8.10 – A lép – Die Milz
1. A lép a legnagyobb másodlagos nyirokszerv, amely közvetlenül a vérkeringésbe van iktatva. – Die Milz (Lien) ist das größte sekundäre lymphatische Organ und direkt in den Blutkreislauf eingeschaltet.
2. Ez a kávébab alakú szerv a hasüreg bal felső negyedében, azaz a bal bordaív alatt helyezkedik el. – Dieses kaffeebohnenförmige Organ liegt im linken oberen Quadranten der Bauchhöhle, also unterhalb des linken Rippenbogens.
3. Egy egészséges felnőttben a lép hossza körülbelül tíz-tizenkét centiméter, tömege pedig százötven és kétszáz gramm között mozog. – Bei egyem gesunden Erwachsenen ist die Milz etwa zehn bis zwölf Zentimeter lang und wiegt zwischen einhundertfünfzig und zweihundert Gramm.
4. A szerv színe sötétvörös, ami a rendkívül dús vérellátásának és a benne tárolt vérmennyiségnek köszönhető. – Die Farbe des Organs ist dunkelrot, was auf die extrem reiche Gefäßversorgung und die darin gespeicherte Blutmenge zurückzuführen ist.
5. A lép az egyedfejlődés ötödik hetében kezd el kialakulni a gyomor hátsó felfüggesztő szalagjának mesenchymájából. – Die Milz beginnt sich in der fünften Woche der Embryonalentwicklung aus dem Mesenchym des dorsalen Aufhängebandes (Mesogastrium dorsale) des Magens zu entwickeln.
6. A magzati élet során a lépnek meghatározó szerepe van a vérképzésben, azaz a vörösvértestek és fehérvérsejtek előállításában. – Während des fetalen Lebens spielt die Milz eine entscheidende Rolle bei der Blutbildung (Hämatopoese), also der Produktion von Erythrozyten und Leukozyten.
7. Születés után a vérképző funkció visszahúzódik, és a szerv elsősorban az immunvédekezésért, valamint a vér szűréséért felel. – Nach der Geburt bildet sich die blutbildende Funktion zurück, und das Organ ist primár für die Immunabwehr sowie die Filterung des Blutes verantwortlich.
8. A lép egyik fő feladata az elöregedett vagy károsodott vörösvértestek kiszűrése és lebontása, amit „vörösvértest-temetőnek” is neveznek. – Eine der Hauptaufgaben der Milz ist das Herausfiltern und Abbauen überalterter oder geschädigter roter Blutkörperchen, weshalb sie auch als „Erythrozytenfriedhof“ bezeichnet wird.
9. Ebben a folyamatban a lép lebontja a hemoglobint, a felszabaduló vasat pedig újrahasznosítja az új sejtek képzéséhez. – In diesem Prozess baut die Milz das Hämoglobin ab und bereitet das freigesetzte Eisen für die Bildung neuer Zellen wieder auf.
10. Az immunológiai funkciók keretében a lép fehér pulpája részt vesz az idegen anyagok elleni specifikus védekezésben. – Im Rahmen der immunologischen Funktionen ist die weiße Pulpa der Milz an der spezifischen Abwehr gegen Fremdstoffe beteiligt.
11. Emellett a lép jelentős vérraktárként is funkcionál, ahol a szervezet a vérlemezkék mintegy egyharmadát tárolja. – Zudem fungiert die Milz als bedeutender Blut speicher, in dem der Organismus etwa ein Drittel der Blutplättchen (Thrombozyten) lagert.
12. A lép teljes mértékben intraperitoneális helyzetű, tehát a hashártya minden oldalról körülveszi. – Die Milz liegt vollständig intraperitoneal, wird also von allen Seiten vom Bauchfell (Peritoneum) umgeben.
13. A szerv domború felszíne, a rekeszi felszín, közvetlenül a rekeszizom bal kupolája alatt fekszik. – Die konvexe Fläche des Organs, die Zwerchfellfläche (Facies diaphragmatica), liegt direkt unter der linken Kuppel des Zwerchfells.
14. A zsigeri felszín homorú, és a szomszédos szervekkel való érintkezés miatt több benyomatot is mutat. – Die Eingeweidefläche (Facies visceralis) ist konkav und weist aufgrund des Kontakts mit benachbarten Organen mehrere Eindellungen (Impressionen) auf.
