6 – A Nyugat nemzedékei – Die Generationen der Zeitschrift Nyugat
1. Egy folyóirat címe lett egy egész irodalmi korszak neve: ez a „Nyugat” története. – Der Titel einer Zeitschrift wurde zum Namen einer ganzen literarischen Epoche: Das ist die Geschichte der „Nyugat“.
2. Ez a korszak 1908-ban kezdődött, és 1941-ig tartott. – Diese Epoche begann 1908 und dauerte bis 1941.
3. 1908. január 1-jén jelent meg Budapesten a folyóirat első száma. – Am 1. Januar 1908 erschien in Budapest die erste Nummer der Zeitschrift.
4. A magyar irodalom történetében egyetlen folyóirat sem játszott olyan nagy szerepet, mint a „Nyugat”. – In der Geschichte der ungarischen Literatur hat keine Zeitschrift eine so große Rolle gespielt wie die „Nyugat“.
5. Már a cím is program volt: a magyar irodalom Nyugat felé, Európa felé fordult. – Schon der Titel war ein Programm: Die ungarische Literatur wandte sich nach Westen, nach Europa.
6. A folyóirat körül három írónemzedék nőtt fel. – Um die Zeitschrift herum wuchsen drei Schriftstellergenerationen heran.
7. Ezért beszélünk ma a „Nyugat” első, második és harmadik nemzedékéről. – Deshalb sprechen wir heute von der 1., 2. und 3. Generation der „Nyugat“.
8. A folyóirat harminchárom éven át a modern magyar irodalom központja volt. – 33 Jahre lang war die Zeitschrift das Zentrum der modernen ungarischen Literatur.
9. Aki ebben a korban jelentős magyar író volt, az szinte mindig a „Nyugat” szerzője is volt. – Wer in dieser Zeit ein bedeutender ungarischer Schriftsteller war, war fast immer auch Autor der „Nyugat“.
10. A korszak lírában, prózában és esszében is világszínvonalú műveket hozott. – Die Epoche brachte in Lyrik, Prosa und Essay Werke von Weltrang hervor.
11. Ez a fejezet nem az egyes írókról szól, hanem a korról, amelyben éltek. – Dieses Kapitel handelt nicht von den einzelnen Schriftstellern, sondern von der Zeit, in der sie lebten.
12. Mert a „Nyugat” nemzedékei történelmileg viharos évtizedekben alkottak. – Denn die Generationen der „Nyugat“ schufen ihre Werke in historisch stürmischen Jahrzehnten.
13. A korszak egy virágzó nagyvárosban kezdődött, és egy világháború árnyékában ért véget. – Die Epoche begann in einer blühenden Großstadt und endete im Schatten eines Weltkriegs.
14. Aki ezt a hátteret ismeri, jobban érti a verseket és a regényeket is. – Wer diesen Hintergrund kennt, versteht auch die Gedichte und Romane besser.
15. Nézzük tehát először Magyarországot a huszadik század elején. – Betrachten wir also zuerst Ungarn am Anfang des 20. Jahrhunderts.
16. Budapest ekkor Európa egyik leggyorsabban növekvő nagyvárosa volt. – Budapest war damals eine der am schnellsten wachsenden Großstädte Europas.
17. Az ország 1867 óta az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. – Das Land war seit 1867 Teil der Österreichisch-Ungarischen Monarchie.
18. Az 1896-os millenniumi ünnepségek a honfoglalás ezredik évfordulóját ünnepelték. – Die Millenniumsfeiern von 1896 feierten den 1000. Jahrestag der Landnahme.
19. Ugyanebben az évben nyílt meg Budapesten a kontinentális Európa első földalatti vasútja. – Im selben Jahr wurde in Budapest die erste U-Bahn Kontinentaleuropas eröffnet.
20. A városban új hidak, körutak és paloták épültek. – In der Stadt entstanden neue Brücken, Ringstraßen und Paläste.
21. Budapest a kávéházak városa lett. – Budapest wurde zur Stadt der Kaffeehäuser.
22. A kávéház a korszakban több volt, mint vendéglő: irodalmi műhely és szerkesztőség is volt. – Das Kaffeehaus war in dieser Epoche mehr als ein Gasthaus: Es war auch literarische Werkstatt und Redaktion.
23. A „Nyugat” szerzői is kávéházi asztaloknál írtak, vitatkoztak és szerkesztettek. – Auch die Autoren der „Nyugat“ schrieben, diskutierten und redigierten an Kaffeehaustischen.
24. A magyar sajtó ekkor élte első nagy virágkorát. – Die ungarische Presse erlebte damals ihre erste große Blütezeit.
25. Budapesten naponta több tucat újság jelent meg. – In Budapest erschienen täglich mehrere Dutzend Zeitungen.
26. A legtöbb író újságíróként kereste a kenyerét. – Die meisten Schriftsteller verdienten ihr Brot als Journalisten.
27. A gazdasági fejlődés mögött azonban súlyos társadalmi feszültségek rejtőztek. – Hinter dem wirtschaftlichen Aufschwung verbargen sich jedoch schwere gesellschaftliche Spannungen.
28. A falvakban milliók éltek szegénységben, sokan kivándoroltak Amerikába. – In den Dörfern lebten Millionen in Armut, viele wanderten nach Amerika aus.
29. A Monarchia soknemzetiségű állam volt, egyre több belső konfliktussal. – Die Monarchie war ein Vielvölkerstaat mit immer mehr inneren Konflikten.
30. Az öreg császár és király, Ferenc József 1916-ban halt meg, 68 évnyi uralkodás után. – Der alte Kaiser und König Franz Joseph starb 1916 nach 68 Jahren Herrschaft.
31. Az első világháború 1914-ben tört ki, és Magyarországot is magával rántotta. – Der 1. Weltkrieg brach 1914 aus und riss auch Ungarn mit sich.
32. Magyar katonák százezrei haltak meg a frontokon. – Hunderttausende ungarische Soldaten starben an den Fronten.
33. A háború a „Nyugat” íróit is mélyen megrázta, többségük a béke mellett állt ki. – Der Krieg erschütterte auch die Autoren der „Nyugat“ tief, die meisten von ihnen traten für den Frieden ein.
34. 1918 őszén a Monarchia összeomlott, és Magyarország önálló állam lett. – Im Herbst 1918 brach die Monarchie zusammen, und Ungarn wurde ein eigenständiger Staat.
35. 1918 és 1920 között forradalmak és ellenforradalom követték egymást. – Zwischen 1918 und 1920 folgten Revolutionen und Konterrevolution aufeinander.
36. 1920-tól Horthy Miklós kormányzó vezette az országot, egészen 1944-ig. – Ab 1920 führte Reichsverweser Miklós Horthy das Land, bis 1944.
37. A „Nyugat” második és harmadik nemzedéke már ebben a korszakban indult. – Die 2. und 3. Generation der „Nyugat“ begann ihre Laufbahn bereits in dieser Ära.
38. A harmincas évek végén Magyarországon is zsidótörvényeket hoztak. – Ende der 1930er Jahre wurden auch in Ungarn Judengesetze erlassen.
