4.15.2 – A keresztcsont-csípőcsonti ízület és a szeméremcsonti összeköttetés – Kreuzbein-Darmbein-Gelenk und Schambeinfuge
1. A medencecsontok hátul a keresztcsonttal, elöl pedig egymással kapcsolódnak, így terhelhető, csak csekély mértékben elmozduló csontos gyűrűt alkotnak. – Die Hüftbeine sind hinten mit dem Kreuzbein und vorn miteinander verbunden, wodurch ein belastbarer, nur gering beweglicher knöcherner Ring entsteht.
2. Hátulsó összeköttetésük a páros keresztcsont-csípőcsonti ízület (articulatio sacroiliaca), amely a gerinc és az alsó végtag közötti erőátvitel központi eleme. – Ihre hintere Verbindung ist das paarige Kreuzbein-Darmbein-Gelenk (Articulatio sacroiliaca), das ein zentrales Element der Kraftübertragung zwischen Wirbelsäule und unterer Extremität darstellt.
3. Ízületi felszíneit a keresztcsont és a csípőcsont fül alakú felszínei (facies auriculares) képezik, amelyek szabálytalanul barázdáltak és szorosan illeszkednek egymáshoz. – Die Gelenkflächen werden von den ohrförmigen Flächen des Kreuz- und Darmbeins (Facies auriculares) gebildet, die unregelmäßig gefurcht sind und eng ineinandergreifen.
4. A felszínek alakja növeli a súrlódást, ezáltal a medencét érő nagy erők mellett is korlátozza a csontok egymáshoz viszonyított elcsúszását. – Die Form der Flächen erhöht die Reibung und begrenzt dadurch selbst bei hohen Belastungen des Beckens das gegeneinander gerichtete Gleiten der Knochen.
5. Míg a keresztcsont ízületi felszínét főként üvegporc borítja, a csípőcsont oldalán vékonyabb rostosporcos réteg található. – Während die Gelenkfläche des Kreuzbeins überwiegend von hyalinem Knorpel bedeckt ist, liegt auf der Darmbeinseite eine dünnere faserknorpelige Schicht.
6. Az ízületi tok szoros, különösen elöl fejlődött ki jól, hátul pedig a rendkívül erős szalagok szinte teljesen helyettesítik. – Die Gelenkkapsel ist straff und besonders vorn gut ausgebildet, während sie hinten nahezu vollständig durch außerordentlich kräftige Bänder ersetzt wird.
7. Elülső részét a keresztcsont-csípőcsonti elülső szalagok (ligamenta sacroiliaca anteriora) erősítik meg, amelyek a szomszédos csontfelszínek között feszülnek. – Den vorderen Abschnitt verstärken die vorderen Kreuzbein-Darmbein-Bänder (Ligamenta sacroiliaca anteriora), die zwischen benachbarten Knochenflächen verlaufen.
8. Az ízület mögött elhelyezkedő csontközötti szalagok (ligamenta sacroiliaca interossea) a tuberositas iliacát kötik össze a keresztcsont érdességével. – Die hinter dem Gelenk gelegenen Zwischenknochenbänder (Ligamenta sacroiliaca interossea) verbinden die Tuberositas iliaca mit der Rauigkeit des Kreuzbeins.
9. Rövid, erős rostkötegeik a test legteherbíróbb szalagjai közé tartoznak, és alapvetően megakadályozzák az ízületi felszínek szétválását. – Ihre kurzen, kräftigen Faserzüge gehören zu den belastbarsten Bändern des Körpers und verhindern wesentlich ein Auseinanderweichen der Gelenkflächen.
10. Felületesebben a hátsó keresztcsont-csípőcsonti szalagok (ligamenta sacroiliaca posteriora) húzódnak, amelyek tovább növelik a medencegyűrű stabilitását. – Oberflächlicher verlaufen die hinteren Kreuzbein-Darmbein-Bänder (Ligamenta sacroiliaca posteriora), welche die Stabilität des Beckenrings zusätzlich erhöhen.
11. A csípő-ágyéki szalag (ligamentum iliolumbale) az alsó ágyékcsigolyákat rögzíti a csípőtarajhoz, és tehermentesíti az ágyék-keresztcsonti átmenetet. – Das Darmbein-Lenden-Band (Ligamentum iliolumbale) befestigt die unteren Lendenwirbel am Darmbeinkamm und entlastet den lumbosakralen Übergang.
