6.5.1 – A szőrszál és a szőrtüsző felépítése – Der Bau von Haarschaft und Haarfollikel
1. A szőr a hám szarusodó járulékos képlete, amelynek látható része a bőrfelszín fölé emelkedő szőrszál, mélyebb része pedig a szőrtüszőben helyezkedik el. – Das Haar ist ein verhornendes Anhangsgebilde des Epithels, dessen sichtbarer Teil als Haarschaft über die Hautoberfläche hinausragt, während sein tieferer Abschnitt im Haarfollikel liegt.
2. Elhelyezkedésétől és vastagságától függetlenül minden szőr elhalt, keratinnal telt hámsejtekből épül fel, ezért levágása önmagában nem jár fájdalommal. – Unabhängig von Lage und Dicke besteht jedes Haar aus abgestorbenen, keratingefüllten Epithelzellen, weshalb das Abschneiden an sich keine Schmerzen verursacht.
3. A bőr felszíne fölött szabadon álló szőrszálat hajszálnak vagy szőrszálnak, latinul scapus pili-nak nevezik. – Der frei über der Hautoberfläche stehende Haarschaft wird lateinisch als Scapus pili bezeichnet.
4. Mélyebben a szőr gyökere (radix pili) folytatódik, amelyet hengeres hámburokként vesz körül a szőrtüsző (folliculus pili). – In der Tiefe setzt sich das Haar als Haarwurzel (Radix pili) fort, die vom Haarfollikel (Folliculus pili) wie von einer zylindrischen Epithelscheide umgeben wird.
5. A gyökér alsó vége kiszélesedik, és létrehozza a szőrhagymát (bulbus pili), amely a szőr növekedésének központi területe. – Das untere Ende der Wurzel erweitert sich zur Haarzwiebel (Bulbus pili), die den zentralen Wachstumsbereich des Haares bildet.
6. Alulról a kötőszövetes szőrszemölcs (papilla pili) boltosul be a hagymába, miközben kapillárisai és idegrostjai kapcsolatot teremtenek a környező irhával. – Von unten wölbt sich die bindegewebige Haarpapille (Papilla pili) in die Haarzwiebel vor, wobei ihre Kapillaren und Nervenfasern die Verbindung zur umgebenden Lederhaut herstellen.
7. A papillát körülvevő, gyorsan osztódó mátrixsejtek alkotják a szőrmátrixot, amelyből a szőrszál és a belső gyökérhüvely sejtjei származnak. – Die sich rasch teilenden Matrixzellen um die Papille bilden die Haarmatrix, aus der die Zellen des Haarschaftes und der inneren Wurzelscheide hervorgehen.
8. Ahogy az új sejtek a mélyben keletkeznek, a korábban létrejött sejtrétegeket felfelé tolják, miközben azok fokozatosan elszarusodnak. – Während in der Tiefe neue Zellen entstehen, schieben sie die zuvor gebildeten Zellschichten nach oben, wobei diese allmählich verhornen.
9. A szőrszál keresztmetszetében rendszerint három, egymást koncentrikusan körülvevő rész különíthető el: a velőállomány, a kéregállomány és a kutikula. – Im Querschnitt des Haarschaftes lassen sich gewöhnlich drei konzentrisch angeordnete Bereiche unterscheiden: Mark, Rinde und Kutikula.
10. Legbelül található a szőr velőállománya (medulla pili), amely laza elrendezésű, részben levegőt tartalmazó sejtekből állhat. – Im Innersten liegt das Haarmark (Medulla pili), das aus locker angeordneten, teilweise lufthaltigen Zellen bestehen kann.
11. Vékony szőrszálakban a velőállomány hiányozhat vagy csak szakaszosan jelenik meg, ezért nem tekinthető minden szőr állandó alkotórészének. – In dünnen Haaren kann das Mark fehlen oder nur abschnittsweise auftreten und ist daher kein konstanter Bestandteil jedes Haares.
12. A szőrszál tömegének legnagyobb részét a kéregállomány (cortex pili) adja, amely hosszanti irányban rendezett, erősen elszarusodott sejtekből épül fel. – Den größten Teil der Haarmasse bildet die Haarrinde (Cortex pili), die aus längsgerichteten, stark verhornten Zellen aufgebaut ist.
