10.14.2 – A májlebenyke és a máj kettős vérellátása – Das Leberläppchen und die doppelte Blutversorgung
1. A máj állománya mikroszkópos méretű májlebenykékből épül fel. – Das Gewebe der Leber ist aus mikroskopisch kleinen Leberläppchen (Lobulus hepaticus) aufgebaut.
2. A klasszikus májlebenyke megközelítőleg hatszögletű egységként ábrázolható. – Das klassische Leberläppchen kann annähernd als sechseckige Einheit dargestellt werden.
3. A lebenyke közepén egy központi véna található. – Im Zentrum des Läppchens liegt eine Zentralvene (Vena centralis).
4. A központi véna körül a májsejtek lemezekbe vagy gerendákba rendeződnek. – Um die Zentralvene sind die Leberzellen in Platten oder Zellbalken angeordnet.
5. A májsejtgerendák általában egy vagy két sejtréteg vastagságúak. – Die Leberzellbalken sind gewöhnlich eine oder zwei Zelllagen dick.
6. A gerendák a lebenyke széle felől sugárirányban a központi véna felé futnak. – Die Zellbalken verlaufen vom Rand des Läppchens strahlenförmig zur Zentralvene.
7. A szomszédos májsejtgerendák között tág, szabálytalan hajszálerek húzódnak. – Zwischen benachbarten Leberzellbalken verlaufen weite, unregelmäßige Kapillaren.
8. Ezeket a hajszálereket májszinuszoidoknak nevezzük. – Diese Kapillaren werden als Lebersinusoide bezeichnet.
9. A szinuszoidok fala vékony, és nyílásokkal rendelkező belhámsejtekből áll. – Die Wand der Sinusoide ist dünn und besteht aus gefensterten Endothelzellen.
10. A nyílások megkönnyítik az anyagok cseréjét a vér és a májsejtek között. – Die Öffnungen erleichtern den Stoffaustausch zwischen dem Blut und den Leberzellen.
11. A belhám és a májsejtek között keskeny rés, a Disse-tér helyezkedik el. – Zwischen dem Endothel und den Leberzellen liegt ein schmaler Spaltraum, der Disse-Raum.
12. A vérplazma egy része bejut ebbe a térbe, és közvetlen kapcsolatba kerül a májsejtek mikrobolyhaival. – Ein Teil des Blutplasmas gelangt in diesen Raum und kommt mit den Mikrovilli der Leberzellen in unmittelbaren Kontakt.
13. A máj finom vázát retikuláris rostokból álló hálózat alkotja. – Das feine Gerüst der Leber wird von einem Netzwerk aus retikulären Fasern gebildet.
14. Ez a hálózat megtámasztja a májsejtgerendákat és a szinuszoidokat. – Dieses Netzwerk stützt die Leberzellbalken und die Sinusoide.
15. A szinuszoidok falában májhoz tartozó falósejtek is találhatók. – In der Wand der Sinusoide befinden sich außerdem lebereigene Fresszellen.
16. Ezeket Kupffer-sejteknek nevezzük, és eltávolítják a vérből a kórokozókat, valamint a sejttörmelékeket. – Sie werden Kupffer-Zellen genannt und entfernen Krankheitserreger sowie Zellreste aus dem Blut.
17. A Disse-térben csillag alakú zsírraktározó sejtek helyezkednek el. – Im Disse-Raum liegen sternförmige Fettspeicherzellen.
18. Ezek a sejtek többek között A-vitamint raktároznak. – Diese Zellen speichern unter anderem Vitamin A.
19. A lebenykék sarkaiban kötőszövetes kaputerek találhatók. – An den Ecken der Läppchen befinden sich bindegewebige Portalfelder.
20. Egy kaputérben rendszerint a májkapuvéna egyik ága, a májverőér egyik ága és egy kis epevezeték fut. – In einem Portalfeld verlaufen gewöhnlich ein Ast der Pfortader, ein Ast der Leberarterie und ein kleiner Gallengang.
