10.14.1 – A máj alakja, lebenyei és a májkapu – Form, Lappen und Pforte der Leber
1. A máj nagy, vörösesbarna, tömött állományú szerv, amelynek alakja a rekeszizomhoz igazodik. – Die Leber ist ein großes, rotbraunes Organ von fester Konsistenz, dessen Form sich dem Zwerchfell anpasst.
2. Tömegének nagyobb része a jobb bordaív mögött helyezkedik el. – Der größere Teil ihrer Masse liegt hinter dem rechten Rippenbogen.
3. Kisebb része átnyúlik a has középvonalán, és a bal bordaív alá terjed. – Ein kleinerer Teil reicht über die Mittellinie des Bauches hinaus und erstreckt sich unter den linken Rippenbogen.
4. A máj felső felszíne domború, és szorosan hozzásimul a rekeszizom alsó felszínéhez. – Die obere Leberfläche ist gewölbt und liegt eng an der Unterfläche des Zwerchfells an.
5. Ezt a felszínt rekeszi felszínnek nevezzük. – Diese Fläche wird als Zwerchfellfläche (Facies diaphragmatica) bezeichnet.
6. A máj alsó felszíne egyenetlenebb, mert több hasi szerv érintkezik vele. – Die Unterfläche der Leber ist unregelmäßiger, weil mehrere Bauchorgane mit ihr in Kontakt stehen.
7. Ezt a felszínt zsigeri felszínnek nevezzük. – Diese Fläche heißt Eingeweidefläche (Facies visceralis).
8. A két felszín elöl egy éles alsó szélben találkozik. – Die beiden Flächen treffen vorne an einem scharfen Unterrand zusammen.
9. A rekeszi felszín legnagyobb részét hashártya borítja. – Der größte Teil der Zwerchfellfläche ist vom Bauchfell (Peritoneum) überzogen.
10. A máj hátulsó felszínén azonban található egy hashártyával nem borított terület. – An der Rückfläche der Leber befindet sich jedoch ein nicht vom Bauchfell bedeckter Bereich.
11. Ezt a területet csupasz területnek nevezzük, és itt a máj közvetlenül a rekeszizomhoz kapcsolódik. – Dieser Bereich heißt nackte Fläche (Area nuda) und ist unmittelbar mit dem Zwerchfell verbunden.
12. A sarló alakú szalag a máj rekeszi felszínén látható külső határt képez. – Das sichelförmige Band (Ligamentum falciforme hepatis) bildet auf der Zwerchfellfläche eine sichtbare äußere Grenze.
13. Ez a szalag a májat egy nagyobb jobb és egy kisebb bal lebenyre osztja. – Dieses Band teilt die Leber äußerlich in einen größeren rechten und einen kleineren linken Leberlappen.
14. A jobb májlebenyt jobb lebenynek, a balt bal lebenynek nevezzük. – Der rechte Leberlappen heißt Lobus dexter, der linke Lobus sinister.
15. A zsigeri felszínen további két kisebb lebeny különíthető el. – Auf der Eingeweidefläche lassen sich zwei weitere kleinere Lappen unterscheiden.
16. Elöl, az epehólyag árka és a kerek szalag hasadéka között található a négyszögletű lebeny. – Vorne liegt zwischen der Gallenblasengrube und der Spalte des runden Leberbandes der quadratische Lappen (Lobus quadratus).
17. Hátul, az alsó üresvéna barázdája és a vénás szalag hasadéka között helyezkedik el a farki lebeny. – Hinten befindet sich zwischen der Furche der unteren Hohlvene und der Spalte des Venenbandes der geschwänzte Lappen (Lobus caudatus).
18. Ezek a külső lebenyek elsősorban a máj felszínének anatómiai felosztását mutatják. – Diese äußeren Lappen beschreiben vor allem die anatomische Gliederung der Leberoberfläche.
19. A működési felosztás ezzel szemben az erek és az epeutak elágazódását követi. – Die funktionelle Gliederung folgt dagegen der Verzweigung der Gefäße und Gallenwege.
20. Emiatt a máj anatómiai és működési lebenyhatárai nem teljesen azonosak. – Deshalb stimmen die anatomischen und funktionellen Grenzen der Leberlappen nicht vollständig überein.
21. A zsigeri felszín központi részén egy harántirányú bemélyedés található. – Im zentralen Bereich der Eingeweidefläche befindet sich eine quer verlaufende Vertiefung.
22. Ez a bemélyedés a májkapu. – Diese Vertiefung ist die Leberpforte (Porta hepatis).
23. A májkapu a máj be- és kilépő képleteinek közös átjárója. – Die Leberpforte ist die gemeinsame Durchtrittsstelle für die ein- und austretenden Strukturen der Leber.
24. Itt lép be a májkapuvéna, amely a hasi emésztőszervekből hozza a vért. – Hier tritt die Pfortader (Vena portae hepatis) ein, die Blut aus den Verdauungsorganen des Bauches heranführt.
