8.12 – A nyálkahártyához kötött nyirokszövet és a mandulák – Schleimhautassoziiertes lymphatisches Gewebe und die Mandeln
1. A nyálkahártyák a külvilággal közvetlenül érintkező testfelszínek közé tartoznak. – Die Schleimhäute gehören zu den Körperoberflächen, die unmittelbar mit der Außenwelt in Kontakt stehen.
2. Rajtuk keresztül nemcsak levegő és táplálék, hanem számos kórokozó is bejuthat a szervezetbe. – Über sie können nicht nur Luft und Nahrung, sondern auch zahlreiche Krankheitserreger in den Organismus gelangen.
3. A nyálkahártyák védelmét ezért kiterjedt nyirokszöveti rendszer támogatja. – Der Schutz der Schleimhäute wird daher durch ein ausgedehntes lymphatisches Gewebesystem unterstützt.
4. Ezt a rendszert nyálkahártyához kötött nyirokszövetnek, röviden MALT-nak nevezzük. – Dieses System wird als schleimhautassoziiertes lymphatisches Gewebe, kurz MALT (mucosa associated lymphoid tissue), bezeichnet.
5. A MALT a másodlagos nyirokszervek közé tartozik, mert itt találkoznak az immunsejtek az idegen anyagokkal. – Das MALT gehört zu den sekundären lymphatischen Organen, weil hier Immunzellen mit fremden Stoffen zusammentreffen.
6. A nyirokcsomókkal ellentétben a MALT többnyire nem rendelkezik teljes kötőszövetes tokkal. – Im Gegensatz zu den Lymphknoten besitzt das MALT meist keine vollständige bindegewebige Kapsel.
7. A nyiroksejtek diffúzan vagy kerek nyiroktüszőkbe rendeződve helyezkednek el a nyálkahártyában. – Die Lymphozyten liegen diffus oder zu rundlichen Lymphfollikeln geordnet in der Schleimhaut.
8. A diffúz nyirokszövetben a sejtek lazán eloszolva találhatók a kötőszöveti állományban. – Im diffusen lymphatischen Gewebe sind die Zellen locker in der bindegewebigen Grundstruktur verteilt.
9. A nyiroktüszők ezzel szemben tömöttebb, jól körülhatárolható sejtcsoportokat alkotnak. – Die Lymphfollikel bilden dagegen dichtere, gut abgrenzbare Zellansammlungen.
10. Az aktivált tüszők közepén világosabb csíraközpont jelenhet meg. – Im Zentrum aktivierter Follikel kann ein helleres Keimzentrum erscheinen.
11. A csíraközpontban főként osztódó és érő B-nyiroksejtek találhatók. – Im Keimzentrum befinden sich vor allem sich teilende und reifende B-Lymphozyten.
12. A tüszők közötti területeken nagyobb arányban fordulnak elő T-nyiroksejtek. – In den Bereichen zwischen den Follikeln kommen T-Lymphozyten in größerem Anteil vor.
13. A MALT részei az emésztő-, a légző- és a húgy-ivari rendszer nyálkahártyájában is megtalálhatók. – Bestandteile des MALT finden sich in den Schleimhäuten des Verdauungs-, Atmungs- und Harn-Geschlechts-Systems.
14. Az emésztőrendszerhez kötött nyirokszövetet GALT-nak nevezzük. – Das mit dem Verdauungssystem verbundene lymphatische Gewebe wird als GALT (gut associated lymphoid tissue) bezeichnet.
15. A GALT különösen gazdag a vékonybél és a vastagbél egyes szakaszaiban. – Das GALT ist besonders reich in bestimmten Abschnitten des Dünn- und Dickdarms.
16. A csípőbélben több nyiroktüsző hosszúkás csoportokat, úgynevezett Peyer-plakkokat alkot. – Im Krummdarm bilden mehrere Lymphfollikel längliche Gruppen, die sogenannten Peyer-Plaques.
17. A féregnyúlvány falában szintén nagy mennyiségű nyirokszövet található. – Auch in der Wand des Wurmfortsatzes befindet sich eine große Menge lymphatischen Gewebes.