21. Ezt a három képletet portális triásznak nevezzük. – Diese drei Strukturen werden als portale Trias bezeichnet.
22. A kaputerekben ezenkívül nyirokerek és idegrostok is találhatók. – In den Portalfeldern liegen außerdem Lymphgefäße und Nervenfasern.
23. A máj kettős vérellátásának első forrása a májkapuvéna. – Die erste Quelle der doppelten Blutversorgung der Leber ist die Pfortader.
24. A májkapuvéna tápanyagokban gazdag, de viszonylag oxigénszegény vért szállít. – Die Pfortader führt nährstoffreiches, aber verhältnismäßig sauerstoffarmes Blut.
25. Ez a vér főként a gyomorból, a belekből, a hasnyálmirigyből és a lépből érkezik. – Dieses Blut stammt hauptsächlich aus dem Magen, dem Darm, der Bauchspeicheldrüse und der Milz.
26. A máj vérellátásának második forrása a máj saját verőere. – Die zweite Quelle der Blutversorgung ist die eigentliche Leberarterie.
27. A májverőér oxigéndús vért hoz az aortából kiinduló artériás rendszerből. – Die Leberarterie führt sauerstoffreiches Blut aus dem von der Aorta ausgehenden arteriellen System heran.
28. A májba érkező vér nagyobb része a májkapuvénából, kisebb része a májverőérből származik. – Der größere Teil des in die Leber einströmenden Blutes stammt aus der Pfortader, der kleinere Teil aus der Leberarterie.
29. A kétféle vér a kaputerek közelében belép a szinuszoidokba. – Die beiden Blutarten treten in der Nähe der Portalfelder in die Sinusoide ein.
30. A szinuszoidokban a vénás és az artériás vér összekeveredik. – In den Sinusoiden vermischen sich das venöse und das arterielle Blut.
31. A kevert vér a lebenyke széle felől a központi véna irányába áramlik. – Das gemischte Blut strömt vom Rand des Läppchens in Richtung der Zentralvene.
32. Útközben a májsejtek tápanyagokat vesznek fel a vérből, és más anyagokat adnak le bele. – Auf diesem Weg nehmen die Leberzellen Nährstoffe aus dem Blut auf und geben andere Stoffe an das Blut ab.
33. A központi vénák nagyobb gyűjtővénákba egyesülnek. – Die Zentralvenen vereinigen sich zu größeren Sammelvenen.
34. Ezekből végül kialakulnak a májvénák. – Aus diesen entstehen schließlich die Lebervenen (Vena hepatica).
35. A májvénák a megtisztított és feldolgozott vért az alsó üresvénába vezetik. – Die Lebervenen leiten das verarbeitete Blut in die untere Hohlvene.
36. A vér és az epe a májlebenykében ellentétes irányban halad. – Blut und Galle bewegen sich im Leberläppchen in entgegengesetzte Richtungen.
37. A vér a kaputerektől a központi véna felé áramlik. – Das Blut strömt von den Portalfeldern zur Zentralvene.
38. Az epe a májsejtektől a lebenyke szélein található kis epeutak felé halad. – Die Galle fließt von den Leberzellen zu den kleinen Gallenwegen am Rand des Läppchens.
39. A májacinus olyan működési egység, amely a szomszédos kaputerek és központi vénák közötti vérellátást veszi alapul. – Der Leberazinus ist eine funktionelle Einheit, deren Einteilung sich an der Blutversorgung zwischen benachbarten Portalfeldern und Zentralvenen orientiert.
40. Az acinus különböző zónái eltérő mennyiségű oxigént és tápanyagot kapnak, ezért károsodási hajlamuk is különböző. – Die verschiedenen Zonen des Azinus erhalten unterschiedliche Mengen an Sauerstoff und Nährstoffen und sind deshalb unterschiedlich anfällig für Schädigungen.
