3.11.1 – Az idegsejt felépítése és típusai – Bau und Typen der Nervenzelle
1. Az idegszövet jellegzetes működési egysége az idegsejt, vagyis a neuron, amely ingerek felvételére, feldolgozására és továbbítására specializálódott. – Die charakteristische Funktionseinheit des Nervengewebes ist die Nervenzelle, das Neuron, die auf Aufnahme, Verarbeitung und Weiterleitung von Reizen spezialisiert ist.
2. Nagyfokú differenciáltsága mellett a neuron polarizált és kompartmentalizált sejt, amelynek egyes részei eltérő feladatokat végeznek. – Neben ihrem hohen Differenzierungsgrad ist die Nervenzelle polarisiert und kompartimentiert, wobei ihre einzelnen Abschnitte unterschiedliche Aufgaben erfüllen.
3. Szerkezetében három fő terület különíthető el: a sejttest, a többnyire számos dendrit, valamint az általában egyetlen axon. – In ihrem Aufbau lassen sich drei Hauptbereiche unterscheiden: der Zellkörper, die meist zahlreichen Dendriten und das gewöhnlich einzelne Axon.
4. A sejttest (soma seu perikaryon) tartalmazza a sejtmagot és a neuron anyagcseréjéhez, fenntartásához, valamint fehérjeszintéziséhez szükséges organellumokat. – Der Zellkörper (Soma oder Perikaryon) enthält den Zellkern und die für Stoffwechsel, Erhaltung und Proteinsynthese des Neurons erforderlichen Organellen.
5. Többnyire világos, nagy és kerek sejtmagjában lazán elrendezett eukromatin található, ami a sejt intenzív génműködésére utal. – Sein meist heller, großer und runder Zellkern enthält locker angeordnetes Euchromatin, das auf die intensive Genaktivität der Zelle hinweist.
6. A jól fejlett magvacska a riboszomális RNS képzésében vesz részt, így közvetve a neuron jelentős fehérjetermelését szolgálja. – Der gut entwickelte Nukleolus ist an der Bildung ribosomaler RNA beteiligt und dient damit indirekt der beträchtlichen Proteinproduktion des Neurons.
7. Fénymikroszkópos metszeteken a sejttest citoplazmájában bazofil szemcsézettségként jelennek meg az úgynevezett Nissl-rögök. – In lichtmikroskopischen Schnitten erscheinen im Zytoplasma des Zellkörpers die sogenannten Nissl-Schollen als basophile Körnung.
8. Ezek a képletek durva felszínű endoplazmatikus retikulumból és szabad riboszómákból állnak, ezért a fehérjeszintézis fontos helyei. – Diese Strukturen bestehen aus rauem endoplasmatischem Retikulum und freien Ribosomen und sind daher wichtige Orte der Proteinsynthese.
9. A perikaryonban ezenkívül Golgi-készülék, mitokondriumok, lizoszómák, valamint a sejtváz különféle fonalas elemei is megtalálhatók. – Im Perikaryon befinden sich außerdem der Golgi-Apparat, Mitochondrien, Lysosomen und verschiedene fadenförmige Elemente des Zytoskeletts.
10. Mivel az érett neuron általában nem osztódik, hosszú távú fennmaradása különösen függ saját anyagcseréjének és sejten belüli szállításának épségétől. – Da sich das reife Neuron gewöhnlich nicht teilt, hängt sein langfristiger Bestand besonders von einem intakten Stoffwechsel und intrazellulären Transport ab.
11. A sejttestből kiinduló dendritek rendszerint rövidebb, gazdagon elágazó nyúlványok, amelyek a neuron fő receptív felszínét alkotják. – Die vom Zellkörper ausgehenden Dendriten sind gewöhnlich kürzere, reich verzweigte Fortsätze, die die wichtigste rezeptive Oberfläche des Neurons bilden.
12. Elágazásaik során fokozatosan elvékonyodva egy dendritfának nevezett térbeli rendszert hoznak létre, amely jelentősen megnöveli a jelfogadó felületet. – Indem sie sich bei ihren Verzweigungen allmählich verjüngen, bilden sie ein als Dendritenbaum bezeichnetes räumliches System, das die signalempfangende Oberfläche erheblich vergrößert.