39. Ezek a törvények a „Nyugat” több szerzőjének életét is közvetlenül fenyegették. – Diese Gesetze bedrohten auch das Leben mehrerer Autoren der „Nyugat“ unmittelbar.
40. A korszak tehát ragyogóan kezdődött, és sötéten ért véget. – Die Epoche begann also glanzvoll und endete düster.
41. De nem csak Magyarország élt át hatalmas változásokat. – Doch nicht nur Ungarn erlebte gewaltige Veränderungen.
42. Európában ezek az évtizedek egy régi világ végét jelentették. – In Europa bedeuteten diese Jahrzehnte das Ende einer alten Welt.
43. A századfordulót a franciák „szép korszaknak”, belle époque-nak nevezték. – Die Franzosen nannten die Jahrhundertwende die „schöne Epoche“, die Belle Époque.
44. Párizs volt Európa kulturális fővárosa, és a magyar írók is oda vágytak. – Paris war die kulturelle Hauptstadt Europas, und auch die ungarischen Schriftsteller sehnten sich dorthin.
45. A béke azonban törékenyebb volt, mint amilyennek látszott. – Der Frieden war jedoch zerbrechlicher, als er schien.
46. A nagyhatalmak versenyt fegyverkeztek, és szövetségi rendszerekbe tömörültek. – Die Großmächte rüsteten um die Wette und schlossen sich zu Bündnissystemen zusammen.
47. 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták az osztrák–magyar trónörököst. – Am 28. Juni 1914 wurde in Sarajevo der österreichisch-ungarische Thronfolger ermordet.
48. Egy hónappal később kitört az első világháború. – Einen Monat später brach der 1. Weltkrieg aus.
49. A háború négy évig tartott, és körülbelül tízmillió katona halálát okozta. – Der Krieg dauerte 4 Jahre und kostete etwa 10 Millionen Soldaten das Leben.
50. 1917-ben Oroszországban forradalom tört ki, és a bolsevikok kerültek hatalomra. – 1917 brach in Russland die Revolution aus, und die Bolschewiki kamen an die Macht.
51. 1918-ban három császárság omlott össze: az orosz, a német és az osztrák–magyar. – 1918 brachen 3 Kaiserreiche zusammen: das russische, das deutsche und das österreichisch-ungarische.
52. Az európai térkép néhány év alatt teljesen átalakult. – Die Landkarte Europas veränderte sich in wenigen Jahren vollständig.
53. 1919-ben a győztesek Versailles-ban diktálták a békét Németországnak. – 1919 diktierten die Sieger in Versailles Deutschland den Frieden.
54. A húszas évek rövid fellendülést hoztak, amelyet súlyos válság követett. – Die 1920er Jahre brachten einen kurzen Aufschwung, dem eine schwere Krise folgte.
55. 1929-ben a New York-i tőzsde összeomlott, és világgazdasági válság kezdődött. – 1929 brach die New Yorker Börse zusammen, und die Weltwirtschaftskrise begann.
56. A válság milliókat tett munkanélkülivé Európában és Amerikában. – Die Krise machte Millionen Menschen in Europa und Amerika arbeitslos.
57. 1933-ban Hitler került hatalomra Németországban. – 1933 kam Hitler in Deutschland an die Macht.
58. 1938-ban Németország bekebelezte Ausztriát, Magyarország közvetlen szomszédját. – 1938 gliederte Deutschland Österreich ein, den unmittelbaren Nachbarn Ungarns.
59. 1939. szeptember 1-jén kitört a második világháború. – Am 1. September 1939 brach der 2. Weltkrieg aus.
60. A „Nyugat” tehát abban az évtizedben született, amelyben a régi Európa pusztulása elkezdődött. – Die „Nyugat“ wurde also in dem Jahrzehnt geboren, in dem der Untergang des alten Europa begann.
61. Ugyanezek az évtizedek azonban a tudomány és a technika forradalmát is elhozták. – Dieselben Jahrzehnte brachten jedoch auch eine Revolution der Wissenschaft und Technik.
62. A világ gyorsabban változott, mint bármikor korábban. – Die Welt veränderte sich schneller als je zuvor.
63. A német Otto Lilienthal az 1890-es években végezte híres siklórepüléseit. – Der Deutsche Otto Lilienthal führte in den 1890er Jahren seine berühmten Gleitflüge durch.
64. Ő volt az első ember, aki rendszeresen repült saját építésű szárnyakkal. – Er war der erste Mensch, der regelmäßig mit selbst gebauten Flügeln flog.
65. 1903-ban a Wright testvérek végrehajtották az első motoros repülést. – 1903 führten die Brüder Wright den ersten Motorflug durch.
66. Alig egy évtizeddel később már repülőgépek harcoltak a világháborúban. – Kaum ein Jahrzehnt später kämpften bereits Flugzeuge im Weltkrieg.
67. A közlekedés forradalma a földön is zajlott. – Die Revolution des Verkehrs fand auch am Boden statt.
68. Carl Benz 1886-ban építette meg az első benzinmotoros automobilt. – Carl Benz baute 1886 das erste Automobil mit Benzinmotor.
69. Rudolf Diesel a kilencvenes években fejlesztette ki a róla elnevezett motort. – Rudolf Diesel entwickelte in den 1890er Jahren den nach ihm benannten Motor.
70. 1908-ban, a „Nyugat” alapításának évében, Henry Ford piacra dobta a T-modellt. – 1908, im Gründungsjahr der „Nyugat“, brachte Henry Ford das Modell T auf den Markt.
71. 1913-ban Ford bevezette a futószalagot, és az autó tömegtermékké vált. – 1913 führte Ford das Fließband ein, und das Auto wurde zum Massenprodukt.
72. Az elektromosság átalakította a mindennapi életet. – Die Elektrizität veränderte das tägliche Leben.
73. Edison izzólámpája után a városok utcáit villanyfény világította meg. – Nach Edisons Glühlampe erleuchtete elektrisches Licht die Straßen der Städte.
74. Német cégek, mint a Siemens és az AEG, egész iparágakat építettek az elektrotechnikára. – Deutsche Firmen wie Siemens und AEG bauten ganze Industriezweige auf der Elektrotechnik auf.
75. A kémia is világtörténelmet írt ezekben az években. – Auch die Chemie schrieb in diesen Jahren Weltgeschichte.
76. Fritz Haber és Carl Bosch eljárása lehetővé tette a műtrágya tömeggyártását. – Das Verfahren von Fritz Haber und Carl Bosch ermöglichte die Massenproduktion von Kunstdünger.
77. Ez a találmány milliárdok táplálását tette lehetővé, de a hadiipart is szolgálta. – Diese Erfindung ermöglichte die Ernährung von Milliarden, diente aber auch der Rüstungsindustrie.
78. Marconi 1901-ben először küldött rádiójelet az Atlanti-óceánon át. – Marconi sendete 1901 zum ersten Mal ein Funksignal über den Atlantik.
