6.10.3 – Literatur lang

1. Weöres Sándor a huszadik századi magyar líra egyik legkülönlegesebb és legsokoldalúbb költője, akinek életműve szinte kimeríthetetlen gazdagságú.

2. Költészete a legapróbb gyermekversektől a hatalmas, filozofikus kompozíciókig terjed, ezért egyetlen kategóriába sem sorolható be.

3. Weöres 1913-ban született Szombathelyen, gyermekkorát azonban a Vas megyei Csönge faluban töltötte.

4. Már egészen fiatalon feltűnt rendkívüli költői tehetsége, és verseit gyermekként kezdte publikálni.

5. A fiatal költőt a Nyugat nagy alakjai, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály is felfigyeltek és bátorították.

6. Weöres így korán bekapcsolódott a magyar irodalmi életbe, és a Nyugat harmadik nemzedékének egyik legjelentősebb tagjává vált.

7. Egyetemi tanulmányai során filozófiát és esztétikát tanult Pécsett, és doktori értekezést írt a vers keletkezéséről.

8. Ez a bölcseleti érdeklődés egész életében meghatározta gondolkodását és költészetének szellemi hátterét.

9. Weöres költészetének egyik legfeltűnőbb vonása a rendkívüli formai virtuozitás, mert szinte minden versformát mesterien kezelt.

10. A magyar nyelv zenei lehetőségeit senki sem aknázta ki nála teljesebben, ezért verseit páratlan ritmikai gazdagság jellemzi.

11. Weöres képes volt a legbonyolultabb antik és keleti versmértékeket is természetes könnyedséggel megszólaltatni magyarul.

12. Költészetének különlegessége, hogy nála a hangzás és a ritmus gyakran fontosabb, mint a szavak közvetlen jelentése.

13. Weöres verseiben a nyelv zenéje önálló művészi értékké válik, amely a puszta értelmen túli élményt közvetít.

14. Ez a zeneiség teszi költészetét egyszerre könnyeddé és mélységessé, játékossá és titokzatossá.

15. Weöres költészetének egyik alapvető sajátossága a személytelenség, mert verseiben nem egy állandó, vallomásos én szólal meg.

16. A költő nem saját érzelmeit fejezi ki, hanem különböző hangokat, szerepeket és világokat szólaltat meg.

17. Weöres úgy tekintett magára, mint egyfajta közvetítőre, akin keresztül a világ sokféle hangja megszólalhat.

18. Ez az „objektív líra” lényegesen eltér a Nyugat vallomásos, énközpontú hagyományától, és merőben új utat nyitott.

19. Weöres képes volt egy középkori énekes, egy keleti bölcs vagy akár egy kitalált nő hangján is verset írni.

20. Ezt a különleges képességet legteljesebben a „Psyché” (Psyche) című művében bontotta ki 1972-ben.

21. A „Psyché” egy kitalált tizenkilencedik századi költőnő, Lónyay Erzsébet életművét és életét jeleníti meg.

22. Weöres olyan tökéletesen utánozta a régi kor nyelvét és stílusát, hogy sokan valódi történelmi alaknak hitték a szerzőt.

23. A „Psyché” a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb formai és stílusbeli teljesítménye, amely egy egész elképzelt életművet teremt.

24. A mű bizonyítja Weöres rendkívüli beleélő képességét és a régi magyar nyelv tökéletes ismeretét.

25. Weöres költészetének másik nagy területe a gyermekvers, amelyben szintén páratlan mesternek bizonyult.

26. Gyermekverseit a magyar gyerekek nemzedékei óta ismerik és szeretik, mert zeneiségük és játékosságuk ellenállhatatlan.

27. Az 1955-ben megjelent „Bóbita” című kötete a magyar gyermekköltészet egyik legkedveltebb és legmaradandóbb gyűjteménye.

