4.15.3 – A kis és a nagy medence, nemi különbségek – Kleines und großes Becken, Geschlechtsunterschiede
1. A csontos medencét a két medencecsont, a keresztcsont és a farkcsont alkotja, amelyek együttesen a törzs és az alsó végtag közötti teherhordó gyűrűt képezik. – Das knöcherne Becken besteht aus den beiden Hüftbeinen, dem Kreuzbein und dem Steißbein, die gemeinsam einen tragenden Ring zwischen Rumpf und unterer Extremität bilden.
2. Üregét a linea terminalis osztja egy felső, tágabb nagy medencére és egy alsó, zártabb kis medencére. – Sein Raum wird durch die Linea terminalis in ein oberes, weiteres großes Becken und ein unteres, geschlosseneres kleines Becken gegliedert.
3. Ez a képzeletbeli határvonal hátul a keresztcsont előreugró felső pereménél, a promontoriumnál kezdődik. – Diese gedachte Grenzlinie beginnt hinten am vorspringenden oberen Rand des Kreuzbeins, dem Promontorium.
4. Innen oldalra a keresztcsont szárnyának elülső szélén, majd a csípőcsont linea arcuatáján halad tovább. – Von dort verläuft sie seitlich über den vorderen Rand des Kreuzbeinflügels und anschließend entlang der Linea arcuata des Darmbeins.
5. Előrefelé az eminentia iliopubicán és a pecten ossis pubison keresztül éri el a szeméremcsonti összeköttetés felső szélét. – Nach vorn erreicht sie über die Eminentia iliopubica und das Pecten ossis pubis den oberen Rand der Schambeinfuge.
6. A linea terminalis által körülhatárolt sík alkotja a felső medencenyílást (apertura pelvis superior), vagyis a kis medence bemenetét. – Die von der Linea terminalis umschlossene Ebene bildet die obere Beckenöffnung (Apertura pelvis superior), also den Eingang des kleinen Beckens.
7. Fölötte helyezkedik el a nagy medence (pelvis major), amelyet főként a két csípőlapát belső felszíne határol. – Oberhalb liegt das große Becken (Pelvis major), das hauptsächlich von den Innenflächen der beiden Darmbeinschaufeln begrenzt wird.
8. Nyitott felső és elülső részével a hasüreg folytatásának tekinthető, ezért benne elsősorban hasi szervek és bélkacsok helyezkednek el. – Mit seinem nach oben und vorn offenen Raum gilt es als Fortsetzung der Bauchhöhle, weshalb darin vor allem Bauchorgane und Darmschlingen liegen.
9. Oldalsó falát a fossa iliacát kitöltő musculus iliacus béleli, amely a musculus psoas majorral együtt az alsó végtag felé halad. – Seine Seitenwand wird vom Musculus iliacus ausgekleidet, der gemeinsam mit dem Musculus psoas major zur unteren Extremität zieht.
10. A linea terminalis alatt fekvő kis medence (pelvis minor) a tulajdonképpeni medenceüreget és a csontos szülőcsatorna nagy részét foglalja magában. – Das unterhalb der Linea terminalis gelegene kleine Becken (Pelvis minor) umfasst die eigentliche Beckenhöhle und einen großen Teil des knöchernen Geburtskanals.
11. Felső határa a medencebemenet, alsó végét pedig az alsó medencenyílás (apertura pelvis inferior), vagyis a medencekimenet képezi. – Seine obere Grenze ist der Beckeneingang, sein unteres Ende bildet die untere Beckenöffnung (Apertura pelvis inferior), also der Beckenausgang.
12. A kis medence elülső fala rövid, mert lényegében a szeméremcsontok testei és a symphysis pubica alkotják. – Die Vorderwand des kleinen Beckens ist kurz, da sie im Wesentlichen von den Körpern der Schambeine und der Symphysis pubica gebildet wird.
