3.7.1 – A hámsejtek polaritása és a bazális membrán – Die Polarität der Epithelzellen und die Basalmembran
1. A szorosan egymáshoz illeszkedő hámsejtek szerkezete nem minden irányban azonos, hanem felszínük és sejtplazmájuk meghatározott térbeli rend szerint tagolódik. – Die Struktur der eng aneinanderliegenden Epithelzellen ist nicht in allen Richtungen gleich, sondern ihre Oberfläche und ihr Zytoplasma sind nach einer bestimmten räumlichen Ordnung gegliedert.
2. Ezt a rendezett felépítést sejtpolaritásnak nevezzük, amelynek alapján apikális, laterális és bazális sejttartomány különíthető el. – Dieser geordnete Aufbau wird als Zellpolarität bezeichnet, nach der eine apikale, eine laterale und eine basale Zelldomäne unterschieden werden können.
3. A test külső felszíne vagy valamely belső üreg felé tekintő apikális pólus közvetlen kapcsolatban áll azzal a közeggel, amelyet a hám borít. – Der zur äußeren Körperoberfläche oder zu einem inneren Hohlraum gerichtete apikale Pol steht unmittelbar mit dem Medium in Verbindung, das vom Epithel bedeckt wird.
4. Funkciójától függően ezen a felszínen mikrobolyhok, csillók, sztereocíliumok vagy különleges membránfehérjék jelenhetnek meg. – Abhängig von seiner Funktion können an dieser Oberfläche Mikrovilli, Zilien, Stereozilien oder besondere Membranproteine auftreten.
5. Felszívóhámokban az apikális mikrobolyhok jelentősen megnövelik a sejt szabad felszínét, ezáltal kedvezőbb feltételeket teremtenek az anyagfelvételhez. – In resorbierenden Epithelien vergrößern die apikalen Mikrovilli die freie Zelloberfläche erheblich und schaffen dadurch günstigere Bedingungen für die Stoffaufnahme.
6. Csillós hám esetén ezzel szemben az összehangoltan mozgó nyúlványok folyadékot, nyákot vagy sejteket továbbítanak a hámfelszín mentén. – Bei Flimmerepithelien transportieren dagegen die koordiniert bewegten Fortsätze Flüssigkeit, Schleim oder Zellen entlang der Epitheloberfläche.
7. Az apikális tartomány membránjának lipid- és fehérjeösszetétele eltérhet a sejt többi felszínétől, ami lehetővé teszi a szelektív szállítást. – Die Lipid- und Proteinzusammensetzung der Membran der apikalen Domäne kann von der übrigen Zelloberfläche abweichen, wodurch ein selektiver Transport ermöglicht wird.
8. Oldalirányban a szomszédos sejtek laterális felszínei érintkeznek, amelyeket különböző sejtkapcsoló struktúrák rögzítenek egymáshoz. – Seitlich berühren sich die lateralen Oberflächen benachbarter Zellen, die durch unterschiedliche Zellkontaktstrukturen miteinander verbunden werden.
9. Az apikális pólus közelében elhelyezkedő zárókapcsolatok (zonulae occludentes) lezárják a sejtek közötti rést, és korlátozzák az anyagok paracelluláris áthaladását. – Die nahe dem apikalen Pol gelegenen Schlussleisten (Zonulae occludentes) verschließen den Zwischenzellraum und begrenzen den parazellulären Stoffdurchtritt.
10. Egyúttal ezek a kapcsolatok akadályozzák az apikális és bazolaterális membránfehérjék oldalirányú keveredését, ezért a polaritás fenntartásában is részt vesznek. – Zugleich verhindern diese Kontakte die seitliche Vermischung apikaler und basolateraler Membranproteine und tragen daher zur Aufrechterhaltung der Polarität bei.
11. Mélyebben tapadókapcsolatok és dezmoszómák találhatók, amelyek a sejtváz elemeihez kötődve mechanikai szilárdságot adnak a hámszövetnek. – Tiefer liegen Haftkontakte und Desmosomen, die durch ihre Verbindung mit Elementen des Zytoskeletts dem Epithelgewebe mechanische Festigkeit verleihen.
12. Réskapcsolatokon keresztül ionok és kis molekulák juthatnak közvetlenül egyik sejtből a másikba, összehangolva a szomszédos sejtek működését. – Durch Gap Junctions können Ionen und kleine Moleküle unmittelbar von einer Zelle in die andere gelangen und die Tätigkeit benachbarter Zellen koordinieren.