28. A „Bóbita” versei tündérekről, állatokról és mesebeli lényekről szólnak, ritmusuk pedig szinte magától dalra csábít.

29. Weöres gyermekversei nem lekicsinylik a gyermeki világot, hanem a nyelvi játék örömét és a képzelet szabadságát ünneplik.

30. Sok versét később megzenésítették, és így dalként is a magyar kultúra szerves részévé váltak.

31. Weöres költészetének harmadik nagy dimenziója a filozofikus, kozmikus líra, amely a lét nagy kérdéseit kutatja.

32. Ezekben a művekben a költő az emberi lét, az idő, a végtelen és a teljesség titkait próbálja megragadni.

33. Weöres gondolkodására mély hatást gyakorolt a keleti filozófia, különösen a taoizmus és a buddhizmus bölcsessége.

34. A kínai Lao-ce „Tao Te King” című művét is lefordította magyarra, ami tanúsítja a keleti bölcselet iránti elmélyült érdeklődését.

35. Weöres bölcseleti prózáját legteljesebben az 1945-ben megjelent „A teljesség felé” (Auf dem Weg zur Vollständigkeit) című műve foglalja össze.

36. Ez a mű rövid, aforisztikus gondolatokban tárja fel a költő világképét, az egység és a belső béke keresését.

37. „A teljesség felé” a keleti és a nyugati bölcsesség szintézisét kínálja, és a lélek harmóniájának útját mutatja meg.

38. Weöres nagy ívű, filozofikus költeményei közé tartozik a „Harmadik szimfónia” és a „Tűzkút” (Feuerbrunnen) című kompozíció.

39. Ezekben a művekben a költő a zenei szerkezet elveit alkalmazza a versre, ezért a szimfónia elnevezés is találó.

40. Weöres költészetében a zene és a szó, a forma és a gondolat elválaszthatatlan egységet alkot.

41. A költő kísérletező kedve is határtalan volt, mert szüntelenül új nyelvi és formai lehetőségeket keresett.

42. Weöres írt tisztán hangzásra épülő verseket is, amelyekben a szavak jelentése szinte teljesen háttérbe szorul.

43. E kísérleti darabokban a nyelv zenéje önmagában is képes érzelmeket és hangulatokat közvetíteni.

44. Weöres a magyar költészet egyik legnagyobb formaművésze, aki a nyelvet szinte hangszerként kezelte.

45. A második világháború utáni években, a Rákosi-diktatúra idején Weöres nehéz helyzetbe került.

46. A hatalom nem tűrte az ő egyéni, politikamentes és metafizikus költészetét, ezért saját verseit alig publikálhatta.

47. Ebben az időszakban Weöres főként gyermekverseket írt és műfordításokból élt, mert eredeti lírája nemkívánatosnak számított.

48. Így a gyermekköltészet és a fordítás egyfajta menedékké vált számára a politikai nyomás elől.

49. Paradox módon éppen ekkor születtek legkedveltebb gyermekversei, amelyek ma is a magyar kultúra kincsei.

50. A hatvanas évektől kezdve Weöres költészete végre teljes elismerést kapott, és a magyar líra megkerülhetetlen alakjává vált.

51. Az 1964-ben megjelent „Tűzkút” című kötete után költészetének nagyszerűségét már senki sem vonhatta kétségbe.

52. Weöres felesége, Károlyi Amy szintén jelentős költő volt, akivel szellemi és alkotói társként éltek együtt.

53. Kettejük kapcsolata termékeny művészi együttműködés volt, amely mindkettejük életművét gazdagította.

54. Weöres műfordítóként is óriási teljesítményt nyújtott, mert a világirodalom számos remekművét ültette át magyarra.

55. Fordításai közé tartoznak kínai, ukrán, grúz, angol és számos más nyelvű költemények.

56. Formaérzéke és nyelvi virtuozitása lehetővé tette, hogy a legkülönbözőbb kultúrák költészetét hitelesen szólaltassa meg.