79. A húszas években a rádió már milliók otthonába vitte el a híreket és a zenét. – In den 1920er Jahren brachte das Radio Nachrichten und Musik bereits in Millionen Haushalte.
80. A technika azonban a maga tragédiáit is megmutatta. – Die Technik zeigte jedoch auch ihre Tragödien.
81. 1912-ben elsüllyedt a Titanic, a kor legnagyobb és legmodernebb hajója. – 1912 sank die Titanic, das größte und modernste Schiff seiner Zeit.
82. A tudományban Albert Einstein forradalmasította a fizikát. – In der Wissenschaft revolutionierte Albert Einstein die Physik.
83. 1905-ben publikálta a speciális, 1915-ben az általános relativitáselméletet. – 1905 veröffentlichte er die spezielle, 1915 die allgemeine Relativitätstheorie.
84. Marie Curie kétszer kapott Nobel-díjat a radioaktivitás kutatásáért. – Marie Curie erhielt zwei mal den Nobelpreis für ihre Forschung zur Radioaktivität.
85. Sigmund Freud Bécsben megalkotta a pszichoanalízist. – Sigmund Freud schuf in Wien die Psychoanalyse.
86. Fő műve, az álomfejtésről szóló könyv, éppen 1900-ban jelent meg. – Sein Hauptwerk, das Buch über die Traumdeutung, erschien genau im Jahr 1900.
87. Freud tanítása az irodalomra is óriási hatást gyakorolt. – Freuds Lehre übte auch auf die Literatur einen enormen Einfluss aus.
88. A „Nyugat” írói közül többen tudatosan használták a lélektan új felfedezéseit. – Mehrere Autoren der „Nyugat“ nutzten bewusst die neuen Entdeckungen der Psychologie.
89. 1928-ban Alexander Fleming felfedezte a penicillint. – 1928 entdeckte Alexander Fleming das Penizillin.
90. A mozi ezekben az évtizedekben vált a legnépszerűbb szórakozássá. – Das Kino wurde in diesen Jahrzehnten zur beliebtesten Unterhaltung.
91. 1927-ben elkészült az első hangosfilm, és új korszak kezdődött. – 1927 entstand der erste Tonfilm, und eine neue Ära begann.
92. Ez volt tehát a világ, amelyben a „Nyugat” nemzedékei éltek: gyors, hangos és modern. – Das also war die Welt, in der die Generationen der „Nyugat“ lebten: schnell, laut und modern.
93. A világirodalomban ugyanekkor a klasszikus modernség korszaka zajlott. – In der Weltliteratur spielte sich zur selben Zeit die Epoche der klassischen Moderne ab.
94. A magyar irodalom megújulása tehát nem elszigetelt jelenség volt. – Die Erneuerung der ungarischen Literatur war also keine isolierte Erscheinung.
95. Európa nagy irodalmai ugyanazokra a kérdésekre keresték a választ. – Die großen Literaturen Europas suchten Antworten auf dieselben Fragen.
96. A modern líra gyökerei a francia szimbolizmushoz nyúlnak vissza. – Die Wurzeln der modernen Lyrik reichen zum französischen Symbolismus zurück.
97. Baudelaire, Verlaine és Rimbaud új nyelvet teremtettek a költészetben. – Baudelaire, Verlaine und Rimbaud schufen eine neue Sprache in der Dichtung.
98. A „Nyugat” költői ezt a hagyományt hozták be a magyar irodalomba, részben fordítóként is. – Die Dichter der „Nyugat“ brachten diese Tradition in die ungarische Literatur, teils auch als Übersetzer.
99. A német nyelvterületen Rainer Maria Rilke újította meg a lírát. – Im deutschen Sprachraum erneuerte Rainer Maria Rilke die Lyrik.
100. Thomas Mann 1901-ben adta ki a „Buddenbrooks” című családregényét. – Thomas Mann veröffentlichte 1901 seinen Familienroman „Buddenbrooks“.
101. Mann 1929-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, és a magyar írókkal is kapcsolatban állt. – Mann erhielt 1929 den Literaturnobelpreis und stand auch mit ungarischen Schriftstellern in Verbindung.
102. Franciaországban Marcel Proust 1913-ban kezdte kiadni hatalmas regényfolyamát az eltűnt időről. – In Frankreich begann Marcel Proust 1913 mit der Veröffentlichung seines gewaltigen Romanzyklus über die verlorene Zeit.
103. Az ír James Joyce 1922-ben jelentette meg az „Ulysses” című regényét. – Der Ire James Joyce veröffentlichte 1922 seinen Roman „Ulysses“.
104. Ez a regény egyetlen dublini nap történetét meséli el, teljesen új módszerekkel. – Dieser Roman erzählt die Geschichte eines einzigen Dubliner Tages, mit völlig neuen Methoden.
105. Prágában ekkor élt és írt Franz Kafka, akinek műveit csak halála után fedezték fel igazán. – In Prag lebte und schrieb damals Franz Kafka, dessen Werke erst nach seinem Tod wirklich entdeckt wurden.
106. A festészetben is forradalom zajlott. – Auch in der Malerei fand eine Revolution statt.
107. Picasso 1907-ben festette meg az „Avignoni kisasszonyokat”, a modern festészet egyik kiindulópontját. – Picasso malte 1907 „Die Fräulein von Avignon“, einen der Ausgangspunkte der modernen Malerei.
108. A kubizmus, majd az expresszionizmus felforgatta a látás megszokott rendjét. – Der Kubismus und dann der Expressionismus stellten die gewohnte Ordnung des Sehens auf den Kopf.
109. A zenében Magyarország két világhírű alkotót adott ennek a korszaknak. – In der Musik schenkte Ungarn dieser Epoche 2 weltberühmte Künstler.
110. Bartók Béla és Kodály Zoltán 1905 körül kezdték gyűjteni a magyar népdalokat. – Béla Bartók und Zoltán Kodály begannen um 1905, ungarische Volkslieder zu sammeln.
111. Miközben a „Nyugat” költői a lírát újították meg, ők a zenét forradalmasították. – Während die Dichter der „Nyugat“ die Lyrik erneuerten, revolutionierten sie die Musik.
112. A magyar irodalom és a magyar zene megújulása tehát párhuzamosan zajlott. – Die Erneuerung der ungarischen Literatur und der ungarischen Musik verlief also parallel.
113. Ez a párhuzam jól mutatja: a századelő Magyarországa kulturális nagyhatalom volt. – Diese Parallele zeigt gut: Das Ungarn der Jahrhundertwende war eine kulturelle Großmacht.
114. A „Nyugat” ebben a pezsgő nemzetközi környezetben találta meg a helyét. – Die „Nyugat“ fand ihren Platz in diesem lebendigen internationalen Umfeld.
115. A folyóirat rendszeresen tudósított az európai irodalom újdonságairól. – Die Zeitschrift berichtete regelmäßig über die Neuigkeiten der europäischen Literatur.
116. Szerzői fordítóként is hidat építettek a magyar és a világirodalom között. – Ihre Autoren bauten auch als Übersetzer eine Brücke zwischen der ungarischen Literatur und der Weltliteratur.