18. A légutakhoz társuló nyirokszövetet BALT-nak nevezzük. – Das mit den Atemwegen verbundene lymphatische Gewebe wird als BALT (bronchus-associated lymphoid tissue) bezeichnet.
19. Az orr és a garat nyálkahártyájához kapcsolódó nyirokszövetet NALT néven is összefoglalhatjuk. – Das mit der Schleimhaut von Nase und Rachen verbundene lymphatische Gewebe kann auch als NALT (nasal-associated lymphoid tissue) zusammengefasst werden.
20. A nyálkahártya hámja és az alatta fekvő nyirokszövet szorosan együttműködik. – Das Schleimhautepithel und das darunter liegende lymphatische Gewebe arbeiten eng zusammen.
21. Bizonyos bélszakaszokon különleges hámsejtek, az M-sejtek vesznek fel anyagokat a bél üregéből. – In bestimmten Darmabschnitten nehmen besondere Epithelzellen, die M-Zellen, Stoffe aus dem Darmlumen auf.
22. Az M-sejtek ezeket az anyagokat az alattuk elhelyezkedő immunsejtekhez továbbítják. – Die M-Zellen leiten diese Stoffe an die unter ihnen liegenden Immunzellen weiter.
23. Így a nyirokszövet közvetlen információt kap a nyálkahártya felszínén jelen lévő antigénekről. – Auf diese Weise erhält das lymphatische Gewebe direkte Informationen über die an der Schleimhautoberfläche vorhandenen Antigene.
24. A MALT szerkezete lehetővé teszi, hogy a védekezés már a behatolás helyének közelében megkezdődjön. – Der Aufbau des MALT ermöglicht es, dass die Abwehr bereits in der Nähe der Eintrittsstelle beginnt.
25. A mandulák a MALT nagyobb, jól körülhatárolható nyirokszöveti képződményei. – Die Mandeln sind größere, gut abgrenzbare lymphatische Gebilde des MALT.
26. A garat bejárata körül több mandula együtt alkotja a garat nyirokgyűrűjét. – Um den Eingang des Rachens bilden mehrere Mandeln gemeinsam den lymphatischen Rachenring.
27. Ezt a képződményt Waldeyer-féle garatgyűrűnek is nevezzük. – Dieses Gebilde wird auch als Waldeyer-Rachenring bezeichnet.
28. A garatgyűrű a szájon és az orron át belépő idegen anyagok útjában helyezkedik el. – Der Rachenring liegt im Weg fremder Stoffe, die durch Mund und Nase eintreten.
29. Részei a garatmandula, a két fülkürti mandula, a két szájpadmandula és a nyelvmandula. – Zu seinen Bestandteilen gehören die Rachenmandel, die beiden Tubenmandeln, die beiden Gaumenmandeln und die Zungenmandel.
30. A páros szájpadmandulák a szájgarat két oldalán, a szájpadívek között találhatók. – Die paarigen Gaumenmandeln liegen beiderseits im Mundrachen zwischen den Gaumenbögen.
31. Felszínüket többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja. – Ihre Oberfläche ist von mehrschichtigem, unverhorntem Plattenepithel bedeckt.
32. Ez a hám több helyen mélyen betüremkedik a mandula belsejébe. – Dieses Epithel stülpt sich an mehreren Stellen tief in das Innere der Mandel ein.
33. A betüremkedések keskeny, elágazó mandulakryptákat alkotnak. – Die Einstülpungen bilden schmale, verzweigte Mandelkrypten.
34. A krypták jelentősen megnövelik a hám és a nyirokszövet közötti érintkezési felszínt. – Die Krypten vergrößern die Kontaktfläche zwischen Epithel und lymphatischem Gewebe erheblich.
35. A krypták hámját gyakran nagy számban járják át nyiroksejtek. – Das Epithel der Krypten wird häufig von zahlreichen Lymphozyten durchwandert.
36. Emiatt a hám és a nyirokszövet határa helyenként elmosódottá válik. – Dadurch wird die Grenze zwischen Epithel und lymphatischem Gewebe stellenweise undeutlich.
37. A szájpadmandula alatt számos nyiroktüsző helyezkedik el, amelyekben csíraközpontok is kialakulhatnak. – Unter dem Epithel der Gaumenmandel liegen zahlreiche Lymphfollikel, in denen sich auch Keimzentren bilden können.