13. A kéreg sejtjeiben található kemény keratin biztosítja a szőr szakítószilárdságát, hajlékonyságát és a mechanikai hatásokkal szembeni ellenállását. – Das harte Keratin in den Rindenzellen verleiht dem Haar Zugfestigkeit, Biegsamkeit und Widerstandsfähigkeit gegenüber mechanischen Einwirkungen.
14. Ugyanebben a rétegben helyezkednek el a melaninpigmentek, amelyek mennyisége, típusa és eloszlása alapvetően meghatározza a haj vagy a szőr színét. – In derselben Schicht liegen die Melaninpigmente, deren Menge, Art und Verteilung die Farbe des Haares wesentlich bestimmen.
15. Kívülről a szőrszálat a kutikula (cuticula pili) borítja, amelynek lapos, áttetsző sejtjei tetőcserepekhez hasonlóan fedik egymást. – Außen wird der Haarschaft von der Haarkutikula (Cuticula pili) bedeckt, deren flache, durchsichtige Zellen sich dachziegelartig überlagern.
16. A kutikula szabad sejtszélei a szőrszál csúcsa felé irányulnak, és a belső gyökérhüvely ellenkező irányú pikkelyeivel kapcsolódnak össze. – Die freien Zellränder der Kutikula weisen zur Haarspitze und greifen in die entgegengesetzt gerichteten Schuppen der inneren Wurzelscheide ein.
17. Ez a kapcsolódás növekedés közben vezeti és rögzíti a szőrszálat, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az fokozatosan a felszín felé haladjon. – Diese Verzahnung führt und stabilisiert das Haar während des Wachstums, erlaubt ihm jedoch zugleich, allmählich zur Oberfläche vorzurücken.
18. A szőrtüsző lényegében az epidermisz csőszerű betüremkedése, amely az irhába, vastag szőrök esetében pedig akár a bőraljába is lenyúlhat. – Der Haarfollikel ist im Wesentlichen eine röhrenförmige Einstülpung der Epidermis, die in die Lederhaut und bei kräftigen Haaren bis in die Unterhaut reichen kann.
19. Hámrésze belső és külső gyökérhüvelyre tagolódik, amelyeket kívülről kötőszövetes hüvely vesz körül. – Sein epithelialer Anteil gliedert sich in eine innere und eine äußere Wurzelscheide, die außen von einer bindegewebigen Hülle umgeben werden.
20. A belső gyökérhüvely (vagina radicularis interna) a szőrhagymából ered, körülöleli a növekvő szőrszálat, majd a faggyúmirigy kivezetőcsövének magasságában eltűnik. – Die innere Wurzelscheide (Vagina radicularis interna) entsteht in der Haarzwiebel, umschließt das wachsende Haar und verschwindet etwa auf Höhe des Ausführungsganges der Talgdrüse.
21. Legbelső rétege a hüvelykutikula, amelyet a Huxley-féle réteg, majd kívülről a Henle-féle réteg követ. – Ihre innerste Schicht bildet die Kutikula der Wurzelscheide, auf die die Huxley-Schicht und außen die Henle-Schicht folgen.
22. E rétegek összehangolt elszarusodása olyan szilárd vezetőhengert hoz létre, amely a még formálódó szőrszál alakját és irányát meghatározza. – Die koordinierte Verhornung dieser Schichten bildet einen festen Führungsschlauch, der Form und Richtung des noch entstehenden Haares bestimmt.
23. A külső gyökérhüvely (vagina radicularis externa) közvetlenül az epidermisz csírarétegének folytatása, ezért sejtjei kevésbé differenciáltak maradnak. – Die äußere Wurzelscheide (Vagina radicularis externa) ist eine direkte Fortsetzung der Keimschicht der Epidermis, weshalb ihre Zellen weniger stark differenziert bleiben.
24. A tüsző felső szakaszán a külső gyökérhüvely az epidermisz valamennyi rétegébe folytonosan átmegy, mélyebben azonban szerkezete fokozatosan egyszerűsödik. – Im oberen Follikelabschnitt geht die äußere Wurzelscheide kontinuierlich in sämtliche Schichten der Epidermis über, während ihr Aufbau in der Tiefe zunehmend einfacher wird.
