4.4 – Vörösmarty Mihály – Mihály Vörösmarty
1. Vörösmarty Mihály a magyar romantika legnagyobb költője, a reformkor egyik szellemi vezére. – Mihály Vörösmarty ist der größte Dichter der ungarischen Romantik und einer der geistigen Führer des Reformzeitalters.
2. Nevéhez fűződik a Szózat, a magyarság második nemzeti éneke. – Mit seinem Namen ist der Szózat verbunden, der zweite Nationalgesang des Ungartums.
3. Vörösmarty a nemzeti eposztól a mesejátékon át a mély gondolati líráig vezette a magyar költészetet. – Vörösmarty führte die ungarische Dichtung vom nationalen Epos über das Märchenspiel bis zur tiefen Gedankenlyrik.
4. Életműve a nemzeti lelkesedés és a bölcseleti kétely nagy egysége. – Sein Lebenswerk ist die große Einheit aus nationaler Begeisterung und philosophischem Zweifel.
5. Vörösmarty a magyar nyelv páratlan zeneiségének egyik legnagyobb mestere. – Vörösmarty ist einer der größten Meister der unvergleichlichen Musikalität der ungarischen Sprache.
6. Vörösmarty Mihály 1800-ban született a Fejér megyei Pusztanyéken. – Mihály Vörösmarty wurde 1800 in Pusztanyék im Komitat Fejér geboren.
7. Elszegényedett nemesi családból származott, és korán meg kellett küzdenie a szegénységgel. – Er stammte aus einer verarmten Adelsfamilie und musste früh mit der Armut ringen.
8. Apja halála után házitanítóként kereste kenyerét, hogy taníttatni tudja magát. – Nach dem Tod seines Vaters verdiente er sein Brot als Hauslehrer, um seine eigene Ausbildung zu ermöglichen.
9. A Perczel család otthonában lett szerelmes a fiatal Perczel Etelkába. – Im Hause der Familie Perczel verliebte er sich in die junge Etelka Perczel.
10. E reménytelen, titkolt szerelem mély nyomot hagyott korai költészetén. – Diese hoffnungslose, verheimlichte Liebe hinterließ tiefe Spuren in seiner frühen Dichtung.
11. Vörösmarty jogi tanulmányokat végzett, ügyvédi vizsgát is tett. – Vörösmarty absolvierte ein Jurastudium und legte auch die Anwaltsprüfung ab.
12. A jogi pályát azonban hamarosan az irodalomért hagyta el. – Die juristische Laufbahn gab er jedoch bald zugunsten der Literatur auf.
13. 1825-ben megjelent nagy eposza, a Zalán futása, egy csapásra ismertté tette nevét. – 1825 erschien sein großes Epos Zalán futása (Zaláns Flucht) und machte seinen Namen mit einem Schlag bekannt.
14. Ez a mű a honfoglalás dicső korát idézte fel a reformkor lelkesedésével. – Dieses Werk beschwor die glorreiche Zeit der Landnahme mit der Begeisterung des Reformzeitalters herauf.
15. A Zalán futása a magyar romantikus nemzeti eposz megteremtése volt. – Zalán futása bedeutete die Erschaffung des ungarischen romantischen Nationalepos.
16. Az eposz a dicső múlt felidézésével a jelen nemzedékét akarta tettre buzdítani. – Mit der Heraufbeschwörung der glorreichen Vergangenheit wollte das Epos die gegenwärtige Generation zur Tat anspornen.
17. Vörösmarty a következő években Pesten telepedett le, és az irodalomból élt. – In den folgenden Jahren ließ sich Vörösmarty in Pest nieder und lebte von der Literatur.
18. Az Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagjaként a magyar irodalmi élet középpontjába került. – Als Mitglied der Akademie und der Kisfaludy-Gesellschaft rückte er in den Mittelpunkt des ungarischen literarischen Lebens.
19. Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel együtt a reformkori irodalom vezéralakja lett. – Zusammen mit József Bajza und Ferenc Toldy wurde er zur Führungsgestalt der Literatur des Reformzeitalters.
20. E baráti kör a magyar kritika és irodalomszervezés fontos műhelye volt. – Dieser Freundeskreis war eine wichtige Werkstatt der ungarischen Kritik und Literaturorganisation.
21. Vörösmarty szerkesztőként és kritikusként is szolgálta a magyar irodalmat. – Vörösmarty diente der ungarischen Literatur auch als Redakteur und Kritiker.
22. Az Athenaeum című folyóirat élén a korszak szellemi életét irányította. – An der Spitze der Zeitschrift Athenaeum lenkte er das geistige Leben der Epoche.
23. Vörösmarty költészete a nemzeti eszme és az egyéni érzés gazdag világát öleli fel. – Vörösmartys Dichtung umfasst die reiche Welt der nationalen Idee und des individuellen Gefühls.
24. Nyelvének zeneisége, képeinek merészsége a magyar romantika csúcsa. – Die Musikalität seiner Sprache und die Kühnheit seiner Bilder bilden den Höhepunkt der ungarischen Romantik.
25. Vörösmarty legismertebb műve a Szózat, amelyet 1836-ban írt. – Vörösmartys bekanntestes Werk ist der Szózat, den er 1836 schrieb.
26. A Szózat a magyar nemzethez intézett ünnepélyes felhívás. – Der Szózat ist ein feierlicher Aufruf an die ungarische Nation.
27. Első sora, „Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar”, minden magyar számára ismerős. – Seine erste Zeile, „Deinem Vaterland sei unerschütterlich treu, o Ungar”, ist jedem Ungarn vertraut.
28. A vers a hazához való hűséget teszi az élet legfőbb parancsává. – Das Gedicht macht die Treue zum Vaterland zum höchsten Gebot des Lebens.
29. A Szózat a nemzeti múlt nagyságát és a jövő reményét egyszerre idézi. – Der Szózat beschwört zugleich die Größe der nationalen Vergangenheit und die Hoffnung der Zukunft.
30. A költő a nemzet nagy tetteire és szenvedéseire emlékeztet. – Der Dichter erinnert an die großen Taten und Leiden der Nation.
31. A vers a pusztulás és a szebb jövő komor alternatíváját állítja a magyarság elé. – Das Gedicht stellt dem Ungartum die düstere Wahl zwischen Untergang und einer schöneren Zukunft vor Augen.
32. A híres sorok szerint „még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor”. – Die berühmten Zeilen besagen, „es muss noch kommen, es wird noch kommen eine bessere Zeit”.
33. E remény a reformkor hitét fejezi ki a nemzet felemelkedésében. – Diese Hoffnung drückt den Glauben des Reformzeitalters an den Aufstieg der Nation aus.
34. A Szózat 1843-ban Egressy Béni zenéjével a nemzet második himnusza lett. – Der Szózat wurde 1843 mit der Musik von Béni Egressy zur zweiten Hymne der Nation.
35. Azóta a Himnusz mellett a magyar nemzeti ünnepek elmaradhatatlan éneke. – Seither ist er neben der Hymne ein unverzichtbarer Gesang der ungarischen Nationalfeiertage.