117. Térjünk most vissza magához a folyóirathoz és nemzedékeihez. – Kehren wir nun zur Zeitschrift selbst und zu ihren Generationen zurück.
118. Az első nemzedék a folyóirat alapítása körül lépett fel. – Die 1. Generation trat um die Gründung der Zeitschrift herum auf.
119. Ehhez a nemzedékhez tartozott a korszak legnagyobb lírikusa, aki már 1906-ban új hangot ütött meg. – Zu dieser Generation gehörte der größte Lyriker der Epoche, der schon 1906 einen neuen Ton anschlug.
120. Mellette költők, prózaírók és humoristák egész sora alkotott. – Neben ihm schuf eine ganze Reihe von Dichtern, Prosaautoren und Humoristen.
121. A második nemzedék a húszas években jelentkezett. – Die 2. Generation meldete sich in den 1920er Jahren zu Wort.
122. Tagjai már a háború és az összeomlás tapasztalatával kezdték pályájukat. – Ihre Mitglieder begannen ihre Laufbahn bereits mit der Erfahrung von Krieg und Zusammenbruch.
123. A harmadik nemzedék a harmincas években lépett színre. – Die 3. Generation betrat in den 1930er Jahren die Bühne.
124. Ez a nemzedék a közelgő második világháború árnyékában írt. – Diese Generation schrieb im Schatten des herannahenden 2. Weltkriegs.
125. Legnagyobb költője a munkaszolgálat és az üldöztetés áldozata lett. – Ihr größter Dichter wurde Opfer des Arbeitsdienstes und der Verfolgung.
126. Három nemzedék, egyetlen folyóirat: ez a magyar irodalomtörténet egyedülálló fejezete. – 3 Generationen, eine einzige Zeitschrift: Das ist ein einzigartiges Kapitel der ungarischen Literaturgeschichte.
127. A „Nyugat” 1941-ben szűnt meg, utolsó főszerkesztője halálának évében. – Die „Nyugat“ wurde 1941 eingestellt, im Todesjahr ihres letzten Chefredakteurs.
128. De amit ez a három nemzedék létrehozott, az a magyar irodalom aranyalapja lett. – Doch was diese 3 Generationen geschaffen haben, wurde zum Goldstandard der ungarischen Literatur.
129. A „Nyugat” nemzedékei máig mérce maradtak: aki magyar irodalomról beszél, ehhez a korszakhoz méri a többit. – Die Generationen der „Nyugat“ sind bis heute Maßstab geblieben: Wer über ungarische Literatur spricht, misst die anderen Epochen an dieser.
130. Ebben a fejezetben először magát a folyóiratot ismerjük meg. – In diesem Kapitel lernen wir zuerst die Zeitschrift selbst kennen.
131. Megnézzük, kik alapították, mi volt a programja, és hogyan működött. – Wir sehen uns an, wer sie gründete, was ihr Programm war und wie sie funktionierte.
132. Ezután az első nemzedék nagy alakjai következnek, költők és prózaírók. – Danach folgen die großen Gestalten der 1. Generation, Dichter und Prosaautoren.
133. Külön alfejezetek szólnak a líra megújítóiról és a modern próza mestereiről. – Eigene Unterkapitel behandeln die Erneuerer der Lyrik und die Meister der modernen Prosa.
134. Végül a második és a harmadik nemzedék legfontosabb alkotóit mutatjuk be. – Zum Schluss stellen wir die wichtigsten Künstler der 2. und 3. Generation vor.
135. Előbb azonban érdemes még egyszer az egész korszakra pillantani. – Zuvor lohnt es sich jedoch, noch einmal auf die ganze Epoche zu blicken.
136. A „Nyugat” kora a magyar történelem egyik legdrámaibb fordulatát fogta közre. – Die Zeit der „Nyugat“ umschloss eine der dramatischsten Wenden der ungarischen Geschichte.
137. A folyóirat egy hatalmas birodalom virágzó fővárosában indult. – Die Zeitschrift startete in der blühenden Hauptstadt eines riesigen Reiches.
138. Megélte a világháborút, a birodalom összeomlását és egy új, kisebb Magyarország születését. – Sie erlebte den Weltkrieg, den Zusammenbruch des Reiches und die Geburt eines neuen, kleineren Ungarn.
139. Az írók, akikről ebben a fejezetben olvasunk, mindezt személyesen élték át. – Die Schriftsteller, über die wir in diesem Kapitel lesen, erlebten all das persönlich.
140. Verseikben és regényeikben ott van a régi világ ragyogása és az új világ szorongása. – In ihren Gedichten und Romanen finden sich der Glanz der alten Welt und die Angst der neuen.
141. Talán éppen ez a kettősség teszi ezt az irodalmat máig elevenné. – Vielleicht ist es gerade diese Doppelheit, die diese Literatur bis heute lebendig macht.
142. A háború vége Magyarország számára is sorsdöntő volt. – Das Ende des Krieges war auch für Ungarn schicksalhaft.
143. A győztes hatalmak nemcsak Németországgal, hanem a vesztes Magyarországgal is békeszerződést kötöttek. – Die Siegermächte schlossen nicht nur mit Deutschland, sondern auch mit dem besiegten Ungarn einen Friedensvertrag.
144. Ezt a szerződést 1920-ban írták alá a Párizs melletti Trianon-kastélyban. – Dieser Vertrag wurde 1920 im Schloss Trianon bei Paris unterzeichnet.
145. Magyarország elveszítette területének körülbelül kétharmadát. – Ungarn verlor etwa 2 Drittel seines Territoriums.
146. Magyarok milliói kerültek egyik napról a másikra a határokon túlra. – Millionen Ungarn gerieten von einem Tag auf den anderen jenseits der Grenzen.
147. Ez a trauma évtizedekre meghatározta a magyar gondolkodást és az irodalmat is. – Dieses Trauma prägte jahrzehntelang das ungarische Denken und auch die Literatur.
148. A németek Versailles-t érezték nemzeti megaláztatásnak, a magyarok Trianont. – Die Deutschen empfanden Versailles als nationale Demütigung, die Ungarn Trianon.
149. Mindkét szerződés megmérgezte az emberek hétköznapjait és gondolkodását. – Beide Verträge vergifteten den Alltag und das Denken der Menschen.
150. Ahogy a versailles-i szerződés megkeserítette a német emberek mindennapjait és gondolkodását, úgy vetette előre árnyékát Magyarországon a trianoni béke. – So wie der Vertrag von Versailles den Alltag und das Denken der Deutschen vergiftete, so warf in Ungarn der Friede von Trianon seinen Schatten voraus.
(aufklappen)magyar
1. Egy folyóirat címe lett egy egész irodalmi korszak neve: ez a „Nyugat” története.
2. Ez a korszak 1908-ban kezdődött, és 1941-ig tartott.
3. 1908. január 1-jén jelent meg Budapesten a folyóirat első száma.