25. Külső felszínén üveghártyának nevezett, megvastagodott bazális membrán húzódik, amely elválasztja a hámeredetű részeket a kötőszövetes hüvelytől. – An ihrer Außenseite liegt eine als Glashaut bezeichnete verdickte Basalmembran, welche die epithelialen Anteile von der bindegewebigen Follikelhülle trennt.
26. A kötőszövetes gyökérhüvely hosszanti és körkörös kollagénrostokat, fibroblastokat, ereket, valamint finom idegrostokat tartalmaz. – Die bindegewebige Wurzelscheide enthält längs und zirkulär verlaufende Kollagenfasern, Fibroblasten, Gefäße sowie feine Nervenfasern.
27. A tüsző üregének felső, tölcsérszerű szakaszát infundibulumnak nevezik, amely a bőrfelszíntől a faggyúmirigy kivezetőcsövének nyílásáig terjed. – Der obere trichterförmige Abschnitt des Follikelkanals heißt Infundibulum und reicht von der Hautoberfläche bis zur Mündung des Talgdrüsenganges.
28. Az infundibulum alatt következő isthmus a faggyúmirigy szájadékától a szőrmerevítő izom tapadási területéig húzódik. – Unterhalb des Infundibulums erstreckt sich der Isthmus von der Mündung der Talgdrüse bis zum Ansatzbereich des Haaraufrichtemuskels.
29. Ettől lefelé helyezkedik el a tüsző változó hosszúságú alsó szakasza, amely az aktív növekedési időben egészen a szőrhagymáig ér. – Darunter liegt der unterschiedlich lange untere Follikelabschnitt, der während der aktiven Wachstumsphase bis zur Haarzwiebel reicht.
30. A szőrtüsző többnyire ferdén süllyed a bőrbe, így a szőrszál nem merőlegesen, hanem jellegzetes szögben lép ki a felszínre. – Der Haarfollikel senkt sich meist schräg in die Haut ein, sodass das Haar nicht senkrecht, sondern in einem charakteristischen Winkel aus der Oberfläche austritt.
31. Lefutásának iránya testtájanként szabályosan változik, és hozzájárul a szőrforgók, szőrirányok, valamint a jellegzetes felszíni mintázatok kialakulásához. – Seine Verlaufsrichtung ändert sich je nach Körperregion regelhaft und trägt zur Ausbildung von Haarwirbeln, Haarströmen und charakteristischen Oberflächenmustern bei.
32. A tüsző falában, a faggyúmirigy alatt található kiöblösödés, az úgynevezett bulge-régió, fontos hámőssejteket tartalmaz. – In der Follikelwand befindet sich unterhalb der Talgdrüse eine Vorwölbung, die sogenannte Bulge-Region, welche wichtige epitheliale Stammzellen enthält.
33. Ezekből az őssejtekből a következő növekedési ciklus során új szőrhagyma képződhet, sérülés esetén pedig az epidermisz regenerációjához is hozzájárulhatnak. – Aus diesen Stammzellen kann im nächsten Wachstumszyklus eine neue Haarzwiebel entstehen; bei Verletzungen können sie außerdem zur Regeneration der Epidermis beitragen.
34. A szőrszál és a tüsző tehát nem két egymástól független képlet, hanem egy folyamatosan megújuló, hám- és kötőszöveti elemekből szerveződő egység. – Haarschaft und Follikel sind somit keine voneinander unabhängigen Gebilde, sondern eine sich fortlaufend erneuernde Einheit aus epithelialen und bindegewebigen Elementen.
35. Finom szerkezetük egyszerre biztosítja a szőr képződését, irányított felszínre jutását, mechanikai rögzítését és a környező bőrszövetekkel való funkcionális kapcsolatát. – Ihr Feinbau ermöglicht zugleich die Haarbildung, das gerichtete Vordringen zur Oberfläche, die mechanische Verankerung und die funktionelle Verbindung mit den umgebenden Hautgeweben.