57. Weöres költészete híd a különböző korok, kultúrák és világnézetek között, mert mindegyikből merít és mindegyiket megszólaltatja.

58. Ez az egyetemesség teszi életművét különösen gazdaggá és sokrétűvé a magyar irodalomban.

59. Weöres verseiben gyakran feltűnnek mitológiai, mesei és álomszerű elemek, amelyek egy időtlen, varázslatos világot teremtenek.

60. Költészete így megnyitja az olvasó előtt a képzelet és a tudattalan mélységeit, ahol a valóság határai feloldódnak.

61. Weöres a magyar líra egyik legnagyobb megújítója, mert szakított a hagyományos, énközpontú költészet korlátaival.

62. Az ő nyomán a magyar költészet új lehetőségeket fedezett fel a hang, a forma és a szerep játékában.

63. Weöres hatása a későbbi költőnemzedékekre óriási volt, mert megmutatta a nyelvi kísérletezés szabadságát.

64. Számos kortárs és fiatalabb költő tekinti őt mesterének és ihlető forrásának a mai napig.

65. Weöres költészetének befogadása türelmet és nyitottságot kíván, mert nem a szokásos érzelmi azonosulásra épül.

66. Az olvasónak hagynia kell, hogy a versek zenéje és képei szabadon hassanak rá, a közvetlen értelmezés kényszere nélkül.

67. Ez a fajta olvasás új, felszabadító élményt kínál, amely a nyelv és a képzelet örömét helyezi előtérbe.

68. Weöres verseinek egy része a magyar nyelvet tanulók számára is élvezhető, mert ritmusuk és zeneiségük fordítás nélkül is hat.

69. A rövid, dalszerű darabok különösen alkalmasak arra, hogy a nyelv hangzásbeli szépségét megmutassák.

70. Weöres Sándor 1989-ben hunyt el, egy rendkívül gazdag és termékeny alkotói élet után.

71. Halálakor a magyar irodalom egyik legnagyobb és legeredetibb költőjét gyászolta, akinek életműve páratlan kincs.

72. Weöres költészete ma is eleven és inspiráló, mert sokszínűsége minden olvasó számára kínál felfedeznivalót.

73. Gyermekei és felnőttek egyaránt megtalálják benne a maguk örömét, a játékos rímektől a mély bölcseleti gondolatokig.

74. Weöres életműve bizonyítja, hogy a költészet egyszerre lehet szórakoztató és mélységesen komoly, könnyed és bölcs.

75. A magyar líra Weöres Sándor révén nyerte el egyik legszabadabb, legjátékosabb és legegyetemesebb hangját.

76. Weöres költészetének egyik legfontosabb üzenete, hogy a világ végtelenül sokféle, és a költő feladata ennek megszólaltatása.

77. A költő nem uralkodik a világ hangjai felett, hanem alázatosan átengedi magát nekik, hogy rajta keresztül szólaljanak meg.

78. Ez az alázatos, szolgáló művészetfelfogás mélyen összefügg Weöres keleti ihletésű világképével.

79. Weöres számára a költészet nem az egyéni kifejezés, hanem a világ egészének megnyilvánulása egy médiumon keresztül.

80. Ez a felfogás forradalmian új volt a magyar költészetben, és máig termékenyen hat az irodalmi gondolkodásra.

81. Weöres verseinek gazdagsága abban is megmutatkozik, hogy egyaránt otthonos a legszigorúbb formákban és a teljes szabadságban.