38. A mandula mélyebb oldalát részleges, tömött kötőszövetes tok határolja. – Die tiefere Seite der Mandel wird von einer teilweisen Kapsel aus straffem Bindegewebe begrenzt.
39. A tokból kötőszövetes sövények nyúlhatnak a mandula állományába. – Von der Kapsel können bindegewebige Septen in das Mandelgewebe ziehen.
40. A garatmandula a garat orri részének tetején és hátsó falán helyezkedik el. – Die Rachenmandel liegt am Dach und an der Hinterwand des Nasenrachens.
41. Felszínét többnyire csillós, többmagsoros hengerhám, vagyis légzőhám borítja. – Ihre Oberfläche ist überwiegend von mehrreihigem Flimmerepithel, also respiratorischem Epithel, bedeckt.
42. A garatmandulán inkább sekély redők és barázdák vannak, nem pedig mély, elágazó krypták. – An der Rachenmandel finden sich eher flache Falten und Furchen als tiefe, verzweigte Krypten.
43. Gyermekkori megnagyobbodása akadályozhatja az orrlégzést és a fülkürt szellőzését. – Ihre Vergrößerung im Kindesalter kann die Nasenatmung und die Belüftung der Ohrtrompete behindern.
44. A fülkürti mandulák a fülkürt garati nyílásai körül helyezkednek el. – Die Tubenmandeln liegen um die Rachenöffnungen der Ohrtrompeten.
45. Elhelyezkedésük révén a középfül felé vezető út közelében biztosítanak nyirokszöveti védelmet. – Durch ihre Lage gewährleisten sie lymphatischen Schutz in der Nähe des zum Mittelohr führenden Weges.
46. A nyelvmandula a nyelvgyök nyálkahártyájában található. – Die Zungenmandel befindet sich in der Schleimhaut des Zungengrundes.
47. Több kisebb nyirokszöveti egységből áll, amelyeket többrétegű laphám fed. – Sie besteht aus mehreren kleineren lymphatischen Einheiten, die von mehrschichtigem Plattenepithel bedeckt sind.
48. Minden ilyen egységhez rendszerint egy sekély kripta tartozik. – Zu jeder solchen Einheit gehört in der Regel eine flache Krypte.
49. A nyelv nyálmirigyeinek kivezetőcsövei részben ezekbe a kryptákba nyílhatnak. – Die Ausführungsgänge der Zungendrüsen können teilweise in diese Krypten münden.
50. A mandulákba nem vezetnek be odavezető nyirokerek, mert antigénjeiket közvetlenül a felszíni hámon át kapják. – In die Mandeln führen keine zuführenden Lymphgefäße, weil sie ihre Antigene unmittelbar über das Oberflächenepithel erhalten.
51. A mandulákból azonban elvezető nyirokerek indulnak a környező nyirokcsomók felé. – Von den Mandeln ziehen jedoch abführende Lymphgefäße zu den umliegenden Lymphknoten.
52. A mandulák gazdag vérellátása támogatja a nyiroksejtek utánpótlását és anyagcseréjét. – Die reiche Blutversorgung der Mandeln unterstützt den Nachschub und den Stoffwechsel der Lymphozyten.
53. A visszatérő antigénhatás miatt a mandulák mérete és szövettani képe életkoronként változhat. – Aufgrund wiederholter Antigenkontakte können sich Größe und histologisches Bild der Mandeln mit dem Lebensalter verändern.
54. Gyermekkorban a mandulák rendszerint fejlettebbek, idősebb korban pedig részben visszafejlődhetnek. – Im Kindesalter sind die Mandeln gewöhnlich stärker entwickelt, im höheren Alter können sie sich teilweise zurückbilden.
55. A MALT és a mandulák olyan helyi védelmi rendszert alkotnak, amely a nyálkahártyák határfelületén ellenőrzi a környezetből érkező anyagokat. – Das MALT und die Mandeln bilden ein lokales Abwehrsystem, das an der Grenzfläche der Schleimhäute die aus der Umwelt kommenden Stoffe kontrolliert.
