hinauf und verlassen sie anschließend durch das Foramen jugulare.
59. A csecsnyúlványi nyíláson és a bütyökcsatornán emisszárius vénák haladnak, míg az arcideg a foramen stylomastoideumon keresztül lép ki a koponyából. – Durch das Mastoidloch (Foramen mastoideum) und den Kondylenkanal (Canalis condylaris) ziehen Emissarvenen (Vena emissaria/Venae emissariae), während der Gesichtsnerv (Nervus facialis) durch das Foramen stylomastoideum aus dem Schädel austritt.
60. A koponyaalap legfontosabb nyílásai így rendszerezhetők: az első agyideg a rostalemezen, a második a látóidegcsatornán, a harmadik, negyedik, ötödik első ága és a hatodik a felső szemgödri résen, az ötödik második ága a kerek, harmadik ága az ovális nyíláson, a hetedik és nyolcadik a belső hallójáraton, a kilencedik–tizenegyedik a torkolati nyíláson, a tizenkettedik pedig a saját csatornáján halad át. – Die wichtigsten Öffnungen der Schädelbasis (Foramen basis cranii/Foramina basis cranii) lassen sich somit ordnen: Der erste Hirnnerv (Nervus olfactorius) zieht durch die Siebplatte (Lamina cribrosa), der 2. (Nervus opticus) durch den Sehnervenkanal (Canalis opticus), der 3. (Nervus oculomotorius), 4. (Nervus trochlearis), der erste Ast des 5. (Nervus ophthalmicus) und der 6. (Nervus abducens) durch die obere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis superior), der zweite Ast des 5. (Nervus maxillaris) durch das runde Loch (Foramen rotundum) und sein dritter Ast (Nervus mandibularis) durch das ovale Loch (Foramen ovale), der 7. (Nervus facialis) und 8. (Nervus vestibulocochlearis) durch den inneren Gehörgang (Meatus acusticus internus), der 9. bis 11. (Nervus glossopharyngeus, Nervus vagus und Nervus accessorius) durch das Foramen jugulare und der zwölfte (Nervus hypoglossus) durch seinen eigenen Kanal (Canalis nervi hypoglossi).
(aufklappen)magyar
1. A koponyaalapon számos nyílás, csatorna és rés található, amelyeken idegek, erek és más képletek haladnak át.
2. Ezek a nyílások összekötik a koponyaüreget a szemgödörrel, az orrüreggel, a középfüllel, valamint a fej és a nyak mélyebb területeivel.
3. A koponya belső alapján elülső, középső és hátulsó koponyagödröt különböztetünk meg.
4. Az egyes nyílások elhelyezkedése segít meghatározni, hogy mely agyidegek és erek hagyják el rajtuk keresztül a koponyaüreget.
5. Sok nyílás neve az alakjára, az elhelyezkedésére vagy a rajta áthaladó képletre utal.
6. A koponyaalap nyílásainak ismerete ezért alapvető a későbbi agyidegtan és a fej érhálózatának megértéséhez.
7. Az elülső koponyagödör középvonalában található a vaklyuk, a foramen caecum.
8. Ha a vaklyuk átjárható, egy kis emisszárius véna kötheti össze az orrüreg vénáit a felső nyílirányú öböllel.
9. A rostacsont rostalemezét számos apró nyílás töri át.
10. A rostalemez nyílásain a szaglóideg finom rostjai, a fila olfactoria haladnak az orrüregből a szaglógumóhoz.
11. Az elülső rostacsonti csatornán az elülső rostacsonti ideg, artéria és véna halad át.
12. A hátulsó rostacsonti csatorna a hátulsó rostacsonti ideget, artériát és vénát vezeti a szemgödör és a koponyaüreg között.
13. A látóidegcsatorna, a canalis opticus az ékcsont kis szárnyában helyezkedik el.
14. A látóidegcsatornán a második agyideg, a látóideg, valamint a szemartéria és az azt kísérő szimpatikus rostok haladnak át.