82. Egyszer szonettet vagy klasszikus ódát ír, máskor merész, szabad verset vagy tiszta hangzásjátékot alkot.

83. Ez a sokféleség nem szétszórtság, hanem egy rendkívül gazdag és nyitott költői személyiség kifejeződése.

84. Weöres a magyar nyelv szinte minden rejtett lehetőségét feltárta, ezért verseit a nyelv csodájának is nevezhetjük.

85. Költészete a magyar nyelv gazdagságának és zeneiségének egyik legfényesebb bizonyítéka.

86. Weöres Sándor életműve a huszadik századi magyar líra egyik legmagasabb és legsokszínűbb csúcsa.

87. Munkássága átfogja a gyermeki játék örömét, a felnőtt bölcselet mélységét és a kozmikus lét titkait.

88. Weöres költészete arra tanít, hogy a világ csodáit nyitott szívvel és játékos képzelettel érdemes megközelíteni.

89. Öröksége ma is eleven, mert versei minden nemzedéknek felkínálják a nyelv és a képzelet felszabadító örömét.

90. Weöres Sándor így a magyar irodalom egyik legnagyobb varázslója marad, akinek költészete kimeríthetetlen forrás minden olvasó számára.

1. Sándor Weöres ist einer der eigenartigsten und vielseitigsten Dichter der ungarischen Lyrik des zwanzigsten Jahrhunderts, dessen Lebenswerk von nahezu unerschöpflichem Reichtum ist.

2. Seine Dichtung reicht von den kleinsten Kinderversen bis zu gewaltigen, philosophischen Kompositionen, weshalb sie sich in keine einzige Kategorie einordnen lässt.

3. Weöres wurde 1913 in Szombathely geboren, seine Kindheit verbrachte er jedoch im Dorf Csönge im Komitat Vas.

4. Schon in ganz jungen Jahren fiel sein außerordentliches dichterisches Talent auf, und er begann seine Gedichte bereits als Kind zu veröffentlichen.

5. Auf den jungen Dichter wurden auch die großen Gestalten der Nyugat, Dezső Kosztolányi und Mihály Babits, aufmerksam und ermutigten ihn.

6. Weöres schaltete sich so früh in das ungarische literarische Leben ein und wurde zu einem der bedeutendsten Mitglieder der dritten Nyugat-Generation.

7. Während seines Universitätsstudiums lernte er Philosophie und Ästhetik in Pécs und schrieb eine Doktorarbeit über die Entstehung des Gedichts.

8. Dieses philosophische Interesse bestimmte sein ganzes Leben lang sein Denken und den geistigen Hintergrund seiner Dichtung.

9. Eines der auffälligsten Merkmale von Weöres‘ Dichtung ist die außerordentliche formale Virtuosität, weil er fast jede Versform meisterhaft handhabte.

10. Die musikalischen Möglichkeiten der ungarischen Sprache schöpfte niemand vollständiger aus als er, weshalb seine Gedichte ein einzigartiger rhythmischer Reichtum kennzeichnet.

11. Weöres vermochte auch die kompliziertesten antiken und östlichen Versmaße mit natürlicher Leichtigkeit auf Ungarisch erklingen zu lassen.

12. Eine Besonderheit seiner Dichtung ist, dass bei ihm der Klang und der Rhythmus häufig wichtiger sind als die unmittelbare Bedeutung der Wörter.

13. In Weöres‘ Gedichten wird die Musik der Sprache zu einem eigenständigen künstlerischen Wert, der ein Erlebnis jenseits des bloßen Verstandes vermittelt.

14. Diese Musikalität macht seine Dichtung zugleich leicht und tiefgründig, spielerisch und geheimnisvoll.

15. Eine grundlegende Eigenart von Weöres‘ Dichtung ist die Unpersönlichkeit, weil in seinen Gedichten kein beständiges, bekenntnishaftes Ich zu Wort kommt.

16. Der Dichter drückt nicht seine eigenen Gefühle aus, sondern lässt verschiedene Stimmen, Rollen und Welten erklingen.

17. Weöres betrachtete sich als eine Art Vermittler, durch den die vielfältigen Stimmen der Welt zum Ausdruck kommen können.

18. Diese „objektive Lyrik“ unterscheidet sich wesentlich von der bekenntnishaften, ichzentrierten Tradition der Nyugat und eröffnete einen völlig neuen Weg.