13. A bazális pólus a hám alatt fekvő kötőszövet felé irányul, és a bazális membránhoz kapcsolódik. – Der basale Pol ist zum unter dem Epithel liegenden Bindegewebe gerichtet und mit der Basalmembran verbunden.
14. Itt hemidezmoszómák és más sejtmátrix-kapcsolatok rögzítik a sejtet az extracelluláris állományhoz, miközben mechanikai erőket közvetítenek. – Hier befestigen Hemidesmosomen und weitere Zell-Matrix-Kontakte die Zelle an der extrazellulären Matrix und übertragen zugleich mechanische Kräfte.
15. Transzportáló hámsejtekben a bazolaterális membrán gyakran mély redőket képez, amelyek között számos mitokondrium biztosítja az aktív ionmozgatás energiaigényét. – In transportierenden Epithelzellen bildet die basolaterale Membran häufig tiefe Falten, zwischen denen zahlreiche Mitochondrien den Energiebedarf des aktiven Ionentransports decken.
16. Ilyen szerkezeti elrendeződés figyelhető meg például a vesecsatornácskák egyes szakaszaiban, ahol az irányított iontranszport alapvető jelentőségű. – Eine solche strukturelle Anordnung findet sich beispielsweise in bestimmten Abschnitten der Nierenkanälchen, in denen der gerichtete Ionentransport von grundlegender Bedeutung ist.
17. Mivel a hámsejtek apikális és bazolaterális felszíne eltérő szállítófehérjéket tartalmaz, az anyagok a sejtrétegen keresztül meghatározott irányban haladhatnak. – Da die apikale und die basolaterale Oberfläche der Epithelzellen unterschiedliche Transportproteine enthalten, können Stoffe die Zellschicht in einer festgelegten Richtung durchqueren.
18. Ezt a jelenséget transzcelluláris transzportnak nevezzük, amely felszíváskor és kiválasztáskor egyaránt szerepet kap. – Dieses Phänomen wird als transzellulärer Transport bezeichnet und spielt sowohl bei der Resorption als auch bei der Sekretion eine Rolle.
19. A polaritás nem pusztán alaki sajátosság, hanem a hám rendezett működésének egyik alapfeltétele. – Die Polarität ist nicht nur ein morphologisches Merkmal, sondern eine Grundvoraussetzung für die geordnete Funktion des Epithels.
20. Sejtosztódás után az újonnan létrejött sejteknek ismét ki kell alakítaniuk térbeli irányultságukat, valamint kapcsolataikat a szomszédos sejtekkel és az alapállománnyal. – Nach einer Zellteilung müssen die neu entstandenen Zellen ihre räumliche Orientierung sowie ihre Verbindungen zu den Nachbarzellen und zur Grundsubstanz erneut ausbilden.
21. A hámszövet bazális felszíne alatt elhelyezkedő vékony, lemezszerű extracelluláris képződményt bazális membránnak (membrana basalis) nevezzük. – Die unter der basalen Oberfläche des Epithelgewebes liegende dünne, plattenförmige extrazelluläre Struktur wird als Basalmembran (Membrana basalis) bezeichnet.
22. Fénymikroszkóppal többnyire egységes határvonalként látható, elektronmikroszkóppal azonban különböző szerkezeti rétegekre bontható. – Im Lichtmikroskop erscheint sie meist als einheitliche Grenzlinie, während sich elektronenmikroskopisch verschiedene strukturelle Schichten unterscheiden lassen.
23. A hámsejtek által termelt bazális lemez (lamina basalis) főként IV-es típusú kollagént, laminint, proteoglikánokat és kapcsoló glikoproteineket tartalmaz. – Die von den Epithelzellen gebildete Basallamina (Lamina basalis) enthält vor allem Kollagen Typ IV, Laminin, Proteoglykane und verbindende Glykoproteine.
24. Alatta a kötőszövethez tartozó retikuláris lemez helyezkedhet el, amely retikuláris rostokon keresztül kapcsolja a bazális lemezt a környező állományhoz. – Darunter kann die zum Bindegewebe gehörende Retikularlamina liegen, welche die Basallamina über retikuläre Fasern mit der umgebenden Matrix verbindet.