36. A Szózat így Vörösmarty nevét halhatatlanná tette. – Der Szózat machte so den Namen Vörösmartys unsterblich.
37. Vörösmarty nagy drámai költeménye a Csongor és Tünde, amely 1831-ben készült el. – Vörösmartys großes dramatisches Gedicht ist Csongor és Tünde (Csongor und Tünde), das 1831 vollendet wurde.
38. E mesejáték a boldogság keresésének mély, jelképes története. – Dieses Märchenspiel ist die tiefe, sinnbildliche Geschichte der Suche nach dem Glück.
39. Csongor, a fiatal hős, a tündérszép Tündét, az igazi boldogságot keresi. – Csongor, der junge Held, sucht die feenschöne Tünde, das wahre Glück.
40. A mű Balassi Bálint egyik régi széphistóriájának témáját dolgozza fel. – Das Werk verarbeitet den Stoff einer alten Verserzählung aus dem Umkreis Bálint Balassis.
41. A cselekmény a valóság és a tündérvilág határán, jelképes tájakon játszódik. – Die Handlung spielt an der Grenze zwischen Wirklichkeit und Feenwelt, in sinnbildlichen Landschaften.
42. Csongor és Tünde szerelmét gonosz erők és csábítások fenyegetik. – Die Liebe von Csongor und Tünde wird von bösen Mächten und Verlockungen bedroht.
43. A boszorkány Mirígy alakja a rontás és az akadály megtestesítője. – Die Gestalt der Hexe Mirígy ist die Verkörperung des Unheils und des Hindernisses.
44. A három vándor, a Kalmár, a Fejedelem és a Tudós, három hiú életcélt jelképez. – Die drei Wanderer, der Kaufmann, der Fürst und der Gelehrte, versinnbildlichen drei eitle Lebensziele.
45. A gazdagság, a hatalom és a tudás egyike sem adja meg az igazi boldogságot. – Weder der Reichtum noch die Macht noch das Wissen schenken das wahre Glück.
46. A vígjátéki szálat a szolga Balga és kedvese, Ilma alakja képviseli. – Den heiteren Handlungsstrang vertreten der Diener Balga und seine Geliebte Ilma.
47. Az ő földhözragadt szerelmük ellenpontozza a főhősök eszményi vágyakozását. – Ihre erdverbundene Liebe bildet den Gegenpol zur idealen Sehnsucht der Hauptfiguren.
48. A darab híres, sokat idézett gondolata az éj monológja. – Der berühmte, viel zitierte Gedanke des Stücks ist der Monolog der Nacht.
49. Az Éj királynője a lét és a semmi nagy kérdéseiről elmélkedik. – Die Königin der Nacht sinnt über die großen Fragen des Seins und des Nichts nach.
50. E monológ a magyar filozófiai költészet egyik csúcspontja. – Dieser Monolog ist einer der Höhepunkte der ungarischen philosophischen Dichtung.
51. A mű végül a szerelem és a hűség győzelmét hirdeti minden csábítás fölött. – Am Ende verkündet das Werk den Sieg der Liebe und der Treue über jede Verlockung.
52. Csongor és Tünde egymásra találása a boldogság megtalálását jelenti. – Das Zueinanderfinden von Csongor und Tünde bedeutet das Finden des Glücks.
53. A Csongor és Tünde a magyar romantikus dráma egyik legszebb alkotása. – Csongor és Tünde ist eines der schönsten Werke des ungarischen romantischen Dramas.
54. Nyelvének zenéje és képeinek gazdagsága máig elbűvöli az olvasót. – Die Musik seiner Sprache und der Reichtum seiner Bilder bezaubern den Leser bis heute.
55. A darabot ma is gyakran játsszák a magyar színpadokon. – Das Stück wird auch heute noch häufig auf den ungarischen Bühnen aufgeführt.
56. Vörösmarty kései költészete egyre inkább a gondolati líra felé fordult. – Vörösmartys späte Dichtung wandte sich mehr und mehr der Gedankenlyrik zu.
57. A lelkes nemzeti hang mellett megjelent a bölcseleti kétely és a borúlátás. – Neben dem begeisterten nationalen Ton traten der philosophische Zweifel und der Pessimismus hervor.
58. A költő az emberiség és a haladás nagy kérdésein töprengett. – Der Dichter grübelte über die großen Fragen der Menschheit und des Fortschritts.
59. A Gondolatok a könyvtárban című verse a tudás értelmét vizsgálja. – Sein Gedicht Gondolatok a könyvtárban (Gedanken in der Bibliothek) untersucht den Sinn des Wissens.
60. A költő a könyvek végtelen sora előtt az emberiség sorsán elmélkedik. – Vor der endlosen Reihe der Bücher sinnt der Dichter über das Schicksal der Menschheit nach.
61. A vers híres kérdése: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” – Die berühmte Frage des Gedichts lautet: „Ist die Welt durch die Bücher vorangekommen?”
62. E kérdés a felvilágosodás haladáshitét teszi kétségessé. – Diese Frage stellt den Fortschrittsglauben der Aufklärung in Zweifel.
63. A költő mégsem adja fel a reményt, hanem új, magasztos célt jelöl ki. – Dennoch gibt der Dichter die Hoffnung nicht auf, sondern setzt ein neues, erhabenes Ziel.
64. A vers zárógondolata az emberiség jobbá tételét tűzi ki feladatul. – Der Schlussgedanke des Gedichts stellt die Besserung der Menschheit als Aufgabe hin.
65. A híres felszólítás így hangzik: „Előre hát mind, aki költő”. – Der berühmte Aufruf lautet: „Vorwärts denn alle, die ihr Dichter seid”.
66. E gondolat a nemzeti és emberi felelősség egységét fejezi ki. – Dieser Gedanke drückt die Einheit der nationalen und der menschlichen Verantwortung aus.
67. Az Előszó című verse a szabadságharc bukása után íródott. – Sein Gedicht Előszó (Vorwort) entstand nach dem Scheitern des Freiheitskampfes.
68. E mű a nemzeti tragédia megrendítő, jelképes összefoglalása. – Dieses Werk ist die erschütternde, sinnbildliche Zusammenfassung der nationalen Tragödie.
69. A vers a boldog múltat, a szörnyű jelent és a bizonytalan jövőt állítja egymás mellé. – Das Gedicht stellt die glückliche Vergangenheit, die schreckliche Gegenwart und die ungewisse Zukunft nebeneinander.
70. A természet képei a történelmi katasztrófa nagy jelképeivé válnak. – Die Bilder der Natur werden zu großen Sinnbildern der geschichtlichen Katastrophe.
71. A vihar és a tél a szabadságharc leverésének költői képei. – Der Sturm und der Winter sind die dichterischen Bilder der Niederschlagung des Freiheitskampfes.
72. Az Előszó a magyar gyászköltészet egyik legmegrázóbb alkotása. – Előszó ist eines der ergreifendsten Werke der ungarischen Trauerdichtung.
73. Vörösmarty utolsó nagy verse A vén cigány, 1854-ből. – Vörösmartys letztes großes Gedicht ist A vén cigány (Der alte Zigeuner) aus dem Jahr 1854.
74. E vers a költő végső, látomásos számvetése az emberiség sorsával. – Dieses Gedicht ist die letzte, visionäre Abrechnung des Dichters mit dem Schicksal der Menschheit.