13. Hátulsó fala jóval hosszabb és homorú, ezt a keresztcsont és a farkcsont medencei felszíne adja. – Seine Hinterwand ist wesentlich länger und konkav; sie wird von den Beckenflächen des Kreuz- und Steißbeins gebildet.
14. Oldalról a medencecsont acetabulum alatti részei, valamint a membrana obturatoria és a hozzájuk kapcsolódó izmok határolják. – Seitlich wird es von den unterhalb des Acetabulums gelegenen Abschnitten des Hüftbeins sowie von der Membrana obturatoria und den zugehörigen Muskeln begrenzt.
15. A medencebemenet mögött húzódó üreg lefelé először kissé beszűkül, majd a kimenet közelében ismét tágulhat. – Der hinter dem Beckeneingang verlaufende Raum verengt sich nach unten zunächst leicht und kann sich in der Nähe des Ausgangs wieder erweitern.
16. Tengelye nem egyenes, hanem a keresztcsont homorulatát követő, előrefelé görbülő vonal, amelynek iránya szülészeti szempontból különösen fontos. – Seine Achse ist nicht gerade, sondern folgt als nach vorn gekrümmte Linie der Kreuzbeinhöhlung, was geburtshilflich besonders bedeutsam ist.
17. A medencekimenetet elöl a szeméremcsonti ív, oldalról az ülőgumók, hátul pedig a farkcsont csúcsa határolja. – Der Beckenausgang wird vorn vom Schambogen, seitlich von den Sitzbeinhöckern und hinten von der Spitze des Steißbeins begrenzt.
18. Oldalsó-hátulsó határához a keresztcsont-ülőgumói szalagok is hozzájárulnak, amelyek a csontos bevágásokat rostos keretté egészítik ki. – An seiner seitlich-hinteren Begrenzung beteiligen sich auch die Ligamenta sacrotuberalia, welche die knöchernen Einschnitte zu einem faserigen Rahmen ergänzen.
19. Élő emberben a medencekimenetet a medencefenék izmai és kötőszövetes lemezei zárják le, miközben átjárást biztosítanak a kismedencei szervek kivezető útjai számára. – Beim lebenden Menschen wird der Beckenausgang durch Muskeln und Bindegewebsplatten des Beckenbodens verschlossen, die zugleich Durchtrittswege für die Ausgänge der Beckenorgane freilassen.
20. A medence alakját az életkor, a testalkat és az egyéni fejlődés is befolyásolja, legjelentősebb rendszeres eltérései azonban a nemek között figyelhetők meg. – Die Form des Beckens wird auch von Alter, Körperbau und individueller Entwicklung beeinflusst; die bedeutendsten regelmäßigen Unterschiede bestehen jedoch zwischen den Geschlechtern.
21. Nőben a medence általában alacsonyabb, szélesebb és könnyebb felépítésű, ami a várandóssághoz és a szüléshez való alkalmazkodással függ össze. – Bei der Frau ist das Becken im Allgemeinen niedriger, breiter und leichter gebaut, was mit der Anpassung an Schwangerschaft und Geburt zusammenhängt.
22. Férfiban ezzel szemben magasabb, keskenyebb és vastagabb falú medence jellemző, amelyen az izomtapadási helyek rendszerint erőteljesebben rajzolódnak ki. – Beim Mann ist dagegen ein höheres, schmaleres und dickwandigeres Becken typisch, an dem die Muskelansatzstellen gewöhnlich kräftiger ausgeprägt sind.
23. A női csípőlapátok jobban szétnyílnak oldalra, míg a férfimedencében meredekebben állnak és kevésbé távolodnak el egymástól. – Die weiblichen Darmbeinschaufeln weichen stärker seitlich auseinander, während sie im männlichen Becken steiler stehen und weniger voneinander entfernt sind.