15. A látóidegcsatorna a középső koponyagödröt köti össze a szemgödörrel.
16. A felső szemgödri rés az ékcsont kis és nagy szárnya között található.
17. A felső szemgödri résen a szemmozgató ideg, a sodorideg és a távolító ideg lép be a szemgödörbe.
18. Ugyanezen a résen halad át a háromosztatú ideg első ága, a szemideg is.
19. A szemideg homlokidegre, könnyidegre és orr-sugáridegre oszló ágai szintén a felső szemgödri résen jutnak át.
20. A felső szemgödri résen ezenkívül a felső szemvéna és szimpatikus idegrostok is áthaladnak.
21. Az alsó szemgödri rés a szemgödröt a szárny-szájpad árokkal és a halánték alatti árokkal köti össze.
22. Ezen a résen a szem alatti ideg és erek, a járomideg, valamint az alsó szemvéna egy része halad át.
23. A kerek nyílás, a foramen rotundum a középső koponyagödörből a szárny-szájpad árokba vezet.
24. A kerek nyíláson kizárólag a háromosztatú ideg második fő ága, a felső állcsonti ideg halad át.
25. Az ovális nyílás, a foramen ovale az ékcsont nagy szárnyában helyezkedik el.
26. Az ovális nyíláson a háromosztatú ideg harmadik fő ága, az alsó állcsonti ideg hagyja el a koponyaüreget.
27. Az ovális nyíláson változó módon a kis sziklacsonti ideg, egy emisszárius véna és a járulékos agyhártyai artéria is áthaladhat.
28. A foramen spinosum az ovális nyílástól hátulsó és oldalsó irányban található.
29. A foramen spinosumon a középső agyhártyai artéria és véna lép be a koponyaüregbe.
30. Ugyanezen a nyíláson halad át az alsó állcsonti ideg agyhártyai ága is.
31. A szakított nyílás, a foramen lacerum az ékcsont, a halántékcsont és a nyakszirtcsont között helyezkedik el.
32. Élő emberben a szakított nyílást nagyrészt rostos porc tölti ki, ezért nem alkot teljesen szabad átjárót.
33. A nagy és a mély sziklacsonti ideg a szakított nyílás felső részén találkozik, majd együtt a szárnycsatornába lép.
34. A belső fejverőér nem halad át a szakított nyílás teljes hosszán, hanem a nyílás felső felszíne felett fut el.
35. A szárnycsatornán a szárnycsatorna idege, valamint a hozzá tartozó kis erek haladnak át.
36. A carotiscsatorna a halántékcsont sziklacsonti részében vezet a koponyaüreg felé.
37. A carotiscsatornában a belső fejverőér és az azt körülvevő szimpatikus idegfonat halad.
38. A carotiscsatornából kiinduló apró dobüregi csatornácskák a carotis-dobüregi idegeket és ereket vezetik a középfülbe.
39. A nagy sziklacsonti ideg a saját csatornájának nyílásán keresztül jut a halántékcsont elülső felszínére.
40. A kis sziklacsonti ideg hasonló módon a kis sziklacsonti ideg csatornájának nyílásán jelenik meg a középső koponyagödörben.