75. A vén cigány alakja a szenvedő, mégis alkotó embert jelképezi. – Die Gestalt des alten Zigeuners versinnbildlicht den leidenden, dennoch schaffenden Menschen.
76. A költő önmagát is e keserű mulattatóban ismeri fel. – In diesem bitteren Unterhalter erkennt der Dichter auch sich selbst.
77. A vers a világ szenvedésének kaotikus, látomásos képeit sorolja. – Das Gedicht reiht die chaotischen, visionären Bilder des Weltleidens aneinander.
78. A refrén, „Húzd, ki tudja meddig húzhatod”, a kétségbeesés és a kitartás hangja. – Der Refrain, „Streich, wer weiß, wie lange du streichen kannst”, ist die Stimme der Verzweiflung und der Ausdauer.
79. A vers végén mégis felragyog egy törékeny remény sugara. – Am Ende des Gedichts leuchtet dennoch der Strahl einer zerbrechlichen Hoffnung auf.
80. A híres zárósor egy „ünnepet” ígér, amikor „a víg zenének majd nem lesz vége”. – Die berühmte Schlusszeile verheißt ein „Fest”, wenn „die frohe Musik dann kein Ende hat”.
81. E remény a szenvedés utáni megtisztulás és béke víziója. – Diese Hoffnung ist die Vision der Läuterung und des Friedens nach dem Leiden.
82. A vén cigány a magyar gondolati líra egyik legnagyobb csúcsa. – A vén cigány ist einer der größten Gipfel der ungarischen Gedankenlyrik.
83. E vers a kétségbeesés és a remény örök emberi feszültségét szólaltatja meg. – Dieses Gedicht bringt die ewige menschliche Spannung zwischen Verzweiflung und Hoffnung zum Klingen.
84. Vörösmarty kései lírája a világirodalom nagy bölcseleti költészetével rokon. – Vörösmartys späte Lyrik ist der großen philosophischen Dichtung der Weltliteratur verwandt.
85. E versek a lét nagy kérdéseit merész képekben és zengő nyelven fogalmazzák meg. – Diese Gedichte formulieren die großen Fragen des Daseins in kühnen Bildern und in klingender Sprache.
86. Vörösmarty szerelmi költészetének kiemelkedő darabja A merengőhöz. – Ein herausragendes Stück von Vörösmartys Liebesdichtung ist A merengőhöz (An die Sinnende).
87. E verset feleségéhez, a nála sokkal fiatalabb Csajághy Laurához írta. – Dieses Gedicht schrieb er an seine Frau, die viel jüngere Laura Csajághy.
88. A vers a boldogság és az ábrándozás bölcs, gyengéd mérlegelése. – Das Gedicht ist die weise, zärtliche Abwägung von Glück und Träumerei.
89. A költő az elérhető, valós boldogságra inti a szeretett nőt. – Der Dichter mahnt die geliebte Frau zum erreichbaren, wirklichen Glück.
90. E vers a magyar szerelmi líra érett, gondolati remeke. – Dieses Gedicht ist ein reifes, gedankliches Meisterwerk der ungarischen Liebeslyrik.
91. Vörösmarty a szabadságharc idején a nemzet ügyét szolgálta. – Vörösmarty diente zur Zeit des Freiheitskampfes der Sache der Nation.
92. Képviselőként részt vett a forradalmi országgyűlés munkájában. – Als Abgeordneter nahm er an der Arbeit des revolutionären Reichstags teil.
93. A szabadságharc bukása után bujdosnia kellett, majd megtört emberként tért haza. – Nach dem Scheitern des Freiheitskampfes musste er sich verstecken und kehrte dann als gebrochener Mann heim.
94. Az utolsó évek betegséggel és nélkülözéssel teltek. – Die letzten Jahre waren von Krankheit und Entbehrung erfüllt.
95. A nemzeti tragédia a költő egészségét és lelkét is megtörte. – Die nationale Tragödie brach auch die Gesundheit und die Seele des Dichters.
96. Vörösmarty Mihály 1855-ben halt meg Pesten. – Mihály Vörösmarty starb 1855 in Pest.
97. Temetése hatalmas nemzeti gyászünnepséggé vált. – Sein Begräbnis wurde zu einer gewaltigen nationalen Trauerfeier.
98. Az elnyomás éveiben a nemzet így fejezte ki néma tiltakozását. – In den Jahren der Unterdrückung drückte die Nation so ihren stummen Protest aus.
99. Árva gyermekei fölött a nemzet, Deák Ferenc kezdeményezésére, gyűjtést rendezett. – Für seine verwaisten Kinder veranstaltete die Nation auf Anregung Ferenc Deáks eine Sammlung.
100. E gyűjtés a Vörösmarty iránti szeretet és tisztelet nagy jele volt. – Diese Sammlung war ein großes Zeichen der Liebe und Achtung gegenüber Vörösmarty.
101. Vörösmarty hatása a magyar költészetre óriási és maradandó. – Vörösmartys Wirkung auf die ungarische Dichtung ist gewaltig und bleibend.
102. Ő emelte a magyar nyelvet a nagy romantikus költészet magasságába. – Er hob die ungarische Sprache in die Höhen der großen romantischen Dichtung.
103. Nyelvének zeneisége és képalkotó ereje utódai számára is mérce lett. – Die Musikalität seiner Sprache und seine bildschöpferische Kraft wurden auch für seine Nachfolger zum Maßstab.
104. Petőfi és Arany egyaránt Vörösmarty örökségéből merített. – Sowohl Petőfi als auch Arany schöpften aus dem Erbe Vörösmartys.
105. Vörösmarty így a magyar költészet nagy hídja a múlt és a jövő között. – Vörösmarty ist so die große Brücke der ungarischen Dichtung zwischen Vergangenheit und Zukunft.
106. Vörösmarty a fiatal Petőfit is fölkarolta és tehetségét elismerte. – Vörösmarty nahm sich auch des jungen Petőfi an und erkannte dessen Talent.
107. A nemzeti irodalom nagy öregje így nyitott utat az új nemzedéknek. – Der große Altmeister der nationalen Literatur ebnete so der neuen Generation den Weg.
108. E nagylelkűség Vörösmarty nemes jellemét mutatja. – Diese Großmütigkeit zeigt den edlen Charakter Vörösmartys.
109. Vörösmarty a magyar irodalmi élet önzetlen, tekintélyes vezéralakja volt. – Vörösmarty war eine selbstlose, angesehene Führungsgestalt des ungarischen literarischen Lebens.
110. E szerep a reformkor közösségi szellemét testesíti meg. – Diese Rolle verkörpert den gemeinschaftlichen Geist des Reformzeitalters.
111. Vörösmarty költészete a nemzeti lelkesedés és a mély bölcselet egységét adja. – Vörösmartys Dichtung bildet die Einheit aus nationaler Begeisterung und tiefer Philosophie.
112. A Szózat a hazafias hit, A vén cigány a bölcseleti kétely nagy verse. – Der Szózat ist das große Gedicht des vaterländischen Glaubens, A vén cigány das des philosophischen Zweifels.