(aufklappen)magyar
1. A szőr a hám szarusodó járulékos képlete, amelynek látható része a bőrfelszín fölé emelkedő szőrszál, mélyebb része pedig a szőrtüszőben helyezkedik el.
2. Elhelyezkedésétől és vastagságától függetlenül minden szőr elhalt, keratinnal telt hámsejtekből épül fel, ezért levágása önmagában nem jár fájdalommal.
3. A bőr felszíne fölött szabadon álló szőrszálat hajszálnak vagy szőrszálnak, latinul scapus pili-nak nevezik.
4. Mélyebben a szőr gyökere (radix pili) folytatódik, amelyet hengeres hámburokként vesz körül a szőrtüsző (folliculus pili).
5. A gyökér alsó vége kiszélesedik, és létrehozza a szőrhagymát (bulbus pili), amely a szőr növekedésének központi területe.
6. Alulról a kötőszövetes szőrszemölcs (papilla pili) boltosul be a hagymába, miközben kapillárisai és idegrostjai kapcsolatot teremtenek a környező irhával.
7. A papillát körülvevő, gyorsan osztódó mátrixsejtek alkotják a szőrmátrixot, amelyből a szőrszál és a belső gyökérhüvely sejtjei származnak.
8. Ahogy az új sejtek a mélyben keletkeznek, a korábban létrejött sejtrétegeket felfelé tolják, miközben azok fokozatosan elszarusodnak.
9. A szőrszál keresztmetszetében rendszerint három, egymást koncentrikusan körülvevő rész különíthető el: a velőállomány, a kéregállomány és a kutikula.
10. Legbelül található a szőr velőállománya (medulla pili), amely laza elrendezésű, részben levegőt tartalmazó sejtekből állhat.
11. Vékony szőrszálakban a velőállomány hiányozhat vagy csak szakaszosan jelenik meg, ezért nem tekinthető minden szőr állandó alkotórészének.
12. A szőrszál tömegének legnagyobb részét a kéregállomány (cortex pili) adja, amely hosszanti irányban rendezett, erősen elszarusodott sejtekből épül fel.
13. A kéreg sejtjeiben található kemény keratin biztosítja a szőr szakítószilárdságát, hajlékonyságát és a mechanikai hatásokkal szembeni ellenállását.
14. Ugyanebben a rétegben helyezkednek el a melaninpigmentek, amelyek mennyisége, típusa és eloszlása alapvetően meghatározza a haj vagy a szőr színét.
15. Kívülről a szőrszálat a kutikula (cuticula pili) borítja, amelynek lapos, áttetsző sejtjei tetőcserepekhez hasonlóan fedik egymást.
16. A kutikula szabad sejtszélei a szőrszál csúcsa felé irányulnak, és a belső gyökérhüvely ellenkező irányú pikkelyeivel kapcsolódnak össze.
17. Ez a kapcsolódás növekedés közben vezeti és rögzíti a szőrszálat, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az fokozatosan a felszín felé haladjon.
18. A szőrtüsző lényegében az epidermisz csőszerű betüremkedése, amely az irhába, vastag szőrök esetében pedig akár a bőraljába is lenyúlhat.
19. Hámrésze belső és külső gyökérhüvelyre tagolódik, amelyeket kívülről kötőszövetes hüvely vesz körül.
20. A belső gyökérhüvely (vagina radicularis interna) a szőrhagymából ered, körülöleli a növekvő szőrszálat, majd a faggyúmirigy kivezetőcsövének magasságában eltűnik.
21. Legbelső rétege a hüvelykutikula, amelyet a Huxley-féle réteg, majd kívülről a Henle-féle réteg követ.
22. E rétegek összehangolt elszarusodása olyan szilárd vezetőhengert hoz létre, amely a még formálódó szőrszál alakját és irányát meghatározza.
23. A külső gyökérhüvely (vagina radicularis externa) közvetlenül az epidermisz csírarétegének folytatása, ezért sejtjei kevésbé differenciáltak maradnak.
24. A tüsző felső szakaszán a külső gyökérhüvely az epidermisz valamennyi rétegébe folytonosan átmegy, mélyebben azonban szerkezete fokozatosan egyszerűsödik.