25. E két összetevő együttesen alkotja azt a határréteget, amely a hámot mechanikailag alátámasztja és a kötőszövettől elválasztja. – Beide Bestandteile bilden gemeinsam jene Grenzschicht, die das Epithel mechanisch stützt und vom Bindegewebe trennt.
26. Támasztó szerepe mellett a bazális membrán molekuláris szűrőként is működhet, ezért bizonyos anyagok átjutását méretük és töltésük szerint korlátozza. – Neben ihrer Stützfunktion kann die Basalmembran als molekularer Filter wirken und deshalb den Durchtritt bestimmter Stoffe nach Größe und Ladung begrenzen.
27. Regeneráció során megmaradt szerkezete vezető felszínt biztosít a vándorló hámsejteknek, elősegítve az eredeti szövetrend helyreállítását. – Bei der Regeneration bietet ihre erhaltene Struktur den wandernden Epithelzellen eine Leitfläche und unterstützt dadurch die Wiederherstellung der ursprünglichen Gewebeordnung.
28. Ezenkívül a bazális membránhoz kötődő molekulák befolyásolják a sejtek differenciálódását, osztódását, túlélését és alakjának fenntartását. – Darüber hinaus beeinflussen an die Basalmembran gebundene Moleküle die Differenzierung, Teilung, das Überleben und die Formerhaltung der Zellen.
29. Mivel a hámszövet maga érmentes, tápanyagai és oxigénje a kötőszövet hajszálereiből diffúzióval, a bazális membránon keresztül jutnak el a sejtekhez. – Da das Epithelgewebe selbst gefäßfrei ist, gelangen Nährstoffe und Sauerstoff durch Diffusion aus den Kapillaren des Bindegewebes über die Basalmembran zu den Zellen.
30. A sejtpolaritás, a sejtkapcsolatok és a bazális membrán egymással összefüggő rendszere biztosítja, hogy a hám egyszerre lehessen szilárd határfelület és irányított anyagforgalmat végző szövet. – Das zusammenhängende System aus Zellpolarität, Zellkontakten und Basalmembran ermöglicht es dem Epithel, zugleich eine feste Grenzfläche und ein Gewebe mit gerichtetem Stofftransport zu sein.
(aufklappen)magyar
1. A szorosan egymáshoz illeszkedő hámsejtek szerkezete nem minden irányban azonos, hanem felszínük és sejtplazmájuk meghatározott térbeli rend szerint tagolódik.
2. Ezt a rendezett felépítést sejtpolaritásnak nevezzük, amelynek alapján apikális, laterális és bazális sejttartomány különíthető el.
3. A test külső felszíne vagy valamely belső üreg felé tekintő apikális pólus közvetlen kapcsolatban áll azzal a közeggel, amelyet a hám borít.
4. Funkciójától függően ezen a felszínen mikrobolyhok, csillók, sztereocíliumok vagy különleges membránfehérjék jelenhetnek meg.
5. Felszívóhámokban az apikális mikrobolyhok jelentősen megnövelik a sejt szabad felszínét, ezáltal kedvezőbb feltételeket teremtenek az anyagfelvételhez.
6. Csillós hám esetén ezzel szemben az összehangoltan mozgó nyúlványok folyadékot, nyákot vagy sejteket továbbítanak a hámfelszín mentén.
7. Az apikális tartomány membránjának lipid- és fehérjeösszetétele eltérhet a sejt többi felszínétől, ami lehetővé teszi a szelektív szállítást.
8. Oldalirányban a szomszédos sejtek laterális felszínei érintkeznek, amelyeket különböző sejtkapcsoló struktúrák rögzítenek egymáshoz.
9. Az apikális pólus közelében elhelyezkedő zárókapcsolatok (zonulae occludentes) lezárják a sejtek közötti rést, és korlátozzák az anyagok paracelluláris áthaladását.
10. Egyúttal ezek a kapcsolatok akadályozzák az apikális és bazolaterális membránfehérjék oldalirányú keveredését, ezért a polaritás fenntartásában is részt vesznek.
11. Mélyebben tapadókapcsolatok és dezmoszómák találhatók, amelyek a sejtváz elemeihez kötődve mechanikai szilárdságot adnak a hámszövetnek.
12. Réskapcsolatokon keresztül ionok és kis molekulák juthatnak közvetlenül egyik sejtből a másikba, összehangolva a szomszédos sejtek működését.