4. A magyar irodalom történetében egyetlen folyóirat sem játszott olyan nagy szerepet, mint a „Nyugat”.
5. Már a cím is program volt: a magyar irodalom Nyugat felé, Európa felé fordult.
6. A folyóirat körül három írónemzedék nőtt fel.
7. Ezért beszélünk ma a „Nyugat” első, második és harmadik nemzedékéről.
8. A folyóirat harminchárom éven át a modern magyar irodalom központja volt.
9. Aki ebben a korban jelentős magyar író volt, az szinte mindig a „Nyugat” szerzője is volt.
10. A korszak lírában, prózában és esszében is világszínvonalú műveket hozott.
11. Ez a fejezet nem az egyes írókról szól, hanem a korról, amelyben éltek.
12. Mert a „Nyugat” nemzedékei történelmileg viharos évtizedekben alkottak.
13. A korszak egy virágzó nagyvárosban kezdődött, és egy világháború árnyékában ért véget.
14. Aki ezt a hátteret ismeri, jobban érti a verseket és a regényeket is.
15. Nézzük tehát először Magyarországot a huszadik század elején.
16. Budapest ekkor Európa egyik leggyorsabban növekvő nagyvárosa volt.
17. Az ország 1867 óta az Osztrák–Magyar Monarchia része volt.
18. Az 1896-os millenniumi ünnepségek a honfoglalás ezredik évfordulóját ünnepelték.
19. Ugyanebben az évben nyílt meg Budapesten a kontinentális Európa első földalatti vasútja.
20. A városban új hidak, körutak és paloták épültek.
21. Budapest a kávéházak városa lett.
22. A kávéház a korszakban több volt, mint vendéglő: irodalmi műhely és szerkesztőség is volt.
23. A „Nyugat” szerzői is kávéházi asztaloknál írtak, vitatkoztak és szerkesztettek.
24. A magyar sajtó ekkor élte első nagy virágkorát.
25. Budapesten naponta több tucat újság jelent meg.
26. A legtöbb író újságíróként kereste a kenyerét.
27. A gazdasági fejlődés mögött azonban súlyos társadalmi feszültségek rejtőztek.
28. A falvakban milliók éltek szegénységben, sokan kivándoroltak Amerikába.
29. A Monarchia soknemzetiségű állam volt, egyre több belső konfliktussal.
30. Az öreg császár és király, Ferenc József 1916-ban halt meg, 68 évnyi uralkodás után.
31. Az első világháború 1914-ben tört ki, és Magyarországot is magával rántotta.
32. Magyar katonák százezrei haltak meg a frontokon.
33. A háború a „Nyugat” íróit is mélyen megrázta, többségük a béke mellett állt ki.
34. 1918 őszén a Monarchia összeomlott, és Magyarország önálló állam lett.
35. 1918 és 1920 között forradalmak és ellenforradalom követték egymást.
36. 1920-tól Horthy Miklós kormányzó vezette az országot, egészen 1944-ig.
37. A „Nyugat” második és harmadik nemzedéke már ebben a korszakban indult.
38. A harmincas évek végén Magyarországon is zsidótörvényeket hoztak.
39. Ezek a törvények a „Nyugat” több szerzőjének életét is közvetlenül fenyegették.
40. A korszak tehát ragyogóan kezdődött, és sötéten ért véget.
41. De nem csak Magyarország élt át hatalmas változásokat.
42. Európában ezek az évtizedek egy régi világ végét jelentették.
43. A századfordulót a franciák „szép korszaknak”, belle époque-nak nevezték.
44. Párizs volt Európa kulturális fővárosa, és a magyar írók is oda vágytak.
45. A béke azonban törékenyebb volt, mint amilyennek látszott.
46. A nagyhatalmak versenyt fegyverkeztek, és szövetségi rendszerekbe tömörültek.
47. 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták az osztrák–magyar trónörököst.
48. Egy hónappal később kitört az első világháború.
49. A háború négy évig tartott, és körülbelül tízmillió katona halálát okozta.
50. 1917-ben Oroszországban forradalom tört ki, és a bolsevikok kerültek hatalomra.
51. 1918-ban három császárság omlott össze: az orosz, a német és az osztrák–magyar.
52. Az európai térkép néhány év alatt teljesen átalakult.
53. 1919-ben a győztesek Versailles-ban diktálták a békét Németországnak.
54. A húszas évek rövid fellendülést hoztak, amelyet súlyos válság követett.
55. 1929-ben a New York-i tőzsde összeomlott, és világgazdasági válság kezdődött.
56. A válság milliókat tett munkanélkülivé Európában és Amerikában.
57. 1933-ban Hitler került hatalomra Németországban.
58. 1938-ban Németország bekebelezte Ausztriát, Magyarország közvetlen szomszédját.
59. 1939. szeptember 1-jén kitört a második világháború.
60. A „Nyugat” tehát abban az évtizedben született, amelyben a régi Európa pusztulása elkezdődött.
61. Ugyanezek az évtizedek azonban a tudomány és a technika forradalmát is elhozták.
62. A világ gyorsabban változott, mint bármikor korábban.
63. A német Otto Lilienthal az 1890-es években végezte híres siklórepüléseit.
64. Ő volt az első ember, aki rendszeresen repült saját építésű szárnyakkal.
65. 1903-ban a Wright testvérek végrehajtották az első motoros repülést.
66. Alig egy évtizeddel később már repülőgépek harcoltak a világháborúban.
67. A közlekedés forradalma a földön is zajlott.
68. Carl Benz 1886-ban építette meg az első benzinmotoros automobilt.
69. Rudolf Diesel a kilencvenes években fejlesztette ki a róla elnevezett motort.
70. 1908-ban, a „Nyugat” alapításának évében, Henry Ford piacra dobta a T-modellt.
71. 1913-ban Ford bevezette a futószalagot, és az autó tömegtermékké vált.
72. Az elektromosság átalakította a mindennapi életet.
73. Edison izzólámpája után a városok utcáit villanyfény világította meg.
74. Német cégek, mint a Siemens és az AEG, egész iparágakat építettek az elektrotechnikára.
75. A kémia is világtörténelmet írt ezekben az években.
76. Fritz Haber és Carl Bosch eljárása lehetővé tette a műtrágya tömeggyártását.
77. Ez a találmány milliárdok táplálását tette lehetővé, de a hadiipart is szolgálta.
78. Marconi 1901-ben először küldött rádiójelet az Atlanti-óceánon át.
79. A húszas években a rádió már milliók otthonába vitte el a híreket és a zenét.
80. A technika azonban a maga tragédiáit is megmutatta.
81. 1912-ben elsüllyedt a Titanic, a kor legnagyobb és legmodernebb hajója.
82. A tudományban Albert Einstein forradalmasította a fizikát.
83. 1905-ben publikálta a speciális, 1915-ben az általános relativitáselméletet.