15. A gyomri benyomat a szerv elülső-felső részén található, ahol a lép a gyomorral érintkezik. – Die Magenimpression (Impressio gastrica) befindet sich am anterosuperioren Teil des Organs, wo die Milz den Magen berührt.
16. A veséhez kapcsolódó benyomat a lép hátulsó-alsó részén helyezkedik el, jelezve a bal vesével való szomszédságot. – Die nierenbezogene Eindellung (Impressio renalis) liegt am posteroinferioren Teil der Milz und zeigt die Nachbarschaft zur linken Niere an.
17. A lépen látható még a vastagbélhez kapcsolódó benyomat is, amely a bal colonflexura érintkezési helye. – An der Milz ist zudem eine dickdarmbezogene Eindellung (Impressio colica) sichtbar, welche die Kontaktstelle zur linken Dickdarmkrümmung (Flexura coli sinistra) darstellt.
18. A lép kapuja a zsigeri felszín közepén található, itt lépnek be és ki a szerv erei és idegei. – Das Milzhilum (Hilus lienis) befindet sich in der Mitte der Eingeweidefläche; hier treten die Gefäße und Nerven des Organs ein und aus.
19. A szervet a gyomorral a gyomor-lép szalag köti össze, amelyben rövid gyomorerek futnak. – Das Magen-Milz-Band (Ligamentum gastrosplenicum) verbindet das Organ mit dem Magen und führt die kurzen Magengefäße (Vasa gastrica brevia).
20. A lép és a bal vese, illetve a hátsó hasfal között a lép-vese szalag feszül ki. – Zwischen der Milz und der linken Niere bzw. der hinteren Bauchwand spannt sich das Milz-Nieren-Band (Ligamentum splenorenale) aus.
21. A lép-vese szalag fontos képleteket tartalmaz, többek között a lépartériát, a lépvénát és a hasnyálmirigy farki részét. – Das Ligamentum splenorenale enthält wichtige Strukturen, darunter die Milzarterie (Arteria splenica), die Milzvene (Vena splenica) und den Schwanz der Bauchspeicheldrüse (Cauda pancreatis).
22. A lép alsó pólusát a rekesz-vastagbél szalag támasztja alá, amely egyfajta „léptasakot” alkot a szerv számára. – Der untere Milzpol wird durch das Zwerchfell-Dickdarm-Band (Ligamentum phrenicocolicum) gestützt, das eine Art „Milznische“ für das Organ bildet.
23. A lép külső rétege egy feszes kötőszöveti tok, amelybe simaizomsejtek is beágyazódnak. – Die äußere Schicht der Milz ist eine straffe Bindegewebskapsel (Tunica fibrosa), in die auch glatte Muskelzellen eingebettet sind.
24. Ebből a tokból kötőszöveti sövények, úgynevezett gerendák indulnak a szerv belseje felé. – Von dieser Kapsel gehen Bindegewebsscheidewände, die sogenannten Balken (Trabeculae), in das Innere des Organs aus.
25. A gerendák alkotják a lép vázát, és bennük haladnak a nagyobb erek, a gerenda-artériák és gerenda-vénák. – Die Trabekel bilden das Gerüst der Milz, und in ihnen verlaufen die größeren Gefäße, die Trabekelarterien und Trabekelvenen.
26. A lép belső állománya, a pulpa, két funkcionálisan különböző részre, a fehér és a vörös pulpára oszlik. – Das innere Gewebe der Milz, die Pulpa, unterteilt sich in zwei funktionell verschiedene Bereiche: die weiße und die vörös Pulpa.
27. A fehér pulpa tulajdonképpen a lépartéria ágai körül elhelyezkedő nyirokszövet, amely a szerv körülbelül huszonöt százalékát teszi ki. – Die weiße Pulpa (Pulpa alba) ist eigentlich das um die Äste der Milzarterie angeordnete lymphatische Gewebe, das etwa fünfundzwanzig Prozent des Organs ausmacht.
28. A fehér pulpa fő alkotói a periarteriális nyirokhüvelyek, amelyek főként T-limfocitákat tartalmaznak. – Die Hauptbestandteile der weißen Pulpa sind die periarteriellen Lymphscheiden (PALS), die vorwiegend T-Lymphozyten enthalten.