25. Külső felszínén üveghártyának nevezett, megvastagodott bazális membrán húzódik, amely elválasztja a hámeredetű részeket a kötőszövetes hüvelytől.
26. A kötőszövetes gyökérhüvely hosszanti és körkörös kollagénrostokat, fibroblastokat, ereket, valamint finom idegrostokat tartalmaz.
27. A tüsző üregének felső, tölcsérszerű szakaszát infundibulumnak nevezik, amely a bőrfelszíntől a faggyúmirigy kivezetőcsövének nyílásáig terjed.
28. Az infundibulum alatt következő isthmus a faggyúmirigy szájadékától a szőrmerevítő izom tapadási területéig húzódik.
29. Ettől lefelé helyezkedik el a tüsző változó hosszúságú alsó szakasza, amely az aktív növekedési időben egészen a szőrhagymáig ér.
30. A szőrtüsző többnyire ferdén süllyed a bőrbe, így a szőrszál nem merőlegesen, hanem jellegzetes szögben lép ki a felszínre.
31. Lefutásának iránya testtájanként szabályosan változik, és hozzájárul a szőrforgók, szőrirányok, valamint a jellegzetes felszíni mintázatok kialakulásához.
32. A tüsző falában, a faggyúmirigy alatt található kiöblösödés, az úgynevezett bulge-régió, fontos hámőssejteket tartalmaz.
33. Ezekből az őssejtekből a következő növekedési ciklus során új szőrhagyma képződhet, sérülés esetén pedig az epidermisz regenerációjához is hozzájárulhatnak.
34. A szőrszál és a tüsző tehát nem két egymástól független képlet, hanem egy folyamatosan megújuló, hám- és kötőszöveti elemekből szerveződő egység.
35. Finom szerkezetük egyszerre biztosítja a szőr képződését, irányított felszínre jutását, mechanikai rögzítését és a környező bőrszövetekkel való funkcionális kapcsolatát.
(aufklappen)német
1. Das Haar ist ein verhornendes Anhangsgebilde des Epithels, dessen sichtbarer Teil als Haarschaft über die Hautoberfläche hinausragt, während sein tieferer Abschnitt im Haarfollikel liegt.
2. Unabhängig von Lage und Dicke besteht jedes Haar aus abgestorbenen, keratingefüllten Epithelzellen, weshalb das Abschneiden an sich keine Schmerzen verursacht.
3. Der frei über der Hautoberfläche stehende Haarschaft wird lateinisch als Scapus pili bezeichnet.
4. In der Tiefe setzt sich das Haar als Haarwurzel (Radix pili) fort, die vom Haarfollikel (Folliculus pili) wie von einer zylindrischen Epithelscheide umgeben wird.
5. Das untere Ende der Wurzel erweitert sich zur Haarzwiebel (Bulbus pili), die den zentralen Wachstumsbereich des Haares bildet.
6. Von unten wölbt sich die bindegewebige Haarpapille (Papilla pili) in die Haarzwiebel vor, wobei ihre Kapillaren und Nervenfasern die Verbindung zur umgebenden Lederhaut herstellen.
7. Die sich rasch teilenden Matrixzellen um die Papille bilden die Haarmatrix, aus der die Zellen des Haarschaftes und der inneren Wurzelscheide hervorgehen.
8. Während in der Tiefe neue Zellen entstehen, schieben sie die zuvor gebildeten Zellschichten nach oben, wobei diese allmählich verhornen.
9. Im Querschnitt des Haarschaftes lassen sich gewöhnlich drei konzentrisch angeordnete Bereiche unterscheiden: Mark, Rinde und Kutikula.
10. Im Innersten liegt das Haarmark (Medulla pili), das aus locker angeordneten, teilweise lufthaltigen Zellen bestehen kann.
11. In dünnen Haaren kann das Mark fehlen oder nur abschnittsweise auftreten und ist daher kein konstanter Bestandteil jedes Haares.
12. Den größten Teil der Haarmasse bildet die Haarrinde (Cortex pili), die aus längsgerichteten, stark verhornten Zellen aufgebaut ist.