(aufklappen)magyar
1. A nyálkahártyák a külvilággal közvetlenül érintkező testfelszínek közé tartoznak.
2. Rajtuk keresztül nemcsak levegő és táplálék, hanem számos kórokozó is bejuthat a szervezetbe.
3. A nyálkahártyák védelmét ezért kiterjedt nyirokszöveti rendszer támogatja.
4. Ezt a rendszert nyálkahártyához kötött nyirokszövetnek, röviden MALT-nak nevezzük.
5. A MALT a másodlagos nyirokszervek közé tartozik, mert itt találkoznak az immunsejtek az idegen anyagokkal.
6. A nyirokcsomókkal ellentétben a MALT többnyire nem rendelkezik teljes kötőszövetes tokkal.
7. A nyiroksejtek diffúzan vagy kerek nyiroktüszőkbe rendeződve helyezkednek el a nyálkahártyában.
8. A diffúz nyirokszövetben a sejtek lazán eloszolva találhatók a kötőszöveti állományban.
9. A nyiroktüszők ezzel szemben tömöttebb, jól körülhatárolható sejtcsoportokat alkotnak.
10. Az aktivált tüszők közepén világosabb csíraközpont jelenhet meg.
11. A csíraközpontban főként osztódó és érő B-nyiroksejtek találhatók.
12. A tüszők közötti területeken nagyobb arányban fordulnak elő T-nyiroksejtek.
13. A MALT részei az emésztő-, a légző- és a húgy-ivari rendszer nyálkahártyájában is megtalálhatók.
14. Az emésztőrendszerhez kötött nyirokszövetet GALT-nak nevezzük.
15. A GALT különösen gazdag a vékonybél és a vastagbél egyes szakaszaiban.
16. A csípőbélben több nyiroktüsző hosszúkás csoportokat, úgynevezett Peyer-plakkokat alkot.
17. A féregnyúlvány falában szintén nagy mennyiségű nyirokszövet található.
18. A légutakhoz társuló nyirokszövetet BALT-nak nevezzük.
19. Az orr és a garat nyálkahártyájához kapcsolódó nyirokszövetet NALT néven is összefoglalhatjuk.
20. A nyálkahártya hámja és az alatta fekvő nyirokszövet szorosan együttműködik.
21. Bizonyos bélszakaszokon különleges hámsejtek, az M-sejtek vesznek fel anyagokat a bél üregéből.
22. Az M-sejtek ezeket az anyagokat az alattuk elhelyezkedő immunsejtekhez továbbítják.
23. Így a nyirokszövet közvetlen információt kap a nyálkahártya felszínén jelen lévő antigénekről.