29. A hüvelyek mentén találhatók a nyiroktüszők, amelyek a B-limfociták érésének és aktiválódásának helyszínei. – Entlang der Scheiden finden sich die Lymphfollikel (Malpighi-Körperchen), die Orte der Reifung und Aktivierung von B-Lymphozyten sind.
30. A vörös pulpa tölti ki a maradék teret, és feladata a vér sejtjeinek mechanikai szűrése. – Die rote Pulpa (Pulpa rubra) füllt den verbleibenden Raum aus und hat die Aufgabe, die Blutzellen mechanisch zu filtern.
31. A vörös pulpa lépszinuszokból és a közöttük lévő sejtdús hálózatból, a lépkötegekből áll. – Die rote Pulpa besteht aus Milzsinusoiden und dem dazwischen liegenden zellreichen Netzwerk, den Milzsträngen (Billroth-Stränge).
32. A fehér és a vörös pulpa határán található a marginális zóna, ahol a vér sejtjei és az antigének elhagyják a keringést. – An der Grenze zwischen weißer und roter Pulpa liegt die Marginalzone, wo Blutzellen und Antigene die Zirkulation verlassen.
33. A lép vérellátását a lépartéria biztosítja, amely a hasi aorta egyik legnagyobb ágának, a háromosztatú verőérnek a folytatása. – Die Blutversorgung der Milz erfolgt durch die Milzarterie (Arteria splenica), die eine Fortsetzung des Truncus coeliacus ist.
34. A lépartéria a hasnyálmirigy felső széle mentén, kanyargós lefutással halad a lép kapuja felé. – Die Arteria splenica verläuft entlang des Oberrandes der Bauchspeicheldrüse mit gewundenem Verlauf in Richtung Milzhilum.
35. A kapuba érve az artéria több kisebb gerenda-artériára ágazik szét, amelyek belépnek a kötőszöveti sövényekbe. – Am Hilum angekommen, verzweigt sich die Arterie in mehrere kleinere Trabekelarterien, die in die Bindegewebsscheidewände eintreten.
36. A gerendákból kilépve az erek pulpa-artériákká válnak, amelyeket a fehér pulpa nyirokhüvelyei vesznek körül. – Nach dem Austritt aus den Balken werden die Gefäße zu Pulpaarterien, die von den Lymphscheiden der weißen Pulpa umgeben sind.
37. Amikor ezek az erek a nyiroktüszőkön haladnak keresztül, centrális artériáknak nevezzük őket. – Wenn diese Gefäße die Lymphfollikel durchqueren, werden sie als Zentralarterien (Arteriae centrales) bezeichnet.
38. A fehér pulpát elhagyva az erek ecsetartériákká ágaznak szét, amelyek végén hüvelyes kapillárisok találhatók. – Nach Verlassen der weißen Pulpa verzweigen sich die Gefäße in Pinselarteriolen (Arteriolae penicillares), an deren Ende sich Hülsenkapillaren befinden.
39. Az ecsetartériák végén lévő speciális sejthüvelyek, a Schweigger-Seidel-hüvelyek, fontos szerepet játszanak a vér áramlásának szabályozásában. – Die speziellen Zellhülsen am Ende der Pinselarteriolen, die Schweigger-Seidel-Hülsen, spielen eine wichtige Rolle bei der Regulation des Blutflusses.
40. A lép keringésének egyik különlegessége a nyitott és a zárt keringés elmélete. – Eine Besonderheit des Milzkreislaufs ist die Theorie vom offenen und geschlossenen Kreislauf.
41. A nyitott keringés során a vér a kapillárisokból közvetlenül a vörös pulpa kötegeibe ürül, és ott át kell szivárognia a szinuszok falán. – Beim offenen Kreislauf entleert sich das Blut aus den Kapillaren direkt in die Stränge der roten Pulpa und muss dort die Wände der Sinusoide durchqueren.
42. Ez a szűrési folyamat teszi lehetővé, hogy a falósejtek eltávolítsák a rugalmatlanná vált, régi vörösvértesteket. – Dieser Filterprozess ermöglicht es den Fresszellen (Makrophagen), die unelastisch gewordenen, alten Erythrozyten zu entfernen.