13. A proximális dendritszakaszok még számos sejtszervecskét tartalmaznak, mennyiségük azonban a sejttesttől távolodva általában csökken. – Die proximalen Dendritenabschnitte enthalten noch zahlreiche Zellorganellen, deren Menge mit zunehmender Entfernung vom Zellkörper jedoch gewöhnlich abnimmt.
14. Sok neuron dendritjeinek felszínéből apró dendrittüskék emelkednek ki, amelyek számos serkentő szinaptikus kapcsolat posztszinaptikus helyét képezik. – Aus der Oberfläche der Dendriten vieler Neurone ragen kleine dendritische Dornen hervor, die postsynaptische Orte zahlreicher erregender synaptischer Kontakte bilden.
15. Alakjuk és számuk a működés során változhat, ezért a dendrittüskék átrendeződése a neuronális plaszticitás egyik szerkezeti alapja. – Ihre Form und Zahl können sich während der Funktion verändern, weshalb die Umgestaltung dendritischer Dornen eine strukturelle Grundlage neuronaler Plastizität darstellt.
16. A beérkező jelek a dendritekről és a sejttestről az axondomb felé terjednek, ahol a neuron elektromos válaszai összegződnek. – Die eintreffenden Signale breiten sich von den Dendriten und dem Zellkörper zum Axonhügel aus, wo die elektrischen Antworten des Neurons summiert werden.
17. Az axondombból folytatódó kezdeti szakaszban megfelelő membránpotenciál elérésekor akciós potenciál keletkezhet, ezért ezt a területet triggerzónának is nevezik. – Im an den Axonhügel anschließenden Initialsegment kann bei Erreichen eines geeigneten Membranpotenzials ein Aktionspotenzial entstehen, weshalb dieser Bereich auch Triggerzone genannt wird.
18. Innen indul az axon, más néven neurit, amely a neuron vezető nyúlványaként a jelet a sejttesttől távolodó irányban továbbítja. – Hier beginnt das Axon, auch Neurit genannt, das als leitender Fortsatz des Neurons das Signal vom Zellkörper weg weiterleitet.
19. Átmérője az elágazásoknál sem csökken lényegesen, és hosszabb lefutása során legfeljebb néhány oldalágat, úgynevezett kollaterálist ad. – Sein Durchmesser nimmt auch an Verzweigungen nicht wesentlich ab, und während seines längeren Verlaufs gibt es höchstens einige Seitenäste, sogenannte Kollateralen, ab.
20. A végső szakaszon kialakuló gazdag elágazás, a telodendron, több végződéssel kapcsolódhat más neuronokhoz, izomsejtekhez vagy mirigysejtekhez. – Die am Endabschnitt entstehende reiche Verzweigung, das Telodendron, kann über mehrere Endigungen mit anderen Neuronen, Muskelzellen oder Drüsenzellen in Verbindung treten.
21. Az axonvégződések preszinaptikus részeiben szinaptikus vezikulák halmozódnak fel, amelyek kémiai hírvivő anyagokat, neurotranszmittereket tartalmaznak. – In den präsynaptischen Abschnitten der Axonendigungen sammeln sich synaptische Vesikel, die chemische Botenstoffe, sogenannte Neurotransmitter, enthalten.
22. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum és Golgi-készülék nem kerül az axonba, így számos alkotórészét a sejttestből kell odaszállítani. – Raues endoplasmatisches Retikulum und Golgi-Apparat gelangen nicht in das Axon, sodass zahlreiche seiner Bestandteile aus dem Zellkörper dorthin transportiert werden müssen.
23. Mikrotubulusok mentén zajlik az axonális transzport, amely előrefelé membránalkotókat és vezikulákat, visszafelé pedig lebontandó anyagokat és jelzőmolekulákat mozgat. – Entlang der Mikrotubuli erfolgt der axonale Transport, der vorwärts Membranbestandteile und Vesikel, rückwärts dagegen abzubauende Stoffe und Signalmoleküle bewegt.