41. Az ékcsont emisszárius nyílása, a foramen Vesalii nem minden emberben található meg.
42. Ha jelen van, egy emisszárius véna halad át rajta a barlangos öböl és a koponyán kívüli vénás fonatok között.
43. A belső hallójárat a halántékcsont sziklacsonti részének hátulsó felszínén nyílik.
44. A belső hallójáraton az arcideg és a halló-egyensúlyozó ideg lép be a halántékcsontba.
45. Az idegeket a belső hallójáratban a belső fület ellátó labyrinthusartéria és kísérő vénái követik.
46. A torkolati nyílás, a foramen jugulare a halántékcsont és a nyakszirtcsont között helyezkedik el.
47. A nyelv-garat ideg a torkolati nyíláson keresztül hagyja el a koponyaüreget.
48. A bolygóideg és a járulékos ideg szintén a torkolati nyíláson halad át.
49. Az alsó sziklacsonti öböl a torkolati nyíláson keresztül vezeti el a vénás vért a belső torkolati véna felé.
50. A szigmabélöböl a torkolati nyílásban folytatódik belső torkolati vénaként.
51. A torkolati nyíláson kisebb agyhártyai artériás ágak is beléphetnek a koponyaüregbe.
52. A nyelv alatti ideg csatornája a nyakszirtcsont bütykei közelében található.
53. Ezen a csatornán a tizenkettedik agyideg, a nyelv alatti ideg halad át.
54. A nyelv alatti ideget egy vénás fonat és a felszálló garatartéria kis agyhártyai ága kísérheti.
55. Az öreglyuk, a foramen magnum a koponyaalap legnagyobb nyílása.
56. Az öreglyukon halad át a nyúltvelő gerincvelőbe folytatódó része az agyhártyákkal együtt.
57. Az öreglyukon keresztül lép be a koponyaüregbe a két csigolyaartéria, valamint az elülső és hátulsó gerincvelői artériák.
58. A járulékos ideg gerincvelői gyökerei az öreglyukon keresztül jutnak fel a koponyaüregbe, majd a torkolati nyíláson keresztül távoznak.
59. A csecsnyúlványi nyíláson és a bütyökcsatornán emisszárius vénák haladnak, míg az arcideg a foramen stylomastoideumon keresztül lép ki a koponyából.
60. A koponyaalap legfontosabb nyílásai így rendszerezhetők: az első agyideg a rostalemezen, a második a látóidegcsatornán, a harmadik, negyedik, ötödik első ága és a hatodik a felső szemgödri résen, az ötödik második ága a kerek, harmadik ága az ovális nyíláson, a hetedik és nyolcadik a belső hallójáraton, a kilencedik–tizenegyedik a torkolati nyíláson, a tizenkettedik pedig a saját csatornáján halad át.
(aufklappen)német
1. An der Schädelbasis (Basis cranii) befinden sich zahlreiche Öffnungen (Foramen/Foramina), Kanäle (Canalis/Canales) und Spalten (Fissura/Fissurae), durch die Nerven (Nervus/Nervi), Gefäße (Vasa) und andere Strukturen hindurchziehen.
2. Diese Öffnungen verbinden die Schädelhöhle (Cavitas cranii) mit der Augenhöhle (Orbita), der Nasenhöhle (Cavitas nasi), dem Mittelohr (Auris media) sowie den tieferen Bereichen von Kopf (Caput) und Hals (Collum).
3. An der inneren Schädelbasis (Basis cranii interna) unterscheidet man eine vordere Schädelgrube (Fossa cranii anterior), eine mittlere Schädelgrube (Fossa cranii media) und eine hintere Schädelgrube (Fossa cranii posterior).
4. Die Lage der einzelnen Öffnungen hilft bei der Bestimmung, welche Hirnnerven (Nervus cranialis/Nervi craniales) und Gefäße (Vasa) durch sie die Schädelhöhle (Cavitas cranii) verlassen.
5. Die Namen vieler Öffnungen (Foramen/Foramina) beziehen sich auf ihre Form, ihre Lage oder die durch sie hindurchtretende Struktur.
6. Die Kenntnis der Öffnungen (Foramen/Foramina) der Schädelbasis (Basis cranii) ist daher grundlegend für das spätere Verständnis der Hirnnerven (Nervus cranialis/Nervi craniales) und der Gefäßversorgung des Kopfes (Vasa capitis).
7. In der Mittellinie der vorderen Schädelgrube (Fossa cranii anterior) liegt das blinde Loch (Foramen caecum).
8. Wenn das Foramen caecum durchgängig ist, kann eine kleine Emissarvene (Vena emissaria) die Venen (Vena/Venae) der Nasenhöhle (Cavitas nasi) mit dem oberen Sagittalsinus (Sinus sagittalis superior) verbinden.
9. Die Siebplatte (Lamina cribrosa) des Siebbeins (Os ethmoidale) wird von zahlreichen kleinen Öffnungen (Foramen/Foramina) durchbrochen.