43. A zárt keringésben a vér közvetlenül a kapillárisokból a szinuszok üregébe áramlik, kikerülve a mechanikai szűrést. – Im geschlossenen Kreislauf fließt das Blut direkt von den Kapillaren in das Lumen der Sinusoide, wobei die mechanische Filterung umgangen wird.
44. A szinuszokból a vér a pulpa-vénákba, majd a nagyobb gerenda-vénákba gyűlik össze. – Aus den Sinusoiden sammelt sich das Blut in den Pulpa-Venen und anschließend in den größeren Trabekelvenen.
45. A gerenda-vénák a lépkapunál a lépvénává egyesülnek, amely a hasnyálmirigy mögött futva a májkapuvénába torkollik. – Die Trabekelvenen vereinigen sich am Milzhilum zur Milzvene (Vena splenica), die hinter der Bauchspeicheldrüse verläuft und in die Pfortader (Vena portae) mündet.
46. A lép nyirokelvezetése a kapunál lévő nyirokcsomókon keresztül a test középponti nyirokvezetéke felé történik. – Der Lymphabfluss der Milz erfolgt über die Lymphknoten am Hilum (Nodi lymphoidei splenici) in Richtung des Milchbrustgangs (Ductus thoracicus).
47. A szerv beidegzése a vegetatív idegrendszerből, főként a szimpatikus fonatokból származik, amelyek az erek tágasságát szabályozzák. – Die Innervation des Organs stammt aus dem vegetativen Nervensystem, vor allem aus sympathischen Geflechten (Plexus splenicus), welche die Weite der Gefäße regulieren.
48. Klinikai szempontból a lép megnagyobbodása, a splenomegalia, számos fertőző és májbetegség kísérője lehet. – Aus klinischer Sicht kann eine Milzvergrößerung (Splenomegalie) ein Begleitsymptom zahlreicher Infektions- und Lebererkrankungen sein.
49. A lép rendkívül sérülékeny szerv; a bal bordatájékot ért tompa ütés hatására könnyen megrepedhet. – Die Milz ist ein äußerst verletzliches Organ; durch einen stumpfen Schlag auf die linke Rippengegend kann sie leicht reißen (Milzruptur).
50. A léprepedés életveszélyes belső vérzéshez vezethet, mivel a szerv dús érhálózata nem képes az összehúzódásra a vérzés elállításához. – Eine Milzruptur kann zu lebensgefährlichen inneren Blutungen führen, da das dichte Gefäßnetz des Organs nicht zur Kontraktion fähig ist, um die Blutung zu stoppen.
51. Súlyos sérülés esetén szükségessé válhat a lép sebészi eltávolítása, amit splenectomiának nevezünk. – Bei schweren Verletzungen kann die chirurgische Entfernung der Milz (Splenektomie) notwendig werden.
52. Bár az ember képes lép nélkül élni, a műtét után megnő a fogékonyság bizonyos tokos baktériumok által okozott súlyos fertőzésekre. – Obwohl ein Mensch ohne Milz leben kann, erhöht sich nach der Operation die Anfälligkeit für schwere Infektionen durch bestimmte bekapselte Bakterien.
53. Járulékos lép viszonylag gyakran, az emberek mintegy tíz százalékában fordul elő, leginkább a főszerv kapujának közelében. – Eine Nebenmilz (Lien accessorius) kommt relativ häufig vor, bei etwa zehn Prozent der Menschen, meist in der Nähe des Hilums des Hauptorgans.
54. Ezek a kisméretű, borsónyi képletek funkcionálisan megegyeznek a léppel, és fontos ismerni őket egy esetleges műtéti tervezéskor. – Diese kleinen, erbsengroßen Gebilde entsprechen funktionell der Milz und müssen bei einer eventuellen Operationsplanung berücksichtigt werden.
55. Összefoglalva, a lép a szervezet vérszűrő és immunológiai ellenőrző állomása, amely nélkülözhetetlen a keringő vér minőségének fenntartásához. – Zusammenfassend ist die Milz die Blutfilter- und immunologische Kontrollstation des Körpers, die für die Aufrechterhaltung der Qualität des zirkulierenden Blutes unerlässlich ist.