13. A bazális pólus a hám alatt fekvő kötőszövet felé irányul, és a bazális membránhoz kapcsolódik.
14. Itt hemidezmoszómák és más sejtmátrix-kapcsolatok rögzítik a sejtet az extracelluláris állományhoz, miközben mechanikai erőket közvetítenek.
15. Transzportáló hámsejtekben a bazolaterális membrán gyakran mély redőket képez, amelyek között számos mitokondrium biztosítja az aktív ionmozgatás energiaigényét.
16. Ilyen szerkezeti elrendeződés figyelhető meg például a vesecsatornácskák egyes szakaszaiban, ahol az irányított iontranszport alapvető jelentőségű.
17. Mivel a hámsejtek apikális és bazolaterális felszíne eltérő szállítófehérjéket tartalmaz, az anyagok a sejtrétegen keresztül meghatározott irányban haladhatnak.
18. Ezt a jelenséget transzcelluláris transzportnak nevezzük, amely felszíváskor és kiválasztáskor egyaránt szerepet kap.
19. A polaritás nem pusztán alaki sajátosság, hanem a hám rendezett működésének egyik alapfeltétele.
20. Sejtosztódás után az újonnan létrejött sejteknek ismét ki kell alakítaniuk térbeli irányultságukat, valamint kapcsolataikat a szomszédos sejtekkel és az alapállománnyal.
21. A hámszövet bazális felszíne alatt elhelyezkedő vékony, lemezszerű extracelluláris képződményt bazális membránnak (membrana basalis) nevezzük.
22. Fénymikroszkóppal többnyire egységes határvonalként látható, elektronmikroszkóppal azonban különböző szerkezeti rétegekre bontható.
23. A hámsejtek által termelt bazális lemez (lamina basalis) főként IV-es típusú kollagént, laminint, proteoglikánokat és kapcsoló glikoproteineket tartalmaz.
24. Alatta a kötőszövethez tartozó retikuláris lemez helyezkedhet el, amely retikuláris rostokon keresztül kapcsolja a bazális lemezt a környező állományhoz.
25. E két összetevő együttesen alkotja azt a határréteget, amely a hámot mechanikailag alátámasztja és a kötőszövettől elválasztja.
26. Támasztó szerepe mellett a bazális membrán molekuláris szűrőként is működhet, ezért bizonyos anyagok átjutását méretük és töltésük szerint korlátozza.
27. Regeneráció során megmaradt szerkezete vezető felszínt biztosít a vándorló hámsejteknek, elősegítve az eredeti szövetrend helyreállítását.
28. Ezenkívül a bazális membránhoz kötődő molekulák befolyásolják a sejtek differenciálódását, osztódását, túlélését és alakjának fenntartását.
29. Mivel a hámszövet maga érmentes, tápanyagai és oxigénje a kötőszövet hajszálereiből diffúzióval, a bazális membránon keresztül jutnak el a sejtekhez.
30. A sejtpolaritás, a sejtkapcsolatok és a bazális membrán egymással összefüggő rendszere biztosítja, hogy a hám egyszerre lehessen szilárd határfelület és irányított anyagforgalmat végző szövet.
(aufklappen)német
1. Die Struktur der eng aneinanderliegenden Epithelzellen ist nicht in allen Richtungen gleich, sondern ihre Oberfläche und ihr Zytoplasma sind nach einer bestimmten räumlichen Ordnung gegliedert.
2. Dieser geordnete Aufbau wird als Zellpolarität bezeichnet, nach der eine apikale, eine laterale und eine basale Zelldomäne unterschieden werden können.
3. Der zur äußeren Körperoberfläche oder zu einem inneren Hohlraum gerichtete apikale Pol steht unmittelbar mit dem Medium in Verbindung, das vom Epithel bedeckt wird.
4. Abhängig von seiner Funktion können an dieser Oberfläche Mikrovilli, Zilien, Stereozilien oder besondere Membranproteine auftreten.
5. In resorbierenden Epithelien vergrößern die apikalen Mikrovilli die freie Zelloberfläche erheblich und schaffen dadurch günstigere Bedingungen für die Stoffaufnahme.
6. Bei Flimmerepithelien transportieren dagegen die koordiniert bewegten Fortsätze Flüssigkeit, Schleim oder Zellen entlang der Epitheloberfläche.