12. További biztosítást nyújt a keresztcsont-ülőtövisi és a keresztcsont-ülőgumói szalag, amelyek a keresztcsont alsó részét az ülőcsonthoz kapcsolják. – Zusätzliche Sicherung bieten das Ligamentum sacrospinale und das Ligamentum sacrotuberale, welche den unteren Teil des Kreuzbeins mit dem Sitzbein verbinden.
13. A ligamentum sacrospinale a keresztcsont és a farkcsont oldalsó szélétől az ülőtövishez húzódik. – Das Ligamentum sacrospinale zieht vom seitlichen Rand des Kreuz- und Steißbeins zum Sitzbeinstachel.
14. Mögötte a szélesebb ligamentum sacrotuberale az ülőgumón tapad, miközben rostjai részben a hátulsó csípőtövisekig folytatódnak. – Hinter ihm setzt das breitere Ligamentum sacrotuberale am Sitzbeinhöcker an, wobei sich seine Fasern teilweise bis zu den hinteren Darmbeinstacheln fortsetzen.
15. E két szalag a nagy és kis ülőbevágást a foramen ischiadicum majus, illetve minus nevű nyílássá egészíti ki. – Diese beiden Bänder ergänzen die große und kleine Sitzbeinkerbe zum Foramen ischiadicum majus beziehungsweise minus.
16. A nyílásokon izmok, erek és idegek haladnak át a medenceüreg, a farpofa, a gáttájék és az alsó végtag között. – Durch diese Öffnungen ziehen Muskeln, Gefäße und Nerven zwischen Beckenhöhle, Gesäßregion, Dammgebiet und unterer Extremität.
17. Terheléskor a keresztcsont felső része előre és lefelé billenne, alsó csúcsa pedig hátrafelé mozdulna, ezt azonban a szalagrendszer hatékonyan korlátozza. – Unter Belastung würde der obere Teil des Kreuzbeins nach vorn und unten kippen, während seine Spitze nach hinten ausweichen würde; das Bandsystem begrenzt dies jedoch wirksam.
18. A keresztcsont előrebillenését nutatiónak, az ellenkező irányú mozgást counternutatiónak nevezzük, bár mindkettő csak néhány fokos elmozdulást jelent. – Die Vorwärtskippung des Kreuzbeins wird als Nutation, die entgegengesetzte Bewegung als Kontranutation bezeichnet, wobei beide nur wenige Winkelgrade umfassen.
19. Csekély mozgékonysága miatt az articulatio sacroiliaca feszes ízületnek, vagyis amphiarthrosisnak tekinthető. – Wegen seiner geringen Beweglichkeit gilt das Iliosakralgelenk als straffes Gelenk, also als Amphiarthrose.
20. Rugalmassága mégis fontos, mert járáskor és ugráskor tompítja a gerincről a medenceövre átadódó lökéseket. – Seine Elastizität ist dennoch wichtig, da sie beim Gehen und Springen die von der Wirbelsäule auf den Beckengürtel übertragenen Stöße dämpft.
21. Elöl a két szeméremcsontot a szeméremcsonti összeköttetés (symphysis pubica) egyesíti, amely másodlagos porcos csontkapcsolat. – Vorn verbindet die Schambeinfuge (Symphysis pubica) die beiden Schambeine; sie ist eine sekundäre knorpelige Knochenverbindung.
22. Az egymás felé tekintő facies symphysialisokat vékony üvegporcréteg borítja, közöttük pedig rostporcos discus interpubicus helyezkedik el. – Die einander zugewandten Facies symphysiales sind von einer dünnen hyalinen Knorpelschicht bedeckt, zwischen ihnen liegt der faserknorpelige Discus interpubicus.
23. A porckorong kollagénrostjai ellenállnak a húzó- és nyíróerőknek, miközben víztartalma révén bizonyos fokú rugalmas alakváltozást tesz lehetővé. – Die Kollagenfasern der Scheibe widerstehen Zug- und Scherkräften, während ihr Wassergehalt eine begrenzte elastische Verformung ermöglicht.