25. Szintén itt lép be a máj saját verőere, amely oxigéndús vérrel látja el a szervet. – Ebenfalls hier tritt die eigentliche Leberarterie (Arteria hepatica propria) ein, die das Organ mit sauerstoffreichem Blut versorgt.
26. A jobb és a bal májvezeték a májkapun keresztül vezeti el a májban képződött epét. – Der rechte und der linke Lebergang leiten die in der Leber gebildete Galle durch die Leberpforte ab.
27. A májkapun nyirokerek és a vegetatív idegrendszer idegrostjai is áthaladnak. – Durch die Leberpforte verlaufen außerdem Lymphgefäße und Nervenfasern des vegetativen Nervensystems.
28. Ezeket a képleteket kötőszövet fogja össze, és a kis cseplesz lemezei veszik körül. – Diese Strukturen werden von Bindegewebe zusammengehalten und von den Blättern des kleinen Netzes umgeben.
29. A májvénák nem a májkapun keresztül hagyják el a szervet. – Die Lebervenen verlassen das Organ nicht durch die Leberpforte.
30. A máj hátulsó részén közvetlenül az alsó üresvénába ömlenek. – Sie münden an der Rückseite der Leber unmittelbar in die untere Hohlvene (Vena cava inferior).
31. Az alsó üresvéna a máj hátulsó felszínén egy mély barázdában fut. – Die untere Hohlvene verläuft in einer tiefen Furche an der Rückfläche der Leber.
32. A zsigeri felszínen a gyomor, a nyombél, a jobb vese és a vastagbél benyomatai is felismerhetők. – Auf der Eingeweidefläche sind Eindrücke des Magens, des Zwölffingerdarms, der rechten Niere und des Dickdarms erkennbar.
33. Az epehólyag a jobb és a négyszögletű lebeny közötti árokban fekszik. – Die Gallenblase liegt in einer Grube zwischen dem rechten und dem quadratischen Leberlappen.
34. A koszorúszalag és a háromszögletű szalagok a májat a rekeszizomhoz rögzítik. – Das Kranzband und die dreieckigen Bänder befestigen die Leber am Zwerchfell.
35. A szalagok, az alsó üresvéna kapcsolata és a hasüregi nyomás együttesen tartják a májat a helyén. – Die Bänder, die Verbindung zur unteren Hohlvene und der Druck in der Bauchhöhle halten die Leber gemeinsam in ihrer Lage.