113. E kettősség adja életművének gazdagságát és mélységét. – Diese Doppelheit verleiht seinem Lebenswerk seinen Reichtum und seine Tiefe.
114. Vörösmarty a lelkesedéstől a kételyig az emberi lélek egész útját bejárta. – Vörösmarty durchschritt von der Begeisterung bis zum Zweifel den ganzen Weg der menschlichen Seele.
115. E teljesség teszi őt a magyar romantika legnagyobb költőjévé. – Diese Ganzheit macht ihn zum größten Dichter der ungarischen Romantik.
116. Vörösmarty nyelvteremtő ereje a magyar szókincset is gazdagította. – Vörösmartys sprachschöpferische Kraft bereicherte auch den ungarischen Wortschatz.
117. Sok merész, új szava és képe beépült a magyar költői nyelvbe. – Viele seiner kühnen, neuen Wörter und Bilder gingen in die ungarische Dichtersprache ein.
118. E nyelvi gazdagság a nyelvújítás eredményeit is beteljesítette. – Dieser sprachliche Reichtum vollendete auch die Ergebnisse der Spracherneuerung.
119. Vörösmarty így a magyar költői nyelv egyik legnagyobb megújítója. – Vörösmarty ist so einer der größten Erneuerer der ungarischen Dichtersprache.
120. Munkája a magyar nyelv szépségének örök tanúbizonysága. – Sein Werk ist ein ewiges Zeugnis der Schönheit der ungarischen Sprache.
121. Vörösmarty öröksége a mai magyar kultúrában is eleven és ható. – Vörösmartys Erbe ist auch in der heutigen ungarischen Kultur lebendig und wirksam.
122. A Szózatot minden nemzeti ünnepen elszavalják vagy eléneklik. – Den Szózat trägt man an jedem Nationalfeiertag vor oder singt ihn.
123. A Csongor és Tünde a magyar színpadok visszatérő, kedvelt darabja. – Csongor és Tünde ist ein wiederkehrendes, beliebtes Stück der ungarischen Bühnen.
124. Vörösmarty verseit iskolában és otthon egyaránt olvassák és szeretik. – Vörösmartys Gedichte liest und liebt man in der Schule wie zu Hause gleichermaßen.
125. E eleven jelenlét a költő maradandó nagyságát bizonyítja. – Diese lebendige Gegenwart beweist die bleibende Größe des Dichters.
126. Vörösmarty Mihály neve Budapest egyik legszebb terén is fennmaradt. – Der Name Mihály Vörösmarty ist auch auf einem der schönsten Plätze von Budapest verewigt.
127. A Vörösmarty tér a főváros eleven kulturális szíve. – Der Vörösmarty-Platz ist das lebendige kulturelle Herz der Hauptstadt.
128. A tér közepén álló szobor a nemzet háláját fejezi ki. – Das Denkmal in der Mitte des Platzes drückt die Dankbarkeit der Nation aus.
129. A talapzaton a Szózat első sora olvasható. – Auf dem Sockel ist die erste Zeile des Szózat zu lesen.
130. E emlékmű Vörösmarty örök jelenlétét mutatja a nemzet életében. – Dieses Denkmal zeigt die ewige Gegenwart Vörösmartys im Leben der Nation.
131. Vörösmarty Mihály a magyar romantika el nem múló, nagy alakja. – Mihály Vörösmarty ist eine unvergängliche, große Gestalt der ungarischen Romantik.
132. Eposza, drámája és gondolati lírája együtt adja teljes, gazdag képét. – Sein Epos, sein Drama und seine Gedankenlyrik ergeben zusammen sein vollständiges, reiches Bild.
133. A Szózat a nemzeti öntudat, A vén cigány az emberi lét nagy verse. – Der Szózat ist das große Gedicht des nationalen Selbstbewusstseins, A vén cigány das des menschlichen Daseins.
134. E művek a magyar szellem legnagyobb teljesítményei közé tartoznak. – Diese Werke gehören zu den größten Leistungen des ungarischen Geistes.
135. Vörösmarty így a magyar költészet örök, fényes mestere. – Vörösmarty ist so ein ewiger, glänzender Meister der ungarischen Dichtung.
136. Vörösmarty munkája a nemzeti és az egyetemes eszme egységét hordozza. – Vörösmartys Werk trägt die Einheit der nationalen und der universalen Idee.
137. A haza szeretetét és az emberiség sorsát együtt látta és fejezte ki. – Die Liebe zum Vaterland und das Schicksal der Menschheit sah und drückte er zusammen aus.
138. E egység gondolkodásának nemes, mély magva. – Diese Einheit ist der edle, tiefe Kern seines Denkens.
139. Vörösmarty a nemzeti és az egyetemes költészet nagy összekötője. – Vörösmarty ist ein großer Verbinder der nationalen und der universalen Dichtung.
140. E kapcsolat a magyar szellem nyitottságát és mélységét mutatja. – Diese Verbindung zeigt die Offenheit und die Tiefe des ungarischen Geistes.
141. Vörösmarty Mihály a magyar nyelv és a nemzeti eszme el nem múló költője. – Mihály Vörösmarty ist ein unvergänglicher Dichter der ungarischen Sprache und der nationalen Idee.
142. Munkássága a magyar romantika legfényesebb csúcsa. – Sein Wirken ist der glänzendste Gipfel der ungarischen Romantik.
143. Neve a Szózat és a nemzeti hűség örök jelképe. – Sein Name ist ein ewiges Sinnbild des Szózat und der nationalen Treue.
144. Emléke a magyar kultúra tisztelt, szent része. – Seine Erinnerung ist ein verehrter, heiliger Teil der ungarischen Kultur.
145. Vörösmarty így a magyar nemzeti szellem nagy, örök alakja. – Vörösmarty ist so eine große, ewige Gestalt des ungarischen nationalen Geistes.
146. Vörösmarty egyes műveinek, a Szózatnak, a Csongor és Tündének és kései lírájának külön feinkapitolok szólnak. – Vörösmartys einzelnen Werken, dem Szózat, Csongor és Tünde und seiner späten Lyrik, sind eigene Feinkapitel gewidmet.
147. E művek együtt adják Vörösmarty teljes, gazdag arcképét. – Diese Werke ergeben zusammen das vollständige, reiche Porträt Vörösmartys.
148. Életműve a magyar szellem legnemesebb és legmélyebb teljesítményei közé tartozik. – Sein Lebenswerk gehört zu den edelsten und tiefsten Leistungen des ungarischen Geistes.
149. Vörösmarty fényében a magyar romantika egész gazdagsága tárul fel. – In Vörösmartys Licht offenbart sich der ganze Reichtum der ungarischen Romantik.
150. E fénytől most a magyar nép nagy költője, Petőfi Sándor felé fordulunk. – Von diesem Licht wenden wir uns nun dem großen Dichter des ungarischen Volkes zu, Sándor Petőfi.
(aufklappen)magyar
1. Vörösmarty Mihály a magyar romantika legnagyobb költője, a reformkor egyik szellemi vezére.
2. Nevéhez fűződik a Szózat, a magyarság második nemzeti éneke.
3. Vörösmarty a nemzeti eposztól a mesejátékon át a mély gondolati líráig vezette a magyar költészetet.
4. Életműve a nemzeti lelkesedés és a bölcseleti kétely nagy egysége.