24. Nyúlványaik száma alapján a neuronokat multipoláris, bipoláris és pszeudounipoláris típusokra lehet felosztani. – Nach der Zahl ihrer Fortsätze lassen sich Neurone in multipolare, bipolare und pseudounipolare Typen einteilen.
25. A multipoláris neuron sejttestéből egy axon és több dendrit ered, ezért ez az idegrendszer leggyakoribb idegsejttípusa. – Vom Zellkörper eines multipolaren Neurons gehen ein Axon und mehrere Dendriten aus, weshalb dies der häufigste Nervenzelltyp des Nervensystems ist.
26. Ebbe a csoportba tartoznak többek között a gerincvelő mozgató idegsejtjei, az agykéreg piramissejtjei és a kisagykéreg Purkinje-sejtjei. – Zu dieser Gruppe gehören unter anderem die motorischen Nervenzellen des Rückenmarks, die Pyramidenzellen der Großhirnrinde und die Purkinje-Zellen der Kleinhirnrinde.
27. Bipoláris neuron esetében a sejttest két ellentétes pólusából egy dendrit és egy axon indul, ami jellegzetes, megnyúlt alakot eredményez. – Bei einem bipolaren Neuron entspringen an zwei entgegengesetzten Polen des Zellkörpers ein Dendrit und ein Axon, wodurch eine charakteristische längliche Gestalt entsteht.
28. Ilyen idegsejtek elsősorban különleges érzékszervi pályákban, például a retinában, a szaglóhámban és a belső fül ganglionjaiban fordulnak elő. – Solche Nervenzellen kommen vor allem in besonderen sensorischen Bahnen vor, beispielsweise in der Netzhaut, im Riechepithel und in den Ganglien des Innenohres.
29. A pszeudounipoláris neuronból egyetlen közös nyúlvány ered, amely rövid szakasz után perifériás és központi ágra válik szét. – Aus einem pseudounipolaren Neuron entspringt ein gemeinsamer Fortsatz, der sich nach kurzem Verlauf in einen peripheren und einen zentralen Ast teilt.
30. E sejtek a gerincvelői és egyes agyidegi érző dúcokban találhatók, ahol a perifériáról érkező információt közvetítik a központi idegrendszer felé. – Diese Zellen befinden sich in den sensiblen Ganglien der Spinalnerven und einiger Hirnnerven, wo sie Informationen aus der Peripherie zum Zentralnervensystem vermitteln.
31. Fejlődésük során eredetileg bipoláris alakjuk úgy módosul, hogy a két nyúlvány kezdeti szakasza egymással egyesül. – Während ihrer Entwicklung verändert sich ihre ursprünglich bipolare Form dadurch, dass die Anfangsabschnitte der beiden Fortsätze miteinander verschmelzen.
32. Funkció szerint érző, mozgató és interneuronokat különböztetünk meg, attól függően, hogy milyen irányban és milyen célhoz továbbítják az információt. – Funktionell werden sensible Neurone, Motoneurone und Interneurone unterschieden, je nachdem, in welcher Richtung und zu welchem Ziel sie Informationen weiterleiten.
33. Az érző neuronok receptoroktól származó jeleket vezetnek a központi idegrendszerbe, míg a mozgató neuronok izmokat vagy mirigyeket idegeznek be. – Sensible Neurone leiten von Rezeptoren stammende Signale zum Zentralnervensystem, während Motoneurone Muskeln oder Drüsen innervieren.
34. Közöttük elhelyezkedve az interneuronok helyi vagy távolabbi idegi hálózatokat kapcsolnak össze, és jelentős szerepet játszanak az információ feldolgozásában. – Zwischen ihnen verbinden Interneurone lokale oder weiter entfernte neuronale Netzwerke und spielen eine wesentliche Rolle bei der Verarbeitung von Informationen.
35. Morfológiájának változatossága ellenére minden neuron felépítése ugyanazt az alapelvet követi: a receptív, integráló és vezető területek rendezett együttműködését. – Trotz der Vielfalt seiner Morphologie folgt der Aufbau jedes Neurons demselben Grundprinzip: dem geordneten Zusammenwirken rezeptiver, integrierender und leitender Bereiche.