10. Durch die Öffnungen (Foramen/Foramina) der Siebplatte (Lamina cribrosa) ziehen die feinen Fasern des Riechnervs (Filum olfactorium/Fila olfactoria) aus der Nasenhöhle (Cavitas nasi) zum Riechkolben (Bulbus olfactorius).
11. Durch den vorderen Siebbeinkanal (Canalis ethmoidalis anterior) ziehen der vordere Siebbeinnerv (Nervus ethmoidalis anterior) sowie die vordere Siebbeinarterie (Arteria ethmoidalis anterior) und -vene (Vena ethmoidalis anterior).
12. Der hintere Siebbeinkanal (Canalis ethmoidalis posterior) führt den hinteren Siebbeinnerv (Nervus ethmoidalis posterior) sowie die hintere Siebbeinarterie (Arteria ethmoidalis posterior) und -vene (Vena ethmoidalis posterior) zwischen Augenhöhle (Orbita) und Schädelhöhle (Cavitas cranii).
13. Der Sehnervenkanal (Canalis opticus) liegt im kleinen Flügel (Ala minor) des Keilbeins (Os sphenoidale).
14. Durch den Sehnervenkanal (Canalis opticus) ziehen der 2. Hirnnerv, der Sehnerv (Nervus opticus), sowie die Augenarterie (Arteria ophthalmica) und die sie begleitenden sympathischen Fasern (Fibra sympathica/Fibrae sympathicae).
15. Der Sehnervenkanal (Canalis opticus) verbindet die mittlere Schädelgrube (Fossa cranii media) mit der Augenhöhle (Orbita).
16. Die obere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis superior) liegt zwischen dem kleinen Flügel (Ala minor) und dem großen Flügel (Ala major) des Keilbeins (Os sphenoidale).
17. Durch die obere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis superior) treten der Augenbewegungsnerv (Nervus oculomotorius), der Rollnerv (Nervus trochlearis) und der Abduzensnerv (Nervus abducens) in die Augenhöhle (Orbita) ein.
18. Durch dieselbe Spalte zieht auch der erste Ast des Drillingsnervs (Nervus trigeminus), der Augennerv (Nervus ophthalmicus).
19. Auch die Äste des Augennervs (Nervus ophthalmicus), der Stirnnerv (Nervus frontalis), der Tränennerv (Nervus lacrimalis) und der Nasenziliarnerv (Nervus nasociliaris), treten durch die obere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis superior).
20. Außerdem ziehen die obere Augenvene (Vena ophthalmica superior) und sympathische Nervenfasern (Fibra nervosa sympathica/Fibrae nervosae sympathicae) durch die obere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis superior).
21. Die untere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis inferior) verbindet die Augenhöhle (Orbita) mit der Flügelgaumengrube (Fossa pterygopalatina) und der Unterschläfengrube (Fossa infratemporalis).
22. Durch diese Spalte ziehen der Unteraugennerv (Nervus infraorbitalis) und die Unteraugengefäße (Vasa infraorbitalia), der Jochbeinnerv (Nervus zygomaticus) sowie ein Teil der unteren Augenvene (Vena ophthalmica inferior).
23. Das runde Loch (Foramen rotundum) führt aus der mittleren Schädelgrube (Fossa cranii media) in die Flügelgaumengrube (Fossa pterygopalatina).
24. Durch das Foramen rotundum zieht als wichtigste Struktur der zweite Hauptast des Drillingsnervs (Nervus trigeminus), der Oberkiefernerv (Nervus maxillaris).
25. Das ovale Loch (Foramen ovale) liegt im großen Flügel (Ala major) des Keilbeins (Os sphenoidale).
26. Durch das Foramen ovale verlässt der dritte Hauptast des Drillingsnervs (Nervus trigeminus), der Unterkiefernerv (Nervus mandibularis), die Schädelhöhle (Cavitas cranii).
27. Durch das Foramen ovale können außerdem variabel der kleine Felsenbeinnerv (Nervus petrosus minor), eine Emissarvene (Vena emissaria) und die akzessorische Hirnhautarterie (Arteria meningea accessoria) ziehen.