(aufklappen)magyar
1. A lép a legnagyobb másodlagos nyirokszerv, amely közvetlenül a vérkeringésbe van iktatva.
2. Ez a kávébab alakú szerv a hasüreg bal felső negyedében, azaz a bal bordaív alatt helyezkedik el.
3. Egy egészséges felnőttben a lép hossza körülbelül tíz-tizenkét centiméter, tömege pedig százötven és kétszáz gramm között mozog.
4. A szerv színe sötétvörös, ami a rendkívül dús vérellátásának és a benne tárolt vérmennyiségnek köszönhető.
5. A lép az egyedfejlődés ötödik hetében kezd el kialakulni a gyomor hátsó felfüggesztő szalagjának mesenchymájából.
6. A magzati élet során a lépnek meghatározó szerepe van a vérképzésben, azaz a vörösvértestek és fehérvérsejtek előállításában.
7. Születés után a vérképző funkció visszahúzódik, és a szerv elsősorban az immunvédekezésért, valamint a vér szűréséért felel.
8. A lép egyik fő feladata az elöregedett vagy károsodott vörösvértestek kiszűrése és lebontása, amit „vörösvértest-temetőnek” is neveznek.
9. Ebben a folyamatban a lép lebontja a hemoglobint, a felszabaduló vasat pedig újrahasznosítja az új sejtek képzéséhez.
10. Az immunológiai funkciók keretében a lép fehér pulpája részt vesz az idegen anyagok elleni specifikus védekezésben.
11. Emellett a lép jelentős vérraktárként is funkcionál, ahol a szervezet a vérlemezkék mintegy egyharmadát tárolja.
12. A lép teljes mértékben intraperitoneális helyzetű, tehát a hashártya minden oldalról körülveszi.
13. A szerv domború felszíne, a rekeszi felszín, közvetlenül a rekeszizom bal kupolája alatt fekszik.
14. A zsigeri felszín homorú, és a szomszédos szervekkel való érintkezés miatt több benyomatot is mutat.
15. A gyomri benyomat a szerv elülső-felső részén található, ahol a lép a gyomorral érintkezik.
16. A veséhez kapcsolódó benyomat a lép hátulsó-alsó részén helyezkedik el, jelezve a bal vesével való szomszédságot.
17. A lépen látható még a vastagbélhez kapcsolódó benyomat is, amely a bal colonflexura érintkezési helye.
18. A lép kapuja a zsigeri felszín közepén található, itt lépnek be és ki a szerv erei és idegei.
19. A szervet a gyomorral a gyomor-lép szalag köti össze, amelyben rövid gyomorerek futnak.
20. A lép és a bal vese, illetve a hátsó hasfal között a lép-vese szalag feszül ki.
21. A lép-vese szalag fontos képleteket tartalmaz, többek között a lépartériát, a lépvénát és a hasnyálmirigy farki részét.
22. A lép alsó pólusát a rekesz-vastagbél szalag támasztja alá, amely egyfajta „léptasakot” alkot a szerv számára.
23. A lép külső rétege egy feszes kötőszöveti tok, amelybe simaizomsejtek is beágyazódnak.
24. Ebből a tokból kötőszöveti sövények, úgynevezett gerendák indulnak a szerv belseje felé.
25. A gerendák alkotják a lép vázát, és bennük haladnak a nagyobb erek, a gerenda-artériák és gerenda-vénák.
26. A lép belső állománya, a pulpa, két funkcionálisan különböző részre, a fehér és a vörös pulpára oszlik.
27. A fehér pulpa tulajdonképpen a lépartéria ágai körül elhelyezkedő nyirokszövet, amely a szerv körülbelül huszonöt százalékát teszi ki.
28. A fehér pulpa fő alkotói a periarteriális nyirokhüvelyek, amelyek főként T-limfocitákat tartalmaznak.
29. A hüvelyek mentén találhatók a nyiroktüszők, amelyek a B-limfociták érésének és aktiválódásának helyszínei.
30. A vörös pulpa tölti ki a maradék teret, és feladata a vér sejtjeinek mechanikai szűrése.
31. A vörös pulpa lépszinuszokból és a közöttük lévő sejtdús hálózatból, a lépkötegekből áll.
32. A fehér és a vörös pulpa határán található a marginális zóna, ahol a vér sejtjei és az antigének elhagyják a keringést.