19. Weöres vermochte auch mit der Stimme eines mittelalterlichen Sängers, eines östlichen Weisen oder gar einer erfundenen Frau ein Gedicht zu schreiben.

20. Diese besondere Fähigkeit entfaltete er am vollständigsten in seinem Werk „Psyché” (Psyche) im Jahr 1972.

21. „Psyché” stellt das Lebenswerk und das Leben einer erfundenen Dichterin des neunzehnten Jahrhunderts, Erzsébet Lónyay, dar.

22. Weöres ahmte die Sprache und den Stil der alten Zeit so vollkommen nach, dass viele die Autorin für eine wirkliche historische Gestalt hielten.

23. „Psyché” ist eine der großartigsten formalen und stilistischen Leistungen der ungarischen Literatur, die ein ganzes erdachtes Lebenswerk erschafft.

24. Das Werk beweist Weöres‘ außerordentliche Einfühlungsgabe und seine vollkommene Kenntnis der alten ungarischen Sprache.

25. Ein weiteres großes Gebiet von Weöres‘ Dichtung ist der Kindervers, in dem er sich ebenfalls als unvergleichlicher Meister erwies.

26. Seine Kinderverse kennen und lieben die ungarischen Kinder seit Generationen, weil ihre Musikalität und Spielfreude unwiderstehlich sind.

27. Der 1955 erschienene Band „Bóbita“ ist eine der beliebtesten und bleibendsten Sammlungen der ungarischen Kinderdichtung.

28. Die Gedichte von „Bóbita“ handeln von Feen, Tieren und märchenhaften Wesen, und ihr Rhythmus verlockt beinahe von selbst zum Singen.

29. Weöres‘ Kinderverse setzen die kindliche Welt nicht herab, sondern feiern die Freude am sprachlichen Spiel und die Freiheit der Vorstellung.

30. Viele seiner Gedichte wurden später vertont und wurden so auch als Lieder zu einem organischen Teil der ungarischen Kultur.

31. Die dritte große Dimension von Weöres‘ Dichtung ist die philosophische, kosmische Lyrik, die die großen Fragen des Daseins erforscht.

32. In diesen Werken versucht der Dichter die Geheimnisse des menschlichen Daseins, der Zeit, der Unendlichkeit und der Ganzheit zu erfassen.

33. Auf Weöres‘ Denken übte die östliche Philosophie einen tiefen Einfluss aus, besonders die Weisheit des Taoismus und des Buddhismus.

34. Er übersetzte auch das Werk „Tao Te King“ des Chinesen Laotse ins Ungarische, was sein vertieftes Interesse an der östlichen Weisheit bezeugt.

35. Weöres‘ philosophische Prosa fasst am vollständigsten sein 1945 erschienenes Werk „A teljesség felé” (Auf dem Weg zur Vollständigkeit) zusammen.

36. Dieses Werk legt in kurzen, aphoristischen Gedanken das Weltbild des Dichters dar, die Suche nach der Einheit und dem inneren Frieden.

37. „A teljesség felé” bietet die Synthese der östlichen und der westlichen Weisheit und zeigt den Weg der Harmonie der Seele.

38. Zu Weöres‘ großangelegten, philosophischen Gedichten gehören die „Harmadik szimfónia“ (Dritte Symphonie) und die Komposition „Tűzkút” (Feuerbrunnen).

39. In diesen Werken wendet der Dichter die Prinzipien der musikalischen Struktur auf das Gedicht an, weshalb auch die Bezeichnung Symphonie treffend ist.

40. In Weöres‘ Dichtung bilden die Musik und das Wort, die Form und der Gedanke eine untrennbare Einheit.

41. Auch die Experimentierfreude des Dichters war grenzenlos, weil er unablässig nach neuen sprachlichen und formalen Möglichkeiten suchte.

42. Weöres schrieb auch rein auf den Klang gebaute Gedichte, in denen die Bedeutung der Wörter beinahe völlig in den Hintergrund tritt.