5. Vörösmarty a magyar nyelv páratlan zeneiségének egyik legnagyobb mestere.
6. Vörösmarty Mihály 1800-ban született a Fejér megyei Pusztanyéken.
7. Elszegényedett nemesi családból származott, és korán meg kellett küzdenie a szegénységgel.
8. Apja halála után házitanítóként kereste kenyerét, hogy taníttatni tudja magát.
9. A Perczel család otthonában lett szerelmes a fiatal Perczel Etelkába.
10. E reménytelen, titkolt szerelem mély nyomot hagyott korai költészetén.
11. Vörösmarty jogi tanulmányokat végzett, ügyvédi vizsgát is tett.
12. A jogi pályát azonban hamarosan az irodalomért hagyta el.
13. 1825-ben megjelent nagy eposza, a Zalán futása, egy csapásra ismertté tette nevét.
14. Ez a mű a honfoglalás dicső korát idézte fel a reformkor lelkesedésével.
15. A Zalán futása a magyar romantikus nemzeti eposz megteremtése volt.
16. Az eposz a dicső múlt felidézésével a jelen nemzedékét akarta tettre buzdítani.
17. Vörösmarty a következő években Pesten telepedett le, és az irodalomból élt.
18. Az Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagjaként a magyar irodalmi élet középpontjába került.
19. Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel együtt a reformkori irodalom vezéralakja lett.