28. Das Foramen spinosum liegt hinter und seitlich des Foramen ovale.
29. Durch das Foramen spinosum treten die mittlere Hirnhautarterie (Arteria meningea media) und -vene (Vena meningea media) in die Schädelhöhle (Cavitas cranii) ein.
30. Durch dieselbe Öffnung zieht auch der Hirnhautast (Ramus meningeus) des Unterkiefernervs (Nervus mandibularis).
31. Das zerrissene Loch (Foramen lacerum) liegt zwischen Keilbein (Os sphenoidale), Schläfenbein (Os temporale) und Hinterhauptsbein (Os occipitale).
32. Beim lebenden Menschen ist das Foramen lacerum weitgehend mit Faserknorpel (Cartilago fibrosa) ausgefüllt und bildet daher keinen vollständig freien Durchgang.
33. Der große Felsenbeinnerv (Nervus petrosus major) und der tiefe Felsenbeinnerv (Nervus petrosus profundus) vereinigen sich im oberen Bereich des Foramen lacerum und treten anschließend gemeinsam in den Flügelkanal (Canalis pterygoideus) ein.
34. Die innere Kopfschlagader (Arteria carotis interna) zieht nicht durch das gesamte Foramen lacerum, sondern verläuft über dessen obere Fläche.
35. Durch den Flügelkanal (Canalis pterygoideus) ziehen der Nerv des Flügelkanals (Nervus canalis pterygoidei) sowie die zugehörigen kleinen Gefäße (Vasa).
36. Der Karotiskanal (Canalis caroticus) führt im Felsenbeinteil des Schläfenbeins (Pars petrosa ossis temporalis) in Richtung Schädelhöhle (Cavitas cranii).
37. Im Karotiskanal (Canalis caroticus) verlaufen die innere Kopfschlagader (Arteria carotis interna) und das sie umgebende sympathische Nervengeflecht (Plexus caroticus internus).
38. Kleine vom Karotiskanal (Canalis caroticus) ausgehende Paukenkanälchen (Canaliculus caroticotympanicus/Canaliculi caroticotympanici) führen die karotikotympanischen Nerven (Nervus caroticotympanicus/Nervi caroticotympanici) und Gefäße (Vasa caroticotympanica) in das Mittelohr (Auris media).
39. Der große Felsenbeinnerv (Nervus petrosus major) gelangt durch die Öffnung seines Kanals (Hiatus canalis nervi petrosi majoris) auf die Vorderfläche des Felsenbeins (Facies anterior partis petrosae).
40. Der kleine Felsenbeinnerv (Nervus petrosus minor) tritt entsprechend durch die Öffnung seines Kanals (Hiatus canalis nervi petrosi minoris) in der mittleren Schädelgrube (Fossa cranii media) hervor.
41. Das Emissarienloch des Keilbeins (Foramen emissarium sphenoidale; Foramen Vesalii) ist nicht bei jedem Menschen vorhanden.
42. Wenn es vorhanden ist, zieht eine Emissarvene (Vena emissaria) zwischen dem Sinus cavernosus und den außerhalb des Schädels gelegenen Venengeflechten (Plexus venosus/Plexus venosi) hindurch.
43. Der innere Gehörgang (Meatus acusticus internus) öffnet sich an der Hinterfläche des Felsenbeinteils des Schläfenbeins (Facies posterior partis petrosae ossis temporalis).
44. Durch den inneren Gehörgang (Meatus acusticus internus) treten der Gesichtsnerv (Nervus facialis) und der Hör-Gleichgewichts-Nerv (Nervus vestibulocochlearis) in das Schläfenbein (Os temporale) ein.
45. Die Nerven (Nervus/Nervi) werden im inneren Gehörgang (Meatus acusticus internus) von der Labyrintharterie (Arteria labyrinthi) und den begleitenden Venen (Vena labyrinthi/Venae labyrinthi) des Innenohrs (Auris interna) begleitet.