84. Marie Curie kétszer kapott Nobel-díjat a radioaktivitás kutatásáért.
85. Sigmund Freud Bécsben megalkotta a pszichoanalízist.
86. Fő műve, az álomfejtésről szóló könyv, éppen 1900-ban jelent meg.
87. Freud tanítása az irodalomra is óriási hatást gyakorolt.
88. A „Nyugat” írói közül többen tudatosan használták a lélektan új felfedezéseit.
89. 1928-ban Alexander Fleming felfedezte a penicillint.
90. A mozi ezekben az évtizedekben vált a legnépszerűbb szórakozássá.
91. 1927-ben elkészült az első hangosfilm, és új korszak kezdődött.
92. Ez volt tehát a világ, amelyben a „Nyugat” nemzedékei éltek: gyors, hangos és modern.
93. A világirodalomban ugyanekkor a klasszikus modernség korszaka zajlott.
94. A magyar irodalom megújulása tehát nem elszigetelt jelenség volt.
95. Európa nagy irodalmai ugyanazokra a kérdésekre keresték a választ.
96. A modern líra gyökerei a francia szimbolizmushoz nyúlnak vissza.
97. Baudelaire, Verlaine és Rimbaud új nyelvet teremtettek a költészetben.
98. A „Nyugat” költői ezt a hagyományt hozták be a magyar irodalomba, részben fordítóként is.
99. A német nyelvterületen Rainer Maria Rilke újította meg a lírát.
100. Thomas Mann 1901-ben adta ki a „Buddenbrooks” című családregényét.
101. Mann 1929-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, és a magyar írókkal is kapcsolatban állt.
102. Franciaországban Marcel Proust 1913-ban kezdte kiadni hatalmas regényfolyamát az eltűnt időről.
103. Az ír James Joyce 1922-ben jelentette meg az „Ulysses” című regényét.
104. Ez a regény egyetlen dublini nap történetét meséli el, teljesen új módszerekkel.
105. Prágában ekkor élt és írt Franz Kafka, akinek műveit csak halála után fedezték fel igazán.
106. A festészetben is forradalom zajlott.
107. Picasso 1907-ben festette meg az „Avignoni kisasszonyokat”, a modern festészet egyik kiindulópontját.
108. A kubizmus, majd az expresszionizmus felforgatta a látás megszokott rendjét.
109. A zenében Magyarország két világhírű alkotót adott ennek a korszaknak.
110. Bartók Béla és Kodály Zoltán 1905 körül kezdték gyűjteni a magyar népdalokat.
111. Miközben a „Nyugat” költői a lírát újították meg, ők a zenét forradalmasították.
112. A magyar irodalom és a magyar zene megújulása tehát párhuzamosan zajlott.
113. Ez a párhuzam jól mutatja: a századelő Magyarországa kulturális nagyhatalom volt.
114. A „Nyugat” ebben a pezsgő nemzetközi környezetben találta meg a helyét.
115. A folyóirat rendszeresen tudósított az európai irodalom újdonságairól.
116. Szerzői fordítóként is hidat építettek a magyar és a világirodalom között.
117. Térjünk most vissza magához a folyóirathoz és nemzedékeihez.
118. Az első nemzedék a folyóirat alapítása körül lépett fel.
119. Ehhez a nemzedékhez tartozott a korszak legnagyobb lírikusa, aki már 1906-ban új hangot ütött meg.
120. Mellette költők, prózaírók és humoristák egész sora alkotott.
121. A második nemzedék a húszas években jelentkezett.
122. Tagjai már a háború és az összeomlás tapasztalatával kezdték pályájukat.
123. A harmadik nemzedék a harmincas években lépett színre.
124. Ez a nemzedék a közelgő második világháború árnyékában írt.
125. Legnagyobb költője a munkaszolgálat és az üldöztetés áldozata lett.
126. Három nemzedék, egyetlen folyóirat: ez a magyar irodalomtörténet egyedülálló fejezete.
127. A „Nyugat” 1941-ben szűnt meg, utolsó főszerkesztője halálának évében.
128. De amit ez a három nemzedék létrehozott, az a magyar irodalom aranyalapja lett.
129. A „Nyugat” nemzedékei máig mérce maradtak: aki magyar irodalomról beszél, ehhez a korszakhoz méri a többit.
130. Ebben a fejezetben először magát a folyóiratot ismerjük meg.
131. Megnézzük, kik alapították, mi volt a programja, és hogyan működött.
132. Ezután az első nemzedék nagy alakjai következnek, költők és prózaírók.
133. Külön alfejezetek szólnak a líra megújítóiról és a modern próza mestereiről.
134. Végül a második és a harmadik nemzedék legfontosabb alkotóit mutatjuk be.
135. Előbb azonban érdemes még egyszer az egész korszakra pillantani.
136. A „Nyugat” kora a magyar történelem egyik legdrámaibb fordulatát fogta közre.
137. A folyóirat egy hatalmas birodalom virágzó fővárosában indult.
138. Megélte a világháborút, a birodalom összeomlását és egy új, kisebb Magyarország születését.
139. Az írók, akikről ebben a fejezetben olvasunk, mindezt személyesen élték át.
140. Verseikben és regényeikben ott van a régi világ ragyogása és az új világ szorongása.
141. Talán éppen ez a kettősség teszi ezt az irodalmat máig elevenné.
142. A háború vége Magyarország számára is sorsdöntő volt.
143. A győztes hatalmak nemcsak Németországgal, hanem a vesztes Magyarországgal is békeszerződést kötöttek.
144. Ezt a szerződést 1920-ban írták alá a Párizs melletti Trianon-kastélyban.
145. Magyarország elveszítette területének körülbelül kétharmadát.
146. Magyarok milliói kerültek egyik napról a másikra a határokon túlra.
147. Ez a trauma évtizedekre meghatározta a magyar gondolkodást és az irodalmat is.
148. A németek Versailles-t érezték nemzeti megaláztatásnak, a magyarok Trianont.
149. Mindkét szerződés megmérgezte az emberek hétköznapjait és gondolkodását.
150. Ahogy a versailles-i szerződés megkeserítette a német emberek mindennapjait és gondolkodását, úgy vetette előre árnyékát Magyarországon a trianoni béke.
(aufklappen)német
1. Der Titel einer Zeitschrift wurde zum Namen einer ganzen literarischen Epoche: Das ist die Geschichte der „Nyugat“.
2. Diese Epoche begann 1908 und dauerte bis 1941.
3. Am 1. Januar 1908 erschien in Budapest die erste Nummer der Zeitschrift.
4. In der Geschichte der ungarischen Literatur hat keine Zeitschrift eine so große Rolle gespielt wie die „Nyugat“.
5. Schon der Titel war ein Programm: Die ungarische Literatur wandte sich nach Westen, nach Europa.
6. Um die Zeitschrift herum wuchsen drei Schriftstellergenerationen heran.
7. Deshalb sprechen wir heute von der 1., 2. und 3. Generation der „Nyugat“.
8. 33 Jahre lang war die Zeitschrift das Zentrum der modernen ungarischen Literatur.