20. E baráti kör a magyar kritika és irodalomszervezés fontos műhelye volt.
21. Vörösmarty szerkesztőként és kritikusként is szolgálta a magyar irodalmat.
22. Az Athenaeum című folyóirat élén a korszak szellemi életét irányította.
23. Vörösmarty költészete a nemzeti eszme és az egyéni érzés gazdag világát öleli fel.
24. Nyelvének zeneisége, képeinek merészsége a magyar romantika csúcsa.
25. Vörösmarty legismertebb műve a Szózat, amelyet 1836-ban írt.
26. A Szózat a magyar nemzethez intézett ünnepélyes felhívás.
27. Első sora, „Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar”, minden magyar számára ismerős.
28. A vers a hazához való hűséget teszi az élet legfőbb parancsává.
29. A Szózat a nemzeti múlt nagyságát és a jövő reményét egyszerre idézi.
30. A költő a nemzet nagy tetteire és szenvedéseire emlékeztet.
31. A vers a pusztulás és a szebb jövő komor alternatíváját állítja a magyarság elé.
32. A híres sorok szerint „még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor”.
33. E remény a reformkor hitét fejezi ki a nemzet felemelkedésében.
34. A Szózat 1843-ban Egressy Béni zenéjével a nemzet második himnusza lett.
35. Azóta a Himnusz mellett a magyar nemzeti ünnepek elmaradhatatlan éneke.
36. A Szózat így Vörösmarty nevét halhatatlanná tette.
37. Vörösmarty nagy drámai költeménye a Csongor és Tünde, amely 1831-ben készült el.
38. E mesejáték a boldogság keresésének mély, jelképes története.
39. Csongor, a fiatal hős, a tündérszép Tündét, az igazi boldogságot keresi.
40. A mű Balassi Bálint egyik régi széphistóriájának témáját dolgozza fel.
41. A cselekmény a valóság és a tündérvilág határán, jelképes tájakon játszódik.
42. Csongor és Tünde szerelmét gonosz erők és csábítások fenyegetik.
43. A boszorkány Mirígy alakja a rontás és az akadály megtestesítője.
44. A három vándor, a Kalmár, a Fejedelem és a Tudós, három hiú életcélt jelképez.
45. A gazdagság, a hatalom és a tudás egyike sem adja meg az igazi boldogságot.
46. A vígjátéki szálat a szolga Balga és kedvese, Ilma alakja képviseli.
47. Az ő földhözragadt szerelmük ellenpontozza a főhősök eszményi vágyakozását.
48. A darab híres, sokat idézett gondolata az éj monológja.
49. Az Éj királynője a lét és a semmi nagy kérdéseiről elmélkedik.
50. E monológ a magyar filozófiai költészet egyik csúcspontja.
51. A mű végül a szerelem és a hűség győzelmét hirdeti minden csábítás fölött.
52. Csongor és Tünde egymásra találása a boldogság megtalálását jelenti.
53. A Csongor és Tünde a magyar romantikus dráma egyik legszebb alkotása.
54. Nyelvének zenéje és képeinek gazdagsága máig elbűvöli az olvasót.
55. A darabot ma is gyakran játsszák a magyar színpadokon.
56. Vörösmarty kései költészete egyre inkább a gondolati líra felé fordult.
57. A lelkes nemzeti hang mellett megjelent a bölcseleti kétely és a borúlátás.
58. A költő az emberiség és a haladás nagy kérdésein töprengett.
59. A Gondolatok a könyvtárban című verse a tudás értelmét vizsgálja.
60. A költő a könyvek végtelen sora előtt az emberiség sorsán elmélkedik.
61. A vers híres kérdése: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”
62. E kérdés a felvilágosodás haladáshitét teszi kétségessé.
63. A költő mégsem adja fel a reményt, hanem új, magasztos célt jelöl ki.
64. A vers zárógondolata az emberiség jobbá tételét tűzi ki feladatul.
65. A híres felszólítás így hangzik: „Előre hát mind, aki költő”.
66. E gondolat a nemzeti és emberi felelősség egységét fejezi ki.
67. Az Előszó című verse a szabadságharc bukása után íródott.
68. E mű a nemzeti tragédia megrendítő, jelképes összefoglalása.
69. A vers a boldog múltat, a szörnyű jelent és a bizonytalan jövőt állítja egymás mellé.
70. A természet képei a történelmi katasztrófa nagy jelképeivé válnak.
71. A vihar és a tél a szabadságharc leverésének költői képei.
72. Az Előszó a magyar gyászköltészet egyik legmegrázóbb alkotása.
73. Vörösmarty utolsó nagy verse A vén cigány, 1854-ből.
74. E vers a költő végső, látomásos számvetése az emberiség sorsával.
75. A vén cigány alakja a szenvedő, mégis alkotó embert jelképezi.
76. A költő önmagát is e keserű mulattatóban ismeri fel.
77. A vers a világ szenvedésének kaotikus, látomásos képeit sorolja.
78. A refrén, „Húzd, ki tudja meddig húzhatod”, a kétségbeesés és a kitartás hangja.
79. A vers végén mégis felragyog egy törékeny remény sugara.
80. A híres zárósor egy „ünnepet” ígér, amikor „a víg zenének majd nem lesz vége”.
81. E remény a szenvedés utáni megtisztulás és béke víziója.
82. A vén cigány a magyar gondolati líra egyik legnagyobb csúcsa.
83. E vers a kétségbeesés és a remény örök emberi feszültségét szólaltatja meg.
84. Vörösmarty kései lírája a világirodalom nagy bölcseleti költészetével rokon.
85. E versek a lét nagy kérdéseit merész képekben és zengő nyelven fogalmazzák meg.
86. Vörösmarty szerelmi költészetének kiemelkedő darabja A merengőhöz.
87. E verset feleségéhez, a nála sokkal fiatalabb Csajághy Laurához írta.
88. A vers a boldogság és az ábrándozás bölcs, gyengéd mérlegelése.
89. A költő az elérhető, valós boldogságra inti a szeretett nőt.
90. E vers a magyar szerelmi líra érett, gondolati remeke.
91. Vörösmarty a szabadságharc idején a nemzet ügyét szolgálta.
92. Képviselőként részt vett a forradalmi országgyűlés munkájában.
93. A szabadságharc bukása után bujdosnia kellett, majd megtört emberként tért haza.
94. Az utolsó évek betegséggel és nélkülözéssel teltek.
95. A nemzeti tragédia a költő egészségét és lelkét is megtörte.
96. Vörösmarty Mihály 1855-ben halt meg Pesten.
97. Temetése hatalmas nemzeti gyászünnepséggé vált.
98. Az elnyomás éveiben a nemzet így fejezte ki néma tiltakozását.
99. Árva gyermekei fölött a nemzet, Deák Ferenc kezdeményezésére, gyűjtést rendezett.
100. E gyűjtés a Vörösmarty iránti szeretet és tisztelet nagy jele volt.
101. Vörösmarty hatása a magyar költészetre óriási és maradandó.
102. Ő emelte a magyar nyelvet a nagy romantikus költészet magasságába.
103. Nyelvének zeneisége és képalkotó ereje utódai számára is mérce lett.
104. Petőfi és Arany egyaránt Vörösmarty örökségéből merített.
105. Vörösmarty így a magyar költészet nagy hídja a múlt és a jövő között.
106. Vörösmarty a fiatal Petőfit is fölkarolta és tehetségét elismerte.
107. A nemzeti irodalom nagy öregje így nyitott utat az új nemzedéknek.
108. E nagylelkűség Vörösmarty nemes jellemét mutatja.
109. Vörösmarty a magyar irodalmi élet önzetlen, tekintélyes vezéralakja volt.
110. E szerep a reformkor közösségi szellemét testesíti meg.
111. Vörösmarty költészete a nemzeti lelkesedés és a mély bölcselet egységét adja.
112. A Szózat a hazafias hit, A vén cigány a bölcseleti kétely nagy verse.
113. E kettősség adja életművének gazdagságát és mélységét.
114. Vörösmarty a lelkesedéstől a kételyig az emberi lélek egész útját bejárta.
115. E teljesség teszi őt a magyar romantika legnagyobb költőjévé.
116. Vörösmarty nyelvteremtő ereje a magyar szókincset is gazdagította.
117. Sok merész, új szava és képe beépült a magyar költői nyelvbe.
118. E nyelvi gazdagság a nyelvújítás eredményeit is beteljesítette.
119. Vörösmarty így a magyar költői nyelv egyik legnagyobb megújítója.
120. Munkája a magyar nyelv szépségének örök tanúbizonysága.
121. Vörösmarty öröksége a mai magyar kultúrában is eleven és ható.
122. A Szózatot minden nemzeti ünnepen elszavalják vagy eléneklik.
123. A Csongor és Tünde a magyar színpadok visszatérő, kedvelt darabja.
124. Vörösmarty verseit iskolában és otthon egyaránt olvassák és szeretik.
125. E eleven jelenlét a költő maradandó nagyságát bizonyítja.
126. Vörösmarty Mihály neve Budapest egyik legszebb terén is fennmaradt.
127. A Vörösmarty tér a főváros eleven kulturális szíve.
128. A tér közepén álló szobor a nemzet háláját fejezi ki.
129. A talapzaton a Szózat első sora olvasható.
130. E emlékmű Vörösmarty örök jelenlétét mutatja a nemzet életében.
131. Vörösmarty Mihály a magyar romantika el nem múló, nagy alakja.
132. Eposza, drámája és gondolati lírája együtt adja teljes, gazdag képét.
133. A Szózat a nemzeti öntudat, A vén cigány az emberi lét nagy verse.
134. E művek a magyar szellem legnagyobb teljesítményei közé tartoznak.
135. Vörösmarty így a magyar költészet örök, fényes mestere.
136. Vörösmarty munkája a nemzeti és az egyetemes eszme egységét hordozza.
137. A haza szeretetét és az emberiség sorsát együtt látta és fejezte ki.
138. E egység gondolkodásának nemes, mély magva.
139. Vörösmarty a nemzeti és az egyetemes költészet nagy összekötője.
140. E kapcsolat a magyar szellem nyitottságát és mélységét mutatja.
141. Vörösmarty Mihály a magyar nyelv és a nemzeti eszme el nem múló költője.
142. Munkássága a magyar romantika legfényesebb csúcsa.
143. Neve a Szózat és a nemzeti hűség örök jelképe.
144. Emléke a magyar kultúra tisztelt, szent része.
145. Vörösmarty így a magyar nemzeti szellem nagy, örök alakja.
146. Vörösmarty egyes műveinek, a Szózatnak, a Csongor és Tündének és kései lírájának külön feinkapitolok szólnak.
147. E művek együtt adják Vörösmarty teljes, gazdag arcképét.
148. Életműve a magyar szellem legnemesebb és legmélyebb teljesítményei közé tartozik.
149. Vörösmarty fényében a magyar romantika egész gazdagsága tárul fel.
150. E fénytől most a magyar nép nagy költője, Petőfi Sándor felé fordulunk.
(aufklappen)német
1. Mihály Vörösmarty ist der größte Dichter der ungarischen Romantik und einer der geistigen Führer des Reformzeitalters.
2. Mit seinem Namen ist der Szózat verbunden, der zweite Nationalgesang des Ungartums.
3. Vörösmarty führte die ungarische Dichtung vom nationalen Epos über das Märchenspiel bis zur tiefen Gedankenlyrik.
4. Sein Lebenswerk ist die große Einheit aus nationaler Begeisterung und philosophischem Zweifel.
5. Vörösmarty ist einer der größten Meister der unvergleichlichen Musikalität der ungarischen Sprache.
6. Mihály Vörösmarty wurde 1800 in Pusztanyék im Komitat Fejér geboren.
7. Er stammte aus einer verarmten Adelsfamilie und musste früh mit der Armut ringen.
8. Nach dem Tod seines Vaters verdiente er sein Brot als Hauslehrer, um seine eigene Ausbildung zu ermöglichen.
9. Im Hause der Familie Perczel verliebte er sich in die junge Etelka Perczel.
10. Diese hoffnungslose, verheimlichte Liebe hinterließ tiefe Spuren in seiner frühen Dichtung.
11. Vörösmarty absolvierte ein Jurastudium und legte auch die Anwaltsprüfung ab.
12. Die juristische Laufbahn gab er jedoch bald zugunsten der Literatur auf.
13. 1825 erschien sein großes Epos Zalán futása (Zaláns Flucht) und machte seinen Namen mit einem Schlag bekannt.
14. Dieses Werk beschwor die glorreiche Zeit der Landnahme mit der Begeisterung des Reformzeitalters herauf.
15. Zalán futása bedeutete die Erschaffung des ungarischen romantischen Nationalepos.
16. Mit der Heraufbeschwörung der glorreichen Vergangenheit wollte das Epos die gegenwärtige Generation zur Tat anspornen.