43. In diesen experimentellen Stücken vermag die Musik der Sprache schon für sich Gefühle und Stimmungen zu vermitteln.

44. Weöres ist einer der größten Formkünstler der ungarischen Dichtung, der die Sprache beinahe wie ein Instrument behandelte.

45. In den Jahren nach dem Zweiten Weltkrieg, zur Zeit der Rákosi-Diktatur, geriet Weöres in eine schwierige Lage.

46. Die Macht duldete seine individuelle, unpolitische und metaphysische Dichtung nicht, weshalb er seine eigenen Gedichte kaum veröffentlichen durfte.

47. In dieser Zeit schrieb Weöres vor allem Kinderverse und lebte von Übersetzungen, weil seine ursprüngliche Lyrik als unerwünscht galt.

48. So wurden die Kinderdichtung und die Übersetzung zu einer Art Zuflucht für ihn vor dem politischen Druck.

49. Paradoxerweise entstanden gerade damals seine beliebtesten Kinderverse, die auch heute Schätze der ungarischen Kultur sind.

50. Von den sechziger Jahren an erhielt Weöres‘ Dichtung endlich volle Anerkennung, und er wurde zu einer unumgänglichen Gestalt der ungarischen Lyrik.

51. Nach seinem 1964 erschienenen Band „Tűzkút“ konnte niemand mehr die Großartigkeit seiner Dichtung in Zweifel ziehen.

52. Weöres‘ Frau, Amy Károlyi, war ebenfalls eine bedeutende Dichterin, mit der er als geistige und schöpferische Gefährtin zusammenlebte.

53. Die Beziehung der beiden war eine fruchtbare künstlerische Zusammenarbeit, die die Lebenswerke beider bereicherte.

54. Auch als Übersetzer erbrachte Weöres eine gewaltige Leistung, weil er zahlreiche Meisterwerke der Weltliteratur ins Ungarische übertrug.

55. Zu seinen Übersetzungen gehören chinesische, ukrainische, georgische, englische und Gedichte in zahlreichen anderen Sprachen.

56. Sein Formgefühl und seine sprachliche Virtuosität ermöglichten es ihm, die Dichtung der unterschiedlichsten Kulturen glaubwürdig erklingen zu lassen.

57. Weöres‘ Dichtung ist eine Brücke zwischen den verschiedenen Zeiten, Kulturen und Weltanschauungen, weil sie aus jeder schöpft und jede zum Ausdruck bringt.

58. Diese Universalität macht sein Lebenswerk in der ungarischen Literatur besonders reich und vielschichtig.

59. In Weöres‘ Gedichten treten häufig mythologische, märchenhafte und traumhafte Elemente auf, die eine zeitlose, zauberhafte Welt erschaffen.

60. Seine Dichtung öffnet so dem Leser die Tiefen der Vorstellung und des Unbewussten, wo die Grenzen der Wirklichkeit sich auflösen.

61. Weöres ist einer der größten Erneuerer der ungarischen Lyrik, weil er mit den Schranken der herkömmlichen, ichzentrierten Dichtung brach.

62. In seinem Gefolge entdeckte die ungarische Dichtung neue Möglichkeiten im Spiel des Klanges, der Form und der Rolle.

63. Weöres‘ Wirkung auf die späteren Dichtergenerationen war gewaltig, weil er die Freiheit des sprachlichen Experimentierens vor Augen führte.

64. Zahlreiche zeitgenössische und jüngere Dichter betrachten ihn bis heute als ihren Meister und ihre Inspirationsquelle.

65. Die Aufnahme von Weöres‘ Dichtung verlangt Geduld und Offenheit, weil sie nicht auf der gewohnten emotionalen Identifikation beruht.

66. Der Leser muss zulassen, dass die Musik und die Bilder der Gedichte frei auf ihn wirken, ohne den Zwang der unmittelbaren Deutung.