13. Das harte Keratin in den Rindenzellen verleiht dem Haar Zugfestigkeit, Biegsamkeit und Widerstandsfähigkeit gegenüber mechanischen Einwirkungen.
14. In derselben Schicht liegen die Melaninpigmente, deren Menge, Art und Verteilung die Farbe des Haares wesentlich bestimmen.
15. Außen wird der Haarschaft von der Haarkutikula (Cuticula pili) bedeckt, deren flache, durchsichtige Zellen sich dachziegelartig überlagern.
16. Die freien Zellränder der Kutikula weisen zur Haarspitze und greifen in die entgegengesetzt gerichteten Schuppen der inneren Wurzelscheide ein.
17. Diese Verzahnung führt und stabilisiert das Haar während des Wachstums, erlaubt ihm jedoch zugleich, allmählich zur Oberfläche vorzurücken.
18. Der Haarfollikel ist im Wesentlichen eine röhrenförmige Einstülpung der Epidermis, die in die Lederhaut und bei kräftigen Haaren bis in die Unterhaut reichen kann.
19. Sein epithelialer Anteil gliedert sich in eine innere und eine äußere Wurzelscheide, die außen von einer bindegewebigen Hülle umgeben werden.
20. Die innere Wurzelscheide (Vagina radicularis interna) entsteht in der Haarzwiebel, umschließt das wachsende Haar und verschwindet etwa auf Höhe des Ausführungsganges der Talgdrüse.
21. Ihre innerste Schicht bildet die Kutikula der Wurzelscheide, auf die die Huxley-Schicht und außen die Henle-Schicht folgen.
22. Die koordinierte Verhornung dieser Schichten bildet einen festen Führungsschlauch, der Form und Richtung des noch entstehenden Haares bestimmt.
23. Die äußere Wurzelscheide (Vagina radicularis externa) ist eine direkte Fortsetzung der Keimschicht der Epidermis, weshalb ihre Zellen weniger stark differenziert bleiben.
24. Im oberen Follikelabschnitt geht die äußere Wurzelscheide kontinuierlich in sämtliche Schichten der Epidermis über, während ihr Aufbau in der Tiefe zunehmend einfacher wird.
25. An ihrer Außenseite liegt eine als Glashaut bezeichnete verdickte Basalmembran, welche die epithelialen Anteile von der bindegewebigen Follikelhülle trennt.
26. Die bindegewebige Wurzelscheide enthält längs und zirkulär verlaufende Kollagenfasern, Fibroblasten, Gefäße sowie feine Nervenfasern.
27. Der obere trichterförmige Abschnitt des Follikelkanals heißt Infundibulum und reicht von der Hautoberfläche bis zur Mündung des Talgdrüsenganges.
28. Unterhalb des Infundibulums erstreckt sich der Isthmus von der Mündung der Talgdrüse bis zum Ansatzbereich des Haaraufrichtemuskels.
29. Darunter liegt der unterschiedlich lange untere Follikelabschnitt, der während der aktiven Wachstumsphase bis zur Haarzwiebel reicht.
30. Der Haarfollikel senkt sich meist schräg in die Haut ein, sodass das Haar nicht senkrecht, sondern in einem charakteristischen Winkel aus der Oberfläche austritt.
31. Seine Verlaufsrichtung ändert sich je nach Körperregion regelhaft und trägt zur Ausbildung von Haarwirbeln, Haarströmen und charakteristischen Oberflächenmustern bei.
32. In der Follikelwand befindet sich unterhalb der Talgdrüse eine Vorwölbung, die sogenannte Bulge-Region, welche wichtige epitheliale Stammzellen enthält.
33. Aus diesen Stammzellen kann im nächsten Wachstumszyklus eine neue Haarzwiebel entstehen; bei Verletzungen können sie außerdem zur Regeneration der Epidermis beitragen.
34. Haarschaft und Follikel sind somit keine voneinander unabhängigen Gebilde, sondern eine sich fortlaufend erneuernde Einheit aus epithelialen und bindegewebigen Elementen.
35. Ihr Feinbau ermöglicht zugleich die Haarbildung, das gerichtete Vordringen zur Oberfläche, die mechanische Verankerung und die funktionelle Verbindung mit den umgebenden Hautgeweben.