17. In den folgenden Jahren ließ sich Vörösmarty in Pest nieder und lebte von der Literatur.
18. Als Mitglied der Akademie und der Kisfaludy-Gesellschaft rückte er in den Mittelpunkt des ungarischen literarischen Lebens.
19. Zusammen mit József Bajza und Ferenc Toldy wurde er zur Führungsgestalt der Literatur des Reformzeitalters.
20. Dieser Freundeskreis war eine wichtige Werkstatt der ungarischen Kritik und Literaturorganisation.
21. Vörösmarty diente der ungarischen Literatur auch als Redakteur und Kritiker.
22. An der Spitze der Zeitschrift Athenaeum lenkte er das geistige Leben der Epoche.
23. Vörösmartys Dichtung umfasst die reiche Welt der nationalen Idee und des individuellen Gefühls.
24. Die Musikalität seiner Sprache und die Kühnheit seiner Bilder bilden den Höhepunkt der ungarischen Romantik.
25. Vörösmartys bekanntestes Werk ist der Szózat, den er 1836 schrieb.
26. Der Szózat ist ein feierlicher Aufruf an die ungarische Nation.
27. Seine erste Zeile, „Deinem Vaterland sei unerschütterlich treu, o Ungar”, ist jedem Ungarn vertraut.
28. Das Gedicht macht die Treue zum Vaterland zum höchsten Gebot des Lebens.
29. Der Szózat beschwört zugleich die Größe der nationalen Vergangenheit und die Hoffnung der Zukunft.
30. Der Dichter erinnert an die großen Taten und Leiden der Nation.
31. Das Gedicht stellt dem Ungartum die düstere Wahl zwischen Untergang und einer schöneren Zukunft vor Augen.
32. Die berühmten Zeilen besagen, „es muss noch kommen, es wird noch kommen eine bessere Zeit”.
33. Diese Hoffnung drückt den Glauben des Reformzeitalters an den Aufstieg der Nation aus.
34. Der Szózat wurde 1843 mit der Musik von Béni Egressy zur zweiten Hymne der Nation.
35. Seither ist er neben der Hymne ein unverzichtbarer Gesang der ungarischen Nationalfeiertage.
36. Der Szózat machte so den Namen Vörösmartys unsterblich.
37. Vörösmartys großes dramatisches Gedicht ist Csongor és Tünde (Csongor und Tünde), das 1831 vollendet wurde.
38. Dieses Märchenspiel ist die tiefe, sinnbildliche Geschichte der Suche nach dem Glück.
39. Csongor, der junge Held, sucht die feenschöne Tünde, das wahre Glück.
40. Das Werk verarbeitet den Stoff einer alten Verserzählung aus dem Umkreis Bálint Balassis.
41. Die Handlung spielt an der Grenze zwischen Wirklichkeit und Feenwelt, in sinnbildlichen Landschaften.
42. Die Liebe von Csongor und Tünde wird von bösen Mächten und Verlockungen bedroht.
43. Die Gestalt der Hexe Mirígy ist die Verkörperung des Unheils und des Hindernisses.
44. Die drei Wanderer, der Kaufmann, der Fürst und der Gelehrte, versinnbildlichen drei eitle Lebensziele.
45. Weder der Reichtum noch die Macht noch das Wissen schenken das wahre Glück.
46. Den heiteren Handlungsstrang vertreten der Diener Balga und seine Geliebte Ilma.
47. Ihre erdverbundene Liebe bildet den Gegenpol zur idealen Sehnsucht der Hauptfiguren.
48. Der berühmte, viel zitierte Gedanke des Stücks ist der Monolog der Nacht.
49. Die Königin der Nacht sinnt über die großen Fragen des Seins und des Nichts nach.
50. Dieser Monolog ist einer der Höhepunkte der ungarischen philosophischen Dichtung.
51. Am Ende verkündet das Werk den Sieg der Liebe und der Treue über jede Verlockung.
52. Das Zueinanderfinden von Csongor und Tünde bedeutet das Finden des Glücks.
53. Csongor és Tünde ist eines der schönsten Werke des ungarischen romantischen Dramas.
54. Die Musik seiner Sprache und der Reichtum seiner Bilder bezaubern den Leser bis heute.
55. Das Stück wird auch heute noch häufig auf den ungarischen Bühnen aufgeführt.
56. Vörösmartys späte Dichtung wandte sich mehr und mehr der Gedankenlyrik zu.
57. Neben dem begeisterten nationalen Ton traten der philosophische Zweifel und der Pessimismus hervor.
58. Der Dichter grübelte über die großen Fragen der Menschheit und des Fortschritts.
59. Sein Gedicht Gondolatok a könyvtárban (Gedanken in der Bibliothek) untersucht den Sinn des Wissens.
60. Vor der endlosen Reihe der Bücher sinnt der Dichter über das Schicksal der Menschheit nach.
61. Die berühmte Frage des Gedichts lautet: „Ist die Welt durch die Bücher vorangekommen?”
62. Diese Frage stellt den Fortschrittsglauben der Aufklärung in Zweifel.
63. Dennoch gibt der Dichter die Hoffnung nicht auf, sondern setzt ein neues, erhabenes Ziel.
64. Der Schlussgedanke des Gedichts stellt die Besserung der Menschheit als Aufgabe hin.
65. Der berühmte Aufruf lautet: „Vorwärts denn alle, die ihr Dichter seid”.
66. Dieser Gedanke drückt die Einheit der nationalen und der menschlichen Verantwortung aus.
67. Sein Gedicht Előszó (Vorwort) entstand nach dem Scheitern des Freiheitskampfes.
68. Dieses Werk ist die erschütternde, sinnbildliche Zusammenfassung der nationalen Tragödie.
69. Das Gedicht stellt die glückliche Vergangenheit, die schreckliche Gegenwart und die ungewisse Zukunft nebeneinander.
70. Die Bilder der Natur werden zu großen Sinnbildern der geschichtlichen Katastrophe.
71. Der Sturm und der Winter sind die dichterischen Bilder der Niederschlagung des Freiheitskampfes.
72. Előszó ist eines der ergreifendsten Werke der ungarischen Trauerdichtung.
73. Vörösmartys letztes großes Gedicht ist A vén cigány (Der alte Zigeuner) aus dem Jahr 1854.
74. Dieses Gedicht ist die letzte, visionäre Abrechnung des Dichters mit dem Schicksal der Menschheit.
75. Die Gestalt des alten Zigeuners versinnbildlicht den leidenden, dennoch schaffenden Menschen.
76. In diesem bitteren Unterhalter erkennt der Dichter auch sich selbst.
77. Das Gedicht reiht die chaotischen, visionären Bilder des Weltleidens aneinander.
78. Der Refrain, „Streich, wer weiß, wie lange du streichen kannst”, ist die Stimme der Verzweiflung und der Ausdauer.
79. Am Ende des Gedichts leuchtet dennoch der Strahl einer zerbrechlichen Hoffnung auf.
80. Die berühmte Schlusszeile verheißt ein „Fest”, wenn „die frohe Musik dann kein Ende hat”.
81. Diese Hoffnung ist die Vision der Läuterung und des Friedens nach dem Leiden.