33. A lép vérellátását a lépartéria biztosítja, amely a hasi aorta egyik legnagyobb ágának, a háromosztatú verőérnek a folytatása.
34. A lépartéria a hasnyálmirigy felső széle mentén, kanyargós lefutással halad a lép kapuja felé.
35. A kapuba érve az artéria több kisebb gerenda-artériára ágazik szét, amelyek belépnek a kötőszöveti sövényekbe.
36. A gerendákból kilépve az erek pulpa-artériákká válnak, amelyeket a fehér pulpa nyirokhüvelyei vesznek körül.
37. Amikor ezek az erek a nyiroktüszőkön haladnak keresztül, centrális artériáknak nevezzük őket.
38. A fehér pulpát elhagyva az erek ecsetartériákká ágaznak szét, amelyek végén hüvelyes kapillárisok találhatók.
39. Az ecsetartériák végén lévő speciális sejthüvelyek, a Schweigger-Seidel-hüvelyek, fontos szerepet játszanak a vér áramlásának szabályozásában.
40. A lép keringésének egyik különlegessége a nyitott és a zárt keringés elmélete.
41. A nyitott keringés során a vér a kapillárisokból közvetlenül a vörös pulpa kötegeibe ürül, és ott át kell szivárognia a szinuszok falán.
42. Ez a szűrési folyamat teszi lehetővé, hogy a falósejtek eltávolítsák a rugalmatlanná vált, régi vörösvértesteket.
43. A zárt keringésben a vér közvetlenül a kapillárisokból a szinuszok üregébe áramlik, kikerülve a mechanikai szűrést.
44. A szinuszokból a vér a pulpa-vénákba, majd a nagyobb gerenda-vénákba gyűlik össze.
45. A gerenda-vénák a lépkapunál a lépvénává egyesülnek, amely a hasnyálmirigy mögött futva a májkapuvénába torkollik.
46. A lép nyirokelvezetése a kapunál lévő nyirokcsomókon keresztül a test középponti nyirokvezetéke felé történik.
47. A szerv beidegzése a vegetatív idegrendszerből, főként a szimpatikus fonatokból származik, amelyek az erek tágasságát szabályozzák.
48. Klinikai szempontból a lép megnagyobbodása, a splenomegalia, számos fertőző és májbetegség kísérője lehet.
49. A lép rendkívül sérülékeny szerv; a bal bordatájékot ért tompa ütés hatására könnyen megrepedhet.
50. A léprepedés életveszélyes belső vérzéshez vezethet, mivel a szerv dús érhálózata nem képes az összehúzódásra a vérzés elállításához.
51. Súlyos sérülés esetén szükségessé válhat a lép sebészi eltávolítása, amit splenectomiának nevezünk.
52. Bár az ember képes lép nélkül élni, a műtét után megnő a fogékonyság bizonyos tokos baktériumok által okozott súlyos fertőzésekre.
53. Járulékos lép viszonylag gyakran, az emberek mintegy tíz százalékában fordul elő, leginkább a főszerv kapujának közelében.
54. Ezek a kisméretű, borsónyi képletek funkcionálisan megegyeznek a léppel, és fontos ismerni őket egy esetleges műtéti tervezéskor.
55. Összefoglalva, a lép a szervezet vérszűrő és immunológiai ellenőrző állomása, amely nélkülözhetetlen a keringő vér minőségének fenntartásához.
(aufklappen)német
1. Die Milz (Lien) ist das größte sekundäre lymphatische Organ und direkt in den Blutkreislauf eingeschaltet.
2. Dieses kaffeebohnenförmige Organ liegt im linken oberen Quadranten der Bauchhöhle, also unterhalb des linken Rippenbogens.
3. Bei egyem gesunden Erwachsenen ist die Milz etwa zehn bis zwölf Zentimeter lang und wiegt zwischen einhundertfünfzig und zweihundert Gramm.
4. Die Farbe des Organs ist dunkelrot, was auf die extrem reiche Gefäßversorgung und die darin gespeicherte Blutmenge zurückzuführen ist.
5. Die Milz beginnt sich in der fünften Woche der Embryonalentwicklung aus dem Mesenchym des dorsalen Aufhängebandes (Mesogastrium dorsale) des Magens zu entwickeln.
6. Während des fetalen Lebens spielt die Milz eine entscheidende Rolle bei der Blutbildung (Hämatopoese), also der Produktion von Erythrozyten und Leukozyten.