9. Wer in dieser Zeit ein bedeutender ungarischer Schriftsteller war, war fast immer auch Autor der „Nyugat“.
10. Die Epoche brachte in Lyrik, Prosa und Essay Werke von Weltrang hervor.
11. Dieses Kapitel handelt nicht von den einzelnen Schriftstellern, sondern von der Zeit, in der sie lebten.
12. Denn die Generationen der „Nyugat“ schufen ihre Werke in historisch stürmischen Jahrzehnten.
13. Die Epoche begann in einer blühenden Großstadt und endete im Schatten eines Weltkriegs.
14. Wer diesen Hintergrund kennt, versteht auch die Gedichte und Romane besser.
15. Betrachten wir also zuerst Ungarn am Anfang des 20. Jahrhunderts.
16. Budapest war damals eine der am schnellsten wachsenden Großstädte Europas.
17. Das Land war seit 1867 Teil der Österreichisch-Ungarischen Monarchie.
18. Die Millenniumsfeiern von 1896 feierten den 1000. Jahrestag der Landnahme.
19. Im selben Jahr wurde in Budapest die erste U-Bahn Kontinentaleuropas eröffnet.
20. In der Stadt entstanden neue Brücken, Ringstraßen und Paläste.
21. Budapest wurde zur Stadt der Kaffeehäuser.
22. Das Kaffeehaus war in dieser Epoche mehr als ein Gasthaus: Es war auch literarische Werkstatt und Redaktion.
23. Auch die Autoren der „Nyugat“ schrieben, diskutierten und redigierten an Kaffeehaustischen.
24. Die ungarische Presse erlebte damals ihre erste große Blütezeit.
25. In Budapest erschienen täglich mehrere Dutzend Zeitungen.
26. Die meisten Schriftsteller verdienten ihr Brot als Journalisten.
27. Hinter dem wirtschaftlichen Aufschwung verbargen sich jedoch schwere gesellschaftliche Spannungen.
28. In den Dörfern lebten Millionen in Armut, viele wanderten nach Amerika aus.
29. Die Monarchie war ein Vielvölkerstaat mit immer mehr inneren Konflikten.
30. Der alte Kaiser und König Franz Joseph starb 1916 nach 68 Jahren Herrschaft.
31. Der 1. Weltkrieg brach 1914 aus und riss auch Ungarn mit sich.
32. Hunderttausende ungarische Soldaten starben an den Fronten.
33. Der Krieg erschütterte auch die Autoren der „Nyugat“ tief, die meisten von ihnen traten für den Frieden ein.
34. Im Herbst 1918 brach die Monarchie zusammen, und Ungarn wurde ein eigenständiger Staat.
35. Zwischen 1918 und 1920 folgten Revolutionen und Konterrevolution aufeinander.
36. Ab 1920 führte Reichsverweser Miklós Horthy das Land, bis 1944.
37. Die 2. und 3. Generation der „Nyugat“ begann ihre Laufbahn bereits in dieser Ära.
38. Ende der 1930er Jahre wurden auch in Ungarn Judengesetze erlassen.
39. Diese Gesetze bedrohten auch das Leben mehrerer Autoren der „Nyugat“ unmittelbar.
40. Die Epoche begann also glanzvoll und endete düster.
41. Doch nicht nur Ungarn erlebte gewaltige Veränderungen.
42. In Europa bedeuteten diese Jahrzehnte das Ende einer alten Welt.
43. Die Franzosen nannten die Jahrhundertwende die „schöne Epoche“, die Belle Époque.
44. Paris war die kulturelle Hauptstadt Europas, und auch die ungarischen Schriftsteller sehnten sich dorthin.
45. Der Frieden war jedoch zerbrechlicher, als er schien.
46. Die Großmächte rüsteten um die Wette und schlossen sich zu Bündnissystemen zusammen.
47. Am 28. Juni 1914 wurde in Sarajevo der österreichisch-ungarische Thronfolger ermordet.
48. Einen Monat später brach der 1. Weltkrieg aus.
49. Der Krieg dauerte 4 Jahre und kostete etwa 10 Millionen Soldaten das Leben.
50. 1917 brach in Russland die Revolution aus, und die Bolschewiki kamen an die Macht.
51. 1918 brachen 3 Kaiserreiche zusammen: das russische, das deutsche und das österreichisch-ungarische.
52. Die Landkarte Europas veränderte sich in wenigen Jahren vollständig.
53. 1919 diktierten die Sieger in Versailles Deutschland den Frieden.
54. Die 1920er Jahre brachten einen kurzen Aufschwung, dem eine schwere Krise folgte.
55. 1929 brach die New Yorker Börse zusammen, und die Weltwirtschaftskrise begann.
56. Die Krise machte Millionen Menschen in Europa und Amerika arbeitslos.
57. 1933 kam Hitler in Deutschland an die Macht.
58. 1938 gliederte Deutschland Österreich ein, den unmittelbaren Nachbarn Ungarns.
59. Am 1. September 1939 brach der 2. Weltkrieg aus.
60. Die „Nyugat“ wurde also in dem Jahrzehnt geboren, in dem der Untergang des alten Europa begann.
61. Dieselben Jahrzehnte brachten jedoch auch eine Revolution der Wissenschaft und Technik.
62. Die Welt veränderte sich schneller als je zuvor.
63. Der Deutsche Otto Lilienthal führte in den 1890er Jahren seine berühmten Gleitflüge durch.
64. Er war der erste Mensch, der regelmäßig mit selbst gebauten Flügeln flog.
65. 1903 führten die Brüder Wright den ersten Motorflug durch.
66. Kaum ein Jahrzehnt später kämpften bereits Flugzeuge im Weltkrieg.
67. Die Revolution des Verkehrs fand auch am Boden statt.
68. Carl Benz baute 1886 das erste Automobil mit Benzinmotor.
69. Rudolf Diesel entwickelte in den 1890er Jahren den nach ihm benannten Motor.
70. 1908, im Gründungsjahr der „Nyugat“, brachte Henry Ford das Modell T auf den Markt.
71. 1913 führte Ford das Fließband ein, und das Auto wurde zum Massenprodukt.
72. Die Elektrizität veränderte das tägliche Leben.
73. Nach Edisons Glühlampe erleuchtete elektrisches Licht die Straßen der Städte.
74. Deutsche Firmen wie Siemens und AEG bauten ganze Industriezweige auf der Elektrotechnik auf.
75. Auch die Chemie schrieb in diesen Jahren Weltgeschichte.
76. Das Verfahren von Fritz Haber und Carl Bosch ermöglichte die Massenproduktion von Kunstdünger.
77. Diese Erfindung ermöglichte die Ernährung von Milliarden, diente aber auch der Rüstungsindustrie.
78. Marconi sendete 1901 zum ersten Mal ein Funksignal über den Atlantik.
79. In den 1920er Jahren brachte das Radio Nachrichten und Musik bereits in Millionen Haushalte.
80. Die Technik zeigte jedoch auch ihre Tragödien.
81. 1912 sank die Titanic, das größte und modernste Schiff seiner Zeit.
82. In der Wissenschaft revolutionierte Albert Einstein die Physik.
83. 1905 veröffentlichte er die spezielle, 1915 die allgemeine Relativitätstheorie.