24. A MALT szerkezete lehetővé teszi, hogy a védekezés már a behatolás helyének közelében megkezdődjön.
25. A mandulák a MALT nagyobb, jól körülhatárolható nyirokszöveti képződményei.
26. A garat bejárata körül több mandula együtt alkotja a garat nyirokgyűrűjét.
27. Ezt a képződményt Waldeyer-féle garatgyűrűnek is nevezzük.
28. A garatgyűrű a szájon és az orron át belépő idegen anyagok útjában helyezkedik el.
29. Részei a garatmandula, a két fülkürti mandula, a két szájpadmandula és a nyelvmandula.
30. A páros szájpadmandulák a szájgarat két oldalán, a szájpadívek között találhatók.
31. Felszínüket többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja.
32. Ez a hám több helyen mélyen betüremkedik a mandula belsejébe.
33. A betüremkedések keskeny, elágazó mandulakryptákat alkotnak.
34. A krypták jelentősen megnövelik a hám és a nyirokszövet közötti érintkezési felszínt.
35. A krypták hámját gyakran nagy számban járják át nyiroksejtek.
36. Emiatt a hám és a nyirokszövet határa helyenként elmosódottá válik.
37. A szájpadmandula alatt számos nyiroktüsző helyezkedik el, amelyekben csíraközpontok is kialakulhatnak.
38. A mandula mélyebb oldalát részleges, tömött kötőszövetes tok határolja.
39. A tokból kötőszövetes sövények nyúlhatnak a mandula állományába.
40. A garatmandula a garat orri részének tetején és hátsó falán helyezkedik el.
41. Felszínét többnyire csillós, többmagsoros hengerhám, vagyis légzőhám borítja.
42. A garatmandulán inkább sekély redők és barázdák vannak, nem pedig mély, elágazó krypták.
43. Gyermekkori megnagyobbodása akadályozhatja az orrlégzést és a fülkürt szellőzését.
44. A fülkürti mandulák a fülkürt garati nyílásai körül helyezkednek el.
45. Elhelyezkedésük révén a középfül felé vezető út közelében biztosítanak nyirokszöveti védelmet.
46. A nyelvmandula a nyelvgyök nyálkahártyájában található.
47. Több kisebb nyirokszöveti egységből áll, amelyeket többrétegű laphám fed.
48. Minden ilyen egységhez rendszerint egy sekély kripta tartozik.
49. A nyelv nyálmirigyeinek kivezetőcsövei részben ezekbe a kryptákba nyílhatnak.
50. A mandulákba nem vezetnek be odavezető nyirokerek, mert antigénjeiket közvetlenül a felszíni hámon át kapják.
51. A mandulákból azonban elvezető nyirokerek indulnak a környező nyirokcsomók felé.
52. A mandulák gazdag vérellátása támogatja a nyiroksejtek utánpótlását és anyagcseréjét.
53. A visszatérő antigénhatás miatt a mandulák mérete és szövettani képe életkoronként változhat.
54. Gyermekkorban a mandulák rendszerint fejlettebbek, idősebb korban pedig részben visszafejlődhetnek.
55. A MALT és a mandulák olyan helyi védelmi rendszert alkotnak, amely a nyálkahártyák határfelületén ellenőrzi a környezetből érkező anyagokat.
(aufklappen)német
1. Die Schleimhäute gehören zu den Körperoberflächen, die unmittelbar mit der Außenwelt in Kontakt stehen.
2. Über sie können nicht nur Luft und Nahrung, sondern auch zahlreiche Krankheitserreger in den Organismus gelangen.
3. Der Schutz der Schleimhäute wird daher durch ein ausgedehntes lymphatisches Gewebesystem unterstützt.
4. Dieses System wird als schleimhautassoziiertes lymphatisches Gewebe, kurz MALT (mucosa associated lymphoid tissue), bezeichnet.
5. Das MALT gehört zu den sekundären lymphatischen Organen, weil hier Immunzellen mit fremden Stoffen zusammentreffen.
6. Im Gegensatz zu den Lymphknoten besitzt das MALT meist keine vollständige bindegewebige Kapsel.
7. Die Lymphozyten liegen diffus oder zu rundlichen Lymphfollikeln geordnet in der Schleimhaut.
8. Im diffusen lymphatischen Gewebe sind die Zellen locker in der bindegewebigen Grundstruktur verteilt.
9. Die Lymphfollikel bilden dagegen dichtere, gut abgrenzbare Zellansammlungen.
10. Im Zentrum aktivierter Follikel kann ein helleres Keimzentrum erscheinen.
11. Im Keimzentrum befinden sich vor allem sich teilende und reifende B-Lymphozyten.
12. In den Bereichen zwischen den Follikeln kommen T-Lymphozyten in größerem Anteil vor.
13. Bestandteile des MALT finden sich in den Schleimhäuten des Verdauungs-, Atmungs- und Harn-Geschlechts-Systems.
14. Das mit dem Verdauungssystem verbundene lymphatische Gewebe wird als GALT (gut associated lymphoid tissue) bezeichnet.
15. Das GALT ist besonders reich in bestimmten Abschnitten des Dünn- und Dickdarms.
16. Im Krummdarm bilden mehrere Lymphfollikel längliche Gruppen, die sogenannten Peyer-Plaques.
17. Auch in der Wand des Wurmfortsatzes befindet sich eine große Menge lymphatischen Gewebes.
18. Das mit den Atemwegen verbundene lymphatische Gewebe wird als BALT (bronchus-associated lymphoid tissue) bezeichnet.
19. Das mit der Schleimhaut von Nase und Rachen verbundene lymphatische Gewebe kann auch als NALT (nasal-associated lymphoid tissue) zusammengefasst werden.