7. Nach der Geburt bildet sich die blutbildende Funktion zurück, und das Organ ist primár für die Immunabwehr sowie die Filterung des Blutes verantwortlich.
8. Eine der Hauptaufgaben der Milz ist das Herausfiltern und Abbauen überalterter oder geschädigter roter Blutkörperchen, weshalb sie auch als „Erythrozytenfriedhof“ bezeichnet wird.
9. In diesem Prozess baut die Milz das Hämoglobin ab und bereitet das freigesetzte Eisen für die Bildung neuer Zellen wieder auf.
10. Im Rahmen der immunologischen Funktionen ist die weiße Pulpa der Milz an der spezifischen Abwehr gegen Fremdstoffe beteiligt.
11. Zudem fungiert die Milz als bedeutender Blut speicher, in dem der Organismus etwa ein Drittel der Blutplättchen (Thrombozyten) lagert.
12. Die Milz liegt vollständig intraperitoneal, wird also von allen Seiten vom Bauchfell (Peritoneum) umgeben.
13. Die konvexe Fläche des Organs, die Zwerchfellfläche (Facies diaphragmatica), liegt direkt unter der linken Kuppel des Zwerchfells.
14. Die Eingeweidefläche (Facies visceralis) ist konkav und weist aufgrund des Kontakts mit benachbarten Organen mehrere Eindellungen (Impressionen) auf.
15. Die Magenimpression (Impressio gastrica) befindet sich am anterosuperioren Teil des Organs, wo die Milz den Magen berührt.
16. Die nierenbezogene Eindellung (Impressio renalis) liegt am posteroinferioren Teil der Milz und zeigt die Nachbarschaft zur linken Niere an.
17. An der Milz ist zudem eine dickdarmbezogene Eindellung (Impressio colica) sichtbar, welche die Kontaktstelle zur linken Dickdarmkrümmung (Flexura coli sinistra) darstellt.
18. Das Milzhilum (Hilus lienis) befindet sich in der Mitte der Eingeweidefläche; hier treten die Gefäße und Nerven des Organs ein und aus.
19. Das Magen-Milz-Band (Ligamentum gastrosplenicum) verbindet das Organ mit dem Magen und führt die kurzen Magengefäße (Vasa gastrica brevia).
20. Zwischen der Milz und der linken Niere bzw. der hinteren Bauchwand spannt sich das Milz-Nieren-Band (Ligamentum splenorenale) aus.
21. Das Ligamentum splenorenale enthält wichtige Strukturen, darunter die Milzarterie (Arteria splenica), die Milzvene (Vena splenica) und den Schwanz der Bauchspeicheldrüse (Cauda pancreatis).
22. Der untere Milzpol wird durch das Zwerchfell-Dickdarm-Band (Ligamentum phrenicocolicum) gestützt, das eine Art „Milznische“ für das Organ bildet.
23. Die äußere Schicht der Milz ist eine straffe Bindegewebskapsel (Tunica fibrosa), in die auch glatte Muskelzellen eingebettet sind.
24. Von dieser Kapsel gehen Bindegewebsscheidewände, die sogenannten Balken (Trabeculae), in das Innere des Organs aus.
25. Die Trabekel bilden das Gerüst der Milz, und in ihnen verlaufen die größeren Gefäße, die Trabekelarterien und Trabekelvenen.
26. Das innere Gewebe der Milz, die Pulpa, unterteilt sich in zwei funktionell verschiedene Bereiche: die weiße und die vörös Pulpa.
27. Die weiße Pulpa (Pulpa alba) ist eigentlich das um die Äste der Milzarterie angeordnete lymphatische Gewebe, das etwa fünfundzwanzig Prozent des Organs ausmacht.
28. Die Hauptbestandteile der weißen Pulpa sind die periarteriellen Lymphscheiden (PALS), die vorwiegend T-Lymphozyten enthalten.
29. Entlang der Scheiden finden sich die Lymphfollikel (Malpighi-Körperchen), die Orte der Reifung und Aktivierung von B-Lymphozyten sind.
30. Die rote Pulpa (Pulpa rubra) füllt den verbleibenden Raum aus und hat die Aufgabe, die Blutzellen mechanisch zu filtern.