(aufklappen)magyar
1. Az idegszövet jellegzetes működési egysége az idegsejt, vagyis a neuron, amely ingerek felvételére, feldolgozására és továbbítására specializálódott.
2. Nagyfokú differenciáltsága mellett a neuron polarizált és kompartmentalizált sejt, amelynek egyes részei eltérő feladatokat végeznek.
3. Szerkezetében három fő terület különíthető el: a sejttest, a többnyire számos dendrit, valamint az általában egyetlen axon.
4. A sejttest (soma seu perikaryon) tartalmazza a sejtmagot és a neuron anyagcseréjéhez, fenntartásához, valamint fehérjeszintéziséhez szükséges organellumokat.
5. Többnyire világos, nagy és kerek sejtmagjában lazán elrendezett eukromatin található, ami a sejt intenzív génműködésére utal.
6. A jól fejlett magvacska a riboszomális RNS képzésében vesz részt, így közvetve a neuron jelentős fehérjetermelését szolgálja.
7. Fénymikroszkópos metszeteken a sejttest citoplazmájában bazofil szemcsézettségként jelennek meg az úgynevezett Nissl-rögök.
8. Ezek a képletek durva felszínű endoplazmatikus retikulumból és szabad riboszómákból állnak, ezért a fehérjeszintézis fontos helyei.
9. A perikaryonban ezenkívül Golgi-készülék, mitokondriumok, lizoszómák, valamint a sejtváz különféle fonalas elemei is megtalálhatók.
10. Mivel az érett neuron általában nem osztódik, hosszú távú fennmaradása különösen függ saját anyagcseréjének és sejten belüli szállításának épségétől.
11. A sejttestből kiinduló dendritek rendszerint rövidebb, gazdagon elágazó nyúlványok, amelyek a neuron fő receptív felszínét alkotják.
12. Elágazásaik során fokozatosan elvékonyodva egy dendritfának nevezett térbeli rendszert hoznak létre, amely jelentősen megnöveli a jelfogadó felületet.
13. A proximális dendritszakaszok még számos sejtszervecskét tartalmaznak, mennyiségük azonban a sejttesttől távolodva általában csökken.
14. Sok neuron dendritjeinek felszínéből apró dendrittüskék emelkednek ki, amelyek számos serkentő szinaptikus kapcsolat posztszinaptikus helyét képezik.
15. Alakjuk és számuk a működés során változhat, ezért a dendrittüskék átrendeződése a neuronális plaszticitás egyik szerkezeti alapja.
16. A beérkező jelek a dendritekről és a sejttestről az axondomb felé terjednek, ahol a neuron elektromos válaszai összegződnek.
17. Az axondombból folytatódó kezdeti szakaszban megfelelő membránpotenciál elérésekor akciós potenciál keletkezhet, ezért ezt a területet triggerzónának is nevezik.
18. Innen indul az axon, más néven neurit, amely a neuron vezető nyúlványaként a jelet a sejttesttől távolodó irányban továbbítja.
19. Átmérője az elágazásoknál sem csökken lényegesen, és hosszabb lefutása során legfeljebb néhány oldalágat, úgynevezett kollaterálist ad.
20. A végső szakaszon kialakuló gazdag elágazás, a telodendron, több végződéssel kapcsolódhat más neuronokhoz, izomsejtekhez vagy mirigysejtekhez.
21. Az axonvégződések preszinaptikus részeiben szinaptikus vezikulák halmozódnak fel, amelyek kémiai hírvivő anyagokat, neurotranszmittereket tartalmaznak.
22. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum és Golgi-készülék nem kerül az axonba, így számos alkotórészét a sejttestből kell odaszállítani.
23. Mikrotubulusok mentén zajlik az axonális transzport, amely előrefelé membránalkotókat és vezikulákat, visszafelé pedig lebontandó anyagokat és jelzőmolekulákat mozgat.
24. Nyúlványaik száma alapján a neuronokat multipoláris, bipoláris és pszeudounipoláris típusokra lehet felosztani.
25. A multipoláris neuron sejttestéből egy axon és több dendrit ered, ezért ez az idegrendszer leggyakoribb idegsejttípusa.