7. Die Lipid- und Proteinzusammensetzung der Membran der apikalen Domäne kann von der übrigen Zelloberfläche abweichen, wodurch ein selektiver Transport ermöglicht wird.
8. Seitlich berühren sich die lateralen Oberflächen benachbarter Zellen, die durch unterschiedliche Zellkontaktstrukturen miteinander verbunden werden.
9. Die nahe dem apikalen Pol gelegenen Schlussleisten (Zonulae occludentes) verschließen den Zwischenzellraum und begrenzen den parazellulären Stoffdurchtritt.
10. Zugleich verhindern diese Kontakte die seitliche Vermischung apikaler und basolateraler Membranproteine und tragen daher zur Aufrechterhaltung der Polarität bei.
11. Tiefer liegen Haftkontakte und Desmosomen, die durch ihre Verbindung mit Elementen des Zytoskeletts dem Epithelgewebe mechanische Festigkeit verleihen.
12. Durch Gap Junctions können Ionen und kleine Moleküle unmittelbar von einer Zelle in die andere gelangen und die Tätigkeit benachbarter Zellen koordinieren.
13. Der basale Pol ist zum unter dem Epithel liegenden Bindegewebe gerichtet und mit der Basalmembran verbunden.
14. Hier befestigen Hemidesmosomen und weitere Zell-Matrix-Kontakte die Zelle an der extrazellulären Matrix und übertragen zugleich mechanische Kräfte.
15. In transportierenden Epithelzellen bildet die basolaterale Membran häufig tiefe Falten, zwischen denen zahlreiche Mitochondrien den Energiebedarf des aktiven Ionentransports decken.
16. Eine solche strukturelle Anordnung findet sich beispielsweise in bestimmten Abschnitten der Nierenkanälchen, in denen der gerichtete Ionentransport von grundlegender Bedeutung ist.
17. Da die apikale und die basolaterale Oberfläche der Epithelzellen unterschiedliche Transportproteine enthalten, können Stoffe die Zellschicht in einer festgelegten Richtung durchqueren.
18. Dieses Phänomen wird als transzellulärer Transport bezeichnet und spielt sowohl bei der Resorption als auch bei der Sekretion eine Rolle.
19. Die Polarität ist nicht nur ein morphologisches Merkmal, sondern eine Grundvoraussetzung für die geordnete Funktion des Epithels.
20. Nach einer Zellteilung müssen die neu entstandenen Zellen ihre räumliche Orientierung sowie ihre Verbindungen zu den Nachbarzellen und zur Grundsubstanz erneut ausbilden.
21. Die unter der basalen Oberfläche des Epithelgewebes liegende dünne, plattenförmige extrazelluläre Struktur wird als Basalmembran (Membrana basalis) bezeichnet.
22. Im Lichtmikroskop erscheint sie meist als einheitliche Grenzlinie, während sich elektronenmikroskopisch verschiedene strukturelle Schichten unterscheiden lassen.
23. Die von den Epithelzellen gebildete Basallamina (Lamina basalis) enthält vor allem Kollagen Typ IV, Laminin, Proteoglykane und verbindende Glykoproteine.
24. Darunter kann die zum Bindegewebe gehörende Retikularlamina liegen, welche die Basallamina über retikuläre Fasern mit der umgebenden Matrix verbindet.
25. Beide Bestandteile bilden gemeinsam jene Grenzschicht, die das Epithel mechanisch stützt und vom Bindegewebe trennt.
26. Neben ihrer Stützfunktion kann die Basalmembran als molekularer Filter wirken und deshalb den Durchtritt bestimmter Stoffe nach Größe und Ladung begrenzen.
27. Bei der Regeneration bietet ihre erhaltene Struktur den wandernden Epithelzellen eine Leitfläche und unterstützt dadurch die Wiederherstellung der ursprünglichen Gewebeordnung.
28. Darüber hinaus beeinflussen an die Basalmembran gebundene Moleküle die Differenzierung, Teilung, das Überleben und die Formerhaltung der Zellen.
29. Da das Epithelgewebe selbst gefäßfrei ist, gelangen Nährstoffe und Sauerstoff durch Diffusion aus den Kapillaren des Bindegewebes über die Basalmembran zu den Zellen.
30. Das zusammenhängende System aus Zellpolarität, Zellkontakten und Basalmembran ermöglicht es dem Epithel, zugleich eine feste Grenzfläche und ein Gewebe mit gerichtetem Stofftransport zu sein.