84. Marie Curie erhielt zwei mal den Nobelpreis für ihre Forschung zur Radioaktivität.
85. Sigmund Freud schuf in Wien die Psychoanalyse.
86. Sein Hauptwerk, das Buch über die Traumdeutung, erschien genau im Jahr 1900.
87. Freuds Lehre übte auch auf die Literatur einen enormen Einfluss aus.
88. Mehrere Autoren der „Nyugat“ nutzten bewusst die neuen Entdeckungen der Psychologie.
89. 1928 entdeckte Alexander Fleming das Penizillin.
90. Das Kino wurde in diesen Jahrzehnten zur beliebtesten Unterhaltung.
91. 1927 entstand der erste Tonfilm, und eine neue Ära begann.
92. Das also war die Welt, in der die Generationen der „Nyugat“ lebten: schnell, laut und modern.
93. In der Weltliteratur spielte sich zur selben Zeit die Epoche der klassischen Moderne ab.
94. Die Erneuerung der ungarischen Literatur war also keine isolierte Erscheinung.
95. Die großen Literaturen Europas suchten Antworten auf dieselben Fragen.
96. Die Wurzeln der modernen Lyrik reichen zum französischen Symbolismus zurück.
97. Baudelaire, Verlaine und Rimbaud schufen eine neue Sprache in der Dichtung.
98. Die Dichter der „Nyugat“ brachten diese Tradition in die ungarische Literatur, teils auch als Übersetzer.
99. Im deutschen Sprachraum erneuerte Rainer Maria Rilke die Lyrik.
100. Thomas Mann veröffentlichte 1901 seinen Familienroman „Buddenbrooks“.
101. Mann erhielt 1929 den Literaturnobelpreis und stand auch mit ungarischen Schriftstellern in Verbindung.
102. In Frankreich begann Marcel Proust 1913 mit der Veröffentlichung seines gewaltigen Romanzyklus über die verlorene Zeit.
103. Der Ire James Joyce veröffentlichte 1922 seinen Roman „Ulysses“.
104. Dieser Roman erzählt die Geschichte eines einzigen Dubliner Tages, mit völlig neuen Methoden.
105. In Prag lebte und schrieb damals Franz Kafka, dessen Werke erst nach seinem Tod wirklich entdeckt wurden.
106. Auch in der Malerei fand eine Revolution statt.
107. Picasso malte 1907 „Die Fräulein von Avignon“, einen der Ausgangspunkte der modernen Malerei.
108. Der Kubismus und dann der Expressionismus stellten die gewohnte Ordnung des Sehens auf den Kopf.
109. In der Musik schenkte Ungarn dieser Epoche 2 weltberühmte Künstler.
110. Béla Bartók und Zoltán Kodály begannen um 1905, ungarische Volkslieder zu sammeln.
111. Während die Dichter der „Nyugat“ die Lyrik erneuerten, revolutionierten sie die Musik.
112. Die Erneuerung der ungarischen Literatur und der ungarischen Musik verlief also parallel.
113. Diese Parallele zeigt gut: Das Ungarn der Jahrhundertwende war eine kulturelle Großmacht.
114. Die „Nyugat“ fand ihren Platz in diesem lebendigen internationalen Umfeld.
115. Die Zeitschrift berichtete regelmäßig über die Neuigkeiten der europäischen Literatur.
116. Ihre Autoren bauten auch als Übersetzer eine Brücke zwischen der ungarischen Literatur und der Weltliteratur.
117. Kehren wir nun zur Zeitschrift selbst und zu ihren Generationen zurück.
118. Die 1. Generation trat um die Gründung der Zeitschrift herum auf.
119. Zu dieser Generation gehörte der größte Lyriker der Epoche, der schon 1906 einen neuen Ton anschlug.
120. Neben ihm schuf eine ganze Reihe von Dichtern, Prosaautoren und Humoristen.
121. Die 2. Generation meldete sich in den 1920er Jahren zu Wort.
122. Ihre Mitglieder begannen ihre Laufbahn bereits mit der Erfahrung von Krieg und Zusammenbruch.
123. Die 3. Generation betrat in den 1930er Jahren die Bühne.
124. Diese Generation schrieb im Schatten des herannahenden 2. Weltkriegs.
125. Ihr größter Dichter wurde Opfer des Arbeitsdienstes und der Verfolgung.
126. 3 Generationen, eine einzige Zeitschrift: Das ist ein einzigartiges Kapitel der ungarischen Literaturgeschichte.
127. Die „Nyugat“ wurde 1941 eingestellt, im Todesjahr ihres letzten Chefredakteurs.
128. Doch was diese 3 Generationen geschaffen haben, wurde zum Goldstandard der ungarischen Literatur.
129. Die Generationen der „Nyugat“ sind bis heute Maßstab geblieben: Wer über ungarische Literatur spricht, misst die anderen Epochen an dieser.
130. In diesem Kapitel lernen wir zuerst die Zeitschrift selbst kennen.
131. Wir sehen uns an, wer sie gründete, was ihr Programm war und wie sie funktionierte.
132. Danach folgen die großen Gestalten der 1. Generation, Dichter und Prosaautoren.
133. Eigene Unterkapitel behandeln die Erneuerer der Lyrik und die Meister der modernen Prosa.
134. Zum Schluss stellen wir die wichtigsten Künstler der 2. und 3. Generation vor.
135. Zuvor lohnt es sich jedoch, noch einmal auf die ganze Epoche zu blicken.
136. Die Zeit der „Nyugat“ umschloss eine der dramatischsten Wenden der ungarischen Geschichte.
137. Die Zeitschrift startete in der blühenden Hauptstadt eines riesigen Reiches.
138. Sie erlebte den Weltkrieg, den Zusammenbruch des Reiches und die Geburt eines neuen, kleineren Ungarn.
139. Die Schriftsteller, über die wir in diesem Kapitel lesen, erlebten all das persönlich.
140. In ihren Gedichten und Romanen finden sich der Glanz der alten Welt und die Angst der neuen.
141. Vielleicht ist es gerade diese Doppelheit, die diese Literatur bis heute lebendig macht.
142. Das Ende des Krieges war auch für Ungarn schicksalhaft.
143. Die Siegermächte schlossen nicht nur mit Deutschland, sondern auch mit dem besiegten Ungarn einen Friedensvertrag.
144. Dieser Vertrag wurde 1920 im Schloss Trianon bei Paris unterzeichnet.
145. Ungarn verlor etwa 2 Drittel seines Territoriums.
146. Millionen Ungarn gerieten von einem Tag auf den anderen jenseits der Grenzen.
147. Dieses Trauma prägte jahrzehntelang das ungarische Denken und auch die Literatur.
148. Die Deutschen empfanden Versailles als nationale Demütigung, die Ungarn Trianon.
149. Beide Verträge vergifteten den Alltag und das Denken der Menschen.
150. So wie der Vertrag von Versailles den Alltag und das Denken der Deutschen vergiftete, so warf in Ungarn der Friede von Trianon seinen Schatten voraus.