82. A vén cigány ist einer der größten Gipfel der ungarischen Gedankenlyrik.
83. Dieses Gedicht bringt die ewige menschliche Spannung zwischen Verzweiflung und Hoffnung zum Klingen.
84. Vörösmartys späte Lyrik ist der großen philosophischen Dichtung der Weltliteratur verwandt.
85. Diese Gedichte formulieren die großen Fragen des Daseins in kühnen Bildern und in klingender Sprache.
86. Ein herausragendes Stück von Vörösmartys Liebesdichtung ist A merengőhöz (An die Sinnende).
87. Dieses Gedicht schrieb er an seine Frau, die viel jüngere Laura Csajághy.
88. Das Gedicht ist die weise, zärtliche Abwägung von Glück und Träumerei.
89. Der Dichter mahnt die geliebte Frau zum erreichbaren, wirklichen Glück.
90. Dieses Gedicht ist ein reifes, gedankliches Meisterwerk der ungarischen Liebeslyrik.
91. Vörösmarty diente zur Zeit des Freiheitskampfes der Sache der Nation.
92. Als Abgeordneter nahm er an der Arbeit des revolutionären Reichstags teil.
93. Nach dem Scheitern des Freiheitskampfes musste er sich verstecken und kehrte dann als gebrochener Mann heim.
94. Die letzten Jahre waren von Krankheit und Entbehrung erfüllt.
95. Die nationale Tragödie brach auch die Gesundheit und die Seele des Dichters.
96. Mihály Vörösmarty starb 1855 in Pest.
97. Sein Begräbnis wurde zu einer gewaltigen nationalen Trauerfeier.
98. In den Jahren der Unterdrückung drückte die Nation so ihren stummen Protest aus.
99. Für seine verwaisten Kinder veranstaltete die Nation auf Anregung Ferenc Deáks eine Sammlung.
100. Diese Sammlung war ein großes Zeichen der Liebe und Achtung gegenüber Vörösmarty.
101. Vörösmartys Wirkung auf die ungarische Dichtung ist gewaltig und bleibend.
102. Er hob die ungarische Sprache in die Höhen der großen romantischen Dichtung.
103. Die Musikalität seiner Sprache und seine bildschöpferische Kraft wurden auch für seine Nachfolger zum Maßstab.
104. Sowohl Petőfi als auch Arany schöpften aus dem Erbe Vörösmartys.
105. Vörösmarty ist so die große Brücke der ungarischen Dichtung zwischen Vergangenheit und Zukunft.
106. Vörösmarty nahm sich auch des jungen Petőfi an und erkannte dessen Talent.
107. Der große Altmeister der nationalen Literatur ebnete so der neuen Generation den Weg.
108. Diese Großmütigkeit zeigt den edlen Charakter Vörösmartys.
109. Vörösmarty war eine selbstlose, angesehene Führungsgestalt des ungarischen literarischen Lebens.
110. Diese Rolle verkörpert den gemeinschaftlichen Geist des Reformzeitalters.
111. Vörösmartys Dichtung bildet die Einheit aus nationaler Begeisterung und tiefer Philosophie.
112. Der Szózat ist das große Gedicht des vaterländischen Glaubens, A vén cigány das des philosophischen Zweifels.
113. Diese Doppelheit verleiht seinem Lebenswerk seinen Reichtum und seine Tiefe.
114. Vörösmarty durchschritt von der Begeisterung bis zum Zweifel den ganzen Weg der menschlichen Seele.
115. Diese Ganzheit macht ihn zum größten Dichter der ungarischen Romantik.
116. Vörösmartys sprachschöpferische Kraft bereicherte auch den ungarischen Wortschatz.
117. Viele seiner kühnen, neuen Wörter und Bilder gingen in die ungarische Dichtersprache ein.
118. Dieser sprachliche Reichtum vollendete auch die Ergebnisse der Spracherneuerung.
119. Vörösmarty ist so einer der größten Erneuerer der ungarischen Dichtersprache.
120. Sein Werk ist ein ewiges Zeugnis der Schönheit der ungarischen Sprache.
121. Vörösmartys Erbe ist auch in der heutigen ungarischen Kultur lebendig und wirksam.
122. Den Szózat trägt man an jedem Nationalfeiertag vor oder singt ihn.
123. Csongor és Tünde ist ein wiederkehrendes, beliebtes Stück der ungarischen Bühnen.
124. Vörösmartys Gedichte liest und liebt man in der Schule wie zu Hause gleichermaßen.
125. Diese lebendige Gegenwart beweist die bleibende Größe des Dichters.
126. Der Name Mihály Vörösmarty ist auch auf einem der schönsten Plätze von Budapest verewigt.
127. Der Vörösmarty-Platz ist das lebendige kulturelle Herz der Hauptstadt.
128. Das Denkmal in der Mitte des Platzes drückt die Dankbarkeit der Nation aus.
129. Auf dem Sockel ist die erste Zeile des Szózat zu lesen.
130. Dieses Denkmal zeigt die ewige Gegenwart Vörösmartys im Leben der Nation.
131. Mihály Vörösmarty ist eine unvergängliche, große Gestalt der ungarischen Romantik.
132. Sein Epos, sein Drama und seine Gedankenlyrik ergeben zusammen sein vollständiges, reiches Bild.
133. Der Szózat ist das große Gedicht des nationalen Selbstbewusstseins, A vén cigány das des menschlichen Daseins.
134. Diese Werke gehören zu den größten Leistungen des ungarischen Geistes.
135. Vörösmarty ist so ein ewiger, glänzender Meister der ungarischen Dichtung.
136. Vörösmartys Werk trägt die Einheit der nationalen und der universalen Idee.
137. Die Liebe zum Vaterland und das Schicksal der Menschheit sah und drückte er zusammen aus.
138. Diese Einheit ist der edle, tiefe Kern seines Denkens.
139. Vörösmarty ist ein großer Verbinder der nationalen und der universalen Dichtung.
140. Diese Verbindung zeigt die Offenheit und die Tiefe des ungarischen Geistes.
141. Mihály Vörösmarty ist ein unvergänglicher Dichter der ungarischen Sprache und der nationalen Idee.
142. Sein Wirken ist der glänzendste Gipfel der ungarischen Romantik.
143. Sein Name ist ein ewiges Sinnbild des Szózat und der nationalen Treue.
144. Seine Erinnerung ist ein verehrter, heiliger Teil der ungarischen Kultur.
145. Vörösmarty ist so eine große, ewige Gestalt des ungarischen nationalen Geistes.
146. Vörösmartys einzelnen Werken, dem Szózat, Csongor és Tünde und seiner späten Lyrik, sind eigene Feinkapitel gewidmet.
147. Diese Werke ergeben zusammen das vollständige, reiche Porträt Vörösmartys.
148. Sein Lebenswerk gehört zu den edelsten und tiefsten Leistungen des ungarischen Geistes.
149. In Vörösmartys Licht offenbart sich der ganze Reichtum der ungarischen Romantik.
150. Von diesem Licht wenden wir uns nun dem großen Dichter des ungarischen Volkes zu, Sándor Petőfi.