(aufklappen)magyar
1. A máj állománya mikroszkópos méretű májlebenykékből épül fel.
2. A klasszikus májlebenyke megközelítőleg hatszögletű egységként ábrázolható.
3. A lebenyke közepén egy központi véna található.
4. A központi véna körül a májsejtek lemezekbe vagy gerendákba rendeződnek.
5. A májsejtgerendák általában egy vagy két sejtréteg vastagságúak.
6. A gerendák a lebenyke széle felől sugárirányban a központi véna felé futnak.
7. A szomszédos májsejtgerendák között tág, szabálytalan hajszálerek húzódnak.
8. Ezeket a hajszálereket májszinuszoidoknak nevezzük.
9. A szinuszoidok fala vékony, és nyílásokkal rendelkező belhámsejtekből áll.
10. A nyílások megkönnyítik az anyagok cseréjét a vér és a májsejtek között.
11. A belhám és a májsejtek között keskeny rés, a Disse-tér helyezkedik el.
12. A vérplazma egy része bejut ebbe a térbe, és közvetlen kapcsolatba kerül a májsejtek mikrobolyhaival.
13. A máj finom vázát retikuláris rostokból álló hálózat alkotja.
14. Ez a hálózat megtámasztja a májsejtgerendákat és a szinuszoidokat.
15. A szinuszoidok falában májhoz tartozó falósejtek is találhatók.
16. Ezeket Kupffer-sejteknek nevezzük, és eltávolítják a vérből a kórokozókat, valamint a sejttörmelékeket.
17. A Disse-térben csillag alakú zsírraktározó sejtek helyezkednek el.
18. Ezek a sejtek többek között A-vitamint raktároznak.
19. A lebenykék sarkaiban kötőszövetes kaputerek találhatók.
20. Egy kaputérben rendszerint a májkapuvéna egyik ága, a májverőér egyik ága és egy kis epevezeték fut.
21. Ezt a három képletet portális triásznak nevezzük.
22. A kaputerekben ezenkívül nyirokerek és idegrostok is találhatók.
23. A máj kettős vérellátásának első forrása a májkapuvéna.
24. A májkapuvéna tápanyagokban gazdag, de viszonylag oxigénszegény vért szállít.
25. Ez a vér főként a gyomorból, a belekből, a hasnyálmirigyből és a lépből érkezik.
26. A máj vérellátásának második forrása a máj saját verőere.
27. A májverőér oxigéndús vért hoz az aortából kiinduló artériás rendszerből.
28. A májba érkező vér nagyobb része a májkapuvénából, kisebb része a májverőérből származik.
29. A kétféle vér a kaputerek közelében belép a szinuszoidokba.
30. A szinuszoidokban a vénás és az artériás vér összekeveredik.
31. A kevert vér a lebenyke széle felől a központi véna irányába áramlik.
32. Útközben a májsejtek tápanyagokat vesznek fel a vérből, és más anyagokat adnak le bele.