24. Ennek megfelelően a női medence harántátmérője nagyobb, és a csípőtarajok közötti külső távolság is rendszerint szélesebb. – Dementsprechend ist der Querdurchmesser des weiblichen Beckens größer, und auch der äußere Abstand zwischen den Darmbeinkämmen ist gewöhnlich weiter.
25. A női medencebemenet többnyire harántovális vagy kerekded, míg férfiban a promontorium előemelkedése miatt gyakran kártyaszív alakú. – Der weibliche Beckeneingang ist meist queroval oder rundlich, während er beim Mann wegen des vorspringenden Promontoriums häufig kartenherzförmig erscheint.
26. Nőben a kis medence ürege tágabb és inkább hengeres, férfiban viszont keskenyebb, mélyebb és lefelé tölcsérszerűen szűkül. – Bei der Frau ist der Raum des kleinen Beckens weiter und eher zylindrisch, beim Mann dagegen schmaler, tiefer und nach unten trichterförmig verengt.
27. A női keresztcsont rövidebb, szélesebb és kevésbé görbült, ezért kisebb mértékben domborodik be a szülőcsatorna hátulsó falába. – Das weibliche Kreuzbein ist kürzer, breiter und weniger gekrümmt, sodass es sich weniger stark in die Hinterwand des Geburtskanals vorwölbt.
28. Férfiban a keresztcsont hosszabb és keskenyebb, elülső homorulata pedig általában kifejezettebb. – Beim Mann ist das Kreuzbein länger und schmaler, seine vordere Konkavität gewöhnlich stärker ausgeprägt.
29. A női ülőtövisek kevésbé ugranak be a medenceüregbe, és egymástól való távolságuk nagyobb, ami tágítja a medence középső síkját. – Die weiblichen Sitzbeinstacheln ragen weniger weit in die Beckenhöhle hinein und liegen weiter auseinander, wodurch die mittlere Beckenebene erweitert wird.
30. Férfiban az ülőtövisek erősebben kiemelkednek és közelebb helyezkednek el egymáshoz, ezért a kismedence középső része szűkebb. – Beim Mann treten die Sitzbeinstacheln stärker hervor und liegen näher beieinander, weshalb der mittlere Abschnitt des kleinen Beckens enger ist.
31. Az ülőgumók nőben szintén távolabb állnak, így a medencekimenet harántirányban nagyobb teret biztosít. – Auch die Sitzbeinhöcker stehen bei der Frau weiter auseinander, sodass der Beckenausgang in Querrichtung mehr Raum bietet.
32. Különösen feltűnő eltérés mutatkozik a szeméremcsont alatti szögben, amelyet a két alsó szeméremcsonti ág zár közre. – Ein besonders auffälliger Unterschied zeigt sich im Winkel unterhalb der Schambeinfuge, der von den beiden unteren Schambeinästen eingeschlossen wird.
33. Nőben ez a szeméremcsonti ív széles, tompaszögű és rendszerint 80–90 foknál nagyobb, míg férfiban keskenyebb és hegyesszögű. – Bei der Frau ist dieser Schambogen breit, stumpfwinklig und gewöhnlich größer als 80–90 Grad, während er beim Mann schmaler und spitzwinklig ist.
34. A nagy ülőbevágás nőben tágabb és sekélyebb, férfiban ellenben szűkebb, mélyebb és határozottabban ívelt. – Die große Sitzbeinkerbe ist bei der Frau weiter und flacher, beim Mann dagegen enger, tiefer und deutlicher gekrümmt.
35. Bár e jellemzők egyenként jelentős egyéni változatosságot mutatnak, együttes értékelésük megbízhatóan szemlélteti a női és férfi medence eltérő funkcionális felépítését. – Obwohl diese Merkmale einzeln eine erhebliche individuelle Variabilität zeigen, veranschaulicht ihre gemeinsame Beurteilung zuverlässig den unterschiedlichen funktionellen Bau des weiblichen und männlichen Beckens.