31. Die rote Pulpa besteht aus Milzsinusoiden und dem dazwischen liegenden zellreichen Netzwerk, den Milzsträngen (Billroth-Stränge).
32. An der Grenze zwischen weißer und roter Pulpa liegt die Marginalzone, wo Blutzellen und Antigene die Zirkulation verlassen.
33. Die Blutversorgung der Milz erfolgt durch die Milzarterie (Arteria splenica), die eine Fortsetzung des Truncus coeliacus ist.
34. Die Arteria splenica verläuft entlang des Oberrandes der Bauchspeicheldrüse mit gewundenem Verlauf in Richtung Milzhilum.
35. Am Hilum angekommen, verzweigt sich die Arterie in mehrere kleinere Trabekelarterien, die in die Bindegewebsscheidewände eintreten.
36. Nach dem Austritt aus den Balken werden die Gefäße zu Pulpaarterien, die von den Lymphscheiden der weißen Pulpa umgeben sind.
37. Wenn diese Gefäße die Lymphfollikel durchqueren, werden sie als Zentralarterien (Arteriae centrales) bezeichnet.
38. Nach Verlassen der weißen Pulpa verzweigen sich die Gefäße in Pinselarteriolen (Arteriolae penicillares), an deren Ende sich Hülsenkapillaren befinden.
39. Die speziellen Zellhülsen am Ende der Pinselarteriolen, die Schweigger-Seidel-Hülsen, spielen eine wichtige Rolle bei der Regulation des Blutflusses.
40. Eine Besonderheit des Milzkreislaufs ist die Theorie vom offenen und geschlossenen Kreislauf.
41. Beim offenen Kreislauf entleert sich das Blut aus den Kapillaren direkt in die Stränge der roten Pulpa und muss dort die Wände der Sinusoide durchqueren.
42. Dieser Filterprozess ermöglicht es den Fresszellen (Makrophagen), die unelastisch gewordenen, alten Erythrozyten zu entfernen.
43. Im geschlossenen Kreislauf fließt das Blut direkt von den Kapillaren in das Lumen der Sinusoide, wobei die mechanische Filterung umgangen wird.
44. Aus den Sinusoiden sammelt sich das Blut in den Pulpa-Venen und anschließend in den größeren Trabekelvenen.
45. Die Trabekelvenen vereinigen sich am Milzhilum zur Milzvene (Vena splenica), die hinter der Bauchspeicheldrüse verläuft und in die Pfortader (Vena portae) mündet.
46. Der Lymphabfluss der Milz erfolgt über die Lymphknoten am Hilum (Nodi lymphoidei splenici) in Richtung des Milchbrustgangs (Ductus thoracicus).
47. Die Innervation des Organs stammt aus dem vegetativen Nervensystem, vor allem aus sympathischen Geflechten (Plexus splenicus), welche die Weite der Gefäße regulieren.
48. Aus klinischer Sicht kann eine Milzvergrößerung (Splenomegalie) ein Begleitsymptom zahlreicher Infektions- und Lebererkrankungen sein.
49. Die Milz ist ein äußerst verletzliches Organ; durch einen stumpfen Schlag auf die linke Rippengegend kann sie leicht reißen (Milzruptur).
50. Eine Milzruptur kann zu lebensgefährlichen inneren Blutungen führen, da das dichte Gefäßnetz des Organs nicht zur Kontraktion fähig ist, um die Blutung zu stoppen.
51. Bei schweren Verletzungen kann die chirurgische Entfernung der Milz (Splenektomie) notwendig werden.
52. Obwohl ein Mensch ohne Milz leben kann, erhöht sich nach der Operation die Anfälligkeit für schwere Infektionen durch bestimmte bekapselte Bakterien.
53. Eine Nebenmilz (Lien accessorius) kommt relativ häufig vor, bei etwa zehn Prozent der Menschen, meist in der Nähe des Hilums des Hauptorgans.
54. Diese kleinen, erbsengroßen Gebilde entsprechen funktionell der Milz und müssen bei einer eventuellen Operationsplanung berücksichtigt werden.
55. Zusammenfassend ist die Milz die Blutfilter- und immunologische Kontrollstation des Körpers, die für die Aufrechterhaltung der Qualität des zirkulierenden Blutes unerlässlich ist.