33. A központi vénák nagyobb gyűjtővénákba egyesülnek.
34. Ezekből végül kialakulnak a májvénák.
35. A májvénák a megtisztított és feldolgozott vért az alsó üresvénába vezetik.
36. A vér és az epe a májlebenykében ellentétes irányban halad.
37. A vér a kaputerektől a központi véna felé áramlik.
38. Az epe a májsejtektől a lebenyke szélein található kis epeutak felé halad.
39. A májacinus olyan működési egység, amely a szomszédos kaputerek és központi vénák közötti vérellátást veszi alapul.
40. Az acinus különböző zónái eltérő mennyiségű oxigént és tápanyagot kapnak, ezért károsodási hajlamuk is különböző.
(aufklappen)német
1. Das Gewebe der Leber ist aus mikroskopisch kleinen Leberläppchen (Lobulus hepaticus) aufgebaut.
2. Das klassische Leberläppchen kann annähernd als sechseckige Einheit dargestellt werden.
3. Im Zentrum des Läppchens liegt eine Zentralvene (Vena centralis).
4. Um die Zentralvene sind die Leberzellen in Platten oder Zellbalken angeordnet.
5. Die Leberzellbalken sind gewöhnlich eine oder zwei Zelllagen dick.
6. Die Zellbalken verlaufen vom Rand des Läppchens strahlenförmig zur Zentralvene.
7. Zwischen benachbarten Leberzellbalken verlaufen weite, unregelmäßige Kapillaren.
8. Diese Kapillaren werden als Lebersinusoide bezeichnet.
9. Die Wand der Sinusoide ist dünn und besteht aus gefensterten Endothelzellen.
10. Die Öffnungen erleichtern den Stoffaustausch zwischen dem Blut und den Leberzellen.
11. Zwischen dem Endothel und den Leberzellen liegt ein schmaler Spaltraum, der Disse-Raum.
12. Ein Teil des Blutplasmas gelangt in diesen Raum und kommt mit den Mikrovilli der Leberzellen in unmittelbaren Kontakt.
13. Das feine Gerüst der Leber wird von einem Netzwerk aus retikulären Fasern gebildet.
14. Dieses Netzwerk stützt die Leberzellbalken und die Sinusoide.
15. In der Wand der Sinusoide befinden sich außerdem lebereigene Fresszellen.
16. Sie werden Kupffer-Zellen genannt und entfernen Krankheitserreger sowie Zellreste aus dem Blut.
17. Im Disse-Raum liegen sternförmige Fettspeicherzellen.
18. Diese Zellen speichern unter anderem Vitamin A.
19. An den Ecken der Läppchen befinden sich bindegewebige Portalfelder.
20. In einem Portalfeld verlaufen gewöhnlich ein Ast der Pfortader, ein Ast der Leberarterie und ein kleiner Gallengang.
21. Diese drei Strukturen werden als portale Trias bezeichnet.
22. In den Portalfeldern liegen außerdem Lymphgefäße und Nervenfasern.
23. Die erste Quelle der doppelten Blutversorgung der Leber ist die Pfortader.
24. Die Pfortader führt nährstoffreiches, aber verhältnismäßig sauerstoffarmes Blut.
25. Dieses Blut stammt hauptsächlich aus dem Magen, dem Darm, der Bauchspeicheldrüse und der Milz.
26. Die zweite Quelle der Blutversorgung ist die eigentliche Leberarterie.
27. Die Leberarterie führt sauerstoffreiches Blut aus dem von der Aorta ausgehenden arteriellen System heran.
28. Der größere Teil des in die Leber einströmenden Blutes stammt aus der Pfortader, der kleinere Teil aus der Leberarterie.
29. Die beiden Blutarten treten in der Nähe der Portalfelder in die Sinusoide ein.
30. In den Sinusoiden vermischen sich das venöse und das arterielle Blut.
31. Das gemischte Blut strömt vom Rand des Läppchens in Richtung der Zentralvene.
32. Auf diesem Weg nehmen die Leberzellen Nährstoffe aus dem Blut auf und geben andere Stoffe an das Blut ab.
33. Die Zentralvenen vereinigen sich zu größeren Sammelvenen.
34. Aus diesen entstehen schließlich die Lebervenen (Vena hepatica).
35. Die Lebervenen leiten das verarbeitete Blut in die untere Hohlvene.
36. Blut und Galle bewegen sich im Leberläppchen in entgegengesetzte Richtungen.
37. Das Blut strömt von den Portalfeldern zur Zentralvene.
38. Die Galle fließt von den Leberzellen zu den kleinen Gallenwegen am Rand des Läppchens.
39. Der Leberazinus ist eine funktionelle Einheit, deren Einteilung sich an der Blutversorgung zwischen benachbarten Portalfeldern und Zentralvenen orientiert.
40. Die verschiedenen Zonen des Azinus erhalten unterschiedliche Mengen an Sauerstoff und Nährstoffen und sind deshalb unterschiedlich anfällig für Schädigungen.