(aufklappen)magyar
1. A csontos medencét a két medencecsont, a keresztcsont és a farkcsont alkotja, amelyek együttesen a törzs és az alsó végtag közötti teherhordó gyűrűt képezik.
2. Üregét a linea terminalis osztja egy felső, tágabb nagy medencére és egy alsó, zártabb kis medencére.
3. Ez a képzeletbeli határvonal hátul a keresztcsont előreugró felső pereménél, a promontoriumnál kezdődik.
4. Innen oldalra a keresztcsont szárnyának elülső szélén, majd a csípőcsont linea arcuatáján halad tovább.
5. Előrefelé az eminentia iliopubicán és a pecten ossis pubison keresztül éri el a szeméremcsonti összeköttetés felső szélét.
6. A linea terminalis által körülhatárolt sík alkotja a felső medencenyílást (apertura pelvis superior), vagyis a kis medence bemenetét.
7. Fölötte helyezkedik el a nagy medence (pelvis major), amelyet főként a két csípőlapát belső felszíne határol.
8. Nyitott felső és elülső részével a hasüreg folytatásának tekinthető, ezért benne elsősorban hasi szervek és bélkacsok helyezkednek el.
9. Oldalsó falát a fossa iliacát kitöltő musculus iliacus béleli, amely a musculus psoas majorral együtt az alsó végtag felé halad.
10. A linea terminalis alatt fekvő kis medence (pelvis minor) a tulajdonképpeni medenceüreget és a csontos szülőcsatorna nagy részét foglalja magában.
11. Felső határa a medencebemenet, alsó végét pedig az alsó medencenyílás (apertura pelvis inferior), vagyis a medencekimenet képezi.
12. A kis medence elülső fala rövid, mert lényegében a szeméremcsontok testei és a symphysis pubica alkotják.
13. Hátulsó fala jóval hosszabb és homorú, ezt a keresztcsont és a farkcsont medencei felszíne adja.
14. Oldalról a medencecsont acetabulum alatti részei, valamint a membrana obturatoria és a hozzájuk kapcsolódó izmok határolják.
15. A medencebemenet mögött húzódó üreg lefelé először kissé beszűkül, majd a kimenet közelében ismét tágulhat.
16. Tengelye nem egyenes, hanem a keresztcsont homorulatát követő, előrefelé görbülő vonal, amelynek iránya szülészeti szempontból különösen fontos.
17. A medencekimenetet elöl a szeméremcsonti ív, oldalról az ülőgumók, hátul pedig a farkcsont csúcsa határolja.
18. Oldalsó-hátulsó határához a keresztcsont-ülőgumói szalagok is hozzájárulnak, amelyek a csontos bevágásokat rostos keretté egészítik ki.
19. Élő emberben a medencekimenetet a medencefenék izmai és kötőszövetes lemezei zárják le, miközben átjárást biztosítanak a kismedencei szervek kivezető útjai számára.
20. A medence alakját az életkor, a testalkat és az egyéni fejlődés is befolyásolja, legjelentősebb rendszeres eltérései azonban a nemek között figyelhetők meg.
21. Nőben a medence általában alacsonyabb, szélesebb és könnyebb felépítésű, ami a várandóssághoz és a szüléshez való alkalmazkodással függ össze.
22. Férfiban ezzel szemben magasabb, keskenyebb és vastagabb falú medence jellemző, amelyen az izomtapadási helyek rendszerint erőteljesebben rajzolódnak ki.
23. A női csípőlapátok jobban szétnyílnak oldalra, míg a férfimedencében meredekebben állnak és kevésbé távolodnak el egymástól.
24. Ennek megfelelően a női medence harántátmérője nagyobb, és a csípőtarajok közötti külső távolság is rendszerint szélesebb.
25. A női medencebemenet többnyire harántovális vagy kerekded, míg férfiban a promontorium előemelkedése miatt gyakran kártyaszív alakú.