(aufklappen)magyar
1. A máj nagy, vörösesbarna, tömött állományú szerv, amelynek alakja a rekeszizomhoz igazodik.
2. Tömegének nagyobb része a jobb bordaív mögött helyezkedik el.
3. Kisebb része átnyúlik a has középvonalán, és a bal bordaív alá terjed.
4. A máj felső felszíne domború, és szorosan hozzásimul a rekeszizom alsó felszínéhez.
5. Ezt a felszínt rekeszi felszínnek nevezzük.
6. A máj alsó felszíne egyenetlenebb, mert több hasi szerv érintkezik vele.
7. Ezt a felszínt zsigeri felszínnek nevezzük.
8. A két felszín elöl egy éles alsó szélben találkozik.
9. A rekeszi felszín legnagyobb részét hashártya borítja.
10. A máj hátulsó felszínén azonban található egy hashártyával nem borított terület.
11. Ezt a területet csupasz területnek nevezzük, és itt a máj közvetlenül a rekeszizomhoz kapcsolódik.
12. A sarló alakú szalag a máj rekeszi felszínén látható külső határt képez.
13. Ez a szalag a májat egy nagyobb jobb és egy kisebb bal lebenyre osztja.
14. A jobb májlebenyt jobb lebenynek, a balt bal lebenynek nevezzük.
15. A zsigeri felszínen további két kisebb lebeny különíthető el.
16. Elöl, az epehólyag árka és a kerek szalag hasadéka között található a négyszögletű lebeny.
17. Hátul, az alsó üresvéna barázdája és a vénás szalag hasadéka között helyezkedik el a farki lebeny.
18. Ezek a külső lebenyek elsősorban a máj felszínének anatómiai felosztását mutatják.
19. A működési felosztás ezzel szemben az erek és az epeutak elágazódását követi.
20. Emiatt a máj anatómiai és működési lebenyhatárai nem teljesen azonosak.
21. A zsigeri felszín központi részén egy harántirányú bemélyedés található.
22. Ez a bemélyedés a májkapu.
23. A májkapu a máj be- és kilépő képleteinek közös átjárója.
24. Itt lép be a májkapuvéna, amely a hasi emésztőszervekből hozza a vért.
25. Szintén itt lép be a máj saját verőere, amely oxigéndús vérrel látja el a szervet.
26. A jobb és a bal májvezeték a májkapun keresztül vezeti el a májban képződött epét.
27. A májkapun nyirokerek és a vegetatív idegrendszer idegrostjai is áthaladnak.
28. Ezeket a képleteket kötőszövet fogja össze, és a kis cseplesz lemezei veszik körül.
29. A májvénák nem a májkapun keresztül hagyják el a szervet.
30. A máj hátulsó részén közvetlenül az alsó üresvénába ömlenek.
31. Az alsó üresvéna a máj hátulsó felszínén egy mély barázdában fut.
32. A zsigeri felszínen a gyomor, a nyombél, a jobb vese és a vastagbél benyomatai is felismerhetők.
33. Az epehólyag a jobb és a négyszögletű lebeny közötti árokban fekszik.
34. A koszorúszalag és a háromszögletű szalagok a májat a rekeszizomhoz rögzítik.
35. A szalagok, az alsó üresvéna kapcsolata és a hasüregi nyomás együttesen tartják a májat a helyén.
(aufklappen)német
1. Die Leber ist ein großes, rotbraunes Organ von fester Konsistenz, dessen Form sich dem Zwerchfell anpasst.
2. Der größere Teil ihrer Masse liegt hinter dem rechten Rippenbogen.
3. Ein kleinerer Teil reicht über die Mittellinie des Bauches hinaus und erstreckt sich unter den linken Rippenbogen.
4. Die obere Leberfläche ist gewölbt und liegt eng an der Unterfläche des Zwerchfells an.
5. Diese Fläche wird als Zwerchfellfläche (Facies diaphragmatica) bezeichnet.
6. Die Unterfläche der Leber ist unregelmäßiger, weil mehrere Bauchorgane mit ihr in Kontakt stehen.
7. Diese Fläche heißt Eingeweidefläche (Facies visceralis).
8. Die beiden Flächen treffen vorne an einem scharfen Unterrand zusammen.
9. Der größte Teil der Zwerchfellfläche ist vom Bauchfell (Peritoneum) überzogen.
10. An der Rückfläche der Leber befindet sich jedoch ein nicht vom Bauchfell bedeckter Bereich.
11. Dieser Bereich heißt nackte Fläche (Area nuda) und ist unmittelbar mit dem Zwerchfell verbunden.
12. Das sichelförmige Band (Ligamentum falciforme hepatis) bildet auf der Zwerchfellfläche eine sichtbare äußere Grenze.
13. Dieses Band teilt die Leber äußerlich in einen größeren rechten und einen kleineren linken Leberlappen.
14. Der rechte Leberlappen heißt Lobus dexter, der linke Lobus sinister.
15. Auf der Eingeweidefläche lassen sich zwei weitere kleinere Lappen unterscheiden.
16. Vorne liegt zwischen der Gallenblasengrube und der Spalte des runden Leberbandes der quadratische Lappen (Lobus quadratus).
17. Hinten befindet sich zwischen der Furche der unteren Hohlvene und der Spalte des Venenbandes der geschwänzte Lappen (Lobus caudatus).
18. Diese äußeren Lappen beschreiben vor allem die anatomische Gliederung der Leberoberfläche.
19. Die funktionelle Gliederung folgt dagegen der Verzweigung der Gefäße und Gallenwege.
20. Deshalb stimmen die anatomischen und funktionellen Grenzen der Leberlappen nicht vollständig überein.
21. Im zentralen Bereich der Eingeweidefläche befindet sich eine quer verlaufende Vertiefung.
22. Diese Vertiefung ist die Leberpforte (Porta hepatis).
23. Die Leberpforte ist die gemeinsame Durchtrittsstelle für die ein- und austretenden Strukturen der Leber.
24. Hier tritt die Pfortader (Vena portae hepatis) ein, die Blut aus den Verdauungsorganen des Bauches heranführt.
25. Ebenfalls hier tritt die eigentliche Leberarterie (Arteria hepatica propria) ein, die das Organ mit sauerstoffreichem Blut versorgt.
26. Der rechte und der linke Lebergang leiten die in der Leber gebildete Galle durch die Leberpforte ab.
27. Durch die Leberpforte verlaufen außerdem Lymphgefäße und Nervenfasern des vegetativen Nervensystems.
28. Diese Strukturen werden von Bindegewebe zusammengehalten und von den Blättern des kleinen Netzes umgeben.
29. Die Lebervenen verlassen das Organ nicht durch die Leberpforte.
30. Sie münden an der Rückseite der Leber unmittelbar in die untere Hohlvene (Vena cava inferior).
31. Die untere Hohlvene verläuft in einer tiefen Furche an der Rückfläche der Leber.
32. Auf der Eingeweidefläche sind Eindrücke des Magens, des Zwölffingerdarms, der rechten Niere und des Dickdarms erkennbar.
33. Die Gallenblase liegt in einer Grube zwischen dem rechten und dem quadratischen Leberlappen.
34. Das Kranzband und die dreieckigen Bänder befestigen die Leber am Zwerchfell.
35. Die Bänder, die Verbindung zur unteren Hohlvene und der Druck in der Bauchhöhle halten die Leber gemeinsam in ihrer Lage.