20. Das Schleimhautepithel und das darunter liegende lymphatische Gewebe arbeiten eng zusammen.
21. In bestimmten Darmabschnitten nehmen besondere Epithelzellen, die M-Zellen, Stoffe aus dem Darmlumen auf.
22. Die M-Zellen leiten diese Stoffe an die unter ihnen liegenden Immunzellen weiter.
23. Auf diese Weise erhält das lymphatische Gewebe direkte Informationen über die an der Schleimhautoberfläche vorhandenen Antigene.
24. Der Aufbau des MALT ermöglicht es, dass die Abwehr bereits in der Nähe der Eintrittsstelle beginnt.
25. Die Mandeln sind größere, gut abgrenzbare lymphatische Gebilde des MALT.
26. Um den Eingang des Rachens bilden mehrere Mandeln gemeinsam den lymphatischen Rachenring.
27. Dieses Gebilde wird auch als Waldeyer-Rachenring bezeichnet.
28. Der Rachenring liegt im Weg fremder Stoffe, die durch Mund und Nase eintreten.
29. Zu seinen Bestandteilen gehören die Rachenmandel, die beiden Tubenmandeln, die beiden Gaumenmandeln und die Zungenmandel.
30. Die paarigen Gaumenmandeln liegen beiderseits im Mundrachen zwischen den Gaumenbögen.
31. Ihre Oberfläche ist von mehrschichtigem, unverhorntem Plattenepithel bedeckt.
32. Dieses Epithel stülpt sich an mehreren Stellen tief in das Innere der Mandel ein.
33. Die Einstülpungen bilden schmale, verzweigte Mandelkrypten.
34. Die Krypten vergrößern die Kontaktfläche zwischen Epithel und lymphatischem Gewebe erheblich.
35. Das Epithel der Krypten wird häufig von zahlreichen Lymphozyten durchwandert.
36. Dadurch wird die Grenze zwischen Epithel und lymphatischem Gewebe stellenweise undeutlich.
37. Unter dem Epithel der Gaumenmandel liegen zahlreiche Lymphfollikel, in denen sich auch Keimzentren bilden können.
38. Die tiefere Seite der Mandel wird von einer teilweisen Kapsel aus straffem Bindegewebe begrenzt.
39. Von der Kapsel können bindegewebige Septen in das Mandelgewebe ziehen.
40. Die Rachenmandel liegt am Dach und an der Hinterwand des Nasenrachens.
41. Ihre Oberfläche ist überwiegend von mehrreihigem Flimmerepithel, also respiratorischem Epithel, bedeckt.
42. An der Rachenmandel finden sich eher flache Falten und Furchen als tiefe, verzweigte Krypten.
43. Ihre Vergrößerung im Kindesalter kann die Nasenatmung und die Belüftung der Ohrtrompete behindern.
44. Die Tubenmandeln liegen um die Rachenöffnungen der Ohrtrompeten.
45. Durch ihre Lage gewährleisten sie lymphatischen Schutz in der Nähe des zum Mittelohr führenden Weges.
46. Die Zungenmandel befindet sich in der Schleimhaut des Zungengrundes.
47. Sie besteht aus mehreren kleineren lymphatischen Einheiten, die von mehrschichtigem Plattenepithel bedeckt sind.
48. Zu jeder solchen Einheit gehört in der Regel eine flache Krypte.
49. Die Ausführungsgänge der Zungendrüsen können teilweise in diese Krypten münden.
50. In die Mandeln führen keine zuführenden Lymphgefäße, weil sie ihre Antigene unmittelbar über das Oberflächenepithel erhalten.
51. Von den Mandeln ziehen jedoch abführende Lymphgefäße zu den umliegenden Lymphknoten.
52. Die reiche Blutversorgung der Mandeln unterstützt den Nachschub und den Stoffwechsel der Lymphozyten.
53. Aufgrund wiederholter Antigenkontakte können sich Größe und histologisches Bild der Mandeln mit dem Lebensalter verändern.
54. Im Kindesalter sind die Mandeln gewöhnlich stärker entwickelt, im höheren Alter können sie sich teilweise zurückbilden.
55. Das MALT und die Mandeln bilden ein lokales Abwehrsystem, das an der Grenzfläche der Schleimhäute die aus der Umwelt kommenden Stoffe kontrolliert.