24. Belsejében gyakran keskeny, folyadékot tartalmazó rés található, ezért az összeköttetést olykor félízületként is jellemzik. – In ihrem Inneren befindet sich häufig ein schmaler, flüssigkeitsgefüllter Spalt, weshalb die Verbindung mitunter als Halbgelenk bezeichnet wird.
25. Felső szélét a ligamentum pubicum superius erősíti, amely a két szeméremcsont felső felszíne között halad. – Den oberen Rand verstärkt das Ligamentum pubicum superius, das zwischen den oberen Flächen beider Schambeine verläuft.
26. Alul a szeméremcsonti ívelt szalag (ligamentum arcuatum pubis) húzódik, amely lekerekíti és megerősíti a szeméremcsont alatti szöget. – Unten verläuft das bogenförmige Schambeinband (Ligamentum arcuatum pubis), das den Winkel unterhalb der Schambeinfuge abrundet und verstärkt.
27. Elöl és hátul további rostkötegek fonódnak a discus interpubicus és a környező csonthártya rostjai közé. – Vorn und hinten verflechten sich weitere Faserzüge mit den Fasern des Discus interpubicus und der umgebenden Knochenhaut.
28. Normális körülmények között valódi ízületi mozgás nincs, csupán igen kisfokú eltolódás és rugalmas tágulás lehetséges. – Unter normalen Bedingungen findet keine eigentliche Gelenkbewegung statt; möglich sind lediglich eine äußerst geringe Verschiebung und elastische Erweiterung.
29. Várandósság alatt hormonális hatások fokozhatják a szalagok és a symphysis rugalmasságát, ami a szülőcsatorna kismértékű tágulását segíti. – Während der Schwangerschaft können hormonelle Einflüsse die Nachgiebigkeit der Bänder und der Symphyse erhöhen, wodurch eine geringe Erweiterung des Geburtskanals unterstützt wird.
30. A két articulatio sacroiliaca és a symphysis pubica együtt zárt rendszert alkot, ezért egyik összeköttetés elmozdulása szükségszerűen befolyásolja a másik kettőt is. – Die beiden Iliosakralgelenke und die Schambeinfuge bilden gemeinsam ein geschlossenes System, weshalb eine Bewegung einer Verbindung zwangsläufig auch die beiden anderen beeinflusst.
(aufklappen)magyar
1. A medencecsontok hátul a keresztcsonttal, elöl pedig egymással kapcsolódnak, így terhelhető, csak csekély mértékben elmozduló csontos gyűrűt alkotnak.
2. Hátulsó összeköttetésük a páros keresztcsont-csípőcsonti ízület (articulatio sacroiliaca), amely a gerinc és az alsó végtag közötti erőátvitel központi eleme.
3. Ízületi felszíneit a keresztcsont és a csípőcsont fül alakú felszínei (facies auriculares) képezik, amelyek szabálytalanul barázdáltak és szorosan illeszkednek egymáshoz.
4. A felszínek alakja növeli a súrlódást, ezáltal a medencét érő nagy erők mellett is korlátozza a csontok egymáshoz viszonyított elcsúszását.
5. Míg a keresztcsont ízületi felszínét főként üvegporc borítja, a csípőcsont oldalán vékonyabb rostosporcos réteg található.
6. Az ízületi tok szoros, különösen elöl fejlődött ki jól, hátul pedig a rendkívül erős szalagok szinte teljesen helyettesítik.
7. Elülső részét a keresztcsont-csípőcsonti elülső szalagok (ligamenta sacroiliaca anteriora) erősítik meg, amelyek a szomszédos csontfelszínek között feszülnek.
8. Az ízület mögött elhelyezkedő csontközötti szalagok (ligamenta sacroiliaca interossea) a tuberositas iliacát kötik össze a keresztcsont érdességével.
9. Rövid, erős rostkötegeik a test legteherbíróbb szalagjai közé tartoznak, és alapvetően megakadályozzák az ízületi felszínek szétválását.
10. Felületesebben a hátsó keresztcsont-csípőcsonti szalagok (ligamenta sacroiliaca posteriora) húzódnak, amelyek tovább növelik a medencegyűrű stabilitását.
11. A csípő-ágyéki szalag (ligamentum iliolumbale) az alsó ágyékcsigolyákat rögzíti a csípőtarajhoz, és tehermentesíti az ágyék-keresztcsonti átmenetet.