26. Nőben a kis medence ürege tágabb és inkább hengeres, férfiban viszont keskenyebb, mélyebb és lefelé tölcsérszerűen szűkül.
27. A női keresztcsont rövidebb, szélesebb és kevésbé görbült, ezért kisebb mértékben domborodik be a szülőcsatorna hátulsó falába.
28. Férfiban a keresztcsont hosszabb és keskenyebb, elülső homorulata pedig általában kifejezettebb.
29. A női ülőtövisek kevésbé ugranak be a medenceüregbe, és egymástól való távolságuk nagyobb, ami tágítja a medence középső síkját.
30. Férfiban az ülőtövisek erősebben kiemelkednek és közelebb helyezkednek el egymáshoz, ezért a kismedence középső része szűkebb.
31. Az ülőgumók nőben szintén távolabb állnak, így a medencekimenet harántirányban nagyobb teret biztosít.
32. Különösen feltűnő eltérés mutatkozik a szeméremcsont alatti szögben, amelyet a két alsó szeméremcsonti ág zár közre.
33. Nőben ez a szeméremcsonti ív széles, tompaszögű és rendszerint 80–90 foknál nagyobb, míg férfiban keskenyebb és hegyesszögű.
34. A nagy ülőbevágás nőben tágabb és sekélyebb, férfiban ellenben szűkebb, mélyebb és határozottabban ívelt.
35. Bár e jellemzők egyenként jelentős egyéni változatosságot mutatnak, együttes értékelésük megbízhatóan szemlélteti a női és férfi medence eltérő funkcionális felépítését.
(aufklappen)német
1. Das knöcherne Becken besteht aus den beiden Hüftbeinen, dem Kreuzbein und dem Steißbein, die gemeinsam einen tragenden Ring zwischen Rumpf und unterer Extremität bilden.
2. Sein Raum wird durch die Linea terminalis in ein oberes, weiteres großes Becken und ein unteres, geschlosseneres kleines Becken gegliedert.
3. Diese gedachte Grenzlinie beginnt hinten am vorspringenden oberen Rand des Kreuzbeins, dem Promontorium.
4. Von dort verläuft sie seitlich über den vorderen Rand des Kreuzbeinflügels und anschließend entlang der Linea arcuata des Darmbeins.
5. Nach vorn erreicht sie über die Eminentia iliopubica und das Pecten ossis pubis den oberen Rand der Schambeinfuge.
6. Die von der Linea terminalis umschlossene Ebene bildet die obere Beckenöffnung (Apertura pelvis superior), also den Eingang des kleinen Beckens.
7. Oberhalb liegt das große Becken (Pelvis major), das hauptsächlich von den Innenflächen der beiden Darmbeinschaufeln begrenzt wird.
8. Mit seinem nach oben und vorn offenen Raum gilt es als Fortsetzung der Bauchhöhle, weshalb darin vor allem Bauchorgane und Darmschlingen liegen.
9. Seine Seitenwand wird vom Musculus iliacus ausgekleidet, der gemeinsam mit dem Musculus psoas major zur unteren Extremität zieht.
10. Das unterhalb der Linea terminalis gelegene kleine Becken (Pelvis minor) umfasst die eigentliche Beckenhöhle und einen großen Teil des knöchernen Geburtskanals.
11. Seine obere Grenze ist der Beckeneingang, sein unteres Ende bildet die untere Beckenöffnung (Apertura pelvis inferior), also der Beckenausgang.
12. Die Vorderwand des kleinen Beckens ist kurz, da sie im Wesentlichen von den Körpern der Schambeine und der Symphysis pubica gebildet wird.
13. Seine Hinterwand ist wesentlich länger und konkav; sie wird von den Beckenflächen des Kreuz- und Steißbeins gebildet.
14. Seitlich wird es von den unterhalb des Acetabulums gelegenen Abschnitten des Hüftbeins sowie von der Membrana obturatoria und den zugehörigen Muskeln begrenzt.