26. Ebbe a csoportba tartoznak többek között a gerincvelő mozgató idegsejtjei, az agykéreg piramissejtjei és a kisagykéreg Purkinje-sejtjei.
27. Bipoláris neuron esetében a sejttest két ellentétes pólusából egy dendrit és egy axon indul, ami jellegzetes, megnyúlt alakot eredményez.
28. Ilyen idegsejtek elsősorban különleges érzékszervi pályákban, például a retinában, a szaglóhámban és a belső fül ganglionjaiban fordulnak elő.
29. A pszeudounipoláris neuronból egyetlen közös nyúlvány ered, amely rövid szakasz után perifériás és központi ágra válik szét.
30. E sejtek a gerincvelői és egyes agyidegi érző dúcokban találhatók, ahol a perifériáról érkező információt közvetítik a központi idegrendszer felé.
31. Fejlődésük során eredetileg bipoláris alakjuk úgy módosul, hogy a két nyúlvány kezdeti szakasza egymással egyesül.
32. Funkció szerint érző, mozgató és interneuronokat különböztetünk meg, attól függően, hogy milyen irányban és milyen célhoz továbbítják az információt.
33. Az érző neuronok receptoroktól származó jeleket vezetnek a központi idegrendszerbe, míg a mozgató neuronok izmokat vagy mirigyeket idegeznek be.
34. Közöttük elhelyezkedve az interneuronok helyi vagy távolabbi idegi hálózatokat kapcsolnak össze, és jelentős szerepet játszanak az információ feldolgozásában.
35. Morfológiájának változatossága ellenére minden neuron felépítése ugyanazt az alapelvet követi: a receptív, integráló és vezető területek rendezett együttműködését.
(aufklappen)német
1. Die charakteristische Funktionseinheit des Nervengewebes ist die Nervenzelle, das Neuron, die auf Aufnahme, Verarbeitung und Weiterleitung von Reizen spezialisiert ist.
2. Neben ihrem hohen Differenzierungsgrad ist die Nervenzelle polarisiert und kompartimentiert, wobei ihre einzelnen Abschnitte unterschiedliche Aufgaben erfüllen.
3. In ihrem Aufbau lassen sich drei Hauptbereiche unterscheiden: der Zellkörper, die meist zahlreichen Dendriten und das gewöhnlich einzelne Axon.
4. Der Zellkörper (Soma oder Perikaryon) enthält den Zellkern und die für Stoffwechsel, Erhaltung und Proteinsynthese des Neurons erforderlichen Organellen.
5. Sein meist heller, großer und runder Zellkern enthält locker angeordnetes Euchromatin, das auf die intensive Genaktivität der Zelle hinweist.
6. Der gut entwickelte Nukleolus ist an der Bildung ribosomaler RNA beteiligt und dient damit indirekt der beträchtlichen Proteinproduktion des Neurons.
7. In lichtmikroskopischen Schnitten erscheinen im Zytoplasma des Zellkörpers die sogenannten Nissl-Schollen als basophile Körnung.
8. Diese Strukturen bestehen aus rauem endoplasmatischem Retikulum und freien Ribosomen und sind daher wichtige Orte der Proteinsynthese.
9. Im Perikaryon befinden sich außerdem der Golgi-Apparat, Mitochondrien, Lysosomen und verschiedene fadenförmige Elemente des Zytoskeletts.
10. Da sich das reife Neuron gewöhnlich nicht teilt, hängt sein langfristiger Bestand besonders von einem intakten Stoffwechsel und intrazellulären Transport ab.
11. Die vom Zellkörper ausgehenden Dendriten sind gewöhnlich kürzere, reich verzweigte Fortsätze, die die wichtigste rezeptive Oberfläche des Neurons bilden.
12. Indem sie sich bei ihren Verzweigungen allmählich verjüngen, bilden sie ein als Dendritenbaum bezeichnetes räumliches System, das die signalempfangende Oberfläche erheblich vergrößert.
13. Die proximalen Dendritenabschnitte enthalten noch zahlreiche Zellorganellen, deren Menge mit zunehmender Entfernung vom Zellkörper jedoch gewöhnlich abnimmt.