46. Das Drosselloch (Foramen jugulare) liegt zwischen dem Schläfenbein (Os temporale) und dem Hinterhauptsbein (Os occipitale).
47. Der Zungen-Rachen-Nerv (Nervus glossopharyngeus) verlässt die Schädelhöhle (Cavitas cranii) durch das Foramen jugulare.
48. Auch der Vagusnerv (Nervus vagus) und der Beinerv (Nervus accessorius) ziehen durch das Foramen jugulare.
49. Der untere Felsenbeinsinus (Sinus petrosus inferior) leitet das venöse Blut durch das Foramen jugulare zur inneren Drosselvene (Vena jugularis interna).
50. Der Sinus sigmoideus setzt sich im Foramen jugulare als innere Drosselvene (Vena jugularis interna) fort.
51. Durch das Foramen jugulare können außerdem kleinere arterielle Hirnhautäste (Ramus meningeus/Rami meningei) in die Schädelhöhle (Cavitas cranii) eintreten.
52. Der Unterzungennervenkanal (Canalis nervi hypoglossi) liegt in der Nähe der Gelenkknorren (Condylus occipitalis/Condyli occipitales) des Hinterhauptsbeins (Os occipitale).
53. Durch diesen Kanal (Canalis nervi hypoglossi) zieht der zwölfte Hirnnerv, der Unterzungennerv (Nervus hypoglossus).
54. Der Unterzungennerv (Nervus hypoglossus) kann von einem Venengeflecht (Plexus venosus canalis nervi hypoglossi) und einem kleinen Hirnhautast der aufsteigenden Rachenarterie (Ramus meningeus arteriae pharyngeae ascendentis) begleitet werden.
55. Das große Hinterhauptsloch (Foramen magnum) ist die größte Öffnung der Schädelbasis (Basis cranii).
56. Durch das Foramen magnum zieht der in das Rückenmark (Medulla spinalis) übergehende Teil des verlängerten Marks (Medulla oblongata) zusammen mit den Hirnhäuten (Meninx/Meninges).
57. Durch das Foramen magnum treten die beiden Wirbelarterien (Arteria vertebralis/Arteriae vertebrales) sowie die vordere und die hinteren Rückenmarksarterien (Arteria spinalis anterior und Arteria spinalis posterior/Arteriae spinales posteriores) in die Schädelhöhle (Cavitas cranii) ein.
58. Die spinalen Wurzeln des Beinervs (Radix spinalis nervi accessorii/Radices spinales nervi accessorii) ziehen durch das Foramen magnum in die Schädelhöhle (Cavitas cranii) hinauf und verlassen sie anschließend durch das Foramen jugulare.
59. Durch das Mastoidloch (Foramen mastoideum) und den Kondylenkanal (Canalis condylaris) ziehen Emissarvenen (Vena emissaria/Venae emissariae), während der Gesichtsnerv (Nervus facialis) durch das Foramen stylomastoideum aus dem Schädel austritt.
60. Die wichtigsten Öffnungen der Schädelbasis (Foramen basis cranii/Foramina basis cranii) lassen sich somit ordnen: Der erste Hirnnerv (Nervus olfactorius) zieht durch die Siebplatte (Lamina cribrosa), der 2. (Nervus opticus) durch den Sehnervenkanal (Canalis opticus), der 3. (Nervus oculomotorius), 4. (Nervus trochlearis), der erste Ast des 5. (Nervus ophthalmicus) und der 6. (Nervus abducens) durch die obere Augenhöhlenspalte (Fissura orbitalis superior), der zweite Ast des 5. (Nervus maxillaris) durch das runde Loch (Foramen rotundum) und sein dritter Ast (Nervus mandibularis) durch das ovale Loch (Foramen ovale), der 7. (Nervus facialis) und 8. (Nervus vestibulocochlearis) durch den inneren Gehörgang (Meatus acusticus internus), der 9. bis 11. (Nervus glossopharyngeus, Nervus vagus und Nervus accessorius) durch das Foramen jugulare und der zwölfte (Nervus hypoglossus) durch seinen eigenen Kanal (Canalis nervi hypoglossi).