12. További biztosítást nyújt a keresztcsont-ülőtövisi és a keresztcsont-ülőgumói szalag, amelyek a keresztcsont alsó részét az ülőcsonthoz kapcsolják.
13. A ligamentum sacrospinale a keresztcsont és a farkcsont oldalsó szélétől az ülőtövishez húzódik.
14. Mögötte a szélesebb ligamentum sacrotuberale az ülőgumón tapad, miközben rostjai részben a hátulsó csípőtövisekig folytatódnak.
15. E két szalag a nagy és kis ülőbevágást a foramen ischiadicum majus, illetve minus nevű nyílássá egészíti ki.
16. A nyílásokon izmok, erek és idegek haladnak át a medenceüreg, a farpofa, a gáttájék és az alsó végtag között.
17. Terheléskor a keresztcsont felső része előre és lefelé billenne, alsó csúcsa pedig hátrafelé mozdulna, ezt azonban a szalagrendszer hatékonyan korlátozza.
18. A keresztcsont előrebillenését nutatiónak, az ellenkező irányú mozgást counternutatiónak nevezzük, bár mindkettő csak néhány fokos elmozdulást jelent.
19. Csekély mozgékonysága miatt az articulatio sacroiliaca feszes ízületnek, vagyis amphiarthrosisnak tekinthető.
20. Rugalmassága mégis fontos, mert járáskor és ugráskor tompítja a gerincről a medenceövre átadódó lökéseket.
21. Elöl a két szeméremcsontot a szeméremcsonti összeköttetés (symphysis pubica) egyesíti, amely másodlagos porcos csontkapcsolat.
22. Az egymás felé tekintő facies symphysialisokat vékony üvegporcréteg borítja, közöttük pedig rostporcos discus interpubicus helyezkedik el.
23. A porckorong kollagénrostjai ellenállnak a húzó- és nyíróerőknek, miközben víztartalma révén bizonyos fokú rugalmas alakváltozást tesz lehetővé.
24. Belsejében gyakran keskeny, folyadékot tartalmazó rés található, ezért az összeköttetést olykor félízületként is jellemzik.
25. Felső szélét a ligamentum pubicum superius erősíti, amely a két szeméremcsont felső felszíne között halad.
26. Alul a szeméremcsonti ívelt szalag (ligamentum arcuatum pubis) húzódik, amely lekerekíti és megerősíti a szeméremcsont alatti szöget.
27. Elöl és hátul további rostkötegek fonódnak a discus interpubicus és a környező csonthártya rostjai közé.
28. Normális körülmények között valódi ízületi mozgás nincs, csupán igen kisfokú eltolódás és rugalmas tágulás lehetséges.
29. Várandósság alatt hormonális hatások fokozhatják a szalagok és a symphysis rugalmasságát, ami a szülőcsatorna kismértékű tágulását segíti.
30. A két articulatio sacroiliaca és a symphysis pubica együtt zárt rendszert alkot, ezért egyik összeköttetés elmozdulása szükségszerűen befolyásolja a másik kettőt is.
(aufklappen)német
1. Die Hüftbeine sind hinten mit dem Kreuzbein und vorn miteinander verbunden, wodurch ein belastbarer, nur gering beweglicher knöcherner Ring entsteht.
2. Ihre hintere Verbindung ist das paarige Kreuzbein-Darmbein-Gelenk (Articulatio sacroiliaca), das ein zentrales Element der Kraftübertragung zwischen Wirbelsäule und unterer Extremität darstellt.
3. Die Gelenkflächen werden von den ohrförmigen Flächen des Kreuz- und Darmbeins (Facies auriculares) gebildet, die unregelmäßig gefurcht sind und eng ineinandergreifen.
4. Die Form der Flächen erhöht die Reibung und begrenzt dadurch selbst bei hohen Belastungen des Beckens das gegeneinander gerichtete Gleiten der Knochen.
5. Während die Gelenkfläche des Kreuzbeins überwiegend von hyalinem Knorpel bedeckt ist, liegt auf der Darmbeinseite eine dünnere faserknorpelige Schicht.
6. Die Gelenkkapsel ist straff und besonders vorn gut ausgebildet, während sie hinten nahezu vollständig durch außerordentlich kräftige Bänder ersetzt wird.
7. Den vorderen Abschnitt verstärken die vorderen Kreuzbein-Darmbein-Bänder (Ligamenta sacroiliaca anteriora), die zwischen benachbarten Knochenflächen verlaufen.