14. Aus der Oberfläche der Dendriten vieler Neurone ragen kleine dendritische Dornen hervor, die postsynaptische Orte zahlreicher erregender synaptischer Kontakte bilden.
15. Ihre Form und Zahl können sich während der Funktion verändern, weshalb die Umgestaltung dendritischer Dornen eine strukturelle Grundlage neuronaler Plastizität darstellt.
16. Die eintreffenden Signale breiten sich von den Dendriten und dem Zellkörper zum Axonhügel aus, wo die elektrischen Antworten des Neurons summiert werden.
17. Im an den Axonhügel anschließenden Initialsegment kann bei Erreichen eines geeigneten Membranpotenzials ein Aktionspotenzial entstehen, weshalb dieser Bereich auch Triggerzone genannt wird.
18. Hier beginnt das Axon, auch Neurit genannt, das als leitender Fortsatz des Neurons das Signal vom Zellkörper weg weiterleitet.
19. Sein Durchmesser nimmt auch an Verzweigungen nicht wesentlich ab, und während seines längeren Verlaufs gibt es höchstens einige Seitenäste, sogenannte Kollateralen, ab.
20. Die am Endabschnitt entstehende reiche Verzweigung, das Telodendron, kann über mehrere Endigungen mit anderen Neuronen, Muskelzellen oder Drüsenzellen in Verbindung treten.
21. In den präsynaptischen Abschnitten der Axonendigungen sammeln sich synaptische Vesikel, die chemische Botenstoffe, sogenannte Neurotransmitter, enthalten.
22. Raues endoplasmatisches Retikulum und Golgi-Apparat gelangen nicht in das Axon, sodass zahlreiche seiner Bestandteile aus dem Zellkörper dorthin transportiert werden müssen.
23. Entlang der Mikrotubuli erfolgt der axonale Transport, der vorwärts Membranbestandteile und Vesikel, rückwärts dagegen abzubauende Stoffe und Signalmoleküle bewegt.
24. Nach der Zahl ihrer Fortsätze lassen sich Neurone in multipolare, bipolare und pseudounipolare Typen einteilen.
25. Vom Zellkörper eines multipolaren Neurons gehen ein Axon und mehrere Dendriten aus, weshalb dies der häufigste Nervenzelltyp des Nervensystems ist.
26. Zu dieser Gruppe gehören unter anderem die motorischen Nervenzellen des Rückenmarks, die Pyramidenzellen der Großhirnrinde und die Purkinje-Zellen der Kleinhirnrinde.
27. Bei einem bipolaren Neuron entspringen an zwei entgegengesetzten Polen des Zellkörpers ein Dendrit und ein Axon, wodurch eine charakteristische längliche Gestalt entsteht.
28. Solche Nervenzellen kommen vor allem in besonderen sensorischen Bahnen vor, beispielsweise in der Netzhaut, im Riechepithel und in den Ganglien des Innenohres.
29. Aus einem pseudounipolaren Neuron entspringt ein gemeinsamer Fortsatz, der sich nach kurzem Verlauf in einen peripheren und einen zentralen Ast teilt.
30. Diese Zellen befinden sich in den sensiblen Ganglien der Spinalnerven und einiger Hirnnerven, wo sie Informationen aus der Peripherie zum Zentralnervensystem vermitteln.
31. Während ihrer Entwicklung verändert sich ihre ursprünglich bipolare Form dadurch, dass die Anfangsabschnitte der beiden Fortsätze miteinander verschmelzen.
32. Funktionell werden sensible Neurone, Motoneurone und Interneurone unterschieden, je nachdem, in welcher Richtung und zu welchem Ziel sie Informationen weiterleiten.
33. Sensible Neurone leiten von Rezeptoren stammende Signale zum Zentralnervensystem, während Motoneurone Muskeln oder Drüsen innervieren.
34. Zwischen ihnen verbinden Interneurone lokale oder weiter entfernte neuronale Netzwerke und spielen eine wesentliche Rolle bei der Verarbeitung von Informationen.
35. Trotz der Vielfalt seiner Morphologie folgt der Aufbau jedes Neurons demselben Grundprinzip: dem geordneten Zusammenwirken rezeptiver, integrierender und leitender Bereiche.