67. Diese Art des Lesens bietet ein neues, befreiendes Erlebnis, das die Freude an der Sprache und der Vorstellung in den Vordergrund stellt.

68. Ein Teil von Weöres‘ Gedichten ist auch für die Ungarischlernenden genießbar, weil ihr Rhythmus und ihre Musikalität auch ohne Übersetzung wirken.

69. Die kurzen, liedhaften Stücke sind besonders dazu geeignet, die klangliche Schönheit der Sprache zu zeigen.

70. Sándor Weöres verstarb 1989, nach einem außerordentlich reichen und fruchtbaren schöpferischen Leben.

71. Bei seinem Tod betrauerte die ungarische Literatur einen ihrer größten und originellsten Dichter, dessen Lebenswerk ein unvergleichlicher Schatz ist.

72. Weöres‘ Dichtung ist auch heute lebendig und inspirierend, weil ihre Vielfarbigkeit jedem Leser etwas zu entdecken bietet.

73. Kinder und Erwachsene finden gleichermaßen ihre eigene Freude darin, von den spielerischen Reimen bis zu den tiefen philosophischen Gedanken.

74. Weöres‘ Lebenswerk beweist, dass die Dichtung zugleich unterhaltsam und zutiefst ernst, leicht und weise sein kann.

75. Die ungarische Lyrik gewann durch Sándor Weöres eine ihrer freiesten, spielerischsten und universellsten Stimmen.

76. Eine der wichtigsten Botschaften von Weöres‘ Dichtung lautet, dass die Welt unendlich vielfältig ist und es die Aufgabe des Dichters ist, dies zum Ausdruck zu bringen.

77. Der Dichter herrscht nicht über die Stimmen der Welt, sondern gibt sich ihnen demütig hin, damit sie durch ihn zum Ausdruck kommen.

78. Diese demütige, dienende Kunstauffassung hängt tief mit Weöres‘ östlich inspiriertem Weltbild zusammen.

79. Für Weöres ist die Dichtung nicht der individuelle Ausdruck, sondern die Offenbarung des Ganzen der Welt durch ein Medium.

80. Diese Auffassung war in der ungarischen Dichtung revolutionär neu und wirkt bis heute fruchtbar auf das literarische Denken.

81. Der Reichtum von Weöres‘ Gedichten zeigt sich auch darin, dass er sowohl in den strengsten Formen als auch in der völligen Freiheit heimisch ist.

82. Bald schreibt er ein Sonett oder eine klassische Ode, bald schafft er ein kühnes, freies Gedicht oder ein reines Klangspiel.

83. Diese Vielfalt ist keine Zerstreutheit, sondern der Ausdruck einer außerordentlich reichen und offenen dichterischen Persönlichkeit.

84. Weöres deckte fast jede verborgene Möglichkeit der ungarischen Sprache auf, weshalb wir seine Gedichte auch das Wunder der Sprache nennen können.

85. Seine Dichtung ist einer der glänzendsten Beweise für den Reichtum und die Musikalität der ungarischen Sprache.

86. Sándor Weöres‘ Lebenswerk ist einer der höchsten und vielfarbigsten Gipfel der ungarischen Lyrik des zwanzigsten Jahrhunderts.

87. Sein Schaffen umfasst die Freude am kindlichen Spiel, die Tiefe der erwachsenen Philosophie und die Geheimnisse des kosmischen Daseins.

88. Weöres‘ Dichtung lehrt, dass man sich den Wundern der Welt mit offenem Herzen und spielerischer Vorstellung nähern sollte.

89. Sein Erbe ist auch heute lebendig, weil seine Gedichte jeder Generation die befreiende Freude an der Sprache und der Vorstellung anbieten.

90. Sándor Weöres bleibt so einer der größten Zauberer der ungarischen Literatur, dessen Dichtung eine unerschöpfliche Quelle für jeden Leser ist.