8. Die hinter dem Gelenk gelegenen Zwischenknochenbänder (Ligamenta sacroiliaca interossea) verbinden die Tuberositas iliaca mit der Rauigkeit des Kreuzbeins.
9. Ihre kurzen, kräftigen Faserzüge gehören zu den belastbarsten Bändern des Körpers und verhindern wesentlich ein Auseinanderweichen der Gelenkflächen.
10. Oberflächlicher verlaufen die hinteren Kreuzbein-Darmbein-Bänder (Ligamenta sacroiliaca posteriora), welche die Stabilität des Beckenrings zusätzlich erhöhen.
11. Das Darmbein-Lenden-Band (Ligamentum iliolumbale) befestigt die unteren Lendenwirbel am Darmbeinkamm und entlastet den lumbosakralen Übergang.
12. Zusätzliche Sicherung bieten das Ligamentum sacrospinale und das Ligamentum sacrotuberale, welche den unteren Teil des Kreuzbeins mit dem Sitzbein verbinden.
13. Das Ligamentum sacrospinale zieht vom seitlichen Rand des Kreuz- und Steißbeins zum Sitzbeinstachel.
14. Hinter ihm setzt das breitere Ligamentum sacrotuberale am Sitzbeinhöcker an, wobei sich seine Fasern teilweise bis zu den hinteren Darmbeinstacheln fortsetzen.
15. Diese beiden Bänder ergänzen die große und kleine Sitzbeinkerbe zum Foramen ischiadicum majus beziehungsweise minus.
16. Durch diese Öffnungen ziehen Muskeln, Gefäße und Nerven zwischen Beckenhöhle, Gesäßregion, Dammgebiet und unterer Extremität.
17. Unter Belastung würde der obere Teil des Kreuzbeins nach vorn und unten kippen, während seine Spitze nach hinten ausweichen würde; das Bandsystem begrenzt dies jedoch wirksam.
18. Die Vorwärtskippung des Kreuzbeins wird als Nutation, die entgegengesetzte Bewegung als Kontranutation bezeichnet, wobei beide nur wenige Winkelgrade umfassen.
19. Wegen seiner geringen Beweglichkeit gilt das Iliosakralgelenk als straffes Gelenk, also als Amphiarthrose.
20. Seine Elastizität ist dennoch wichtig, da sie beim Gehen und Springen die von der Wirbelsäule auf den Beckengürtel übertragenen Stöße dämpft.
21. Vorn verbindet die Schambeinfuge (Symphysis pubica) die beiden Schambeine; sie ist eine sekundäre knorpelige Knochenverbindung.
22. Die einander zugewandten Facies symphysiales sind von einer dünnen hyalinen Knorpelschicht bedeckt, zwischen ihnen liegt der faserknorpelige Discus interpubicus.
23. Die Kollagenfasern der Scheibe widerstehen Zug- und Scherkräften, während ihr Wassergehalt eine begrenzte elastische Verformung ermöglicht.
24. In ihrem Inneren befindet sich häufig ein schmaler, flüssigkeitsgefüllter Spalt, weshalb die Verbindung mitunter als Halbgelenk bezeichnet wird.
25. Den oberen Rand verstärkt das Ligamentum pubicum superius, das zwischen den oberen Flächen beider Schambeine verläuft.
26. Unten verläuft das bogenförmige Schambeinband (Ligamentum arcuatum pubis), das den Winkel unterhalb der Schambeinfuge abrundet und verstärkt.
27. Vorn und hinten verflechten sich weitere Faserzüge mit den Fasern des Discus interpubicus und der umgebenden Knochenhaut.
28. Unter normalen Bedingungen findet keine eigentliche Gelenkbewegung statt; möglich sind lediglich eine äußerst geringe Verschiebung und elastische Erweiterung.
29. Während der Schwangerschaft können hormonelle Einflüsse die Nachgiebigkeit der Bänder und der Symphyse erhöhen, wodurch eine geringe Erweiterung des Geburtskanals unterstützt wird.
30. Die beiden Iliosakralgelenke und die Schambeinfuge bilden gemeinsam ein geschlossenes System, weshalb eine Bewegung einer Verbindung zwangsläufig auch die beiden anderen beeinflusst.