15. Der hinter dem Beckeneingang verlaufende Raum verengt sich nach unten zunächst leicht und kann sich in der Nähe des Ausgangs wieder erweitern.
16. Seine Achse ist nicht gerade, sondern folgt als nach vorn gekrümmte Linie der Kreuzbeinhöhlung, was geburtshilflich besonders bedeutsam ist.
17. Der Beckenausgang wird vorn vom Schambogen, seitlich von den Sitzbeinhöckern und hinten von der Spitze des Steißbeins begrenzt.
18. An seiner seitlich-hinteren Begrenzung beteiligen sich auch die Ligamenta sacrotuberalia, welche die knöchernen Einschnitte zu einem faserigen Rahmen ergänzen.
19. Beim lebenden Menschen wird der Beckenausgang durch Muskeln und Bindegewebsplatten des Beckenbodens verschlossen, die zugleich Durchtrittswege für die Ausgänge der Beckenorgane freilassen.
20. Die Form des Beckens wird auch von Alter, Körperbau und individueller Entwicklung beeinflusst; die bedeutendsten regelmäßigen Unterschiede bestehen jedoch zwischen den Geschlechtern.
21. Bei der Frau ist das Becken im Allgemeinen niedriger, breiter und leichter gebaut, was mit der Anpassung an Schwangerschaft und Geburt zusammenhängt.
22. Beim Mann ist dagegen ein höheres, schmaleres und dickwandigeres Becken typisch, an dem die Muskelansatzstellen gewöhnlich kräftiger ausgeprägt sind.
23. Die weiblichen Darmbeinschaufeln weichen stärker seitlich auseinander, während sie im männlichen Becken steiler stehen und weniger voneinander entfernt sind.
24. Dementsprechend ist der Querdurchmesser des weiblichen Beckens größer, und auch der äußere Abstand zwischen den Darmbeinkämmen ist gewöhnlich weiter.
25. Der weibliche Beckeneingang ist meist queroval oder rundlich, während er beim Mann wegen des vorspringenden Promontoriums häufig kartenherzförmig erscheint.
26. Bei der Frau ist der Raum des kleinen Beckens weiter und eher zylindrisch, beim Mann dagegen schmaler, tiefer und nach unten trichterförmig verengt.
27. Das weibliche Kreuzbein ist kürzer, breiter und weniger gekrümmt, sodass es sich weniger stark in die Hinterwand des Geburtskanals vorwölbt.
28. Beim Mann ist das Kreuzbein länger und schmaler, seine vordere Konkavität gewöhnlich stärker ausgeprägt.
29. Die weiblichen Sitzbeinstacheln ragen weniger weit in die Beckenhöhle hinein und liegen weiter auseinander, wodurch die mittlere Beckenebene erweitert wird.
30. Beim Mann treten die Sitzbeinstacheln stärker hervor und liegen näher beieinander, weshalb der mittlere Abschnitt des kleinen Beckens enger ist.
31. Auch die Sitzbeinhöcker stehen bei der Frau weiter auseinander, sodass der Beckenausgang in Querrichtung mehr Raum bietet.
32. Ein besonders auffälliger Unterschied zeigt sich im Winkel unterhalb der Schambeinfuge, der von den beiden unteren Schambeinästen eingeschlossen wird.
33. Bei der Frau ist dieser Schambogen breit, stumpfwinklig und gewöhnlich größer als 80–90 Grad, während er beim Mann schmaler und spitzwinklig ist.
34. Die große Sitzbeinkerbe ist bei der Frau weiter und flacher, beim Mann dagegen enger, tiefer und deutlicher gekrümmt.
35. Obwohl diese Merkmale einzeln eine erhebliche individuelle Variabilität zeigen, veranschaulicht ihre gemeinsame Beurteilung zuverlässig den unterschiedlichen funktionellen Bau des weiblichen und männlichen Beckens.